Featured

Kimmage professzor, aki a State Department tanácsadója volt orosz és ukrán ügyekben Obama elnöksége idején a Klubrádiónak nyilatkozott. Szerinte Putyin semmiképp sem engedi el Ukrajnát.

Hétfőn kezdődnek meg a tárgyalások az USA és Oroszország között. Szerdán a NATO tagállamok és Oroszország próbálnak zöldágra vergődni stratégái kérdésekben. Putyin elnök azt szeretné elérni, hogy az USA csökkentse katonai jelenlétét az egykori Varsói Szerződés tagállamokban – így Magyarországon is. Még fontosabb célja Putyinnak az, hogy megakadályozza Ukrajna és Georgia (Grúzia) NATO tagságát. Blinken amerikai külügyminiszter megerősítette: ez nem tárgyalási alap. A NATO-nak nem lesznek másodosztályú tagjai, akik nem számíthatnának az USA védelemre. Moszkva pedig nem tilthatja meg senkinek sem a csatlakozást az észak-atlanti szövetséghez.

Hibrid háború Ukrajnában

Geraszimov tábornok, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke dolgozta ki a hibrid háború elméletét azt követően, hogy Kijevből kiebrudalták az oroszbarát elnököt. Putyin a Krím félsziget megszállásával reagált és az orosz többségű keleti területeken olyan helyi vezetést alakított ki, amely sokkal inkább Moszkvára figyel mint Kijevre.

„Az orosz titkosszolgálat igencsak tekintélyes befolyást szerzett Ukrajnában, illetve őrzi a tekintélyét ebben az országban” – hangsúlyozza Michael Kimmage professzor. Aki hozzátette:

„a titkosszolgálat jelenlétét nemcsak a hadseregben hanem a polgári kormányzati szektorban is érzékelni lehet Ukrajnában.”

Mindez azonban kivált erős ellen hatást is, épp ezért sürgeti a NATO tagságot Zelenszkij ukrán elnök.

„Ebből a szempontból tekintve az orosz külpolitika kudarcot vallott.”

Putyin kontra Biden

„Az Egyesült Államok nem fogja lazítani kapcsolatait Ukrajnával sem rövid sem pedig közép távon” – hangoztatta Kimmage professzor. Aki szerint az orosz csapaterősítés láttán az USA nem fogja megváltoztatni Európa politikáját.

A Ria Novosztyi hírügynökség szerint Moszkva 10 perc alatt végezhet Ukrajnával. Vajon Putyin erre készülne?

„Nem valószerűtlen ez az elképzelés, de ennek adom a legkisebb esélyt ” – mondta Kimmage professzor, aki szerint sokkal valószínűbb, hogy Moszkva megpróbálja „lefejezni az ukrán vezetést” bevetve a titkosszolgálatokat és különösen a kiber akciókat. Utána Putyin megkísérelhetné „egy bábkormány felállítását”. Van egy másik opció is: „Moszkva ketté oszthatná Ukrajnát úgy, hogy Harkovval és Odesszával létrejöhetne egy keleti állam, és Kijevvel egy nyugati.”

Tegyük ehhez hozzá, hogy Putyin már tett ilyen ajánlatot Varsónak és Budapestnek. Eszerint Lengyelországba kapná a nyugati részt, Magyarország Kárpátalját, az orosz többségű keleti területek Oroszországhoz csatlakoznának míg Kijev körül megmaradna egy mini Ukrajna. Ezt a javaslatot Varsóban visszautasították.

Mi lehet ebben a helyzetben a magyar diplomácia szerepe?

Putyin szövetségesnek tekinti Orbánt

Valamikor februárban egyeztet az orosz elnök és a magyar miniszterelnök – közölte Szijjártó Péter. Kimmage professzor szerint Magyarország tényezővé vált ebben a válságban.

„Putyin Orbánékat a szövetségesének tekinti, magát Orbánt pedig olyan játékosnak, aki képes mérsékelni az orosz ellenes hangokat az Európai Unióban. Szankciók esetében Putyin számíthat Orbánék vétójára.

…Amennyiben a háborús helyzet eszkalálódna Orbán is közvetítő szerepet tudna játszani. Ugyanakkor nem látom azt, hogy Orbán törekedne rá, hogy meggyőzze bármelyik felet arról: hátrébb az agarakkal!” – nyilatkozta a washingtoni külügy egykori ukrán szakértője a Klubrádiónak.

Lehet persze, hogy Putyinnak nincsen más célja mint az, hogy megakadályozza Ukrajna NATO tagságát. Ezt elérheti annál is inkább, mert sok NATO tagállam fogadja megértéssel Moszkva e törekvését például Németország vagy Franciaország. Az USA-nak sem sürgős egy újabb válság zóna kialakulása nem sokkal az afganisztáni csúfos kudarc után. A status quo végül is majdnem mindenkinek megfelel. Akiknek nem – mint Ukrajna lakosságának jórésze  – ők a lábukkal szavaznak, és tömegesen hagyják el szülőföldjüket.