Featured

Andy Landy mosolyalbuma – RÁKAY PHILIP PETŐFI FILMJE MINDENT ELVIS!

Rákay Philip 4 milliárdos költségből készülő, Petőfi és a márciusi ifjak történetét megörökítő, a költő születésének 200. évfordulójára tervezett történelmi kalandfilmje kapcsán megállípíthatjuk, hogy a film készítői üzleti szempontból remek érzékkel választották a Most, vagy soha! címet.

FH

Okos üzleti fogás, bizonyára hatalmas lesz a külföldi forgalmazók érdeklődése a film iránt, hiszen a cím angol megfelelője/fordítása, az It’s Now Or Never, az idegen forgalmazók számára azt sugallhatja, hogy a Most, vagy soha! Elvis Presley életéről szól. Az angol cím ugyanis Elvis 1960-ban énekelt, hanglemezen 20 millió példányban elkelt világhírű It’s Now Or Never című dalára utal, amelyet a YouTube-on már 50 millióan tekintettek meg.

Azt azonban el kell ísmernünk, hogy Rákay PhilIipék kivételesen nem éltek a szokásos politikai lehetőségeikkel, hiszen még hasznosabb ötlet lett volna a „Befordultam a konyhára” címmel készíteni a kurzus filmet, amely Petőfi életén túl szimbolikusan felerősítené hírértékét a február elsején bevezetett csirkefarhát-árstopnak is.

A film előzeteséből készült klipet a választási kampány során vetíthetnék az élelemiszerüzletek árstopos hirdetőtábláira.

Putyin el akarja ismerni a szakadár ukrán tartományokat

Két befolyásos kormánypárti képviselő nyújtott be erről törvényjavaslatot Moszkvában. Donyeck és Luganszk orosz többségű ukrán tartomány 2014-ben jelentette be elszakadását a kijevi kormánytól. Moszkva kezdettől fogva támogatja őket, de formálisan elismerte, hogy továbbra is Ukrajna részei.

Változatni akar a korábbi állásponton egy új törvényjavaslat, amely megismétli az ellenzékben levő orosz kommunista párt hasonló indítványát. 2014-ben orosz csapatok elfoglalták az 1954 óta Ukrajnához tartozó Krím félszigetet. A Krím lakosságának a többsége orosz, de nem ez érdekli Putyin elnököt hanem, hogy Szevasztopolban, a Krím félszigeten van a Fekete tengeri hadi flotta főparancsnoksága.

Putyin és a hosszú asztal

Az orosz elnök hétfőn a külügy és a hadügyminiszterrel tárgyalt ugyanolyan hosszú asztalnál mint Macron francia elnök vagy Orbán Viktor magyar miniszterelnök esetében. Mindig a Covid járvány a hivatalos magyarázat. Érdekes módon Pekingben nem jutott ez eszébe Putyin elnöknek amikor találkozott Hszi Csinping államfővel a téli olimpia megnyitóján.

Ukrajna lemond a NATO tagságról?

Erről beszélt az ország londoni nagykövete, aki később visszaszívta szavait. Ha Putyin nem indít háborút, akkor Ukrajna lemond arról, hogy a NATO tagja legyen! – közölte a nagykövet. Aki nem sokkal később félreértésről beszélt.  Rutinos diplomaták nem követnek el ilyen ballépést kormányuk engedélye nélkül. Minden bizonnyal PR akcióról volt szó hiszen Putyin elnök legfőbb követelése épp ez: Ukrajna mondjon le arról, hogy a NATO tagja lesz. Az orosz államfő aggodalma stratégiai szempontból nem alaptalan: ha Ukrajnába a NATO rakétákat telepítene, akkor azok pillanatok alatt elérhetnék Moszkvát mielőtt az orosz védelem reagálni tudna. A hatvanas évek elején hasonló válság alakult ki Kuba körül. A forradalom után a Szovjetunió rakétákat telepített a karib-tengeri szigetországba, ahonnan azok könnyen elérhették volna Washingtont. Kennedy elnök flotta zárlatot rendelt el Kuba körül, a világ a nukleáris katasztrófa felé sodródott. Végül Hruscsov meghátrált, és visszavonta a rakétákat Kubából.

Lavrov orosz külügyminiszter most arról tájékoztatta Putyint, hogy vannak új reménytkeltő elemek a tárgyalásokon, és ezért a katonai megoldás elhalasztását javasolta. Putyin erre rábólintott. A világ tőzsdéi megkönnyebbültek, és a részvényárfolyamok megindultak felfelé.

A CIA eredetileg szerdára jósolta az orosz csapatok megindulását Ukrajna ellen, de ma még csak kedd van..

Valami megtört 2021. január 06-án

Wang Huning Kína elmúlt harminc éves történelmének legjelentősebb politikai gondolkodója. Álláspontja időnkét változik, ahogy az minden átfogó rendszert kialakító politikai személyiség esetében történni szokott. Ám az semmiképp sem mondható el róla, hogy a globális körülmények között nagy sebességgel változó világ fejleményeit ne látná át meglehetősen élesen.

A ’90-es évek elején hosszabb időt töltött az USA-ban, észlelte az ottani ellentmondásokat, de véleménye az volt: ameddig Amerikában példamutató módon – azaz demokratikus pedantériával és zökkenőmentesen – adja át egyik adminisztráció a másiknak a hatalmat, az ország ereje és globális pozíciója megingathatatlan.
Ez az álláspontja 2021. január 6-án, amikor Trump a Capitoliumra uszította a csőcseléket, megingott. Ha képes egy, a való világ által ennyire megvetett senki a Fehér Házig kapaszkodni, s ott példátlan cselekedeteket büntetlenül végrehajtani, akkor más megoldást kell találnia ahhoz, hogy életben tartható legyen egy jövőbeli stabil társadalom – gondolta.
Xi Jinping – és persze Putyin – régi vágású autokraták. Nekik is azt üzente ez a bizonyos januári nap, hogy Amerika már nem a régi; hogy Amerikát figyelmen kívül hagyva lehet olyan világot teremteni, ami felülírhatja a demokráciát és a liberalizmust. Hisz Trump alatt Amerika többé már nem volt hajlandó garantálni Európa biztonságát; ráadásul Washington 2019-ben kilépett a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződésből. A gyengeség és átgondolatlanság megannyi beszédes jele!
Joe Biden láthatóan igyekszik mindezt gyorsan visszacsinálni – meglátjuk, mennyi ideje és ereje marad ehhez. De a transzatlanti szövetségnek most nagy árat kell fizetnie azért, hogy Putyin és Xi ráébredjen saját politikai cselekedeteik korlátaira. Ezért fontos mindaz, ami ezekben a napokban Ukrajnában és Ukrajnával történik.
Ara-Kovács Attila

Mai kérdés – Támogatja Róna Péter professzor köztársasági elnök jelöltségét?

Több, a pozícióra alkalmas jelölt neve is felmerült az elmúlt hetekben, végül a hat ellenzéki párt és Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt egységesen Róna Pétert jelöli a márciusi köztársasági elnökválasztáson – írja az Egységben Magyarországért közleménye.

This poll is no longer accepting votes

Támogatja Róna Péter professzor köztársasági elnök jelöltségét?

Az Európai Unióban élelmiszer áremelést hozhat az ukrán válság

Ukrajna az Európai Unió negyedik legnagyobb élelmiszer beszállítója, különösen a gabona és növény olaj import jelentős. Konfliktus esetén a szállítási láncok megszakadnának – hívja fel a figyelmet a brüsszeli Politico.

„Az élelmiszer ellátás biztonsága szempontjából ennek nagyon fontos érvnek kellene lennie amellett, hogy miért nem szabadna sor kerülnie egy katonai konfliktusra. Félek, hogy a döntéshozók ezt a szempontot nemigen veszik figyelembe” – nyilatkozta annak a brüsszeli irodának a vezetője, melyet Ukrajna üzleti körei tartanak fenn az EU központjában.

Egyelőre nincsenek tervek a vészhelyzetre – ismerte el az Európai Unió egy magát megnevezni nemkívánó magasrangú hivatalnoka. Aki hozzátette, hogy a geopolitikával és biztonsági foglalkozó osztályok aktívan elemzik az Ukrajna körül kialakult helyzetet, de az agrár részleg egyelőre nem kapott erre utasítást. Amikor az uniós mezőgazdasági miniszterek összegyűlnek, akkor ők sem foglalkoznak ezzel.

Látszólag ez érthető hiszen az Európai Unió maga is élelmiszer exportőr, és Ukrajna részesedése mindössze 4,9% az uniós élelmiszer behozatalból. Csakhogy néhány fontos élelmiszerből az Európai Unió szinte teljesen az ukrán importtól függ. A napraforgó olaj 88%-a Ukrajnából érkezik az Európai Unióba, a repceolaj 41%-a, a méz 26%-a.

A legnagyobb kihívás egy rövid távú ellátási sokk – mondta a Politiconak Ukrajna gazdasági miniszterhelyettese. Tarasz Kaska különösen arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió kukorica importjában Ukrajna jelentős szerepet játszik. Ennek pedig nagy jelentősége van az állattenyésztésben. Az Európai Unióban mindenütt gondban lehetnének a csirke és disznó farmok hiszen nem könnyű gyorsan alternatívát találni az állatok ellátására. A jamón, a spanyolok kedvenc sonkája veszélybe kerülhet, mert Spanyolország vásárolja messze a legtöbb kukoricát Ukrajnától.

Globális áremelkedés

Ide vezethet egy katonai konfliktus Ukrajnában méghozzá olyan időszakban amikor az élelmiszer árak amúgy is tízéves csúcsra jutottak 2021-ben. Amikor az oroszok 2014-ben elfoglalták a Krím félszigetet, akkor a globális búza árak 20%-al emelkedtek.

Miért? Libanonban a búza import 55%-a Ukrajnából jön, Törökországban ez az arány 23%. Csakhogy a törökök búza importjának nagyobb része Oroszországból érkezik: 62%. Egyiptom hasonló helyzetben van: a több mint százmilliós ország búza ellátása Oroszországtól és Ukrajnától függ. 2010-ben Oroszország leállította a búza exportot, rá egy évre megkezdődött az arab tavasz. Az élelmiszer árak emelkedése óriási elégedetlenséget váltott ki a térségben. Az Európai Unió viszonylag könnyen túlélne egy ilyen ellátási sokkot, de a szegényebb országok mint Törökország vagy Egyiptom már jóval kevésbé. Tarasz Kaska gazdasági miniszterhelyettes szerint Kijevben felkészültek a vészhelyzetre, ami szerinte csak akkor állhatna elő, ha a katonai konfliktus tényleg megkezdődne Oroszország és Ukrajna között.

Musk adója 11 milliárd dollár, de a Tesláé 0.

A világ leggazdagabb embere teljesírja a sajtót, hogy az Egyesült Államok történetének legnagyobb személyi jövedelem adóját kell befizetnie, de arról nemigen beszél, hogy az elektromos autókat gyártó Tesla egy centtel sem járul hozzá az USA költségvetéséhez.

7,6 milliárd dollár volt a bruttó és 5,5 milliárd dollár a nettó bevétele a Teslanak 2021-ben. Hogyhogy nem adózik ezután Elon Musk cége? Úgy, hogy leleményes adótanácsadóinak hála a Tesla 130 millió dolláros veszteséget mutatott ki. A profit, amely több mint 6 milliárd dollár, kizárólag a külföldi eladásokból jött be. Közben pedig a Tesla autó eladásainak
45%-a az USA területén történt. A Tesla adó bevallása szerint külföldön 839 millió dollárt fizetnek be különböző adóhivatalokban. Az USA tagállamaiban az adó összesen 9 millió dollár, szövetségi szinten viszont zéró! – hívja fel a figyelmet a CNN.

A józan ész szempontjából ez elfogadhatatlannak tűnik, de megfelel az Egyesült Államok adózási szabályainak – nyilatkozta ezzel kapcsolatban egy vezető adó szakértő. Martin Sullivan szerint egészen egyszerűen arról lehet szó, hogy a Tesla – más multikhoz hasonlóan – a nyereséget külföldön számolja el. Ezt például úgy lehet megcsinálni, hogy például a cég szabadalmi jogait külföldön jegyzik be, az USA-ban működő részlegnek viszont szabadalmi díjat kell ezért fizetnie.

Minden multi ezt csinálja az Egyesült Államokban. Hülyének nézik azt, aki nem így tesz.

Miért fizet Musk 11 milliárdos adót?

A szupergazdagok nemigen fizetnek adót az Egyesült Államokban. 2018-ban Elon Musk és sok más dollár milliárdos egyetlen centet sem fizetett az adóhivatalnak. Ez hogy lehet? Musk nem kap fizetést a Teslatól, melynek ő a főnöke. A cég részvény opciókkal fizeti őt meg. Az Egyesült Államok adózási szabályai szerint ez csak akkor válik adókötelessé, ha az opciókat beváltják. Ezért Musk nem nagyon siet az opciók beváltásával. Csakhogy volt egy opciós csomag 22,9 millió Tesla részvényre, és ez idén augusztusban lejár. Ezért ezt az opciós csomagot Musk elkezdte beváltani. Így a 142,6 millió dollárért megszerzett opciós csomagból részvényeket vett, melyek összértéke 23,6 milliárd dollár! Ezután már adóznia kell, méghozzá 41%-os adókulccsal. Musk ezenkívül eladott még Tesla részvényeket 5,8 milliárd dollárért. Így jött ki a 11 milliárd dollár, amely eddig a legmagasabb összeg, amelyet egy adózónak be kell fizetnie az USA történetében.

Elon Musk ezen a héten újabb 8,4 millió Tesla részvény opcióval gyarapodott. Ezzel 67,5 millióra nőtt részvény opciókban tartott vagyona. 2028 előtt ezek az opciók nem járnak le vagyis a következő öt évben nem kell hozzájuk nyúlnia. Így lehet, hogy jövőre már nemcsak a Tesla fizet zéró adót az USA-ban, de maga az alapító atya, Elon Musk is!

Téli olimpia: nincs fertőzés a buborékban – növekedhet a nézőszám Pekingben

Bár a világon tombol az omicron járvány , de a téli olimpiát sikerült megóvni- büszkélkedtek Pekingben, ahol a szervező bizottság sajtóértekezletet tartott.

„Biztonságos a helyzet a buborékban, nincs jele a vírus terjedésének. Elértük céljainkat. A tudomány a védekezés alapja, és a jövőben sem enyhítjük az óvintézkedéseket”

– hangsúlyozta a pekingi téli olimpia fő egészségügyi szakértője.

Brian McCloskey kínai kollégájával, Huang Csunnal együtt elmondta a sajtótájékoztatón, hogy a versenyzőket hermetikusan elzárják a nézőktől, és ezért ebben a buborékban sikerül biztonságos feltételeket fenntartani. Huang Csun, aki helyettes vezetője a járvány megelőző szervezetnek a téli olimpián, közölte, hogy a nézők másnap nyugodtan munkába mehetnek. Nem kell karanténba vonulniuk. Természetesen azt tanácsolta nekik, hogy kerüljék a tömeg rendezvényeket, és időben adják le a vírus tesztjüket.

Többen láthatják a téli olimpiát a helyszínen

Január 17-én azt közölte a téli olimpia szervező bizottsága, hogy felfüggesztik a jegyárusítást, mert az omicron járvány miatt nem kockáztatják a sportolók biztonságát. Csakis szigorúan szűrt közönség láthatja az olimpiát élőben. Tekintettel arra, hogy a buborék eddig vírusmentesen működött, most a szervező bizottság úgy határozott, hogy megnöveli a nézőszámot. A jegyeket a keresletnek megfelelően árusítják majd – írta a Global Times, amely a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt félhivatalos angol nyelvű portálja.

CIA: Oroszország szerdán támadhat

Oroszország szerdán támadhat. Ezt az információt osztotta meg az Egyesült Államok NATO szövetségeseivel. A Der Spiegel szerint az amerikaiak lehet, hogy ezzel a módszerrel akarják megakadályozni a támadást Ukrajna ellen.

Biden elnök pénteken videó konferenciát tartott néhány NATO szövetséges vezetőivel: Németország, Franciaország, Lengyelország, Románia. Macron francia elnök nemrég tárgyalt Putyin orosz elnökkel Moszkvában. Olaf Scholz német kancellár is odakészül. Franciaország és Németország mindenképp szeretné elkerülni a háborút, de az amerikaiak és az oroszok a fejük fölött tárgyalnak.

A válság Amerikának és Oroszországnak egyaránt érdeke

Az Ukrajna körüli feszültség kiélezi az energia válságot, amely már eddigis óriási áremelkedésekhez vezetett. Ma mind Oroszország mind az Egyesült Államok jelentős energia exportőr. A magas árakon óriási pénzeket keresnek miközben Európa fizet mint a katonatiszt. Csakhogy az amerikai palagáz drága, az orosz viszont olcsó. Az amerikai palaolaj és palagáz cégek dollár milliárdokat veszítettek az elmúlt években, mert alacsony árakon nem érte meg befektetni ebben az ágazatban.

Ki látja el földgázzal Európát?

Az USA minden erővel akadályozza az északi áramlat kettő vezetéket, amely orosz földgázt hoz a Balti tenger alatt egyenesen Németországba. Ha működni kezd, akkor Németország Európa fő földgáz elosztója lehet. De akkor ki vásárol a „szabadság földgázából”? Még Trump elnök keresztelte így el az amerikai palagázt, amelyet megpróbált rásózni vonakodó európai szövetségeseire. A németek ugyanis kifogásolták a magas árat. Jelenleg az északi áramlat kettő nem ad földgázt, és ha az oroszok valóban megtamadják Ukrajnát, akkor nem is fog sokáig.

Putyinnak miért érné meg a háború?

Az orosz állam kasszája már szépen megtelt az energia válság idején , és a jövő sem látszik aggasztónak Moszkvából nézve. Miért kellene mindezt tönkretenni egy Ukrajna elleni háborúval, amellyel keveset lehetne nyerni viszont sokat veszíteni?

A velünk élő post-covid

A British Medical Journal folyóiratban közzétett új szakértői tanulmány a COVID-19 fertőzés következtében fellépő post covid egészségügyi állapotok kockázatát vizsgálta, és megállapította, hogy a 2020-ban megfertőződött 65 éves és idősebb felnőttek csaknem harmadánál ​​legalább egy új betegség alakult a fertőző diagnózist követő hónapokban. 

A Sars-coV-2 fertőzést követően akár több hónappal olyan szervi megbetegedéseket diagnosztizáltak, ami a szív, a vesék, a tüdő és a máj orvosi ellátást igényelték sőt mentális egészségügyi szövődményeket is jelentettek, amelyek mind visszavezethetők a korábbi fertőzésre. 

A tanulmány a UnitedHealth Group Clinical Research Database adatait használta fel a COVID-19 fertőzésre vonatkozó adminisztratív követelések és járóbeteg-laboratóriumi eredmények vizsgálatára. Összességében 133.366 Medicare Advantage tervbe beiratkozott 65 éves és idősebb személy adatait tartalmazták. Minden betegnél 2020. április 1. előtt diagnosztizálták a COVID-19-et. 

A COVID-19 diagnosztizálását követő 21. napon jelentkező új állapotokat rögzítették, hogy a túlzott kockázatot ki lehessen számolni három másik olyan csoport adataival, amelyekben nem szenvedtek COVID-19-et. A három csoportban az egyik 2019-es, egy 2020-as betegrekordokat tartalmazott, a másik pedig olyan betegek nyilvántartását, akiknél vírusos alsó légúti betegséget diagnosztizáltak.

Így jutottak arra a megállapításra, hogy 2020-ban minden 100 COVID-19-cel diagnosztizált beteg közül 32-nél alakult ki legalább egy olyan új állapot, amely miatt orvoshoz kellett fordulniuk, ami 11%-os növekedést jelent 2020-hoz képest a nem COVID-19-csoportba tartozóknál. A leggyakoribb állapotok amelyek miatt a betegek kezelést kértek: légzési elégtelenség további 7,55 betegből 100-ból, fáradtság további 5,66, magas vérnyomás további 4,34 és vesekárosodás további 2,59. 100 betegből további 2,5 kért kezelést mentális egészségügyi szövődmények miatt. 

A tanulmány következtetése kifejti: „Az eredmények megerősítik a tartós és új szövődmények fokozott kockázatát 65 év feletti felnőtteknél a SARS-CoV-2-vel való akut fertőzés után. Ezek az eredmények még jobban rávilágítanak a SARS-fertőzés akut fertőzése utáni fontos következmények széles skálájára.

Az eredmények segíthetnek az orvosoknak és más tudósoknak, mivel folyamatosan növekszik azoknak a felépült COVID-19-betegeknek a száma, akiknél új és tartós állapotok alakulnak ki.

Az oltatlanok Omicron fertőzés után sem védettek

Omicron fertőzés után az oltottaknál és a felépülteknél minden korábban ismert variáns ellen van antitest, a be nem oltottaknál viszont nincs. Egy új preprint tanulmány alátámasztja a tézist: az Omicron nem tudja bezárni az immunitási rést.

A Sars-CoV-2 Omikron variánsával való fertőzés után a beoltott és felépült emberek látszólag az összes koronavariáns ellen semlegesítő antitesteket képeznek, de a be nem oltottak csak az omikron ellen, és csak kisebb mértékben.

Ez egy ausztriai preprint tanulmány eredménye. A kiadványt még nem értékelték le.

További védőoltás szükséges!

Carsten Watzl immunológus a Twitteren kommentálta a publikációt, és figyelmeztetett: Egy Omicron fertőzés után a be nem oltottaknak lényegesen kevesebb Omicron elleni semlegesítő antitestük volt, mint a beoltottakban vagy gyógyultakban, és alig volt védelem más változatokkal szemben.

„További védőoltás szükséges!”

– írta Watzl.

A vizsgálathoz innsbrucki virológusok és orvosok olyan betegek plazmamintáját vizsgálták meg, akik túléltek egy Omicron fertőzést. Ennek megfelelően a fertőzöttek közül 15-en kaptak Omikron-oltást a fertőzés előtt, 13-an pedig nem voltak beoltva. Tíz embert oltottak be és gyógyultak fel egy másik változatból, további 13 embert pedig nem oltottak be, de gyógyultak egy másik változatból.

Az eredmény: A beoltott és felépült betegekben az Omicron fertőzés után a Sars-CoV-2 összes variánsával szemben magas neutralizáló antitestek titerei lettek volna. A beoltatlanok viszont szinte kizárólag Omicron elleni semlegesítő antitesteket állítottak elő.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK