Featured

Orbán: fake news, hogy Putyin bábja lennék

Fake news – álhír – ezzel hárította el egy újságíró kérdését Brüsszelben, ahol aziránt is érdeklődtek, hogy nem zavarja-e a magyar miniszterelnököt, hogy sokan Putyin trójai falovának tekintik, aki minden húzását annak veti alá, hogy az Unió politikusait megossza, amivel egyértelműen az oroszok érdekeit szolgálja.

Orbán különutas politikája mindenestre kérdéseket vet fel nemcsak Brüsszelben hanem Washingtonban is. A NATO-ban ugyanis egyre hevesebb viták folynak arról, hogy milyen megoldást találjanak az ukrajnai konfliktusra? Henry Kissinger békülékeny elképzeléseit nemcsak a magyar kormány, de vannak olyan hangok amelyek szerint Orbán véleményét Macron francia elnök, Scholz német kancellár és Draghi olasz kormányfő is osztja, mivel a Biden kormányzat politikája a nagyobb áldozatot Európa országaitól követelik. Csakhogy ezek a hangok azt már nem említik meg, hogy valójában mind a francia, mind a német és az olasz kormányfő is  kitételek nélkül aláírta az embargós megállapodást. Orbán egyelőre elérte célját, kivételes helyzetbe került, viszont páriaként magára maradt, aminek sajnos egész Magyarország issza meg a levét.

Mit akar az USA?

Ebben fontos szava van a CIA igazgatójának, mert William Burns jól ismeri Putyint hiszen évekig hazája nagykövete volt Moszkvában. Amikor beiktatták tisztségébe a CIA főnöke meg sem említette Oroszországot. Ehelyett Kínára és a világgazdaságra koncentrált. Aztán mindez megváltozott amikor Putyin összevonta csapatait Ukrajna körül. William Burns Moszkvába repült, ahol telefonon tárgyalt Putyinnal. Megpróbálta lebeszélni az orosz elnököt a katonai akcióról. Február 24-én azután Putyin mégiscsak megindította katonáit Ukrajna elfoglalására. Azóta két álláspont alakult ki Washingtonban: a héják mint Biden elnök, Blinken külügyminiszter és Austin hadügyminiszter Putyin bukását szeretnék elérni. Ezért tömik fegyverrel Ukrajnát. Őket nem zavarja, ha a háború elhúzódik.

A másik álláspont Washingtonban a galamboké. Ide tartozik a CIA főnöke és Yellen pénzügyminiszter. Az utóbbi arra hívja fel a figyelmet, hogy az elhúzódó háború romba döntheti az egész világgazdaságot. William Burns pedig – Kissinger egykori külügyminiszterhez hasonlóan – olyan megoldást sürget, amely figyelembe venné Putyin illetve Oroszország érdekeit is. Enélkül ugyanis fennáll egy orosz-kínai szövetség esélye, amely ugyancsak megnehezítené az USA és az egész Nyugat dolgát. William Burns továbbra is Kínát tartja az első számú stratégiai ellenfélnek. Ezért létrehozta a China Mission Centert, ez az egyetlen olyan kutató központ, amely egyetlenegy országgal foglalkozik a CIA keretében.

Burns 33 évet húzott le az amerikai külügyben, ahonnan helyettes államtitkárként távozott.

Burns CIA igazgató nem sok jót vár Putyintól: „ő sohasem tekintette valóságos államnak Ukrajnát.

Évekig készülődött az elfoglalására. Nem fogja feladni. A kudarc nem szerepel Putyin szótárában” – mondta az orosz elnököt jól ismerő CIA igazgató, William Burns.

Oroszország rekord bevételei az energiahordozókból

1000 milliárd rubelre vagyis 13,7 milliárd euróra számít az idén Oroszország a kőolaj és a földgáz exportjából – idézi a Reuters Anton Sziluanov orosz pénzügyminisztert.

Oroszország az energiaexportból halmozott fel hatalmas devizakészletet az Ukrajna elleni háború előtt, most pedig a kőolaj és a földgáz kiviteléből tudja finanszírozni az agressziót – írja a francia közszolgálati RFI portál. 643 milliárd dollár volt a devizakészlet, amelyre Putyin a számításait alapozta, de ennek jelentős részét Nyugaton befagyasztották. A háború kezdete óta folyamatosan csökkennek a devizakészletek – mondta Sziluanov orosz pénzügyminiszter. Ezért az energiaexport bevételét idén  teljes egészében el akarják költeni. Kettős célra: az egyik a rubel megerősítése, a másik pedig az Ukrajna elleni háború finanszírozása.

A költségvetés egyharmada

2021-ben az orosz költségvetés egyharmadát adta a kőolaj, a kőolaj származékok és a földgáz exportja. Az Európai Unió tagállamai kezdetben nem akartak szankciókat az orosz energia importjára, de azután változtattak álláspontjukon. Most viszont az olajembargót akadályozza a magyar kormány álláspontja – írja az RFI. Morawiecki lengyel miniszterelnök a CNN-nek úgy nyilatkozott, hogy a magyar a kormány háta mögött más uniós tagállamok is rejtőznek, melyek szintén nem akarják az olajembargót, az orosz földgáz kitiltását pedig még kevésbé. Morawiecki lengyel miniszterelnök viszont azt hangsúlyozta, hogy a háború Ukrajnában sokáig elhúzódhat, ezért meg kell akadályozni azt, hogy Oroszország jelentős összegekhez jusson a kőolaj és a földgáz eladásával.

Orbán Viktor egymilliárd eurót nyúl le az uniós pénzekből évente

0

Daniel Freund, aki az Európai Parlament tagja a német zöldek képviseletében. A Stuttgart Zeitungban annak a véleményének adott hangot, hogy az Orbán klán ráteszi a kezét a Magyarországnak jutó uniós pénzek egynegyedére vagyis több mint egymilliárd euróra!

Ezt kell megakadályoznia annak az uniós eljárásnak, amely a jogállami sérelmekre hivatkozva nem utalja át az uniós eurómilliárdok egy részét a magyar kormánynak.

Brüsszel legfőbb kifogása Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszere ellene a korrupció.

Ezért egyik fő követelése az, hogy Magyarország is csatlakozzon az Európai ügyészséghez, amely nyomon követheti az uniós pénzeket a tagállamokban. Orbán Viktor foggal-körömmel harcol ez ellen.

Éppúgy mint az orosz olajembargó ellen, amelynek hatását atombombához hasonlította a magyar gazdaságra. A nyilvánvaló túlzás valós problémákat takar. Az átállás az olcsó orosz olajról a drágább Brent olajra nyilvánvalóan csökkentené a MOL nyereségét. Márpedig a magyar kormány jelentős részben a MOL-ra alapozza a benzinárak fenntartását. A kettős benzinár rendszer nyilvánvalóan irritálja az Európai Uniót, de a magyar fogyasztókat elégedettséggel tölti el. Ezenkívül visszafogja az inflációt, amely Magyarországon is mindinkább az évi 10%-ot ostromolja.

Orbán és a gázembargó

A magyar miniszterelnök nemcsak emiatt harcol elszántan az orosz olaj kitiltása ellen hanem azért is, mert tudja: Brüsszel előkészíti a földgáz embargós csomagot is. Ez szinte fenntarthatatlanná tenné a rezsi csökkentést, amely pedig Orbán népszerűségének egyik legfőbb alapja. Ezenkívül Orbán Viktornak személyes érdekeltsége is van a földgáz kereskedelemben. Moszkva ugyanis évtizedek óta ezen keresztül pénzeli híveit Magyarországon. A Svájcban bejegyzett földgáz kereskedő cég jelenleg hatalmas profittal működik, de tulajdonosi köréről szinte semmit sem lehet tudni, mert az üzleti titok.

Kiléphet-e Orbán az Európai Unióból?

Nemcsak azért nem teheti ezt meg, mert a nemzeti együttműködés rendszere nem finanszírozható hosszú távon az euró milliárdok nélkül. Nemcsak az évi egymilliárd hiányozna, melyet Freund képviselő említ. Még csak az sem, hogy az oroszok és a kínaiak számára is csak addíg fontos Magyarország amíg az Európai Unió tagja. Az igazi ok: a Magyarországon működő külföldi cégek egy uniós országba hoztak tőkét. Ha Magyarország kilépne, akkor ez megszűnik. Vagyis az itt működő német, japán, dél-koreai vagy épp kínai cégek új helyzetbe kerülnének. Többségük aligha folytatná működését Magyarországon, ha az elhagyná az Európai Uniót. Ezért Orbán Viktor még hogyha akarná sem tudná kivezetni Magyarországot az Európai Unióból. De miért is akarná, ha évente így több mint egymilliárd eurót inkasszál ?

Rendkívüli! Megszületett a megállapodás az olajembargóról!

Az Európai Unió vezetői az orosz olajra vonatkozó embargót hagyták jóvá a hetekig tartó tárgyalásokat követően hétfőn Brüsszelben tartott csúcstalálkozón, ezzel megnyitva az utat Európa eddigi legnagyobb horderejű erőfeszítése előtt, hogy megbüntesse Moszkvát Ukrajna megszállása miatt.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a Twitteren jelentette be a megállapodást, mondván, hogy az az Oroszországból származó olajimport kétharmadát fedi le az embargó, és „az eddigi legnagyobb nyomást gyakorolja majd Oroszországra a háború befejezése érdekében”.

A késő esti megállapodás részleteit, beleértve a Magyarországra vonatkozó mentességeket is, a következő napokban dolgozzák ki.

Magyarország és higanyos miniszterelnöke, Orbán Viktor, Putyin alkalmi szövetségese, megakadályozta az azonnali intézkedést. A Magyarországgal való kompromisszum megtalálásának szükségessége az európai egység törékenységéterősíti, amikor a 27 tagú EU egyetlen obstrukciós taggal is szembesül.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nap folyamán új, Oroszország elleni intézkedések mielőbbi elfogadására sürgette az EU vezetőit, videólinken emlékeztetve a Brüsszelben egybegyűlteket, hogy a legutóbbi szankciócsomagjuk óta sok ember veszítette életét.

Az embargó-megállapodás kritikus pillanatot jelent a blokk Ukrajna melletti támogatásában, tükrözve a nyugati ellenállás megerősödését Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben.

Ez súlyos gazdasági nehézségekkel és plusz kiadással jár Európa országai számára, amely az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól függ, viszont ez kulcsfontosságú bevételi forrás Moszkvának, amely lehetővé tette agresszióját. Az EU kőolajimportjának mintegy 27 százalékát Oroszországból kapja, ami az oroszok fedezhetik a háború költségeit.

Putyin lánya a csúcsra tör?

Oroszország betegeskedő elnöke azt fontolgatja, hogy kisebbik lányát az Egységes Oroszország pártjának élére állítsa, és ezzel megalapozza politikai karrierjét.

Titkosszolgálati forrásokból származó értesülés szerint Putyinnal közölték az orvosai, hogy maximum három éve van hátra. Emiatt Oroszország elnöke készíti elő az utódlását. Ennek a programnak lenne a része az, hogy a 35 éves Katyerina Tyihonova, aki matematikus és szabad idejében eddig táncosnőként produkálta magát, ezentúl a parlamenti élet egyik meghatározó figurája lenne Oroszországban. Az Egységes Oroszország párt Putyin mozgalma, amely a politikai hátteret biztosítja számára Moszkvában. A valódi hatalom persze nem itt van hanem a Védelmi Tanácsban, melynek elnöke maga Putyin.

Tyihonova politikai karrierje

A titkosszolgálati forrás szerint Putyin kisebbik lányának politikai karrierje már tavaly is felmerült, de akkor „nem kapott megfelelő támogatást.” Most viszont állítólag igen. A külföldi hírszerző szolgálatok között egyetértés van abban, hogy amennyiben Putyin meghalna vagy olyan állapotba kerülne, hogy képtelen lenne folytatni a kormányzást, akkor utóda Nyikolaj Patrusev tábornok, a Védelmi Tanács titkára lenne. Ő Putyinnal együtt a KGB-ben futott be karriert Szentpéterváron, melyet a szovjet időkben Leningrádnak hívtak. Putyin Patrusevnek adta át az FSZB irányítását amikor Oroszország kormányfője majd elnöke lett. Patrusev fia, a 44 éves Dmitrij is komoly hatalmi tényező lett. Jelenleg ő Oroszország agrárminisztere.

Putyin lánya aligha lehet utód egy olyan hatalmi szervezetben, amelyet a titkosszolgálat tábornokai irányítanak, de politikai hátteret biztosíthat a Putyin utáni rendszernek mint az átmenet arca. Putyin lánya nemrég plasztikai műtéten járt Münchenben. Különben érzelmi szálak is kötik őt a bajor fővároshoz. Szeretője, az 52 éves Igor Zelenszkij a legutóbbi időkig a bajor állami balettegyüttes vezetője volt.

Az ukrajnai háború végzetes lehet Putyin hatalmára

Évekig is elhúzódhatnak a harcok Ukrajnában – jelentette ki egy nyugalmazott vezérezredes, aki jelenleg Duma képviselő. Vlagyimir Samanov tudhatja, hogy miről beszél, mert a csecsenföldi háborúk idején ő volt az orosz ejtőernyősök parancsnoka. Ekkor nevezték el „Csecsenföld mészárosának”, mert az orosz elit alakulatok hihetetlen brutalitással állították helyre a rendet a muzulmán autonóm köztársaságban, amely szembeszállt Moszkvával.

A hadsereg soraiban mind többen elégedetlenek Putyin ukrajnai háborújának menetével. Eddig már tíz orosz generális veszítette életét Ukrajnában miközben az orosz hadsereg kevés értékelhető eredményt ért el. A hadsereg nincs képviselve a Védelmi Tanácsban, ahol Sojgu hadügyminiszter üldögél. Ő Putyin egykori KGB-s cimborája, akinek az volt a feladata, hogy figyelje a tisztikart: elég lojális-e Putyinhoz?

Nem lesz semmi a globális minimum adóból?

2024-re halasztják a globális minimum adó bevezetését. Yellen amerikai pénzügyminiszter ötletét az OECD dolgozta ki. Eszerint a multik 15%-os minimum adót fizetnének. Eddig a multik ott adóztak, ahol a legkisebb volt az adókulcs.

„Nehéz tárgyalások folytak” – mondta az OECD főtitkára Davosban a világgazdasági fórumon, ahol bejelentette: 2023-ban nem vezetik be a globális minimum adót – ahogy tervezték. Erre legkorábban 2024-ben kerülhet sor. Mathias Corman főtitkár hangsúlyozta, hogy ennek ellenére optimista: bevezetik majd a globális minimum adót, és a multik ott adóznak majd, ahol a forgalmuk a profitot termeli.

Mások Davosban úgy nyilatkoztak, hogy a globális minimum adóból lehet, hogy nem lesz semmi.

„A globális adó egyezmény jól hangzik, de igen nehezen megvalósítható”

– mondta erről a Guardian tudósítójának a Carlyle csoport társelnöke , David Rubenstein dollár milliárdos befektető.

Az OECD főtitkár által történelminek nevezett globális adó egyezmény két részből áll. Az első azt szabályozza, hogy a multik ott adózzanak, ahol a profitot termelik ne pedig valamilyen adóparadicsomban. A második rész pedig 15%-os globális minimum adó kivetését jelenti a globálisan működő óriás cégekre.

Ellenállás

Az Egyesült Államokban a republikánusok ellenzik a globális adózást. Jelenleg a washingtoni szenátusban a demokratáknak minimális többségük van, de ezt elveszíthetik a novemberi választásokon. Akkor pedig a szenátus blokkolhatja a globális minimum adót.

Corman OECD főtitkár azzal érvelt Davosban a globális minimum adó mellett, hogy a multik ezzel még mindíg jobban járnának mint hogyha az érintett országok a maguk hatáskörében kezdenék el adóztatni őket.

A lengyel kormány is megpróbálja fúrni a globális minimum adót. Yellen amerikai pénzügyminiszter utalt arra, hogy ez a vita nem a globális minimum adóról szól hanem Brüsszel és Varsó viszonyáról. A lengyel kormány ilyen módon akar hozzájutni azokhoz az eurómilliárdokhoz, melyeket az Európai Unió visszatart a jogállami viták miatt. Bruno LeMaire francia pénzügyminiszter optimistán nyilatkozott: szerinte a probléma megoldódik még a francia elnökség idején vagyis az első félévben.

Az eszkaláció veszélye

Washington tárgyalt Kijevvel az eszkaláció veszélyéről, amelyet a mélyen Oroszországban lévő területekre mért csapások okozhatnak. A színfalak mögötti megbeszélések rendkívül kényesek, ezért nem reklámozzák. Ugyanakkor az Egyesült Államok nem ír elő egyértelmű földrajzi korlátozásokat fegyvereinek fegyveres erők általi használatára vonatkozóan.

Washington arra törekszik, hogy „közös megértésre jusson az eszkaláció veszélyeiről”.

„Aggódunk az eszkaláció miatt, de továbbra sem akarunk földrajzi korlátozásokat bevezetni, vagy túl szorosan megkötni a kezüket (az ukránoknak„) – közölte a névtelenséget kérő amerikai hadsereg.

A kiadvány másik beszélgetőpartnere megjegyzi, hogy Washingtonban és Kijevben közös a „megértés” a Nyugat által biztosított megbízható fegyverkezési módszerek alkalmazásáról.

„Eddig ugyanazon az oldalon voltunk ezeknek a küszöböknek a megértésében”

– mondta az illetékes.

A Reuters beszélgetőpartnerei szerint a Biden-kormányzat fontolgatja az M142-es nagy mobilitású rakétarendszer (HIMARS) átadását Kijevnek, amely több száz kilométeres csapást mérhet.

Oroszország aktívan próbálja ezt megakadályozni.

Szergej Lavrov, az orosz külügyminisztérium vezetője kijelentette, hogy Ukrajna a nyugati országokból Oroszország területét elérni képes fegyverzet szállítását az elfogadhatatlan eszkaláció felé vezető lépésként értékeli.

A lehető leghatározottabban figyelmeztettük a Nyugatot, hogy valójában már most is proxyháborút folytatnak az Orosz Föderációval ukrán neonácik kezével, testével és agyával. Ez a lépés a senki által nem akart elfogadhatatlan eszkaláció felé vezet.  – mondta Lavrov.

Katonai puccs Putyin ellen?

Németország egykori moszkvai nagykövete szerint ennek egyre nagyobb a valószínűsége miután a több mint három hónapja tartó háború Ukrajnában semmifajta kézzelfogható eredményt sem hozott. Az orosz hadsereg viszont nagy árat fizetett az agresszióért: csak tábornokból tízen haltak meg!

Rüdiger von Fritsch 2014 és 2019 között volt Németország nagykövete Moszkvában, így jól ismeri Putyin rendszerét. Ebben az időszakban Németország és Oroszország aktívan együttműködött noha 2014-ben az oroszok annektálták a Krím félszigetet. Építették az Északi áramlat kettő tengeralatti földgáz vezetéket , amelyet végülis nem helyeztek üzembe Putyin agressziója miatt.

Az egykori német nagykövet most arról nyilatkozott a hamburgi Die Weltnek, hogy Putyin immár a hatalmáért harcol Ukrajnában. Az orosz elnöknek eredményt kellene felmutatnia, de erre egyelőre csekély az esély. Az orosz hadsereg tisztikara emiatt dönthet úgy, hogy Putyinnak mennie kell! – állitja Németország egykori nagykövete.

A katonákat kihagyták a döntésből

A Védelmi Tanács határozott Ukrajna megtámadásáról. Ebben a hadsereget Sojgu hadseregtábornok képviseli. Ő kapta kezdetben a megbízást a villámháborúra. Csakhogy Sojgu nem katona hanem titkosszolgálati tiszt, akinek a feladata a hadsereg megfigyelése volt. Ezért ültette Putyin a hadügyminiszteri székbe. A villám háborús kudarc után Putyin kivette az ukrajnai háborút Sojgu kezéből, és Dvornyikov tábornok lett az Ukrajnában harcoló orosz csapatok parancsnoka. A tábornok Szíriában szerzett hírnevet amikor brutális hatékonysággal leverte a lázadást Asszad elnök rendszere ellen. Eközben egész nagyvárosokat szétlövetett mint például Aleppot. Most Mariupol elfoglalásával bizonyította, hogy brutalitása mitsem változott. Csakhogy Ukrajna hadseregét a NATO támogatja. Ömlik a fegyver az ukrán hadseregnek, melynek létszáma nagyobb mint az Ukrajnában harcoló oroszoké. Az ukrán hadsereg kemény ellenállást tanúsít. Zelenszkij elnök immár a győzelem lehetőségéről beszél.

Donyeck és Luhanszk a tét

A két kelet-ukrajnai kormányzóság elfoglalása, ahol az orosz többség már eddig is szembenállt a kijevi kormányzattal, Putyin minimális célja. Ez Dvornyikov tábornok feladata. Ezt Putyin fel tudná mutatni mint eredményt.

Kissinger egykori amerikai külügyminiszter arra figyelmeztette a mostani washingtoni vezetést, hogy rá kellene venniük területi engedményekre Zelenszkij ukrán elnököt, mert különben a háború végtelenül elhúzódik. Kissinger szerint két hónapon belül tűzszünet kellene kötni, és tárgyalóasztalhoz ülni.

Oroszországgal az USA-nak meg kellene állapodnia, mert az európai békerendszerben szükség van erre. Azt Washingtonnak mindenképp el kell kerülnie, hogy orosz-kínai szövetség alakuljon ki vele szemben.

Tony Blinken jelenlegi amerikai külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államoknak nem érdeke a hidegháború Kínával szemben.

Elkoboznák az orosz oligarchák vagyonát, de mit szólnak ehhez a tagállamok?

A brüsszeli bizottság javaslata nemcsak a bankokban levő befagyasztott pénzekre vonatkozik hanem az ingatlanokra, luxusjachtokra is. A jövő heti uniós csúcsnak ez lehet ez egyik fő vitapontja.

Csaknem 10 milliárd euró értékű orosz vagyont zároltak eddig az Európai Unióban – írja a francia közszolgálati RFI. Most Brüsszel tovább szeretne lépni: ki akarja sajátítani az orosz euró milliárdokat, mert részben ebből kívánja finanszírozni Ukrajna újjáépítését. Zelenszkij ukrán elnök már többször javasolta ezt a megoldást. Az Európai Unió listáján több mint 150 olyan orosz oligarcha szerepel, akit azzal gyanúsítanak, hogy aktívan támogatják Putyin agresszióját Ukrajna ellen.

Jogi problémák

Komoly gondot jelent, hogy az Európai Unió 27 tagállamából mindössze 12-ben van olyan törvény, amely ilyen intézkedésre jogalapot teremt. Brüsszel úgy akarja megoldani ezt a jogi problémát, hogy európai bűncselekménnyé nyilvánítja a szankciók megsértését. Jelenleg ilyen európai bűncselekménynek számít a terrorizmus, a korrupció  vagy a pénzmosás.

Didier Reynders, az Európai Unió jogi biztosa erről így nyilatkozott:

„Azok a személyek és cégek, akik és amelyek a szankciós listákon szerepelnek, gyakran jelentős anyagi eszközökkel bírnak ahhoz, hogy megpróbálják kikerülni a szankciókat. Miután a döntéseket európai szinten hoztuk meg, most azt szeretnénk elérni, hogy a szankciók megsértése bűncselekmény legyen az egész Európai Unióban, annak minden tagállamában”.

Kína gazdasági visszaeséstől tart

Pekingben megijedtek az első negyedév gazdasági eredményeinek láttán, és ezért az államtanács Li Kocsiang miniszterelnök vezetésével 33 pontból álló támogatási tervet fogadott el nehogy recesszióba csússzon a világ második legnagyobb gazdasága.

„Az a szerencsénk, hogy az elmúlt években nem fordítottunk hatalmas összegeket a gazdasági növekedés támogatására. Ezért maradt játékterünk a GDP növekedés ösztönzésére” – vázolta fel a helyzetet a kínai vezetés második számú embere. Aki elismerte, hogy áprilisban tovább romlott a kínai gazdaság helyzet: „csökkent az áram termelés, csökkent a szállitás és visszaesett a bankkölcsönök összege”. Mindezt azután, hogy a kiskereskedelmi forgalom 11,2%-al csökkent elsősorban a nagy Covid lezárások miatt. „Ha nem tudjuk tartani a GDP növekedés ütemét, akkor gondot okozhat a foglalkoztatottság” – hangsúlyozta Le Kocsiang miniszterelnök.

Hogy lehet változatni a negatív trendeken?

A kínai kormány adókedvezményeket illetve adóhiteleket nyújt sok olyan vállalkozásnak is, melyek eddig nem jutottak ehhez hozzá. 140 milliárd jüant költenek erre, ez 21 milliárd dollárt jelent. Így összesen az éves adókedvezmények értéke eléri a 2,64 ezer milliárd jüant – írja a China Daily.

A kis és közepes vállalkozásoknak sok szektorban eddigis módjuk volt arra, hogy későbbre halasszák a nyugdíj járulék illetve a munkanélküliségi járulék befizetését. Most ezt az intézkedést sok más szektorra is kiterjesztették , és meghosszabbították az év végéig. Ezek a halasztott befizetések 320 milliárd jüant tesznek ki.

Energiabiztonság

Kínában sokhelyen tartós áramszünetek voltak , és ez mind a lakosságnak mind a vállalkozásoknak súlyos károkat okozott. A dinamikusan növekvő keresletet kínálati oldalról nem tudták fedezni, mert sok szénbányát leállítottak a klímavédelmi küzdelem miatt. Ezt a trendet leállították, és a szénbányászat gyors fejlesztése révén akarják garantálni az energia biztonságot. Ezért felgyorsítják a szénbányászati programok engedélyezési folyamatát Pekingben. Új szénerőmű program indul és vízierőműveket is bekapcsolnak az országos hálózatba.

Arról, hogy mi lesz a klímaváltozás elleni küzdelemmel nem ír a China Daily pedig az országot kormányzó kommunista párt ezt is felvállalta.

Ősszel tartja kongresszusát a kommunista párt, ezen kívánja bebetonozni hatalmát Hszi Csinping pártfőtitkár – elnök. Ezért most a gazdasági növekedés fontosabb a pekingi vezetés számára mint a környezetvédelem.

De mi lesz a Covid vírussal? A nagy lezárások okozták főként a gazdaság lelassulását.

Li Kocsiang miniszterelnök így foglalta össze a pekingi vezetés álláspontját: „Kína számára a növekedés a kulcs a társadalom problémáinak megoldásában. Ezért jobban kell koordinálnunk a Covid vírus elleni harcot a gazdasági növekedéssel. Fel kell használnunk az elmúlt két év tapasztalatait.”

Életszínvonal a középpontban

Mindenképp növelni akarja a pekingi vezetés a belső fogyasztást. Megkönnyítik például az autóvásárlást. Eddig sok nagyvárosban nehéz volt autót venni, mert a környezetvédelmi szabályok szigorítása miatt korlátozták az eladható járművek számát. Most enyhítenek ezen a korlátozáson. Peking magas adóval is lassította az autók számának növekedését. Most ezeket az adókat 60 milliárd jüannal csökkentik.

Ezenkívül a kínai kormány nagyszabású infrastruktúra fejlesztési programmal akarja dinamizálni a gazdaságot. A bankokat arra ösztönzik, hogy minél több ilyen programra nyújtsanak kölcsönöket Kínában, ahol recessziótól tart a vezetés.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK