Featured

Miért kerül a Pick szalámi kétszer annyiba itthon mint Németországban?

Az RTL külföldön élő magyarokat kérdezett meg arról, hogy számukra mit jelent az élelmiszerek árának emelkedése. Infláció ugyanis mindenütt van, de Magyarország ezen a téren rekorder holott élelmiszereket exportáló ország.

A Pick szalámi Németországban is népszerű. Egy ott élő magyar, Mándity László masszőr, arról számolt be, hogy míg Németországban 2.254 forintért kapja meg a magyar Pick szalámit addig Magyarországon ugyanennek a mennyiségnek ára több mint a duplája, majdnem 5.000 forint. Tegyük hozzá, hogy Németországban a keresetek is jóval magasabbak, ez a masszőr nettó kétezer eurót keres egy hónapban.

Az USA-ban a tojás ára 49%-kal nőtt meg. Míg régebben a heti nagy bevásárlás 80-120 dollárba került addig ma ez 180 dollár – mondta egy magyar háziasszony, aki az Egyesült Államokban él.

Nálunk az élelmiszer infláció csaknem 50%-os, de miért?

Erre az egyszerű kérdésre nincs egyszerű válasz. Ehelyett kijelölt bűnbakok vannak: a külföldi kereskedelmi láncok. De vajon ezek miért adják olcsóbban a Pick szalámit Németországban mint Magyarországon? Nyilván azért, mert Németországban nem lehetne drágábban eladni. Magyarországon szabályozott piac működik, amely negligálja a vásárlók érdekeit. A nagy magyar élelmiszer előállító cégek a kereskedelmi láncokkal együttműködve vígan felverik az árakat, és akadályozzák a konkurenciát amely az árak csökkenéséhez vezetne. Mindezt a kormány közreműködésével. Az áfabevételek képezik a költségvetés legbiztosabb bevételeit. Ráadásul a boltokban és a piacokon nem a NER-t szidják a vásárlók hanem a kereskedőket. Az infláció egyik legnagyobb haszonélvezője az Orbán kormány, mely állítólag elszántan küzd az áremelkedés ellen. Orbán Viktor egyszámjegyű inflációt ígért az év végére. Ez még viccnek is rossz, ha figyelembe vesszük a rezsiköltségeket és az egyre dráguló élelmiszereket.

Az orosz dizel elleni szankciók, melyeket a magyar kormány is megszavazott, várhatólag újabb áremelkedéshez vezethetnek. Mindezt egy olyan országban , ahol az átlagbér nettó 360 ezer forint volt 2021- ben, a nyugdíj átlag pedig 146 ezer forint. 2022-es adatok még nincsenek, de a kérdés akkor is világos: ha az átlagos magyar havi kereset nem éri el az 1.000 eurót, a nyugdíj pedig a 400-at, akkor miről beszél a hatalom a NER 13-ik évében? Orbán Viktor hét szűk esztendőt jósolt vagyis erről a “csúcsról” szánkázunk alá. Már csak Bulgária és Románia van mögöttünk az Európai Unióban.

Több és hatékonyabb fegyverek Ukrajnának

Az Egyesült Államok pénteken új katonai segítséget ígért, beleértve a földről indítható rakétákat, míg Párizs és Róma tavasszal bejelentette a SAMP/T Mamba közepes hatótávolságú föld-levegő védelmi rendszer szállítását.

Ukrajna új amerikai és francia-olasz segélyt kap

Az Egyesült Államok pénteken 2,2 milliárd dollár (2 milliárd euró) katonai hozzájárulást ígért Ukrajnának, beleértve a földről kilőtt bombákat is, amelyek megduplázhatják vagy csaknem megkétszerezhetik az ukrán támadások kapacitását. Ezek a GLSDB, a Boeing és a Saab által gyártott kis átmérőjű bombák, amelyek akár 150 kilométert is megtehetnek, és ezzel fenyegetést jelentenek az orosz hátországi frontvonalakra is.

„Ez nagyobb hatótávolságú képességet ad nekik (…) , amely lehetővé teszi számukra, hogy honvédelmi műveleteket hajtsanak végre, és visszafoglalják szuverén területüket”

– mondta Pat Ryder, a Pentagon szóvivője újságíróknak.

„Minél hosszabb fegyvereink hatótávolsága és minél mozgékonyabbak csapataink, annál hamarabb ér véget Oroszország brutális agressziója”

– reagált este az ukrán államfő.

Ukrajna olyan lőszert kér az Egyesült Államoktól, amely tovább tud menni, mint a Himars rakéták (80 km). Ezek a GLSDB-k lehetővé teszik az ukrán erőknek, hogy olyan állásokat érjenek el Donbászban, Herszon és Zaporizsja környékén, a Krím északi részén, amivel elérhetik az orosz hátországi fegyverraktárakat. Pat Ryder azt mondta, nem tudja pontosan, hogyan szándékozik Ukrajna felhasználni ezt a lőszert.

„Segítsünk Ukrajnának megvédeni népét”

„A GLSDB-k átadása gyártási és szállítási ütemtervét  „biztonsági okokból” sem tudta pontosan megadni.

Ez a biztonsági segítség magában foglalja a „létfontosságú légvédelmi képességek növelése „páncélozott gyalogsági járművekkel” és a Himars rakétavető rendszer lőszereivel is Ukrajna lakosságának védelmét szolgálja” – áll a Pentagon közleményében.

Az ukrajnai orosz invázió 2022. február 24-i kezdete óta az amerikai hatóságok több mint 29,3 milliárd dollár biztonsági támogatást utaltak ki Ukrajnának a Pentagon szerint, amely biztosította:

„Az Egyesült Államok továbbra is együttműködik szövetségeseinkkel és partnereinkkel, hogy Ukrajnát olyan képességekkel láthassuk el, amelyek azonnali harctéri és hosszabb távú biztonsági segítségnyújtási szükségletei kielégítésére képesek. 

Kijev hónapok óta követelte

Párizs egyúttal pénteken bejelentette, hogy Franciaország és Olaszország tavasszal egy közepes hatótávolságú SAMP/T Mamba föld-levegő védelmi rendszert bocsát rendelkezésére Ukrajnának „az orosz drónok, rakéták és repülőgépek támadásai elleni védekezésben”.

Ukrajna hónapok óta hevesen szorgalmazza föld-levegő védelmének megerősítését, különösen a kritikus infrastruktúráját ért orosz bombázási hullámot követően iráni drónokkal.

Caesar fegyverek szállítása várható

A Mambát – az amerikai Patriot rendszer megfelelőjét – már Romániában is bevetették Konstanca kikötőjének kiemelten stratégiai jelentőségű térségének védelmére, a Fekete-tengeren. Ezzel a rendszerrel, radarjával és nyolc, mintegy 100 kilométeres hatótávolságú Aster rakétával „lehetővé válik a légi fenyegetések széles körének leküzdése: rövid hatótávolságú ballisztikus rakéták, vadászrepülőgépek, helikopterek, drónok és még  cirkáló rakéták ellen is bevethető” – mutatott rá az Agence France-Presse-nek decemberben Romániában egy francia katona.

Franciaország már kedden bejelentette, hogy az elkövetkező hetekben tizenkét további 155 mm-es Caesar fegyvert szállítanak le, amelyek 49-re növelik a Kijev rendelkezésére álló arzenált, ami „nem elhanyagolható képesség” – emlékeztetett Sébastien Lecornu.

Ígért egy Ground Master 200 (GM200) radart is, amelyet a francia Thales gyártott. Ez a közepes hatótávolságú radar képes észlelni egy 250 kilométerre lévő repülőgépet, akár alacsony sebességgel és alacsony magasságban repül, mint a drónok, vagy nagy magasságban, mint a harci repülőgépek. Ez a radar a rakéták és a tüzérségi tüzek ellen is védelmet nyújt azáltal, hogy riasztja a szárazföldi csapatokat az ellenséges tűzről. Ebből a radarból már több, mint 60 darabot értékesített a cég világszerte.

Lehet más a korrupcióellenes politika

Lettország és Litvánia még nem is oly rég a korrupciós listán a mélyben tanyázott hiszen az orosz maffia ott mosta tisztára a szennyes pénzek jórészét.

Lettországban még a Nemzeti Bank elnöke is lebukott. Mára minden megváltozott. Mindkét kis balti állam Észtország példáját követi: ők digitalizálták legelőször az államigazgatást az Európai Unióban, a korrupció elleni küzdelemben pedig az élvonalba kerültek egész Európában.

A Transparency International listáján az előkelő 14-dik helyen állnak. Miért? Véresen komolyan veszik a korrupciót, amellyel nem a rendőrség vagy az ügyészség hanem a nemzetbiztonság foglalkozik. Van egy telefonszám, melyen éjjel-nappal lehet korrupciós bejelentést tenni. Miért nemzetbiztonsági ügy a korrupció Észtországban? Mert az orosz maffiák itt is próbálkoztak, az ellenük folyó harc pedig nemzetbiztonsági kérdés az alig egymilliós balti államban.

Észtország mindig is  előttünk járt a korrupció elleni harcban, de Litvánia mögöttünk volt 2012-ben, ma már 20 ponttal jobban állnak a Transparency International listáján mint Magyarország. Lettország, a legkorruptabb balti állam, ahol az orosz lakosság aránya a legmagasabb, 2012-ben még 6 ponttal volt mögöttünk, ma már 17 ponttal előzik a Nemzeti Együttműködés Rendszerét Magyarországon. Orbán Viktor rendszere korrupcióban kiválóan teljesít.

A nyilvánosság alapkövetelmény: élőben lehet követni a kormány üléseit

A Nemzeti Együttműködés Rendszerében minden fontos döntés titok. Magyarországgal ellentétben a három kis balti államban a nyilvánosság előtt ülésezik a kormány. Orbán Viktor már első kormányzása idején  – 1998-2002 között – megszüntette a jegyzőkönyvezést. 2018-ban a hangfelvételt is megtiltották. Ezzel szemben mi történik a Baltikumban? Mindhárom kis államban élőben lehet követni a kormány üléseket az interneten!

Minden állami szervezetnél működik egy korrupció ellenes részleg, ahol be lehet jelenteni a megvesztegetés gyanúját. Mindhárom balti államban ügyelnek arra, hogy a bejelentőket megvédjék. Szigorúan ragaszkodnak a névtelenség megőrzéséhez, és a védelem a családtagokra is kiterjed.

Egyik balti államban sem alakult ki bebetonozott egypártrendszer, amelynek létérdeke, hogy sose bukjon meg, mert különben lebukik a korrupción az egész vezérkar.

Az orosz maffiák immár másutt mossák a pénzüket, de a hiány nem vetette vissza a balti államokat, melyek dinamikusabb gazdasági növekedést produkáltak az elmúlt 33 évben mint Magyarország.

Egyre növekszik a diplomáciai válság Peking és Washington között

Egy amerikai vadászrepülőgép vetett véget február 4-én, szombaton az Egyesült Államok légtere felett észlelt térfigyelő berendezés repülésének. A kínai külügyminisztérium „tiltakozott egy polgári léghajó elleni amerikai támadás ellen”.

Akkora volt, mint három busz, de csak egy röpke felhő maradt az égen. Már nincs kínai „kém” léggömb az Egyesült Államok felett. Február 4-én, szombaton egy amerikai F-22 Raptor vadászrepülőgép, amely a langleyi (Virginia) bázisról szállt fel, véget vetett az amerikai légtér felett észlelt térfigyelő berendezés repülésének . És elég volt egy rakéta.

A Fehér Ház csak akkor adott zöld utat erre a műveletre, amikor a célpont Dél-Karolina partjainál, az Atlanti-óceán felett volt, hogy elkerülje az emberi vagy anyagi károk kockázatát, amelyeket a szétszórt törmelék a földön szenvedett volna. A léggömb az Egyesült Államok felségvizein esett le. Azonnal felkutatására küldtek jónéhány kutatási vízijárművet a még azonosítható részek megkeresésére.

Wagner Afrikában – az orosz zsoldosok az aranybányákért gyilkolnak

A világ egyik legszegényebb országában, a Közép Afrikai Köztársaságban 2019 óta védelmezi a korrupt kormányzatot Putyin zsoldos hadserege, amelyet arannyal fizetnek, mert az államkassza régóta kiürült.

“A kormánynak egy vasa sincs. A Wagner hadseregnek az a feladata, hogy ellenőrizze az arany és gyémánt bányákat, de ezért harcolnia kell a helyi lázadókkal. Akik szintén az aranybányákból akarnak megélni, ezért egyesítették erőiket az orosz zsoldosok ellen” – nyilatkozta a londoni Guardian tudósítójának a Crisis csoport közép afrikai igazgatója.

Enrica Picco elmondta, Faustin-Archange Touadéra elnök vaskézzel kormányozza koldusszegény államát. A Wagner hadsereg több mint ezer katonával van jelen az országban, ahol ők tartják fenn a rendet, és védelmezik a népszerűtlen elnököt, aki 2016 óta irányítja a Közép Afrikai Köztársaságot.

Az ellenzék az elnök lemondását követeli:

“Vesztésre áll, mert senki sem akarja, hogy továbbra is elnök maradjon. Le kellene mondania. Tudom, hogy nem fog, de észre kellene már végre vennie, hogy az ország egy csődtömeg: sokan éheznek, nincs víz és villany hálózat” – nyilatkozta a Guardian tudósítójának Marie-Reine Hassen, aki korábban diplomata volt, de most az ellenzék egyik vezetője a Közép Afrikai Köztársaságban.

“Csapdát állítottunk  az oroszoknak, akik bele is estek. Egy vagy két tucat el is esett közülük. Csak velük harcoltunk. Kormány katona egy se jött ide, hogy szembeszálljon velünk “ – mondta egy helyi lázadó vezér a Guardian tudósítójának, még hozzátette:

“az oroszok mindenre ráteszik a kezüket nálunk.”

A csatára Szudán határának közelében került sor, ahol több aranybánya is van.

Prigozsin aranyat gyűjt Putyinnak

A Wagner hadsereget Putyin “szakácsa” Prigozsin alapította meg azzal a céllal, hogy Ukrajna keleti területein segítsék a Kijev ellen lázadó orosz milíciákat. Putyin agressziója óta a Wagner hadsereg, amely veterán katonákból toborzott zsoldos ezredeket jelent, fontos szerepet játszik Ukrajnában. Ők végzik a piszkos munkát, a lakosság megfélemlítését és legyilkolását. Az Egyesült Államok a múlt hónapban nemzetközi bűnszervezetnek nyilvánította a Wagner hadsereget, amely évek óta jelen van Afrikában Líbiától Mozambikig. A Közép Afrikai Köztársaság most a legfontosabb Putyin és a Wagner hadsereg számára Afrikában, mert az arany és a gyémánt felértékelődött  az oroszok számára azóta, hogy kizárták őket a nemzetközi fizetési rendszerből, a swiftből az Ukrajna elleni agresszió miatt.

Trump: Lődd le Joe!

Tragikomikus incidens miatt marad el a fontos találkozó: egy kínai kém légballon repült be az Egyesült Államok fölé. Méghozzá Montana állam fölött észlelték a kínai kém objektumot, mely államban vannak azok a rakétasilók, ahonnan útnak indíthatják a ballisztikus rakétákat Kína felé.

Peking elég nevetséges módon arról beszél, hogy a léggömb csak meteorológiai megfigyeléseket végez, és véletlenül sodródott az USA fölé, de ezt senki sem hiszi el. A republikánus ellenzék kapva kapott az alkalmon, és Blinken külügyminiszter pekingi útjának lemondását követelte. Meg is kapta.

„Tudomásul vettük Kína sajnálatát, de ennek a léggömbnek a jelenléte a légterünkben egyértelműen sérti szuverenitásunkat, valamint a nemzetközi jogot, és ez elfogadhatatlan”

– mondta Blinken.

„A nyugati szelek által sújtott és korlátozott önkormányzási képességgel rendelkező „repülőgép” messze eltért a tervezett útvonalától ” – mondta a kínai minisztérium szóvivője. Rögtön hozzá is teszi: „A kínai fél továbbra is kommunikál az amerikai féllel, és megfelelően kezeli ezt a vis maior esetből adódó váratlan helyzetet. 

Lődd le Joe!

Ezzel a jótanáccsal szolgált Donald Trump utódának, Joe Bidennek. Biden úgy nyilatkozott, hogy azért nem lőtték le a kínai légballont, mert annak szétrobbant darabjai veszélyeztették volna amerikai polgárok életét.

Hat év után ez lett volna az első amerikai külügyminiszteri látogatás Pekingben. Akkor még jók voltak az amerikai-kínai kapcsolatok. Donald Trumpot fogadták Pekingben a Tiltott városban, ahol a kommunista vezérkar ülésezik. Ez nagy diplomáciai kegy, amelyet a kínaiak csak kivételesen adnak meg egy fontos partnernek. Ezzel Trump is tisztában volt. Magával vitte nyolcéves unokája videóját, melyen Ivanka Trump lánya kínai dalban köszöntötte Hszi Csin-ping bácsit és nejét. Az elnöki pár sietett megdicsérni a kislány kiváló kínai kiejtését. Aztán persze Donald Trump megindította a kereskedelmi háborút Kína ellen. Igaz, hogy ettől még tavaly is rekordot produkált a kínai külkereskedelem többlete az USA-val szemben noha a szankciókat Biden sem vonta vissza.

Sőt, a demokrata elnök nyíltan első számú stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát.

Az idén százéves Kissinger külügyminiszter, aki 1972-ben összehozta az amerikai-kínai kibékülést bírálja is a demokrata adminisztrációt, amely egyszerre tekinti stratégiai ellenfélnek Kínát és Oroszországot. A diplomáciai léggömb most kipukkadt, de mind Kína mind az USA rá van utalva a másikra hacsak persze Peking és Washington nem dönt a hidegháború mellett. Szun Ce mester, az első filozófus, aki a háborúról írt tanulmányt, és az fenn is maradt, azt hangsúlyozta:

minden háborúban az jár a legjobban, aki kimarad belőle…

Még csatát sem lehet nyerni, nemhogy háborút

A Biden csomag hadüzenet Európának. Ez a véleménye Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek, akit Orbán Viktor a mostani válság menedzselésével bízott meg.

Nagy Márton kiáll a globalizáció mellett noha Orbán Viktor retorikája éppen az ellenkező irányban befolyásolja a közvéleményt. A kínaiakhoz hasonlóan Nagy Márton a globalizáció előnyeit hangsúlyozza, és ellenzi azt, hogy a világ blokkokra szakadjon mint a hidegháború idején. Washingtonban még nem döntöttek: Blinken külügyminiszter hamarosan Pekingbe utazik, ahol fogadja őt Hszi Csin-ping elnök is. Közben az Európai Unió is szervezkedik az amerikai elképzelésekkel szemben.

Megnyerheti-e az EU az ipar támogatási háborút az USA ellen?

Ursula von der Leyen nemrég tette közzé a brüsszeli bizottság gazdasági támogatási programját, amely ellensúlyozni szeretné Biden elnök 369 milliárd dolláros csomagját.

“Alternatívát kell nyújtanunk a cégeknek” – hangsúlyozta a brüsszeli bizottság elnökasszonya, aki attól tart, hogy az Egyesült Államok elszipkázza az új beruházásokat adókedvezményeivel és más juttatásaival.

“Mi azt akarjuk, hogy a cégek Európában maradjanak és itt prosperáljanak”

– hangsúlyozta Ursula von der Leyen bemutatva a Green Deal Industrial Plan – a nagy zöld alku ipari terv – csomagot.

Alig állt elő ezzel a nagyszabású tervvel, máris megindult a bírálat, amely két ponton támadja elsősorban a brüsszeli bizottság tervét. Az első kifogás az, hogy az Európai Unió nem tud új pénzeket hozzárendelni ehhez a nagyszabású tervhez hanem a korábban meglévő alapokból csoportosítana át. Épp ezzel kapcsolatos a második probléma: a kis tagállamok attól tartanak, hogy a két nagy, Németország és Franciaország lenyúl mindent, és nekik nem sok marad.

Washington látja, hogy az Európai Unió kezdeményezése nem igazán veszélyes az USA számára:

“Az Európai Unió fontos lépést tett a zöld átalakulás irányában, de a cégek tudni fogják, hogy számukra hol előnyösebb a beruházás” – mondta egy magát megnevezni nem kívánó amerikai diplomata a Politiconak.

Új pénz kellene méghozzá sok

“Ha azt a pénzt használjuk, amely már amúgyis megvan más alapokban, akkor az európai vállalkozás kudarcba fullad”

– mondta a Politiconak az Európai Parlament egyik liberális képviselője.

Valérie Hayes rámutatott arra, hogy az Európai Unió a helyreállítási alap 800 milliárd eurójából szeretné finanszírozni ezt a tervet. (Ebből várja Magyarország is az eurómilliárdokat.) Ugyanez a véleménye a néppárti Marcus Ferbernek is:

“A régi bort töltjük új palackba. Ez a 2023-as költségvetési terv új verziója. Kiábrándító.”

Valdis Dombrovskis, az Európai Unió kereskedelmi biztosa erre azt válaszolta, hogy 20 milliárd euró új pénz is lesz a csomag támogatására.

Az Európai Unió legutóbbi hasonló akciója befuccsolt, mert kevés pénzt tudott az amerikai kihívással szembeállítani. A csendes chip háborúban egy évvel ezelőtt Brüsszel 43 milliárd eurós chiptámogatási csomagjára az USA 52 milliárd dollárral válaszolt. Ráadásul az európai csomag nagy része a tagállamok költségvetését terhelte, az Európai Unió csak 3,3 milliárd eurót tett hozzá.

Mi lesz az állami támogatással?

Brüsszel eddig ellenezte ezt, de a mostani terv ösztönzi a tagállamokat arra, hogy támogassák saját iparuk zöld áttérését. Az erős tagállamok: Németország és Franciaország így nagy előnyhöz juthatnának a kisebbek kárára – állítja sok tagállam.
A Politico megszerzett egy tiltakozó levelet, melyet a következő tagállamok küldtek Brüsszelnek: Dánia, Finnország, Írország, Hollandia, Lengyelország és Svédország.

“Az a fő probléma, hogyha engedjük a tagállamoknak, hogy támogassák a saját iparukat, akkor ezzel veszélyeztetjük az Európai Unió egységes belső piacát”

– nyilatkozta a Politiconak egy magát megnevezni nem kívánó uniós diplomata.

A Politico mindebből levonja a tanulságot: az Európai Unió nem nyerhet az USA-val szemben. Érdekes módon a portál nem tesz említést a Macron tervről, amely közös hitel felvétellel szeretné megoldani ezt a problémát. A francia elnök szerint kölcsönből lehetne új pénzt teremteni az európai ipar támogatási program számára. A minta itt a helyreállítási alap, amely Merkel kancellár hattyúdala volt az Európai Unióban. Németország  húzódozik az újabb közös hitelfelvételtől márpedig most is elsősorban tőlük függ, hogy lesz-e újabb nagy összegű közös hitelfelvétel vagy sem.

Ha nem lesz, akkor marad a vita az állami támogatásról. Margrethe Vestager, az Európai Unió versenyügyi biztosa nemrég elmondta: az állami támogatás 80%-a Franciaországot és Németországot érinti. Érthető tehát a többi tagállam aggodalma.

“Sosem leszünk képesek arra, hogy a finanszírozásban versenyre keljünk az Egyesült Államokkal, de

hogyha nem csinálunk semmit, akkor biztos a kudarc. Ezért valamit tennünk kell”

– mondta egy magát megnevezni nem kívánó uniós diplomata.

Biden Ukrajna területének egyötödét felajánlotta Moszkvának

William Burns, a CIA igazgatója, aki korábban moszkvai nagykövet volt, nemrég Kijevbe utazott, ahol Biden elnök béketervéről egyeztetett az ukrán vezetőkkel.

A Biden féle béketervet Burns CIA igazgató vezette fel az Ukrán elnöknek. Zelenszkij határozottan elutasította a béketervet, amely a Krím és a Donbasz átadását jelentené Oroszországnak. Elutasította annak ellenére, hogy ezeken a területeken mindenütt orosz nemzetiségű a lakosság többsége, és legnagyobbrészt az orosz csapatok ellenőrzése alatt állnak.

Moszkvában Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy készek feltétel nélkül tárgyalni Ukrajnával. Közben viszont Putyin félmilliós sereget összpontosít egy új offenzívára. Minderről a svájci Neue Zürcher Zeitung számolt be német diplomáciai forrásokra hivatkozva.

A CIA cáfolata szerint “egyes állítások teljesen hamisak”.

Jól időzített korrupciós botrány Kijevben

Sorra buknak le Zelenszkij emberei: kabinetfőnökének helyettese, legfőbb szponzora, a dollármilliárdos oligarcha és az egész hadügyminisztérium, amelynek élelmezési botrányában állítólag maga a miniszter is érintett.

Ha az USA valóban fegyverszünetet akar, akkor ebbe Zelenszkij elnöknek is bele kellene mennie hiszen egy napig sem tarthatná magát az Egyesült Államok támogatása nélkül. Saját közvéleménye előtt azonban Zelenszkijnek el kell játszania a rendíthetetlen hős szerepet. Ehhez járulhatnak hozzá az amerikai Abrams és a német Leopárd tankok. Nagy kérdés, hogy az eddig felajánlott összességében 120-130 tank – ebből 80 Leopárd  – elegendő e ahhoz, hogy megváltozzanak a stratégiai erőviszonyok?

A második világháború legnagyobb tankcsatájában Kurszk mellett az akkor legkorszerűbb Tigris tankok nem tudták a győzelmet kicsikarni, mert az oroszok annyi gyengébb képességű T34-es tankot állítottak velük szembe, hogy a sok lúd disznót győzött.

Kínai provokáció a külügyminiszteri látogatás előtt

Az Egyesült Államok egy kínai megfigyelő kémballon észlelt, amely az Egyesült Államok északnyugati része felett lebeg – közölte csütörtökön a Pentagon, s amelyről a New York Times számol be. 

Egy nevét nem vállaló tisztviselő elmondta, hogy bár nem ez az első alkalom, hogy Kína kémlufit küldött az Egyesült Államokba, ez a jelek szerint hosszabb ideig marad az ország felett. Biden elnök egyelőre úgy döntött, hogy nem löveti le a kémballont, miután a Pentagon tisztviselői azt javasolták, hogy ezzel azt kockáztatnák, hogy törmelékek csapódjanak földre, rosszabbik esetben akár lakott területre is.

Úgy tűnik, hogy a felfedezés nyilvánosságra hozatala összefügghet Kína Blinken pekingi látogatásával – hat év óta először megy amerikai külügyminiszter  Pekingbe –, melynek programjában szerepel egy megbeszélés is Hszi Csin-ping elnökkel. A kémballon hirtelen felbukkanása minden bizonnyal növeli az amúgy is fokozódó feszültséget a két hatalom között.

A Pentagon illetékesei elmondták, hogy az alaszkai Alemut szigetek fölött Kanada északnyugati részén haladt át, mielőtt megérkezett szerdán Montana fölé. A kanadai nemzetvédelmi minisztérium csütörtök késő délutáni rövid közleményében közölte, hogy a nagy magasságban lévő térfigyelő kémballon mozgását „aktívan nyomon követi”.

Úgy tűnik, hogy a felfedezés nyilvánosságra hozatalára vonatkozó döntés Kína figyelmét felkelti, hiszen Blinken a látogatás során várhatóan találkozik Hszi Csin-ping elnökkel is.

A kémballon hirtelen felbukkanása minden bizonnyal növeli az amúgy is fokozódó feszültséget a két hatalom között.

A Biden adminisztráció magas rangú tisztviselői több csatornán is sürgősen felhívták kínai kollégáikat, és jelezték a probléma súlyosságát – mondta a vezető védelmi tisztviselő a Pentagonban tartott eligazításon.

Csütörtökön a védelmi minisztérium közölte, hogy az amerikai hadsereg kiterjeszti jelenlétét a Fülöp-szigeteken, katonai elemzők szerint a kínai fegyveres erők korlátozására és az Egyesült Államok Tajvan védelmére való képességének megerősítésére irányuló erőfeszítés részeként.

A Biden-adminisztráció agresszív lépésekkel próbálja kordában tartani Kína technológiai képességét katonai ambícióinak előmozdítására. Az ukrajnai orosz invázió – és az amerikai tisztviselők szerint Kína megengedő álláspontja ezzel szemben – szintén feszültté tette a kapcsolatokat. De messze a legsúlyosabb probléma a két hatalom között Tajvan.

Blinken ugyanakkor kényesen ügyel arra, hogy nyitva tartsa a kommunikációs csatornákat Kínával, és elkerülje a kapcsolatok további megromlását.

A törvényhozók gyorsan felszólították a Biden-adminisztrációt, hogy határozottan lépjen fel minden fenyegetés ellen.

„Kína pimasz semmibevétele az Egyesült Államok szuverenitásával olyan destabilizáló lépés, amellyel foglalkozni kell, és Biden elnök nem hallgathat” – mondta Kevin McCarthy, a kaliforniai republikánus házelnök Twitter-bejegyzésében .

A kémballon egyszerűen egy „provokatív” lépés, mert azon a területen „nem sok minden van ott” – állítják a szakértők .

Méregdrágán kapunk hitelt

0

Magyarország minősítése olyannyira meggyengült, hogy jóval drágábban jutunk külföldi kölcsönhöz mint például Csehország, Lengyelország vagy épp Görögország.

Farkas Zoltán a HVG-ben megírta, hogy a régióban csak Románia áll mögöttünk hitel minősítés tekintetében. A görögök, akik igazán nem nyerték vissza a piacok bizalmát a nagy pénzügyi válság óta – 2008- sokkal kisebb kamatra kapnak pénzt mint mi.

Görögország nemrég tízéves állampapírt dobott a piacra 3,5 milliárd euró értékben. Mennyi volt a kamata? 4,25%.

Magyarország januárban vitt a piacra tízéves dollár kötvényt 1,5 milliárd dollár értékben. Mennyi volt a kamat? 6,5%! Ebben persze az is benne van, hogy más a kamatláb dollárban és euróban. Ezért az állami adósságkezelő központ gyorsan átváltotta a dollárt euróra, de a kamat így is hat százalék körül volt, messze a nem túlságosan sokra értékelt görög kötvény fölött.

A világ 4-5 legsérülékenyebb országa között vagyunk

Ezt mondta Matolcsy György, és a Nemzeti Bank elnöke valószínűleg nem túlzott. Ha egy ország csak ilyen magas kamatra kap kölcsönt, akkor abban nemigen bíznak a piacon. Ahol a bizalom minden. Miért nem bíznak a magyar gazdaság teljesítőképességében külföldön? Mert a kereskedelmi mérleg deficitje óriási, és mert továbbra sem érkeznek az milliárdok az Európai Unióból. Orbán Viktor mindkettőben sáros. Neki ígért olcsó földgázt Putyin, aki a szemébe hazudott. Drágábban kapjuk az orosz földgázt mint a régióban sokan.

A csehek például négyszer olcsóbban miközben nem nyalogatják Putyin hátulját üdvözült mosollyal.

Az Európai Unióval is Orbán Viktor rontotta el a viszonyt. A legutóbb már azt mondta külföldi újságíróknak, hogy a legszívesebben kilépne az Európai Unióból, de ez nem lenne Magyarország érdeke. Nem bizony: az európai eurómilliárdok nélkül fizetésképtelenség fenyegetné Magyarországot, melyet Orbán Viktor középhatalomnak álmodik, de amelynek polgárai örülhetnek, ha pénzügyi katasztrófák nélkül túlélhetik a Nemzeti Együttműködés  Rendszerét.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK