Kezdőlap Featured Oldal 163

Featured

Sajtószabadság Orbán módra

ki
-
0
Sajtószabadság Orbán módra

Interjú közben kivezették a londoni Guardiant tudósító magyar újságírót a budapesti CPAC konferenciáról, ahol mindenki elszántan védelmezi a sajtószabadságot.

Rick Santorum egykori republikánus szenátorral készített interjút a konferencián Garamvölgyi Flóra, aki a baloldali Guardiant tudósította már napok óta a radikális republikánusok konferenciájáról, melynek fő szónoka és persze szponzora Orbán Viktor magyar miniszterelnök volt. Videóüzenetben köszöntötte a tanácskozást az USA ex elnöke, Donald Trump, aki hangsúlyozta, hogy milyen fontos a szólásszabadság nyugati normáinak a védelmezése.

Ehhez képest Garamvölgyi Flóra újságíró ezt írta Twitteren: ”kirúgtak a CPAC konferenciáról. A rendezők arra hivatkoztak, hogy csak egy rendszerhiba miatt tudtam magamat regisztrálni. ”A valóság az, hogy visszaigazolták a sikeres regisztrációt az újságírónak, aki részt is vett a tanácskozás kezdetén, tudósított Orbán Viktor beszédéről is. Nyilván ez csapta ki a biztosítékot a magyar miniszterelnök környezetében hiszen Garamvölgyi Flóra a többi között azt írta Orbán beszédéről, hogy “Magyarország szélsőjobboldali miniszterelnöke követelte Trump visszatérését a Fehér Házba. Ezenkívül liberális vírusról beszélt, mely ellen harcolnia kell a konzervatívoknak. Magyarországot pedig példaként állította a világ országai elé, és sürgette a konzervatív mozgalmakat, hogy kövessék Magyarország példáját.

Kísért-e a múlt?

Lázár János építési és közlekedési miniszter ugyanebben a hangnemben beszélt a konferencián, ahol kifejtette, hogy Orbán Viktor választási ellenfele, Hódmezővásárhely polgármestere, Márki-Zay Péter egy “alvó Soros ügynök”. A magyar választások során pedig “a külföldről illegálisan finanszírozott liberális ügynökök a magyar szuverenitás ellen harcoltak  mert bele akarták vinni Magyarországot a háborúba a nyerészkedők javára.”

Arról természetesen nem beszélt Lázár János, hogy 1986-ban Aczél György vitte el Soros Györgyöt a Bibó kollégiumba, melynek egykori diákját nagylelkű ösztöndíjjal támogatta. Az amerikai nagykövetség annyira kedvelte akkoriban Orbán Viktort, a Fidesz ifjú vezérét, hogy amikor Budapestre érkezett idősebb George Bush, az USA akkori elnöke, akkor Orbán Viktor kísérte őt, hogy megmutassa neki Budapest szépségeit. Orbán Viktor akkoriban a liberális Internacionálé alelnöke volt. Most pedig a liberalizmus ellen hirdet ádáz harcot…

Trump és Orbán együtt harcol, de miért?

Polonius
-
0
Trump és Orbán együtt harcol, de miért?

Folytassuk a harcot civilizációnk és szabadságunk védelmében – üzente Donald Trump a radikális republikánusok Budapesten ülésező konferenciájának és Európa, benne Magyarország polgárainak.

A hagyományok, a jog uralma, a szólásszabadság, az emberi élet méltósága azok az eszmék, amelyek összekötik és megmentik a nyugati civilizációt- hangsúlyozza Trump, akinek minden bizonnyal nem tűnt fel, hogy az Európai Unió épp ezeket kéri számon Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerén. Ilyen apróságok elnöki időszakában sem zavarták Donald Trumpot, aki egyetlen mondaton belül is képes volt az ellenkezőjére fordítani mondanivalóját.

A szavak arra valók, hogy elfedjék a gondolatainkat

– mondta Talleyrand, Napóleon császár külügyminisztere.

De mi van akkor, ha nincsenek gondolataink, melyeket el kellene fedni? Pontosabban csak egy van: hatalomra akarok kerülni, és aztán a lehető legtovább ottmaradni – kerül amibe kerül – az országnak vagy a világnak.

Ez elég csekély szellemi apport, de az Egyesült Államok világhatalom míg Magyarország Európa szegényházában kucorog. Kicsit nehéz megtalálni a közös nevezőt. Orbán Viktornak mégiscsak sikerült: Soros György ellen kell közösen küzdeni!

Biden gyengesége

Trump a proteszt szavazatokra épít az Egyesült Államokban, ahol ennek nagy a keletje manapság. Egyrészt, mert a gazdaság a recesszió szélén ingadozik, és a Federal Reserve Board legutóbbi kamatláb emelése le is viheti nulla alá a növekedést. Jelentős társadalmi csoportok életszínvonala stagnál vagy épp csökken az Egyesült Államokban.

Ez egyébként közös pont Magyarországgal, csakhogy itt 13 éve a nemzeti együttműködés rendszere áll fönn vagyis ezért picit nehéz az ellenzéket és a külvilágot hibáztatni. Orbán Viktor miniszterelnök mégiscsak ezt teszi, mert különben egyet kellene értenie gazdaságfejlesztési miniszterével, Nagy Mártonnal abban, hogy Magyarországon megélhetési válság van.

A miniszter persze csak azt mondta ki, amit mindenki tud: 25%-os infláció mellett csak nagyon kevesen járnak jól. Épp azok, akik állandóan bűnbakot keresnek természetesen másutt.

Biden másik gyenge pontja a diplomácia. A demokrata adminisztráció hidegháborús politikát hirdetett meg: stratégiai ellenfelének nevezte Kínát és Oroszországot 2021-ben. Az oroszokat sikerült is sarokba szorítani Putyin esztelen Ukrajna elleni háborúja miatt, de kiderült: Moszkva nem igazán ellenfél. Nemcsak gazdasága, de hadserege is versenyképtelen a világban.

Putyin is csak szavakban erős mint Orbán Viktor.

A kínaiak viszont valódi fenyegetést jelenthetnek az amerikai világuralomra. Velük egyáltalán nem boldogul a Biden adminisztráció, mert Peking gazdasági téren akarja tartani a versengést hiszen katonai területen még jelentős a hátránya az Egyesült Államokkal szemben.

Ukrajnában nemcsak Putyin, de az amerikai diplomácia is csapdába került. Washington Ukrajna győzelméhez köti a béketárgyalásokat miközben pontosan tudja: ennek a realitása majdnem nullához konvergál.

Most a kínaiak itt is kezdik beelőzni Washingtont: Hszi Csin-ping elnök egy órán át tárgyalt Zelenszkij ukrán államfővel. Kínai delegáció kezd közvetítő akciót Moszkva és Kijev között. Hszi Csin-ping az egyetlen vezető, aki képes nyomást gyakorolni Putyinra. Trump azt állítja: ha elnökké választják, akkor egyetlen nap alatt békét teremtene Ukrajnában. Ahol egyelőre tovább tart a háború immár több mint tizennégy hónapja. A német kormány pedig vészforgatókönyvet állított össze arra az esetre, ha Trump visszatérne a Fehér Házba.

Drónok harca avagy Putyin elnököt már meg sem akarják ölni?

Kenderessy Milán
-
0
Drónok harca avagy Putyin elnököt már meg sem akarják ölni?

Hogy juthattak el az ellenséges drónok egészen Moszkváig? – tette fel a jogos kérdést Catherine Colonna francia külügyminiszter a France Inter rádióban.

Putyin elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov egyenesen az Egyesült Államokat vádolta meg azzal, hogy drónokkal akarta megöletni minden oroszok államfőjét, aki a támadás idejében nem is volt a Kremlben.

“Putyin mindig megőrzi a nyugalmát”

Antony Blinken külügyminiszter kétségeit fejezte ki az orosz verzióval kapcsolatban: “az Egyesült Államok fokozott elővigyázatossággal kezeli Oroszország állítását, hogy lelőttek két ukrán drónt, amely a Kremlt vette célba Ukrajnában.”

Zelenszkij elnök közölte: semmi közünk sincsen az akcióhoz.

Medvegyev, Putyin helyettese az Oroszországot irányító védelmi tanácsban, mindenesetre sietett megfenyegetni Ukrajnát, és kilátásba helyezte Zelenszkij elnök likvidálását. Az oroszok memóriája rövid: tavaly februárban épp erre tettek kísérletet Kijevben amikor megpróbálták megölni az ukrán elnököt. A gyilkos kommandó csapdába esett, és őket ölték meg az ukrán speciális alakulatok Kijev mellett.

Miért szervezhetett támadást önmaga ellen Putyin?

Az orosz elnök egyre inkább élet-halál harcnak igyekszik beállítani az ukrajnai háborút, amely kínosan sokáig elhúzódik és rengeteg áldozatot követel. Az eredmény pedig szánalmas: minimális területi nyereség és maximális nemzetközi elszigetelődés.

Érdemes volt belevágni a “különleges hadműveletbe” Ukrajnában?

Erre ma már valószínűleg Putyin is nemmel válaszolna. Menekülő utat keres, de ahelyett, hogy a béke irányába mozdulna, tovább masírozik előre a zsákutcába. Jellemző, hogy ebben a helyzetben a kormánypárti média zászlós hajója Magyarországon , az Indigó Ukrajnát vádolja azzal, hogy “egyre őrültebb akciókkal sodorják a világot a nukleáris háború felé.”

Közben a kínaiak szépen csendben hozzákezdtek a békeközvetítéshez, mindenekelőtt tűzszünetet szeretnének elérni. Hszi Csin-ping elnök egy órán át beszélt erről Zelenszkij ukrán államfővel, aki utána pozitívan nyilatkozott. Kína az egyetlen nagyhatalom, amely nyomást gyakorolhat Oroszországra.

Az Egyesült Államok kivár: bízik vagy legalábbis úgy tesz mintha bízna az ukránok katonai győzelmében.

A háttérben minden bizonnyal a nagyhatalmak előkészítenek valamiféle megoldást.

Az USA új pekingi nagykövete a washingtoni szenátus előtt azt mondta, hogy minden kérdésről hajlandók vagyunk tárgyalni a kínaiakkal beleértve azokat a problémákat is, melyek nem a két állam kapcsolatát érintik közvetlenül. Vagyis az Egyesült Államok hajlandó arra, hogy megvitassa akár Ukrajna ügyét is a kínaiakkal – elismerve ezzel Kína megnőtt súlyát a világpolitikában. Mit szólnak mindehhez az ukránok?

Hitler és Sztálin sem sokat filozofált ezen amikor 1939-ben az egykor a Habsburg birodalomhoz tartozó Galíciát Ukrajnához csatolta megszüntetve Lengyelországot. Jaltában sem sokat töprengtek a szövetségesek azon, hogy a kis népek mit akarnak. Amikor Churchill egyik tanácsadója nehezményezte Lengyelország átengedését a Szovjetuniónak, akkor a brit miniszterelnök visszakérdezett: mondja, maga ott akar élni?!

Saláta válság a szupermarketben

Polonius
-
0
Saláta válság a szupermarketben

Üres polcok fogadják gyakran az európai vásárlókat amikor paradicsomot vagy paprikát, esetleg ketchupot keresnek, mert a kereskedők képtelenek előre jelezni a gyorsan változó fogyasztói szokásokat, melyeket a Covid pandémia óta nemigen lehet felmérni.

“Az inflációs nyomás azt jelenti, hogy a vásárlók brutális módon váltanak egyik percről a másikra. Ilyet eddig még sohasem tapasztaltunk” – nyilatkozta a Reutersnek Luke Jensen, aki egy online szupermarket hálózat főnöke Nagy Britanniában. Szerinte csapdában vannak a döntéshozók, mert a megélhetési válság miatt sok fogyasztó olyan reakciókat mutat, melyeket korábban nem vártak. Közben pedig az energiaválság és a növekvő árak miatt nem szívesen tartanak nagy készletet semmiből sem. Így aztán, ha a fogyasztók valamire rávetik magukat, akkor pillanatok alatt kiürülnek a polcok a szupermarketekben. Egyáltalán nemcsak brit vagy európai problémáról van szó.

A Carrefour szupermarket-lánc közel-keleti hálózata a mesterséges intelligenciára bízta az árubeszerzés és elosztás 90%-át.

 “Ezzel együtt 8-12%-a keresett áruknak hiányzik a polcokról” – panaszkodott a hálózat főnöke, aki elmondta, hogy a pandémia előtt 7-9% volt ez a mutató. A nagy mennyiség miatt a pár százalékos növekedés is komoly veszteséget jelent.

Miután nagyon megnőtt az online kereskedés a pandémia óta, ezért másképp kell megtervezni a készleteket mint korábban. Sok az új zavaró tényező, mely megnehezíti a tervezést: energiaválság, ukrajnai háború, infláció stb.

A szállítási láncok akadoznak

Az ukrajnai háború bizonytalanná tette a mezőgazdasági exportot, amelyre nagyon is számítanak a Közel Keleten és Észak Afrikában. “Egyszerűen kifogytak a készleteink” – mesélte a Carrefour közel-keleti hálózatának főnöke.

Néhány hétköznapi piaci áru egészen egyszerűen hiánycikké vált Európában és a Közel Keleten: ide tartozik például a paradicsom és a ketchup. Spanyolországban az időjárás súlyosan károsította a paradicsom termesztő gazdaságokat, így az export elmarad a kívánatostól. A ketchupot elsősorban előállító Kraft Heinz kihasználta az alkalmat, és jócskán megemelte az árat, melyet egyes vásárlói csoportok már nem tudnak vagy nem akarnak megfizetni. A Tesco úgy döntött, hogy ideiglenesen nem árusítja a Kraft Heinz termékeit, de ezzel azt kockáztatja, hogy a vevők átpártolnak a konkurenciához.

Meddig tarthat a hiány?

A brit kormány szerint hetekig is elhúzódhat, mert Marokkóban és Spanyolországban rossz volt az idő, ezért kevés a paradicsom a piacon. A BBC azt tanácsolja hallgatóinak, hogy uborka helyett fogyasszanak zellert vagy édes köményt.

Ha a szakácskönyv paradicsomot javasol, de az nincs a boltban, akkor pótolható déli gyümölcsökkel például naranccsal vagy grape fruittal. A görög dinnye is kiváló a salátához- javasolta a BBC azoknak, akik nem jutnak friss paradicsomhoz, paprikához vagy uborkához Nagy Britanniában.

Irán ismét lefoglalt egy olajszállító hajót

FüHü
-
0
Irán ismét lefoglalt egy olajszállító hajót

Újabb olajtankhajót foglaltak le az iráni a Forradalmi Gárda naszádjai. Körbevették a hajót, és irányváltásra kényszerítették, körülbelül 30 emberrel a fedélzetén.

Irán egy héten belül másodszor foglalt le külföldi olajszállító tartályhajót. Az Iráni Forradalmi Gárda Gárda Haditengerészetének (IRGCN) nagysebességű csónakjaiból álló flotta szerdán elfoglalta a panamai zászló alatt hajózó görög „Niovit” a Hormuzi-szorosban – közölte az amerikai hadsereg. A tartályhajó rakomány nélkül úton volt Dubaiból Fujairahba, az Egyesült Arab Emírségek másik kikötőjébe.

A világ egyik legfontosabb hajózási útvonala a Hormuzi-szoroson halad keresztül. Az olajkereskedelem jelentős részét olyan hajók bonyolítják le, amelyeknek át kell haladniuk a szoroson. A terület újra és újra a politikai összefonódások miatt kerül a címlapokra.

„Egy tucatnyi IRGCN gyorstámadó naszád hemzsegett a szoros közepén” – áll a bahreini székhelyű amerikai ötödik flotta közleményében. A Forradalmi Gárda ezután irányváltoztatásra kényszerítette a tankert, és behatolt az iráni felségvizekre.

Néhány nappal azelőtt az iráni hadsereg haditengerészeti ereje múlt csütörtökön egy másik olajszállító tartályhajót foglalt el az Ománi-öbölben, amit az 5. flotta a nemzetközi jog megsértésének és „a tengeri biztonság és a globális gazdaság fenyegetésének” minősített.

Irán ugyanakkor azt közölte, hogy a török ​​által üzemeltetett, kínai tulajdonú, Advantage Sweet nevű tankhajó, amely Houstonba tartott (Texas állam), amely Kuvaiti kőolajat szállított az amerikai Chevron Corp. energiacégnek, ütközött egy iráni hajóval, melynek következtében több legénység eltűnt és megsérült.

Irán azt is közölte, hogy az Advantage Sweet, amelynek körülbelül kéttucatnyi indiai legénysége volt, áthaladt a Hormuzi-szoroson, és többszöri figyelmeztetés ellenére elmenekült a helyszínről.

A nyugati média azonban arról számolt be, hogy a hajó lefoglalása válasz volt arra, hogy az Egyesült Államok napokkal korábban elkobzott egy olajszállító tartályhajót Teheránnal szembeni egyoldalú szankcióinak érvényre juttatása érdekében.

Helikopter olajszállító tartályhajó felett

A görög parti őrség szóvivője azt mondta az AFP-nek, hogy körülbelül 30 ember tartózkodott a hajón, köztük egy görög kapitány és a legénység tagjai a Fülöp-szigetekről és Srí Lankáról.

Hasonló események 2018 óta történtek a régióban. Csütörtökön az iráni haditengerészeti egységek helikopterekről ereszkedtek le egy Marshall-szigeteki lobogó alatt közlekedő olajszállító tartályhajó fedélzetére. A Tankertrackers.com weboldal szerint a hajót az iráni Bandar Abbász kikötőjébe vitték.

Az Ambrey tengerészeti biztonsági cég azt mondta, hogy a két hajót egy iráni olajat szállító görög tartályhajó amerikai elfogása után foglalták le. A múltban Irán megtorolta az iráni olajkészletek lefoglalását. Az Irán elleni amerikai szankciók elsősorban az ország olajeladásait célozzák.

A NATO is szittya harcmodort tanulhat tőlünk!

Andy Landy
-
0
A NATO is szittya harcmodort tanulhat tőlünk!

Böröndi, az új vezérkari főnök bizottsági meghallgatásán elmondta, hogy elsősorban a katonák gondolkodásmódját szeretné megváltoztatni. Vissza szeretné hozni az oktatásba a nukleáris elrettentést, a hazafias nevelést és a szittya gondolkodásmódot. 

FH

Putyin kedvence Orbán grúz barátja

Kenderessy Milán
-
0
Putyin kedvence Orbán grúz barátja

Madarat tolláról, Orbánt Putyin barátjáról… Mindez a CPAC rendezvényéről juthatott az eszünkbe, hát hogy is mondjuk finoman… így…

Irakli Garibasvili, Georgia miniszterelnöke, az egyetlen olyan politikus a budapesti CPAC rendezvényen, aki hatalmon van. A szélsőjobboldali republikánusok rendezvénye a bukott nagyságok árnyékában ülésezik Budapesten: Trump videó üzenet küld, de nem a Fehér Házból. Tucker Carlson, aki két éve nagy interjút készített Orbán Viktorral már nem a Fox televízió népszerű házigazdája, mert a tulaj, Rupert Murdoch kirúgta őt. Nem véletlenül: miután Trump elbukta a választást 2020-ban, Tucker Carlson azt állította, hogy csalás történt: a szavazógép hozta ki Bident győztesnek. A szavazógépet üzemeltető társaság beperelte a Fox televíziót, mely végül peren kívül több mint 700 millió dollárt fizetett ki, hogy elsimítsa a kínos ügyet, melynek során kiderült: Tucker Carlson maga is tudta, hogy hazudik amikor azt állítja, hogy a demokraták csaltak a választásokon, és csak így tudták legyőzni Trumpot. Sztárok híján Georgia miniszterelnöke lesz a díszvendég a CPAC konferencián, melyet Orbán Viktor lelkesen támogat az adófizetők pénzéből.

Embert barátjáról avagy kicsoda Irakli Garibasvili?

Sztálin elvtárs hazájában mindig is erős volt az oroszbarát érzés, akik függetlenségre vágytak, azokat a szovjet diktátor kiirtotta. A KGB kőkeményen képviselte Moszkva vonalát Tbilisziben. Eduard Sevardnadze először a helyi KGB főnökeként bizonyított, majd ő lett Georgia első embere mint Grúzia Kommunista pártjának első titkára. Innen emelte ki Mihail Gorbacsov, aki megtette őt a Szovjetunió külügyminiszterévé. Ketten együtt tárgyalták meg a rendszerváltást az amerikaiakkal az érintettek feje fölött. Georgia elnyerte függetlenségét, és politikailag kettészakadt: Moszkva barátaira és Washington barátaira. Az utóbbit Szakasvili, egy volt New York-i ügyvéd képviselte Tbilisziben, ahol az ország elnöke is volt. Jelenleg börtönben ül, mert hatalmon most Moszkva barátai vannak. Nem Irakli Garibasvili vezeti őket. Ő csak stróman. Az erős embert, Putyin nagy barátját Georgiában Bidzina Ivanisvilinek hívják. A dollármilliárdos oligarcha évtizedek óta meghatározó személyiség Georgiában, ahol ő alapította meg a Grúz álom pártot. Ennek képviseletében miniszterelnök Irakli Garibasvili, aki az oligarcha jótékonysági alapjánál kezdett el dolgozni miután befejezte tanulmányait Párizsban a Sorbonne egyetemen. 31 éves korában lett kormányfő Irakli Garibasvili, és ezzel Orbán Viktort is megelőzte, akinek 35 éves koráig kellett várakoznia erre. (1998)

Irakli Garibasvili ezt megelőzően belügyminisztere volt annak a kormánynak, melynek élén pártfogója, Ivanisvili állt. Belügyminiszterként átszervezte a biztonsági szolgálatot, amely meghatározó szerepet játszik Georgia politikai életében.

Irakli Garibasvili ugyan azt állítja, hogy célja Georgia NATO és Európai Uniós tagsága, de valójában Moszkva felé kacsingat. Georgiába, amely semmiféle szankciót sem alkalmaz Oroszországgal szemben, ezerszám érkeztek orosz munkavállalók és cégek. Ennek következtében Georgia föllendült, kereskedelme Oroszországgal jelentősen megnövekedett hiszen az oroszok részben így játszák ki a szankciókat.

Stratégiai együttműködés

Ebben állapodott meg Orbán Viktorral múlt októberben Irakli Garibasvili grúz miniszterelnök. Ekkor már  nyolc hónapja  dúlt a háború Ukrajnában, melyet Putyin agressziója indított el februárban. Georgiának ebben vannak tapasztalatai: 2008-ban a grúz-orosz háborúban vereséget szenvedett, és elveszített két nemzetiségi tartományt, melyeket Putyin Oroszországhoz csatolt. Washington barátai Georgiában  most is hevesen tiltakoznak Putyin ukrajnai agressziója ellen. Mit tesz ilyenkor Putyin legjobb tanítványa Tbilisziben? Bevezeti az inoagent törvényt! Mit jelent ez? Azt, hogy minden olyan társadalmi szervezet, melyet 20%-nál nagyobb arányban külföldről finanszíroznak, külföldi ügynöknek minősül. Ennek következtében a titkosszolgálat automatikusan megfigyelheti őket. Ez az orosz törvény kópiája, Putyin így tette végképp lehetetlenné az ellenzéki szervezkedést és médiát Oroszországban. Tbiliszi azonban nem Moszkva: a nép fellázadt, és a parlamentet is megostromolta. Erre Putyin legjobb tanítványa visszavonta a törvényt, de nem állt el tőle. Jobb időkre vár. A problémája az, hogy Georgia népe is: az Ukrajna elleni agresszió óta Moszkva barátainak a száma fogyatkozik Georgiában, amely pedig nagyban profitál ebből a háborúból. Georgiában senki sem kívánja vissza Moszkva fennhatóságát. Hasznot viszont szívesen húznak a helyzetből, és ki értené meg ezt jobban mint Orbán Viktor, akit Putyin ki akart tüntetni a Barátság renddel, de a magyar miniszterelnök inkább átpasszolta azt első janicsárjának, Szijjártó Péternek. Putyin barátsága ugyanis olyan mint piszkos Fredé: olykor halálos.

FORGÁCSAIM – Veszélyhelyzet

ki
-
0
FORGÁCSAIM – Veszélyhelyzet

„Meghosszabbodhat a háborús veszélyhelyzet (Infostart) A háborús veszélyhelyzet újabb meghosszabbításáról is szavaz az Országgyűlés.” 

Szeretnék már egy olyan parlamenti szavazást ahol a Fidesz Európára és az országra gyakorolt szellemi és gazdasági károkozásának ismételt veszélyeztetése miatt NÉGYÉVES VESZÉLYHELYZETET hirdetnek. 

“Magyarországon létezik független média, de az nem szabad”

Polonius
-
0
“Magyarországon létezik független média, de az nem szabad”

A kulturális bizottság elnök asszonyának véleménye szerint nem szabad a magyar független média. Sabine Verheyen asszony tavaly ősszel járt Magyarországon tényfeltáró küldöttséggel, hogy közvetlen tapasztalatokat szerezzen a sajtószabadság érvényesüléséről.

Míg Varga Judit igazságügyi miniszter arra hivatkozik, hogy a magyar média rendkívül sokszínű, a kulturális bizottság vezetője arra mutatott rá, hogy a nemzeti együttműködés rendszere minden eszközzel szűkíteni igyekszik a független média működési lehetőségeit. Ezt nem úgy teszi mint Orbán Viktor eszményképe, Vlagyimir Putyin, aki adminisztratív módon betiltja az ellenzéki médiát, és nem riad vissza az ellenzéki újságírók megöletésétől sem, hanem pénzügyi módszerekkel igyekszik megfojtani a független sajtót. Az a vállalkozás, amely hirdet a független médiában, feketelistára kerül, és ennek következtében nem kap állami megrendelést. Így aztán minden cég kétszer is meggondolja, hogy hirdetésekkel támogassa-e a független médiát.

Erre mutatott rá Sabine Verheyen asszony, aki egyébként az Európai Néppárt politikusa. Ebből a frakcióból lépett ki a Fidesz Orbán Viktor utasítására, mert a miniszterelnök joggal tartott attól, hogy kidobják az Európai Néppártból. Az Európai Parlament öt meghatározó frakciója arra kérte a brüsszeli bizottságot, hogy csak akkor utaljon uniós pénzeket Magyarországnak, ha azt látja: a magyar kormányzat nem folytatja a jogállam leépítését és a sajtószabadság korlátozását.

A jelentés, melyet a kulturális bizottság most tett közzé, arról tanúskodik, hogy Orbán Viktor média politikája egy cseppet sem változott az uniós bírálatok ellenére sem.

“Óriási a kormánypárti média túlsúlya”

Ezt hangsúlyozta a kulturális bizottság elnök asszonya, aki Hardy Mihálynak, a Klubrádió főszerkesztőjének nyilatkozott.

“A készülő európai média szabadság törvényben foglalkozni akarunk azzal a helyzettel, hogy hiába van sokféle újság, ha a döntő többségük egyetlen kézben koncentrálódik. Szerintünk a szabad vélemények sokszínűségére van szüksége a társadalomnak. Az állampolgároknak sok különböző csatornán kell tájékozódniuk, mielőtt fontos politikai döntéseket hoznak.”

Sajtószabadság az európai szegényházban

Magyarország Bulgáriával és Romániából együtt üldögél az európai szegényházban, a három ország egyben a legkorruptabb az egész Európai Unióban. Romániában, ahol nem működik a nemzeti együttműködés rendszere bár az egykori kommunista párt kísérletet tett rá, a média sokkal sokszínűbb és szabadabb mint Magyarországon. A közszolgálati média nem a mindenkori hatalom szolgája mint Magyarországon. Francia mintára a közszolgálati média jelentős függetlenséget élvez, és megvédi munkatársait a pártos   támadásoktól. Minderre Magyarországon esély sincsen hiszen a közszolgálati média közvetlenül Rogán Antal kabinet miniszter irányítása alatt áll, aki egyben felügyeli a titkosszolgálatokat is. Így a kontroll csaknem olyan mint a pártállami időkben 1990 előtt.

“Az Európai Parlament számos határozatban szólította fel a magyar kormányt, hogy térjen vissza az európai jogállami normákhoz. Azt látjuk, hogy a média, a tudomány és az oktatás terén fokozatosan építi le a jogállami normákat. Így akar mély társadalmi változásokat kikényszeríteni. Éppen ezért gondolom azt, hogy Magyarországot vissza kell téríteni a jogállami fejlődés útjára “ – nyilatkozta a Klubrádiónak az Európai Parlament kulturális bizottságának elnöke.

USA, és a fizetésképtelenség réme

ki
-
0
USA, és a fizetésképtelenség réme

Az amerikai pénzügyminisztérium arra figyelmeztetett, hogy az adósságplafon megemelése nélkül a kormány elfogyhat a forrásokból, és június 1-jén fizetésképtelenné válhat. Ezt Janet Yellen pénzügyminiszter nyilatkozta a kongresszus vezetőinek írt levelében – írja a Financial Times.

„A legutóbbi szövetségi adóbevételek áttekintése után a legjobb becslésünk az, hogy június elejéig, és potenciálisan már június 1-jéig nem tudjuk továbbra is teljesíteni a kormány összes kötelezettségét, hacsak a Kongresszus addig nem emeli vagy felfüggeszti az adósságplafont – mondta Yellen.

Megjegyezte: a Pénzügyminisztérium értékelése az adóbevételekre vonatkozó legfrissebb adatokon alapul, de

„nem lehet biztosan megjósolni, hogy a Pénzügyminisztérium mikor nem tudja kifizetni a kormány számláit”.

Az adósságplafon, vagyis a szövetségi hitelfelvételi korlát emeléséről szóló vita örök kérdéssé vált Washingtonban. A Biden-kormányzat és a republikánusok közötti ellentét azonban felkeltette az aggodalmakat, hogy a kormány valóban fizetésképtelenség felé tart.

Yellen levelének hírére a Fehér Ház megerősítette, hogy Joe Biden amerikai elnök felhívta Kevin McCarthy republikánus házelnököt, hogy meghívja őt egy május 9-i találkozóra a Fehér Házba a kongresszusi vezetőkkel. A meghívás a Fehér Ház stratégiájának változását jelzi, amely azt követelte a republikánusoktól, hogy emeljék meg az államadósság plafonját, és korábban ragaszkodott ahhoz, hogy a kérdés nem kerül megvitatásra.

Most azonban Biden kénytelen tárgyalóasztalhoz ülni, miután a képviselőház republikánusai a múlt héten elfogadták azt a törvényjavaslatot, amely megemeli az államadósság plafonját, és legalább jövőre halasztja a fizetésképtelenség kockázatát.

A törvényjavaslat, amely a GOP prioritásainak hosszú listáját és a kiadáscsökkentési tervet is tartalmazza, nem fog átmenni a demokraták által ellenőrzött szenátusban.

Az üzleti vezetők és a saját pártjának tagjai azonban sürgették Bident, hogy a törvényjavaslatot használja kiindulópontként a másik oldallal folytatott tárgyalásokhoz.

A törvényjavaslat, amely a GOP prioritásainak hosszú listáját és a kiadáscsökkentési tervet is tartalmazza, nem fog átmenni a demokraták által ellenőrzött szenátusban. Az üzleti vezetők és a saját pártjának tagjai azonban sürgették Bident, hogy a törvényjavaslatot használja kiindulópontként a másik oldallal folytatott tárgyalásokhoz.

Továbbra sem világos, hogy a demokrata vezetők készek-e tárgyalni a hitelfelvételi limit emeléséről. Chuck Schumer, a szenátus demokrata többségi vezetőjének szóvivője azt mondta, hogy a május 9-i ülésen „egy új, alapértelmezett megelőzésről szóló törvény elfogadását vitatják meg”.

Yellen arra is figyelmeztetett, hogy még a fizetésképtelenség veszélye is megrázhatja a piacokat, és sokkhullámokat küldhet az egész amerikai gazdaságra.

Továbbiak

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség