A kínai jüan meg akarja ingatni a dollár uralmát a világgazdaságban. Az USA immár fegyverként használja a dollárt – ez kiderült az Oroszország elleni szankciók idején, Kína ezt használja ki arra, hogy megnövelje a jüan szerepét a globális gazdaságban – írja a Bloomberg.
“Már nincs szükségünk az USA-ra, megvagyunk az amerikai dollár nélkül is. Ez nagyon erős üzenet” – mondja Hongkongban az UBS helyi vezetője. Adrian Zuercher az egész Ázsia-Csendes óceán térségért felel a svájci bankóriásnál, és jól látja, hogy a jüan előrenyomulása szinte mindenütt megfigyelhető.
Egyetlen év alatt többet nyomult előre a kínai jüan mint korábban tíz év alatt. Nemcsak Oroszország esetében látványos a változás, de olyan országok esetében is mint Szaúd Arábia, Brazília vagy épp Franciaország. Peking azt akarja igazolni, hogy van egy másik világ is a Nyugaton kívül, amely mind nagyobb szerepet kíván magának a világgazdaságban. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy a jüan részesedése megháromszorozódott a világkereskedelem finanszírozásában 2019 óta.
Oroszország esetében ez 32 szeres növekedést jelentett a tavalyi évben!
Ez még mindig csak igen kis részesedés, és a pekingi hatóságok teljesen kézben tartják a jüant, nem engedik át a piacnak mint a dollárt.
A nagy dobás: Szaúd Arábia. Ez az ország 1945 óta az USA kitüntetett olaj partnere volt, de Hszi Csinping elnök változtatott a helyzeten: újraválasztott vezetőként egyik legelső útja ide vezetett. Az olajegyezmény, melyet megkötött titkos, de annyit tudni lehet róla, hogy nemcsak dollárban, de jüanban is finanszírozzák a kínaiak az importot.
Peking összehozott egy béke egyezményt két fő közel-keleti energia szállítója között: Irán és Szaúd Arábia kibékítése megmutatta, hogy az Egyesült Államoknak immár ezen a téren is komoly vetélytársa van.
Lula brazil elnök egyik legelső külföldi útja Pekingbe vezetett, ahol kereskedelmi egyezményt írt alá, és bírálta a Nyugat Ukrajna politikáját. Hasonlóképp Emmanuel Macron francia elnök a kínai fővárosban jelentette ki, hogy Európa nem lesz az USA vazallusa.
Swift kontra CIPS
Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt az oroszokat kizárták a Swift rendszerből, így Oroszország átállt a kínai CIPS – re, amely teljesen független a másiktól. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy az orosz bankok ezt a rendszert használják még a világ olyan távoli pontjain is mint Brazília.
“Kína lendületes fejlődése más országokat is arra buzdít, hogy használják bátran a jüant” – nyilatkozta a Bloombergnek Victor Gao professzor a Szucsoi egyetemről, aki egyáltalán nem mellesleg egy kínai agytröszt alelnöke is. A Kína és a globalizáció kutató központ alelnöke arra is rámutat, hogy “a kínaiak felkészülnek arra, ha az USA szankciók jönnek ezen a téren is, akkor készen álljanak, és ne szenvedjenek hajótörést.”
Oroszország balsorsa elgondolkodtatta Pekinget hiszen az USA már a Krím megszállása után megfenyegette Moszkvát azzal, hogy kizárja Oroszországot a nemzetközi pénzügyi rendszerből. Akkor még nem sok történt, de 2022 tavaszán Putyin Ukrajna elleni agressziója után Washington villámgyorsan lépett, mert jól elő voltak készítve a pénzügyi szankciók. Hogy reagáltak az oroszok? Jüanban kezdtek el takarékoskodni: míg korábban egyáltalán nem voltak ilyen betétek, egyetlen év alatt az összes megtakarítás 11%-át már kínai pénzben tartották Oroszországban. A dollárt és az eurót immár messze megelőzi a jüan Oroszországban. Ez azt is jelenti, hogy Moszkva más államokkal is immár jüanban kereskedik: Banglades például 300 millió dollár értékben rendelt egy atomerőművet Oroszországtól, de a számlát már jüanban fizeti ki.
Az orosz szuverén alap jüan vásárlásra készül az olajpénzekből
Mark Mobius, a legendás befektető rámutatott arra, hogy egyelőre még nem igazán komoly a jüan piac hiszen eltörpül az amerikai dollár mellett, és jelentős gondot jelent az, hogy nehéz nagyobb összeget kihozni jüanban az egyik országból a másikba.
A jüan még nem világpénz:
“Egy nemzetközileg teljesen elfogadott jüanhoz az kellene, hogy Peking nagyobb szabadságot biztosítson mind a külső mind a belső piacon a pénz mozgásának”
– hangsúlyozza Jim O’Neill, aki nemrég még a Goldman Sachs vezető közgazdásza volt.
Rámutatott arra, hogy a jüan még nem teljesen konvertibilis , mert a külföldi tőkebefektetéseket és hitelnyújtást Peking még erőteljesen korlátozza. Enyhítettek ugyan a korábbi szigorú korlátozásokon , de egyelőre nem merik azokat megszüntetni , mert Peking attól tart, hogy megindulhat egy olyan erős tőke kiáramlás, melyet nem lesz képes ellenőrizni.
“Hosszú sorok kígyóznak Kínában azért, hogy külföldre vihessék a pénzt, de ellenkező irányban csak kevesen várakoznak”
– vázolja fel a helyzetet a UBS regionális főnöke Hongkongban.
Végeredményben a jüan szerepe ezért még nem túlságosan jelentős a világgazdaságban, ahol csak az ötödik helyen áll a dollár, az euró, a jen és a font mögött. Részesedése mindössze 1,7%.
A bizonytalan világ helyzet ugyanakkor diverzifikálásra ösztönzi a gazdaság szereplőit, és ez előnyös a jüannak. “Kína számára ebben a helyzetben egyre fontosabb, hogy a jüan nagyobb szerepet kapjon a világgazdaságban, ahol kifárasztásos amerikai-kínai pénzügyi háborúskodás folyik” – mondja Stephen Jen, a Eurizon SLJ Capital társ alapítója.
A Bloomberg természetesen megkérdezte a jüan szerepéről a kínai kormányt és a nemzeti bankot is Pekingben, de ők egyelőre nem kívánták kommentálni a cikket a dollár – jüan háborúról.
