Featured

Sál

Mint azt a tanulmányainkból tudjuk, Vörösmarty, Petőfi, Kölcsey korában Magyarország csak egy gyarmat a sok között. Az osztrák elnyomók akkor már több évszázada sarcolták az elnyomottakat, közben levertek egy Rákóczi szabadságharcot is, így az izzó hazaszeretet az elnyomók iránti gyilkos dühből táplálkozott.

Pont akkoriban jöttek rá elődeink arra, hogy ők tulajdonképpen egy nemzet, ezért létezhet közös cél, napéldául a nemzet szabadsága, hogy az ország dönthessen minden őt érintő kérdésben, mivel pedig hazánk mindenkori ifjúsága mintegy 150 év óta leginkább róluk, de főleg tőlük tanult, honfiúi, valamint honleányi lángolásunk ma is félelmetes.

A gond az, hogy hazánk Trianon óta független ország, és ma már erős szövetségek tagja, ergo nem kéne annyit honlángolni, több haszon lenne a másokkal való baráti kapcsolatban, mint Pártunk és Kormányunk dacos vagdalkozása révén. Miniszterelnök úr sajnos nem tudja, hogy az udvarló páva nagyban különbözik az agresszív kismalactól, ezért az erőteljesen nacionalista vagdalkozást táncnak nevezi. Sajnos az orbáni mozgásformát egyre jobban utálják a többiek, így sodródunk mind messzebbre saját szövetségi rendszerünktől, lásd EU, V4, Néppárt, NATO, ésígytovább.

Nem baj, mondja a Kiválasztott, ajánlok helyette mást. Kipcsákok, türkök, Kína, Oroszország. Nagy kár viszont, hogy a felsoroltak sokkal durvábban érvényesítik saját érdeküket, mint itt nyugatabbra bárki, ráadásul vagy nem érdekeljük őket vagy sokkal nagyobbak nálunk, így aztán ezekben a kapcsolatokban mindig mi vagyunk a csicska. Az EU nem kéri senki meghunyászkodását, egyedül a demokráciákban szokásos úri modort várnák el tőlünk, de az sajnos nem megy Miniszterelnök úrnak. Marad a vagdalkozás.

Nyilvánvaló, hogy itthon hasznos neki. Akinek kies hazánkban a magyarságán kívül különleges jótulajdonsága nincs, ahhoz fog mérni mindent, így aztán örömmel veszi, ha a kormány „a magyarok érdekeit” tekinti elsődlegesnek, és meg is védi tűzön-vízen át. A megvédés okán Miniszterelnök úr semmiféle kompromisszumos megállapodásba nem mehet bele, mert akkor sérülne a magyar érdek. A jól kicsiszolt technika eredményeképpen EU magányunk immár végképp elintéztetett, nehéz lesz innen kitörni, hacsak nem küldjük nyugállományba magát a Legfőbb Akadályt.

Ellenségből nálunk sosincs elég, így aztán az UEFA-val is szívóskodunk. Európai szervezet, a miniszterelnök kedvenc sportjának szövetségi rendszere. Na és? Ő aztán nem törődik vele, hogy a futball az eredményesség érdekében összjátékot követel, mivel az ő erőssége nem a gólpassz, hanem a saller. Plusz koki, ha a saller nem lett volna elég érthető.

Az ő vezérletével hordjuk Nagy-Magyarország térképes sáljainkat, lengetjük árpádsávos zászlóinkat a stadionban, mégpedig majd csak használ alapon. A többi nemzet mintha nem bízna ebben, ugyanis egyetlen britnek sem jut eszébe lepedőre festett régi gyarmatokkal meccsre menni, és senki nem ugrál a Práter lelátóján, sapkáján a hajdani Habsburg Birodalom térképével, amelyben mi voltunk az egyik bennszülött törzs.

Az új küzdelem lépései:

Az UEFA semmilyen szinten nem engedélyezte ilyen zászlók vagy molinók használatát, ezeknek a jelenléte fegyelmi következményeket vonhat maga után.

Az MLSZ úgy döntött, hogy a történelmi Magyarország térkép és az árpádsáv színei nem minősülnek rasszista magatartásnak.” („csakazértis” elv)

Mint az közismert, a „történelmi Magyarország” 1541-ben befejezte létezését. Először három részre vágták, később Habsburg gyarmat, a kiegyezést követően a Monarchia egy darabja idegen királlyal megfejelve, Trianon óta pedig maga a ködbe vésző ősi múlt. Ebből következően Párizs mellett nem a történelmi Magyarországot fosztották meg döntően idegen népességű részeitől, mert az a Magyarország már rég nem létezett, hanem a Monarchiát, mely megfosztás során az osztrákok nagyobb területi veszteséget szenvedtek el, mint mi. Az, hogy velük ellentétben visszasírjuk a ferencjóskát, magunkon kívül senkit sem hat meg. A visszasírás érdekessége, hogy akkor nem voltunk függetlenek, ma már meg igen, de mégis. Ennek ellenére.

Néhányak szerint a sál csak emlékeztető a daliás időkre. Labdarúgásunk jelen helyzetét tekintve valóban szükség lenne a régi nagyság ösztönző erejére, de a középkorban, amelyre ezzel hivatkozunk, még nem volt foci. Ma már egészen más a sport, mint anno, térkép és futball közt nincsen kapcsolat, hiába próbálná bárki Törő briliáns tánctudását Kinizsiéből levezetni.

Aranycsapat? Puskásék a „Csonka Megszállt Magyarország” hírét vitték szét a nagyvilágba, térképes sálunk ezzel sem korrelál.

Két lehetőség maradt a hordás indokának: hülyeség vagy provokáció. Utóbbinak komoly veszélye, hogy „siker” esetén a külhoni magyarok isszák meg a levét, nem pedig a hazai lelátóhősök, akiket majd Csányi véd meg, újabb érvet biztosítva evvel szegény külhoniak ellen.

Szóval hülyeség, vagy provokáció? Lehet választani. Öntől várjuk a választ Miniszterelnök úr, hiszen Ön is ilyen sállal ül páholyában.

A Sziget Fesztivál a szabadság egyik utolsó szigete Magyarországon

0

Arról ír a francia közszolgálati rádió, az RFI tudósítója Budapestről, hogy a Sziget Fesztivál a szabadság utolsó bástyája Magyarországon.

“Ez a fesztivál a szabadság bástyája, amely még ellenáll az autokrata miniszterelnöknek, Orbán Viktornak” – írja a francia tudósító. Aki megemlíti, hogy a Sziget Fesztivál fő tulajdonosa amerikai, ezért is tud ellenállni annak az offenzívának, melyet a magyar kulturális élet ellenőrzésére indított Orbán Viktor.

“A hangulat zseniális, itt minden országból vannak fiatalok, és mindenki beszélget mindenkivel” – mondja Franck, a fiatal francia villanyszerelő.

90 országból érkeztek a fellépő művészek , akik körülbelül 50 előadást tartanak. Ezenkívül vannak ingyenes jóga tanfolyamok, és jazz táncot is lehet tanulni a Szigeten. 13 afrikai ország képviselteti magát ezen a hatalmas rendezvényen.

Az egész Sziget Fesztivál toleranciát sugároz.

“Azt hallottam, hogy a magyar kormány nem épp a demokrácia és a szabadság bajnoka, de ezzel szemben azt tapasztalom itt, hogy ez egy teljesen normális hely. Teljesen nyitott a világra” – ez Nicolas véleménye. Aki a kongói slammer, JJ Bola színpadi fellépésére figyel. A kongói előadó a migránsok jogairól beszél.

“Ez a költő azt hangsúlyozza, hogy a bevándorlóknak milyen nehéz beilleszkedniük egy új társadalomba. Mi egyáltalán nem képviselünk semmiféle pártot, de a fesztivál a toleranciát sugallja. Azt szeretnénk ha megszólalna az elnyomottak hangja is. Amióta létezik a Sziget, azóta ez a filozófiánk, ez benne van a DNS-ünkben” – mondta a francia tudósítónak Kádár Tamás, a Sziget igazgatója.

32 ezer eurós LMBTQ büntetés

Az Orbán kormány támadást indított, hogy még jobban ellenőrizze a kulturális életet. A Libri megszerzésével az egész könyvpiacon uralkodó pozíciót ért el. A magyar kormány akcióba lendült az LMBTQ mozgalom ellen. Bünteti az ilyen könyveket árusító boltokat: egy esetben 32 ezer euró volt a büntetés összege – írja az RFI tudósítója.

“Ez a törvény teljes őrület, de jelen pillanatban nem befolyásolja a Sziget programját – hangsúlyozza  meg az igazgató. A szivárványos zászlók mindenütt lobognak és gyakran látni drag queeneket is. Ettől sok ultrakonzervatív idegrohamot kaphatna” – erősíti meg a francia tudósító.

“A magyar kormány most minket támad, míg korábban a migránsokra vetette magát. Ez a kormány nem lehet meg ellenségkép nélkül”

– nyilatkozta Sulyok Viktória. A magyar LGBT+ nemkormányzati szervezet főnöke hozzátette: “korábban bemehettünk a középiskolákba, de a kormány most kitiltott onnan bennünket.”

Ákos, ugyanennek a nemkormányzati szervezetnek a munkatársa azt fájlalja, hogy

“a homoszexuális párok nem házasodhatnak össze Magyarországon, és nem fogadhatnak örökbe gyereket.”

A 29 éves fiatalember nagyon boldog itt a Sziget Fesztiválon:” itt vannak LMBTQ rendezvények, azzal sétálhatok kézen fogva, akivel csak akarok. Az emberek itt nagyon toleránsak. Csak az a baj, hogy az egész csak hétig tart a Szigeten.”

A Soros alapítvány kivonul az Európai Unióból

Az ifjabb Soros leértékeli Európát, és a világ más részein kívánja fejleszteni a hálózatot. Alex Soros decemberben vette át a Soros alapítvány igazgatását édesapjától, a 93 éves Soros Györgytől.

Az ifjabb Soros sokkal aktívabb az Egyesült Államok belpolitikájában mint édesapja volt, rendszeres vendég a Fehér Házban. Biden elnök választási kampányának egyik fő szponzora. A jövő évi választások nem ígérkeznek könnyűnek a demokraták számára, mert a 80 éves Biden népszerűsége a mélyponton miközben a fő vetélytárs, Donald Trump erőteljes kampányra készül, ha ő lesz a republikánusok elnökjelöltje. Az Egyesült Államok diplomáciájában Európa mindinkább leértékelődik. Az ukrajnai háború az USA szövetségi rendszerének megerősítésére jó, de különben nincsen nagy stratégiai jelentősége hiszen az Egyesült Államok Kínát tekinti fő ellenfélnek nem pedig Oroszországot, melyet Putyin teljesen zsákutcába vezetett.

Orbánt már megbuktatni sem akarják

A teljes jelentéktelenség vár a magyar miniszterelnökre miután az USA leértékelte Európát és annak a középső, Oroszországtól  elválasztó régióját még inkább. Washingtonban nemigen láthatnak perspektívát Európa keleti felében, amely a Szovjetunió bukása és a rendszerváltás után sem produkált értékelhető eredményeket. Sem figyelem sem pedig pénz nem marad e régió számára, amely a demokrácia több mint három évtizede alatt bizonyította: saját erőből nem jut túlságosan sokra.

Magyarország és benne Orbán Viktor lejtmenetben várakozhat a fellendülésre és a felzárkózásra a fejlett világhoz. Ebben reménykedni és hinni lehet, de reálisan csak csekély az esély. Európa legerősebb állama, Németország is gazdasági gondokkal küszködik, saját problémáit sem tudja megoldani nemhogy másokét. Maga az Európai Unió is úton van oda, hogy a világgazdaság félperifériája legyen, és ennek perifériáján helyezkedik el Magyarország. Orbán Viktor összeveszett a nyugati világ döntéshozóinak többségével miközben tragikomikus harcot folytat a globalizáció ellen. Alex Soros mostani döntése azt jelzi: Orbán Viktor ellen már harcolni sem érdemes. A zsákutcában ugyanis nehéz megmondani, hogy hol van előre…

Hatalmas orosz légitámadás Odessza megye ellen

Kijev meghiúsította az orosz rakéta- és dróntámadásokat az Odessza megye déli részén vasárnapról hétfőre virradó éjszaka, amelyekben hárman megsérültek.

„Az ellenség az éjszaka folyamán háromszor támadta meg Odessza régióját, két hullámban támadó drónnal, összesen tizenöt drónnal és nyolc Kalibr típusú rakétával”

– közölte a hadműveleti parancsnokság a Telegramon, hozzátéve, hogy minden támadást meghiúsított a légvédelem.

Az ukrán hadsereg szerint „Odessza központja felé irányított” rakéták megsemmisítése következtében egy kiképző intézmény kollégiumát és egy üzletet is megrongálták a lehulló törmelékek.

Az első jelentések szerint a szupermarket három alkalmazottja megsérült, és orvosi segítséget kaptak. A honvédség tájékoztatása szerint több épület ablakai, erkélyei, valamint a közelben parkoló autók is megrongálódtak a „lökéshullámban”, és két tűz is keletkezett.

A hadsereg által a Telegramon közzétett fotókon és videókon a tűzoltók megpróbálják eloltani a nagy lángokat, melyek egy szupermarketban keletkeztek.

Az elmúlt hetekben mindkét oldalon nőtt a támadások száma a Fekete-tengeren. Az orosz hadsereg többször is célba vette Odessza kikötővárosát, de Izmail és Reni folyami kikötőit is, amelyek támadásai Kijev által az exportot akadályozó eszközként ítélték el.

Július közepén Moszkva felmondta azt a megállapodást, amely 2022 nyara óta lehetővé tette az ukrán gabonafélék számára, hogy az Oroszország által bevezetett blokád ellenére elhagyják az ország déli kikötőit. Moszkva ezután arra figyelmeztetett, hogy az ukrán kikötőkbe tartó vagy onnan induló hajók potenciális célpontnak számítanak. Kyiv úgy reagált, hogy megerősítette az orosz hajók kölcsönösségét.

Mi történt a Wagner-sereggel?

Jevgenyij Prigozsin sikertelen államcsínyét követően – aki a történtek ellenére szabadon járhatott Oroszországban és Fehéroroszországban – maga milícia nagyon bizonytalan pillanatot él át. 

Lotos parancsnok felfedte, sok fegyverest küldtek „nyaralni, miután hónapokig nem tették”. Egy helyőrség továbbra is Fehéroroszországban marad, annak ellenére, hogy folyamatosan pletykálnak (amelyeket az OGPU távirati csatorna is újraindított) a kontingensek fokozatos kivonásáról Fehéroroszországból is. Úgy tűnik, Moszkva már nem akarja fizetni a számlákat, és felmerül a probléma, hogy mit lehet kezdeni azokkal, akik a  leginkább „harcra kész” alakulat kamikaze „kosfejei” tagjaival akiket a börtönökből toboroztak és bevetettek az Ukrajna elleni agresszió során.

A brit katonai hírszerzés legfrissebb jelentése szerint Wagner „pénzügyi nyomásra próbál spórolni katonái fizetésén”. Valós a lehetőség, hogy a Kreml már nem finanszírozza a csoportot” – mondják brit hírszerzési tisztviselők. A brit kémek szerint

„Ha az orosz állam már nem fizeti Wagnert, akkor a legvalószínűbb fizető a fehérorosz hatóságok.”

Azonban még ez az eshetőség meglehetősen kétséges.

A Planet Labs által augusztus 9-én gyűjtött műholdfelvételek jelentős számú járművet mutatnak be Wagner üzemi tartományában a fehéroroszországi Misktől délre található Oszipovicsban, Cselben, és arra is utalhatnak, hogy más járművek is érkeztek a bázisra. Ez azonban ellentétben áll Lukasenko bizonyos fokú elszakadásáról Prigozhin zsoldosaival szemben, amelyről különböző források táviratban számoltak be. Ráadásul kifizetésének költsége súlyosan meríti Fehéroroszország szűkös erőforrásait.

Ebben a – és mindenekelőtt gazdasági – bizonytalanságban Wagner megpróbálja átkonfigurálni magát pszicho-háborús, pszichológiai hadviselésre. A csoport csatornái lényegében két spektrumot indítanak újra: Lengyelországot és Nigert. „Tegnap – jelentette be szarkasztikusan a „NeoficialniyBeZsonoV” wagneri csatorna – szükségállapot volt a lengyelországi Krakkóban amiatt, hogy Wagner-szimbólumokkal ellátott matricákat találtak. A lengyel rendőrség és hírszerző ügynökségek nyomoznak. Ha a matricák annyira megijesztik őket, mi lesz, ha Wagnerek Varsóba jönnek turnézni? 

A turné nyilvánvalóan nagyon valószínűtlen, de Wagnerről soha ne mondd, hogy soha. Jelenleg a fehéroroszországi Wagner túl kevés erővel rendelkezik ahhoz, hogy komoly katonai fenyegetésnek lehessen tekinteni (és ezt a lengyelek nagyon jól tudják), ráadásul a náluk lévő fegyverek „nem alkalmasak ilyen katonai célokra” – magyarázta Janis Sarts, a Startcom Központ igazgatója. Sarts szerint azonban

„lehetetlen kizárni a zsoldosokat érintő provokációkat a lengyel határon”.

Emlékeztetett arra, hogy néhány a Wagner alakulat „szabotázsra kiképzett egykori különleges erők”. Ám a zsoldosok

„semmit sem csinálnak, amíg nem fizetik ki őket, és egyelőre úgy tűnik, hogy senki sem hajlandó finanszírozni a szabotázst”.

Végkövetkeztetése az, hogy „a Wagner alakulat által jelentett fenyegetés szintje csökkent”.

Az egyik egykori harcos elmagyarázza a La Stampának, hogy

„jelenleg a Wagner alakulat egy ötletté vált, nem pedig egy csoporttá. 

A Gray Zone, a Wagnerhez legközelebb eső csatorna pedig egy másik ideális választék kínál – Nigerben. Augusztus 12-én, szombaton emberek ezrei érkeztek a francia bázis falaihoz Niger fővárosában – Niameyben. A köztársaság polgárai saját készítésű transzparenseket vittek magukkal, kézzel írt aláírásokkal: „Az ECOWAS Franciaországhoz tartozik”, az ECOWAS vezetői franciabarát politikusok”. A Wagner alakulat örülhet, hogy ilyen ínséges időszakban a tömegben feltűnt a Wagner főnöke, Jevgenyij Prigozsin fotója a következő szöveg kíséretében

„Wagner, védj meg minket”!

Terminátor kaputt

Telegramon mutatták meg be ahogy a majdnem sérthetetlennek mondott orosz Terminátor-2 tankot az ukrán erők megsemmisítik.

Úgy tűnik, szombaton az ukrán különleges erőkkel együtt dolgozó ukrán harckocsiegység megsemmisített egy sokat dicsért orosz Terminator-2 harckocsit.

A jelek szerint az ukrán biztonsági szolgálat SBU (Služba bezpeky Ukrajiny) által a Telegramon közzétett videón a tank megsemmisülése és a közeli katonák menekülése látható.

A hivatalos nevén BMPT, az orosz tank egy erős gép, komoly harctéri potenciállal. Négy rakétavetővel, két gépágyúval és két gránátvetővel van felfegyverkezve.

Ukrán tisztviselők táviratban azt írták, hogy a találatot „csak néhány kamikaze drónnal” hajtották végre. A tisztviselők ezután kifejtették, hogy Oroszország egy másik tank segítségével próbálta kiszabadítani a járművet, amelyet aztán a közelben várakozó ukrán különleges erők teljesen megsemmisítettek.

„Folytatjuk a munkát a teljes győzelemig”

– idézte a Newsweek az SBU illetékeseit.

Újhelyi István: A Booking.com-sztori

0

Nem feltétlenül szoktam az európai parlamenti képviselői munkám minden kulisszatitkába és részletébe beavatni a nyilvánosságot: egyfelől mert messze nem olyan izgalmas és érdekes, mint amilyennek gondolják, másfelől a választókat – nagyon helyesen – a végeredmény érdekli, nem pedig a háttérben zajló munka. Most azért teszek kivételt és számolok be egy konkrét ügy háttéreseményeiről, mert a magyar viszonyokat illetően különösen tanulságos, ráadásul az utóbbi napokban a közélet egyik kiemelt témája volt.

Sokan olvasták a hírekben, hogy a világ egyik legjelentősebb internetes szállásközvetítő cége, a Booking.com hosszú ideje nem fizette ki a vele szerződésben lévő szállásadóknak járó pénzeket, így huszonkétezer magyar partner (a nagyobb hotelek mellett főleg kisebb turisztikai, többségében családi vállalkozás) is nehéz helyzetbe került. A sajtóban megjelent hírekre adott első kormányzati reakciók meglehetősen sajátosak voltak: a sokak szerint leginkább NER-es kifizetőhelynek számító Magyar Turisztikai Ügynökség kusza számokkal kezdett operálni, a Fidesz-frakció pedig – az állami kommunikációs rutin részeként – konkrét fenyegetést küldött a multicégnek. Én az Európai Parlament közlekedési és turizmus szakbizottságának egyik vezetőjeként, valamint az ENSZ turisztikai világszervezetének uniós nagyköveteként léptem a magyar érdekek mellé és családi szabadságomat megszakítva már az első hírek olvasása után konzultációt kezdeményeztem a Booking.com felelős vezetőivel. Több körben, több formában is egyeztettem az érintett cég képviselőivel, így az ügyben illetékes vezérigazgató-helyettessel, a Közép-Kelet európai régió felelősével, a brüsszeli és budapesti irodavezetőkkel, a számítástechnikai háttérért felelős személlyel, de személyes konzultációkat folytattam az érintett magyarországi vállalkozások egy részével és a szakmai szervezetek vezetőivel is. Ezek az egyeztetések is érdemben hozzájárultak ahhoz, hogy – és ez egy fontos bejelentés – holnapra a mintegy huszonkétezer magyar partnercég szinte kivétel nélkül megkapja az elcsúszott kifizetéseket, csütörtökre pedig visszaálljon a rendszeres és remélhetőleg hibamentes működés. Ha a nekem tett ígéret ellenére mégsem rendeződik a tartozások kifizetése, természetesen EU-s intézményi lépéseket teszek.

Ami a konkrét ügyet illeti:

a Booking.com kifizetési nehézségeit nem pénzügyi- vagy menedzsmentválság, hanem technikai felkészületlenség okozta.

Egy több mint két éve előkészített könyvelési és számviteli szoftvercsere miatt csúsztak a kifizetések, a korábbi informatikai rendszer a partnerhálózat ugrásszerű növekedését és a nyári szezon terheltségét már nem bírta, az új rendszert pedig még nem tudták megfelelően működésbe állítani. Ez nem jelenti azt, hogy a Booking.com felmenthető az ügyben, vagy a vezetését nem terheli felelősség azért, mert sokezer magyar vállalkozás nem jutott hozzá időben az őket megillető pénzekhez, de – ahogy a mondás szól – nem szabad a fürdővízzel a gyermeket sem kiönteni.

Nem lehet azonnal zsigerből fenyegetni és hecckampányt indítani primitív politikai érdekek mentén, mert ha egy ilyen sok magyar kis- és középvállalkozást is kiszolgáló, nekik profitot hajtó vállalkozás alól mi magunk húzzuk ki a szőnyeget, akkor azzal borulnak az érintett magyar érdekeltségek is.

Nem vagyok naiv kezdő, pontosan látom, hogy a multik miként használják ki piaci helyzetüket, nagyságukat és kapitalista előnyüket minden rendelkezésükre álló helyzetben.

A Booking.com is számtalan érzéketlen hibát és válságkezelési malőrt vétett ebben az esetben, ugyanakkor politikai szereplőktől érkező fenyegetéssel semmi nem oldódik meg.

Sőt, épp az volt a magyar érdek, hogy a multicég helyzete is mielőbb rendeződjön, hiszen, ha jól működik a rendszer, az a magyar beszállítóknak is hasznot hajt. Ha összecsuklik a multicég, a romjai alatt reked sokezer magyar vállalkozás is. Jelen esetben tehát a határozott, világos érdekképviseleti célok mentén vezetett, de korrekt tárgyalás hozza, illetve hozta meg az igazi eredményt.

Tény, hogy a digitalizáció erőltetett nyomulása – és benne a lakmuszpapírként működő turisztikai szektor – számtalan új problémát hoz folyamatosan a felszínre, amelyekre a gazdasági szereplőknek egyelőre nincsenek gyors válaszai.

Tanulság, hogy egy országonként sok tízezer partnerrel dolgozó multicég nem engedheti meg magának, hogy hasonló krízis idején elérhetetlen legyen, és kommunikálni csak chatbotok, illetve mesterséges intelligenciával működő robotplatformok mentén legyen hajlandó.

Tanulság, hogy egy turisztikai multicégnek hasonló helyzetekben nemcsak az érdemi kommunikációra, de a méltányosságra is nagyobb hangsúlyt kell fektetnie és nem bánhat a partnereivel a most tapasztalt módon. A Booking.com körüli botrány tehát megoldódni látszik, ami nyilván érdeke volt a multicégnek is, de – ami számunkra még fontosabb volt, hogy – komolyabb sérülésektől mentesen megoldódott vele a magyar kisvállalkozások helyzete is.

A Fidesz-kormány ebben az esetben is a régi módszert alkalmazta csak: erőt fitogtatni, a felcsillanó piaci einstand lehetőségétől megrészegülve fenyegetni. Ez ugyanakkor kizárólag a Fidesz és a körülötte lévő gazdasági szereplők érdekét szolgálta, a megoldásét nem. Azt most is a csendes, háttérben végzett és kitartó egyeztető munka jelentette. Nos, ilyen a magyar érdekek valóban hatékony képviselete.

Kercsi hidat és logisztikai bázist ért dróntámadás

Az éjszaka folyamán számos ukrán drón támadta meg az orosz csapatok logisztikai bázisát Jevpatorija közelében az oroszok által 2014-ben megszállt Krímben. 

A krími orosz logisztikai bázist 17 ukrán drón támadta meg, és több tucat ember meghalt vagy megsérült a támadás következtében. Az Ukrajinszka Pravda az ukrán biztonsági szolgálatokra hivatkozva írja. Az ukrán média első jelentése szerint Jevpatorija környékén lakóépületeket, parkolókat és benzinkutakat sújtottak.

A megszállt Krím félszigetet orosz területtel összekötő Kercsi híd volt a rakéták célpontja. A helyi oroszbarát hatóságok szerint 3 rakétát indítottak el a híd környékén, amelyeket a légvédelmi rendszerekkel lelőttek. A hírnek csak egyetlen szépséghibája van, hogy legalább 8 robbanás hallatszott. A hidat a nap folyamán többször lezárták, majd újra kinyitották, aminek eredményeként több mint 700 autó torlódott fel, órákig várakozva, mielőtt át tudtak volna kelni a hídon. Moszkva azonnal Ukrajnára mutatott, és a támadásokat „szabotázsként” határozta meg, amely nem marad válasz nélkül.

„Nem lehet igazolni az ilyen barbár cselekedeteket”

Kijev nem vállalta a felelősséget a támadásért, de nem is tagadta azt. Ám az ukrán belügyminiszter tanácsadója, Anton Gerascsenko ironikus tweetbe bocsátkozott, amelyben ezt írta:

Van értelme az oroszoknak megjavítani a Kercsi hidat? Nem úgy tűnik!

Moszkva továbbra is ukrán drónok támadásairól számol be a területén. Az orosz védelmi minisztérium szerint szombaton legalább 20 ukrán repülőgépet lőttek le a Krím felett, egy másikat pedig Belgorod térségében semmisítettek meg. Kijevi jelentések szerint az oroszok által Ukrajna ellen indított bombázások sokkal halálosabbak. Egy 73 éves nő meghalt egy moszkvai támadásban a Kupianszk kerületben, míg egy ügynök vesztette életét orosz rakétákkal Zaporizzsja régióban.

Bulgáriában már nyomoz korrupció után az Európai főügyészség

Letartóztatták egy város polgármesterét, és 28 házban és lakásban házkutatást tartottak az Európai Főügyészség kezdeményezésére az Európai Unió legkorruptabb országában.

A Transparency International szerint Bulgária érdemelte ki az első helyet a korrupciós listán, az ezüstérmen Magyarország és Románia osztozik. Egyúttal az is kiderült, hogy ez a három állam a legszegényebb az Európai Unióban. Az uniós pénzek lenyúlása a maffia kedvenc foglalkozása Bulgáriában, ahol a politikai elit szorgosan segédkezik ebben. Orbán Viktor politikai barátja Boriszov, sokszoros miniszterelnök, a keresztapa szerepet játssza. Ehhez a gyakorlatot már kora ifjúságában megszerezte amikor az utolsó kommunista diktátor, Todor Zsivkov személyi testőre volt. Az állambiztonsági múlt szépen kamatozik manapság is.

Bulgáriában az uniós pénzek 15%-át a maffia nyúlja le – állapította meg a demokrácia tanulmányozásának központja Szófiában. A jeles intézmény valószínűleg alábecsülte a valós helyzetet.

Mi után vizsgálódik most az Európai Főügyészség Bulgáriában? 241 millió eurót kapott Bulgária egy vasútvonal korszerűsítésére, és ebből sok landolt magán zsebekben. Éppúgy mint annak a 130 millió eurós programnak az esetében, melyet Brüsszel abból a célból adott Bulgáriának, hogy korszerűsítsék a lakások és a házak szigetelését.

Miért csak most vizsgálódik az Európai Főügyészség?

Mert Bulgária veterán főügyésze, Boriszov ex miniszterelnök régi cimborája, Ivan Gesev minden eszközzel akadályozta az Európai Főügyészség munkáját. Minthogy maga is részese volt a korrupciós hálózatnak, ezért nem sürgette a vizsgálatot. Gesevet júniusban sikerült leváltani, így vált lehetségessé a nyomozás a korrupció után Bulgáriában.

Letartóztatták egy kisváros polgármesterét, aki hamis jelentést küldött az uniós pénzek felhasználásáról. Őt 5000 eurós óvadék ellenében szabadlábra helyezték. Ez a vizsgálat nyilvánvalóan csak a kezdet, és nagy kérdés, hogy eljut-e a politikai elit szintjére: indul-e korrupciós nyomozás Boriszov ex kormányfő vagy Gesev ex főügyész ellen?

És nálunk?

André Goodfrend, az USA budapesti nagykövetségének egykori ügyvivője könyvet publikált tapasztalataiból. Az Élet és Irodalomban ennek kapcsán úgy nyilatkozott, hogy “korrupció mindenütt van” – tehát nem ez izgatja az Egyesült Államokat a nemzeti együttműködés rendszerével kapcsolatban, hanem az, hogy “nem vizsgálják ki ezeket a jelenségeket.”

Polt Péter főügyész – Ivan Gesevhez hasonlóan – minden vizsgálatot megakadályoz, ha a korrupció a hatalmat érintheti.

Ennek ellenére indultak korrupciós vizsgálatok Magyarországon, de minden bizonnyal azután, hogy a hatalom erre engedélyt adott. A korrupció elleni harc Kínában a tisztogatás egyik fő eszköze, amely azt is lehetővé teszi, hogy bűnbakokat kreáljon a frusztrált közvélemény számára. Magyarország nem véletlenül nem lépett be az Európai Főügyészségbe: Orbán Viktor ezt a szuverenitás védelmezésével indokolta.

Lopni  csak a nemzeti szuverenitásra hivatkozva lehet igazán hatékonyan hiszen a piros-fehér-zöld ködfüggöny szinte mindent elfedhet a nemzeti együttműködés elitjének korrupciós ügyeiből.

A külvilágot nehezebb félrevezetni mint a hazai közvéleményt, Brüsszel ezért tartja vissza az eurómilliárdokat. Emiatt ugyanis Orbán Viktor pénzzavarba kerülhet: nem tudja egyszerre finanszírozni hűséges oligarcháit és a kisembereket, akiknek a sok millió szavazatát szánalmasan olcsón lehet megszerezni. Brüsszelben és Washingtonban abban bíznak, hogy a magyar átlagpolgár szigorúbban ítéli meg majd Orbán Viktor rendszerét, ha világossá válik előtte: míg ott fönn tovább gazdagodnak, ott lent, a döntő többség nem kap semmit. Amíg azonban az ellenzék nem tud életképes alternatívát kínálni, addig Orbán Viktor nyugodtan üldögélhet a karmelita kolostorban mondván: vagy én vagy a káosz! Másképp fogalmazva: még mindig “a nemzeti együttműködés korrupt rendszere a kisebbik rossz” – mondják a fideszesek.

Kínában nem az árak növekedése hanem a csökkenése okoz gondot

Július 0,3%-kal csökkent az árindex a tavalyi évhez képest, és ez komoly aggodalmat válthat ki nemcsak Pekingben, de az egész globális gazdaságban, mert a belső kereslet stagnálása  a világ második legnagyobb gazdaságában visszaeséshez vezethet a világkereskedelemben is.

“Nincs csodaszer a defláció ellen, de én azt tanácsolnám a kínai kormánynak, hogy növelje a kiadásait és csökkentse az adókat. A pekingi jegybanknak pedig laza pénzügyi politikát javasolnék” – nyilatkozta a BBC-nek az EFG vagyonkezelő szakértője. Daniel Murray utalt arra, hogy távolról sem csak a defláció okoz gondot a pekingi vezetésnek hanem az is, hogy a pandémia után nem indult be igazán a kínai gazdaság. A növekedési mutatók gyengék, a nemrég közzétett export adatok siralmasak.

Miért alakult ki defláció az 1,4 milliárd lakosú országban miközben Észak Amerikában vagy Európában a pandémia után az infláció erősödött fel?

Kínában, ahol jóval szigorúbb korlátozások voltak a Covid járvány idején mint a világ más részein, egészen másképp reagált a lakosság a változásokra mint külföldön. Mindenki nagyon visszafogta a fogyasztását, ezért a defláció már 2021-ben megjelent a pandémia kellős közepén.

A járvány után óriási ugrást észleltek a keresletben Európában és Észak Amerikában, de Kínában nem.

“A defláció aggodalomra ad okot, mert azt mutatja, hogy Kínában gyenge a kereslet míg a világ más részeiben, és különösen Nyugaton fellendülés következett be. Ez nem jó hír Kínának hiszen az adósságteher nehezebb lesz” – hangsúlyozza a Hongkongi tudományos és műszaki egyetem tanára. Alicia García-Herrero arra is rámutatott, hogy a világ viszont profitálhat az áresésből Kínában hiszen a kínaiak a globális gazdaság legnagyobb exportőrei.

Kína a legnagyobb kereskedelmi partnere az Európai Uniónak, melynek inflációja csökkenhet a kínai defláció következtében. Más oldalról persze kedvezőtlen hatása is lehet azokra a nyugati cégekre nézve amelyek egyik legfőbb export piaca Kína volt hiszen a kereslet csökkenése miatt náluk felmerülhet az, hogy vissza kell fogni a fejlesztéseket.

Pang a kínai külkereskedelem

Kína dinamikus fejlődésének motorja az export volt évtizedeken át, ezért igen rossz hírnek számít az a nemrég közzétett adat, mely szerint az export 14,5%-kal csökkent júliusban!

Az import is visszaesett 12,4%-kal. Ilyen számokhoz nem szoktak hozzá Pekingben különösen, hogy tavaly ilyenkor még érvényben volt a zérótolerancia politikája vagyis az egész kínai gazdaság csak félgőzzel működött. Épp ezért Pekingben dinamikus növekedést vártak, ehelyett csúnya csökkenés következett. Ráadásul lehet, hogy a valóság ennél még kínosabb, mert a statisztikai hivatal igyekszik olyan számokat produkálni, melyek egybevágnak a hatalom elvárásaival.

A pekingi kormány tisztában van a helyzettel, de egyelőre nem nagyon tudja, hogy mihez kezdjen.

“A kínai kormánynak el kell érnie, hogy a magánszektor merjen beruházni, a lakosság pedig ne spóroljon hanem kezdjen el költeni” – nyilatkozta a BBC gazdasági rovatának Eswar Prasad, a Cornell egyetem professzora, aki más szakértőkhöz hasonlóan azt javasolja a pekingi kormánynak, hogy lásson hozzá a gazdaság ösztönzéséhez, és mindenekelőtt csökkentse az adókat.

Mit mond Peking?

A China Daily egyrészt kiemeli, hogy a globális gazdaságban a kínai külkereskedelemnek óriási szerepe van: 3270 milliárd dollár az év első hét hónapjában. Júliusban viszont jelentős a csökkenés – ismerte el a Vámhivatal szóvivője. Mit lehet tenni az export fellendítése érdekében? A pekingi Makroökonómiai Kutatóintézet  szakértője praktikus döntéseket javasol: “Az árfolyamváltozások kockázatának csökkentésére szolgáltató rendszert kellene kialakítani, mérsékelni kellene az export adóját, és megnövelhető az exporthitelek biztosításának lehetősége is.  A vámhivatalok is dolgozhatnának sokkal tempósabban, hogy segítsék az exportot.”

Li Tavej szakértő elsősorban abban látja a problémát, hogy

a globális gazdaságban stagnál a kereslet, ezért gyengélkedik a kínai export.

A szakértő szerint olyan területekre kell koncentrálni az exportot, ahol dinamikus a kereslet a globális gazdaságban, mint például a napelemek, lítium akkumulátorok, elektromos járművek stb.”

A Global Times az amerikai szankciókat is hibáztatja a gyenge export adatokért, amelyek már harmadik hónapja ilyen gyengék.

Pekingben a jüan leértékelésével próbálják meg ösztönözni az exportot, de ez egyelőre nem jött be – ismeri el a China Daily. A szakértők azt tanácsolják a pekingi vezetésnek, hogy az exportot Európából és Észak Amerikából irányítsa át a világ más részeire mindenekelőtt Délkelet Ázsiába és az Új Selyemút programban résztvevő más országokba. Ebben a két országcsoportban – ha szerény mértékben is – de növekedett a kínai export.

Hogy élik meg ezt a helyzetet az exportból élő kínai vállalatok? Rosszul.

”Az elmúlt nyolc hónapban bejártam a világot, hogy export piacot találják a cégnek. A fejlett országokban azt tapasztaltam, hogy nincs igazán kereslet. Ezért most a fejlődő világban próbálkozunk” – nyilatkozta a China Dailynek egy nagy textilgyár főnöke Csiangszu tartományban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK