Featured

Mit keres Putyin Szaúd Arábiában?

Az orosz elnök nem szívesen mozdul ki otthonról azóta, hogy háborús bűnösként körözik az ukrajnai háború miatt. Csak olyan országokban tesz látogatást, ahol biztos lehet benne: nem tartóztatják le.

A magyar miniszterelnök például Kínában találkozott az orosz elnökkel, ezt nehezményezte is az Egyesült Államok budapesti nagykövete. Vlagyimir Putyin a héten Szaúd Arábiába és az Egyesült Arab Emírségekbe látogat. Három témát vitat meg arab partnereivel: a közel-keleti kényes egyensúlyt, melyet veszélyeztet a gázai háború, az ukrajnai helyzetet és természetesen az olaj világpiaci jövőjét hiszen ettől függ az érintettek világgazdasági súlya is.

Az épp most Dubajban folyó környezetvédelmi világkonferencia jelentős részben az olaj és a  földgáz  jövőjéről  szól. A Közel Keletet  az olaj és  a földgáz tette fel a  világ térképére a
XX-ik században, de a XXI-ik század már egyértelműen arról szól, hogy a világ energia forrásai között mind kisebb szerepet kapjon a földgáz és a kőolaj.

Izrael ezért vált a nyugati világ  fontos szövetségeséből kétes kapcsolattá, melyet mind az Egyesült Államok mind pedig az Európai Unió mindinkább éreztet is Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel, aki a múltban megrekedt, és 74 éves korában aligha képes a változásra.

Putyin hadserege jelen van Szíriában, melyet rendszeresen támad az izraeli légierő. Az orosz elnök meghívta a Hamász küldöttséget Moszkvába azt követően, hogy a terrorszervezet támadást indított Izrael ellen október hetedikén. A tárgyalásokon részt vett Irán külügyminisztere is. Irán, Szaúd Arábia és az Egyesült Arab Emírségek orosz támogatással jelentkeztek a BRICS USA ellenes szövetségbe.

Izrael, Szaúd Arábia és az Egyesült Arab Emírségek egyaránt felajánlották a közvetítő szerepet az ukrajnai háborúban. Valójában Putyin számára ez azért fontos, mert Szaúd Arábiával együtt döntő mértékben tudják befolyásolni az olaj világpiacot. Ez a nevezetes OPEC+.

A futball által megpecsételt olaj szövetség

Oroszország és Katar olajpénzekből vásárolták meg a futball világbajnokságot az USA orra elől. A bosszú nem késett: az amerikaiak lebuktatták a FIFA egész korrupt vezérkarát. Ettől függetlenül megtartották a futball világbajnokságot Oroszországban és Katarban. 2018-ban az orosz csapat épp Szaúd Arábia ellen játszotta a nyitó mérkőzést a világbajnokságon. Az oroszok fölényesen győztek, de ez egyáltalán nem zavarta a díszpáholyban vendégeskedő Mohamed bin Szalman herceget, hogy megkösse az olaj paktumot Putyinnal. Szalman, Szaúd Arábia királya korábban maga is ellátogatott Oroszországba, hogy jelezze: vége az évtizedekig tartó vallás háborúnak Moszkva és Mekka között. A bolsevik rendszer vörös posztó volt a Mekkát és Medinát felügyelő szaúdi uralkodók előtt.

Mind Oroszország mind Szaúd Arábia magas olajárat akart, és mint a világ két legnagyobb exportőre, ezt befolyásolni is tudta.

Az OPEC+ ezért visszafogja az olaj kitermelést, hogy magasan tartsa az olaj árat.

Hiába alkalmaz ársapkát az orosz olajra a nyugati világ az ukrajnai háború miatt, Putyin mégiscsak drágábban adhatja el olaját a világpiacon Kínán, Indián, Törökországon és más államokon keresztül. Az OPEC+ nemrég tartotta meg ülését, melyen nemcsak, hogy fenntartották a kitermelés visszafogását, de néhány tagállam “önkéntes” felajánlást tett további csökkentésre. Szaúd Arábia járt elől a jó példával: a korábbi napi kétmillió hordóra rátett még egymillió hordós visszafogást. Oroszország meghosszabbította korábbi napi 500 ezer hordós vállalását, Irak 223 ezer hordóval, az Egyesült Arab Emírségek 163 ezer hordóval csökkentik a napi olaj kitermelést, hogy a kínálatot mérsékelve  magasan tartsák az árat. A döntés után fel is ment az olaj ára 80 dollár fölé.

Mit keres Putyin Szaúd Arábiában?

Az orosz elnök nem szívesen mozdul ki otthonról azóta, hogy háborús bűnösként körözik az ukrajnai háború miatt. Csak olyan országokban tesz látogatást, ahol biztos lehet benne: nem tartóztatják le. A magyar miniszterelnök például Kínában találkozott az orosz elnökkel, ezt nehezményezte is az Egyesült Államok budapesti nagykövete. Vlagyimir Putyin a héten Szaúd Arábiába és az Egyesült Arab Emírségekbe látogat. Három témát vitat meg arab partnereivel: a közel-keleti kényes egyensúlyt, melyet veszélyeztet a gázai háború, az ukrajnai helyzetet és természetesen az olaj világpiaci jövőjét hiszen ettől függ az érintettek világgazdasági súlya is.

Mi lesz jövőre?

Vlagyimir Putyin minden bizonnyal azért látogat Szaúd Arábiába, hogy ezt megbeszélje Mohamed bin Szalman trónörökössel, aki hasonló módszerekkel uralkodik a sivatagi királyságban mint az orosz elnök a saját hazájában. Putyin elnök lelövette Politkovszkaja újságírónőt, aki bírálta a csecsenföldi vérengzést. Gyilkosa most nemzeti hőssé vált hiszen a börtönből kijövet az ukrajnai fronton “bizonyított”.

Mohamed bin Szalman herceg öccse, Szaúd Arábia akkori washingtoni nagykövete a szent Koránra esküdött meg Kashoggi ellenzéki újságírónak, hogy nem esik bántódása, ha felkeresi hazája isztambuli főkonzulátusát, hogy meghosszabbítsa útlevelét. A szerencsétlen újságíró, aki a Washington Postnak dolgozott az Egyesült Államokban, el is ment a főkonzulátusra Isztambulba, de élve nem jött ki onnan. Szaúdi kommandósok megfojtották, majd feldarabolták. Joe Biden fogadkozott, hogy nem áll szóba a véreskezű szaúdi trónörökössel ezekután. Amikor a magas amerikai infláció miatt szüksége volt arra, hogy több szaúdi olaj legyen a világpiacon, mégiscsak elzarándokolt Szaúd Arábiába, ahol mosolyogva mindent megígértek, majd csak nevetségesen kis mértékben emelték az olaj kitermelést, hogy megmutassák az USA elnökének: a sivatagi királyság a saját szabályai szerint játszik a nemzetközi sakktáblán. Aztán pedig Szaúd Arábia belépett a BRICS-be, mert Mohamed bin Szalman trónörökös meg akarja mutatni a nyugati világnak: van alternatíva!

Amíg az olaj fontos a világnak addig egy orosz-szaúdi csúcs mindenkit érdekel hiszen végső soron ettől függ, hogy mennyiért tankol a benzinkútnál.

Hamász az alagútban

0

A Hamász valószínűleg rendkívül mély és megerősített alagutakkal rendelkezik a kulcsfontosságú infrastruktúra számára, mondta egy izraeli mérnök a brit lapnak.

A Hamász valószínűleg több réteg földalatti alagutat épített, amelyekben az alsóbb szintű alagutak jobban védettek, és valószínűleg a palesztin terrorcsoport legjelentősebb infrastruktúrájának ad otthont – mondta a brit Financial Timesnak az IDF egyik tartalékos mérnöke.

Jehuda Kfir, a földalatti hadviselés szakértője szerint a Hamász ezt a taktikát valószínűleg a korábbi, 2021-es izraeli légicsapásokból tanulta, amelyek során „bunkerrombolókat” használtak.

„A lecke, amelyet a Hamász valószínűleg levont a 2021-es légicsapásokból… az volt, hogy mélyebbre kell ásni, és vasbetonnal kell bekeríteni az alagútrendszert” – idézi a férfi. „A Hamasz [valószínűleg] különböző rétegű alagutakat épített: egy felső „védelmi” szintet csapdákkal, nagyon keskeny alagutakat és a robbanásbiztos ajtókat, amelyeket már láttunk, és egy alacsonyabb „támadó” szintet, amely mélyebb. és tágabb, és olyan dolgokat tárolhat, mint a logisztikai központok, lakóterek és fegyverboltok.”

Sötét üzelmek az OKFŐ-nél: tisztogatás után lesz végre tisztázás is?!

Sajátos tisztogatás zajlott az elmúlt napokban az Országos Kórházi Főigazgatóságnál (OKFŐ), a Fidesz miniszterelnöke elsőként az eddig főigazgatói feladatokat ellátó Jenei Zoltánt mentette fel, majd röviddel ezután elküldték a gazdasági- és az informatikai főigazgató-helyettest is – írja Ujhelyi István szokásos heti bejegyzésében.

A döntések hátterében – miután a kormányzati oldal megint nem mond érdemben semmit – a szakmai sajtó elsősorban azt sejti, hogy a kórházi adósság rekord nagysága és az ezzel összefüggő menedzsment problémák állhatnak, amely már a Fidesz-kormány számára is kellemetlenséget okozott. Valóban sokkoló hír volt nemrég, hogy soha eddig nem látott mértékben megnőtt a kórházak adóssága: idén október végén már átlépte a 125 milliárd forintot, amire korábban nem volt példa. Ez pedig, egyértelműen immár a betegbiztonságot is veszélyezteti, nem beszélve az egyszerű erkölcstelenségről és megbízhatatlanságról, amelyet az állam, pontosabban a felelős kormány mutat magáról ebben az ügyben.

Az Orbán-kormány ugyanis kétharmados többséggel és rendeleti kormányzással azt csinál, illetve csinálhatna, amit akar; megemelhetné például a magyar egészségügy – európai szinten rekordalacsony – finanszírozását. Ha valóban fontos lenne nekik a magyar egészségügy, de nem az.

Olcsó, ám teljesen jogos párhuzam, hogy miközben mobilcég- és reptérvásárlásra, fidesz-közeli vállalkozások kitömésére számolatlanul megy el a közpénz, addig a kórházaknak életmentő-, és egészségjavító eszközöket beszállító cégeknek meg egyszerűen nem fizetnek. Gyalázatos, szégyenletes, vállalhatatlan gyakorlat, ráadásul évek óta.

A szaksajtó szerint az év végével kiteljesedő kórházi ingatlanüzemeltetés átalakításával, pontosabban központosító leválasztásával függ részben össze a megugró adósságállomány, ennek a szégyenletes eredménynek “politikai” felelősét pedig a kormány ezek szerint Jenei Zoltánban találta meg. Mondjuk bűnbak-keresésben mindig is jók voltak. A főigazgató személye nemcsak azért érdekes, mert meglehetősen széles spektrumú és irigylésre méltó, politikai kurzusokon átívelő karriert tudhat magáénak (volt belügyi helyettes államtitkár, az ORFK gazdasági főigazgatója, de a Pécsi Tudományegyetem kancellárja is), hanem azért is, mert Jeneit az akkori illetékes miniszter, Kásler Miklós épp akkor nevezte ki az OKFŐ élére, amikor az állami csúcsszervezet a legsötétebb, máig nem tisztázott szerződéseket kötötte a covid-járvánnyal szembeni védekezéssel összefüggésben.

Fontos: nem állítom azt, hogy Jenei Zoltánt azért tették az OKFŐ (eredetileg ÁEEK) élére annak idején, hogy ezeknek a sötét üzelmeknek teret engedjenek, vagy, hogy tudomással bírt volna előzetesen bármilyen, tudatos visszaélés gyanújáról;

sokkal életszerűbb, hogy a szakmai intézményre az ismert gyakorlat szerint rátelepedő NER nyerészkedő tagozata erőltette át a megrendeléseket.

Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy fura időbeli egybeesésekről van szó, ráadásul a most menesztett főigazgató az elmúlt időszakban, minden erre irányuló közérdekű kezdeményezés dacára – mondjuk diplomatikusan úgy, hogy – nem igyekezett transzparens módon elszámolni ezekkel a korrupció gyanújával erősen érintett szerződésekkel; még akkor sem, ha nem volt hozzájuk semmi köze.

Csak rövid emlékeztetőként: az OKFŐ a covid-járvány idején, 2020 novemberében több nagy értékű szerződést is kötött bizonyos cégekkel antigén-gyorstesztek beszerzésére. Csak ekkor összesen mintegy ötmilliárd (!) forintnyi közpénzt költöttek el az OKFŐ-n keresztül, a három különböző céggel megkötött összesen öt szerződés közül az egyik mindenképpen szembeötlő.

Egy alig pár hónapja alakult, Minerva nevet viselő tanácsadó céggel kötött az OKFŐ kerek hárommilliárd (!) forintért szerződést antigén-tesztek beszerzésére.

A vonatkozó szerződés megkötésének körülményeiről, a megbízott cég kiválasztásának indokairól, annak részleteiről és teljesítéséről nem tudni semmit; csak annyit, hogy sikeresen lezárult, a pénzt kifizették. Az OKFŐ sajátos transzparenciájú honlapjáról is csak annyit lehet megtudni, hogy a Minervával öt nappal azután kötötték meg a szerződést, hogy Jenei Zoltánt kinevezték. Fontos megerősíteni még egyszer:

nem feltételezek direkt összefüggést a két dolog között, az viszont tényszerű, hogy kinevezése után a főigazgató a tisztségéből adódóan már ezért a kiugró összegű szerződésért is felelős volt,

vagyis legalább a gyanús részletek nyilvánosságra kerülése után illett volna átláthatóan elszámolnia annak részleteivel; vagy legalábbis törekednie rá.

Ezt ugyanis jómagam is hiába kértem többször az OKFŐ-től, mindig csak lepattintás volt a válasz. Pedig megmagyarázni lenne mit. A hivatkozott szerződés megkötése előtt alig néhány hónappal megalapított Minerva Tanácsadó Kft. alapítója és tulajdonosa ugyanis az a Martos Dániel volt, aki évekig a ferencvárosi Fidelitas, majd (Kocsis Máté jelenlegi Fidesz-frakcióvezető „felségterületén”) a helyi Fidesz egyik vezetője volt; sőt, a Fidesz egyik korábbi alelnökének személyi titkáraként is dolgozott.

(Ezek után jogosan merül fel a kérdés, hogy a Fidesz felsővezetésének milyen köze volt ehhez a sokmilliárdos bizniszhez?!)

Szintén oknyomozó újságírók derítették ki, hogy a hivatkozott cég a szerződés teljesülése után hamar tulajdonost váltott és a vállalkozás immár egy borsodi zsákfaluban élő, stróman formájú huszonéves fiatal nevére került; amelyből azóta százmilliós osztalékot ki is mentettek. Nem állítom, hogy ez maga az egyértelmű korrupció, de szerintem a büntetőjogi szakkönyvekben a példa valami ehhez igencsak hasonló lehet. Minimum bűzlik. Nem kicsit. Ha viszont bűzlik, akkor mindenki érdeke – elsősorban a szerződő OKFŐ-nek, de a nyerészkedő cégvezetővel ezer szálon összefonódott Fidesz vezérkarnak is -, hogy teljes átláthatóság mellett tisztázzák végre: miért ezt a céget, miért akkor és milyen indokok mellett választották ki a hárommilliárdos megbízásra. Mivel eleddig minden egyes, ezzel kapcsolatos közérdekű adatigénylésemet jogi csűrcsavarral és elhallgatással lökte félre az állami intézmény, most újra beadom ezzel kapcsolatos kérelmemet, hátha az új vezetés ebben is új gyakorlatot mutat majd. Ideje érdemben tisztázni a dolgokat és nem csak tisztogatni, bűnbakokat keresni.

IDF Gáza déli részén: Merre tart az Izrael-Hamász háború?

Gáza északi részétől délig, Libanonig, alagutakig és rakétákig. Mik Izrael következő lépései – ezt a kérdést teszi fel a Jerusalem Post.

  • Izrael megközelítőleg 50 napig vívott háborút a Hamász és a Hezbollah ellen, körülbelül egy hét szünetet tartott. Most visszatért a konfliktus közepes szintjére.
  • Mit hozhat a déli bevonulás a háború pályájára, ívére és a térség jövőjére?
  • A Gázai övezet északi részén az IDF november közepére átvette az irányítást a legtöbb területen.

Mi történik Gáza északi és déli részén?

Volt néhány hetes időszak, amely alatt az IDF ott folytatta, bár lassabb ütemben, Jabaliában és Zeitounban, elkerülve Shejaiát, hogy teret hagyjon a túsztárgyalásoknak.

Valójában az ideiglenes tűzszünet idején túszokat vittek vissza Izraelbe Shejaiából. Úgy tűnik, hogy újabb szünet hiányában az IDF szándéka az, hogy lassan szétszedje a Hamász terrorista erők apró maradványait azokon az északi negyedekben, amelyek még mindig megmaradtak.
Szinte semmi stratégiai jelentőségű nem történt a harcok újraindulása napjaiban péntek óta. Az IDF légicsapásokat és tüzérségi lövedékeket hajtott végre Khan Yunis környéki területeken – ahová esetleg behatolhat –, de nagyszámú erőt nem küldött át déli területekre.

Úgy tűnik, hogy az IDF csak akkor fogja ténylegesen áthelyezni erőit Délre, ha a kormány elvesztette a reményt egy rövid távú további szünetre, amely újabb túszokszabadon engedését eredményezheti.
Amint bejut a délre, a kormány és a katonaság ismét fej-fej mellett fog menni, és választaniuk kell a Hamasz további legyőzése – a terrorcsoport legfelsőbb vezetése után – és újabb túszok megmentése között.

Izraelnek eddig sikerült lelassítania az inváziót, és lehetővé tette, hogy a Hamász legfelsőbb vezetése életben maradjon ahhoz, hogy egyidejűleg megőrizze ezt a két célt anélkül, hogy ténylegesen választania kellett volna közöttük.

Eddig 114 túszt küldtek vissza. De az, hogy a Hamász legfelsőbb vezetése és erői nagy része dél felé vonuljon vissza, csak egy kicsit tovább rúgta ezt a nagyon nehéz döntést.

Háború az alagutakban

Bár az IDF vasárnap 800 alagút aknát támadott meg, ezek csak egy alagút darabjai, nem közelítik meg az egészet, így az alagútháború hosszú ideig eltart. Megsemmisítésük érdekében a speciális Yahalomnak és más mérnöki egységeknek gondosan fel kell térképezniük az alagút minden részét, ami időbe telik.

Ha az IDF már hetekkel ezelőtt átvette volna az irányítást Gáza északi részének legalább 80%-a felett, akkor lehet, hogy eddig csak az északi alagutak 20%-át, vagy még kevesebbet semmisítette meg anélkül, hogy sokat tett volna a déli gázai alagutak ellen.

Libanonban az IDF és a kormány elhalasztotta a nehéz döntést arról, milyen lépéseket tesz annak érdekében, hogy helyreállítsa az észak-izraeli lakosok biztonságát ahhoz, hogy a Hezbollah inváziójától való félelem nélkül visszatérhessenek otthonaikba. Sok szakértő legalábbis arra szólította fel az IDF-et, hogy biztosítsa a Hezbollah Radwan különleges erőinek kiszorítását az izraeli határtól, és biztonsági övezetet hozzanak létre a határ mentén.

Hogyan fogja ezt elérni az IDF?

Kisebb volumenű invázió Dél-Libanonba? Vagy reméli, hogy harmadik feleken keresztül megállapodást köthet a Hezbollah-hal, hogy önkéntesen távol tartsa csapatait? És ha a Hezbollah aláír egy ilyen megállapodást, és az aláírásától számított hat hónapon belül megszegi, mit fog tenni az IDF?

Bármit is tesz az IDF a Hezbollah visszaszorítása érdekében, magában hordozza a 150 000 rakétát és aknavetőt, valamint jelentős számú precíziós rakétát birtokló terrorista csoport elleni általános háború kockázatát.

A semmittevés elhatározása azt a forgatókönyvet kockáztatja, amelyben az északi lakosok megtagadják a visszatérést, megzavarva életüket, miközben spirituálisan és filozófiailag veszélyeztetik az alapvető cionista alapfeltevést,  vagyis a biztonságot Izrael határain belül. A Hamász veresége vagy a Hezbollah-val kapcsolatos stratégiai döntések előtt az izraeli állampolgárok először tudni akarják, mikor tud a katonaság legalább véget vetni az otthonaik elleni rakétatámadásoknak.
Ha Izrael a lehető leggyorsabban meg akarta volna szüntetni a rakétatűzet, akkor már régen, de legalábbis közvetlenül a pénteki tűzszünet lejárta után megszállta volna a Délt,
és ezt egyszerre több pontról tette volna meg. Csak Gáza fennmaradó részei feletti irányítás átvételére irányuló gyors és átfogó lépések vetik fel a déli rakétafenyegetést, és csak olyan lépések vetnek véget a rakétatámadásoknak északon, amelyek jobban elriasztják a Hezbollahot, mint amit Izrael eddig tett.

Andy Landy mosolyalbuma – 150 éves a NÉPSZAVA

ÜNNEPEL A NÉPSZAVA vagy SZÜLETÉSNAP! Orbán Viktor magyar miniszterelnök az első uniós vezető, aki felkerült a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró-szervezet „sajtószabadság ellenségeit” felsoroló listájára – írta az Euractiv, már 2021-ben. A szervezet azzal indokolta Orbán szerepeltetését a listán, hogy mióta pártjával együtt 2010-ben hatalomra került, lépésről lépésre az ellenőrzésük alá vonták a magyar médiát.

AL

Macron: tíz évig is eltarthat a Hamász megsemmisítése

A francia elnök, aki Dubajban részt vett a környezetvédelmi világkonferencián, felszólította Izraelt, hogy tisztázza végre: mit akar valójában elérni a gázai övezetben?  Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt mondta a Hamász október hetediki terrortámadása után, hogy az arab terrorista szervezet teljes megsemmisítése a cél a gázai övezetben.

Emmanuel Macron némi iróniával arra utalt, hogy A Hamász megsemmisítéséhez legkevesebb tíz év kellene, Izraelnek reálisabb nemzetbiztonsági tervet kellene bemutatnia a világ előtt. A New York Times tudósítója úgy értesült, hogy szélsőjobboldali szövetségei nyomás alatt tartják a miniszterelnököt Izraelben: a tűzszünet idején azzal fenyegettek, hogy megpuccsolják Benjamin Netanjahut, ha nem kezdi újra a háborút a Hamász ellen. A tűzszünetnek vége is lett, és újra heves harcokat jelentettek a gázai övezetből, ahol mind több a polgári halott. Mi Benjamin Netanjahu mesterterve?

Gyilkolják meg a Hamász vezért, aki elrendelte a terrortámadást!

Jahja Szinvar egyszemélyben döntött a brutális terrorakcióról – ezt állítják a Hamász mérsékeltebb vezetői, akik állítólag csak katonai támadást akartak, és nem terveztek tömeges túsz ejtést, és a polgári lakosság szisztematikus legyilkolását. A New York Times értesülései szerint Benjamin Netanjahu miniszterelnök kiadta az utasítást a hadsereg elit kommandójának, hogy vadásszák le Jahja Szinvart. A miniszterelnök fiatal korában maga is ebben az elit kommandóban szolgált, bátyja Joszi Netanjahu pedig ennek élén vezette a túszszabadító akciót Ugandában, ahol a sikeres kommandós művelet végén meghalt a repülőtéren Entebbe-ben. Most Benjamin Netanjahu abban bízik, hogy a Hamász vezér levadászása megnyugtatja szélsőjobboldali szövetségeseit, akik beletörődnek abba, hogy ismét tűzszünet jöjjön létre Izrael és a Hamász között.

Ezt szorgalmazta Tony Blinken amerikai külügyminiszter is Izraelben. Az amerikai diplomácia vezetője felszólította a török elnököt, hogy szakítsa meg kapcsolatait a Hamász-szal, de Erdogan elnök elutasította az amerikai kérést.

Törökország az egyetlen NATO tagállam, amelynek kapcsolatai vannak a Hamász-szal, melyet az észak-atlanti szövetség többi tagállama terrorista szervezetnek tart.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök népszerűsége a mélyponton Izraelben, ahol a közvélemény nem bocsátja meg neki, hogy az országot felkészületlenül érte a Hamász terrortámadása október hetedikén. A háború viszont népszerű Izraelben, ahol a többség példát akar statuálni a Hamász-szal szemben. Macron francia elnök viszont arra figyelmeztette Izraelt, hogy a példastatuálás nem biztos, hogy erősíti Izrael helyzetét, mert a nemzetbiztonság valamiféle megegyezés alapján jöhet létre a palesztinokkal. Minél tovább tart a háború, a megegyezés lehetősége annál inkább csökken, ezért egy újabb tűzszünet lenne kívánatos Izrael és a Hamász között – hangsúlyozta a francia elnök.

Susan Sarandon bocsánatot kért

Susan Sarandon bocsánatot kér a tiltakozás során az amerikai zsidók elleni verbális támadásért. Megjegyzései nyomán a színésznőt a United Talent Agency (UTA) menesztette, amint arról először a Page Six számolt be.

Az Oscar-díjas színésznő, Susan Sarandon szombaton bocsánatot kért az amerikai zsidóktól a múlt havi palesztinpárti tüntetésen tartott zsidóellenes beszédéért, amelyben azt mondta, hogy a zsidók végre „megízlelték, milyen muszlimnak lenni”.

Sarandont, aki olyan filmekben szerepelt, mint a Thelma & Louise és a Dead Man Walking, kritizálták a New York-i tiltakozáson tett kijelentései miatt.

„Sok ember fél, fél attól, hogy zsidó lesz jelenleg, és belekóstolnak abba, milyen érzés muszlimnak lenni ebben az országban” – idézte a nőt.

Megjegyzései nyomán a színésznőt a United Talent Agency (UTA) menesztette, amint arról először a Page Six számolt be.

Putyin földgáza drágább mint az európai ár

Az orosz diktátor amikor fogadta magyar barátját, Orbán Viktort nem sokkal azelőtt, hogy megtámadta Ukrajnát 2022 február 24-én, azt ígérte: olcsó és bőséges orosz földgáz érkezik Magyarországra. A szerződés természetesen titkos mint minden ami igazán fontos a nemzeti együttműködés rendszerében, amely pontosan úgy működik e tekintetben mint a Kádár rendszer: csak nagyon kevesen tudhatják, hogy valójában milyen a helyzet.

A hatalomnak információs monopóliuma van, és ennek tudatában azt hazudhat amit akar. Csakhogy a Kádár korban nem volt internet, melynek alapján a sánta kutyát immár le lehet fülelni. Gulyás Gergely miniszter ugyan elszántan védelmezi a mundér becsületét, és folyvást erősítgeti: az orosz földgáz olcsóbb, ezért ragaszkodunk hozzá, de a valóság sajnos rácáfolt: Putyin az európai árnál csaknem az egy tizedével többet kér és kap – számolta ki a Népszava.

Augusztusban 7% volt az orosz felár, szeptemberben 9% vagyis épp a gáztárolók feltöltése idején volt a legdrágább.

Hülyének is megéri. Talán Orbán Viktor mint a MET részvényese jól jár a magas földgáz árral. A magyar állam is drágábban számolhatja el a gáz fogyasztást az import költségekre hivatkozva. Közben pedig Orbán Viktor dicsekedhet azzal, hogy levitte az inflációt 10% alá. Surányi György, a nemzeti bank ex elnöke mutatott rá Telex podcastjében, hogy a dezinfláció jelentős mértékben épp annak az eredménye, hogy Európában a korábbi töredékére csökkentek a földgáz és villamos energia árak.

Akkor viszont miért fizet ilyen sokat a magyar fogyasztó?

A rezsikiadások a magyar háztartások meghatározó tételei. Míg a jóléti társadalmakban vagyis Hegyeshalomtól nyugatra a rezsi egy család jövedelmének ritkán haladja meg a 15%-át , nálunk ez átlagosan 25-30%.

Akinek családi háza van az különösen rosszul járhat. Mindezzel együtt az Orbán kormány a rezsicsökkentés rendszerének védelmezőjeként adja el magát noha igazán jól az elit jár vele, amely sokat fogyaszt, de a jövedelméhez képest ez elenyésző jelentőségű. Ennek a rendszernek a megváltoztatását kéri az Európai Unió, amellyel szemben

elszántan védelmezi a nemzeti együttműködés rendszerének elit érdekeit Orbán Viktor.

Végül is gondos családapa és klán főnök. A lényeg, hogy a “mieink” jól járjanak. Na de ez csak elenyésző kisebbség, hogy lesz ebből kétharmados választási siker? Erről gondoskodik az információs monopólium: a valós árakat, a valós helyzetet csak kevesen ismerik. Pártunk és kormányunk szépen megfizetett propagandája gondoskodik arról, hogy a rezsi szegénység kárvallottjai ne Orbán Viktort hanem Brüsszelt szidalmazzák.

Közben a rezsiszegénység remek fegyver a választópolgárok kézben tartásában: olyan országban, ahol 500 euró a havi átlagjövedelem a rezsi meghatározó lehet a családi költségvetésben. Minél kiszolgáltatottabb egy magyar család a hatalomnak, annál jobb. Ennél hatékonyabb a lakosság kézbentartására csakis a lepukkant egészségügy. Amely mindinkább ketté válik: aki életben akar maradni, az fizet. Akinek nincs pénze, az imádkozhat. A választópolgárra csakis a választás pillanatában van szüksége a nemzeti együttműködés rendszerének, utána a következő választásig a jelenléte csak teher. Persze valakinek azért meg kell fizetnie Putyin drága földgázát és a 27%-os áfát.

The poor stay poor and the rich get richer – a szegény szegény marad, a gazdag egyre gyarapodik

– énekelte Everybody knows című számában Leonard Cohen, aki nem tudta, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének jelszavát fogalmazta meg évtizedekkel ezelőtt.

Volkswagen főnök: “Nem vagyunk versenyképesek”

Thomas Schäfer elnök-vezérigazgató  szót ejtett a magas költségekről és az alacsony termelékenységről egy belső tanácskozáson Wolfsburgban, egyszerűen baj van a versenyképességgel –  a Reuters tudósítója megszerezte a jegyzőkönyvet.

3,6%-ról 6,5%-ra szeretné növelni a profitot a Volkswagen 2026-ra. A furcsa az az egészben, hogy a Volkswagen csoportban maga a Volkswagen teljesít szinte a leggyengébben míg az Audi, a Porsche vagy a Skoda sokkal jobban áll. Emiatt is nagy a nyomás a Volkswagen gyáron, mert a nagy autóipari egyesülésen belül eredményt várnak tőle. Emiatt leépítést terveznek:

”bátraknak és becsületeseknek kell lennünk, és meg kell szüntetnünk a párhuzamosságokat. Ami pedig felesleges ballaszt, azt ki kell dobnunk az eredményes működés érdekében”

– mondta Gunnar Kilian személyzeti vezető. Az igazgatóság már megkezdte a tárgyalásokat a leépítésről a szakszervezettel. Komoly leépítésről van szó, mert a Volkswagennek 10 milliárd euróval kell csökkentenie a költségeket.

Hogy oldják meg a kínos feladatot?

“A demográfia segít” – mondják Wolfsburgban vagyis a gyakorlatban előrehozott nyugdíjazás lehet a mindenki számára elfogadható megoldás. A leépítés még nem elég a 10 millió eurós költség csökkentéshez, még másra is szükség lesz, de ezt egyelőre nem részletezték Wolfsburgban. Szakértők szerint a hagyományos autók fejlesztését és gyártását fejlesztik vissza hiszen 2030-ra ilyet már nem kívánnak piacra dobni Németországban.

Jön az elektromos Golf

Thomas Schäfer elnök-vezérigazgató hangsúlyozta, hogy az áttérés az elektromos autókra sokba kerül, ezért kell spórolni a hagyományos ágazatokban. Jön a kilencedik Volkswagen generáció benne a teljesen elektromos Golffal.

Valaha a Volkswagen Golf piacvezető márka volt az európai autópiacon, de ezek az idők elmúltak, és Wolfsburgban nem váltottak elég gyorsan sebességet. Az ukrajnai háború is betett a Volkswagennek hiszen az energiaválság miatt jóval drágábban működnek a gyárak mint korábban.

Schäfer elnök vezérigazgató már nyáron arról beszélt, hogy megszólalt a vészcsengő: befagyasztották a kiadásokat mondván

“éveken keresztül hagytuk elszállni a költségeket.”

A nagy gondja az az ilyen hagyományos cégeknek, hogy kénytelenek két kutató-fejlesztő részleget fenntartani: az egyik hagyományos belső égésű motorokkal foglalkozik, a másik az elektromosokkal. A Tesla nagy előnye az, hogy csak egyetlenegy kutató-fejlesztő részlege van. A Tesla már a német piacon is fenyegeti a Volkswagen pozícióit, és most már megjelennek a kínai elektromos autók is. Az ötvenes évek végén a Volkswagen volt az első nyugati autógyár, mely a kommunista Kínában üzemet indított, most viszont a kínai elektromos cégek olcsó autóikkal el akarják foglalni az európai piacokat is.

Ukrajnai tűzszünet: az orosz és az ukrán Valerij tábornokok tárgyalásai

0

Az orosz vezérkar és az ukrán vezérkar főnöke egyeztet egymással egy lehetséges tűzszünetről – írja Seymour Hers Pulitzer díjas amerikai újságíró, aki kiváló hírszerzési kapcsolatokkal dicsekszik.

Seymour Hers  szerint Valerij Geraszimov tábornok és Valerij Zaluzsnij tábornok olyan tűzszünetet készít elő, amely a jelenlegi frontvonal közelében állítaná meg a hadműveleteket, amelyek mindkét fél értékelése szerint “elveszítették az értelmüket.” Ezt követően megkezdődhetnének a béketárgyalások, melyek tisztáznák annak a négy ukrajnai tartománynak a jogállását, melyeket Oroszország magának követel. Ugyanígy később állapodnának meg arról, hogy Ukrajna milyen feltételekkel lehetne a NATO tagja. Az oroszok ragaszkodnak ahhoz, hogy a NATO ne helyezhessen el támadó fegyvereket Ukrajnában, mert ezek nagyon közel lennének Moszkvához vagyis nem állna rendelkezésre megfelelő reakció idő a védekezésre.

Ukrajnában vita folyik a felső vezetésben a háborúról: Zelenszkij elnök ragaszkodik ahhoz, hogy télen is támadjanak, de Zaluzsnij vezérkari főnök a nagy offenzíva kudarca után erre nem lát lehetőséget.

Érdemes megemlíteni, hogy Zelenszkij elnök pártjának frakcióvezetője, aki a béketárgyalásokat vezette tavaly, most látta elérkezettnek az időt, hogy a nyilvánosság előtt is elismerje: meg lehetett volna egyezni az oroszokkal egy hónappal a háború kirobbanása után. Akkor viszont Kijevbe érkezett Boris Johnson akkori brit miniszterelnök az USA üzenetével: ha lepaktáltok Moszkvával, akkor búcsút mondhattok a nyugati támogatásnak. Ugyanezt adta elő nemrég Gerhard Schröder egykori német kancellár, aki összehozta a béketárgyalásokat, melyeket Törökországban rendeztek meg.

Nyugati támogatás a levegőben

Biden elnök a republikánus ellenzék miatt nem tudta elfogadtatni az ukrajnai segély csomagot Washingtonban. Az Európai Unió december közepén dönthet egy 50 milliárd eurós segély csomagról, de távolról sincsen konszenzus. Nyíltan csak a magyar diplomácia ellenzi Ukrajna támogatását, de valójában csak nagyon kevés uniós tagállam kíván eurómilliárdokat befektetni egy olyan háborúba, melynek nem látni a végét. Közben Ukrajna pénzügyminisztere elismerte, hogy nyugati támogatás nélkül bebukik az ukrán gazdaság.

A Washington Post viszont nemrég cikket közölt egy emigráns orosz szerzőtől, aki szerint Putyin otthon már megnyerte a háborút, mert az orosz gazdaság kivédte a szankciókat, nem omlott össze, ellenkezőleg képes növekedésre. Miből? Abból, hogy a szankciók ellenére képes eladni az olajat a világpiacon méghozzá nem a nyugati szankciók által megszabott 60 dolláros ársapkával, hanem inkább a 80 dollár közelében.

A döntés nyilvánvalóan Washington kezében van, ezt Zelenszkij elnök is elismerte mondván

“Biden elnök öt perc alatt megállapodhatna az oroszokkal. Igaz, hogy ezt mi nem fogadnánk el.”

Csakhogy Ukrajna elnökének a véleménye valójában csak nagyon kevés embert érdekel. Az USA és Oroszország titkosszolgálata is állandó kapcsolatban áll egymással. William Burns a CIA igazgatója és Szergej Nariskin, az orosz hírszerzés főnöke is egyeztet Törökországban.

Mikor lesz ebből tűzszünet?

Ukrajna és a gázai háború után egy tajvani konfliktus végképp betenne a Biden adminisztrációnak, amely egy népszerűtlen elnökkel szeretné megnyerni a jövő évi elnökválasztást. Épp ezért nagyon fontos Washington és az egész világ számára, hogy Hszi Csin-ping elnök San Franciscóban megígérte Joe Bidennek:

“amíg én vezetem Kínát, addig nem támadjuk meg Tajvant!”

Peking korábban felajánlotta közvetítő szerepét az ukrajnai háborúban, de ezt csak Putyin és az ukránok fogadták érdeklődéssel, a nyugati világ nem. Lehet, hogy Hszi Csin-ping tajvani ígérete után komolyabban veszi mindenki a kínai közvetítési ajánlatot.

A fronton jelenleg patthelyzet áll fenn, de az oroszok készülnek támadni hiszen erőforrásaik jóval nagyobbak mint az ukránoké. A nagy offenzíva kudarca meggyőzhette az USA-ban kiképzett ukrán katonai vezetést, hogy a tűzszünetről tárgyaljon. Putyin egy ilyen tűzszünetet győzelemként adhatna el, Zelenszkij nehéz helyzetbe kerülhetne, de miután választási mandátuma lejáróban van, ezért lecserélése nem okozna túlságosan nagy gondot az Egyesült Államoknak: a Mór megtette kötelességét, a Mór mehet…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK