Kezdőlap Egyéb

Egyéb

Senki sem pótolhatatlan: Séjourné az új francia biztos jelölt

Thierry Breton nagy dirrel durral távozott – Ursula von der Leyent hibáztatva. Bár Macron elnök eredetileg őt jelölte, de habozás nélkül váltott: Séjourné külügyminiszter az új francia biztos jelölt.

“Óriási megtiszteltetés, hogy az Európai Uniót szolgálhatom” – írta X-en a 39 éves Stephane Séjourné. Akkor már tudhatta: szerdán már Strasbourgban lesz, hogy megkezdhesse a munkát az uniós csúcson.

Miért távozott oly dühösen Thierry Breton? Mert Ursula von der Leyen nem ígért neki olyan jelentős biztosi posztot, melyet a franciák elvártak volna. Macron elnök ezért megvitatta a cserét Ursula von der Leyennel, és látszólag most már minden rendben van. Vagy mégsem? Macron elnök túlságosan is sokat akar: egyrészt a brüsszeli bizottság első alelnöki posztját, másrészt oly széles portfoliót, mely magába foglalná az európai ipar fejlesztéstől kezdve a hadiipar koordinálásáig azokat a területeket, melyek meghatározók lehetnek a következő öt évben. Mit kap Séjourné illetve Franciaország? Mindenekelőtt az első alelnöki posztot, majd pedig széles portfóliót, amelyben benne van a belső piac és az iparfejlesztés, de a hadiipar már nem – árulta el egy magát megnevezni nem kívánó francia diplomata a brüsszeli Politiconak.

Személyes tényezők is szerepet játszottak abban, hogy Thierry Bretonnak végülis távoznia kellett: túlságosan is agresszíven képviselte a francia érdekeket holott a biztosok elvben az uniós álláspontot kell vallaniuk. Minden szentnek persze maga felé hajlik a keze, de Thierry Breton francia ügybuzgalma zavarta a németeket és sok más uniós tagállamot is. Séjourné viszont diplomata tehát sokkal ügyesebben képviselheti Franciaországot és az Európai Uniót egyszerre.

Nemek egyensúlya

Ursula von der Leyen azt szeretné, ha a nők nagyobb szerepet kapnának az új brüsszeli bizottságban. Ezért arra kérte Romániát és Szlovákiát, hogy vonják vissza biztos jelöltjeiket, akik az erősebb nemhez tartoztak. Bukarest és Pozsony készségesen visszavonulót fújt, és immár jelöltjeik a szebbik nemhez tartoznak.

Ki lesz a francia külügyminiszter?

A legutóbbi időkig úgy tűnt, hogy Michel Barnier miniszterelnök meghosszabbítja Séjournét a diplomácia élén. Az új helyzetben máris megindult a harc a Quai d’Orsay feletti uralomért. Michel Barnier maga is tapasztalt diplomata, kétszer is volt uniós biztos, és ő irányította a brexit tárgyalásokat. Csakhogy Franciaországban a külügyek, a belügyhöz és a hadügyhöz hasonlóan, királyi portfóliót jelentenek vagyis közvetlenül a köztársasági elnökhöz tartoznak. A külügyminiszter neki jelent, és őt képviseli Brüsszelben és másutt. A francia sajtó szerint Darmanin belügyminiszter máris jelezte: szívesen átvenné a külügyet. A francia belügyminiszter presztízse nagyon megnőtt a párizsi olimpia után hiszen sokan tartottak valamiféle merénylettől, de semmi ilyen nem történt miközben a nagy rendőri készültség ellenére rengetegen tekintették meg nyugodtan az olimpiát és a paralimpiát Párizsban.

Enyhülés Washington és Peking között

Samuel Paparo admirális, az USA indiai és csendes óceáni fegyveres erőinek parancsnoka videokonferencián  beszélt Vu Jenan tábornokkal, a kínai Déli körzet parancsnokával arról, hogy a világ két legnagyobb hatalma miképp kerülheti el a nemkívánatos incidenseket.

Régóta nem került már sor ilyen videó konferenciára a két világhatalom fontos katonai vezetői között. Paparo amerikai tengernagy viszont épp azt hangsúlyozta, hogy “mennyire fontos a személyes kommunikáció annak érdekében, hogy el lehessen kerülni a másik fél akciójának téves megítélését.

”Az amerikai tengernagy hangsúlyozta, hogy “Kínának be kell tartania a hajózás nemzetközi szabályait.” Paparo admirális arra utalt, hogy

“Kína veszélyes játékot űz a dél-kínai tengeren, és ez eszkalációhoz vezethet el.”

Peking Tajvan körüli manővereire célzott az amerikai admirális, aki hajlamos megfeledkezni arról, hogy a szigetet Kína saját tartományának tekinti, és ezt az USA is elismerte amikor 1972-ben lepaktált a kommunista nagyhatalommal. Az egy Kína elvet másképp értelmezik Pekingben mint Washingtonban, de Biden elnök a közelmúltban megerősítette: az USA nem támogatja Tajvan függetlenségét.

Az amerikai – kínai enyhülést az is mutatja, hogy mindkét főtiszt új a maga tisztségében: Paparo tengernagyot májusban nevezték ki míg Vu tábornokot júliusban. Paparo admirális elődje többször is kérte a találkozót kínai partnerével, de tőle ezt Pekingben megtagadták.

Jake Sullivan pekingi tárgyalásai

Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadóját fogadta Hszi Csin-ping elnök is, és találkozhatott a hadsereg vezetőivel is. Korábban Peking a hadügyminisztert küldte az ilyen találkozókra, akinek a szerepe sokkal kisebb Kínában mint az Egyesült Államokban. Pekingben a hadügyminiszter a fegyveres erők arca és külső képviselője, de a katonai hierarchiában nem áll magasan. A Védelmi Tanács irányítja a hadsereget, melynek élén Hszi Csin-ping elnök áll. Az 1972-es USA – Kína kibékülés előtt Lin Piao hadügyminiszter átvette a kommunista rendszer irányítását, de puccsal megbuktatták.

A hadügyminiszter családjával együtt a Szovjetunió felé menekült, de gépét rakéta találat érte Mongólia fölött, és mindenki meghalt. Azóta Pekingben vigyáznak arra, hogy a hadsereg a kommunista párt vezetése alatt maradjon.

Elvben Biden elnök és Hszi Csin-ping kínai államfő már Kaliforniában novemberben megegyezett a legutolsó csúcstalálkozón a katonai kapcsolatok újrafelvételében, de ezt késleltette az, hogy Washingtonban Kínát Oroszország támogatásával vádolták az ukrajnai háborúban. Az enyhülés mégiscsak bekövetkezett: Janet Yellen asszony, amerikai pénzügyminiszter egy hetet töltött Pekingben, ahol arról győzte meg a kínai vezetőket: amennyiben marad a demokrata adminisztráció Washingtonban, akkor komoly enyhülés jöhet a világ két legnagyobb hatalmának kapcsolatában. Ezt követően Hszi Csin-ping elnök már nem várja annyira vissza Donald Trumpot a Fehér Házba. Az idők jele, hogy Donald Trump is úgy nyilatkozott a Fox Newsnak, hogy

“jó kapcsolatra törekednék Kínával, remélem, hogy Hszi elnök is tisztában van ezzel.”

Az USA 2021-ben nyilvánította elsőszámú stratégiai ellenfelének Kínát, és ebben mind a demokraták mind a republikánusok egyetértenek Washingtonban, de Biden elnök és Kamala Harris valamiféle modus vivendit akar találni Pekinggel míg Donald Trump a kereskedelmi háború fokozását ígéri 60%-os büntetővámokkal. Emiatt Pekingben nem bánkódnának különösebben, ha Donald Trump nem térne vissza a Fehér Házba 2025-ben.

Maszlag

Csattanós választ adott a háborúpárti erőknek Deutsch Tamás” – írja címében az MN lelkesedve. Ebben az az érdekesség, hogy a háborúpárti erők nem kérdeztek Deutschtól semmit, ám ő ennek ellenére csak beleszólt a nagyok dolgába.

Ismerjük már egy ideje Deutschot, nem meglepetés a viselkedése, nagyon aktív egy figura, ő aztán válaszol, ha kérdezik, ha nem. A válasz jellege sem mindegy. Az újság a jelzővel azt sugallja kevésbé értelmes olvasóinak, a Deutsch féle válasz kifejezetten csattanós, azaz az EU potentátoknak járó lendületes sallerekkel azonos, amilyeneket a kokik mellett Orbán is szokott Brüsszelben osztogatni. Innen tudjuk, hogy a magyar NER macsó hajlamos akár a fizikai erőszakra is. Jóindulatú, jóindulatú, persze hogy, na de ha felbosszantják azok a szemetek…

Na, vágjunk bele:

Támadólag, kritikusan, némelyek hisztérikusan reagáltak a magyar miniszterelnök békemissziójára – mondta Deutsch Tamás pénteken a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A Fidesz európai parlamenti képviselője úgy látja, hogy ennek két oka van. Az egyik, hogy az európai vezetők többsége háborúpárti, egyre több fegyvert és pénzt akarnak Ukrajnába juttatni. A másik ok, hogy saját háborúpárti álláspontjuk talapzatának tekintik, hogy a békéhez csak a háború vezethet. A magyar miniszterelnök missziója ezt az álláspontot cáfolta, semmisítette meg.”

A derék képviselő sajnos elfelejtette megemlíteni, hogy az EU potentátok reakciói azért nem voltak valami pozitívak, mert a reagálók (főleg a hisztérikusok) nagyon megijedtek attól, hogy Orbán a frissen kapott EU Tanács elnökségi kinevezés birtokában lesz olyan pofátlan és/vagy ostoba, hogy az úgynevezett békemisszióját európai ügynek állítsa be.

Az nyilvánvaló, hogy ha csak egyéni akció, akkor korábban már sokszor megtehette volna, hogy elugrik Kijevbe, aztán Moszkvába is. De nem tette meg. Megvárta a magyar elnökség kezdetét, hátha ettől nagyobb súlya… khm, tekintélye lesz. Az EU képviselőinek és hivatalnokainak azonnali riadt reagálásai ugyanakkor nyilvánvalóvá tették mindkét fővárosban, hogy bármit mond, ígér vagy kér Orbán, azt kizárólag saját nevében teszi, ahhoz az EU-nak nincs köze. Ha az EU tényleges szándékairól akarnak tudni, akkor von der Leyent keressék, ne az ugribugri miniszterelnököt.

A Deutsch által említett „két ok” hibás megállapítás. A két ok ugyanis csak egy, mivel a másodikból következik az első, az tehát már következmény, nem ok. „Az európai vezetők többsége” valóban egyértelműen azon az állásponton van, hogy Putyint háborúban kell legyőzni, különben sohasem lesz tartós béke. A háborút kirobbantó pszichopata törpe semmilyen szerződést nem tart tiszteletben, és alig várja, hogy a Krím után újból hagyják győzni, vagyis átengedjék neki az elfoglalt területeket. Attól nő az étvágy, nem igaz?

A végén ott áll a Deutsch féle válasz. Az a csattanós: „ A magyar miniszterelnök missziója ezt az álláspontot cáfolta, semmisítette meg”. A kijelentésről sajnos meg kell állapítsuk, hogy ez nem válasz, nem is csattan, ráadásul, lévén a békeközvetítés teljesen sikertelen, ez nem cáfolat, pláne nem megsemmisítés. Ez az egész missziózás csak egy nekünk szánt maszlag. Evvel etetnek minket. A csattanó maszlag, mint az köztudott, mérgező növény.

Mivel a missziónak semmilyen eredménye nem volt, Orbán ügyködése jóval inkább azt a fenti EU álláspontot erősíti, hogy Putyint tényleg csak úgy lehet hatásosan meggyőzni az Ukrajnából történő kivonulásról, ahogy a Császárral tette Waterloonál Wellington meg Blücher. Le kell győzni mindenféleképpen, akkor a saját népe előtt is elvész a vonzóereje.

Ha a békéért cserébe átengednénk neki az elfoglalt területeket, Oroszország diadalt arat, az ország lakossága immár teljes mellszélességgel az elnököt támogatja (az orosz népet sokkal jobban érdekli a dicsőség, mint a szenvedés, utóbbit történelmükből következően könnyebben viselik el, mint bárki más), Putyin a győzelemmel nagyon népszerű lesz, ezzel otthon jócskán megerősödik. Ebből következően az utódja is az ő belső köréből kerül ki, és az utód is tudni fogja, mi kell a népnek, hogy jómaga hatalomban maradjon, mégpedig dicsőségesen. Ezért várható, hogy ő vagy az utód (de inkább mind a kettő) újabb hódító hadjáratokba kezd.

Ez a különbség a mindenáron béke pártján álló (= békepárti) és a tartós béke pártján álló (= háborúpárti) politikusok között.

Valószínűsíthető az is, hogy Orbánt nem nagyon érdekli a béke, sokkal inkább kihasználja a háborút.

Több hazai intézkedését a háborúval indokolta (azaz a háború kapóra jön neki), ráadásul a választók a zsolozsmázós békepártisággal simán és hatásosan átverhetők, így két választást már könnyen nyert vele. Kérdéses tehát, hogy igazán akarja-e a békét, mert háború nélkül mit sem ér a békepártiság.

„Deutsch Tamás arról is beszélt, hogy az európai parlamenti választás megmutatta, a világban szuverenista, patrióta folyamat zajlik. Európai szintű győzelemnek nevezte a Patrióták Európáért frakció megalakulását, amely az Európai Parlament harmadik legerősebb tömörülése. Deutsch Tamás megítélése szerint az elkövetkező időszakban tovább erősödhet a frakció, de még fontosabbnak nevezte, hogy komoly, érdemi, stratégiai együttműködés valósulhat meg a Giorgia Meloni vezette Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójával, mellyel együtt már az Európai Parlament második legnagyobb erejét alkotják. Azt mondta, megkerülhetetlen politikai erőcsoport jött létre az Európai Parlamentben.”

Bizony. Szuverenista, patrióta folyamat. Magyarul nemzetállami.

Az önzés jobb, mint a kompromisszum, mert az összefogás csak bajjal jár

elv alkalmazása. Ahogy már írtam egyszer:

… a nemzetállamoknak köszönhető a modern kor összes háborúja, a permanens fegyverkezés, a hadseregek, az atomhatalmak, a vámok és az útlevél, egymás kölcsönös lenézése, a saját nemzet túlértékelése, a fenyegetettségre való hivatkozás agresszió esetén, a vallási fanatizmus megvédése az értelemtől, a revansizmus, valamint az emberiség közös céljainak állandó kudarca is. A fentiekből látszik, kinek van szüksége rá.”

Ugyanakkor hiába mondja Deutsch, hogy zajlik ilyen folyamat, mert nem nagyon zajlik. Ez a frakció azért alakulthatott meg egyáltalán, mert a tagoknak van egy közös, mások elleni, nagyon patrióta céljuk, márminthogy ők a lehető legszuverénebbül nem akarnak adni Ukrajnának egy vasat se, nemhogy fegyvereket, mert az a pénz nem Ukrajnáé, hanem mind az övék, és nekik kell otthon. Ezért patrióták, nem?  Persze ezekben az esetekben nem az önzést hangsúlyozzák, hanem azt, hogy tiszta békepártiságból hagyják Ukrajnát magára, vigyen Putyin amit csak akar, de őket hagyják békébe.

A fenti szövetkezést illetően várható, hogy mikor ilyen közös cél már nem lesz, és a tagoknak egymással is ütköznek az érdekei, úgy fog szétesni, mintha sohasem lett volna ilyen nevű frakció.

Meglepő még, hogy a Patrióták Deutsch szerint Meloni pártjának szövetségét keresik, amelyik párt, lévén élesen oroszellenes, pont a közös célt tekintve drasztikusan eltér tőlük, de jól látható, hogy a képviselő úrnál még nem jött el az igazság felismerésének pillanata. Na, nem baj, eljön majd az is. Kedv! Remények! Giorgiák! Isten véletek!

Hát így csattannak nálunk a dolgok. Nagyon úri módon, azt aztán mondhatom:

A független-objektív kommunista latrinamédia azt akarja letolni a torkunkon, hogy a pártatlan munkájáért kap pénzt attól a nyugati baloldaltól, amely a háborút rajongja, és nem azért kap pénzt a nagylelkű donoroktól, hogy nálunk is a háborút népszerűsítse. Ez kamu! Full propaganda, amelynek egyetlen célja, hogy elbizonytalanítsák a politikai döntéshozókat és minket magyarokat, hogy a vitákban a békét képviseljük

– mondta el Kobza Miklós, az Alapjogokért Központ kreatív vezetője a háborúellenes akcióterv médiával kapcsolatos pontjai kapcsán.

Ahogy korábban írtam, van az a pénz.

Izraeli csapás gázai célpontokra, valószínűleg megölték Mohammad Deif Hamász-vezért

0

A jelentések szerint mintegy 20 ember meghalt és több mint 120 megsebesült egy izraeli támadásban, amely a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek számára fenntartott területet ért al-Mawasiban, Khan Yunistól nyugatra, a Gázai övezet déli részén.

Mohammad Deif, a Hamász katonai szárnya, az Izzadin al-Kasszám Brigádok vezetője légicsapás áldozata lett a dél-gázai Khan Yunis térségében, jelentette az izraeli katonai rádió szombaton.

Más források nem erősítették meg Deifet eltalálták-e a támadás során, és jelenlegi állapota ismeretlen. Ennek ellenére az izraeli hadsereg azt mondta a katonai rádiónak, hogy hosszú előkészület után történt a csapás, amely nagyon pontos volt.

A hadsereg rádiójának tudósítója, Doron Kadosh arról számolt be, hogy egy biztonsági forrás megjegyezte, hogy tudomásunk szerint nem tartottak túszokat a támadás helyszínén.

Az izraeli média arról számolt be, hogy Rafa Salama, a Hamász Khan Yunis Brigádjának parancsnoka szintén az izraeli csapás célpontja volt. Az Al Hadath szaúdi hírportál később arról számolt be, hogy Salamát megölték.

A katonai rádió hozzátette, hogy Deif és Salama ugyanabban az épületben rejtőztek el, a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek sátrai közelében. Az IDF becslése szerint valószínűleg tucatnyian haltak meg a csapás következtében, de ennek ellenére végrehajtották a támadást. A támadásban megöltek tucatjai aktív Hamász terroristák voltak, akik Deif és Salama biztonságát szolgálták.

Az izraeli miniszterelnöki hivatal kiadott egy rövid közleményt a gyilkossági kísérletről, megerősítve, hogy „a miniszterelnök állandó utasítást adott a háború elején a Hamász magas rangú tisztviselőinek kiiktatására. Az éjszaka folyamán minden fejleményről tájékoztatták, és továbbra is rendszeres frissítéseket kap.”

„Minden mártír (áldozat) civil, és ami történt, az a népírtás, a háború súlyos eszkalációja, amelyet az amerikaiak támogatása és a világ hallgatása támogatott,”

– mondta Abu Zuhri a Reutersnek, hozzátéve, hogy a támadás azt mutatja, hogy Izrael nem érdekelt a tűzszüneti megállapodás elérésében.

Más jelentések szerint szombat reggel súlyos izraeli támadás kezdődött a Gáza déli részén tevékenykedő terroristák ellen.

Az elmúlt órákban az izraeli légierő nehéz bombákat dobott terrorista célpontokra Khan Yunis térségében, miközben a szárazföldi erők taktikai manővereket kezdtek a térségben, jelentette a Walla.

*Ki az a Mohammad Deif?

Deif Mohammad Masri néven született 1965-ben a Khan Yunis menekülttáborban, rövid távolságra attól a helytől, ahol Izrael most támadást hajtott végre, hogy megkísérelje kiirtani a Hamász rangidős alakját. Később Mohammed Deif néven vált ismertté, miután 1987-ben az első intifáda során csatlakozott a Hamászhoz.

A Washington Post 2014-es cikke szerint nem a Hamász volt az első terrorcsoport, amelyhez Deif kapcsolatban állt. Tinédzserként mutatták be a Muzulmán Testvériségnek, és a hírek szerint a Gázai Iszlám Egyetemen folytatott tanulmányai során elmélyítette kapcsolatát az iszlamista mozgalmakkal.

Két évvel azután, hogy csatlakozott a terrorcsoporthoz, Deifet letartóztatták, de csak 16 hónapot töltött fogva – mondta a Hamász forrása a Reutersnek.

Deif kifejlesztette a terroralagutak hálózatát, és fejlesztette bombakészítési szakértelmét. A Hamász forrásai azt állították, hogy a korábbi merényletkísérletek során elvesztette a szemét, és súlyos sebeket szenvedett az egyik lábán.

Miután számos merényletet megúszott, a gázai társai „a kilenc életű embernek” nevezték el, a közmondásra utalva, amely szerint a macskáknak kilenc életük van.

Deif irányította a Hamász október 7-i, Dél-Izrael elleni támadásának nagy részét, amely lehetővé tette a terroristáknak, hogy meggyilkoljanak 1200 embert, és további 250 embert raboljanak el.

Deif 2015 óta nemzetközi terroristának számít az Egyesült Államokban.

Putyin elküldte béketervét Washingtonba

0

Miközben a világ Orbán Viktor kijevi látogatására figyelt, melynek legfeljebb csak PR értéke volt, Oroszország elküldte béketervét az Egyesült Államokba a Deutsche Welle értesülései szerint.

Dmitrij Gordon újságíró volt állítólag a postás. Mi van ebben az orosz béketervben? Előszöris az, hogy Ukrajna semmiképp sem válhat a NATO tagjává! Blinken amerikai külügyminiszter viszont Washingtonban azt mondta Andrij Jermaknak, Zelenszkij elnök kabinetfőnökének, hogy “Ukrajnának helye van a NATO-ban”, azt persze nem tette hozzá, hogy mikor. A NATO hamarosan közgyűlést tart, de a szorongatott helyzetben levő Biden elnök most aligha erre koncentrál. Korábban az USA elnöke a Time magazinnak úgy nyilatkozott, hogy “sosem voltam Ukrajna NATO tagságának elszánt híve. ”Ehelyett Biden a kétoldalú egyezmény híve, kötött is egy tízéves védelmi megalapítását az USA-val Ukrajna, de hogy pontosan mi áll benne azt nem közölték pedig fontos lenne. Az amerikai-orosz tárgyalások ugyanis 2021 őszén azért szakadtak meg, mert az USA közölte: kétoldalú szerződés keretében elhelyezhetnek rakétákat Ukrajna területén. Ezt Putyin kihívásnak értékelte mondván: Ukrajna túlságosan is közel van, onnan az amerikai rakéták hamarabb elérhetik Moszkvát vagy más stratégiai célt minthogy Oroszország reagálni képes lenne. Putyin az orosz vezérkar előtt állítólag ezzel indokolta meg az agressziót 2022 februárjában. Geraszimov tábornokot, a vezérkar főnökét nem győzte meg, ő állítólag ellene volt az ukrajnai háborúnak éppúgy mint Szergej Nariskin tábornok, a hírszerzés feje. Mindketten a helyükön maradtak vagyis Putyin teljhatalma távolról sem akkora mint ahogy azt sokan állítják. Putyin nemrég leváltotta a Védelmi Tanács titkárát, aki héjaként az elsők között javasolta az Ukrajna elleni támadást, és helyébe az engedelmes Sojgu tábornokot ültette, akinek lojalitásához nem fér kétség. Valószínűleg Putyin is rádöbbent arra, hogy az Ukrajna elleni háború súlyos hiba volt, és szeretné azt mielőbb befejezni. Ha ugyanis minden így megy tovább, akkor Oroszország teljes mértékben függővé válik Kínától, és ezt az orosz elit mindenáron el akarja kerülni. Dzsingisz kán utódainak mongol hordái pusztították el az első orosz államot, melyet Kijev központtal működött. Putyin szeretné az USA-val és Kínával egyenrangú nagyhatalomnak látni Oroszországot, de ehhez a gazdaságot kellene fejlesztenie, mert az orosz GDP a töredéke az amerikainak és a kínainak.

Mi van Putyin béketervében?

Míg Moszkva semmiképp sem fogadja el Ukrajna NATO tagságát addig nincs kifogása az Európai Uniós csatlakozás ellen. Ezek a tárgyalások már meg is kezdődtek annak ellenére, hogy Orbán Viktor – valószínűleg Putyin atyai intelmére – mindenképp megpróbálta akadályozni azt.

Ukrajna GDP-je jelenleg még Magyarországtól is elmarad, a háborúban álló állam uniós felvétele ezért még messze van, de Brüsszel euró milliárdokkal támogatja az orosz agresszió áldozatává vált államot. Putyin elve az, hogy a béke ára egyes ukrán területek elveszítése. Mit mond erről a béketerv? A Krím félszigetről annyit, hogy az valamiféle kettős irányítás alá kerülne. Mit jelentene ez a gyakorlatban, azt senki sem tudja, de komoly engedménynek számít Putyintól hiszen Oroszország már bekebelezte a Krímet. A többi elfoglalt ukrán tartományból Oroszország a donyecki és luhanszki kormányzóságot tartaná meg, a többit visszaadná Ukrajnának.

Mit kér cserébe?

Putyin mindenekelőtt a nyugati szankciók feloldását akarja elérni, mert azok nehéz helyzetbe hozták Oroszországot annál is inkább, mert valutatartalékai jó részét is lefoglalták.

Putyin azonnali tűzszünetet javasol, és utána béke értekezletet, melyen a két érintett államon kívül az USA, az Európai Unió és Kína venne részt. Nemrég volt egy ilyen békekonferencia Svájcban, mely nem ért el semmit, mert Oroszországot meg sem hívták. Utána Andrij Jermak, Zelenszkij elnök kabinetfőnöke úgy nyilatkozott, hogy a következő béke konferenciára “már meghívhatnánk Oroszországot is.”

Most minden Biden elnökön múlik, de ő nem erre koncentrál hanem kétségbeesetten védelmezi elnökjelölti esélyeit. Így az ukrajnai háború lezárása minden korábbinál jobban függ az amerikai választási kampánytól, ahol viszont távolról sem ez a legfontosabb probléma.

Pincsiverseny

0

A pincsi olyan kicsike kutyaféle. Jellemző rá, hogy az élet vad viharait nem bírja, kizárólag védett környezetben képes megélni, az erdőben azért nem pusztulna éhen, mert már előtte megenné valami. Ezért rendkívüli módon ragaszkodik a gazdájához, igyekszik minden kívánságát teljesíteni, mert pontosan tudja, hogy nélküle nem húzná sokáig… illetve nem tudja, dehogy tudja, a viselkedése ösztönös, ilyenre tenyésztették/tenyésztődött, olyan ez nála, mint jegesmedvén a bunda, amely szintén a túlélést biztosítja.

Az ember nélküli vad természetben az evolúció gondoskodik róla, hogy ilyen kiszolgáltatott helyzet ne legyen (amelyik faj nem bírja a versenyt, az hamar kipusztul), viszont az ember, aki képes fölmérni a jövőt, legalábbis valamennyire, a túlélése, sőt akár a jól élése érdekében tudatosan alkalmazhatja például a pincsitaktikát. Gazdája minden kívánságát teljesíti (persze fanyűvéssel vagy hegyhengergetéssel nem szabad megbízni), és apró falatkákkal is beéri. Ha valaki azt mondja, hogy ez is egyfajta evolúció, hát akkor igaza van.

A pincsiélet a közfelfogás szerint lenézett és nevetséges valami. A közfelfogás nem számol azzal, hogy a pincsi már születésénél fogva, eleve kicsi és védtelen (hja kérem, az oroszlánnak a maga kétszáz kilójával könnyű bátornak lenni), így aztán más módszere a túlélésre nincs. Ez a közfelfogást hidegen hagyja, ami nem véletlen, mivel az ember nem az értelméről híres, lévén kilencvenhét százalékban ösztön, és csak három százalékban logika, ha ugyan egyáltalán. A közfelfogás különben is furcsa egy dolog, aszerint például a politológusok munkálkodásának igenis van valami haszna, csak még a miféleségét nem sikerült kideríteni. A politológusok tehát, mint megbecsült, partnerként kezelt, jól fizetett réteg sokkal többre vitték az evolúciós skálán, mint a pincsik, akik lenézett, alárendelt, morzsákon tengődő tagjai a társadalomnak… kivéve, ha valaki valakijei, de az mindig egyedi eset.

A pincsiélet kiindulópontja tehát a kiszolgáltatott helyzet. A kiszolgáltatott helyzet nem csak ember és ember viszonyában létezik, hanem embercsoportok, sőt nagyobb egységek közötti viszonyban is. Ilyen például nálunk a romák csoportja, amelyet a kormány nem akar felemelni a XXI. századnak megfelelő szintre, hogy a társadalom hasznos tagjai legyenek, ezért jelenleg a társadalom haszontalan, sőt sokszor káros tagjai, akiknek sokszor kell pincsiként vagy bűnözőként viselkedni az életben maradásuk érdekében. Kellemetlen és hátrányos szituáció mindkét fél számára, ám ez nálunk nem sok embert izgat a hatalmon lévők közül, mondhatni, senkit, így aztán nem is várható, hogy változzon a romák helyzete. A nem roma, azaz többségi közvélekedés szerint ott… maradjanak, ahol vannak.

Országok esetében is létezik ilyen. Hazánknak például a béketábor tagjaként az energiahordozókat a nagy Szovjetunió biztosította, onnan jött a gáz, az olaj meg a dúsított urán, és ez az ellátási rend, lévén más dolgunk meg kevés pénzünk, sokáig ’89 után sem változott. A fenti ellátási rend kiszolgáltatottságot jelent, hogy egyben pincsiséget is, az attól függ, mit tesz a kiszolgáltatott.

Magyarország jelenlegi energetikai helyzete sanyarú. A nagy, légszennyező blokkok leállnak, a nulla CO2 kibocsátású Paks II. még sehol, az erősen növekvő számú napelemek, akárhányan vannak is, hol adnak áramot hol nem, közben az áramigény akkor sem nulla, mikor nem süt a nap, az egyre intenzívebben idetelepülő akkumulátorgyárak sok villamos energiát igényelnek, így aztán az áramimportunk jóval nagyobb az elfogadhatónál. Ebből következően egyrészt az áramimport csökkentésére, másrészt a napelemek hektikus üzemének kikompenzálására, harmadrészt az új nagy ipari energiafogyasztók ellátására valamiféle erőművet kell építenünk, ami gyorsreagálású kell legyen, plusz aránylag gyorsan és olcsón felépíthető, azaz kizárólag gáztüzelésű létesítmény jöhet szóba. Elkészültek a tervek: 2*500 MW teljesítményű, kombi ciklusú blokk a Tiszai Erőműben, és 1*650 MW ugyanilyen blokk a Mátrai erőműben. Ez így rendben is lenne, csak az a baj, hogy nekünk gázunk nincsen. A blokkok üzeméhez pluszként, az eddigi gázfogyasztásunkon felül szükséges, nem kevés földgázt ismét csak importálni kell, mégpedig onnan, ahonnan megfelelő kapacitású gázvezeték jön Magyarországra, lehetőleg nem háborús övezeten át. Ilyen vezeték van, úgy hívják, hogy Török Áramlat, Oroszországból indul és Törökországon, Bulgárián és Szerbián át érkezik ide. A magyar vezetésnek, azaz, hát Orbánnak (nálunk egyszemélyi a vezetés) jóban, sőt nagyon jóban kell lennie Oroszországgal és Törökországgal, a megbízható gázellátás érdekében (Szerbiával amúgy is jóban vagyunk, Bulgária meg nem számít), annál is inkább, mert ezt a közel katasztrofálisan kiszolgáltatott helyzetet ő maga idézte elő a 14 év alatti kétharmados semmittevéssel, meg az akkugyárakkal.

Megszokhattuk már, hogy Orbánnak, ha tehetsége nem is, de pokoli szerencséje az van. Nem került kormányra, mikor a kamikáze Antall kormánynak kellett leépítenie a szocializmust, viszont a székház ügyből nyert sötét pénzzel a FIDESZ életben maradt. Nem került kormányra, mikor Hornnak el kellett kezdeni felépíteni a kapitalizmust a megszorító Bokros csomaggal. Kormányra került viszont, mikor a Bokros csomag már működött, neki csak vitetni kellett volna magát a langy hullámokkal, ehelyett teljesen eszetlen, abszolút dilettáns módon duplájára emelte a minimálbért, ami a kapitalizmus útján csak éppen hogy megindult országnak akkora saller volt, hogy csak nehezen tudott Gyurcsány révén 2008-ra úrrá lenni rajta. Orbán ismételt szerencséjére nem ő maradt a miniszterelnök, hanem Medgyessy került kormányra, így az Orbán által elbarmoltakat neki kellett helyrehozni. Illetve kellett volna, ugyanis Orbán embere, Járai nem hagyta, így Medgyessy nem javított a helyzeten, hanem csak rontott. Bele is bukott. A helyrehozás ezután sem Orbán, hanem Gyurcsány feladata lett, akinek semmi köze nem volt a krach-hoz, de mégis mindenki őt szidalmazza. Megint nem Orbánnak kellett megszorítani. Ráadásul szerencséjére valaki kicsempészte az őszödi beszédet, ami gyűlölettechnikailag megalapozta a mostani 14 éves ámokfutás időszakát. Ez a 14 év persze csak az országnak ámokfutás, Orbán számára a korlátlan hatalom és gyarapodás időszaka. Szerencséje volt abban is, hogy a világválság idején szükséges megszorításokat nem neki kellett megtennie, hanem Bajnainak, aki az ismét normálisan működő ország mellé még adott Orbánnak egy 3000 milliárdos MANYUP kasszát (a döntő részét Gyurcsány gyűjtötte össze) meg egy 10 000 milliárdos MNB devizatartalékot, amelynek első tagját ma már hiába keresné bárki. Így aztán mások (Bokros, Gyurcsány meg Bajnai) jóvoltából Orbán a sohasem megszorító ember, ő az, aki mindig mindent már rendbe hozva, készen kap, hogy aztán úgy elronthassa, mint senki más. Ha valakit mindez részletesebben érdekelne: itt és itt és itt.

A fentiek alapján ne csodálkozzunk, hogy Orbánnak már megint szerencséje van. Putyin ugyanis megtámadta Ukrajnát. A békegalambkodással akkorát nyert már 2022-ben, hogy az a Holdról is látszott, ráadásul ezzel a békehirdetéssel Putyint nagymértékben támogatja (adjuk oda neki, amit akar, aztán mindenki menjen szépen haza – az ukránokat kivéve, akiknek akkor már nem lesz hová). Ebből következően a szükséges gázszállításokkal automatikusan minden rendben lesz (ez most már a rossz lépések összessége miatt élet-halál kérdés Magyarországnak!), a szövetségeseink meg nem érdeklik a miniszterelnök urat, mert úgysem tudják őt fegyelmezni. Néha kiküldik a folyosóra, de azon kívül semmi. Nem egy tökös banda, na! A pénzek visszatartása csak a magyar népnek hátrányos, neki egyáltalán nem, sőt még kampányolásra is alkalmas, hogy íme, a gonosz Brüsszel mit tesz szegény tanárainkkal és tanítóinkkal! Hogy ez egy ordas hazugságon alapuló érvelés, az meg kit érdekel? Lényeg, hogy a választók Orbánnak elhiszik.

Gyurcsány is jóban volt Putyinnal. Akkoriban Merkel vezette Európát, aki szintén, ezért a jóban levés miatt Magyarország nem volt az EU fekete báránya, mint most, hiszen egy úton haladt vele. Gyurcsány sokszor hangoztatta, hogy Magyarországnak Európa az első, ám azért ápolni kell a kapcsolatokat az oroszokkal is meg a kínaiakkal is. Jött is a gáz Ukrajnán keresztül, bár néha voltak ukrán-orosz viták, ezért épült a 2011-ben átadott Északi áramlat gázvezeték, és ezért tervezték a délit.

Még korábban Európában néhányan úgy gondolták, jobban kéne függetlenedni az orosz gáztól, és 2002-ben elindult a Nabucco projekt, amelynek csak két baja volt, az egyik a politikai támogatottság hiánya (azaz a Nabucco főleg üzleti vállalkozás), a másik, hogy milyen gáz kerül bele a betáplálási oldalon, mert az nagyon bizonytalannak látszott. Nem is haladt az ügy sehogy. Így aztán öt évvel később 2007-ben beindult a konkurencia, az osztrákok és az olaszok összefogtak a Gazprommal a Déli áramlat megépítése érdekében, hogy kikapcsolják Ukrajnát, beszálltak a törökök is, aztán meggyőzték Bulgáriát meg Szerbiát, és onnantól egy kérdés maradt: Horvátországon vagy Magyarországon keresztül megy a gázvezeték Ausztriába? Mivel Gyurcsány nem volt hülye, negyedik EU-s tagállamként Magyarország is döntött, beszáll a Déli áramlatba, de azért a Nabucco-t sem mondta le. Minél több a gázvezeték és az ellátási pont, annál jobb nekünk, nem igaz?

A Nabucco 2013-ban elhalt, mert a projekttulajdonos úgy döntött, hogy befejezi. A másikon kapjuk jelenleg a gázt.

A fentiek alapján mindenki döntse el maga, ki inkább Putyin pincsije: Orbán vagy Gyurcsány? Esetleg mindkettő? Vagy egyik sem? A Fidesz vezére tényleg „nem véletlenül” nevezte Putyin pincsijének Gyurcsány Ferencet?

Jó kérdések, mi?

“Az USA fenyegeti leginkább a szabályokon alapuló világrendet”

Nem Kína nem Oroszország nem is Irán a legnagyobb fenyegetés arra a szabályokon alapuló világrendre, amely a második világháború után kialakult hanem az Egyesült Államok, amely Trump és Biden alatt letért a korábbi útról – állítja Fareed Zakaria, akinek tanulmánya a Foreign Affairs jövő évi első számában jelenik meg, de részleteket közölt belőle lapjában, a liberális Washington Postban.

Idézi Jake Sullivant, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadóját, aki Trump ex elnökhöz hasonlóan azt fejtegette, hogy az USA a globalizációval sokat veszített, és ezért az America First politikát kell alkalmazni vagyis erőből megoldani a problémákat nem pedig versenyezni a vetélytársakkal nemzetközileg elfogadott szabályok alapján.

Ennek megfelelően az USA ellenfélként határozza meg Kínát és Oroszországot: a washingtoni képviselőház olyan plusz szankciókat javasol Peking ellen, melyek 1900 milliárd dolláros veszteséget okoznának az amerikai gazdaságnak, csakis azért, hogy ily módon gyengítse Kínát. Mire jó ez? Kína nem rabló állam mint Oroszország hanem a gazdasági erejéhez méltó nemzetközi szerepet akar játszani. Hszi Csin-ping elnök kijelentette a Pekingben látogató amerikai szenátoroknak, hogy

“Kínának ezer oka van az együttműködésre az USA-val, és egyetienegy sincsen, amely ellene szólna ennek!”

A 100 éves Kissinger ex külügyminiszter jól látta ezt, és halála előtt nemsokkal elrepült Kínába , hogy megpróbálja helyreállítani az együttműködést Peking és Washington között.

Az USA nem hanyatló világhatalom

Fareed Zakaria tényekkel bizonyítja, hogy az Egyesült Államok vetélytársai erősödtek ugyan az elmúlt évtizedekben, de az USA nem gyengült meg. Részesedése ma is ugyanakkora a világ GDP-jében mint 1980 körül, közben viszont Kína részesedése 20%-ra nőtt. Demográfia szempontjából az USA jobban áll mint vetélytársai: a szaporodási mutató 1,7, melyet évi egymillió legális és legalább ennyi illegális bevándorló egészít ki miközben a vetélytársak leszálló ágban vannak, mert egyre öregszik és fogy a népesség. Zakaria szerint nincsen oka az USA-nak, hogy kételkedjen magában hiszen a technológiai versenyben kifejezetten jól áll különösen ami az informatikát illeti. Ennek ellenére az amerikai diplomácia Trump és Biden idején abból indul ki, hogy az USA gyengül, és ezért védekeznie kell olykor a nemzetközi szabályok felrúgásával. Zakaria idézi a WTO nigériai főnökasszonyát, aki szerint

“a gazdag országok felhúzták a létrát amikor akadályozzák a szabadkereskedelmet, így a fejlődő országok nem tudnak fejlődni, és egyre jobban elmaradnak a gazdagoktól, akik élén az USA áll.”

Zakaria utal rá, hogy az amerikai diplomácia nem épp sikersorozat az elmúlt 25 évben. A NATO tag Törökország például egyre jobban önállósul, ezért amikor Bush elnök elhatározta a bevonulást Irakba, akkor megdöbbenve kellett észlelnie, hogy a törökök azt nem támogatják. Szaúd Arábia ugyanígy egyre önállóbb külpolitikát folytat.

Azzal, hogy Trump elnök felrúgta az Iránnal megkötött atomalkut az USA megerősítette kivonulási szándékát a térségből. Csakhogy ezután Kína teremtett békét Irán és Szaúd Arábia között. A gázai háború pedig szinte megoldhatatlan feladat elé állította az amerikai diplomáciát.

Ukrajnában a háború megnyerhetetlen nemcsak Putyin, de az USA számára is – Zakaria nem oly merész, hogy ezt kimondja, de fejtegetéséből ez következik.

“Az amerikai belpolitika keresztülhúzhatja Biden elnök számításait, ha Trump kerül hatalomra, aki nyíltan csodálja Putyint.”

Orbán, az ordító egér

Orbán Viktor miniszterelnök elejtett megjegyzéseiből arra lehet következtetni, hogy a diplomáciai stratégiát nem Szijjártó Péter külügyminiszter dolgozza ki, akinek ideje sincs gondolkodni hanem Orbán Balázs, a politikai igazgató, aki nemrég könyvet adott ki a nemzetközi helyzet alakulásáról. Ebben azt fejtegeti, hogy Magyarországnál nem érdeke az, hogy blokkok jöjjenek létre, ahogy azt Washington és Brüsszel szorgalmazza hanem valamiféle közvetítő szerepet kellene játszania a világpolitikában Kelet és Nyugat között.

A hidegháborús amerikai diplomácia bírálatában Orbán Balázs Henry Kissingert követi hiszen a 100 éves korában nemrég elhunyt veterán diplomata teljes mértékben elvetette azt az elképzelést, hogy az USA-nak ellenfélnek kell tekintenie egy időben Kínát és Oroszországot. Kissinger Fareed Zakariához hasonlóan azt állította, hogy a globalizáció, a hidegháború lassú megszűnése mindenkinek a javára vált: megbukott a Szovjetunió, Kelet Európában demokratikus államok alakultak, az amerikai-kínai együttműködés pedig mindkét félnek és az egész világgazdaságnak a hasznára vált.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió joggal bírálja Orbán Viktort oroszbarát magatartása miatt, de a magyar miniszterelnök sem téved amikor elveti a hidegháborús amerikai diplomáciát, melyet az Európai Unió – ha félszívvel is, de támogat. Csakhogy a másik fél bírálata nem garantál semmiféle diplomáciai sikert: az USA és szövetségesei két megnyerhetetlen háborúval küszködnek Ukrajnában és a gázai övezetben. Orbán Viktor pedig elszigetelődik Nyugaton miközben nem veszik komolyan Keleten, és ezért két szék közt a pad alá eshet.

Amíg azonban az USA és az Európai Unió diplomáciája sikertelen Orbán eljátszhatja az ordító egér szerepét, de a miniszterelnök hiúságán kívül más nemigen látja ennek a hasznát.

Biodóm

2018-ban Európa legjobb szabadidős épületének választották a Fővárosi Állat- és Növénykert legjelentősebb fejlesztését, a Pannon Park Biodómot az International Property Awards nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón.”

És akkor most jöjjön egy magyar mese. Senkinek nem kell megijedni, nemhogy két királyfi nem lesz benne, de egy sem, inkább csak azért írom ide, mert hátha igaz Dúró Dóra rendkívül logikus elképzelése, miszerint ha bárki hall vagy olvas valamiről esetleg meglátja azt a valamit, rögtön kedvet kap hozzá (ilyen például a hasoncsúszás, vagy a kelkáposzta főzelék, esetleg jelentkezés egy nagy pofonért), és akkor remélhető, hogy sokan ezt olvasva kedvet kapnak a Biodóm befejezéséhez. De ne is ragozzuk tovább, hagyjuk az elvont tudományt a Dúró féle szakemberekre, olvassunk inkább mesét.

Az Ökördűlő a 19. század elején egy erdős-ligetes terület volt mocsaras tóval, abban két szigettel, órányi gyalogútra a várostól. A terület 1805-ben került Pest városához. Fokozatosan beültették fákkal, a mocsaras tavat is rendbe hozták. A környéket a század elejétől kezdték felkeresni az emberek, akiket az aktuális eseményekre ideérkező, Pestről 1808-ban kitiltott mutatványosok szórakoztattak. Az így kialakuló vurstli az 1950-es államosításáig működött, onnantól Vidám park néven futott tovább egészen 2013-ig, mikor tulajdonosa, a budapesti városvezetés úgy döntött, nem finanszírozza tovább a veszteséget, amely négy év alatt vagy egymilliárd forintot tett ki, holott az igény szerint üzleti vállalkozásként kellett volna működnie.

A határozathoz persze kellett az állatkerti vezetésnek, de leginkább Persányi főigazgatónak áldozatos lobbitevékenysége is, aki úgy gondolta, a Vidám park területe pont jó lesz a Fővárosi Állat- és Növénykert fejlesztéséhez, mert ott megvalósulhatnak azon nagyívű elképzelések, melyeken a vezetés már régóta gondolkodott. Persányi elképzelése szerint a Pannon Park projekt az egész átvett területre kiterjed, fő látványossága pedig a Biodóm, az organikus hajlatokból kialakított, 1,7 hektár alapterületű, többkupolás épület, mely Európában a hasonlók közt a legnagyobb, és amelyben vízi látványosságok is lesznek. A főigazgató a beruházási költséget 2013-ban 12 – 15 milliárdra becsülte, mert a 2011-ben átadott lipcsei Gondwanaland 1,65 hektáros fedett csarnoka 66,8 millió euróból, azaz az akkori 1 EUR = 280 HUF árfolyamon 18 milliárd forintnak megfelelő összegért épült fel Németországban, Magyarországon meg minden olcsóbb, mint az köztudott.

A fővárosi közgyűlés 2014-ben fogadta el a Pannon Park projekt előterjesztését, amiben nettó 15,7 milliárdos összeg szerepelt. A projekt lebonyolítását az ajánlatkéréstől a szerződéskötésen át, a tervezéstől a kivitelezésig és a számlák rendezéséig az Állatkert, mint ötletgazda saját kérésére kapta meg. A budapesti önkormányzat meg szó nélkül odaadta neki.

A kormány 2015-ben az állatkert fejlesztéséhez 25 milliárd forint támogatásról döntött. A beruházás befejezésének tervezett dátuma 2019.

A 2016-ban kiírt közbeszerzési eljárás az első körben eredménytelenül zárult. Ketten pályáztak, de nettó 20,8 milliárd forintért egyikük sem vállalta el. Az állatkert ezután hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban kereste a kivitelezőt, aminek az eredményét 2017 augusztusában tették közzé. Ahogy korábban, most is csak a STRABAG-MML Kft. és a Market-Vilati páros pályázott a munkára. A tender nyertese a Market-Vilati duó lett nettó 32,7 milliárdos ajánlattal. Tulajdonosa Garancsi István magyar üzletember, a székesfehérvári Fehérvár FC labdarúgóklub tulajdonosa és elnöke, a Market Építő Zrt., az Ok Bau és az LVC Diamond Játékkaszinó Üzemeltető Kft. tulajdonosa, a NAV online pénztárgépeihez SIM-kártyát szállító Mobil Adat Kft. többségi tulajdonosa, és a Magyar Természetjáró Szövetség elnöke. A Vilati a Market egyik leányvállalata.

2017 júniusában a Pannon Park megvalósítására a kormány egy könnyed mozdulattal még 18,7 milliárd forint állami támogatást hagyott jóvá, így az állatkert már 43,7 milliárd forintból gazdálkodhatott. 2018 decemberében az építkezést a Kásler–Pintér–Tarlós-trió és a sajtó is meglátogatta. A potentátok elégedetten vették tudomásul, hogy a Pannon Park két év csúszással ugyan, és a tervezett összeg majd háromszorosáért, de 2020–2021 telén megnyílik a nagyközönség előtt.

Az állatkert igazgatója még 2019 júniusában aláírásával jegyezte a 44 milliárdos összköltséget, de Tarlós István volt főpolgármester szerint nem sokkal ezután Persányi minden indoklás nélkül terjesztett be további húszmilliárdos többletigényt a Közfejlesztések Tanácsa elé (új összköltség 64 milliárd), ám ezt a pluszpénzt már nem kapta meg. A projekt leáll.

2019 októberében önkormányzati választás, melyet Tarlós elveszít. Megkezdődik az új, immár ellenzéki városvezetés és a kormány közötti harc, amelynek a Pannon projektet illetően alaptézise, hogy a kormány szerint ő minden kötelezettségét teljesítette, többletpénzt egy vasat sem ad. Az Állatkert a főváros tulajdona, ha akar ott valamit, fizesse meg.

Persányi 2020 februárjában lemond

Az új városvezetés az Enviroduna Beruházás Előkészítő Kft-vel jelentést készíttet a projekt állásáról, a teendőkről és a várható többletköltségekről, mely jelentés 2020 szeptemberére készül el. A még szükséges összeg 16,5 milliárd, melyből 6 milliárd nem lekötötten rendelkezésre áll, a Hermina Garázsra szánt 5,7 milliárd ide átirányítható, tehát kb. 5 milliárdra van szükség a fővárostól. Akkor már tombolt a COVID, jöttek a megszorítások, egyre élesedett a küzdelem a főváros és a kormány között, és nem csak Biodóm, hanem idősotthon, Blaha, Lánchíd és egyéb témákban is.

Ma pedig, a fenti folyamat végén, immár 11 év elteltével, nagyon sok pénz elköltése után van nekünk egy gyakorlatilag használhatatlan épületünk a Városligetben, melyet viszont a mi adónkból fenn kell tartani. Ezt unta meg most a budapesti önkormányzat, kijelentve, hogy nincs köze hozzá (a projekt tényleg az Orbán-Tarlós-Persányi trió műve), és felajánlotta az államnak a befejezetlen létesítményt fűtse ő.

Az állam az ajánlatot természetesen nem fogadta el.

Itt a vége, fuss el véle, jóéjszakát, gyerekek. (Ilyen egy tipikusan magyar mese)

Aki még ébren van, annak pár kérdés:

  • Hogy lehet az, hogy Tarlós-féle városvezetés egy ekkora projektet szó nélkül Persányiékra bíz, akik nem beruházók, hanem Állatkert üzemeltetők?

Tarlós ugyan arra hivatkozik, hogy Persányi miniszter volt, mégpedig Gyurcsány minisztere (megjelenik a Gyurcsány szál), és azt is mondja, hogy Persányi külön „lebonyolító részleget” szervezett a projekthez (ki hitte volna?), de hogy se beszámolási kötelezettség a városvezetés felé, sem a projekt időszakos pl. féléves, éves átvizsgáltatása szakemberekkel, az nem annyira Persányi beruházáshoz nem értő mivoltát mutatja (persze azt is), hanem főleg Tarlós vezetői dilettantizmusát.

  • Hogy lehet az, hogy Tarlósék nem fogtak gyanút, mikor a tervezett összegért senki nem vállalta az építést?
  • Hogy történt az, hogy mikor ezt jelzik a kormánynak, az szó nélkül ad még 18,7 milliárdot, hogy Garancsi ajánlata elfogadható legyen?
  • Mi okozta a költségek újabb 20 milliárdos emelését 2019-ben?
  • Vajon megkapta volna a projekt ezt az újabb többletösszeget, ha Tarlós marad a polgármester?
  • A tető fényáteresztő részét alkotó, forradalmi megoldású teflonpárnák állítólag 14 °C alatti hőmérsékleten tönkremennek. Kérdés: hogyan fordulhat az elő, hogy Magyarországon, ahol az éves középhőmérséklet 10 °C, olyan tervet készítenek és fogadnak el, amelynél egy fedésre alkalmazott kültéri elem 14 °C alatt tönkremegy? Az alacsony hőmérséklet nem csak abból következhet, hogy valaki leállítja a fűtést, hanem abból is, hogy a fűtés kimarad, aminek tengernyi kezelői/műszaki oka lehet, hiába fizetne a főváros, és próbálnának fűteni! Ekkora tervezési szarvashiba még zsákfalvakban sem fordulhat elő (magyarán: sehol!), nemhogy egy európai fővárosban! Az ember reménykedik, hogy tévedés, valaki, aki nem ért hozzá, félreértett valamit, és ezért azt hangoztatja, de ezt tessék bizonyossá tenni, mert ha jól olvastam a 6 millió forintba kerülő elemekből 964 darab van, azaz 5,8 milliárd forint sorsa forog kockán.

A mese egyébként tanulságos. Látványosan mutatja be, hogy hogyan mennek a dolgok egy projektnél, ha a kormány szerint a városvezetés nem magyar, hanem ellenség. A Tarlós korszakban alkalmazott „nektek van pénz dögivel”, és a Karácsony korszakban alkalmazott „nektek egy vasat sem” módszerek kormány általi megfelelő váltogatása arra utal, hogy nincs józanság, nincs megértés, és nincs kegyelem.

Tarlós állandóan hangoztatott, „kasszában hagyott” 200 milliárdjára Karácsony válasza, hogy az eddig elvonások 225 milliárd kárt okoztak a fővárosnak, azaz érthető, ha a fővárosi vezetés nyűgös minden újabb rálőcsölt kiadás miatt.

Lehet jobb lenne az országnak megtanulni úgy választani, hogy nem csak jó egészségügyi ellátásunk és jó oktatásunk lehessen, hanem még Biodómunk is.

Magyarország, Szabadság, Választás

0

Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt 12 év során korrupciótól sújtott „illiberális demokráciává” változtatta Magyarországot, amely ellentétben áll Európa többi részével. Ám most, hogy az általában törékeny ellenzék egy jelölt mögé tömörül, a magyaroknak végre van esélyük arra, hogy ajtót mutassanak Orbánnak – Kati Marton a Project Syndicate-ben közzétett írását.

Amikor áprilisban elmennek szavazni a magyarok, a liberális demokrácia lesz a szavazólapon – és nem csak Magyarországon. Donald Trump volt amerikai elnök a populista kormányfőt, Orbán Viktort népszerűsíti. Tucker Carlson, a Fox News legnézettebb televíziós személyisége Budapestre utazott, hogy népszerűsítse Orbán féle etnikai nacionalizmust. Ennek ellenére Orbán a 2010-es hatalomra kerülése óta a legkomolyabb kihívás előtt áll.

Végre egyetlen jelölt mögé tömörült Magyarország általában törékeny ellenzéke: Márki-Zay Péter, egy vidéki kisváros Hódmezővásárhely konzervatív polgármestere. A hétgyermekes, vallását gyakorló keresztény Márki-Zay Európa-párti, jogállamiságpárti, korrupcióellenes platformon indul.

A most 58 éves Orbán 30 éve reformszemléletű lázadó volt. Ám az elmúlt évtizedben Magyarországot „ illiberális demokráciává ” alakította, ahol csak az ő hangja képviseli a népet. Orbán 1998-2002 első miniszterelnöki ciklusa alatt terelte be Magyarországot a NATO-ba és az Európai Unióba. De miután 2002-ben vereséget szenvedett, megfogadta, hogy soha többé nem kockáztatja a választási veszteséget. Egykori Európa-párti, demokráciapárti programjáról lemondva felkarolta az etnonacionalizmus és az antiglobalista sérelmek politikáját.

Miután 2010 -ben kétharmados parlamenti többséggel visszatért hivatalába, Orbán újraírta Magyarország alkotmányát és választási törvényeit, hogy megszilárdítsa saját hatalmát. Pártja, a Fidesz hamarosan kézben tartotta az ország médiáját és igazságszolgáltatását  így az Alkotmánybíróságot is. Orbán és cimborái pedig nagyon meggazdagodtak .

Az idei választásokra készülve Orbán nagygyűléseket tartott, és azzal vádolta az EU-t, hogy megpróbálja „kiragadni Magyarországot Szűz Mária kezéből, hogy Brüsszel lábai elé vesse”. Magyarország azonban az EU szabályainak és értékeinek kirívó megsértése és rikácsolása ellenére továbbra is a blokk tagja marad. Az EU szövevényes bürokráciája egyszerűen nem arra épült, hogy kezeljen egy olyan autokratát, mint Orbán. Hiányzik belőle minden olyan mechanizmus, amely rákényszeríthetné őt, főként azért, mert képes volt arra hagyatkozni, hogy Lengyelország saját illiberális kormánya megvétózza az ellene hozott intézkedéseket.

Született magyarként számomra személyes az idei választás. Hat éves voltam 1955-ben, amikor kinyitottam budapesti lakásunk ajtaját, és szembekerültem három munkásoverallos férfival. „A gázóra miatt jöttünk” – hazudta az egyik. – Hozd anyádat. Kiáltottam anyám nevét, visszatértem a szobámba, és majdnem két évig nem láttam őt (vagy apámat, aki már börtönben volt). Szüleimet, az utolsó független újságírókat a szovjet irányítás alatt álló Magyarországon, kémkedésért ítélték el, és hosszú börtönbüntetésre ítélték.

Egy két kisgyerekes házaspár bebörtönzése még hidegháborús mércével is elég sokkoló volt ahhoz, hogy a The  New York Times címlapján foglalkozzon vele . Szerencsére a szüleim 18 hónappal később kiszabadultak, éppen időben, hogy az 1956. októberi magyar felkelésről tudósítsanak. Ám az évi forradalmat a szovjet tankok és csapatok brutálisan leverték, megszállást avatva, amely 1989-ig tart. „Budapest” – jelentette ki Dwight D. Eisenhower elnök 1957. januári második beiktatási beszédében – „már nem csupán egy város; ezentúl új és ragyogó szimbóluma az ember szabadságvágyának.”

Még kicsi voltam, amikor a következő évben megkezdtük nyugati utunkat. De végtelenül büszke maradtam arra a földre, amelyet kénytelenek voltunk elhagyni. 1989. június 16-án 300 000 magyarral kiálltam a budapesti Hősök terén, a bukott forradalomban elhunytak újratemetéséért.

Az ünnepélyes ceremónia miatt könnyekig meghatódva emlékszem az utolsó szónokra, egy sovány, szakállas 26 éves férfira, aki kijelentette : „Ha kellően elszántak vagyunk, rákényszeríthetjük a kormányzó [kommunista] pártot, hogy szabad választásokkal nézzen szembe.” Ezekkel a lelkesítő szavakkal indította el politikai felemelkedését a fiatal Orbán. Néhány hónapon belül elhagyta Budapestet, hogy az Oxfordi Egyetemen tanuljon Soros György amerikai pénzember-filantróp ösztöndíjával, akit Orbán ma már rendre mindenre elszánt bűnbaknak ront.

1995-ben, miközben a regionális demagógok népirtó háborút szítottak a Balkánon, szülővárosomat választottam, hogy férjhez menjek Richard Holbrooke diplomatához, aki még mindig a konfliktus lezárásáról tárgyalt. Esküvői pohárköszöntőjében Göncz Árpád köztársasági elnök mellett újdonsült férjem azt mondta: „Ezzel a házassággal Magyarországot is visszaköszöntöm a demokráciák európai családjába – ahová ő is tartozik.”

Richarddal baráti viszonyban voltunk Orbánnal az első ciklusa alatt, még vacsorára is vendégül láttuk otthonunkban. Bár nem Vlagyimir Putyin orosz elnök módjára gyilkos diktátor, hiányzik belőle a mély meggyőződés azon túl, hogy erőt gyűjthet magának. Zsenialitása a meghiúsult nacionalizmus érzéseinek felkeltésében rejlik, biztosítva a magyarokat, hogy csak ő tudja megvédeni őket az ellenséges, nem keresztény világgal szemben. 25 évvel ezelőtt gyakran hallottam ugyanezt a nyelvet balkáni haduraktól.

Lehetséges, hogy Magyarország többé nem börtönöz be független riportereket, de Orbán rezsimje finomabb és ugyanolyan hatékony módszerekkel hallgattatta el a kritikus hangokat, például a műsorszolgáltatási engedélyek visszatartásával és a hírügynökségek Orbán szövetségesei által vezetett holdingokba tömörítésével . A szovjet csapatok, akik egykor a környékemen járőröztek, már rég elmentek. Orbánban viszont Putyinnak van szövetségese az EU-n belül – még akkor is, ha a Kreml keletről, Ukrajnából fenyegeti Magyarország biztonságát.

Orbán alkalmatlannak bizonyult 1989-ben a Hősök terén tett ígéretének megvalósítására. Amikor Magyarországon a média 90 százaléka állami irányítás alatt áll, nehéz „szabadnak” nevezni a választásokat. Ennek ellenére idén tavasszal nem Trumpon vagy Carlsonon, de még csak nem is Orbánon múlik a választás; ez a magyar választókon múlik.Orbán hatalomátvétele óta csaknem félmillió magyar (a tízmilliós lakosságból) a kivándorlás mellett döntött. Most nekünk, a szórványmagyarságnak kiemelt felelősségünk van, hogy hallatsuk a hangunkat, hogy a holnapi magyaroknak ne kelljen máshol megélni a benne rejlő lehetőségeket.

Magyarországnak életemben másodszor van lehetősége arra, hogy „az ember szabadságvágyának szimbóluma” legyen. De a magyaroknak meg kell ragadniuk, amíg lehet.

Több és hatékonyabb fegyverek Ukrajnának

Az Egyesült Államok pénteken új katonai segítséget ígért, beleértve a földről indítható rakétákat, míg Párizs és Róma tavasszal bejelentette a SAMP/T Mamba közepes hatótávolságú föld-levegő védelmi rendszer szállítását.

Ukrajna új amerikai és francia-olasz segélyt kap

Az Egyesült Államok pénteken 2,2 milliárd dollár (2 milliárd euró) katonai hozzájárulást ígért Ukrajnának, beleértve a földről kilőtt bombákat is, amelyek megduplázhatják vagy csaknem megkétszerezhetik az ukrán támadások kapacitását. Ezek a GLSDB, a Boeing és a Saab által gyártott kis átmérőjű bombák, amelyek akár 150 kilométert is megtehetnek, és ezzel fenyegetést jelentenek az orosz hátországi frontvonalakra is.

„Ez nagyobb hatótávolságú képességet ad nekik (…) , amely lehetővé teszi számukra, hogy honvédelmi műveleteket hajtsanak végre, és visszafoglalják szuverén területüket”

– mondta Pat Ryder, a Pentagon szóvivője újságíróknak.

„Minél hosszabb fegyvereink hatótávolsága és minél mozgékonyabbak csapataink, annál hamarabb ér véget Oroszország brutális agressziója”

– reagált este az ukrán államfő.

Ukrajna olyan lőszert kér az Egyesült Államoktól, amely tovább tud menni, mint a Himars rakéták (80 km). Ezek a GLSDB-k lehetővé teszik az ukrán erőknek, hogy olyan állásokat érjenek el Donbászban, Herszon és Zaporizsja környékén, a Krím északi részén, amivel elérhetik az orosz hátországi fegyverraktárakat. Pat Ryder azt mondta, nem tudja pontosan, hogyan szándékozik Ukrajna felhasználni ezt a lőszert.

„Segítsünk Ukrajnának megvédeni népét”

„A GLSDB-k átadása gyártási és szállítási ütemtervét  „biztonsági okokból” sem tudta pontosan megadni.

Ez a biztonsági segítség magában foglalja a „létfontosságú légvédelmi képességek növelése „páncélozott gyalogsági járművekkel” és a Himars rakétavető rendszer lőszereivel is Ukrajna lakosságának védelmét szolgálja” – áll a Pentagon közleményében.

Az ukrajnai orosz invázió 2022. február 24-i kezdete óta az amerikai hatóságok több mint 29,3 milliárd dollár biztonsági támogatást utaltak ki Ukrajnának a Pentagon szerint, amely biztosította:

„Az Egyesült Államok továbbra is együttműködik szövetségeseinkkel és partnereinkkel, hogy Ukrajnát olyan képességekkel láthassuk el, amelyek azonnali harctéri és hosszabb távú biztonsági segítségnyújtási szükségletei kielégítésére képesek. 

Kijev hónapok óta követelte

Párizs egyúttal pénteken bejelentette, hogy Franciaország és Olaszország tavasszal egy közepes hatótávolságú SAMP/T Mamba föld-levegő védelmi rendszert bocsát rendelkezésére Ukrajnának „az orosz drónok, rakéták és repülőgépek támadásai elleni védekezésben”.

Ukrajna hónapok óta hevesen szorgalmazza föld-levegő védelmének megerősítését, különösen a kritikus infrastruktúráját ért orosz bombázási hullámot követően iráni drónokkal.

Caesar fegyverek szállítása várható

A Mambát – az amerikai Patriot rendszer megfelelőjét – már Romániában is bevetették Konstanca kikötőjének kiemelten stratégiai jelentőségű térségének védelmére, a Fekete-tengeren. Ezzel a rendszerrel, radarjával és nyolc, mintegy 100 kilométeres hatótávolságú Aster rakétával „lehetővé válik a légi fenyegetések széles körének leküzdése: rövid hatótávolságú ballisztikus rakéták, vadászrepülőgépek, helikopterek, drónok és még  cirkáló rakéták ellen is bevethető” – mutatott rá az Agence France-Presse-nek decemberben Romániában egy francia katona.

Franciaország már kedden bejelentette, hogy az elkövetkező hetekben tizenkét további 155 mm-es Caesar fegyvert szállítanak le, amelyek 49-re növelik a Kijev rendelkezésére álló arzenált, ami „nem elhanyagolható képesség” – emlékeztetett Sébastien Lecornu.

Ígért egy Ground Master 200 (GM200) radart is, amelyet a francia Thales gyártott. Ez a közepes hatótávolságú radar képes észlelni egy 250 kilométerre lévő repülőgépet, akár alacsony sebességgel és alacsony magasságban repül, mint a drónok, vagy nagy magasságban, mint a harci repülőgépek. Ez a radar a rakéták és a tüzérségi tüzek ellen is védelmet nyújt azáltal, hogy riasztja a szárazföldi csapatokat az ellenséges tűzről. Ebből a radarból már több, mint 60 darabot értékesített a cég világszerte.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK