Karácsony előtt nemigen lesz szociális tűzifa

0
1330

Országos tűzifahiány van, de a szociális támogatásra szánt kontingens rendelkezésre áll, ám lehetséges, hogy csak karácsonyra fogják megkapni az érintettek – mondta a fuhu.hu-nak a TÖOSZ elnöke. Schmidt Jenő szerint az egész rendszer rossz. A piaci alapú tűzifa ára közben az egekben, az import is késik. A becslések szerint 500-800 ezer olyan háztartás lehet, amelyben tudnak vagy szoktak fával fűteni.

A tűzifa országos hiányáról sok írás jelent meg az elmúlt időben, mi is foglalkoztunk vele. Akik az elmúlt két hónapban próbálták beszerezni a télire valót, azzal szembesültek, hogy nincs vagy alig van fa, az ár pedig rohamosan emelkedik: először köbméterenként 13-14 ezerről 15 ezer forint fölé, majd 18 ezerre, most pedig már 20-24 ezer forinttal is találkozni. És ebben még nincs benne a házhoz szállítás és – szükség esetén – a felhasogatás költsége, ami újabb 10-15 ezer forint is lehet házanként.

Egy nagyon szerény körülmények közt élő családnak (vagy egyetlen lakónak), ha csak egyetlen szobát fűt, négy-öt köbméter fára biztosan szüksége van a télen – mondta a fuhu.hu-nak Komjáthi Imre, a Közmunkások Szakszervezetének elnöke, aki az elmúlt hetekben a tűzifa ügyében is járja az országot. Szerinte a 40-50 ezer forint nyugdíjból élő idősek és a jórészt csak szociális támogatáshoz jutó több gyerekes családok

képtelenek százezer forint körüli összeget kifizetni tűzifára.

A Belügyminisztérium két hete hirdette ki a szociális tűzifa és szén beszerzéséhez az önkormányzatok számára kiadott pályázat eredményét. Már az is sokat mondó, hogy 2255 önkormányzat (a 3200-ból) pályázott. Mindannyian nyertek, de az igényelt 6,1 milliárd forint helyett csak az előzetesen meghirdetett négymilliárdot kaphatják meg. A BM a kemény lombos fa köbméteréért bruttó 19 ezer forint támogatást ad, de az önkormányzatnak is be kell szállnia egy ezres önrésszel.

A pénznek a helyhatóságok számlájára mostanában kell megérkeznie, ezután foghatnak hozzá a fa beszerzéséhez – mondta el Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, egyben Tab község polgármestere. Mint mondta, a TÖOSZ-nak nincs országos gyűjtése arról, hányan vannak, akik szociális tűzifát kapnak, de becslése szerint átlagosan

a téli fűtési igény negyedét lehet fedezni a szociális keretből,

a többit a piacról kell megoldaniuk az embereknek.

A keret méretét mutatja, hogy ellátottanként (vagyis támogatásban részesülő személyenként) 2 köbméter járt (a rossz minőségű, gyorsan elégő lágy lombos fából 3 köbméter, amelynek támogatása mintegy 40 százalékkal kisebb), de háztartásonként legfeljebb 5 köbméter lehetett.

A TÖOSZ-elnök szerint a 22 állami erdőgazdaság félretette a szociális tűzifa mennyiségét, tehát az országos hiány ezt minden bizonnyal nem fenyegeti. De becslése szerint lehet, hogy csak karácsonyra jutnak hozzá a támogatottak a fűtésre való fához.

Schmidt szerint az egész rendszer rossz. A költségvetésben a pénz elkülönítve rendelkezésre áll, semmi akadálya se lenne annak, hogy tavasszal beszerezzék a fát, amit a közmunkások segítségével maguk az érintettek is ki tudnának termelni, önkormányzati segítséggel pedig hazaszállíthatnának – mondta.

Az országos hiány oka elsősorban az, hogy

a tavasszal kitermelt fát nyáron értékesítették,

az újabb nagy favágások pedig ez után várhatók. Ugyancsak szűkíti a mennyiséget az, hogy a biomassza erőművek miatt egész területeken végeznek tarvágást, az új telepítésről pedig nem mindenütt gondoskodtak. Emellett rengeteg erdő került magánkézbe, ami az árak felhajtásában is szerepet kap – sorolta Komjáthi Imre. Schmidt Jenő ezt megtoldja azzal, hogy a közúti szállítmányokat ellenőrző ekáer-rendszer miatt lényegében leállt a szlovákiai illegális import.

Azt senki se tudja, megközelítőleg hány háztartás és mennyi ember élhet Magyarországon, akik kimaradtak az elmúlt évek rezsicsökkentéseiből, és egyre többet kénytelenek fizetni a fáért. Statisztikai adatok erről nincsenek. A KSH népességszámlálásának eredményéből tudhatjuk, hogy a mintegy négymillió lakásból másfél millió az egyedi helyiségfűtésű, de ennek jelentős része a régi építésű gázkonvektoros lakás.

A lakások jellemzői közül a falazat és a komfortfokozat adataiból lehet következtetést levonni. A tégla, kő, kézi falazó elemes készítésű épületből 2,6 millió van. Jellemzően ebből kerülnek ki azok a házak-viskók, amelyekben gyakran közművek sincsenek bevezetve, a fűtés pedig „mindenevő”. A KSH kimutatása szerint két éve

317 ezer volt a nem elfogadható minőségű lakások száma.

Sok több gyerekes család él az ilyen építményekben: összesen 540 ezer gyerek érintett.

A sokszor nem is lakás célra épült – és lakcímet is nélkülöző -, ezért a nyilvántartásokból is hiányzó épületekben élők száma 500-800 ezer háztartásban bőven egymillió fő felett lehet.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .