Az ember persze nehezen hiszi azt a címet, hogy Karcsúsító levesek. Naná, majd jól bekajálok belőlük, és még fogyok is, hát ezt aztán hiszi a piszi, gondolom. De a Kossuth Kiadónál megjelent kötet szerzője, Kathryn Bruton megnyugtat, attól, hogy valami kalóriaszegény, még lehet laktatós.
Na, jó attól még nem karcsúsodom tőlük, de tény, ami tény, hogy a kötet nyolcvan olyan receptet tartalmaz, amit, ha elkészítünk, egy-egy adag nem lesz több, mint 300 kalória, sőt, jó néhány még ennek a fele sem. És a tetejébe kimondottan tartalmas levesek is vannak köztük, nem feltétlen olyanok, amiktől felkopik az állunk, de viszont hűha milyen egészségesek!
No jó, jó, gulyást vagy Jókai bablevest, vagy az oroszok egytálételnek is beillő, bendőt alaposan megtöltő szoljankáját azért ne keressünk köztük. De mondjuk, van marhahúsos, garnélás, gombás, wontonleves, a maga potom 205 kalóriájával, merthogy mindenhez ennyire pontosan odabiggyesztik, mennyivel növeli a térfogatunkat, illetve, pardon, fogalmazzunk inkább úgy, hogy mennyivel nem hizlal bennünket. Ez ugye a félig tele, vagy félig üres pohár esete, nézőpont kérdése. És ráadásul a wonton az tészta, ennek dacára nem számít különösebb bűnnek.
Amúgy elég erős a kötetben az ázsiai beütés, és bírom a szerzőben, hogy nem tekint minket kapásból e tájak gasztronómiai szakértőinek, meg egyébként más tájakéinak sem. Vagyis nem kell hülyén bambulnunk, mint annyi szakácskönyv esetében, amikben a hozzávalókat totálisan ismertnek tekintik, az amúgy egyáltalán nem közismert alapanyagokat is, és csak nézhetünk, mint Rozi a moziban, hogy mi a fene is az, amiből adott mennyiséget bele kellene pakolnunk az ételbe. Akinek mondjuk gőze nincs, hogy
mi az a hominy, szumák, tomatillo, nori, vagy a fölöttébb jó hangzású kocshudzsang,
annak nem kell bambán kibámulnia a fejéből, és ostobának éreznie magát, mert a megfejtés ott van a kötetben. Általában még arra is tanácsot kapunk, hogy mit hol lehet beszerezni. Mindenféle alaplevek elkészítésére is kiokosítanak bennünket, és aki nem szereti a boltit, csinálhat akár magának házi leveskockát is.
Lehet időnként csodálkozni, hogy például egy koreai nedűben, a marhatatár levesben köt ki, vagy hogy mi minden elkészíthető röpke 15 perc alatt, merthogy ilyen fejezet is van. Közéjük tartoznak a házilag is összedobható bögrés levesek, amiket akár bevihetünk a munkahelyünkre, és csak forró vízzel kell felengedni ezeket, és máris ehetők. Vannak egészen egyszerű alapanyagokból álló fogások, ilyen például a csurgatott tojásleves, és vannak úgynevezett szuper élelmiszerekből készültek ugyancsak.
Azt is megtudhatjuk, hogy egyáltalán nem bizarr reggelire buzgón levest kanalazni.
A fejezetben szereplő reggelire való összeállítások lassan felszívódó alapanyagokat tartalmaznak, állítólag hosszú időre feltöltenek energiával, és beindítják a napot. Hát nosza, tessék például kipróbálni a naranccsal és chiamaggal ízesített, hideg rebarbara levest, egy gombóc fagyasztott, gyömbéres-vaníliás joghurttal, és mindjárt úgy beindul az álmosan kezdődő nap, hogy az csuda!
Az ínycsiklandozásban persze nem csak a szöveg, hanem Laura Edwards fölöttébb gusztusos fotói is hathatósan részt vesznek. Igencsak meg lehet tőlük kívánni az ételt. Ahogy az egész könyv is kívánatos.
Csurgatott tojásleves
A „gyorsételekről” nekem mindig a tojás jut az eszembe. Semmit nem lehet olyan gyorsan és sokféleképpen elkészíteni, mint a tojást, és kevés dolog laktatóbb és egészségesebb. A csurgatott tojásleves maga a megtestesült egyszerűség. Az alaplét ízlés szerint aromatizálhatjuk pár percig szegfűszeggel, csillagánizzsal és fahéjjal, de ízesíthetjük pár evőkanálnyi fehér miszópasztával is. Ha a levest 1 személyre készítjük, használjunk 300 ml alaplét és 1 egész tojást.
4 személyre
75 kcal
LM (GM, ha házi csirkealaplét használunk; V, ha zöldségalaplét használunk)
1,7 g szénhidrát 0,6 g cukor 6 g fehérje 0,2 g rost 5 g zsír 1,3 g telített zsír 0,2 g só
1,2 liter csirke- vagy zöldségalaplé (lehetőleg házilag készített)
1 tk. kukoricakeményítő
3 tojás (szabadtartású tyúktól)
3 szál újhagyma, karikára vágva
só és bors
Elkészítés
Forraljuk fel az alaplét, majd gyöngyöztessük kis lángon – fontos, hogy a tojást ne forrásban lévő alaplébe öntsük. Kóstoljuk meg, és ízesítsük kedvünk szerint, attól függően, hogy mennyire karakteres levest szeretnénk.
A keményítőt keverjük kevés vízzel csomómentesre, adjuk hozzá a tojást, és verjük fel, majd sózzuk, borsozzuk.
Öntsük a felvert tojást nagyon vékony, egyenletes sugárban az alapléhez, és közben folyamatosan keverjük habverővel. Amint az összes tojást hozzáadtuk, a lábost vegyük le a tűzről, és hagyjuk állni 1-2 percig. Ne aggódjunk, ha úgy tűnne, mintha valami kicsapódott volna a levesben – a csurgatott tojásleves egyszerűen így néz ki! Szórjuk meg újhagymával, és tálaljuk azonnal.
A leves nem fagyasztható.
Garnélás-kapros cukkinileves
Könnyen és gyorsan elkészíthető, ízekben mégis gazdag leves. Fontos, hogy friss garnélát használjunk, és még ennél is fontosabb, hogy ne főzzük túl a rákokat.
4 személyre
88 kcal
GM LM
4,5 g szénhidrát 3 g cukor 11 g fehérje 2,5 g rost 2,5 g zsír 0,5 g telített zsír 0,3 g só
600 ml zöldség- vagy csirkealaplé
½ ek. olívaolaj
1 közepes póréhagyma, hosszában félbevágva és kb. 5 mm-es félkarikára vágva
3 közepes cukkini, hosszában félbevágva és kb. 5 mm-es félkarikára vágva
½ tk. csilipehely (elhagyható)
½ lime héja és leve
20 g kapor, levelei lecsippentve és felaprítva
175 g nyers garnéla, tisztítva
só és bors
Elkészítés
Forraljuk fel az alaplét egy közepes nyeles lábosban. Az olajat forrósítsuk fel egy másik nyeles lábosban, adjunk hozzá 1 ek. vizet, és pirítsuk a póréhagymát és a cukkinit körülbelül 4 percig – közben keverjük meg párszor.
Öntsük fel a forró alaplével, és főzzük még 5 percig. Adjuk hozzá a csilipelyhet, valamint a lime levét és héját. A leves felét szedjük ki, és a kapor felével turmixoljuk selymes állagúra. Öntsük vissza a lábosba, adjuk hozzá a garnélát, és főzzük 3 percig (semmiképpen sem tovább), vagy amíg a rákok rózsaszínűek nem lesznek.
Közvetlenül tálalás előtt keverjük a leveshez a maradék kaprot. Sózzuk, borsozzuk ízlés szerint, és tálaljuk azonnal.
A leves nem fagyasztható.
Jó tanács: A leveshez kínáljunk miszós-újhagymás vagy cukkinis-fetás hajdinatortillát
Másnaposok levese
Ez a leves olyan a másnaposságra, mint a csirkeleves a megfázásra. A Marmite-tól és a Worcester-szósztól sós, míg a tabascótól kellemesen csípős lesz, és belülről tisztít. Egyszerre hidratál, nyugtat és laktat – egy teljesen új gyógymód!
17,7 g szénhidrát 6,8 g cukor 10 g fehérje 7,7 g rost 1,5 g zsír 0,4 g telített zsír 1,7 g só
4 személyre
146 kcal
LM
400 g koktélparadicsom
1 ek. tabasco szósz, plusz extra a tálaláshoz
só és bors
1 kis fej vöröshagyma, félbevágva és vékony félkarikákra vágva
1 gerezd fokhagyma, apróra vágva
3 ek. Worcester-szósz
250 g portobello gomba, durvára vágva
750 ml marhaalaplé
(vagy gombaalaplé – lásd
16. oldal –, ha vegetáriánus levest szeretnénk)
400 g konzerv fehér bab, lecsöpögtetve és leöblítve
(240 g nettó súly)
1 tk. Marmite (kenhető, ragadós, sötétbarna, sós krém, fő alkotója a sörélesztő)
kis csokor petrezselyem, durvára vágva
Elkészítés
Melegítsük elő a sütőt 240 °C-ra (gázsütő 9-es fokozat). Tegyük a paradicsom felét egy kisebb tepsire, öntsük rá a tabasco szószt, és ízesítsük csipetnyi sóval és pár tekerésnyi őrölt borssal. Süssük 15 percig.
A hagymát és a fokhagymát pároljuk meg kis lángon 1 ek. Worcester-szósszal és 2 ek. vízzel – közben keverjük meg többször, hogy ne égjen meg. Ha szükséges, adjunk még hozzá vizet. Körülbelül 10 perc elteltével, amikor már szép karamellizált színt kapott, adjuk hozzá a gombát és a maradék paradicsomot, és főzzük még 3-4 percig. Öntsük fel az alaplével, adjuk hozzá a babot, forraljuk fel, és főzzük még 15–20 percig.
Ízesítsük a levest a Marmite-tal és a maradék Worcester-szósszal, és ízlés szerint adjunk még hozzá borsot. Kanalazzuk rá a sült paradicsomot, szórjuk meg a petrezselyemmel, és külön tálkában kínáljunk hozzá tabasco szószt, ha valaki még csípősebben
