Miközben Ukrajna harcol a színfalak mögött mindenki helyezkedik. Mindenki győztest akar hirdetni, hátha lesz aki elhiszi, hogy egy szétbombázott ország területének húsz százalékának elvesztését győzelemként élheti meg.
A vezető lengyel politikus, aki messze földön híres oroszellenességéről, ráadásul a leglelkesebb támogatója Ukrajna szabadságharcának már ő is kompromisszumról beszél. Kaczynski a katonai akadémián beszélt erről. Lengyelország erős embere utalt rá, hogy nem örülnének egy kompromisszumnak, de elfogadnák azt. Kaczynski egyúttal közölte, hogy Európa egyik legerősebb hadseregét akarják létrehozni – a létszámot 150 ezerről 300 ezerre emelik -, hogy ilyen ne juthasson eszébe többé Lengyelország legfőbb ellenségének Oroszországnak.
Antony Blinken, USA külügyminiszter terve szerint Lengyelország és Ukrajna valamiféle államszövetséget alkotna, ily módon komoly elrettentő erő keletkezne anélkül, hogy az ukránok bekerülnének a NATO-ba. Kaczynski beszéde arról árulkodik, hogy az amerikai diplomácia szép csendben valamiféle kompromisszumos megoldást készít elő Zelenszkij ukrán elnök feje fölött Putyinnal.
Ferenc pápa közvetíteni próbál
A katolikus egyházfő a Vatikánban fogadta Ukrajna miniszterelnökét mielőtt Budapestre indult volna. Ferenc pápa mielőbb tűzszünetet szeretne Ukrajnában éppúgy mint sok európai állam: Franciaország, Németország, Ausztria és Magyarország. A magyar diplomácia nyíltan képviseli ezt az álláspontot, a többiek csak csendben. Csakhogy a tűzszünet nem teremt békét!
Az amerikai diplomácia azért is siethet a kompromisszumos megoldás keresésével, mert Kína meglepő aktivitást mutat ezen a téren: Hszi Csin-ping elnök egy órán keresztül tárgyalt telefonon Zelenszkij ukrán elnökkel. A kínai elnök az egyetlen külföldi vezető, aki nyomást tud gyakorolni Putyin orosz elnökre.
Az Egyesült Államok fegyveres erőinek vezérkari főnöke is diplomáciai megoldást sürget Ukrajnában mondván katonai patthelyzet alakult ki, és ezen egyik fél sem tud lényegesen változtatni.
A tűzszünet Ukrajnában tulajdonképp mindenkinek jó lenne, de nehéz elfogadtatni az ukrán közvéleménnyel hiszen az ország katonái és polgárai óriási áldozatot hoztak a háború 14 hónapja alatt. Oroszország kiszorítása katonai eszközökkel Ukrajnából meghaladja az ukránok erejét – ez kiderül a Pentagon papírokból is. Valószínűleg Washingtonban is belátják, hogy ily módon nem tudják megbuktatni Putyint, aki egy kompromisszum esetében eldicsekedhetne “a visszaszerzett területekkel.” Az orosz és az ukrán hadsereg jelenleg körülbelül a nyelvi határon áll tehát túlságosan nagy lakosság cserére nem lenne szükség. A tűzszünet után megkezdődhetnének a béketárgyalások, melyek évtizedekig is elhúzódhatnak. A két Korea között a háború 1953-ban ért véget, és azóta sincs békeszerződés. Dél Korea viszont olyan gazdasági csodát produkált az elmúlt hetven évben, hogy 50 millió lakosával nagyobb GDP-t termel mint a 140 milliós Oroszország.
