Románia szász elnöke a székely autonómiát bírálta, amelyről tervezetet fogadott el a bukaresti parlament alsóháza. Ez azért vált lehetségessé, mert a szociáldemokraták és az RMDSZ megállapodott egymással.
Románia elnöke konzervatív liberálisnak vallja magát, de nem szívesen nyilatkozik a Ceausescu korszakban betöltött szerepéről. A diktatúra idején a Securitate egyik munkatársa volt, akit épp emiatt a rendszerváltás után nem akartak beengedni Németországba. Klaus Johannis élesen szembeáll a szociáldemokratákkal, akik meg akarták buktatni őt.
Székely autonómia
Sztálin kényszerítette rá a román vezetést a székely autonómia elfogadására. A Maros-Magyar Autonóm tartomány több mint egy évtizedig állt fenn, fővárosa Marosvásárhely volt. Nicolae Ceausescu szüntette meg, aki megpróbálta beolvasztani a nemzeti kisebbségeket Romániában. A Székelyföldön több százezer magyar él. Jelenleg két román megyében van magyar többség, mindkettő a Székelyföldön van. Az egyik Kovászna, a másik Hargita. A székelyek régi törekvése az autonómia, de Romániában a politikai osztály mindmáig akadályozza ezt a folyamatot. Ehhez a vonalhoz csatlakozott a szász Klaus Johannis elnök, aki azzal vádolta meg politikai ellenfelét, hogy „a magyaroknak adta Erdélyt”.
