„Tudni akarjuk, miért nekünk kell ezt csinálnunk? … Miért kell menetet szerveznünk a fővárosban, hogy ártatlan életeket mentsünk?” – tették fel a kérdést a floridai lövöldözést túlélő diákok egy a CNN által szervezett vitafórumon, Sunrise városában. Közben Washington D.C.-ben Donald Trump elnök diákoknak azt fejtegette, hogy azzal tudnák megakadályozni az iskolai tömeglövöldözéseket, ha felfegyvereznék a tanárokat. Pedig ahol sikeresen léptek fel az ilyen tragédiák ellen, ott éppen ellenkezőleg, szigorítottak.
Csak az elmúlt pár hónapban négy, összesen 106 halálos és több mint félezer sebesült áldozatot követelő lövöldözés volt az Egyesült Államokban. A legutolsó, az eddigi talán legnagyobb vihart kiváltó egy floridai iskolában, ahol az intézmény egykori diákja 17 iskolást ölt meg, sokakat megsebesített. A felháborodás, pontosabban annak jelei talán minden eddigieknél érezhetőbbek – köszönhetően az érintettek fellépésének, köztük annak a diáklánynak, aki – túlzás nélkül – mélyen megrázó, érzelemdús beszédben támadt az az elnökre és az általa támogatott (tőle komoly adományokat kapó) fegyverlobbira.
This Florida shooting survivor just delivered an impassioned speech about gun laws
"They say that tougher gun laws do not decrease gun violence. We call BS!They say a good guy with a gun stops a bad guy with a gun. We call BS!They say guns are just tools like knives and are as dangerous as cars. We call BS!"Florida high school shooting survivor Emma Gonzalez calls on President Donald J. Trump and lawmakers to tighten gun restrictions in an impassioned speech at an anti-gun rally in Fort Lauderdale http://cnn.it/2C56KIu
Közzétette: CNN – 2018. február 17.
Nehéz dolguk lesz azoknak, akik sikert akarnak elérni a fegvertartás szigorításában. S hogy miért? Az alábbi grafikon azokat a képviselőket és szenátorokat sorolja, az összeggel együtt, akik a legnagyobb támogatásokat kapták a fegyverlobbitól. Ezt nézve, érthető, hogy a republikánusok ellenzik a fegyvertartás szigorítását.
Az álláspontot csak erősíti, hogy Donald Trump elnökválasztási kampányát – sajtójelentések szerint – rekordösszeggel támogatta a fegyverlobbi, csak a Nemzeti Lőfegyverszövetségtől (National Rifle Association, NRA) kapott 30 millió dollárt. Így semmi csoda nincs abban, hogy a republikánus elnök, a nagy nyomás ellenére egyelőre pusztán addig jutott el, hogy jelezte: fontolóra veszi a tanárok felfegyverzését, mivel szerinte ez képes lenne megakadályozni az ilyen tragikus történeteket.
Az ausztrál, a brit, a japán és a norvég példák azonban mást mutatnak – derül ki a davosi Világgazdasági Fórum egy, a fegyvertartási rendszerek átalakulását és eredményeit számba vevő összeállításából.
Ausztráliában a nyolcvanas-kilencvenes években egyre több halálos kimenetelű lövöldözés volt, mígnem 1996-ban az akkor miniszterelnök, John Howard vezetésével új stratégiát dolgoztak ki – ennek részeként a kormány fizetett azoknak, akik leadták a lőfegyverüket. Több mint 600 ezer automata és félautomata fegyvert, valamint úgynevezett előágyszán-ismétlő sörétes puskát vásároltak vissza és semmisítettek meg. Az alábbi grafikon önmagáért beszél:
Ha ezt az utat követnék, akkor az USA-ban 40 millió lőfegyvert kellene megsemmisíteni, állami szinten – hívja fel a figyelmet a cikk.
A 127 millió lakosú Japánban évente alig tíz lőfegyverrel elkövetett gyilkosság van, köszönhetően annak, hogy nagyon nehéz fegyverhez jutni. Azoknak, akik lőfegyverre vágynak, egész napos tréningen kell átesniük, sikeres írásbeli vizsgát kell tenniük és minimum 95 százalékos találati aránnyal kell lőniük. Ezután következik a kórházban elvégzett egészségügyi-mentális vizsgálat, majd egy háttérellenőrzés, amelynek során a kormányzati illetékesek mindent előásnak a fegyvertartási engedélyre áhítozókról, s kikérdezik a barátokat, családtagokat is.
Csak ezek után adják ki az engedélyt – de akkor is csak sörétes és légipuskára, kézi lőfegyverre nem.
És még így is három évente ismételni kell az eljárást.
Norvégia –a WEF cikke szerint – a társadalmi kohézió és bizalom kiváló példája, ahol száz civil lakosra körülbelül harmadannyi lőfegyver jut, mint az USA-ban, a százezer főre vetített halálos áldozatok száma pedig tizedannyi. A cikk idéz egy a Business Insider-nek nyilatkozó szakembert, aki rámutatott: a norvég példából kiindulva hatásos lenne, ha az amerikai rendőrség igyekezne erősíteni a lakosság bizalmát. Ennek eszköze lehet például lakóközösségi közös őrjáratok szervezése, amelyek eredményeként
az emberek megtanulnának jobban bízni a rendőrökben. A rendőrök pedig megismernék milyen valójában az a közeg, ahol dolgoznak.
Az Egyesült Királyságban több elemből álló stratégiát dolgoztak ki, a fenti három országban alkalmazottak egyvelegét. Betiltották a félautomata fegyverek és úgynevezett előágyszán-ismétlő sörétes puskák tartását (nagyjából abban az időben, amikor az ausztrálok is bevezették a magánkézben tartott kézi lőfegyverek tilalmát); kötelező regisztrációt vezettek be és egy 200 millió fontos visszavásárlási programot indítottak – 162 ezer puskát és 700 tonna lőszert vettek vissza az állampolgároktól.
