Nem csak adókedvezményt egyéb, jelentős támogatást is kapnak a hazánkba betelepülő vagy itt fejlesztő cégek. Az Orbán-kormány többet kínál a külföldieknek, mint amit korábban a szocialista-liberális kormányoktól ki tudtak alkudni.
Bombaként robbant a napokban a hír: a multiellenes retorika ellenére a kormány alaposan megtámogatta a nagy nemzetközi cégeket. Eddig „csak” annyit lehetett kutató- és elemző munkával kideríteni, hogy milyen egyedi kormánydöntéssel odaítélt támogatásban (EKD) részesülnek az egyes kül- és belföldi cégek, ám az adókedvezményekről nem voltak konkrétumok. Az LMP által kiperelt, most nyilvánosságra hozott adatok azt mutatják, hogy
egyes cégek esetében az EKD támogatás aprópénz, másoknál jó kis zsebpénz volt az adókedvezményhez képest.
Legalábbis azoknál a multiknál, amelyekről most megtudtuk, hogy mennyit kaptak adókedvezmény formájában. Mint az LMP bejelentette: 2012 és 2014 között a kormány összesen 80 milliárd forint értékben biztosított adókedvezményt – ahogy Kanász-Nagy Máté, az LMP szóvivője fogalmazott – „kedvenc multinacionális cégeinek”. A legnagyobb kedvezményt ebben az időszakban az Audi kapta, 40 milliárd forintot, őt követte a Hankook több mint 1,7 milliárddal, majd a Hamburger Hungária erőmű 9, a Bridgestone pedig 6,6 milliárddal.
Mint a kormány befektetési ügynökségének, a HIPA-nak a külfödiek számára készített kiadványában olvasható:
„Az adókedvezmény Magyarország versenyelőnye a térség többi országához képest,
amely mutatja a kormány elkötelezettségét az üzleti folyamatok akadálymentesítése és a Magyarországon működő kkv-k és nagy cégek versenyképességének a növelése mellett”. Ösztönzők széles skáláját használják – köztük vissza nem térítendő és visszatérítő fajtákat is. A leggyakoribbak a készpénz jellegű támogatások (akár magyar akár uniós forrásból), adóösztönzők, alacsony kamatozású hitelek és ingyen vagy áron álul kínált telkek.
Nem csak adókedvezménnyel csalogatnak
Egy hároméves periódusban megkapni 40 milliárd forintnyi támogatást önmagában is jelentős csáberő, ám ennél jóval több jutott például az Audinak. Ugyanis
nem az adókedvezmény az egyedüli eszköz, amellyel a magyar kormány csábítja a befektetőket.
Az eredetileg külföldieknek kínált, majd hazai vállalatok nagyberuházásaira is kiterjesztett egyedi kormánydöntéssel odaítélt támogatáscsomag (EKD) keretében alapvetően jelentős beruházásokhoz, munkahelyteremtéshez, s kutatás-fejlesztéshez nyújtanak célzott tárgyalásokon és komoly alkufolyamat eredményként megállapított, de persze az egyes régiók fejlettségéhez igazított, az unió által meghatározott szabályok szerinti támogatást.
Ennek keretében pedig például az Audi már korábban jelentős ösztönzőket kapott: négy alkalommal összesen 23 milliárd forint EKD-támogatást a fent említett – s három év alatt számára nyújtott – 40 milliárdos adókedvezmény mellett. Az Audi eredetileg azt vállalta, hogy teremt 1800 munkahelyet a zöldmezős beruházásához, s egyebek közt az elsők a külföldi befektetők közül az elsők között beszállítói szerződést is kötött, vállalva a magyarországi beszállítók fokozott foglalkoztatását.
De említhető a Hankook is: a dél-koreai gumigyártót 15,881 milliárd forinttal támogatták az eredetileg 131,4 milliárd forint értékben tervezett dunaújvárosi beruházáshoz, egyedi kormánydöntés alapján. Ennek fejében
többek között azt vállalta, hogy 1500 dolgozót foglalkoztat, a diplomás munkaerő aránya 6,6 százalékos lesz, biztosítja a munkavállalók képzését,
és hogy magyar beszállítóknak ad megrendeléseket. Ez 2005-ben volt, ám utána, 2013-ban – a hogy az FN24 egy cikkéből kiderült – további 7,7 milliárd forint támogatást kapott (egy KFT.-jén keresztül).
Kell működőtőke
A befektetőknek nyújtott kedvezményekre fokozott szüksége is volt az elmúlt években Magyarországnak. A 2010-es kormányválságot követő időszakban – részben a 2008-as válság hatására – elerrodálódott a befektetési környezetünk vonzereje, miközben még a korábbinál is nagyobb szükség volt a működőtőke dollárokra, s sok más mellett nem kis mértékben a munkahelyteremtésükre is.
Erre is vezethető vissza például, hogy
az Audi a nagy német vetélytársnál, a nem sokkal korábban Magyarország mellett voksoló Mercedesnel jóval nagyobb támogatást tudott kicsikarni.
Pedig a Mercedes – amellyel még a Gyurcsány-érában, 2008-ban született a megállapodás – 2500 munkahely teremtését vállalta a szerződésben, az Audi pedig csak 1800-at. Az Audi 251 milliárd forint befektetését vállalta a támogatási szerződésben, a Mercedes pedig 200 milliárdot.
Igaz, az Audi esetében volt több szubjektív elem, a presztízsen kívül az is, hogy a céggel még 2009-ben kezdtek el tárgyalni, s a Bajnai Gordon vezette kormány által végül ajánlott EKD értéke durván a harmadát tette ki annak, amit a Mercedes kapott. Akkor nem született megállapodás, majd pedig már az Orbán-kormány csábította vissza a tárgyalóasztalhoz a bajor autógyártót – sikerrel, igaz, sokkal több pénzzel.
A kevesebb több volt?
A gálánsabb két Orbán-kormány ezzel együtt is kisebb eredményeket tud felmutatni, mint a megelőző szocialista-liberális kormányok az EKD terén – legalábbis ez derül ki azokból az adatokból, amelyeket a mellékelt táblázatunk tartalmaz. Megjegyzésként ehhez csak annyit – az időtáv egyforma, s ugyan 210 után a 2008-as válság utórezgései még jócskán belejátszottak, ám a megelőző időszakban magával a válság működőtőke-áramlása gyakorolt negatív hatásaival kellett megküzdeni.
