Szeretjük egymást, ez a lényeg – vélik sokan akkor, amikor összeköltöznek, közös terveket szőnek, de valamilyen okból nem kötnek házasságot. A hétköznapok szempontjából tökéletesen igazuk is van, nincs különbség a házasság és az élettársi kapcsolat között, ameddig a felek kitartanak egymás mellett. Ám szakítás vagy az egyik fél halála esetén jelentős a különbség!
Kiket tekint a jog élettársaknak?
Először is érdemes tisztázni, hogy mit nevez a jog élettársi kapcsolatnak. A legegyszerűbb a bejegyzett élettársi kapcsolat azonosítása, ehhez ugyanis anyakönyvvezető közreműködése szükséges, feltételeit és következményeit pedig külön jogszabály tisztázza. Létezik ugyanakkor az úgynevezett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása, ami nem azonos a bejegyzett élettársi kapcsolattal, de a jog elismeri. A nyilatkozatot közjegyző előtt kell megtenniük a feleknek és ezzel ismerik el, hogy életközösség áll fenn közöttük.
A többség azonban egyik lehetőséggel sem él, csupán összeköltözik szíve választottjával és amikor kihűl a láng és kenyértörésre kerül a sor, akkor válik fontossá, hogy egyértelművé tegyék a helyzetet.
Ha a felek szétköltöznek és nem tudnak megegyezni a közösen szerzett javak felett (ez lehet lakás, autó, de akár egy kutya is), akkor a bíróság dolga, hogy döntsön: elfogadja-e élettársi kapcsolatnak a felek viszonyát és határoz a vagyon megosztásáról is.
Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (a továbbiakban: életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban. Ha a fenti körülmények megvalósulnak az élettársi kapcsolat a törvény erejénél fogva jön létre a felek külön intézkedése nélkül.
A Polgári Törvénykönyv az élettársak vagyonjogi viszonyaiban különbséget tesz a 2013. 03. 15. napját megelőzően és azt követően létrejött élettársi kapcsolatok között. A 2013. 03. 15. napját megelőzően létrejött élettársi kapcsolatok esetén az élettársak között közös tulajdon, közös vagyon jön létre. 2013. 03. 15. napját követően létrejött élettársak azonban önálló vagyonszerzőnek, tulajdoni igénnyel nem, csak megtérítési igénnyel (a vagyonszaporulat megosztása iránti igénnyel) léphetnek fel egymással szemben.
Életem párja vagy mégsem?
Ami miatt fontossá válhat, hogy élettársi kapcsolat állt-e fenn a felek között az általában a közösen szerzett vagyon vagy a vagyonszaporulat szakítás utáni elosztása. Először azt érdemes megvizsgálni, hogy a felek között létrejött-e élettársi kapcsolat. Ha igen, úgy ezután kezdi azt vizsgálni a bíróság, hogy ki milyen mértékben vagyonosodott a közösen eltöltött évek alatt és ebben a vagyonszaporulatban van-e, illetve milyen mértékű szerepe van az élettársnak. Fontos kiemelni, hogy a háztartásban, a gyermeknevelésben valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül.
Ezek a perek szinte minden esetben nehézkesek, tanúkat, dokumentumokat kell gyűjteni és a pár mindennapjaiba kell betekintést nyújtani a bíróságnak, éppen emiatt gyakran hosszú időn át tartanak és sok tennivalót adnak a peres feleknek. Ezért azt javasoljuk, hogy ilyen peres eljárásba csak családjogi ügyvéd segítségével vágjanak bele. Egy jó szakember ugyanis a megegyezést elősegítheti, a pert pedig lerövidítheti.
Ami jár, azt számolni kell
Hogyan néz ki egy ilyen vizsgálat a gyakorlatban? Először is azt kell megállapítani, hogy a felek milyen vagyoni helyzetben voltak, milyen értékekkel bírtak a kapcsolat kezdetekor. (A kapcsolat kezdetének általában az összeköltözést tekintik az eljárás során.) Majd egy ugyanilyen leltárt kell készíteni a szakításkori állapotról. A kettő közötti különbség a vagyonszaporulat, melynek megosztásáról szó lehet.
A megosztás alól kivételt képez a különvagyon. Különvagyonnak az élettársak esetében is pontosan ugyanazt tekinti a jog, mint házastársak esetén vagyis a kapcsolat előtt meglévő értékek mellett az életközösség ideje alatt örökölt vagy ajándékként kapott vagyontárgyakat illetve azokból származó jövedelmet és a szellemi tulajdonból származó juttatásokat. Kérdés lehet azonban például az, hogy egy örökölt lakás felújításából származó értéknövekedés különvagyon vagy a közösen szerzett vagyon körébe tartozik-e.
Nagyon fontos különbség, hogy az élettársak harmadik személy (kölcsönadó) irányába nem felelnek egymás tartozásaiért, szemben a házas felekkel.
Csak egy papír
Javasolt az élettársi kapcsolatokban is rendezni, hogy szakítás vagy halál esetén milyen módon kívánják lezárni kapcsolatuk anyagi vonatkozásait. Ki marad a közösen vett vagy bérelt lakásban, mi lesz a sorsa a közösen vásárolt vagyontárgyaknak, satöbbi.
Ezekhez azonban arra van szükség, hogy előre gondolkodva szerződjünk, mert az utólagos bizonyítás és pereskedés egészen biztosan költségesebb és bonyolultabb, mint egy előre lefektetett szerződés végrehajtása. Ezért a legtöbb családjogi ügyvéd ezt a megoldást javasolja előrelátó ügyfeleinek.
