Jövőre látványosan lassul a magyar gazdaság növekedése, mind inkább a belső fogyasztás hajtja előre. Emiatt a fizetési mérleg ismét hiányt mutat. Az infláció csökken, de a beruházások jelentősen mérséklődnek, és már sok cég létszámcsökkentést tervez a GKI friss prognózisa szerint.
A magyar gazdaság az idei első félévben a tavalyival megegyező, kiugró mértékben, 5,1 százalékkal növekedett. Ez az ütem idén az EU-ban eddig a leggyorsabb, mintegy háromszorosa az átlagnak. A harmadik negyedév júliusban jól kezdődött, de ezt augusztusban az iparban és az építőiparban is látványos lassulás követte. Az üzleti várakozások a következő hónapokra se valószínűsítenek javulást – olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss előrejelzésében.
Súlyos tempóvesztés 2020-ban
A magyar gazdaság
idei egész évi fejlődése 4,3 százalékra várható, jövőre azonban már csak 2,7 százalékot
kalkulál a GKI.
Jó hír viszont, hogy május óta az infláció csökken, szeptemberig összesen csaknem 1 százalékponttal.
A belső kereslet a GDP felett nő
Kedvező az államháztartás helyzete is, de a folyó fizetési mérleg 2018 után idén is deficites, a forint gyenge. A világgazdasági körülmények romlása és az EU-támogatások serkentő hatásának kifulladása is 2020-ra a markáns lassulást valószínűsíti. A magyar gazdaságot a belföldi kereslet hajtja, a belföldi felhasználás növekedése 2017-ben közel 1, 2018-ban több mint 2, az idei első félévben pedig közel 0,5 százalékponttal volt gyorsabb a GDP dinamikájánál.
A kiskereskedelmi forgalomban az idei második félévben nem várható lassulás, ezt se a július-augusztusi kedvező adatok, se a gyors bérkiáramlás, se a korábban gondoltnál kissé alacsonyabb (3,3 százalék körüli) infláció nem teszi valószínűvé. Éves átlagban 6, jövőre 4 százalék közeli forgalom-bővülés várható. A turizmusban augusztusig a vendégéjszakák száma kissé mérséklődött, de az árbevétel – az áremelés és a gyenge forint miatt – 8 százalékkal emelkedett.
A belső fogyasztás – a GDP-hez mért – magas szintje miatt a külső egyensúly romlik. 2017-18-ban az áruimport mintegy 3 százalékponttal emelkedett gyorsabban, mint az export, az idei első nyolc hónapban pedig közel 2 százalékponttal. Ezt a szolgáltatás-külkereskedelem aktívumának emelkedése részben ellensúlyozta, de
a folyó fizetési mérleg tavaly – kilenc év után – így is újra deficites lett,
s ez a helyzet az idei első félévben is.
Ez kedvezőtlen, de egyelőre nem veszélyes tendencia, mert a beáramló EU-támogatások a folyó fizetési és tőkemérleget minden bizonnyal még jövőre is többletessé teszik. Egy kis országban azonban
a tartósan fenntartható növekedés elképzelhetetlen az export húzása nélkül.
A feldolgozóiparban az idei első nyolc hónapban a belföldi értékesítés mintegy 2 százalékponttal gyorsabban emelkedett, mint az export. Míg a kivitel részaránya 2017 átlagában még 74,7 százalék volt, az idei első nyolc hónapban csak 72,7.
Az építőipar már jelez
A GKI idén az ipari termelés 5, jövőre 4 százalék körüli emelkedésére számít. Az építőipari termelés mintegy három éves szárnyalás, évi 20-30 százalékos bővülés után augusztusban 6 százalékra esett. A markáns fékeződés várható volt, az éves átlagos bővülés azonban minden bizonnyal így is 20 százalék feletti lesz, de
jövőre már csak 2 százalék körüli.
Elérhette mélypontját a munkanélküliség
A foglalkoztatás tovább bővült, 2019. július-szeptember folyamán 0,8 százalékkal dolgoztak többen, mint egy éve, ezen belül a közfoglalkoztatottak száma közel 30 ezerrel csökkent. A munkanélküliség a második negyedévben 3,3 százalékkal feltehetőleg elérte mélypontját, a harmadik negyedévi adat 3,5 százalék. Változásra utal, hogy a cégek a GKI felmérése szerint a korábbinál kisebb munkaerőhiányt jeleznek, több jelentős cég pedig létszámcsökkentést tervez.
A bruttó keresetek növekedését statisztikailag az alacsony fizetésű közmunkások számának, és ezzel arányának mérséklődése is gyorsítja. Közmunkások nélkül az idei első nyolc hónapban a vállalkozásoknál a keresetek 11,3, a költségvetési szektorban csak 5,8 százalékkal emelkedtek. A reálkeresetek idén átlagosan 7, jövőre 4-5 százalékkal nőnek, ami a lakossági fogyasztás idén 4,5, jövőre 3,5 százalékos emelkedését alapozza meg. A beruházások esetében azonban az idei 13 százalékot jövőre csak 2 százalék körüli bővülés követi, főleg az EU-támogatások serkentő hatásának kifulladása miatt.
