10 milliárd euró értékben exportál akkumulátorokat évente Magyarország – közölte Nagy Márton gazdasági miniszter, aki elmondta, hogy az éves GDP 5,5%-át teszi ki az akkumulátor ipar, és ez 10-11%-ra nőhet, ha a nagy kínai akkumulátor gyárak megkezdik a termelést Magyarországon. Közben azt is elismerte, hogy a költségvetés hiánya 6,5%, és ebben még nincsen benne a Nemzeti Bank hatalmas vesztesége, amely tavaly elérte a GDP 3%-át. Hogy lesz így pénzügyi egyensúly?
A nemzeti együttműködés rendszere jelentős részben az uniós euró milliárdokon alapult, de Brüsszelben elzárták a csapot. Orbán Viktor az európai választásokban bízott, de pofára esett. Marad a kínai kártya, ezt jelképezte Hszi Csin-ping elnök májusi látogatása. Azóta viszont az Európai Unió védővámokat vezetett be a kínai elektromos autók ellen. Veszélybe kerül-e Orbán kínai kártyája is?
“A német ipar is beleragadt abba, hogy részben a kínai beszállítóktól, részben pedig a posztszovjet térségből származó nyersanyagoktól függ. A gyártás pedig a kelet-európai uniós országok összeszerelő üzemeiben koncentrálódik az olcsó munkaerő miatt. Ennek a működésétől függ a nemzeti együttműködési rendszer iparpolitikája is.
Magyarországon például még van olcsó orosz földgáz, amely Németországban már nem elérhető”
– nyilatkozta a Telexnek Gerőcs Tamás, a Binghampton egyetem kutatója, aki sietett hozzátenni: ”Ez a modell iszonyatosan felerősíti a külföldi tőkétől, nyersanyag importtól és technológiától való függést.”
Ennyit a szuverenitásról, melyről oly szívesen beszél Orbán Viktor miniszterelnök. Aki nagy belpolitikai kockázatot is vállal a kínai akkumulátor és elektromos autó gyárakkal a környezetvédelem miatt. Ez már Debrecenben is megmutatkozott, ahol a feldühödött tüntetők azt javasolták Orbán Viktornak, hogy
„építs akkumulátorgyárat Felcsúton!”
Még fel sem épült a gyárak nagy része, de máris rúgják ki a kirgiz munkásokat, mert csökken a kereslet.
Vezethet-e adósságcsapdába a kínai kölcsön?
Ven Csiapao kínai kormányfőt tapsvihar üdvözölte Athénban a parlamentben amikor jelentős kölcsönt ajánlott a pénzügyi csőd idején Görögországnak. Aztán a kínaiak megszerezték a legnagyobb görög kikötő, Pireusz legnagyobb részét.
Innen indul az Új Selyemút Európa elfoglalására. Ezért épül a Budapest-Belgrád vasútvonal.
Járhat-e pórul Magyarország is?
“Azt lehet mondani, hogy a kínai hitelek feltételei általában kevésbé szigorúak mint az IMF kölcsönökéi, mert nem követelnek meg húsbavágó reformokat. Nem korlátozzák a kölcsönt felvevő állam gazdaságpolitikáját mint ahogy azt sem, hogy a pénzt kinek osztja ki az állam. A nemzeti együttműködés rendszere nyilvánvalóan ezért is preferálja a kínai kölcsönt az IMF-el szemben.”
A kínaiak viszont általában ahhoz ragaszkodnak, hogy saját cégeik jelentős szerepet kapjanak a különböző projektek megvalósításában. A Budapest-Belgrád vasútvonalon a kínai és orosz cégek végzik a munka oroszlánrészét, mert ők adják a hitelt, de Magyarországon lehetőséget kapnak Orbán hűséges oligarchái is, mert egy uniós tagállamnak erősebbek a tárgyalási pozíciói.
Orbán Viktor nagy kockázatot vállal azzal, hogy szinte mindent a kínai kártyára tesz fel, de a többi ajtó bezárult előtte. A baj az, hogy ezt Pekingben is tudják: a kínaiak a szankciók sújtotta Oroszországgal szemben is maximálisan kihasználják helyzetüket: Putyinnal például közölték, hogy csak orosz belföldi áron vesznek tőle földgázt, és nem hajlandók földgázvezetéket finanszírozni Oroszország és Kína között.
