Paprikás hangulatban van lengyel diplomácia (is), Budapesthez hasonlóan Varsó is egy uniós tagtársával keveredett feszültségteljes vitába. A két ország vezetője kölcsönösen odamondogatott egymásnak.
„Lengyelország jobb vezetőket érdemel. Varsó az EU szélére kerül a mostani magatartásával. Nem véletlen, hogy Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelországgal szemben”
– ezeket is mondta Emmanuel Macron francia köztársasági elnök Várnában, ahol közös sajtóértekezletet tartott a bolgár államfővel. Macron elsősorban azért bírálta Lengyelországot, mert – más közép- és kelet-európai uniós tagállamoktól eltérően – nem hajlandó szigorítani a kihelyezett munkahelyekkel kapcsolatos uniós szabályozást. A francia elnök szerint kimeríti a szociális dömping fogalmát, ha egy nyugati uniós tagállamban olyan keleti munkavállalók dolgoznak, akik a hazai béreket és szociális juttatásokat kapják.
Salzburgban Macronnak annyit sikerült elérnie, hogy Ausztria teljes mértékben támogatja majd a szigorítást, amikor erről az uniós miniszterek tárgyalnak. A két másik résztvevő: Csehország és Szlovákia csak annyit vállalt, hogy nem ellenzik majd a változást, de nem kötelezték el magukat egyértelműen mellette. Hasonló helyzet alakult ki Romániában és Bulgáriában.
Lengyelország viszont azonnal közölte: nem kíván változtatni!
Beate Szydlo miniszterelnök arrogánsak nevezte Macron nyilatkozatát. Hangsúlyozta: Lengyelország éppúgy az EU tagja mint Franciaország.
„Jobb lenne, ha Macron a francia ügyekkel foglalkozna”,
mert akkor talán Franciaországban is olyan lenne a gazdaság és az állampolgárok biztonsága mint Lengyelországban – jelentette ki lengyel miniszterelnök. Az utóbbi célzás arra vonatkozott, hogy a terrorakciók egyáltalán nem kímélték Franciaországot, ahol a migráns probléma sokkal nagyobb gond, mint Lengyelországban. Macron a bevándorlók ügyében eddig szolidárisnak mutatkozott Merkel német kancellárral és Brüsszellel, de Salzburgban kijelentette:
„nem nekem kell megmondanom, hogy egy uniós állam hány bevándorlót fogadjon be.”
Csehország és Szlovákia – Magyarországhoz és Lengyelországhoz hasonlóan – nem kíván bevándorlókat befogadni. Macron állítólag olyan alkut kötött a cseh és a szlovák vezetőkkel, hogy ha támogatják őt a kihelyezett munkahelyek ügyében akkor a bevándorlók kérdésében Párizs megértőbb lesz a visegrádi államok álláspontja iránt.
Miután megérkezett a lengyel miniszterelnök kemény válasza, az Elysee palota közleményben tudatta a világgal, hogy Franciaország továbbra is kész az együttműködésre az EU egykori szocialista államaival.
Macron nyilvánvalóan a visegrádi együttműködés megosztására játszik.
Bízik abban, hogy Csehország és Szlovákia végső soron támogatni fogja elképzeléseit az EU reformjáról. Lengyelországot leírta. Marad Magyarország, ahova Macron most nem látogatott el, de amelyről a francia és az uniós diplomácia nem akar lemondani.
A magyar diplomácia eddig taktikusan kimaradt a konfliktusból,
nyitva tartva az összes opciót az őszi tárgyalásokra, amikor a német választások után komolyan napirendre kerülhet az EU reformja, melyet Macron francia köztársasági elnök annyira forszíroz, Lengyelország pedig határozottan ellenez.
