A brit alsóház ma, kedden este újra szavaz a brexitről, ezúttal a módosító indítványokról. A döntő tényező a hátsó szobákban folyó diplomácia. A szavazással a képviselők utat vághatnak maguknak a dzsungelben, vagy még mélyebben belegabalyodhatnak az aljnövényzetbe.
A John Bercow elnökhöz eddig befutott 14 indítvány közül főleg kettőről folyik vita: a tory Graham Brady javaslata arra kíván utat mutatni, hogy hogyan lehetne a megállapodást mégis elfogadni kormánytöbbséggel. A másik a munkáspárti Yvette Cooper indítványa inkább szükségterv, hogy hogyan lehetne az utolsó pillanatban megakadályozni a rendezetlen brexitet.
Egyedül Bercov dönt arról, hogy szavazásra bocsátják-e a javaslatokat. Az sem kizárt, hogy szavazásra tesz fel más, hasonló indítványokat, vagy hogy az előterjesztők visszavonják javaslataikat, például ha úgy tűnik, hogy nem számíthatnak többségre. Ezeknek a spontán döntéseknek a hátterében a hátsó szobákban folyó diplomácia áll, amelyre általában az utolsó napon, és a képviselőkre gyakorolt komoly nyomás kíséretében kerül sor.
Úgy tűnik, Brady indítványának jó esélye van a többségre. Összefog az elmúlt hetekben tett több indítványt, és hagy bizonyos mozgásteret. Mindenekelőtt jelképesnek értendő: a Brüsszellel kialkudott megállapodás támogatása mellett lép fel abban az esetben, ha az ír-észak-ír határellenőrzésekkel kapcsolatos szabályozás helyére „alternatív megállapodások kerülnek a kemény határ bevezetésének megakadályozására”.
A szabályozás legtöbb bírálója minimum időbeli korlátozást akarnak, vagy vétójogot Nagy-Britanniának a szabályozás életbe léptetését, illetve időtartamát illetően. Sok konzervatív ellenző a paragrafus teljes törlését akarja.
Brady kifejtette: ha elfogadják a javaslatát, May visszamehet Brüsszelbe, és azt mondhatja: tudni akartátok, mit tudunk keresztülvinni az alsóházban? Hát ezt. Nem csak Brady véli úgy, hogy ez oldhatná azt az elutasító álláspontot, amelyre Brüsszel az újratárgyalással kapcsolatban helyezkedett. Mayre nagy nyomás nehezedik, hogy minél előbb eredményt érjen el Brüsszelben. A hírek szerint több brexit-ellenes miniszter értésére adta, hogy legfeljebb két hetet hajlandó várni. Körülbelül a két hét leteltekor tervezi a Downing Street, hogy újra szavazásra bocsátja az addigra esetleg módosított kilépési megállapodást – bár ezt a tervet még nem erősítették meg.
A brexit konzervatív párton belüli ellenzőitől függ a Cooper-javaslat sorsa is, az ő szavazataikkal többséget szerezhet, de ehhez Coopernek szüksége van Jeremy Corbyn munkáspárti elnök segítségére is, aki hétfőig még nem kötelezte el magát. A képviselőnő javaslata felhatalmazná az Alsóházat, hogy kötelezze a kormányt a határidő meghosszabbításának kérelmezésére, amennyiben a képviselők február végéig nem tudnak megegyezni. Az indítványban kilenc hónapos hosszabbításról van szó, de ezen a részleten lehet változtatni. A hosszabbításhoz az EU konszenzusos döntése szükséges. Emellett felvetné a kérdést, hogy mi legyen Nagy-Britanniával májusban, az európai választáson. Brüsszel készséget jelzett, de csupán egy rövid hosszabbításra, azzal, hogy azt is alaposan meg kellene indokolni, például egy lágyabb brexitről folyó tárgyalásokkal, vagy egy újabb népszavazással, amelynek előkészítéséhez idő kell.
Ara-Kovács Attila
