Ezekben az országokban hoztak amnesztiarendeletet

Komoly vita volt idén Romániában arról, hogy közkegyelmet kapjanak az enyhébb bűncselekmények miatt börtönre ítélt rabok. Magyarországon is felmerül időről-időre, hogy kellene egy amnesztiarendelet – más európai országokban ki is hirdettek ilyet. Azokat szedtük össze, amelyek a rendszerváltás után születtek.

Az amnesztia, vagy más néven közkegyelem annyit jelent, hogy bűncselekmények vagy elkövetők egész kategóriáira kegyelmet hirdetnek ki. Magyarországon a legismertebb ilyen 1963-ban volt, amikor Kádár János általános amnesztiát jelentett be azoknak, akik „a személyi kultusz idején visszaéltek hatalmukkal”, akiket 1956-os tetteik miatt ítéltek el, valamint az 1957 és ’63 között bebörtönzött politikai foglyoknak.

A rendszerváltás környékén több amnesztiarendelet is született, például kegyelmet kaptak az államellenes bűncselekményeket elkövetők (a kémkedést kivéve), valamint a tiltott határátlépés miatt büntetettek. Általános közkegyelemről is szó volt ekkor, végül

12 ezer ember kapott valamilyen formában kegyelmet,

a büntetés teljes elengedését vagy csökkentését – ez egyébként az akkori hírek szerint kis híján országos börtönlázadáshoz vezetett, a rabok ugyanis sokkal szélesebb körű amnesztiát vártak.

Ezután egyetlen esetben döntött nagyszabású amnesztiáról az Országgyűlés: a taxisblokádban résztvevők kaptak kegyelmet. Azóta, bár többször felmerült, például az uniós csatlakozás kapcsán, egyszer sem született ilyen rendelet.

Más európai országokban viszont van rá példa.

Romániában évek óta megy a vita arról, hogy a börtönök túlzsúfoltsága miatt közkegyelmet kapjanak az enyhébb börtönbüntetésre ítélt rabok. A börtönökben uralkodó körülmények miatt az országot többször elmarasztalta az Emberi Jogok Európai Bírósága, a parlament már szavazott is amnesztiarendeletről – de elvetették a tervet, mondván, azzal leginkább a korrupt politikusokat akarják menteni. Ennek ellenére többen még nem tettek le a tervről.

Csehországban viszont életbe is lépett egy amnesztiarendelet, amelyet Václav Klaus akkori elnök hozott a Cseh Köztársaság megalakulásának 20. évfordulója alkalmából, 2013-ban. 6500 embert engedtek ki a börtönökből, az összes rab harmadát, de

összesen 111 ezer embert érintett a rendelet valamilyen formában.

Klaus rendelete ellen nagyon sokan tiltakoztak, felmérések szerint a csehek túlnyomó többsége nem értett vele egyet.

Ugyancsak az ország megalakulásának 20. évfordulója kapcsán Szlovákiában is született amnesztiarendelet: többek között azok kaptak kegyelmet, akiket feltételes börtönre, vagy legfeljebb másfél év fogházra ítéltek, vagy fiatalkorúak börtönébe küldtek. A súlyos bűncselekményeket elkövetőkre és a visszaesőkre a rendelet nem vonatkozott, elnöki kegyelmet kaptak a gyógyíthatatlan betegek, a terhes nők, a 65 év felettiek, és akiknek két kisgyerekük van.

Ukrajnában még Viktor Janukovics uralma és a Majdan-tüntetések alatt hoztak amnesztiarendeletet 2014 februárjában, ami azonban csak a tüntetőkre vonatkozott.

Oroszországban Vlagyimir Putyin 2015-ben hirdetett amnesztiát, a második világháborús győzelem 70. évfordulója alkalmából. A rendelet 50 ezer ember érintett, közülük több, mint 6600 börtönből szabadult. A rendelet azokra vonatkozott, akiket először ítéltek el kisebb bűncselekményért, az ellenzéki, börtönbe küldött tüntetőkre viszont nem terjedt ki.

Koszovóban 2013-ban szavazta meg a parlament a közkegyelmet: azokra a szerbekre vonatkozott, akik fellázadtak az albán uralom ellen a függetlenség 2008-as kikiáltása után.

Portugáliában 1996-ban született amnesztiarendelet: azokat érintette, akik politikai okokból követtek el valamit 1976 és 1991 között.

Ausztriában pedig különös szokás van érvényben: a karácsonyi amnesztia.

Minden évben kegyelmet kaphat néhány olyan elítélt, aki kisebb bűncselekményeket követett el,

maximum öt évet kaptak, amelyből legfeljebb másfél év van hátra. Ennek hagyománya a 19. századig nyúlik vissza. Minden évben változó számú rabot engednek ki: tavaly 12-t, tavalyelőtt 20-at, előtte 30-at, 2013-ban 18-at.