Életfogytiglanit kapott a boszniai szerb tömeggyilkos; itthon megkezdődtek a találgatások egy esetleges Jobbik-LMP-Momentum összefogásról; a Fidesz nem fog össze, hanem Soros-könyveket vásárol; megérkezett a mozikba Antal Nimród nagyon várt A Viszkis című filmje.
Elítélték „Bosznia mészárosát”
Szerdán a hágai Nemzetközi Törvényszék emberiesség elleni bűncselekménye vádjában bűnösnek találta és életfogytiglani börtönre ítélte Ratko Mladićot, a boszniai szerb hadsereg parancsnokát. Mladić rosszulléte miatt megszakadt az ülés, fél órával később folytatták az ítélethirdetést. Végül az ítélet felolvasása alatt ki kellett vezetni a teremből, mert kiabálni kezdett. Ratko Mladić ellen egy 11 pontos vádiratot nyújtottak be amely, tartalmazta a kétrendeli népirtás, valamint háborús és emberiség elleni bűncselekmények – gyilkosság, deportálás és túszejtés – szerepeltek. Ezeket a cselekményeket a jugoszláv háborúk ideje alatt, 1992 és 1995 között követtek el a bosnyákok és horvátok ellen. Mivel ő volt a boszniai szerb hadseregparancsnok, ezért ő tartják felelősnek az 1995-ös srebrenicai népirtásért is, amely során a boszniai szerb erők nyolcezer bosnyák férfit és fiút mészároltak le. Ezenfelül további hét bosnyák-szerb település ellen végrehajtott tömeggyilkosságban merült fel a parancsnok szerepe. Ő rendelte el Szarajevó 1992-es bombázását is.
Minden úgy kezdődött, hogy a köztévé gyűlöletkampányt indított
A korszerű hadviselés elengedhetetlen velejárója a fizikai erőszaknak megágyazó kommunikációs tetemre hívás. Ezt történt a kilencvenes évek délszláv háborúiban is: az akkor még Belgrádi Televízió a nyolcvanas évek második felétől az albánok, a bosnyákok, a szlovének, a horvátok és a vajdasági szerbek meg magyarok ellen kezdett addig nem tapasztalt kíméletlen lejárató kampányba. Az eredmény ismeretes: valóságos háborúk Európában és olyan tömeggyilkosok színre lépése, mint Ratko Mladić, aki felett most ítélkezik a Hágai Nemzetközi Törvényszék.
Lehetséges a Jobbik-LMP koalíció a választások után
Vona Gábor viszont annak adott hangot, hogy kizárólag – ahogy ő fogalmazott – XXI. századi pártokkal hajlandó tárgyalni, név szerint az LMP-t és a Momentumot említette. Szél Bernadett, az LMP társelnöke, majd portálunknak Hadházy Ákos is reagált az ötletre. Szerintük minden ilyenről a választások után kell majd beszélni, akkor lehet szó arról, hogy milyen koalíció jöhetne létre. Hadházy egyértelművé tette: az elsődleges cél most az, hogy jövő áprilisban olyan eredmény szülessen, amely alapján a Fidesz ötven százalék alá kerül, ily módon pedig nem tud majd kormányt alakítani. Koalíciós kényszerhelyzetet szeretne elérni az LMP, de hogy a Jobbikkal lépne-e koalícióra, arra már nincs válasz. „Minden ilyenről csak április 8-a után érdemes szót váltani” – hangsúlyozta a politikus, amely alapján nem kizárható a Jobbik-LMP kormányzás sem. Arra a kérdésre, hogy vajon a Fidesszel is hajlandóak lennének-e koalícióra lépni, Hadházy a következő választ adta: „Az a kormány nagyon gyorsan elfogyna, mivel fideszes tagjainak a börtönbe kellene vonulniuk:” A képviselő azt is kiemelte: az ország következő vezetésének gyökeresen más irányt kell választania, mint amit eddig a Fidesz vitt.A Vona-féle gondolatra a Momentumtól is érkezett reakció. Megkeresésünkre a sajtóosztály a következőt válaszolta: a Momentum jelenleg nem folytat egyeztetéseket egy párttal sem, a párt döntése értelmében önállóan indul a választáson. Ha a magyar közélet csak különböző összefogás-forgatókönyvekről szól, az ország jár rosszul. Korábban (ATV Start) Cseh Katalin, a Momentum elnökségi tagja viszont azt mondta, hogy nem a pártja lesz egy esetleges kormányváltás akadálya.
13 millió forintért vásárolt Sorosról szóló könyveket a Fidesz
Nagy becsben tarthatja Soros Györgyöt a Fidesz, az amerikai-magyar milliárdos életéről szóló könyvből ugyanis ötezer példányt vásárolt. Ami így, karácsony előtt, amikor úgyis annyi a kiadás, igencsak tiszteletre méltó.
A Soros életét bemutató alkotást a Pesti Srácokat (főszerkesztő Stefka István) üzemeltető GerillaPress jelentette meg. A George Soros – A multimilliárdos globális hálózata és az általunk ismert világ vége című könyvet a Münchenben született, magyar származású író, újságíró, Andreas von Rétyi írta.
Az ötezer darab Soros-könyvet a Fidesz az egyéni választókerületi képviselői között osztotta szét. Azt nem tudni, hogy a vásárlással a Fidesz a GerillaPress kiadót kívánta életben tartani, vagy – ami szintén nem kizárt, bár viccnek azért durva lenne -, karácsonyi ajándékként kapták az érintettek, hogy tegyék a karácsonyfa alá.
Pokolból pokolba a viszkis rablóval
Nem vaskosan nyers arcú, nem irritálóan bűnözőábrázatú a viszkis rabló Antal Nimród nagyon várt A Viszkis című filmjében. Inkább sok tekintetben megszeppent, gátlásos, szerényen halk fiatalember. Ilyen egy sokszoros bankbetörő? A sajtóbemutatón kérdezem attól, aki jól ismeri, és azt válaszolja, bizony, bizony ilyen a valóságban is. Korábban másvalaki, aki ugyancsak többször találkozott vele, azt állítja, éppen hogy nem ilyen, és tartott is attól, hogy a szereplőválasztás majd lerontja a film értékét.
Ilyen az élő legenda, vitára ingerel. Merthogy Ambrus Attila legendás alakká lett, az nem kétséges. Sorozatos bankbetörő, akit hosszú-hosszú ideig nem sikerül elkapni, állandóan túljár a rendőrség, ha úgy tetszik, a fejesek, a hatalom eszén, emberre nem támad, alulról jövőként, a nép egyszerű gyermekeként a gazdagság jelképeit, a bankokat fosztja ki. Jó néhányan egyenesen Rózsa Sándor utódjának titulálták, mások felháborodottan azt mondták, be kellene már varrni mihamarabb, mégiscsak dühítő, hogy ennyire tehetetlen a rendőrség, állandóan sikerül borsot törni az orra alá.
