Hétfő
Orbán beszéde a parlamentben

A magyar gazdaság helyzetéről beszélt Orbán Viktor kormányfő a parlamentben, az őszi ülésszakot nyitó napirend előtti beszédében. Ezután tért rá a kormány legfontosabb üzenetére, a menekültügyre
és arra, miért támogatja a nemzeti konzultációt az úgynevezett „Soros-tervről”, és elmondta véleményét a bevándorló és nem bevándorló országokról.
Vona Gábor Jobbik-elnök despotának nevezte Orbánt, aki szerinte Rákosi és Kádár emlékét csempészi vissza. Az MSZP frakcióvezetője, Tóth Bertalan szerint
Orbán a saját démonaival küzd.
Szél Bernadett LMP-társelnök azt mondta: „nem a Fidesz fogja megvédeni Magyarországot, nekünk kell megvédenünk az országot a Fidesztől.”
Viszontválaszában Orbán Vonának mindössze annyit mondott:
„A KORMÁNYZÁSHOZ KOMOLYABB ESZKÖZÖK KELLENEK, MINT SZEMÖLDÖKCSIPESZ”.
Kedd
Kicselezte a kormány a népszavazást kezdeményezőket
Kedden délelőtt a parlament egyhangúlag, 170 igen szavazattal elfogadta azt a törvénymódosítást, amely 8-ról 12 évre emeli a korrupciós bűnügyek elévülési határidejét.


A Jobbik által benyújtott és a házszabálytól eltérő gyorsasággal tárgyalt törvény elfogadása gyakorlatilag ellehetetlenítette a Vágó Gábor által kezdeményezett és a Kúria által is szentesített népszavazást.
ALÁÍRÁSOKAT ETTŐL PERSZE MÉG LEHET GYŰJTENI, ÁM A NÉPSZAVAZÁS A ETTŐL KEZDVE ÉRTELMETLENNÉ VÁLT.
Orbán Viktor kormányának nem ez az első trükkös eljárása a népszavazások megakadályozására. Amikor az üzletek vasárnapi zárva tartásáról kezdeményezett népszavazást az MSZP, akkor is a parlamenti többség sietett a kormány segítségére. Az idei év elején a Momentum gyűjtött össze a szükségesnél jóval több aláírást, hogy lehessen népszavazást tartani a budapesti olimpia rendezéséről, ám ekkor a kormány hirtelen visszavonta a korábban benyújtott olimpiai pályázatot, s ezzel kifogta a szelet az ellenzék vitorlájából.
Börtönbe vonult Császy Zsolt
Kedden délelőtt bevonult a börtönbe Császy Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egyik volt vezetője, hogy megkezdje kétéves börtönbüntetését. Társa, Tátrai Miklós, volt vezérigazgató már néhány héttel ezelőtt elkezdte letölteni a büntetését.


Császyt ötven-hatvan ember kísérte el, többek között Gyurcsány Ferenc a DK elnöke, Herényi Károly a Császy Zsolttal közösen alapított Nemzeti Bilincs egyesület alelnöke, volt MDF-es országgyűlési képviselő és ott volt Iványi Gábor az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője.
Szerda
Kétszáznál is több halottja van a mexikói földrengésnek
Nagy erejű földrengés rázta meg kedden Mexikó középső részét. A helyi idő szerint kora délután bekövetkezett, 7,1-es erősségű földmozgás épületek tucatjait döntötte romba a sokmilliós mexikói fővárosban.


A polgári védelem vezetője, Luis Felipe Fuente közlése szerint késő estig országosan 150-re emelkedett a halálos áldozatok száma, de a Milenio tévé legutóbbi híradásában már 204 halálos áldozatról adott hírt.
A LEGTÖBB HALOTTAT MEXIKÓVÁROSBÓL JELENTETTÉK,
ahol mentők százai az éjszaka is folytatják a kutatást a romok között rekedt esetleges túlélők után, és a mentésben civilek százai is részt vesznek.
Csütörtök
Októberben jön a konzultáció a „Soros-tervről”
Az úgynevezett Soros-tervről kér véleményt a kormány a várhatóan októberben kezdődő újabb nemzeti konzultációban – mondta a kormányülés nélküli Kormányinfón Lázár János. A kancelláriaminiszter megismételte az úgynevezett Soros-terv sarokpontjait, amikről szólni fog a kampány: 1 millió bevándorló évente, nekik két év alatt fejenként 30 ezer euró juttatás, amelynek finanszírozására akár kölcsönt is vegyen fel Európa. A valódi Soros-tervről itt írtunk.


A konzultáció arról szól, hogy kitartsunk-e amellett, hogy
MAGYARORSZÁG NE LEGYEN BEVÁNDORLÓORSZÁG
– mondta Lázár, aki azt is újólag leszögezte: a kormány minden erővel azon van, hogy megakadályozza a bevándorlást. Egyúttal ismételten kétarcúsággal vádolta a magyar kormánnyal erősen kritikus országokat, mondván a szűk egy hét múlva lejáró határozatot a kötelező kvótáról ezek se tartják be, Németország például 28 százalékot teljesített.
Péntek
A miniszterelnök szokásos rádiós megnyilatkozása: halk ima Merkel győzelméért
Orbán Viktor visszautasította, hogy a Brüsszellel folytatott viták miatt uniós forrásokat vonjanak meg Magyarországtól.


MTI Fotó: Illyés Tibor
Az ilyen típusú fenyegetéseknek semmilyen jogalapja nincs az uniós jogrendszerben, ezért törvénytelen lenne, hogy Magyarország pénzbüntetést kapjon azért, mert nem akar bevándorlókat befogadni – mondta Orbán. Szerinte azok az európai vezetők, akik erről nyilatkoznak, jogsértést követnek el.
A miniszterelnök ismét elmondta azt is, szerinte
MAGYAR NÉZŐPONTBÓL AZ A LEGJOBB, HA ANGELA MERKEL JELENLEGI KANCELLÁR NYERI A KÖZELGŐ NÉMETORSZÁGI VÁLASZTÁST.
Szombat
Aláírás az Agorában
Nyolc demokratikus ellenzéki párt közösen kezdeményez egy új, a jelenleginél arányosabb, igazságosabb választási rendszert. Erről szóló memorandumot írtak alá szombaton Budapesten a Parlamenttel szemben szeptember eleje óta működő Agorában. A dokumentumot – amely kitér a többi között a külföldön élő magyarok szavazására és a női kvótára is – véleményezésre bocsátják, s azért dolgoznak, hogy a Parlament is elfogadja azt.


A „Megállapodás egy új és igazságos választási rendszerről” című dokumentum kidolgozását szeptember 4-én kezdte meg a nyolc demokratikus ellenzéki párt. A Jobbik nem vett részt a munkában. Pénteken jelentette be az ATV-ben Gulyás Márton a Közös Ország Mozgalom (KOM) vezetője, hogy elkészült a dokumentum.
Gulyás Márton pénteken az ATV Egyenes beszéd című műsorában a többi között elmondta, hogy
a Jobbik nem vett részt a kidolgozásban, de jelezte, hogy megnézik majd, mire jutottak, s ha egyetértenek az előterjesztéssel, támogatni fogják azt.
Azt is közölte, hogy ha nem lesz meg a szükséges Fidesz-támogatás – kétharmados törvényről van ugyanis szó –, akkor jön a polgári engedetlenség. Példaként említette saját önfeljelentő akcióját.