Pedagógus napon az Európai Unió közzétette a számokat a tanárok éves fizetéséről, és egyáltalán nem meglepő módon Magyarország a legszegényebb kategóriába került.
A pedagógusok fizetéséből nem lehet tisztességesen megélni Magyarországon: az átlagfizetés nem éri el az évi 10 ezer eurót a pályakezdők esetében. Dániában viszont ez 50 ezer euró fölött van. Bulgária, Lengyelország, Lettország és Románia tanárai szűkölködnek az európai szegényházban. Mindez nyilvánvalóan összefügg azzal, hogy ezekben az országokban a legalacsonyabb az egy főre jutó GDP az Európai Unióban.
Miért nem stratégiai ágazat az oktatás a nemzeti együttműködés rendszerében?
Mert itt keveset lehet lopni! A kleptokrácia rendszerében ez döntő fontosságú szempont. A hatalom úgy gondol az országra, ahogy a gyarmatosítók szoktak: az elit számára ott a magánoktatás, a nép pedig azt kapja, amit az alulfinanszírozott közoktatási rendszer nyújtani tud.
Orbán Viktor számára az oktatás rendészeti probléma, nem véletlenül kapta azt meg Pintér Sándor belügyminiszter. A világon sehol sincs olyan kormány, melyben a belügyminiszer felügyelné az oktatást. Orbán Viktor államvédelmi logikája szerint viszont rendészeti kérdést jelent az oktatási rendszer, mert a tehetséges fiataloknak, ha nem a pénzes elithez tartoznak, akkor nem jut lehetőség olyan tudás megszerzésére, mellyel kiemelkedhetnének a szegénységből.
Évekkel ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnök egy őszinte pillanatában elismerte: a Kádár rendszerben neki módja volt a kitörésre míg a demokrácia idején erre aligha kínálkozna lehetősége! Az eredmény: a magyar társadalom megfagyott, három részre szakadt az ország – ahogy ezt Bogár László, a miniszterelnök lelkes ideológusa elismerte: a pénzes elit 5%, amely birtokolja a javak 80%-át, a nép amely a lakosság 80%-át alkotja mindössze 5% tulajdont mondhat magáénak. Kettőjük között a középosztály, amely működteti a társadalmat. Ide tartoznának elvben a pedagógusok is, a jóléti államokban ez a helyzet, de Magyarországon nem!
A tanárok a szegény többséget gyarapítják, amelyet ráadásul arra kell nevelniük, hogy “állapotuk örök”, mert még a feljutás a lecsúszó középosztályba is álom a többség számára. Az elitbe csak az kerül be, akit a hatalom kiválasztott.
Illetve aki időben emigrált mint a két magyar Nobel díjas: Karikó Katalin és Krausz Ferenc.
