2014-ben vette meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő azt a céget, amelynek a tulajdonában volt a terület, ahova most az új atlétikai stadiont tervezik. 16 és fél milliárdot fizettek érte, miközben a reális ár ennél jóval kevesebb lett volna.
Az érintett terület Budapest 9. kerületében van, a Kopaszi-gáttal szemben, a Lágymányosi híd és a csepeli szigetcsúcs között. A Wing Zrt. (korábbi nevén Wallis Ingatlan) 2008-ban vett meg a kb. 147 ezer négyzetméteres területből 141 ezer négyzetmétert. A tulajdoni lap adatai szerint néhány hét alatt történtek a vásárlások, június-júliusban. Egy érdekesség:
ebben az időszakban a cég vezérigazgató-helyettese Fürjes Balázs volt,
aki később a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos, majd a 2024-es budapesti olimpiai pályázat vezetője lett.
A terület népszerű célpontja volt az ingatlanfejlesztőknek, a szomszédban a Quaestor tervezte például megvalósítani a Duna Cityre keresztelt projektet. A Wing Duna Passzázs Kft. néven egy projektcéget is létrehozott, százmilliárdos ingatlanfejlesztésben gondolkodott, ami 2011-ben kezdődött volna, 2021-ig ezer lakást és 136 ezer négyzetméter irodát akartak építeni, az első irodaházat 2013-ban kellett volna átadni. A projekt azonban nem valósult meg.
A Wingnek, egész pontosan a Duna Passage-nak nem volt az egész terület a birtokában. A maradék kb. 6300 négyzetmétert 2013-ban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) vette meg, vagyis állami tulajdonba került. 2014-ben egy részét átadták hulladékgazdálkodásra.
2014 decemberében aztán az MNV megvette a Wingtől a bedőlt projektcéget, a Duna Passage-t,
vagyis az is állami tulajdonba került. Az ügylet érdekessége: a vagyonkezelő nem a területet vette meg, hanem az azt birtokló céget. Jancsó Andrea 9. kerületi LMP-s képviselő később pert indított, hogy legyen nyilvános a szerződés, ezt meg is nyerte, így aztán tudni lehet, hogy az MNV összesen 16,5 milliárdot fizetett a cégért – vagyis, ha a területet tekintjük, akkor négyzetméterenként nagyjából 117 ezer forintot fizettek.
Azt viszont nem tudni pontosan, hogy 2008-ban a Wing mennyiért vette meg a területet a korábbi tulajdonosokból, csak következtetni lehet rá, méghozzá a Duna Passage mérlegéből. A cég ingatlanvagyona 2008-ban 4,1 milliárd forintnyival nőtt. Vagyis, ebből kiindulva kb. 25 ezer forintot fizethettek négyzetméterenként.
Érdemes megnézni azt is, hogy az MNV mennyiért vette meg a nem a Duna Passage tulajdonában lévő 6300 négyzetmétert 2013-ban: 385 millió forintért, ez nagyjából 61 ezer forintos négyzetméterenkénti árat jelent. Vagyis,
ha ezt reális árnak tekintjük, akkor a Wingnek majdnem kétszeres árat fizettek.
Az is legalább ennyire fontos kérdés, hogy az MNV-nek miért kellett ez a terület. A HVG-nek 2015 nyarán olyan információi voltak, hogy a megpályázandó olimpia egyik helyszínének nézték ki. 2015. szeptember 28-án a Ferencvárosi Kerületi Újságban Szűcs Balázs főépítész beszélt arról, hogy
„központi helyszíne lenne a 2024-es nyári olimpiának”.
A Budapesti Olimpia 2024 című megvalósíthatósági tanulmány már egyenesen azt írta, hogy az atlétikai stadionnak adhat otthont ez a terület. A Magyar Nemzet információi szerint pedig a már említett bírósági eljárás során az MNV képviselői „gyakorlatilag elismerték”, hogy ha nem jön össze az olimpiarendezés Budapesten, akkor ingatlanfejlesztés lesz a területen.
Az LMP idén áprilisban kérdéseket tett fel a nemzeti fejlesztési miniszternek a témában:
- Miért vette meg az állam a Duna Passage-t és miért ennyiért?
- Miért nem a területet vették meg, miért a céget?
- Mik a tervek a területtel?
- Korábban mennyit fizetett érte a Duna Passage?
A kérdésekre Fónagy János államtitkár válaszolt május 8-án, de érdemi információkat nem adott. Annyit írt, hogy az MNV a fejlesztési miniszter határozata alapján döntött „az állami szerepvállalásról az ingatlan és környezet jövőbeni egységes fejlesztésének biztosítása érdekében”, valamint, hogy
a területet érinti a Kemény Ferenc Programról szóló kormányhatározat.
Ez mondja ki, hogy itt lenne a Budapesti Atlétikai Stadion, csakhogy ez a kormányhatározat 2016-os.
Lehet azt mondani, hogy az MNV előre gondolkodott, és már a pályázat és a kormányhatározat előtt ide tervezték a stadiont.
Ehhez viszont nem lett volna szükség arra, hogy meg is vegyék a Duna Passage-t.
Egy általunk megkérdezett jogi szakértő szerint ugyanis sikeres pályázat esetén az állam kisajátítással is birtokon belülre kerülhetett volna, ráadásul társtulajdonosként elérhette volna, hogy addig is építési tilalom legyen a területen.
Hadházy Ákos, az LMP társelnöke szerint azonban egészen más ok miatt vették meg áron felül a céget. Néhány héttel ezelőtti sajtótájékoztatóján az ügyletet összefüggésbe hozta azzal, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi István nem sokkal azelőtt vásárolta ki a Winget a Market Zrt-ből, mielőtt a Duna Passage-t megvette volna az MNV. Hadházy azt feltételezi, hogy az állam a Garancsinak tett szívességért cserébe fizetett a reálisnál jóval magasabb árat a Wingnek.
Jelenleg úgy néz ki, hogy, bár
az olimpiai rendezés terve elbukott, a stadion mégis megépül.
A közbeszerzést ugyanis kiírták, augusztus 22-én 14 óráig kell beérkezniük a pályázatoknak. Eredményhirdetés szeptember 14-én lesz.
