Elektromobilitás – kérdőjelek, tények és ígéretek

0
2064

A napokban több megközelítésben is szóba került az elektromos közlekedés ügye Magyarországon. Megnéztük, hogyan is állunk.

A Párbeszéd írásbeli kérdéssel fordul Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez a kormány által még 2015-ben beígért, ám azóta sem megvalósult elektromos autókhoz kapcsolódó villámtöltők ügyében. Varga Mihály 2015-ben jelentette be, hogy a Jedlik Ányos Terv részeként 7 millárd forintot különítettek el 150 db villámtöltő berendezésre, amelyeket elsősorban az autópályák mentén, valamint a megyei jogú városokban kíván elhelyezni a kormány, hogy az ország minél előbb beautózhatóvá váljon az ilyen típusú járművekkel is.

„Az ígéretből nem lett semmi”

– állítja a Párbeszéd, mert töltőállomások ugyan létesültek, ám gyorstöltők alig.

A kérdésre ugyan nem Varga Mihály válaszolt (legalábbis még nem), de megszólalt illetékes államtitkára, aki ugyan egy más apropóból, de hasonló témában tartott hétfőn sajtótájékoztatót Budapesten. Igaz, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára konkrét választ a fenti kérdésekre nem adott, de az elektromobilitás helyzetét befolyásoló néhány dologról beszélt.

Támogatás használóknak

Az egyik ilyen, hogy tovább bővül az elektromos autók vásárlásának támogatási köre és újabb adminisztratív könnyítések is életbe lépnek. Mint ismert, az e-autók mellé már ma is sok kedvezmény jár – például többféle adómentesség, így nem kell utánuk fizetni regisztrációs adót, cégautóadót és helyi gépjárműadót, továbbá forgalomba helyezési illetéket és visszterhes vagyonszerzési illetéket sem.

Emellett konkrét pénzbeni támogatás is jár azoknak, akik ilyen járművet vásárolnak.

Most ez utóbbi jogosultsági körét bővítik: mint a kormány honlapján olvasható: magánszemélyeknél 5-ről 35-re emelkedik a támogatható autók száma, a költségvetési intézményeknél pedig nem lesz felső határ. Az eddigi pályázókon túl ügyvédi irodák, egyéni ügyvédek is igénybe vehetik a támogatást. Támogatni fogják az elektromos taxik vásárlását és üzemeltetését, valamit az elektromos carsharing (közösségi használatú autó) további terjedését.

2016-ban egyébként a tisztán elektromos hajtású személy- és kishaszon-gépjárművek beszerzésének támogatására 2 milliárd forintot biztosítottak, mostanáig több mint 700 millió forint értékben közel 500 támogatásról döntöttek, a pályázók között a tavalyi 30 százalékról 42 százalékra emelkedett a magánszemélyek aránya.

E-töltők

Erről viszonylag keveset beszélt az államtitkár, aki csupán annyit mondott, hogy 80 kilométerenként épülnek nagy teljesítményű egyenáramú elektromos töltőállomások a fontosabb főútvonalak mentén és normál töltők a célállomásoknál, az önkormányzatok pedig 100 százalékos, vissza nem térítendő állami támogatással létesíthetnek új elektromos töltőállomásokat,

„így az ország teljesen átjárható lesz elektromos autókkal”

– állította Lepsényi, aki azonban nem tért ki a gyorstöltőkre vonatkozó kérdésre. Eddig 535 millió forint értékben 75 önkormányzat 443 töltőpontra vonatkozó pályázatát hagyták jóvá.

Forintok, fillérek

Közvetlenül e-mobilitási beruházásokra 2015-ben 4, 2016-ban 1, az idén 8 milliárd forintnyi támogatást folyósítottak.

2018 és 2020 között mintegy 15-20 milliárd forintnyi támogatást tervezett a felelős nemzetgazdasági tárca.

Nemzetközileg lemaradva

Nemzetközi összehasonlításban sajnos nem állunk nagyon jól. Magyarországon 2016 őszéig mintegy 1000 e-jármű került forgalomba; Szlovákiában ennél kevesebb, 400, de a cseheknél  2500, a szomszédos Ausztriában 13 ezer, nem szólva Belgiumról, ahol közel 40 ezer.

Regionális szinten lemaradásban vagyunk a töltőálomásokkal is: mintegy 200 töltőpont van jelenleg,

kevesebb, mint fele annyi,

mint a szomszédos Szlovákiában vagy Csehországban, de Belgiumban már  1800.

Gyártást is szeretnénk

Fotó: Flickr / Krikor Mahserdijan

Lepsényi István a közelmúltban egy szakmai lapnak, a Zöld Ipar Magazinnak adott interjúban beszélt arról is, hogy nem csak az elektromos autók terjedését, hanem a gyártását is szívesen támogatná az állam, ebben régiós szerepet szeretne elérni.

 

„Több európai ország jelentkezett be a beruházásra, s mi is beszálltunk a versenybe”

– mondta, hozzátéve: olyan mértékű nagyberuházásról egyelőre nincs szó, mint például a Mercedes kecskeméti gyárának létesítése volt. Említette azt is, hogy a Mercedes is 12 új típus piacra dobásában gondolkodik, és nem kizárt, hogy Magyarország is szerepet kap majd benne.

Nem csak autó

Az e-járművek fejlesztésében is vannak érdekes előrelépések Magyarországon is. Például

kísérleti üzemben közlekednek elektromos buszok a fővárosban,

a Várban; bemutatták az elektromos kisrepülőgép első mintapéldányát, amely olyan nevek együttműködésében készült el mint a Magnus és a Siemens; vannak tervek az elektromos hajók terén; és már ennél jóval előbb tart az elektromos szemétszállítók ügye. Debrecenben és Pécsett már próbaüzemben vannak ezek a járművek, amelyek sorozatgyártása jövőre talán már elindul, és exportot is szeretnének belőle.

De az élet minden terén gondolkodnak idehaza is e-autókban: például van már kísérleti projekt az e-kerékpárra, reptéri és kórházi e-járműre is.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .