Sajtóértekezletén Márki-Zay Péter, aki más ellenzéki vezetőkkel együtt találkozott Macron francia elnökkel arról beszélt, hogy egy új kormány megkaphatná a most visszatartott uniós támogatásokat.
„Az Európai Unió Orbán korrupciója miatt blokkolja az uniós forrásokat, de az április választások után egy tisztességes és a korrupció ellen harcot folytató kormány várhatóan meg fogja azt kapni”
– hangsúlyozta a magyar ellenzék miniszterelnök jelöltje. Aki a Városházán találkozott Macron elnökkel. A vendéglátó Karácsony Gergely mellett jelen volt Dobrev Klára, a DK miniszterelnök jelöltje és Donáth Anna, a Momentum elnöke.
Dobrev Klára, aki jelenleg képviselő az Európai Parlamentben, elmondta: fontos, hogy Franciaország lesz az Európai Unió soros elnöke.
„Macron ígéretet tett arra, hogy a jogállamiságot mechanizmust bevezetik a francia elnökség idején.
Ezért Orbán Viktor nem számíthat arra, hogy a szabadságot semmibevevő és a korrupciót támogató politikája uniós támogatást kaphat. Macron egy erős föderális Európában hisz, ezért szorosabb együttműködésre van szükség a biztonságpolitikában, a környezet védelmében, a digitalizációban. A magyar ellenzék osztja Macron nézeteit.”
Donáth Anna azt hangsúlyozta, hogy az Európai Parlamentben egy frakcióban ülnek Macron mozgalmával. A Momentum új elnöke kijelentette: a jogállamiság kérdésében nem lehet alkut kötni.
Nincs média pluralizmus és sajtószabadság Magyarországon” – hangoztatta a Momentum elnöke arra utalva, hogy a fontos információk a lakosság jelentős részéhez jelenleg nem juthatnak el.
Karácsony Gergely az orosz és kínai befolyást bírálta Magyarországon. „Európa – az Egyesült Államokkal együtt vezetheti a világ népeit egy fenntartható jövő felé, amely nem rövidtávú gazdasági érdekeknek hanem a hosszútávú közösségi érdekeknek és a klímaváltozás elleni küzdelemnek rendeli alá döntéseit.”
Karácsony retorikáját némiképp árnyalhatja, hogy jelenleg Magyarország energia ellátása az orosz földgáztól függ. A kínaiak pedig az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnerévé váltak megelőzve az Egyesült Államokat.
Energiaválság és atomerőmű
Macron budapesti tárgyalásainak egyik fő célja épp az volt, hogy tisztázza: Magyarország és a három másik visegrádi állam egyetért az atomenergia fontosságával az energia válság idején. A francia elnök zöld energiaként akarja elismertetni az atomenergiát. Ha ez sikerülne, akkor a kötelező 3%-os költségvetési hiányt meg lehetne növelni hiszen a zöld energia beruházásokat másképp lehetne elszámolni. Ez Macron terve az uniós elnökség idejére. Ehhez keres támogatókat annális inkább, mert ő is választások elé néz.
Csakhogy a fő szövetséges, Németország egyáltalán nem helyesli ezt az elképzelést. A zöldek által erőteljesen befolyásolt új német kormány elveti az atomenergiát. Pénzügyileg pedig hallani sem akar arról, hogy a 3%-os költségvetési hiány kritériumot felfelé módosítsák. Ebből szempontból tehát jól jöhet Macron elnöknek a visegrádi államok támogatása. A francia elnök éppúgy küszködik az állam finanszírozásával mint Orbán Viktor illetve a visegrádi vezetők. Mindannyian azt szeretnék, ha nem állítanák vissza a régi szigorú kritériumokat. Abban is reménykednek, hogy a helyreállítási alap euró milliárdjai nem egyszeri alkalmat jelentenek. A német kormányprogram viszont azt hangsúlyozza, hogy csakis kivételt jelentett az, hogy Németország felvállalta az adósság közösséget a gyengébb uniós tagállamokkal, a pandémia elmúltával ennek véget kell vetni.
