Donald Trumpot 2016. november 8-án választották meg amerikai elnöknek. Az azóta eltelt egy évben nem tudta betartani legfontosabb kampányígéreteit, de folyamatosan sértődött támadásokat intéz vélt vagy valós ellenfelei ellen. Az elnök népszerűsége több évtizedes mélyponton van, az amerikaiak kétharmada úgy gondolja, semmit nem ért el megválasztása óta.
Az egész világot, sőt, ahogy a Brookings Intézet írja elemzésében, saját támogatóit is meglepte Donald Trump, amikor egy évvel ezelőtt megnyerte az amerikai elnökválasztást. Győzelmi beszédében azt mondta: be kell gyógyítani a sebeket, és egységessé kell tenni az országot – egy évvel később az ország még megosztottabb, mint volt, az elnökségének eddig eltelt időszakát teljes káosz jellemzi.
Újfajta elnöki stílust vezetett be: teljesen kiszámíthatatlan, sértődékeny és nárcisztikus, az elnöki intézményt pedig gyakorlatilag a Twitteren működteti, ahol
rendszeresen kirohanásokat intéz vélt vagy valós ellenfelei ellen, akiket sokszor útszéli stílusban sérteget,
ami után a stábjának kell magyarázkodnia. Olyan is volt, hogy teljesen értelmetlen szöveget sikerült posztolnia:
Közben pedig a fő kampányígéretei közül gyakorlatilag egyet sem sikerült betartania.
A populista, elitellenes szólamokkal teli kampány után az egyik első próbálkozása az volt, hogy megtiltsa több, muszlim többségű ország állampolgárainak a beutazást Amerikába. Alá is írt egy rendeletet, amelyet azonban a bíróságok visszadobtak. Ezután újra próbálkozott – ezt is visszadobta egy bíróság. Egyelőre egy sokkal engedékenyebb verzió léphetett életbe.
Egyik fő ígérete az volt, hogy visszavonja az Obamacare-t, amelynek köszönhetően több millióval nőtt azon amerikaiak száma, akiknek van egészségbiztosítása (igaz, ezért másoknak többet kell fizetni, mint eddig). A helyettesítésére vonatkozó terv azonban már a Képviselőházon is nagyon nehezen ment át,
a Szenátusban pedig végképp elbukott.
Szintén hangsúlyos ígérete volt, hogy falat építtet az amerikai-mexikói határra, amelyet „majd a mexikóiakkal fizettet ki”. Utóbbira esélye sincs, a fal építéséhez ugyan továbbra is ragaszkodik, de ahhoz előbb a szövetségi költségvetésben kell forrást találni rá.
Arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok kilép több szabadkereskedelmi megállapodásból, többek között az észak-amerikaiból és a csendes-óceániból. Utóbbiból ki is lépett, az elsővel kapcsolatban most inkább arról van szó, hogy újratárgyalják.
Megígérte azt is, hogy javítja az orosz-amerikai kapcsolatokat, hogy újratárgyalja az iráni atomalkut, hogy „illegális bevándorlók millióit” telepíti ki, hogy Jeruzsálembe költözteti Tel Avivból az amerikai nagykövetséget Izraelben. Ezekből sem lett semmi.
Mint ahogy
hosszasan lehet sorolni a többi kampányígéretét is, amelyet nem tudott betartani:
nem csökkent a személyi jövedelemadó, nem engedélyezte újra a kínzást a vallatásoknál, nem tudott munkahelyeket visszahozni külföldről, nem építette újjá „Amerika infrastruktúráját”, és, hiába állítja az ellenkezőjét, nem mért vereséget az Iszlám Államra.
Tulajdonképp egy olyan fontos ígérete volt, amelyet maradéktalanul betartott – és amivel nagy nemzetközi felháborodást okozott. Kiléptette ugyanis az országot a párizsi klímaegyezményből.
Trump a külpolitikában is következetlen, egyedül a gazdaság teljesít jól – ennek viszont még Barack Obama kormánya rakta le az alapjait.
Közben ráadásul folyamatosan támadja a médiát, amely szerinte ellenséges vele. A charlottesville-i neonáci erőszak után pedig két napig tartott neki, hogy elítélje, hogy egy fehér fajvédő kocsijával az ellentüntetők közé hajtott, de utána újra inkább „mindkét fél által elkövetett” erőszakról beszélt – ez régi szélsőjobboldali kapcsolatai miatt nem is annyira meglepő.
Kampányígéreteit annak ellenére sem sikerült teljesítenie, hogy pártjának többsége van a Képviselőházban és a Szenátusban is. Viszont
több republikánus szenátorral is összeveszett,
sokszor pedig még saját emberei is ellentmondtak neki, például a Puerto Rico-i adósság, vagy az iráni atomalku kapcsán.
Stábjából állandó vitákról szivárogtak ki hírek, és már 16 fontos ember távozott onnan: többek között Steve Bannon főstratéga, Reince Priebus kabinetfőnök és Sean Spicer szóvivő.
El kellett köszönnie nemzetbiztonsági tanácsadójától, Michael Flynntől is, majd hiába rúgta ki az FBI igazgatóját, létrejött egy bizottság, amely a választásokba való orosz beavatkozást vizsgálja. A legnagyobb veszélyt Trumpra ez a vizsgálat jelenti – az ABC News és a Washington Post felmérése szerint az amerikaiak majdnem fele gondolja azt, hogy Trump is követett el bűncselekményt az ügyben. Kampánystábjának több tagját már vád alá helyezték, a hírek szerint Michael Flynnre is ez vár.
Ezek után tulajdonképp nem is meglepetés, hogy Donald Trump népszerűsége mélyponton van. A Washington Post és az ABC News közös felmérése szerint az amerikaiaknak mindössze 37 százaléka gondolja azt, hogy jó elnök, 59 százalék szerint viszont rosszul végzi a dolgát. Hasonló eredményt hozott a CNN felmérése is (ők 36, illetve 58 százalékot mértek). Vagyis
70 éve nem volt Trumpnál népszerűtlenebb elnök
hivatali idejének ezen szakaszában.
Az amerikaiak kétharmada szerint Trump semmilyen jelentős eredményt nem ért el a megválasztása óta.
Állandósult kirohanásai ellenére azonban, ahogy a Brookings Intézet is írja, az amerikai demokráciát nem fenyegeti veszély, a fékek és ellensúlyok jól működő rendszere ugyanis Trumpot is kordában tudja tartani, hiába fenyegeti a demokrácia alappilléreit, a szabad sajtót és a bíróságokat. Ahogy írják:
„Trump lehet, hogy úgy beszél, mint egy diktátor, de az alkotmány jól működik és megakadályozza, hogy valóban az legyen.”
