Az izraeli kormánytöbbség a múlt héten fogadta el a törvényt, amely nemzetállamként definiálja Izraelt.
26 évig szolgáltam Izrael hadseregében – panaszkodik Amal Aszad tartalékos dandártábornok a Jediót Ahronótnak. Száz, a drúz kisebbséghez tartozó tiszt tiltakozik közösen az új nemzetállami törvény ellen.
A drúzok már Izrael függetlensége előtt is együtt harcoltak a zsidókkal: 1947-ben alakult meg a Kard zászlóalj. Ez azután Izrael hadseregének a része lett, és csak 2015-ben szűnt meg. A drúzok viszont most úgy érzik, hogy
Izrael cserbenhagyta őket.
Imád Faresz nyugdíjas dandártábornok szerint ez pontosan olyan mintha a temető árkába temetnék el őket. Pedig ő is sokáig szolgált a hadseregben, az egyik fia most is tiszt, egy másik pedig szintén katonának készül. Ehhez képest úgy érzik, hogy az új törvény sérti őket, mert másodrendű állampolgár lesz belőlük.
Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi főképviselője is jelezte, hogy tanulmányozzák az új törvényt, főként abból a szempontból, hogy mennyire sérti a kisebbségek jogait. Az arab kisebbséget például nyelvhasználat tekintetében érte súlyos csapás:
eddig az arab is hivatalos nyelv volt Izraelben, most viszont már csak a héber az.
Az Európai Unió azzal sem ért egyet, hogy a törvény kimondja: az egységes Jeruzsálemet tekinti Izrael Állam fővárosának. Donald Trump az Egyesült Államok nevében múlt decemberben elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának, de ezt a palesztinok és a muszlim világ jelentős része máig nem fogadja el.
Az új izraeli törvényt hétéves vita után fogadta el a Knesszet, ahol a baloldal ellene szavazott, mert úgy érzi: ezzel sérült Izrael demokratikus jellege, amely pedig az ország alapítása (1948) óta alapvető értéknek számít.
