Zelenszkij Archives Page 8 of 17 › Független Hírügynökség

Moszkvába készül a kínai elnök, hogy megakadályozza a hidegháborút

Polonius

-

2023-02-22

Moszkvába készül a kínai elnök, hogy megakadályozza a hidegháborút

A kínai diplomácia vezetője az orosz vezetés második számú emberével, Patrusevvel tárgyalt Moszkvában a két nagyhatalom viszonyáról és az ukrajnai rendezésről.

Vang Ji államtanácsos Münchenben a biztonsági világkonferencián arról beszélt, hogy a kínaiak ezen a héten előterjesztenek egy béketervet, amely tűzszünetet hozhatna Ukrajnában. Kuleba ukrán külügyminiszter a NATO központjában úgy nyilatkozott, hogy a kínai terv elég homályos, még sok részlet tisztázásra vár. Zelenszkij elnök tízpontos béketerve Ukrajna teljes területének szuverenitásáról szól, ezért elfogadhatatlan Oroszországnak, amely 2014 elfoglalta a Krím félszigetet, majd a most folyó háború során négy másik ukrán tartományt nyilvánított orosz területnek. Putyin tavaly február 24-én azt követően indította meg a háborút Ukrajna ellen, hogy Pekingben a téli olimpia idején tanácskozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel.

Kína nem ítélte el az orosz agressziót.

Az Egyesült Államok az ukrajnai háború kezdete óta arra ösztönzi Kínát, hogy ne támogassa az orosz agressziót, mert akkor szankciókkal számolhat. Legutóbb Blinken külügyminiszter fenyegette meg ezzel Vang Ji államtanácsost a biztonságpolitikai világkonferencián Münchenben. A kínaiak állításuk szerint nem szállítanak fegyvereket Oroszországnak, de felvásárolják az olcsó orosz olajat és földgázt, és ezzel komoly támogatást nyújtanak Putyinnak.

Ki támogatja a kínai béketervet?

Macron francia elnök nagy reményeket fűz a kínai rendezési tervhez amint erről nyilatkozott is miután tárgyalt Vang Ji államtanácsossal Párizsban. Scholz német kancellár ugyanezen az állásponton van, de ezt nem képviselheti nyíltan, mert a külügyminiszter, Annalena Baerbock osztja az amerikai álláspontot. Biden nyilvánvalóan elutasította a kompromisszumot azzal, hogy ellátogatott Kijevbe. Az USA vezetésével a NATO tagállamok többsége Ukrajna béketervét támogatja, amelynek minimális esélye sincs a diplomáciai sikerre.

Zelenszkij elnök bízik a katonai sikerben.

Soros György a müncheni biztonságpolitikai világkonferenciához intézett videó üzenetében kimondta: a cél Putyin megbuktatása és Oroszország feldarabolása. Ez viszont megerősítheti Putyin pozícióját Moszkvában, ahol a hatalom megpróbálja harmadik nagy honvédő háborúnak eladni az Ukrajna elleni agressziót. (Az első a Napóleon elleni győzelem volt, a második a náci Németország legyőzése.) A jeles baloldali filozófus, Jürgen Habermas arra hívta fel a nyugati vezetők figyelmét, hogy amennyiben célként Putyin megbuktatását tűzik ki, akkor nincs esély a tűzszünetre, a háború gyors befejezésére. Épp ellenkezőleg fennáll a harmadik világháború veszélye. Putyin orosz elnök be is jelentette, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét a START egyezményben, mely a nukleáris fegyverek telepítését szabályozza.

Biden elnök Kijevben

FüHü

-

2023-02-20

0

Joe Biden amerikai elnök meglepetésszerű látogatást tett Kijevben február 20-án, hétfőn lengyelországi útja előtt, ahol várhatóan kedden megerősíti eltökéltségét Ukrajna támogatására és az Európa keleti szárnyán fekvő országok védelmére abban az esetben, ha orosz agresszióval kell szembenézniük.

Az elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok „ameddig szükséges” Ukrajna mellett áll, és újabb szankciókat jelentett be Oroszország ellen. Az elnök 500 millió dolláros kiegészítő segélyt is bejelentett, ennek részleteiről a napokban adnak tájékoztatást. Ez a segély több katonai felszerelést is tartalmaz majd, beleértve a tüzérséget, a és lőszert.

Ez a látogatás „a támogatás rendkívül fontos jele ”

– mondta Volodimir Zelenszkij.

Ezt az utazást egy háborúban álló országba, amire amerikai elnöknél még nem vállalkozott, a Fehér Ház előző nap megtagadta, kétségtelenül biztonsági okokból. Hétfőn délelőtt az ukrán főváros egy részét elzárták a forgalomtól, és három amerikai megfigyelő repülőgép szelte át az eget a lengyel határnál, ami kivételes esemény jele.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az utolsó pillanatban lemondta hétfőre tervezett brüsszeli útját is. Amerikai elnök legutóbbi ukrajnai látogatása Richard Nixonhoz nyúlik vissza, 1972-ben.

Miért szakadtak meg a titkos béketárgyalások Ukrajnáról?

ki

-

2023-02-20

0

Miért szakadtak meg a titkos béketárgyalások Ukrajnáról?

Kína eddig is megpróbált közvetíteni Oroszország és Ukrajna között, és hamarosan új békejavaslattal áll elő – jelentette ki Kína első számú diplomatája Münchenben a biztonságpolitikai konferencián.

Vang Ji államtanácsos, aki korábban külügyminiszter azelőtt pedig Kína washingtoni nagykövete volt, elmondta, hogy folytak titkos tárgyalások a béke érdekében Ukrajnáról, de ezek nem vezettek eredményre, mert “egyes nagyhatalmak nem akarják igazán a békét. ”Vang Ji nem mondta ki, de egyértelműen az Egyesült Államokra célzott amikor arról beszélt, hogy “ léteznek különböző érdekek az államok között, de ezeket nem nyomás gyakorlással és rágalmazási kampányokkal kell érvényre juttatni.”

Vang Ji közölte, hogy Ukrajna és Tajvan között semmiképp sem lehet párhuzamot vonni, ahogy az USA gyakran teszi. Az első számú kínai diplomata arra célzott, hogy az Egyesült Államok elismerte az egy Kína elvet, amely azt jelenti, hogy Tajvan Kína része. Ukrajna viszont szuverén állam.

“Visszatért a hidegháborús mentalitás. Bár a Covid pandémiát megfékeztük, de a világ nem vált biztonságosabbá. Nincs bizalom a nagyhatalmak között. Egyre mélyül a szakadék közöttük. Új fenyegetések érik az emberiséget: élelmiszer és energia biztonság, klímaváltozás, mesterséges intelligencia” – hangsúlyozta Vang Ji Münchenben.

Blinken: nem egyforma Oroszország és Ukrajna helyzete

Az amerikai diplomácia vezetője Münchenben így fogalmazta meg a különbséget:

”Ha Oroszország véget vet a katonai műveleteknek és kivonul Ukrajnából, akkor vége a háborúnak. Ha Ukrajna feladja a harcot, akkor vége Ukrajnának!”

Az amerikai diplomácia vezetője azzal vádolta meg Kínát, hogy katonai támogatást készül nyújtani Oroszországnak.

“Az idő nem Putyinnak dolgozik” – jelentette ki Kamala Harris USA alelnök Münchenben a biztonságpolitikai konferencián.

“Kijev ellenáll, Oroszország meggyengült, a transzatlanti szövetség erősebb mint valaha, és ami a legfontosabb: az ukránok harci szelleme töretlen.”

– mondta az alelnökasszony.

Mit akar az USA: megvédeni Ukrajnát vagy megbuktatni Putyin elnököt és felbomlasztani Oroszországot? Soros György üzenete a biztonságpolitikai konferenciának egyértelműen azt célozta, hogy Putyint meg kell buktatni, és Oroszországot fel kell osztani. Soros kiváló kapcsolatot ápol Blinken külügyminiszter családjával. A külügyminiszter édesapja egykor Budapesten volt az USA nagykövete, és jelentős mértékben támogatta a CEU-t, amely Soros György kedvenc projektje Közép Európában. Orbán Viktor elérte, hogy a CEU nagyrészt átköltözzön Bécsbe.

Zelenszkij: fel kell gyorsítani a fegyver szállítást

Ukrajna elnöke a biztonságpolitikai konferenciához intézett üzenetében arra kérte a NATO államokat, hogy gyorsabban teljesítsék ígéreteiket a fegyverszállításra, mert csak így tudnak szembeszállni az oroszokkal.

Lloyd Austin amerikai hadügyminiszter az USA ramsteini támaszpontján kijelentette, hogy felgyorsítják a fegyver szállításokat és a katonák kiképzését.

“Hosszú távra elköteleztük magunkat Ukrajna mellett”

– hangsúlyozta az Egyesült Államok hadügyminisztere.

Blinken külügyminiszter terve az, hogy katonai szövetséget hoz létre Lengyelország és Ukrajna között. Ily módon nem kellene Ukrajnát felvenni a NATO-ba, de így is létrejöhetne egy olyan erős lengyel-ukrán hadsereg, amely képes ellenállni az orosz fenyegetésnek.

SOROS GYÖRGY: Nyitott társadalom egy összeomlás nélküli világban

FüHü

-

2023-02-18

0

SOROS GYÖRGY: Nyitott társadalom egy összeomlás nélküli világban

Miközben a nyitott és zárt társadalmak a globális fölényért küzdenek, civilizációnkat az összeomlás fenyegeti a folyamatos klímaváltozás miatt.

Figyelmeztet az éghajlati fordulópontok túllépésére, és kiemeli Indiát, Törökországot és Brazíliát: Soros Györgyöt, a Nyílt Társadalom Alapítvány alapítóját. Az alábbiakban részletek a müncheni biztonsági konferencia kezdete előtt elmondott beszédéből.

A klímaváltozáshoz

Hadd kezdjem egy merész kijelentéssel: miközben a kormány két politikai formája küzd a világuralomért, civilizációnkat az összeomlás veszélye fenyegeti a klímaváltozás megállíthatatlan előretörése miatt. Ez egy nagyon leegyszerűsített kijelentés, de szerintem nagyjából tükrözi a dolgok jelenlegi állását. (…)

A grönlandi jégtakaró olvadása hét méterrel emelné meg a tengereket. Ez veszélyezteti civilizációnk fennmaradását.

Az üzenet egyértelmű: az emberi beavatkozás megzavarta a korábban stabil rendszert, ennek rendbetételéhez helyi és nemzetközi emberi találékonyságra lesz szükség. Jelenleg az éghajlatváltozás elleni küzdelemben gyakorlatilag minden erőfeszítés a mérséklésre és az alkalmazkodásra összpontosul. Szükségesek, de nem elégségesek. (…)

exponenciális növekedés

Veszélyesen közel járunk a 2015-ös Párizsi Megállapodásban meghatározott 1,5 fokos határ túllépéséhez. Már elértük az 1,2 fokot, és ha a jelenlegi pályánkat folytatjuk, 2070-re a globális felmelegedés meghaladja a 2,5 fokot. Ez több fordulópont átlépését jelentené, például a sarkvidéki örökfagy olvadását. Ha ez megtörténik, az éghajlati rendszer stabilizálásához vagy javításához szükséges pénzmennyiség exponenciálisan megnő. (…)

„Ha nem változtatunk az éghajlatváltozás kezelésén, civilizációnk teljesen kisiklik.”

A felgyorsuló éghajlatváltozás nagy migrációs hullámokat is kivált, amelyekre a világ nincs felkészülve. Ha nem változtatunk az éghajlatváltozás kezelésén, civilizációnkat alaposan kibillenti az egyensúlyából az emelkedő hőmérséklet, ami gyakorlatilag lakhatatlanná teszi a világ nagy részét. Át kell igazítanunk pénzintézeteinket, különösen a Világbankot, hogy fókuszáltan reagáljanak az éghajlatváltozásra.

A geopolitikának

Két kormányzati modell verseng a globális dominanciaért. A nyitott és zárt társadalmakról beszélek. A nyitott társadalomban az állam feladata az egyén szabadságának védelme; zárt társadalomban az egyén feladata az állam érdekeinek kiszolgálása. A Nyílt Társadalom Alapítvány alapítójaként természetesen rajongok a nyitott társadalmakért, és erkölcsileg magasabb rendűnek tartom őket a zárt társadalmakhoz képest. Amikor az erkölcsi felsőbbrendűségről van szó, egy nehézségbe ütközünk: mindkét rendszer felsőbbrendűnek tartja magát. A nyitott társadalmakat tehát azzal kell megkülönböztetni, hogy valójában az egyén szabadságát védik. Ez minden bizonnyal arra késztetné a zárt társadalmakban élőket, hogy felüljenek és észrevegyék. (…)

Mindkét oldalra néző

Ez sok olyan országot hagy ki, amelyek mindent megtettek annak elkerülése érdekében, hogy visszavonhatatlanul elkötelezzék magukat egyik vagy másik oldal mellett. India az egyik ilyen érdekes eset. Az ország demokrácia, de vezetője, Narendra Modi nem demokrata.

Modi szoros kapcsolatot tart fenn nyitott és zárt társadalmakkal egyaránt. India a „Quad Group” tagja (amelybe Ausztrália, az Egyesült Államok és Japán is beletartozik), de sok orosz olajat vásárol mély leárazásokkal, és ezzel sok pénzt keres.

Törökország Recep Tayyip Erdoğan alatt talán még érdekesebb. Erdoğan aktív kapcsolatokat ápolt az ukrajnai háború mindkét oldalával, és semleges közvetítővé vált a két fél között. Erdoğanban és Modiban sok a közös. Ám míg Modi egészen a közelmúltig szilárdan a nyeregben látszott, Erdoğan nem irányította jól Törökország gazdaságát – májusban esedékesek a választások. Minden erőfeszítése a választások megnyerésére irányul.

A belpolitikában még inkább autokratikussá vált.

Vlagyimir Putyinhoz fordult, aki Törökországot az orosz olaj központjává akarja alakítani, ami Erdoğannak adná a választási pénzt. Belföldön még inkább autokratikussá vált. Börtönbe akarja zárni leghatalmasabb ellenfelét, Isztambul polgármesterét, és meg akarja tiltani a kurd pártot a választásokon való részvételtől. Nem tudja azonban megtörni azt a hagyományt, amely lehetővé teszi, hogy a politikai pártok figyelemmel kísérjék a szavazatszámlálást. Ezért nehéz lesz ellenőrizni vagy meghamisítani az eredményeket.

A Törökországot a hónap elején sújtó 7,8-as erősségű földrengés tragédia. Sok érintett területen a sokk dühbe torkollott, mivel a kormány lassan reagált, és ellenőrizni akart minden segélyezési erőfeszítést. Ez nem a sors volt; inkább Törökország laza építési gyakorlata és Erdoğan építőipari növekedési modellje rontott a helyzeten. Ezektől a problémáktól a választások megtartása a legjobb módja. (…)

– Demokratikus újraélesztést várok Indiában.

Lehet, hogy naiv vagyok, de demokratikus újraélesztést várok Indiában. Sok más regionális hatalom is befolyásolhatja a történelem menetét. Brazília itt külön említést érdemel. Lula da Silva tavalyi év végi megválasztása döntő lépés volt. Január 8-án puccskísérlet történt, hasonlóan a 2021. január 6-ihoz az Egyesült Államokban. Lula aggodalmasan kezelte ezt, és megerősítette elnöki tekintélyét.

Brazília az élen

Brazília élen jár a nyitott és zárt társadalmak közötti konfliktusban; az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is az élen jár. Meg kell védenie az esőerdőket, elő kell mozdítania a társadalmi igazságosságot, és egyúttal újra ösztönöznie kell a gazdasági növekedést. Nagy nemzetközi támogatásra lesz szüksége, mert ha kudarcot vallana, nincs mód nulla kibocsátás elérésére.

„A harmadik világháborút minden áron el kell kerülni.”

A jelenlegi helyzet némi hasonlóságot mutat a hidegháborúval, de a különbségek sokkal nagyobbak. Ukrajnában igazi háború van, és ez mindent megváltoztatott. (…)

December 22-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Washingtonba repült, hogy megbeszélje a helyzetet Joe Biden elnökkel. Megállapodtak abban, hogy a háború befejezésének egyetlen módja a megnyerés. Biden azonban rámutatott Zelenszkijnek, hogy elkötelezettségének vannak határai. A harmadik világháborút minden áron el kell kerülni, és fenn kell tartani Európa Ukrajna támogatását. (…)

függetlenséget érvényesíteni

Az egykori Szovjetunió országai alig várják, hogy az oroszok vereséget szenvedjenek Ukrajnában, miközben függetlenségük érvényesítésére törekszenek. Vagyis Ukrajna győzelme az orosz birodalom felbomlását eredményezné. Nem jelentene többé veszélyt Európára és a világra. Ez nagy változás lenne jó irányba. A nyitott társadalmak számára ez óriási ellazulást jelentene, a zárt társadalmaknak viszont óriási problémákat okozna.

Nézzük Kínát: Hszi Csin-ping egyértelmű vesztes lenne. Putyinnal való szoros kapcsolata nagyon megviselte. De Kína már forradalmi szakaszban lehet. Xi legtöbb problémája saját maga okozza. Mandátumának kezdetétől fogva rossz gazdaságpolitikát folytatott, és minden erőfeszítést megtett Teng Hsziao-ping reformista vívmányainak visszavonására. Xi „nulla Covid” politikája volt a legnagyobb baklövése. (…)

– A rendszerváltás vagy a forradalom minden oka.

Az a kaotikus mód, ahogyan Hszi Csin-ping feladta a „zéró Covidot”, megrendítette a kínai nép hitét az általa vezetett kommunista pártban. A jelenlegi helyzet minden rendszerváltás vagy forradalom követelményének megfelel. Ez azonban csak a kezdete egy átláthatatlan folyamatnak, amelynek hatása még sokáig érezhető lesz.

A közeljövőben Xi valószínűleg hatalmon maradhat, mert az elnyomás minden eszköze a kezében van. Nem hiszem azonban, hogy Xi élete végéig hivatalban marad. Hivatali ideje alatt Kína nem lesz az a meghatározó katonai és politikai erő, amelyre Hszi vágyik. Xi szerencséjére külföldről nincs személyes veszély, mert Bident nem érdekli a rendszerváltás Kínában. Inkább csak vissza akarja állítani a status quót Tajvanon. (…) Ám az Egyesült Államok határait átlépő kínai térfigyelő ballon felfedezése elrontotta a két ország viszonyát, és teljesen megmérgezi a kapcsolatokat. Időközben sok más repülő tárgyat is észleltek. (…)

Trump olyan akart lenni, mint Putyin.

Hogy teljes legyen a geopolitikai kép, vessünk egy pillantást a demokrácia működésére az Egyesült Államokban. Nyilván nem túl jól. Amikor Donald Trump 2016-ban elnök lett, valós veszélyt jelentett demokráciánkra.

Semmiképpen sem érzi elkötelezettnek a demokrácia iránt; a demokrácia csak show-színpadot kínál fellépéseihez. Elnökként jobban érdekelte a diktátorokkal való barátkozás, mint a demokratikus értékek védelme. Trump olyan akart lenni, mint Putyin, vagyont halmozott fel, miközben teljes ellenőrzést gyakorolt országa felett.

Egy harmadik fél?

2024-re az a reményem, hogy Trump és Ron DeSantis floridai kormányzó versenyezni fog a republikánus jelölésért. Trump azóta szánalmas figurává silányult, és folyamatosan a 2020-as vereségén panaszkodik. A nagy republikánus pénzemberek tömegesen cserbenhagyják. DeSantis okos, könyörtelen és ambiciózus. Valószínűleg ő lesz a republikánus jelölt.

Ez arra csábíthatja Trumpot, hogy harmadik fél jelöltjeként induljon. Az eredmény a demokraták elsöprő győzelme lenne, reformokra kényszerítve a Republikánus Pártot. De lehet, hogy itt egy kicsit elfogult vagyok.

(Soros György, 2023.02.16.)

Kompromisszumot sürget az ukrajnai háborúban Jürgen Habermas

Polonius

-

2023-02-17

0

Kompromisszumot sürget az ukrajnai háborúban Jürgen Habermas

A jeles német filozófus szerint a világ a harmadik világháború szélére sodródhat, ha a Nyugat nem veszi rá valamiféle kompromisszumra Ukrajnát.

Mi a Nyugat célja a fegyverszállításokkal? Az, hogy Ukrajna meg tudja magát védeni az orosz agresszióval szemben vagy pedig az, hogy megbuktassa Putyint? Ezt a dilemmát vázolja fel Jürgen Habermas a Süddeutsche Zeitungban. Jelen pillanatban sem Oroszország sem pedig Ukrajna nem hajlandó a kompromisszumra, de a Nyugatnak arra kellene ösztönöznie Zelenszkij elnököt, hogy fogadja el a statusquot vagyis azt, hogy a Krím félsziget és a Donbasz Oroszországhoz tartozik – érvel a német filozófus.

Soros György Putyin bukását és Oroszország szétesését akarja elérni

A magyar származású dollár milliárdos, aki fontos támogatója a Biden adminisztrációnak, nyíltan azt javasolja a Nyugatnak, hogy mindaddig folytassák Ukrajna támogatását amíg Oroszország össze nem roppan, és el nem űzi Putyint. Oroszország a darabjaira szakadhat, és akkor már nem fenyegetheti Európát – érvel Soros György, aki megfeledkezik arról, hogy épp ez a veszély tartja hatalmon Putyin elnököt, aki nagy honvédő háborúnak akarja eladni az Ukrajna elleni agressziót. Biden elnök egyszer már kijelentette, hogy az Egyesült Államok célja Putyin megbuktatása, de azután ezt a kijelentését visszavonta. A Blinken terv jelenleg arra irányul, hogy Lengyelországból és Ukrajnából olyan erős katonai szövetséget hozzon létre, amely ellensúlyozhatná az orosz fenyegetést.

“10 millió amerikai vállalná a hősi halált Putyinért”

Legalábbis ezt állítja Prigozsin, a Wagner hadsereg főnöke. Egy orosz televízióban elmondta, hogy befejezték a toborzást a börtönökben, de helyettük számíthatnak amerikai önkéntesekre. Prigozsin azt állítja, hogy tízmillióan jelentkeztek a Wagner zsoldos hadseregbe. Közülük egymilliónak már vizsgálják a jelentkezési kérését. A Wagner hadsereg súlyos veszteségeket szenvedett Ukrajnában, ahol a börtönből kiengedett fegyenceket tömegesen nekivezették az ellenséges állásoknak, ahonnan lekaszálták őket. Így viszont a Wagner hadsereg profi zsoldosai megtudták, hogy honnan lőnek az ukránok és oda összpontosították a tüzet.

Prigozsin, a moszkvai mór szerepében tündöklik jelenleg, mert Putyin félreállította a titkosszolgálat által támogatott szélsőséges politikust, és helyette inkább a hadsereget támogatja. Geraszimov tábornok, a vezérkar főnöke kapta meg közvetlenül a hadműveletek irányítását Ukrajnában.

Putyin hamarosan nagy beszédben értékeli a háborút, melyet tavaly február 24-én kezdett el Ukrajnában. Az eredmény eddig katonai

kudarc és diplomáciai elszigetelődés.

Az orosz elnök immár a túlélésért küzd, de amíg a Nyugat Oroszország felbomlasztásával fenyeget, addig maga mögött tudhatja az orosz közvélemény többségének támogatását.

Kiállt a Fidesz Ukrajna mellett az Európai Parlamentben, de miért?

ki

-

2023-02-17

0

Kiállt a Fidesz Ukrajna mellett az Európai Parlamentben, de miért?

A magyar külügyminiszter nemrég Fehéroroszországban erősítette meg a magyar diplomácia oroszbarát külön útját. Ehhez képest érdekes, hogy a Fidesz egyik képviselője az Európai Parlamentben keményen bírálta az orosz agressziót.

“Egy éve tart Oroszország agressziója, jogtalan háborúja Ukrajna ellen. Ezt határozottan elítéljük, minden fórumon kiállunk Ukrajna szuverenitása és területi épsége mellett. Mindent meg kell tennünk a béke érdekében” – jelentette ki Bocskor Andrea, aki Kárpátalját képviseli a Fidesz frakcióban. A hivatalos Fidesz narratívától eltérően azt állította, hogy

“az Ukrajnában élő magyarok, románok és más nemzetiségek éppúgy elszenvedői az orosz agressziónak mint az ukránok, és ezért vállvetve harcolnak velük.”

Bocskor Andrea természetesen megemlítette, hogy a nyelvtörvény Ukrajnában hátrányos a nemzetiségek számára:

“A múlt decemberben elfogadott ukrán törvény nem felel meg a jogegyenlőség elvének, azért ezt módosítani szükséges, és az Európai Uniónak erre oda kell figyelnie.”

Az ukránok azt követően módosítottak a korábbi nyelvtörvényen, hogy Zelenszkij elnök az USA-ban járt, és ott erre is felhívták a figyelmét.

Biden Európába látogat

Háromnapos látogatást tesz az Egyesült Államok elnöke Lengyelországban az Ukrajna elleni orosz agresszió első évfordulóján. Joe Biden minden bizonnyal találkozik Zelenszkij ukrán elnökkel is Lengyelországban. Az Egyesült Államoknak az a célja, hogy erős lengyel-ukrán katonai szövetséget hozzon létre Oroszországgal szemben. Ezért az USA önti a fegyvereket mind a két országba. Az ukrán katonákat jelentős részben Lengyelországban képezik ki a nyugati fegyverek használatára.

Mi marad így a visegrádi együttműködésből és a hagyományos magyar-lengyel barátságból?

Orbán Viktor egyelőre kitart az oroszbarát politikai vonal mellett, de kérdés, hogy meddig? Figyelmeztető jel lehet számára az izraeli külügyminiszter kijevi látogatása. Izrael eddig igyekezett semleges maradni az orosz-ukrán konfliktusban hiszen Oroszország nagyon is jelen van a Közel Keleten mindenekelőtt Szíriában. Iránnal pedig Putyin egyre szorosabb kapcsolatot épít ki. Benjamin Netanjahu miniszterelnök tart Oroszországtól, de mégiscsak elküldte Kijevbe a külügyminisztert, mert rájött arra: az USA hosszú távon játszik arra, hogy Ukrajnából erős támaszpontot építsen ki Oroszországgal szemben. Netanjahu nemrég fogadta Blinken amerikai külügyminisztert, aki világossá tette a számára, hogy az Egyesült Államok hosszútávú stratégiájának része egy erős nyugatbarát Ukrajna megteremtése. Benjamin Netanjahu nem kockáztatja az USA rosszallását Putyin miatt. Orbán, akinek fontos politikai szövetségese az izraeli miniszterelnök azóta, hogy lehetővé tette számára, hogy Trump fogadja őt a Fehér Házban, egyelőre kitart a különutas magyar diplomácia mellett pedig az most már nettó ráfizetésnek látszik.

Biden persze béketervet is hozhat magával hiszen az Egyesült Államok elsőszámú ellenfele nem Oroszország hanem Kína. Az USA nem akar két fronton harcolni. Az európai háborút már megnyerte: mindenki felsorakozott mögötte Oroszországgal szemben kivéve Orbán Viktort. Akit viszont Washingtonban figyelembe sem vesznek hiszen az amerikai stratégia a térségben Lengyelországra, Ukrajnára illetve Romániára koncentrál. Úgyhogy Orbán Viktor felkiálthat:

“már meg sem akarják ölni Bástya elvtársat ?!”

Izrael ex miniszterelnöke: hiába próbáltam közvetíteni Putyin és Zelenszkij között

Polonius

-

2023-02-13

0

Izrael ex miniszterelnöke: hiába próbáltam közvetíteni Putyin és Zelenszkij között

Ötórás interjúban idézte fel kormányfői emlékeit Naftali Bennett, aki kitért arra is, hogy megpróbált közvetíteni Ukrajna és Oroszország háborújában.

A zsidó származású Zelenszkij megkérte Izrael akkori miniszterelnökét, hogy beszélje rá Putyint egy találkozóra. Ez még jóval a háború kitörése előtt történt, de már azután, hogy Oroszország megkezdte csapatainak összpontosítását Ukrajna körül. Putyin elutasította Zelenszkij tárgyalási javaslatát mondván: “náci háborús uszítókkal nem állok szóba!”

Izrael érdekében Naftali Bennett továbbra is közvetíteni próbált hiszen Oroszország szövetségesei: Irán és Szíria komoly fenyegetést jelentenek a zsidó államra. Izrael akkori miniszterelnökének azt is figyelembe kellett vennie, hogy Oroszországban és Ukrajnában még mindig jelentős zsidó kisebbség él annak ellenére, hogy döntő többségük már kivándorolt.

Naftali Bennett ezért márciusban titkos látogatást tett Moszkvában, hogy rábeszélje Putyint a béketárgyalásokra. Zelenszkij elnök akkor “a háláját fejezte ki ezért.”

Sokoldalú béketárgyalások

“Mindent egyeztettem a béketárgyalásokkal kapcsolatban az Egyesült Államokkal, Németországgal és Franciaországgal” – mondta Bennett ex kormányfő. “Szerintem 50% esélye volt a megegyezésnek Oroszország és Ukrajna között. Az USA szerint kevesebb.”

Ők akadályozták meg a kiegyezést Ukrajna és Oroszország között?

“Igen, ők blokkoltak, és azt hiszem, hogy ezzel hibát követtek el.”

Bennett utalt arra, hogy az USA azon a véleményen volt: üssük tovább Putyint! Ne felejtsük el, hogy Biden elnök ekkoriban azt mondta, hogy az Egyesült Államok célja Putyin megbuktatása. Később ezt ugyan visszavonta, de az amerikaiak szándékai eléggé világosak: meggyengíteni Oroszországot, tönkretenni az orosz-uniós együttműködést és valamiféle gazdasági NATO-t létrehozni, melyet egyértelműen Washingtonból irányítanak.

Putyin propaganda sajtója lecsapott Bennett interjújára mondván: a Nyugat akadályozta meg a béketárgyalásokat.

Bennett miniszterelnök ezek után visszatért az interjúra, és kijelentette: nem volt békeegyezmény, a tárgyalások megszakadtak, mert fény derült az orosz erők bucsai vérengzésére. Ezekután közölte Zelenszkij elnök, hogy nincs többé párbeszéd Putyinnal, akinek a csapatai háborús bűnöket követtek el a polgári lakossággal szemben.

A német kancellár és a francia elnök továbbra is békét akar

Bennett ex kormányfő célzott arra interjújában, hogy Macron elnök és Scholz kancellár amellett állt márciusban, hogy mielőbb véget kell vetni a harcoknak Ukrajnában. Macron elnök és Scholz jelenleg is kapcsolatban áll Putyinnal, rendszeresen beszélnek az orosz elnökkel telefonon. Az Európai Unió ebből a szempontból megosztott: a balti államok és Lengyelország maximálisan osztják az USA álláspontját, és úgy látják: csakis kemény fellépés vethet véget Putyin agresszív terveinek. Más tagállamok – köztük Magyarország – sokkal inkább arra hajlanak, hogy mielőbb legyen tűzszünet. Aztán a béketárgyalások eltarthatnának akár évtizedekig is. A két Korea között ma is csak az a tűzszünet van érvényben, melyet 70 éve kötöttek.

Minden szem Washingtonra szegeződik: mit akar a Biden kormányzat, amely stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és a Szovjetuniót? Kissinger ex külügyminiszter, aki 1972- ben összehozta az amerikai-kínai szövetséget a Szovjetunió ellen , mindenképp békepárti. Újra meg újra megismétli régi álláspontját: az USA-nak arra kell törekednie, hogy jobb kapcsolatot ápoljon Pekinggel és Moszkvával mint Kína és Oroszország egymással. A hidegháborús amerikai diplomácia viszont egyre közelebb hozza egymáshoz Pekinget és Moszkvát. Blinken külügyminiszter lemondta pekingi útját a tragikomikus léggömb incidensre hivatkozva. Kínában most Yellen pénzügyminisztert várják arra hivatkozva, hogy az amerikai-kínai kereskedelem minden rekordot megdöntött annak ellenére, hogy a diplomácia viszony enyhén szólva hűvös Peking és Washington között.

ORBÁN, AZ IDEGEN

Bauer Tamás

-

2023-02-12

0

Nagy felzúdulást okozott nálunk, hogy Orbán miniszterelnök nem tapsolta meg az Európai Tanács brüsszeli üléstermébe bevonuló Zelenszkijt, és a kormány- és államfők közös fotóján is úgy állt a többiek között, mint aki idegenként odacseppent, és nem érti, hogy miért.

A felzúdulás indokolatlan volt. Orbán jól tette, hogy így viselkedett. Akár hisszük, akár nem, egyszerűen őszinte volt. Sokszor elmondta már, hogy Bakuban meg Asztanában otthon érzi magát, Brüsszelben meg idegenként. Eddig is így volt, ez alkalommal meg még inkább. Hogyne lett volna minden korábbinál idegenebb a brüsszeli társaságban, amikor a többiek Zelenszkijt ünnepelték, Ukrajna elnökét, akinek győzelmében bíznak, és akit sokféle módon segítenek, miközben ő, Orbán Putyinra tesz, mivel meg van győződve arról, hogy a háborút csak a túlerőben levő Oroszország nyerheti meg. Amikor kényszerűen egy asztalhoz kellett ülnie Zelenszkijjel, megismételte, hogy nem szállít Ukrajnának fegyvert, nehogy bárkinek is kétsége legyen a szándékairól.

Kiírta a Twitterre, hogy országa a „béketáborhoz” tartozik.

Koránál fogva ő sem tudja, és azok sem, akik a közleményeit szövegezik, hogy mit jelentett hetven-nyolcvan évvel ezelőtt a „béketábor” kifejezés. Hazugságot jelentett akkor is, a készülődést az újabb háborúra.

Amikor most fegyverszünetet meg békét szorgalmaz, kompromisszumot egy olyan helyzetben, amikor Putyin hadserege megszállva tartja Ukrajna területének egyötödét, ezt a helyzetet akarja állandósítani, ahogy a minszki kompromisszum is a Donyec-medencei részleges orosz megszállását állandósította, és persze a Krímét is. A minszki kompromisszum arra volt jó, hogy az orosz állam felkészítse hadseregét a totális támadásra. És persze Ukrajna is felkészülhetett a védelemre.

Putyin azóta sem tett le az ukrán állam megsemmisítéséről és arról sem, hogy Ukrajna elleni győzelmével a Nyugat gyengeségét demonstrálja. Megerősítené ez Orbánt a Nyugat hanyatlásáról és a keleti diktatúrák felemelkedéséről szólónézetében. Hogyne lett volna idegen ott, ahol Európa demokratái Ukrajna elnökét ünnepelték? Persze, hogy ennek megfelelően viselkedett.

Ukrajna kedd reggel erre ébredt

FüHü

-

2023-02-07

0

Ukrajna új, hatalmas orosz mozgósítási kampányra számít. Vadim Szkibitszkij, az ukrán védelmi hírszerzés helyettes vezetője szerint „Oroszország 300-500 ezer főt mozgósít 2023 tavaszán és nyarán Dél- és Kelet-Ukrajnában végrehajtandó offenzív műveletek végrehajtására” – áll a Le Monde összefoglaló jelentésében.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt meghívták, hogy vegyen részt a huszonhetek ” jövőbeni csúcstalálkozóján” – jelentette be hétfőn Charles Michel, az Európai Tanács elnökének szóvivője. Ugyanakkor több európai forrás is beszámolt az Agence France-Presse-nek Zelenszkij esetleges csütörtöki brüsszeli látogatásáról, a Huszonhét állam- és kormányfőinek találkozója alkalmából.
A Wagner-csoportot „terrorista szervezetnek” minősítő határozatot fogadott el hétfőn az ukrán parlament. A Rada képviselői ugyanerre szólították fel a nemzetközi szervezeteket és Kijev szövetségeseit.
Antonio Guterres, az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) főtitkára hétfőn aggodalmának adott hangot az ukrajnai „szélesebb körű háború” veszélye miatt . „A béke kilátásai folyamatosan zsugorodnak. A további eszkaláció és vérengzés kockázata tovább nő ” – panaszolta.
A norvég kormány hétfőn felajánlotta, hogy öt év alatt 75 milliárd korona (6,8 milliárd euró) segélyt fizet Ukrajnának , valamint további segítséget a konfliktus következményei által érintett országoknak. Volodimir Zelenszkij köszönetét fejezte ki, üdvözölve „jelentős hozzájárulást az agresszor feletti jövőbeni győzelmünkhöz és a sikeres háború utáni újjáépítéshez” .

Biden Ukrajna területének egyötödét felajánlotta Moszkvának

Polonius

-

2023-02-03

0

Biden Ukrajna területének egyötödét felajánlotta Moszkvának

William Burns, a CIA igazgatója, aki korábban moszkvai nagykövet volt, nemrég Kijevbe utazott, ahol Biden elnök béketervéről egyeztetett az ukrán vezetőkkel.

A Biden féle béketervet Burns CIA igazgató vezette fel az Ukrán elnöknek. Zelenszkij határozottan elutasította a béketervet, amely a Krím és a Donbasz átadását jelentené Oroszországnak. Elutasította annak ellenére, hogy ezeken a területeken mindenütt orosz nemzetiségű a lakosság többsége, és legnagyobbrészt az orosz csapatok ellenőrzése alatt állnak.

Moszkvában Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy készek feltétel nélkül tárgyalni Ukrajnával. Közben viszont Putyin félmilliós sereget összpontosít egy új offenzívára. Minderről a svájci Neue Zürcher Zeitung számolt be német diplomáciai forrásokra hivatkozva.

A CIA cáfolata szerint “egyes állítások teljesen hamisak”.

Jól időzített korrupciós botrány Kijevben

Sorra buknak le Zelenszkij emberei: kabinetfőnökének helyettese, legfőbb szponzora, a dollármilliárdos oligarcha és az egész hadügyminisztérium, amelynek élelmezési botrányában állítólag maga a miniszter is érintett.

Ha az USA valóban fegyverszünetet akar, akkor ebbe Zelenszkij elnöknek is bele kellene mennie hiszen egy napig sem tarthatná magát az Egyesült Államok támogatása nélkül. Saját közvéleménye előtt azonban Zelenszkijnek el kell játszania a rendíthetetlen hős szerepet. Ehhez járulhatnak hozzá az amerikai Abrams és a német Leopárd tankok. Nagy kérdés, hogy az eddig felajánlott összességében 120-130 tank – ebből 80 Leopárd – elegendő e ahhoz, hogy megváltozzanak a stratégiai erőviszonyok?

A második világháború legnagyobb tankcsatájában Kurszk mellett az akkor legkorszerűbb Tigris tankok nem tudták a győzelmet kicsikarni, mert az oroszok annyi gyengébb képességű T34-es tankot állítottak velük szembe, hogy a sok lúd disznót győzött.

Címke: Zelenszkij

A kínai diplomácia vezetője az orosz vezetés második számú emberével, Patrusevvel tárgyalt Moszkvában a két nagyhatalom viszonyáról és az ukrajnai rendezésről.

Ki támogatja a kínai béketervet?

Kína eddig is megpróbált közvetíteni Oroszország és Ukrajna között, és hamarosan új békejavaslattal áll elő – jelentette ki Kína első számú diplomatája Münchenben a biztonságpolitikai konferencián.

Blinken: nem egyforma Oroszország és Ukrajna helyzete

“Kijev ellenáll, Oroszország meggyengült, a transzatlanti szövetség erősebb mint valaha, és ami a legfontosabb: az ukránok harci szelleme töretlen.”

Zelenszkij: fel kell gyorsítani a fegyver szállítást

Miközben a nyitott és zárt társadalmak a globális fölényért küzdenek, civilizációnkat az összeomlás fenyegeti a folyamatos klímaváltozás miatt.

A klímaváltozáshoz

exponenciális növekedés

A geopolitikának

Mindkét oldalra néző

Brazília az élen

függetlenséget érvényesíteni

Trump olyan akart lenni, mint Putyin.

Egy harmadik fél?

A jeles német filozófus szerint a világ a harmadik világháború szélére sodródhat, ha a Nyugat nem veszi rá valamiféle kompromisszumra Ukrajnát.

Soros György Putyin bukását és Oroszország szétesését akarja elérni

“10 millió amerikai vállalná a hősi halált Putyinért”

A magyar külügyminiszter nemrég Fehéroroszországban erősítette meg a magyar diplomácia oroszbarát külön útját. Ehhez képest érdekes, hogy a Fidesz egyik képviselője az Európai Parlamentben keményen bírálta az orosz agressziót.

“az Ukrajnában élő magyarok, románok és más nemzetiségek éppúgy elszenvedői az orosz agressziónak mint az ukránok, és ezért vállvetve harcolnak velük.”

“A múlt decemberben elfogadott ukrán törvény nem felel meg a jogegyenlőség elvének, azért ezt módosítani szükséges, és az Európai Uniónak erre oda kell figyelnie.”

Biden Európába látogat

Ötórás interjúban idézte fel kormányfői emlékeit Naftali Bennett, aki kitért arra is, hogy megpróbált közvetíteni Ukrajna és Oroszország háborújában.

Sokoldalú béketárgyalások

A német kancellár és a francia elnök továbbra is békét akar

Nagy felzúdulást okozott nálunk, hogy Orbán miniszterelnök nem tapsolta meg az Európai Tanács brüsszeli üléstermébe bevonuló Zelenszkijt, és a kormány- és államfők közös fotóján is úgy állt a többiek között, mint aki idegenként odacseppent, és nem érti, hogy miért.

Koránál fogva ő sem tudja, és azok sem, akik a közleményeit szövegezik, hogy mit jelentett hetven-nyolcvan évvel ezelőtt a „béketábor” kifejezés. Hazugságot jelentett akkor is, a készülődést az újabb háborúra.

William Burns, a CIA igazgatója, aki korábban moszkvai nagykövet volt, nemrég Kijevbe utazott, ahol Biden elnök béketervéről egyeztetett az ukrán vezetőkkel.

Jól időzített korrupciós botrány Kijevben

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA