- Volodimir Zelenszkij úgy ítéli meg, hogy a G7-ek ígéretei nem helyettesíthetik a NATO-tagságot. Az ukrán elnök ettől eltekintve szerdán úgy értékelte, hogy a G7-országok Kijevnek nyújtott hosszú távú katonai segítségnyújtásról tett vállalása „fontos győzelmet” jelent az ország biztonsága szempontjából.
- Az Egyesült Királyság további segélyeket jelentett be Ukrajnának. A brit kormány bejelentette, hogy Ukrajnának több mint 70 harci és logisztikai járművet, több ezer lőszert ad a Challenger 2 harckocsikhoz, valamint 50 millió font (58,6 millió euró) borítékot a felszerelés javítására.
- Norvégia vállalja, hogy drónokat és légvédelmi elemeket szállít Ukrajnának. A norvég kormány idén további 2,5 milliárd koronát (mintegy 220 millió eurót) von le a tervezett többéves költségvetésből.
- Volodimir Zelenszkij tárgyalt Joe Bidennel a nagy hatótávolságú fegyverek küldéséről. Az ukrán elnök ismét biztosította, hogy ezeket a fegyvereket csak katonai célpontok ellen használják és csakis Ukrajna területén.
- Moszkva szerint a G7-ek Ukrajnának nyújtott garanciái „károsítanák” Oroszország biztonságát. Az orosz ügynökségek által idézett Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt mondta, hogy az ilyen garanciák „sokkal veszélyesebbé teszik Európát az elkövetkező évekre”.
- Ukrajna szerdán közölte, hogy az elmúlt éjszakán 11 orosz drónt lőtt le a főváros Kijev felett.
- Az orosz védelmi minisztérium szerint a Wagner-csoport több mint 2000 katonai felszerelést és 20000 kézi lőfegyvert adott át az orosz hadseregnek. Prigozsin beleegyezett, hogy átadja emberei fegyvereit a reguláris orosz csapatoknak, miután június végén feladta a lázadást.
- A gabonaexport-megállapodás meghosszabbításáról szóló tárgyalások „folynak” – mondta Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán. Az ukrán gabona exportjáról szóló megállapodás július 17-én jár le.
Címke: Zelenszkij
Tegnap történt – 2023. július 12.
Vilniusban a NATO bezárja sorait
Joe Biden és Olaf Scholz Volodimir Zelenszkij erőltetése ellenére is kitartott korábbi kijelentése mellett nem jelölték meg a Ukrajna NATO-ba vezető útjának menetrendét.
Az amerikai és a német vezetők július 11-én, kedden nem engedtek ukrán partnerük azon kérésének, hogy a Kreml vezette háború után országa mielőbb csatlakozzon az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO). A litvániai Vilniusban tartott NATO-csúcs első napján a két férfi, akik tartanak a konfliktus eszkalációjától, és elutasítják a Szövetség Oroszországgal szembeni közvetlen részvételét, ellenállt szövetségeseik, elsősorban Lengyelország és a balti államok vezetésének, – akikhez ezúttal Franciaország is csatlakozott – nyomásának. Ugyanakkor a szövetség támogatja Ukrajnát a 16 hónapja tartó orosz invázió elleni harcban.
Volodimir Zelenszkijnek keserű a pirula. Még mielőtt Vilniusba érkezett vacsorázni a Szövetség vezetőivel, nem habozott tiltakozni a NATO 31 tagállama között készülő döntések ellen.
Zelenszkij, aki a kétnapos csúcstalálkozón érkezik Vilniusba, „abszurdnak” minősítette egyes NATO-vezetők vonakodását, hogy egyértelmű menetrendet adjanak Ukrajna szövetséghez való csatlakozásához.
„Ez azt jelenti, hogy nyitva maradt egy ablak Ukrajna NATO-beli részvételéről. Ez motivációt ad Oroszországnak, hogy folytassa terrorját”
– hangsúlyozta.
A NATO kijelöli Ukrajna „útvonalát”, de nincs „idővonal”
„Ukrajna reformjának útját” is felvázoljuk, de „nem tudok ütemtervet adni, nincsen előre megrajzolt idővonal – mondta Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója újságíróknak az Észak-atlanti Szerződés (NATO) vilniusi keddi NATO-csúcstalálkozóján. Azt is bejelentette, hogy szerdán találkozik Joe Biden amerikai elnök és ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij.
Jake Sullivan kizárta Ukrajna azonnali NATO-ba lépését a Moszkva által indított offenzíva miatt, és kifejtette, hogy ez „háborúba vezetné a NATO-t Oroszországgal”. Úgy érezte, hogy a vilniusi csúcson találkozó szövetségesek részéről „nagy a jóakarat”, Volodimir Zelenszkij pedig „egyértelmű jelzést” kér a Nyugattól országa NATO-tagságra vonatkozó kilátásairól.
„A kérdés az, hogy mi az út? Azt hiszem, jó megállapodásra juthatunk ”
– mondta, miközben a szövetségesek egy végső közleményen dolgoznak, hogy megtalálják a mindenkit kielégítő megfogalmazást.
A 31 NATO-ország a tagság kérdése mellett Ukrajna biztonságát biztosító intézkedésekről is tárgyal az Oroszországgal szemben nehéz ellentámadást folytató országnak nyújtott katonai segítségen túl. Jake Sullivan pontosította, hogy ezt a témát a szerdai találkozóján Biden és Zelenszkij találkozón fogják megvitatni.
Ukrajnai háború – 494. nap
Az elmúlt 24 órában az ukrán hadsereg lassan haladt előre minden konfliktusövezetben, ahol ellentámadást indított. Volodimir Zelenszkij elnök azt mondta spanyol újságíróknak, hogy Oroszország fel akarja robbantani a zaporozsjei atomerőművet.
Mark Milley amerikai tábornok, az Egyesült Államok Hadseregének egyesített vezérkari főnökeinek vezetője utalt Ukrajna katonai offenzívájára az ország déli és keleti részét megszálló orosz csapatok ellen.
„Ukrajna ellentámadása folyamatosan halad előre, de hosszú és véres harc lesz”
– kommentálta Mark Milley tábornok.
Oroszország fel akarja robbantani a zaporozsjei atomerőművet
Ukrajna elnöke szombaton több spanyol újságíróval találkozott. Az államfő elmondta, hogy Oroszország fel akarja robbantani a zaporizzsjai atomerőművet, és ehhez az orosz hadsereg már alá is aknázta azt. Az ukrán titkosszolgálatok tisztában vannak a megszállók azon terveivel, hogy robbantást akkor hajták végre amikor az ukrán erők már visszafoglalták az atomerőművet, hogy globális környezeti kihívást teremtsenek és befagyasztják a konfliktust. Ez a fő stratégiai elképzelésük. Időre van szükségük, hogy megerősítsék a hadsereget, és új erőkkel elfoglalják Ukrajnát ” – mondta az ukrán államfő.
Zelenszkij szerint az oroszok formátumot és pillanatot keresnek a „robbanás megszervezéséhez”. Ez az egész világra nagyon veszélyes.
Leszállt Európában az a repülőgép, amely képes érzékelni a nukleáris sugárzást
Az Egyesült Államok hadserege egy speciális WC-135R Constant Phoenix nukleáris megfigyelő repülőgépet küldött Európába. Ezt bizonyítják a légi közlekedési nyomkövető szolgálatok adatai. A különleges küldetés feladata a különböző területekről levegőminta vétele és a radioaktív kibocsátás monitorozása.
A repülőgépet kifejezetten azzal a céllal építették, hogy mintákat gyűjtsenek a légkörből nukleáris robbanások észlelése és azonosítása céljából.
Ukrajna csak akkor akar majd békét, ha visszaszerzi területeit
Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij szombaton, Pedro Sanchez spanyol miniszterelnökkel Kijevben tartott megbeszélésen is kijelentette, hogy országa csak akkor ül le a béketárgyalások asztalához, ha az összes Oroszország által megszállt területet visszafoglalják.
CIA főnök Ukrajnában: az év vége előtt megkezdődhetnek az ukrán-orosz tűzszüneti tárgyalások
William Burns titokban látogatott Ukrajnában mint oly sokszor a háború kezdete óta – írja a Washington Post. William Burns nem sokkal azelőtt kereste fel Kijevet, hogy Prigozsin és a Wagner hadsereg szembefordult Putyinnal, így erről nem folytatott tárgyalásokat Ukrajnában.
A magát megnevezni nemkívánó magasrangú titkosszolgálati vezető viszont elmondta, hogy William Burns, aki korábban az USA moszkvai nagykövete volt, a Prigozsin puccs idején felhívta Nariskint, az orosz külföldi hírszerzés vezetőjét, hogy közölje vele: az Egyesült Államoknak semmi köze sincsen a Prigozsin lázadáshoz, és Washington semmiképp sem támogatja a Wagner hadsereget, sőt újabb szankciókat alkalmaz vele szemben. Az Egyesült Államokat nyugtalanítja, hogy a hatalmas atomfegyver készlettel rendelkező Oroszország esetleg a káosz áldozata lehet, és ebben az esetben a nukleáris fegyverek olyan felelőtlen emberek kezébe kerülhetnek mint Jevgenyij Prigozsin.
Miről tárgyalt a CIA igazgató Kijevben?
Zelenszkij ukrán elnök elismerte, hogy az offenzíva nem halad olyan ütemben ahogy azt szeretnék, ezért újabb fegyvereket kért.
Elsősorban vadászrepülőgépeket, mert az ukrán vezérkar szerint a légi támogatás hiánya hátráltatja a leginkább az offenzívát. Ukrán részről hangsúlyozták, hogy céljuk az oroszok rákényszerítése a fegyverszüneti tárgyalásokra. Hogy akarják ezt elérni?
Valerij Zaluzsnij vezérkari főnök szerint addig akarnak előrenyomulni Kelet Ukrajnában, hogy a Himars amerikai rakétavetők közvetlenül fenyegethessék azt a hidat, amely a Krím félszigetet összeköti a szárazfölddel. Ez nemcsak az utánpótlás fenyegetése miatt fontos hanem szimbolikus jelentősége is lenne hiszen Putyin elnök maga avatta fel a hidat annak idején. Ha permanens tűz alá kerülne a híd, akkor ez megértetné az oroszokkal, hogy nincs értelme a háborúnak. Le kell ülni tárgyalni. William Burns egyetértett az ukránokkal abban, hogy
“az oroszok csak akkor tárgyalnak, ha fenyegetve érzik magukat.”
Pekingben ugyanerre céloztak a Prigozsin puccs kapcsán mondván: Putyin rádöbbenhetett, hogy az idő immár nem neki dolgozik. Kissinger egykori amerikai külügyminiszter korábban úgy nyilatkozott, hogy a kínai béketerv alapján még az idén megkezdődhetnek a tűzszüneti tárgyalások Ukrajna és Oroszország között.
Donald Trump, aki újra elnök szeretne lenni az Egyesült Államokban, a Prigozsin féle pancser puccs kapcsán kijelentette:
“Most kell kikényszeríteni a békét és véget vetni ennek a nevetséges háborúnak Oroszország és Ukrajna között amikor Putyin meggyengült.”
Putyin: Zelenszkij a zsidóság szégyene
„Zelenszkij egyesíti az ukrán népet a barbár agresszióval szemben,
mi zsidók pedig büszkék lehetünk arra, hogy népünk képviselője
történelmi és jelentős szerepet játszik az egész világ összefogásában
a jövőnk védelme érdekében”. (Natan Saranszkij)
Az orosz elnök, aki 2022 február 24-én azon a címen indította meg csapatait Ukrajna ellen, hogy ott náci rendszer uralkodik, és ezt kell leváltani, nemrég kijelentette: ”zsidó barátaim szerint Zelenszkij nem is zsidó, ő a zsidó nép szégyene!”
Az ukrán elnök felesége interjút adott a Jerusalem Postnak, és ebben visszautasította Putyin furcsa kijelentését: ”Ez szégyenletes! Nem tudom, hogy politikai kontextusban szabad-e egyáltalán valakinek az etnikai hovatartozásáról beszélni?!” – hangsúlyozta Olena Zelenska, aki Izrael támogatását kérte hazájának. Ukrajnának elsősorban annak az izraeli rendszerre lenne szüksége, mely megbízhatóan előrejelzi az orosz légicsapásokat, hogy fel tudjanak készülni azok elhárítására. A mesterséges intelligenciát felhasználó rendszert egyelőre Izrael nem adta át Ukrajnának, mert “Oroszország katonai szomszédunk” – jelentette ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök arra célozva, hogy Szíriában jelentős haderő állomásozik, melynek döntő szerepe volt abban, hogy Asszad elnök megvédte rendszerét a Nyugat által támogatott milíciákkal szemben.
Izrael egyensúlyoz Moszkva és Kijev között. Benjamin Netanjahu miniszterelnök egyik elődje Naftali Bennett béketervet dolgozott ki az ukrajnai háború befejezésére nem sokkal az agresszió kezdete után. Rövid habozás után az izraeli kompromisszumos béketervet mind Ukrajna mind Oroszország visszautasította meghosszabbítva ezzel a háborút, amely immár egy éve és négy hónapja tart, és senki sem látja a végét.
Antiszemitizmus a KGB-ben
Vlagyimir Putyin abban az időben szolgált a szovjet titkosszolgálatnál amikor azt kifejezetten antiszemita tendenciák jellemezték annak ellenére, hogy Jurij Vlagyimirovics Andropov maga is zsidó volt (az egykori budapesti szovjet nagykövet, a Szovjetunió későbbi első embere, 1967 és 1982 között állt a KGB élén.) Ebben a minőségében azt a nézetet vallotta, hogy az európai szocialista országokban kibontakozó reformista és ellenzéki mozgalmak a világméretű cionizmus következményei. Épp ezért tisztogatást rendelt el magában a KGB-ben éppúgy mint a magyar, a lengyel vagy épp a csehszlovák titkosszolgálat soraiban. Andropov azt vallotta, hogy
“a zsidók tönkretettek két világbirodalmat, egy harmadikat nem fognak!”
Az ex KGB főnök a római birodalomra és a cári rendszerre gondolt valamilyen furcsa antiszemita történelem magyarázattal. A harmadik világbirodalom minden estre megbukott: 1991-ben megszűnt a Szovjetunió, nyolc évvel azután, hogy Andropov meghalt.
Putyinnak valóban vannak zsidó barátai: például a Rotenberg fivérek, akikkel évtizedes üzleti barátság fűzi őket össze. Amikor Navalnij leleplezte Putyin sok milliárd dollár értékű birtokát a Fekete tenger közelében, akkor az egyik Rotenberg fivér vállalta el a tulaj névleges szerepét.
Putyin felfelé ívelő pályája idején nemigen foglalkozott ideológiával, ez csak akkor jutott eszébe amikor leállt az orosz gazdaság modernizációja, és végképp kiderült: a KGB-s nemzeti együttműködési modell versenyképtelen: Oroszország sem a Nyugattal sem Kínával szemben nem képes gazdasági erőt felmutatni. Ebben a zsákutcában indultak el a katonai megoldások: Grúzia, Krím félsziget és tavaly februárban Kijev, az ukrán kormányzat megdöntésére. Ennek ideológia alapja a nagyorosz nacionalizmus, melynek szerves része az antiszemitizmus. Ez nemcsak a cári időkben volt így, de Sztálin korában is. A szovjet diktátor cionista pereket készített elő a Szovjetunióban, Csehszlovákiában ezen a címen végeztek Slanskyval és más kommunista vezetőkkel. Magyarországon pedig cionista összeesküvés vádjával fogták el Péter Gábor altábornagyot, az ÁVH főnökét Sztálin parancsára néhány nappal a diktátor halála előtt 1953-ban.
Frontvonal – 2023. június 16.
- Az ukrán erők több irányban 2 kilométerre előrenyomultak, de erős ellenállással szembesülnek – mondta Hanna Maliar védelmi miniszterhelyettes összefoglalva a frontvonal helyzetét. Elmondta, hogy a hadsereg támadó és védekező műveleteket is végez, némi sikerrel Moszkva légi és tüzérségi fölénye ellenére.
- Az orosz hadsereg elismeri, hogy Ukrajnában harcok folynak a déli fronton, és most először félig-meddig elismeri, hogy területeket adott át. „A Vremivka kimagasló térségében a legaktívabb harcok Rivnopil és Urozsain körzetekben zajlanak ” – írta pénteken az orosz védelmi minisztérium, azt állítva, hogy az elmúlt húsz órában öt támadást vertek vissza a légierő és a tüzérség segítségével.
- Németország „azonnal” további 64 Patriot föld-levegő rakétát szállít Kijevnek – jelentette be Boris Pistorius német védelmi miniszter pénteken, a NATO brüsszeli ülésének második napján. „Létfontosságú Ukrajna támogatásának növelése” a „kemény harcok” kontextusában – mondta a Szövetség főtitkára, Jens Stoltenberg, üdvözölve „a szövetségesek által javasolt új hozzájárulásokat”.
- Volodimir Zelenszkij ismét kizárta a Moszkvával folytatott tárgyalások lehetőségét. „Ma találkozónk során világossá tettem, hogy bármilyen tárgyalás Oroszországgal most, amikor a megszálló a földünkön van, a háború befagyasztását, a fájdalom és a szenvedés lefagyasztását jelenti” – mondta az ukrán elnök az AFP- nek . Afrikai közvetítők pénteken.
- Az Atlanti Szövetség nem fogja meghívni Ukrajnát a július 11-i és 12-i vilniusi csúcstalálkozóra, de ebből az alkalomból szeretné megszervezni az új NATO-Ukrajna Tanács első ülését Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelenlétében – jelentette be Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára.
- „Leszállították az első nukleáris robbanófejeket Fehéroroszország területére” – jelentette be pénteken Vlagyimir Putyin. „Ezek csak az elsők. Nyár végére, év végére befejezzük ezt a munkát ” – folytatta az orosz elnök a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon, amelyet a televízió élőben közvetített.
- Az Egyesült Államoknak „nincs oka” változtatni nukleáris helyzetén, annak ellenére, hogy orosz nukleáris robbanófejeket telepítettek Fehéroroszországba – reagált az amerikai diplomácia vezetője, Antony Blinken. „Nem látunk arra utaló jelet, hogy Oroszország atomfegyver bevetésére készülne ” – tette hozzá.
„Oroszország területén nem használunk nyugati fegyvereket”
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kitart amellett, hogy Ukrajna nem használ nyugati fegyvereket Oroszország területe elleni támadásokhoz, és nem kapott fellebbezést nyugati országoktól ezzel kapcsolatban. Ezt kedden ukrán újságírókkal folytatott beszélgetése során nyilatkozta – írja az „Európai Igazság” tudósítója.
„Oroszország területén nem használunk nyugati fegyvereket, ezért nem fordul hozzám senki” – válaszolta Zelenszkij arra a kérdésre, hogy megkeresték-e a nyugati kormányok kormányaik fegyverhasználatával kapcsolatban az Orosz Föderáció területén.
Az államfő külön kommentálta az orosz területek megtámadásának vagy megszállásának lehetőségét a következő háború során, hangsúlyozva, hogy
„Ukrajna nem fogja elfoglalni egyetlen állam területét sem”.
„Mindez befolyásolja a hozzánk való hozzáállást, mint a NATO tagjaként vagy a jövő civilizált államaként. Ha az Európai Unióban akarunk lenni, a NATO-ban akarunk lenni, akkor ennek megfelelően kell viselkednünk” – mondta.
Alexandre De Croo belga miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy országa Ukrajnához fordul, hogy tisztázza azokat a híreket, amelyek szerint belga gyártmányú puskákat használtak Oroszország nyugati határán.
Ezt megelőzően a The Washington Post hírszerzésre hivatkozva arról számolt be, hogy az Ukrajna oldalán harcoló „Orosz Önkéntes Hadtest” és az „Oroszország Szabadsága” légió harcosai május végén a Belgorod térségébe betörő harcosok legalább négy taktikai járművet, amelyet korábban Ukrajna nyugati államaiba szállítottak.
Az ukrán titkosszolgálat robbantotta fel az Északi Áramlat földgázvezetékeket?
A Washington Post CIA forrásra hivatkozva azt közli, hogy már jóval a szeptemberi robbantások előtt, múlt júniusban az amerikai titkosszolgálat olyan információt kapott egy európai testvér intézménytől, hogy az ukrán titkosszolgálat vezetője kiadta a parancsot a tengeralatti földgáz vezeték megrongálására.
A jólértesült amerikai lap szerint a CIA értesítette hónapokkal előbb értesítette a titkosszolgálatokat a robbantás tervéről – a többi között a német titkosszolgálatot is hiszen Berlint közvetlenül érintette a tengeralatti földgázvezeték megrongálása. Az Északi Áramlat 1 és 2 vezetéket folyamatosan bírálta mind az Egyesült Államok mind pedig Lengyelország, Ukrajnáról már nem is beszélve.
Jaroslaw Kaczynski, Lengyelország erős embere egyenesen azt állította, hogy ez a vezeték, amely Lengyelországot megkerülve szállított földgázt Oroszországból Németországba olyan mint a Hitler-Sztálin paktum, amely 1939-ben felosztotta Kelet Európát benne Lengyelországot.
Molotov szovjet külügyminiszter az első világháborút lezáró békék szörnyszülöttének nevezte Lengyelországot. Varsóban ezt kevesen felejtették el a Szovjetuniónak.
Ki robbantotta fel a két tengeralatti földgáz vezetéket?
Seymour Hersh Pulitzer díjas újságíró, aki maga is a CIA-re hivatkozott, azt állította, hogy maga az amerikai titkosszolgálat állt az akció mögött. Állítását a többi között azzal igazolta, hogy olyan robbantási technológiája csak nagyon kevés országnak van, amely lehetővé tette a tengeralatti vezetékek megrongálását. Persze lehet, hogy Hersh verziója és a mostani kiszivárogtatás ugyanazt takarja: a CIA megbízásából, amerikai technológiával ukrán kommandósok robbantották fel az Északi áramlat 1 és 2 vezetéket épp akkor amikor Németországban idegesen készülődtek a gáztárolók végső feltöltésére a tél előtt.
Érdemes megemlíteni, hogy a Washington Post több olyan cikket is közölt már az idén, amely furcsa képet fest az ukrán vezetésről. A vietnami háború idején a Washington Post volt az első az Egyesült Államokban, amely kétségeket fogalmazott meg a háború értelméről. Jelenleg teljes a patthelyzet: a nyugati világ Hirosimában a G7 csúcstalálkozón feksorakozott Zelenszkij elnök béketerve mögé noha mindenki tudja: nincs olyan orosz vezetés, amely azt elfogadhatná. Mit követel Zelenszkij a tűzszüneti tárgyalások előfeltételeként? Azt, hogy Ukrajna teljes területét hagyják el az orosz csapatok beleértve a Krímet is. Putyin álljon a hágai nemzetközi bíróság elé háborús bűnök elkövetése miatt. Oroszország fizessen több mint 100 milliárd dolláros kártérítést az Ukrajnát ért háborús veszteségekért. Zelenszkij tanácsadója ehhez még hozzátette: szükség lenne egy demilitarizált övezetre Oroszország területén az ukrán határ mentén.
Ez teljes orosz kapitulációt jelentene, melyet Putyin aligha fogadhatna el.
Zelenszkij elnök állítólag bízik a katonai győzelemben Oroszország ellen, de nem véletlen, hogy az USA fegyveres erőinek távozó vezérkari főnöke úgy nyilatkozott: a katonák elérték a patthelyzetet, most már a diplomatákon a sor…
Orbán: ezt a háborút nem lehet megnyerni
Orbán Viktor szíve fáj az ukránokért. A háború kitörésekor elit egységeket vezényelt a közös határszakaszra. Az máig nem tisztázódott kétségbevonhatatlanul, hogy a magyar határt féltette vagy az ukrán területekre fájt a foga.
A magyar miniszterelnök az ukrajnai háborúról nyilatkozott a New York-i Bloombergnek.
“Érzelmi szempontból ez a háború tragédia, éppen ezért egész szívünkkel az ukránokat támogatjuk. Megértjük, hogy mennyit szenvednek“
– mondta szemrebbenés nélkül, tőle megszokott meglehetősen képmutatóan a magyar miniszterelnök.
Köztudott, hogy pokolian rossz a kapcsolata Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Az ukránok nehezen felejtik el azt, hogy Putyin agressziója után – 2022 február 24 – a magyar kormányfő első reakciója az volt, hogy az ukrán határra rendelte a magyar hadsereg elitegységeit. Kijevben meg vannak győződve arról, hogy Putyin Orbán Viktornak ígérte Kárpátalját, a magyar miniszterelnök pedig biztosra vette Putyin villámháborús sikerét.
Orbán az egyetlen olyan uniós tagállam vezetője, aki még nem járt Kijevben, hogy támogatásáról biztosítsa Zelenszkij elnököt. Aki bizalmas körben a CIA információi szerint azt is felvetette, hogy fel kellene robbantani a Barátság kőolaj vezetéket, amely az orosz olajat Ukrajnán keresztül hozza évtizedek óta Magyarországra. A Washington Post szerint az USA beszélte le Zelenszkij elnököt a Barátság kőolaj vezeték felrobbantásáról.
Mit mondott most az ukrajnai háború esélyeiről Orbán Viktor a Bloombergnek?
“Ukrajna nem nyerheti meg a háborút Oroszország ellen. Ha megnézzük a számokat, ha megnézzük a terepet, ha figyelembe vesszük azt, hogy a NATO tagállamok nem hajlandók csapatokat küldeni Ukrajnába, akkor nyilvánvaló, hogy a csatatéren nincs győzelem az ukránok számára.”
(Mondja ezt Orbán, amikor 1956-os forradalom nyugati segítségnyújtásának elmaradása miatt máig sértett politikai attitűdben ringatja a köznépet! Sőt, továbbmegy:
szerinte a konfliktusban nem az a fő kérdés, hogy ki támadott meg kit, hanem hogy mi fog történni a következő reggel!)
Ezt Washingtonban is így látják – legalábbis a Pentagonban, ahol a nyilvánosságra került titkos dokumentumok szerint kevesen hisznek egy ukrán offenzíva átütő sikerében. A vezérkari főnök szerint patthelyzet alakult ki a frontokon, ezért immár a diplomatákon a sor. A Washington Post szerint ugyanígy látja ezt Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója is, aki tűzszüneti tárgyalásokat készít elő, de ezzel a külügy és a CIA nem ért egyet. Jake Sullivan Bécsben tárgyalt Kína első számú diplomatájával, Vang Jivel az ukrajnai háborúról is. Kína közvetítő szerepet akar játszani a béke megteremtésében Ukrajna és Oroszország között.
“Amerikai-orosz megállapodás kell”
Ezt sürgette Orbán Viktor abban az interjúban, melyet a Bloombergnek adott. Putyin orosz elnök ugyanezen a véleményen van, Zelenszkij ukrán elnök viszont kijelentette: nem tárgyal az orosz elnökkel, mert az háborús bűnös. Biden elnök legutóbb Hirosimában erősítette meg az amerikai álláspontot a G7 csúcsértekezleten, ahol Zelenszkij elnök is jelen volt, hogy az USA nem tárgyal Ukrajna feje fölött Oroszországgal. Orbán Viktor emiatt, és sok más okból Trump visszatértére számít. Az ex elnök, aki vissza szeretne kerülni a Fehér Házba, azzal kérkedik, hogy egyetlen nap alatt tűzszünetet teremtene Ukrajna és Oroszország között. Ez nyilvánvalóan blöff, de a republikánusok jóval kevésbé hívei Ukrajna támogatásának mint a demokraták Washingtonban.
Orosz gázfüggés
A magyar miniszterelnök arról is beszélt a Bloombergnek, hogy Magyarország Katarból is importálni akar földgázt, de ez csak 2026-tól válthatja ki részben az orosz földgázt – hangsúlyozta Orbán Viktor a hosszútávú magyar-orosz gáz szerződés “előnyeit”.
Arról nem beszélt, hogy Putyin európai barátait épp a Gazprombankon keresztül pénzeli.
Egy ilyen listát a brit hírszerzés átadott a CIA-nek. Budapestről idegesen érdeklődtek: kiket találtak Putyin lefizetett barátainak listáján?
