Kezdőlap Címkék Zelenszkij

Címke: Zelenszkij

A háború 24 órája ukrán és orosz szemmel

Megpróbáltuk összeszedni a két háborúban lévő ország híreit. A kép természetesen nem átfogó és azt sem állítjuk, hogy bármelyik hírszolgáltató objektív képet mutat be a történésekkel kapcsolatban.

Ukrán hírszolgálatok

  • Ukrajna energiainfrastruktúrájának mintegy 30%-át találták el orosz rakéták október 10., hétfő óta – közölte kedden Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter. 
    Ukrajna megpróbálja „gyorsan helyreállítani az ellátást más forrásokból”.
    Arra a kérdésre válaszolva, hogy Ukrajna kap-e további energiát Európától, Haluscsenko azt mondta, hogy ez „a mérlegelés alatt álló lehetőségek egyike”. A miniszter megjegyezte, hogy Ukrajna energiarendszere „még stabil”, de felszólította a támogatóit biztosítsanak „olyan légvédelmi rendszereket, amelyek valóban segíthetnek infrastruktúránk védelmében mert meg kell védenünk légterünket. Az oroszokat nem érdeklik a nemzetközi megállapodások, nem törődnek semmiféle megállapodással vagy egyezménnyel.” 
  • 2022. október 11-én, kedden több mint 3800 város, település és község áramellátása állt helyre; azonban több mint 100 település maradt áram nélkül. 
  • Ukrajna védelmi minisztere arról számolt be, hogy újabb négy nagy mobilitású tüzérségi rakétarendszer (HIMARS) érkezett Ukrajnába az USA-ból. 
  • A rakétaterror Oroszország utolsó ütőkártyája. A tél előestéjén áram, hő, kommunikáció nélkül akarnak minket hagyni, félelmet és pánikot akarnak terjeszteni.
    „Szovjet fegyverekkel hárítjuk el a rakétatámadásokat, amelyek ráadásul hiányosak” – mondta Valerij Zaluzsnyij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka – csak október 10-én, az orosz erők 84 cirkáló rakétát lőttek ki. és 24 pilóta nélküli légi járművet indítottak Ukrajna békés városai ellen.
    Légvédelmi pajzsra van szükségünk az ország kritikus infrastruktúrája felett és a civilek védelmében.
    Ma a mi pajzsunk egész Európa védelme.
  • Az oroszok rakétákkal támadják meg Zaporizzsját. Robbanások hallhatók Mikolajivban, Nikopolban az oroszok gyújtólőszert használnak.
  • Az ukrán fegyveres erők megszilárdították pozícióikat Herszon megyében.
  • Az ukrán légvédelem egy reggel alatt 9 Shahed-136 drónt lőtt le Mikolajiv megye felett.
  • Az orosz erők hét S-300-as rakétát lőttek ki Zaporizzsja városára és külvárosára október 11-ről 12-re virradó éjszaka. Három embert mentettek ki a támadásban megsérült épületek romjai alól.

Orosz hírszolgálatok

  • Az FSZB közölte, hogy a krími hídon elkövetett terrortámadás szervezője az ukrán katonai hírszerzés vezetője, Kirill Budanov. 
  • Michael Whitney amerikai geopolitikai és társadalmi elemző szerint az ukrán kormány szándékosan lemond az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokról, hogy elhúzódó konfliktusba vonja Moszkvát és kimerítse erőforrásait. Erről írt a Global Research egyik cikkében.
  • Ellentétben az ukrán propaganda állításával, mely szerint az oroszoknak kifogytak a rakétái, október 12-én az orosz fegyveres erők továbbra is rakétákkal támadják Ukrajna kritikus infrastruktúráját.
  • A lengyel PERN üzemeltető bejelentette, hogy szivárgást fedeztek fel a Druzhba csővezeték egyik ágán. Ez a vonal szállít olajat Európába.
  • Az FSZB leállította az ukrán különleges szolgálatok által előkészített terrortámadásokat a moszkvai régióban terrortámadásokat a moszkvai régióban.
  • Az Orosz Föderáció Fegyveres Erőinek katonai űrereje precíziós csapással megsemmisítette az ukrán Fegyveres Erők légiparancsnokságának főhadiszállását. Erről az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériuma számolt be.
  • Lövöldözés hallatszik Kijevben – írja a TASS ukrán médiára hivatkozva. 

Megerősítették Putyin és Zelenszkij részvételét a G20-csúcstalálkozón

Az indonéz külügyminiszter megerősítette Putyin és Zelenszkij részvételét a novemberi G20-csúcson, melyet november közepén rendeznek Bali szigetén.

Retno Marsudi indonéz külügyminiszter hivatalosan is megerősítette, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök részt vesz a G20 Bali csúcstalálkozóján . Erről a TASS számolt be indonéz forrásokra hivatkozva.

Az indonéz külügyminiszter azt is hangsúlyozta, hogy „a jelenlegi világhelyzet instabil”, de osztálya igyekszik kapcsolatot teremteni a két állam vezetőjével.

A csúcstalálkozót Balin tartják november 15-16.

Korábban Putyin és Zelenszkij megállapodott abban, hogy részt vesznek a G20-csúcson. A G20-csúcson egy esetleges találkozó lesz az első személyes találkozó Oroszország és Ukrajna vezetői között a különleges katonai művelet február 24-i kezdete óta. „A G20-akat a béke, nem pedig a konfliktus platformjává akarjuk tenni” – mondta Husin Bagis indonéz nagykövet.

Ukrajna megnyerheti a háborút

Szenes Zoltán vezérezredesnek, aki korábban a vezérkar főnöke volt az a véleménye, hogy az ukránok akár meg is nyerhetik a háborút. A vezérezredes tanulmányait a Szovjetunióban végezte, de tanult az Egyesült Államokban is. Magyarországot képviselte a NATO-ban.

“Katonai vonalon nincs magyar különút. A NATO-n belül az történik amit az Egyesült Államok akar – különösen azután, hogy Putyin elkezdett az atombombával fenyegetőzni.”

Ben Hodges tábornok a Deutsche Wellenek úgy nyilatkozott, hogy amennyiben Putyin be akarja vetni az atomfegyvert, akkor azt az orosz hadsereg megakadályozná. Szenes tábornok szerint a döntéshozatal nukleáris ügyben ugyanolyan Oroszországban mint az Egyesült Államokban.

A legfelső szinten áll az elnök, a második szint a hadügyminiszter, a harmadik pedig a stratégiai erők parancsnoka.

“Ha a hidegháború idején sikerült elkerülni a nukleáris konfliktust, akkor most is van erre racionális esély. Putyinnak nehéz lenne elmagyaráznia az oroszoknak, hogy miért vetett be Ukrajnában atomfegyvert”

– hangsúlyozta Szenes Zoltán vezérezredes, aki az Andrássy körben fejtette ki a nézeteit. Szerinte az óriási nyugati támogatásnak köszönhetően Ukrajna olyan helyzetbe került, hogy megnyerheti a háborút.

Az USA és Nagy Britannia ezerszám képezi ki az ukrán katonákat

Az oroszok defenzívába szorultak Ukrajnában, mert kevés a katonájuk és a logisztikai rendszerüket szétrombolják az amerikai Himars rakétakilövők. Ebből Ukrajna százat kért az USA-tól. Egyelőre 16 van Ukrajnában és az amerikaiak még 18-at ígérnek. Olyat azonban nem szállítanak az ukránoknak, amely képes lenne lerombolni a krími hidat, mert ez kiélezné a konfliktust az USA és Oroszország között. A Himars rakéta kilövők megsemmisítik az orosz parancsnoki állásokat és a lőszer raktárakat. Az ukránok lassan nyomulnak előre, az oroszok pedig arra játszanak, hogy egy hónap múlva járhatatlanok lesznek az utak Ukrajnában.

Zelenszkij elnök jövő szeptemberre teszi a hadműveletek végét. Ha ilyen tempóban folytatódik a nyugati támogatás, akkor Ukrajna győzhet, mert a fegyverei jobbak, több a katonája és azok sokkal jobban motiváltak mint az oroszok. Szenes tábornok szerint mintegy félmillió fiatal orosz menekült el a mozgósítás elő. Elvben 65 éves korig lehet valakit behívni Oroszországban. Egy 60 éves vezérőrnagy is életét veszítette nemrégiben amikor a gépét lelőtték Ukrajna fölött. Az oroszoknak ugyanis nincsenek okos rakétáik, ezért kénytelenek berepülni az ukrán légtérbe, ahol az angol-amerikai légelhárító fegyverek végeznek velük.

Követi-e Zsukov marsall példáját az orosz tisztikar?

Sztálin halála után Zsukov marsall és Moszkalenko tábornok tartóztatta le a hatalomra pályázó Beriját, aki a titkosszolgálat főnökeként a legnagyobb hatalommal rendelkezett akkoriban.

“Moszkvában most a katonák a galambok” – fejtegette Szenes tábornok, aki emlékeztetett arra, hogy a politikai életből Putyin mindenkit eltávolított, aki veszélyes lehetne rá. “A héják jelen vannak a parlament mindkét házában és Putyin környezetében is. Ilyen például Medvegyev, az egykori liberális, aki most a Védelmi Tanács alelnökeként fenyegeti atomháborúval a Nyugatot. Ilyen Prigozsin, Putyin “szakácsa”, aki a Wagner hadsereget megszervezte az elnök támogatására.”

Akad-e most olyan bátor katonai vezető mint Zsukov marsall, hogy leváltsa Putyint?

Utána azután lehetne deklarálni, hogy “más fontos beosztásba került” – esetleg a túlvilágon. Berija halálának körülményeiről máig sincs hiteles információ.

Szenes tábornok ezzel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy Oroszországban nincsen hagyománya a békés vezetőváltásnak. Putyin mindenesetre tisztogat a hadseregben és a hadiiparban. Új parancsnokot nevezett ki Ukrajnában. Szurovikin hadseregtábornok eredetileg harckocsizó volt, most viszont a légierő parancsnoki posztjáról került Ukrajnába. Az orosz légierő leszerepelt: a pilóták nem mernek berepülni az erős ukrán légvédelem miatt. Putyin kirúgta a hadiipar vezetőjét, aki hiába állította át a gyárakat hétszer 24 órás háborús műszakra, de nem tudta pótolni a nyugati chipeket és alkatrészeket.

Repült az a hadügyminiszterhelyettes is, aki a hadtápot irányította: óriási korrupcióra és szervezetlenségre derült fény.

1,5 millió téli egyenruha szőrén szálán eltűnt a raktárakból.

Orbán és a NATO

A magyar miniszterelnök egyensúlyoz – mutatott rá Szenes Zoltán, aki szerint a magyar NATO nagykövet nincs épp könnyű helyzetben, de a katonák egyértelműen követik az észak-atlanti vonalat, melyet az USA határoz meg.

Nincs senki, aki felhívná a magyar miniszterelnök figyelmét arra, hogy Ukrajna megnyerheti a háborút?

– kérdezte Jeszenszky Géza ex külügyminiszter.

Szenes Zoltán tábornok tapintatosan nem foglalt állást, de arra rámutatott, hogy a NATO szerint 300 ezer európai katonának kellene szembenállnia Putyinnal. Az európai NATO tagállamok csapatainak összlétszáma ennél nem sokkal nagyobb. Ennek a 300 ezer katonának harcképzettnek kellene lennie. Magyarországon mindössze két zászlóalj van, amelyről ez elmondható – mondta Szenes Zoltán tábornok. Orbán Viktor kiadta a készültség fokozásának jelszavát. Némi problémát jelent, hogy kevesen jelentkeznek katonának, mert kicsi a fizetés, a szolgálat meg nem kifejezetten családbarát. Senki nem tudja, hogy mi lesz, ha végetér a háború Ukrajnában illetve, ha Putyin megbukik, de az világos, hogy az USA NATO Schengent akar vagyis, hogy a szövetségesek csapatai szabadon mozoghassanak, a tagállamok engedélye nélkül átléphessék a belső határokat.

Új tábornok az orosz csapatok élén Ukrajnában

Szergej Szurovikin hadseregtábornok irányítja ezentúl az orosz hadműveleteket Ukrajnában, ahol az elmúlt több mint hét hónapban inkább a kudarcok jellemezték Oroszország furcsa háborúját.

Az 55 éves hadseregtábornok igazi háborús veterán: a Csecsenföldön és Tadzsikisztánban harcolt, majd pedig 2015-ben Szíriában. Az orosz hadsereg mindenütt példátlan brutálissal küzdött, és ehhez képest inkább csak látszat eredményeket ért el. Tadzsikisztánban a helyzet továbbra is bizonytalan. Csecsenföldön az a Kadirov uralkodik, akinek apja Szurovikin tábornok ellen harcolt a második csecsen háború idején. Putyin akkor megvette az idősebb Kadirovot, akit ellenségei felrobbantottak. Fia, az ifjabb Kadirov, akit Putyin épp most nevezett ki vezérezredessé, Ukrajnában látogatott. Azokban a tartományokban tett látogatást, amelyeket Putyin elfoglalt. Szándékai szerint végleg, csakhogy még harcok folynak itt is.

Közben látványos akcióval felrobbant a Krímet a szárazfölddel összekötő híd, melyet annak idején Putyin személyesen avatott fel. Ezzel minden bizonnyal az ukránok akartak kedveskedni Putyinnak a hetvenedik születésnapján.

Maga Putyin a parancsnok

Ukrajnában kezdett Sojgu hadügyminiszter volt a felelős a hadműveletekért. Akkor még azt hitték Moszkvában, hogy a villámháborút távirányítani lehet. Nem kell hozzá különösebb szakértelem sem hiszen Sojgu hiába hadseregtábornok, de nem igazi katona. Putyin kollégája volt a KGB-ben. Az orosz hadsereg mindmáig fájlalja, hogy Putyin nem kérdezte meg őket az Ukrajna elleni hadműveletről. Kizárólag egykori KGB-s barátaival konzultált, akik közül azután lecsukatta azokat, akik az ukrajnai hírszerzés élén álltak.

Minden bizonnyal azt jelentették Putyinnak, hogy az ukrán ellenállás pillanatok alatt összeomlik, Zelenszkij elnök meghal vagy elmenekül. A lakosság pedig virággal fogadja az orosz csapatokat. Mindebből semmiben lett. Az USA által megerősített ukrán hadsereg ellenállt, az orosz csapatok pedig nem tudták, hogy miért is harcolnak valójában? A parancsnokok eladták a benzint és a fegyverek egy részét a feketepiacon.

Putyin Dvornyikov hadseregtábornokot nevezte ki az Ukrajnában harcoló alakulatok parancsnokává. Ő orosz mércével mérve is kivételesen brutális tábornok. Ezt Szíriában bizonyította amikor földdel tette egyenlővé Aleppo milliós városát, amely már az ókorban is fontos gazdasági és kulturális  centrum volt.

Ukrajnában ő foglalta el Mariupolt, ahol a kíméletlen tüzérségi tűzben civilek százai vesztek oda.

Az ukránok ellentámadást indítottak Harkov környékén, az oroszok pedig elfutottak. Ezekután érezte úgy Putyin, hogy új parancsnok kell Ukrajnában. Moszkvából különben már ő irányítja a hadműveleteket. Félreállította nemcsak Sojgu hadügyminisztert, aki nem sokat ért a hadászathoz hanem Geraszimov hadseregtábornokot is. A vezérkari főnök kiváló katona hírében áll, nevéhez fűződik a hibrid hadviselés feltalálása.

A Krím félsziget elfoglalásakor a hibrid hadviselés remekül működött. Az oroszok szinte puskalövés nélkül foglalták el a stratégiailag fontos területet, mert az ukrán tisztikar egy része árulónak bizonyult.

Most viszont a fegyveres erők és az ukránok többsége kiállnak Zelenszkij elnök mellett. Az ukrán elnök kijelentette: a hazája területét annektáló Putyinnal nem tárgyal. Hozzáfűzte: nem nekünk kell tartanunk Putyin atomfegyverétől hanem neki kell félnie a saját népétől!

Putyin előre menekül

Az orosz elnök bejelente az orosz katonai erők „részleges katonai mozgósítását”. „A Nyugat nukleáris zsarolás alatt akar minket tartani: de nekünk is vannak ilyen a fegyvereink, és készek vagyunk bármilyen eszközt bevetni. Én nem nem blöffölök” – jelentette ki az orosz elnök.

Vlagyimir Putyin orosz elnök televíziós beszédében az ukrajnai háború eszkalációját jelezte, országában „részleges katonai mozgósítást” jelentett be, amelyre – szerinte – azért van szükség, mert a Nyugat „gyengíteni, megosztani és elpusztítani akarja Oroszországot”. 

Putyin a Nyugathoz fordulva azt is mondta:

„Bizonyára minden rendelkezésünkre álló katonai eszközt be fogunk vetni. Akik atomfegyverekkel próbálnak megzsarolni minket, azoknak tudniuk kell, hogy nálunk is vannak ilyenek. Ez nem blöff.”

Putyin bejelentése sebességváltást jelent Oroszország háborús erőfeszítéseiben:

Moszkva eddig mindig „különleges katonai műveletnek” nevezte az Ukrajnában folyó agressziót, és  most ez a második alkalom a második világháború óta, hogy katonai mozgósítást jelentenek be.

A részleges mozgósítás legfeljebb 300 000 tartalékost érinthet (Oroszországnak 2 millió fős katonai tartaléka van).

A részleges katonai mozgósítással a tartalékos katonaság ismét hadrendbe kerül. 

„Népünk védelme, Oroszország szuverenitása és területi integritása érdekében támogatom a védelmi minisztérium és a vezérkar döntését a részleges mozgósítás bevezetéséről”

-mondta Putyin, pontosan kifejtve, hogy „a tervezet csak azokat az állampolgárokat érinti, akik katonai szolgálatot teljesítettek a fegyveres erőknél, akik már rendelkeznek tapasztalattal és képzettséggel. A rendeletet már aláírták, „a mozgósítási rendelet alkalmazásában” mától indulnak a kezdeményezések.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter közvetlenül Putyin után a tévében nyilatkozva „nehéznek” minősítette a helyszíni körülményeket:

„Nem Ukrajna ellen harcolunk, hanem a Nyugat ellen”.

A Donbász – jelentette be akkor az orosz elnök – „részben felszabadult”, de új lépésre van szükség, ehhez pedig „az orosz csatlakozási népszavazást kiíró ukrajnai területek Moszkva támogatását élvezik”.

Moszkva célja Ukrajnában továbbra is „az egész Donbász felszabadítása”, és ez egy „megingathatatlan” határozat. A szeptember 23. és 27. között sorra kerülő népszavazást tegnap jelentették be Luhanszk és Herszon térségének oroszbarát vezetői . Ha a szavazás a széles körben várt módon zajlana, akkor ezek a területek, amelyek Ukrajna területének körülbelül 15 százalékának felelnek meg (és nagyjából Portugália nagyságú területnek felelnek meg), Moszkva szempontjából orosz területté válnának, és így minden ukrán támadás, ezeken a területeken Oroszország területe elleni közvetlen támadásnak minősül.

A Nyugat már világossá tette, hogy nem kívánja elismerni ezeknek a népszavazásoknak az eredményét. Tegnap mind az Egyesült Államok külügyminisztériuma, mind a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg nemet mondott az elismerésre.

Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója, Mihajlo Podoljak azt mondta, Putyin szavai „megjósolhatók”, és arra utalnak, hogy „a háború nem Moszkva tervei szerint alakul.” 

A brit külügyminisztérium „aggasztó eszkalációnak” nevezte Putyin nyilatkozatát, és egyértelművé tette, hogy az orosz elnök „fenyegetéseit” „komolyan kell venni”.

Robert Habeck német alkancellár is „eszkalációnak” nevezte a Putyin által bejelentett helytelen lépésről beszélt: „Konzultálni fogunk, hogy miként reagáljunk politikai szinten” – magyarázta. Egyértelmű, hogy Ukrajnának továbbra is „teljes támogatást” kell kapnia.

Orosz tábornok győzte le az orosz csapatokat Harkov körül

0

Olekszandr Szirszkij vezérezredes tervezte meg azt a hadműveletet, mellyel futásra kényszerítették az orosz haderőt Ukrajna északkeleti részén. Az ukrán szárazföldi erők parancsnoka már nem először mutatta meg az oroszlán körmeit hiszen ő védte Kijevet, melyet az orosz csapatok három nap alatt el akartak foglalni. Az orosz elit kommandós alakulatot megölték a repülőtéren, ahol ők tervezték Zelenszkij elnök és az ukrán katonai vezetés legyilkolását.

Kicsoda Olekszandr Szirszkij vezérezredes, akinek Zelenszkij elnök az életét és katonai sikereit köszönheti?

Orosz parancsnok az ukrán erők élén

Az 57 éves vezérezredes életrajza elég titokzatos. Csak annyit lehet tudni, hogy Moszkva mellett Vlagyimirban született, és az orosz fővárosban járt katona iskolába. Ukrajnában népszavazást tartottak a függetlenségről a Szovjetunió felbomlása után , és az emberek több mint 90%-a az elszakadás mellett döntött. Köztük sok ukrajnai orosz is.

Putyin valószínűleg nagyot tévedett akkor amikor azt hitte, hogy Ukrajnában az oroszok tárt karokkal várják majd az orosz hadsereget. Az ukrajnai oroszok jelentős része éppúgy a Nyugathoz szeretne tartozni mint az ukránok. A Moszkva barát rendszerek ugyanis csak stagnálást és általános korrupciót hoztak Ukrajnának.

2014-ben következett be a fordulat Kijevben amikor elkergették Putyin emberét, Janukovicsot.

A nyugat barát kormányok megkezdték a nyugati nyitást. A hadseregben ez azt jelentette, hogy a szovjet iskolákban kiképzett tisztikar amerikai továbbképzésben részesült.

Olekszandr Szirszkij tábornok vezette az ukrán hadsereg átképzését a NATO normák szerint. Az amerikaiak javaslatára nevezte ki őt 2019-ben a szárazföldi erők parancsnokává Zelenszkij elnök. Olekszandr Szirszkij tábornok kezdettől fogva úgy nyilatkozott, hogy az oroszok nagyon meg fognak lepődni Ukrajnában, mert az ellenállás sokkal erősebb lesz mint ahogy ők gondolták. Egyetlen négyzetmétert sem adunk át harc nélkül – jelentette ki február végén amikor még sok nyugati katonai szakértő is úgy vélte, hogy Putyin gyors győzelme elkerülhetetlen Ukrajnában.

Olekszandr Szirszkij kiváló stratégának bizonyult: nagy önállóságot hagyott a helyi parancsnokoknak, de a nagy hadműveleteket ő tervezte meg. Ő irányította a harcot a keleti fronton Ukrajnában 2014 után amikor az oroszok két kormányzóságban is fegyveres alakulatokat hoztak létre Kijevvel szemben. Szirszkij tábornok tisztában volt ezeknek a milíciáknak a katonai értékével. Ezért

a mostani nagy áttörést úgy tervezte meg, hogy azt az arcvonalat támadták meg, melyet a milíciák védelmeztek.

Ezt a szovjet katona iskolákon tanítják: a második magyar hadsereget is azért érte megsemmisitő erejű támadás, mert a szovjet tábornokok így tudták bekeríteni a sokkal nagyobb erőt képviselő náci haderőt. Szirszkij tábornok bizonyította, hogy az ukrán hadsereg nemcsak partizán jellegű védekezésre hanem ellentámadásra is képes. A siker morális értelemben valószínűleg sokkal nagyobb mint pusztán katonai tekintetben. A téltől ugyanis mindkét harcoló fél tart Ukrajnában. Mind Zelenszkij mind pedig Putyin úgy nyilatkozott, hogy a háborúnak véget kellene érnie a tél beállta előtt. Csakhogy mindkét fél győzelmet akar felmutatni mielőtt tárgyalna a tűzszünetről. Egyelőre ez Ukrajnának sikerült, ahol egy orosz tábornok mért csapást az agressziót elkövető orosz csapatokra, melyek egyre kevésbé értik: miért is kellene meghalniuk Putyin parancsára?

Veszíteni tudni kell: Putyin rosszul áll Ukrajnában

A katonák immár nem hajlandók meghalni Putyinért, rabolni még igen – vonta le a tanulságot az orosz csapatok megfutamodásából Latinyina ellenzéki vezető persze már külföldön.

Nemes Gábor, a Kossuth Rádió egykori moszkvai tudósítója naponta követi a háború fejleményeit és meglepő dolgot tapasztalt: immár Putyin eddig mindenre elszánt híveiből is hiányzik a kötelező kincstári optimizmus.

Miért telepítik ki a polgári lakosságot a csapataink által korábban elfoglalt területekről? – kérdi Szimonjan, az Rt.com főnöke, aki a háború első napjaiban még arról szónokolt, hogy elég egy-két nap, és Ukrajna ellenállása megszűnik.

Hirtelen felfedezte magában a béke angyalt, aki arról álmodik, hogy visszatér a szovjet propaganda idill Ukrajnába, ahol a lányok felváltva énekelnek ukránul és oroszul. Mindezt akkor adta elő amikor az orosz tüzérség bosszúból szétlőtte Harkov legnagyobb erőművét – sötétségbe borítva ezzel Ukrajna második legnagyobb városát, melyet az oroszoknak nem sikerült elfoglalniuk.

“Az oroszok a legjobb oldalukat mutatják, a hátukat”

Ezen ironizált Volodimir Zelenszkij elnök, aki nemrég találkozott Tony Blinken amerikai külügyminiszterrel Kijevben. Érdekes, hogy az USA külügyminiszter látogatását nem jelentették be előre.

Blinken mindenesetre arról biztosította Zelenszkij ukrán elnököt, hogy a jövőben is számíthatnak az USA maximális támogatására.

Erre rá is van szorulva Ukrajna, amely a gazdasági csőd szélén áll. Hadserege hiába tör most előre, ha csak olyan pénzzel tudják fizetni őket, amelynek nincsen fedezete. Az amerikaiak elsősorban fegyvert szállítanak, és ennek nagy szerep jut a katonai sikerekben, de nem oldja meg a polgári társadalom gondjait. Zelenszkij elnök korábban azt mondta, hogy a tél beállta előtt véget kell vetni a harcoknak, mert különben nem lesz energiaforrás a fűtési időszakban.

Most nyoma sincs annak, hogy a több mint féléve tartó háború belátható időn belül véget érne.

William Burns, a CIA főnöke, aki nemrég az USA moszkvai nagykövete volt, úgy értékelte a helyzetet, hogy Putyin elveszítette a háborút. Érdekes módon mind több orosz szakértő is arra döbben rá, hogy politikailag megnyerhetetlen a háború. Valószínűleg az orosz vezérkarnak is kétségei vannak, mert nemigen szólalnak meg a legutóbbi időkben. Nemes Gábor szerint ennek az lehet a magyarázata, hogy Putyin személyesen irányítja a hadműveleteket. A tábornokok véleményét nem hallgatja meg hanem maga dönt mindenben – egykori KGB-s barátaival együtt.

A kudarc mindig árvagyerek – mondta De Gaulle tábornok.

Most Putyin elszánt hívei az orosz vezérkart vádolják szabotázzsal. Korábban Putyin már lecsukatta az FSZB Ukrajna ügyeivel foglalkozó vezetőit, mert a villámháborús tervek befuccsoltak. Most az elhúzódó háború sem hoz sikereket. Az első világháború idején a cár azért bukott meg, mert a katonák abba akarták hagyni a háborút.

Az USA mindenesetre elhúzódó háborúra számít: 18 frontország kap összesen egymilliárd dolláros segélyt. Magyarország nincs közöttük bár határos Ukrajnával. Az amerikaiakat aggasztja Orbán Viktor túlságosan jó kapcsolata Putyinnal. Ezért az új amerikai nagykövet állítólag azzal a feladattal érkezett Magyarországra, hogy megtudja: miért is szereti annyira a magyar kormány az orosz diktátort, aki több mint féléve háborúzik a vele is szomszédos Ukrajnával?!…

Az orosz titkosszolgálat tudta: a villámháború kudarcra van ítélve

0

A CIA elemzései alapján a Washington Post ismerteti az FSZB tevékenységét az ukrajnai agresszió előkészítésében. Eszerint a KGB utód szervezete hónapok óta készült az Ukrajna elleni támadásra.

Az információk szerint speciális részleget hoztak létre, melynek eredeti létszáma 30 fő volt, ezt felemelték 160-ra. Ez csak a központi állomány, nagyon sokan dolgoztak a terepen. Az ukrán titkosszolgálat is tele volt beépített emberekkel, de ezeknek többségét a kémelhárítás semlegesítette, ezért nem tölthettek be olyan szerepet mint a Krím elfoglalása idején. Akkor az ukrán csapatok parancsnoka egyszerűen átállt az oroszok oldalára, akik így szinte puskalövés nélkül foglalhatták el a stratégiai fontosságú félszigetet, ahol a fekete tengeri orosz flotta főhadiszállása van (Szevasztopol).

Az FSZB helyi emberei most jelentették Moszkvának, hogy a lakosság többsége megszállóknak tekintené az orosz katonákat, és mindössze 2% felszabadítónak. Ezért is javasoltak villámháborút Putyinnak hiszen akkor mire az emberek észbekaptak volna máris megtörténik a hatalomváltás.

Zelenszkijt likvidálni akarták abban az esetben, ha nem menekül el. Helyére két kormány is készülődött. Az egyiket, melyet Janukovics vezetett volna Belaruszban állították össze, mert onnan volt Kijev a legközelebb. A másik kormány keleten készülődött, az orosz “népköztársaságokban”, illetve Oroszország déli részén. Ennek élén Oleg Carjov a Régiók Pártjának egykori vezetője állt volna.

Az FSZB nemigen bízott a villámháború sikerében, de ezt nem merték megmondani Putyinnak.

A Washington Post szerint a diktátor, aki pedig az FSZB újjászervezője volt, saját csapdájába esett: elhallgattatta a kritikus hangokat, amelyek olyasmit mondtak volna, amit ő nem akart hallani. A téves helyzetértékelés miatt az FSZB és a szpecnaz kommandósai csapdába estek Kijevben, és megölték őket mielőtt ők végezhettek volna Zelenszkij elnökkel. A villámháborúból semmi sem lett.

Mi történt az FSZB ukrán részlegének vezetőivel?

Börtönben várják a bíróság szigorú, de igazságos ítéletét – már ahogy az az ilyen rendszerekben szokásos. Az orosz titkosszolgálatokról éppúgy mint a hadseregről kiderült: nagyobb a hírük mint a valós teljesítményük.

A király meztelen

Így értékelte az orosz titkosszolgálatok teljesítményét Ukrajnában Horváth József tábornok a Magyar Nemzetben. A magyar titkosszolgálat veteránja józan elemzésben mutatta ki, hogy ha volt olyan állam, melyet az FSZB-nek ismernie kellett, akkor az Ukrajna volt. Mégis fatális hibát követtek el az értékelésben. Horváth József tábornok nem tette fel a kérdést, hogy vajon miért szerepelt le ennyire az orosz titkosszolgálat Ukrajnában?

Tudták, hogy Putyin terve nem reális, de nem mertek szólni  Vagy megerősítették Oroszország diktátorát abban a hitében, hogy Ukrajna népe várja őt?

Ez ma már lényegtelen.

Arra azonban a Washington Post nem sok szót veszteget, hogy mi volt az amerikaiak szerepe Ukrajnában. Pedig az orosz villámháború kudarcában ők játszottak főszerepet az orosz kommandós akció meghiúsításában és Zelenszkij elnök megmentésében. Az FSZB a legnagyobb hibát az amerikaiak lenézésével követte el: az afganisztáni csúfos kudarc után úgy gondolhatták Moszkvában, hogy a Biden adminisztráció impotens e téren. Putyint, a KGB veteránját kínos csalódás érte, mert saját emberei, az FSZB tájékoztatták félre méghozzá a döntő pillanatban. Így változott Putyin birodalmi álma rémálommá, a hűséges FSZB pedig karikatúrává. Az egész orosz vezetés  panoptikummá, amelyen csak azért nem lehet nevetni, mert nukleáris világháborúval megsemmisítheti az egész földi civilizációt.

Lavrov szó nélkül távozott

0

Szergej, mit akartok valójában? – kérdezte Tony Blinken amerikai külügyminiszter az orosz diplomácia vezetőjét utolsó találkozásuk során Putyin ukrajnai agressziója előtt – számolt be most a Washington Post. Szergej Lavrov válaszul szó nélkül kisétált.

Egy hónappal később megindult az orosz hadsereg Ukrajna ellen noha azt addig mindenki cáfolta az orosz vezetők közül – beleértve az örmény származású külügyminisztert is. Miért nem mondott semmit sem Lavrov? Egyrészt, mert nem hatalmazták fel erre, másrészt pedig lehetséges, hogy még nem volt döntés Moszkvában.

Wallace brit védelmi miniszter  kerek perec megkérdezte akkoriban Szergej Sojgu hadügyminisztert: megtámadja-e Oroszország Ukrajnát? Sojgu a szemébe nézett, és közölte nem! Valószínűleg még akkor sem volt végleges döntés. Azt állítólag hárman hozták meg Moszkvában: Putyin, Sojgu hadügyminiszter és Nyikolaj Patrusev, aki Putyin utóda volt az FSZB élén, most pedig a majd mindenható Védelmi Tanács titkára. Lavrovot előtte meghallgatták, de a véleményét nem fogadták el. A rutinos diplomata nem ajánlotta a katonai akciót.

Zelenszkij szerepe

Az ukrán elnök és közvetlen munkatársai sokáig kételkedtek az amerikai hírszerzés értesüléseiben, melyek szerint küszöbön áll a támadás. A Washington Post szerint azt gondolhatták, hogy az USA csak rájuk akar ijeszteni, hogy azután a fejük fölött megalkudjon Moszkvával. Az orosz támadás megindulása után viszont Zelenszkij pánikba eshetett, és azonnal kérte Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadót: kapcsolja Biden elnököt. Zelenszkij segítséget kért és kapott – számolt be a Washington Post, melynek részletes összefoglalója nyilvánvalóan a State Department jóváhagyásával készült csaknem hat hónappal azután, hogy Putyin csapatai megkezdték az agressziót Ukrajna ellen.

Vajon mennyiben hiteles ez a beszámoló?

Ha Zelenszkij elnök szinte az utolsó pillanatig kételkedett az orosz támadásban, akkor hogy sikerült megállítani a villámháborús akciót, melyet Putyin 3-5 napra tervezett?

Valószínűleg az történt, hogy az amerikai hadsereg és a CIA közvetlenül az ukrán partnerekkel épített ki olyan szoros kapcsolatot, hogy azok felkészülten várták az orosz ejtőernyősöket, akiknek el kellett volna foglalniuk Kijevet és meggyilkolniuk Zelenszkij elnököt. Akinek nem a parancs kiadás a feladata hanem a PR, amelyet remekül teljesít is.

A kérdés csak az, hogy miért most tette közzé a részletes beszámolót a Washington Post?

Erdogan török elnök a hírek szerint csúcstalálkozót készít elő Putyin és Zelenszkij között. Mind az ukrán mind az orosz elnök gyakran nyilatkozta azt, hogy a tél beállta előtt be kellene fejezni a harcokat Ukrajnában. A tűzszünethez az kellene, hogy mind Putyin mind Zelenszkij diadal jelentést tudathasson a saját népével.

A koreai háború idején ez még sikerült: 1953-ban Sztálin halála után megkezdődött az enyhülés, és a Nyugat és a Kelet lezárta a három éve folyó háborút, amely borzalmas pusztítást vitt végbe  anélkül, hogy bármelyik fél elért volna bármit is. Mégis mindkét oldal diadal jelentéseket közölt a saját közvéleményével holott a fegyverszüneti vonal pontosan ott húzódott a két Korea között mint a háború kezdetén. Béke megállapodás azóta sincs.

Most sokminden más mellett az a probléma, hogy van internet, ezért a hatalomnak nehéz hitelesen hazudnia. Nehéz, de nem lehetetlen. Lehet, hogy a Washington Post cikk sorozata felhívás keringőre. Ahogy a háború előtt szinte senki sem hitt abban, hogy Putyin meghozza élete legrosszabb döntését és megtámadja Ukrajnát, ma ugyanígy szinte senki sem hisz a tűzszünetben. Annak viszont mindenki örülne, ha katonák helyett diplomaták vennék át a fő szerepet. Végülis Lavrov válaszolhatna úgy az amerikai külügyminiszter kérdésére, hogy békét akarunk! Talán el is hinnék neki…

“A Nyugat elveszítette az ukrajnai háborút”

“Én nagyon kritikus vagyok a saját kultúránkkal és civilizációnkkal szemben, de azt nem gondolom, hogy hanyatlásban van. Szerintem iránytévesztésben van, és korrekcióra lenne szükség. Ez a véleménye Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértőnek, aki Aradon született, de fiatal kora óta Izraelben él.

A magam részéről vajmi kevés különbséget látok az orosz és az ukrán rendszer között, azt leszámítva, hogy ebben a háborúban Oroszország az agresszor.

Ezt a háborút a Nyugat elveszítette még akkor is, ha Oroszország nem nyeri meg azt”

– mondta az Index portálnak.

Castel úgy véli, hogy nem Putyin döntött hanem az orosz elnök az általános nyomás hatására cselekedett.

“Teljesen mellékes az, ami a Kremlben történik. Vannak objektív tények és ezeket nem lehet megváltoztatni. Egy külföldi tudósító már a kilencvenes években azt jelentette Moszkvából, hogy bárkivel beszélt Oroszországban: a NATO keleti terjeszkedését stratégiai fenyegetésként fogták fel.”

Mi lehetne a megoldás?

“A gyengének el kell fogadnia az erősebb igényeit. Cicero szerint jobb egy igazságtalan béke mint egy igazságos háború. Ki kell egyezni mielőtt nagyobbak lesznek a károk Ukrajnában. Kompromisszumot kell találni az oroszokkal“

– hangsúlyozza Castel izraeli biztonságpolitikai szakértő.

Akinek a véleménye szinte egybecseng Kissinger egykori amerikai külügyminiszter nézeteivel. A 99 éves veterán többször is kifejtette, hogy mielőbb tűzszünet kellene kötni Ukrajnában. Aztán következhetnének a véget nem érő béketárgyalások. A tűzszünetre az USA vehetné rá Zelenszkij elnököt, mert a pénzt és a fegyvereket jórészt onnan kapja Ukrajna – érvel Henry Kissinger, aki ötven évvel ezelőtt kibékítette az antikommunista Nixon elnököt Mao elnökkel, aki több millió ember halálért volt felelős a kommunista diktatúrában Kínában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK