Kezdőlap Címkék Válság

Címke: válság

Bárándy: a rendeleti kormányzással Magyarországon megszűnt a demokrácia

“A kormány felülírhatja a törvényeket, hatályon kívül helyezheti azokat, korlátozhatja az alapvető jogokat, tehát például a mozgás szabadságát, a szólás szabadságát, a gyülekezés szabadságát, a magánlakás szentségének a tiszteletben tartását, a kiutazást külföldre illetve a beutazást külföldről, a kapcsolattartást egy külföldivel” – foglalta össze a kormány jogosítványait a jelenlegi helyzetben Bárándy Péter egykori igazságügyi miniszter, aki a kontroll.hu-nak nyilatkozott.

Bárándy, aki jelenleg egy ügyvédi iroda vezetője, sietett hozzáfűzni, hogy a jelenlegi magyarországi helyzet semmiképp sem indokolja a rendeleti kormányzást, melyet Orbán Viktor kezdetben a Covid pandémiára hivatkozva vezetett be, majd ennek elmúltával az ukrajnai háború lett a hivatkozási alap. Valójában arról van szó, hogy Orbán demokrácia felfogása kizárólag a választásokra vonatkozik: miután azokat 2010 óta kétharmados fölénnyel megnyerte, ezért feljogosítva érzi magát arra, hogy mellőzze a parlamentet, amely amúgyis elfogadja minden törvényjavaslatát.

A szuverenitás Orbán szabadsága

“A jog nyelvén teremtenek egy olyan teljeskörű szabadságot a kormány, és ezen belül a miniszterelnök számára, hogy lényegében azt teszi, amit akar”

– hangsúlyozta Bárándy Péter egykori igazságügyi miniszter. Orbán lopakodó rendőrállama Vlagyimir Putyint utánozza, aki fokozatosan szerezte meg a teljhatalmat Oroszországban. Így tudta zsákutcába, az ukrajnai háborúba vezetni Oroszországot noha a fegyveres erők vezérkari főnöke és a katonai hírszerzés parancsnoka ellenezte “a különleges hadműveletet”, amely immár csaknem három éve tart, és tökéletesen megnyerhetetlen háborúvá vált.

Miért követi Orbán ebben a zsákutcában Vlagyimir Putyint? Egyrészt, mert rendszere éppúgy gazdasági válságban van mint Oroszország, csak épp más okból: nem jönnek az uniós eurómilliárdok, amelyeket beleszámolnak a költségvetésbe noha pontosan tudják: esély sincsen azok megérkezésére. A pangó gazdaság felszínre hozta az elégedetlenséget: a semmiből érkező Magyar Péter a hatalom kihívójává vált. Bárándy Péter Magyar Péter ügyvédje, aki ingyen vállalta el a legnagyobb ellenzéki szervezet vezérének jogi képviseletét.

Orbán fél, és a félelme nem alaptalan

A magyar miniszterelnök pezsgőt bontott Donald Trump megválasztásakor, mert a demokrata adminisztráció elszántnak mutatkozott arra, hogy leveszi őt a sakktábláról.

Trump viszont pozitív példaként említette többször is a magyar miniszterelnököt, ezért az új USA nagykövet nyilvánvalóan nem jelent veszélyt Orbán számára. Az Európai Unió két vezető nagyhatalma, Franciaország és Németország olyan zilált helyzetben van, hogy nem gondolhat Orbán leváltására. A külső veszély tehát elhárult, de annál nagyobb a belső veszély. Orbánnak legkevesebb 2500 milliárd forintra lesz szüksége, hogy megvásárolja a választópolgárok többségének szavazatait 2026-ban.

Ha nem jönnek az eurómilliárdok Brüsszelből, és a magyar gazdaság folyamatosan alulteljesít, akkor igen nehéz lesz a magyar miniszterelnöknek megszereznie e csinos summát. A hétvégi romániai elnökválasztás fontos figyelmeztetés Orbánnak is: az elégedetlen közvélemény könnyen okozhat meglepetéseket.

Ahogy a Kétfarkú Kutyapárt kisöpörte a Fideszt a XII-ik kerületből, ahol maga Orbán Viktor is lakik Budapesten, úgy az elégedetlenség hulláma véget vethet a nemzeti együttműködés rendszerének 2026-ban.

Calin Georgescu független jelöltnek semmilyen esélyt sem adtak az elnökválasztáson Romániában, de mégiscsak ő nyert az első fordulóban, mert a legtöbb proteszt szavazatot ő kapta. Elégedetlen szavazópolgárból van Magyarországon is bőven. Putyin választási csalással oldja meg ezt a problémát, de Orbán számára ez nemigen járható út. Ceausescu sorsa pedig valószínűleg a magyar miniszterelnököt sem vonzza igazán: a teljhatalmú diktátor napok alatt megbukott, és nejével együtt kivégző osztag előtt végezte életét 1989 karácsonyán. Ceausescunak az utolsó pillanatban eszébe jutott a jogszerűség: arra hivatkozott, hogy csakis a nemzetgyűlés ítélheti őt el. A különleges hadbíróság azonban a forradalmi helyzetre hivatkozva másképp döntött, és halálra ítélte a diktátort. Az ítéletet azonnal végre is hajtották a kaszárnyában Tirgovistében. Szomorú vég egy 24 éves rémuralom után …

Orbán újra kiállt a keleti nyitás mellett, vajon mit szól ehhez Trump?

A magyar miniszterelnök a 2008-2009-es globális pénzügyi válság óta nem hisz a nyugati elitek képességében a világ irányítására. Kína hozzájárulása akkor döntő fontosságú volt a krízis kezelésében.

Orbán Matolcsy György társaságában a 2010- es hatalomátvételre készülődve hosszabb látogatást tett Kínában és az Egyesült Államokban. A miniszterelnök most az MNB Eurázsiai fórumán fejtette ki elképzeléseit a világgazdaságról:

“A politika nem a tudás hanem az alkalmazás területe, a jó dolgokat a megfelelő ütemben kell alkalmazni. Egy kis országnak mint Magyarország az ütemtévesztés végzetes lehet. Magyarország nem követhet másokat, mert így lemarad.”

Orbán Viktor visszatért Bismarck álmához, Eurázsia egységéhez, melyet a vaskancellár kései utódai: Kohl, Schröder és Merkel is képviseltek.

“Az új realitás az, hogy a világgazdaság centruma keletre tolódott“

– hangsúlyozta a magyar miniszterelnök, aki mintha nem venne tudomást arról, hogy az USA 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

“Európa nem találja a helyét az eurázsiai kontextusban” – mondta Orbán holott arról van szó: az Európai Unió nem tud és nem is akar választani a Nyugat és a Kelet között.
“Magyarország nem várhat arra, hogy az európai elit megalkossa az eurázsiai stratégiát, neki magának kell kialakítania a saját stratégiáját” – indokolta meg saját diplomáciáját a magyar miniszterelnök, aki miután Magyarország átvette az Európai Unió soros elnökségét sietve ellátogatott Moszkvába és Pekingbe. Ezért megorroltak rá Brüsszelben és Washingtonban.

Mit szól mindehhez Trump?

Orbán Viktor is kíváncsi volt erre, és meg is kérdezte Trump tanácsadóit  még a választási kampány idején. A tanácsadók nem kerteltek: éppúgy stratégiai ellenfélnek tekintik Kínát és Oroszországot mint a Biden adminisztráció, csak épp másképp kívánják kezelni a kérdést. Orbán Viktor orosz és Kína barát politikájával nem értenek egyet. Ennek ellenére a magyar miniszterelnök kitart emellett: az Európai Uniónak Oroszországgal és Kínával együtt kell működnie!

Csakhogy az USA stratégiai szakértői – demokraták és republikánusok egyaránt – egyetértenek abban, hogy az Egyesült Államok világhatalma addig biztos amíg az EU – Oroszország és Kína nem alkot egységet. Már Kissingernek is ez volt a célja amikor 1972- ben lepaktált Kínával. Pekingben is százszor fontosabbnak tartják az Egyesült Államokat mint az eurázsiai együttműködést.

Mindettől függetlenül Orbán Viktor tovább játszhatja a trójai faló szerepet Brüsszelben azzal a különbséggel, hogy most már három megbízója is van: Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping. Ennyit a szuverén diplomáciáról…

Orbán válságos helyzete az orosz titkosszolgálat csődje

Azt állítja Káncz Csaba biztonságpolitikai szakértő, aki a Facebookon fejt ki nézeteit:  „Az orosz titkosszolgálat képes volt kenőpénzzel és évtizedes hálózati munkával egy olyan kollaboráns áruló magyar elitet kialakítani 1945 óta, amely beépült a Nyugatba, annak pénzügyi, katonai és gazdasági rendszerébe miközben blokkolták, és az orosz titkosszolgálat érdekei szerint alakították azt. A Nyugat pénzéből zseniális módon fenn tudták tartani az egész hálózati rendszert.”

Két fontos ponton azonban mindig elbukott az orosz titkosszolgálat: az egyik a gazdaság, a másik a nemzeti kérdés.

“Orbán gazdasága mára kivérzett, az államcsőd bármikor bekövetkezett. Ez csupán a Nyugat döntésének a kérdése.”

A másik problémája az Orbán Viktornak és csapatának, hogy “nem tudják lenyeletni a magyar társadalom széles rétegeivel az oroszbarátságot, mert az elmúlt 200 évben minden komoly forradalmat az oroszok vertek le Magyarországon.”

Az orosz titkosszolgálat nem tudta biztosítani a fegyveres erők lojalitását 1956-ban. Ezzel magyarázható Orbán tisztogatása a tisztikarban:

”Ahogy Orbán gazdasági és külpolitikai izolációja mind teljesebbé válik Nyugaton, mindinkább áthelyeződik a hangsúly a hatalom erőszakos megtartására. Az elmúlt két évben Orbán lefejezte a NATO érzelmű honvédségi vezérkart a tisztikart és a katonai titkosszolgálat teljes vezetését”

– írja Káncz Csaba a Facebookon.

Orbán az európai – orosz együttműködés utolsó mohikánja

A magyar miniszterelnök már a kilencvenes években rájött arra, hogy az USA leírta Magyarországot, ezért ahhoz a német vonalhoz csatlakozott, mely egy Berlin – Moszkva tengelyben látta Washington ellensúlyát: Kohl, Schröder és Merkel kancellár. Az USA 2021- ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, ezzel csapást mért erre a német – orosz együttműködésre, amely végképp befuccsolt Putyin Ukrajna elleni agressziójával.

Orbán ebben a helyzetben két szék közt a pad alá esett, de nem adja fel: Moszkva helyett immár Pekingben bizakodik. A kínaiak sokkal okosabbak mint az oroszok, és nekik sikerült valóságos világhatalommá válniuk. Orbán most bennük reménykedik valószínűleg nem alaptalanul. A kínaiak nem katonailag hanem gazdaságilag kérdőjelezik meg az USA vezető szerepét a világban. Ezért hangoztatja Orbán Viktor a gazdasági semlegesség elvét. A magyar miniszterelnök azzal is tisztában lehet, hogy az egész világ válságban van: nemcsak Moszkva futott bele egy zsákutcába az ukrajnai háborúval hanem a Nyugat is. Ráadásul a Közel Keleten kiderült: az Egyesült Államok immár nem ura a helyzetnek. Kérdés, hogy ezekután Washington felvállalhat-e egy harmadik konfliktus zónát a Távol Keleten?

Orbán Viktor immár a káosz hőse, aki azzal fenyegetőzik, hogy utánam az özönvíz…

Csak reménykedhetünk, hogy ebben sem lesz igaza.

Oroszország pénzügyi válság elé néz az amerikai szankciók miatt

Oroszország gazdasága növekszik, de meddig? 27 hónapja tart a háború Ukrajnában, melyet Putyin agressziója indított el, amely miatt számtalan szankció sújtotta Oroszország gazdaságát, amely azonban sok nyugati szakértő várakozásaival ellentétben, nem roppant össze. Miért nem? Ennek nézett utána a BBC gazdasági rovata.

“Az orosz gazdaság tudott alkalmazkodni az elképesztően rossz nemzetközi feltételekhez”

– mondja Yevgeni Nadorsin, a PF Capital vezető elemzője.

Keleten és Délen új piacokat talált magának Oroszország, és ily módon sikerült eddig átvészelnie a szankciók hatását.

“Mit lehet elérni a szankciókkal és mit nem? Nem lehet Oroszországot egy pillanat alatt eltüntetni a világgazdaságból! A szankciók megbonthatják egy ország gazdasági egyensúlyát, de utána beindul az alkalmazkodás folyamata. Moszkva átirányította a kőolaj exportját Európából Kínába és Indiába. 2022-ben 60 dolláros ársapkát próbáltak húzni a G7 illetve az Európai Unió tagállamai az orosz olajexportra, de mindenkinek hamarosan be kellett látnia, hogy az oroszok eléggé könnyen kijátszhatják ezt az intézkedést” – fejtegeti Elina Ribakova, a Peterson világgazdasági intézet főmunkatársa. Rámutatott arra, hogy a Nyugat dilemma elé került, mert Oroszország a világ egyik legnagyobb olajexportőre, és amennyiben lényegesen csökkenti exportját, akkor globális áremelkedés következhetne be, amit mindenki szeretne elkerülni a G7 államokban és az Európai Unióban.

“A nyugati cél kettős volt: továbbra is lehetővé tenni az orosz olaj exportot, de csökkenteni azt a jövedelmet, melyet Moszkva ebből húzhat”

– magyarázza a szakértő. “Ha viszont a két szempont szembekerül egymással, akkor az első győz, mert a globális gazdaság olajellátása fontosabb mint Oroszország megbüntetése. Így viszont Moszkva továbbra is jelentős jövedelemhez jut az olaj exportjából, és ebből finanszírozhatja a háborút Ukrajnában.”

Kína szerepe meghatározó

A G7 államok gyakran bírálják Kínát, mert támogatja az Ukrajnában agresszív háborút folytató Oroszországot. A Kínából érkező import a szó szoros értelmében létfontosságú Oroszország számára: a boltok tele vannak kínai okostelefonokkal és tabletekkel. Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó rendszeresen figyelmezteti kínai tárgyaló partnerét, Vang Ji külügyminisztert, hogy ne szállítsanak olyan chipeket Oroszországnak, melyek a nyugati szankciós listákon szerepelnek, és amelyeket fel lehet használni fegyverek gyártására.

A kínaiak mindig le is teszik a nagy esküt, de a CIA szerint Oroszország mégiscsak hozzájut rengeteg szankciós listán szereplő áruhoz nem kis részben Kína segítségével.

Jellemző példa: Misusztyin orosz miniszterelnök nemrég büszkén mutatta be az új Volgát, amelyet régebben nyugati autókról másoltak. Most az orosz kormányfő nem sietett elárulni: az új Volga a kínai Changan orosz “változata”. Misusztyin miniszterelnök azért megkérdezte: ”a kormány is kínai a Volgában?” A gyártó cég igazgatója kénytelen volt elismerni, hogy “az is kínai.”

Az Egyesült Államokat és az Európai Uniót persze nem ez zavarja elsősorban hanem a hadiipar. Putyin utasítására Oroszország hadigazdasággá vált.

A hadiipar húzza az orosz gazdaságot

Az ukrajnai háború előtt 400 milliárd dollárnak megfelelő rubelt irányzott elő Moszkva az infrastruktúra fejlesztésére, de miután Putyin megindította csapatait 2022 február 24-én Ukrajna ellen, szinte a teljes összeg átkerült a hadiipar fejlesztésére.

Az USA úgy akarja gyengíteni az orosz hadiipart, hogy szankciókat alkalmaz olyan cégek ellen, amelyek külföldről ellátják az oroszokat olyan árukkal, melyeket nem tudnak beszerezni a szankciók miatt.

Yellen asszony, az USA pénzügyminisztere azokat a bankokat célozta meg, amelyek finanszírozzák az orosz importot. Épp ezért a nagyobb kínai bankok már le is álltak ezzel, a közepes és kis bankok viszont kevésbé üzletelnek a dollár övezetben , ezért őket nehezebb elérni Washingtonból. Ennek ellenére az amerikai pénzügyi szankciók egyre hatékonyabbak:

”Egyre lassabban érkeznek be a kritikus áruk Oroszországba, egyre nehezebb pótalkatrészhez jutni. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy bankok elzárkóznak az orosz import finanszírozásától Kínában, Törökországban vagy az Egyesült Arab Emirségekben, mert tartanak az amerikai szankcióktól”

– mondja Chris Weafer, a Macro Advisory eurázsiai tanácsadó cég alapítója. A tanácsadó hozzátette:

„Amennyiben folytatódik ez a tendencia, hogy a bankok egyre inkább megtagadják az orosz import finanszírozását, és egyáltalán nem hajlandók orosz ügyletekkel foglalkozni, akkor ősszel Oroszország pénzügyi válsággal kerülhet szembe”

– jósolja a szakértő, aki a BBC gazdasági rovatának nyilatkozott.

Magyar Péter: úton vagyunk a technikai államcsőd felé

A nemrég feltűnt, de máris jelentős népszerűséget szerzett politikus Facebook oldalán ezúttal a magyar gazdaság siralmas helyzetével foglalkozott annak kapcsán, hogy a költségvetés hiánycélja már csaknem teljesült noha még csak április közepén járunk.

“Az első negyedév végén 2321 milliárd forint hiányzott a kasszából, ilyen magas első negyedéves adat még sohasem volt a magyar államháztartás történetében. Ez majdnem a teljes évre tervezett hiánynak felel meg” – írta Magyar Péter. Aki joggal mutat rá arra, hogy nem lehet a költségvetést az év első felében megtervezni, mert akkor szinte szükségszerű a tévedés hiszen a világgazdaság olyan gyorsan változik, hogy lehetetlen előre látni a főbb trendek alakulását. Ezért már az Orbán kormány is közölte, hogy idén az év vége felé állítják majd össze a jövő évi költségvetést ahogy az minden más európai országban szokásos.

“A kormány már be is jelentett egy 650 milliárdos megszorító csomagot, de ez nem lesz elég, mert úton vagyunk a technikai államcsőd felé”

– állítja Magyar Péter, aki ebben az utóbbiban minden valószínűség szerint téved.

Nincs gazdasági válság

Ezt állítja Surányi György, a magyar nemzeti bank ex elnöke, aki gyakran bírálja az Orbán kormány gazdaságpolitikáját és a Matolcsy féle nemzeti bank ténykedését. Surányi azt hangsúlyozza, hogy az Orbán kormány szekere még egy-két évig eldöcöghet az uniós eurómilliárdok nélkül, melyek nagyon is hiányoznak az államkasszából. Magyarország egyre drágábban kap kölcsönöket a világpiacon, ezért egyre nő az adósságszolgálat, mely idén már meghaladhatja a GDP 4,2%-át. Ez nagyon sok, meghaladja az éves egészségügyi kiadásokat, de Magyarországon volt már sokkal magasabb is méghozzá a kilencvenes évek közepén amikor Surányi György és Bokros Lajos együtt hárították el az államcsődöt, de a Bokros csomag olyan nagy életszínvonal csökkenést hozott, hogy a baloldal megindult a lejtőn. A liberális irányzat elveszítette a népszerűségét, mert a közvélemény többsége azt a megszorító politikával azonosította.

Magyar Péter szerint az Orbán kormány újabb megszorító csomagra készül, de ezt csak a választások után akarja bejelenteni:

”Valljon színt a pénzügyminiszter és a miniszterelnök, hogy várható-e további vasúti szárnyvonalak megszüntetése, posta- és kórház bezárás illetve milyen adók emelését tervezik  a felelőtlen gazdálkodásuk következményeinek enyhítésére?”

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter találkozott az ásványolajipari szövetség illetve a MOL vezetőivel, mert szeretné elérni, hogy az üzemanyag árának emelkedése ne növelje az inflációt. Csakhogy az olajipar emberei azt vetették a kormány szemére, hogy január elsejével jelentősen megnövelte a jövedéki adót, és emiatt nem tudják olcsóbban adni a benzint és a dízelt.

Orbán úgy költekezik mintha jól menne a gazdaság

A magyar miniszterelnök jelentős összegekkel támogatta a Euronews és a Vodafone megvásárlását, most pedig a ferihegyi repülőteret kívánja megszerezni:

”milyen családi és haveri összefonódás miatt oly sürgős ilyen rossz költségvetési helyzetben 1000 milliárd forintért éppen most visszavásárolni a ferihegyi reptér egy részét?”

– teszi fel a teljesen jogos kérdést Magyar Péter.

Miért ilyen magabiztos ebben a nehéz gazdasági helyzetben Orbán Viktor? Mert joggal úgy érezheti, hogy az impotenciával küszködő ellenzék, melynek több politikusa is rajta van a hatalom fizetési listáján, nem igazán veszélyes a számára.

Csakhogy a Magyar Péter jelenség mutatja azt, hogy a csökkenő életszínvonal kivált egy olyan tömeghangulatot, amely komolyan meggyengítheti Orbán Viktor hatalmát, melyet egyre inkább az alternatíva hiánya tart életben.

De hogyha igaz a hatalom vádja Magyar Péter ellen, hogy őt az amerikai nagykövetség támogatja, akkor kibontakozhat egy alternatíva, amely Lengyelország példájára utalhat. Tusk miniszterelnök az összes uniós euró milliárdot megkapta cserében azért, hogy belépett az európai ügyészségbe. Magyar Péter most ugyanezt ígéri. E téren Magyar Péter nem újonc hiszen nyolc évig szolgált Brüsszelben mint a Fidesz diplomatája. Ha a Biden kormányzat és az Európai Unió fő iránya őt támogatja, akkor veszélyes kihívóvá válhat Orbán Viktor számára, aki – amint azt George Friedman a magyar származású amerikai elemző legutóbb írta – egyre inkább elveszíti a fonalat. Márpedig ez volt Orbán Viktor egyik legfőbb politikusi erénye, hogy minden helyzetben az elsők között ismerte fel, hogy mit kell tennie a hatalom megszerzése illetve megtartása érdekében, és sohasem habozott sokáig megcselekedni azt. Most viszont habozik és kivár. Nem véletlenül: pénz nélkül ő is impotens…

Aki Magyar, velünk tart!

0

Először bírálta név szerint Orbán Viktor miniszterelnököt Magyar Péter, aki a jövő hétre nagygyűlést hirdetett meg Budapesten.

“Magyar Péter hangfelvétele azt bizonyítja, hogy Magyarországon az igazságszolgáltatás a hatalom befolyása alatt áll, állami kulcsfigurák beavatkoznak az ügyészi vizsgálatba, és Varga Judit akkori igazságügyi miniszter tudott erről” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Cseh Katalin, a Momentum képviselője az Európai Parlametben.

Orbán Viktornak egyszerre hármas kihívással kell szembenéznie – politikai pályafutása során először: Magyar Péter a leginkább látható belpolitikai kihívás, de ott áll mögötte az Egyesült Államok nagykövetsége, és ez már komoly külpolitikai fenyegetés a hatalom számára. Végül ott a harmadik kihívás, a gazdasági válság, amely Orbán Viktor választóit elsősorban érinti hiszen kiderült: az életszínvonal javulására nemigen számíthatnak. Orbán Viktor minden politikai tehetségére szükség lesz, hogy megküzdjön e hármas kihívással.

Magyar Péter feltűnt, Gulyás Gergely letűnt

Török Gábor elemző azt mondta a Partizánban, hogy Gulyás Gergely politikai pályafutása egyelőre véget ért. Ő volt a vezetője annak a protestáns frakciónak a Fideszben, amely igyekezett a hatalom emberi arcát képviselni, és látványosan nem lopni. Gulyás Gergely mentora, Pokorny Zoltán visszavonul. Nem vesz részt a következő polgármester választáson a Svábhegyen pedig valószínűleg lenne esélye a folytatásra. Ehelyett a Toldy Gimnáziumban folytatja mint tanár. A protestáns frakció szellemi vezére, Balog Zoltán súlyosan kompromittálta magát a kegyelmi válságban, és a politikai túlélésért küzd. Novák Katalin megbukott, talán nagykövet lehet valahol jó távol a pedofil botránytól. Magyar Péter barátja volt Gulyás Gergelynek, a protestáns frakció politikai vezetőjének, aki benne volt a legfontosabb döntéshozó testületnek mint kabinet miniszter. A hírek szerint Orbán Viktor kizárta ebből a testületből Gulyás Gergelyt miközben fő ellenfele Rogán Antal továbbra is vígan benne maradt a legfelső döntési testületben annak ellenére, hogy a Schadl-Völner ügyben Tóni és Barbara is szerepel. Már az ügyészségnek is feltűnt, hogy Rogán Antalról és a nejéről van szó. Rogánra viszont szüksége van Orbán Viktornak míg Gulyás Gergely nélkül is eldöcög a hatalom szekere. A titkosszolgálatokra és a médiára, melyeket Rogán Tóni felügyel, minden eddiginél nagyobb szüksége lesz Orbán Viktornak. Miért?

Orbán szakít Putyinnal vagy…

Ezt üzente az Egyesült Államok a magyar miniszterelnöknek, akit Biden elnök diktátornak nevezett. Az Egyesült Államok elnökét egyáltalán nem Orbán Viktor diktátori hajlamai zavarják hanem a magyar miniszterelnök barátkozása Donald Trumppal, és méginkább: Orbán parolázása Putyinnal.

“Az USA döntött: kész javítani a kapcsolatokat a magyar kormánnyal, de ennek az a feltétele, hogy Magyarország alkalmazkodjon a NATO vonalához”

– üzente David Pressman nagykövet. Magyarra lefordítva ez azt jelenti, hogy az USA-nak olyan Magyarország kell, amely együttműködik a NATO-val, és amelynek kormányfője nem parolázik Putyinnal. Ha Orbán hajlandó változtatni oroszbarát politikáján, akkor maradhat. Ha nem, akkor itt van Magyar Péter mozgalma, amely potenciálisan belülről is destabilizálhatja a hatalmat.

A magyar medián jövedelem nem éri el az 1000 eurót

342 ezer forintot keres nettó egy átlag magyar egy hónapban. Ez még az Európai Unió szegényházában is siralmas. Különösen minthogy a rekordmagas infláció már behozta az európai árakat Magyarországra miközben a bérek maradtak a béka popója alatt. Csaknem egymillió nyugdíjas él a létminimum alatt Magyarországon! Orbán Viktor az ő szavazataikkal szokott nyerni a választásokon: 2022-ben ezértis költött erre a célra több mint 1500 milliárd forintot. Mára viszont elfogyott a kormányfő pénze. Az uniós pénzek csak csordogálnak, a gazdaság gyengén teljesít. Mindeközben a költségvetésből egyre többet kell az államadósság törlesztésére fordítani.

Mészáros Lőrinc, aki tavaly újra Magyarország leggazdagabb emberévé vált, mert a jövedelme 150 milliárd forinttal nőtt miközben a magyar lakosság életszínvonala csökkent, hozzájárulhatna a gondok megoldásához, de a haza első számú oligarchája még nem árult el ilyen hajlamokat.

A gazdasági, a bel és külpolitikai válság egyszerre jelentkezik, ezért nem csoda, hogy Orbán Viktor, aki büszke villámgyors döntéseire, most kivár. Csodaszere nincsen. Választói egy megroggyant bokszolót látnak, aki csak annyit tud felhozni mentségére, hogy vetélytársai tökfilkók. Ez igaz lehet, de Magyar Péter feltűnése a politikai pályán azt mutatja: nagy a választói igény valami újra. Azt ugyanis már majdnem mindenki látja, amit Magyar Péter is fennen hangoztat:

“Magyarország az Európai Unió legszegényebb és egyben legkorruptabb állama!”

Ez a nemzeti együttműködés 14 éves rendszerének a szegénységi bizonyítványa. Orbán Viktor nem ilyen pályavégről álmodott …

Trump jelenti a legnagyobb kockázatot a világgazdaságnak- mondja a Végzet közgazdásza

Eddig sem az ukrajnai háború sem a gázai konfliktus sem pedig az USA – Kína kereskedelmi háború nem okozott nagyobb piaci felfordulást, de Trump megválasztása mindent megváltoztathat Nouriel Roubini,  a Végzet közgazdásza szerint.

“A legnagyobb kockázat a globális gazdaság számára az amerikai elnökválasztás, de itt figyelembe kell vennünk, hogy Biden és Trump külpolitikai elképzelései között sok a hasonlóság: mind a demokraták mind pedig a republikánusok keményen támadják Kínát, és ez a tendencia a jövőben is várhatóan fennmarad” – írja Nouriel Roubini a Project Syndicate oldalon. Érdemes megemlíteni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, aki nemrég találkozott Donald Trumppal, úgy nyilatkozott, hogy amennyiben az ex elnök visszatér a Fehér Házba, akkor megállapodik majd Hszi Csin-ping kínai elnökkel – persze kemény tárgyalások után.

“A legnagyobb különbség Biden és Trump között a NATO megítélésében van, illetve másképp látják az ukrajnai háborút és Európa helyzetét. Sokan attól tartanak, hogy Trump magára hagyná Ukrajnát, és így lehetővé tenné Putyinnak, hogy megnyerje a háborút. Milyen üzenetet küldene ez Kínának Tajvan ügyében?

Ha Trump valóban azt akarja, hogy az európaiak költsenek többet a NATO-ra, akkor hogyha ez valóban bekövetkezik, a NATO fontos lehet nemcsak Oroszországgal, de Kínával szemben is.

A globális gazdaság szempontjából nem ez a legfontosabb hanem az, hogy milyen is lesz Trump gazdaságpolitikája? Nem kétséges, hogy az USA Trump alatt sokkal inkább protekcionista lenne mint eddig. Trump minden importra 10%-os  vámot javasol. Jelenleg ez átlagosan 2%. A Kínából érkező áruk ennél is magasabb vámokra számíthatnának. Ez kereskedelmi háborút válthat ki nemcsak Amerika ellenfeleivel, de a szövetségeseivel is Európában és Ázsiában – Dél Korea és Japán.

Mi lenne egy globális kereskedelmi háború következménye?

“Csökkenne a gazdasági növekedés és fokozódna az infláció. Ez a közeli jövő legnagyobb geopolitikai kockázata. Ez a szétválás – decoupling -, kockázat csökkentés – derisking – azzal járhat, hogy darabokra szakad a globális piac. A nagy ellátó láncok, melyek eddig globálisan működtek immár balkanizálódnak. Megindulhat a leválás a dollárról a globális pénzügyi piacon. Mindez rendkívüli mértékben megnöveli a globális kockázatot. Negatívan befolyásolhatja mind a növekedést mind pedig a globális pénzügyi piacok működését.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy Trump tagadja a klímaváltozást, és ezzel megindíthat egy stagflációs folyamatot a világgazdaságban. Valószínű, hogy Trump lecserélné a Federal Reserve Board elnökét, és Jerome Powell helyébe olyasvalakit keresne, aki készséggel kiszolgálja az ő elképzeléseit. Végül pedig Trump adópolitikája megnövelné a költségvetési hiányt, amely már így is túlságosan nagy. Adócsökkentés következne és közben emelkednének a védelmi és más kiadások. Magasabb kamatot kellene fizetni a kincstárjegyek után. Miután mind a magán mind pedig a közadósság már ma is túlságosan magas, felrémlik egy pénzügyi válság kísértete. Trump gazdaságpolitikája ezért jelenti a legnagyobb kockázatot a világgazdaságra nézve – hangsúlyozta Nouriel Roubini, aki előre megjósolta a nagy pénzügyi válságot 2008-ban.

A magyarok fogyasztása a legkisebb az Európai Unióban

A Magyar Nemzeti Bank megállapította, hogy nálunk a legkisebb fogyasztás az Unióban. Mindezt az a Matolcsy György jelentette ki, aki néhány évvel ezelőtt még azt jósolta, hogy az évtized végén megközelítjük az osztrák életszínvonalat. Ehelyett az történt, hogy 2023-ban még a bolgárok is megelőztek bennünket.

A nemzeti együttműködés rendszerének teljes gazdasági csődje: a Nemzeti Bank is kénytelen megállapítani, hogy a felzárkózás nem sikerült, ellenben visszaestünk az utolsó helyre abban az Európai Unióban, amely maga is gyengén muzsikált az elmúlt időszakban, és a kilátásai sem jók.

Nagy Márton: 6-8 év kell amíg kilábalunk a válságból

A nemzetgazdasági miniszter, akire Orbán Viktor rábízta a gazdaságpolitika irányítását ezzel a nem épp optimista jövő képpel lepte meg a kereskedelmi kamara közgyűlését, ahol Orbán Viktor is felszólalt. A miniszterelnök ugyan kincstári optimizmust emlegetett, de semmi biztatót sem tudott mondani. Korábban nem sokkal a megnyert 2022-es választások után már elszólta magát amikor kijelentette: hét szűk esztendőre számít. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ugyanezt ismételte meg két év késéssel.

Hogy lehet fenntartani a nemzeti együttműködés rendszerét ilyen gyenge gazdasági teljesítménnyel? Ez Orbán Viktor igazi dilemmája, de amíg senki más nem kínál valamiféle működőképes alternatívát, addig maradhat “a cifra nyomorúság” – a nemzeti színű zászlóval átkötött stagnálás.

Orbán érvelhet azzal, hogy a káosz az alternatíva, a problémák megoldására nemcsak neki, de senki másnak sincsen ésszerű javaslata. Miközben a nemzeti együttműködés rendszere csendben agonizál, a hatalomhű rokonok, barátok és üzletfelek tovább gyarapodnak,

a nép pedig “oly boldog mint a barom, melyet igába hajt”

– írta Arany János. Majd egy másik költő, József Attila  ugyanerről a korról :” kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk…”

Kaotikus évtizedek jönnek, de a mesterséges intelligencia megmentheti a világot – mondja Roubini

Geopolitikai válság fenyegeti a világot – jósolja a Végzet közgazdásza az ukrajnai háborúra és a gázai konfliktusra utalva, de szerinte az USA és Kína kapcsolata a meghatározó. Márpedig ez “jéghideg” maradt a Biden Hszi Csin ping találkozó után is – írja a Project Syndicate oldalon Nouriel Roubini.

“A hidegháború az Egyesült Államok és Kína között azt jelentheti, hogy egyre inkább darabokra szakad a világgazdaság, a globális ellátási láncok egyre jobban balkáni jellegűek lesznek. A neoliberális szabadkereskedelem kimegy a divatból , és visszatér a nemzeti iparfejlesztés kora. A kereskedés biztonsága válik fontossá. A világ mindinkább kettéválik gazdasági, pénzügyi és technológiai szempontból.”

Nouriel Roubini 10 megatrend, mely fenyegeti a világot  című könyvében azt fejtegette, hogy adósságválság fenyegeti az egész világot:

“A háztartások, a vállakozások, a pénzpiacok és az államok adóssága nem érte el a globális GDP 100%-át a hetvenes években, de 1999-ben már annak 200%-ára emelkedett. Tavaly ez 350% volt. Ne higgyük, hogy ez a jelenség csak a fejlett országokat érinti: náluk 420%, de Kínában is 300%!

Nagyon magas volt az adósság arány szinte mindenütt, de ez addig nem okozott nagy problémát amíg a kamatok alacsonyak voltak. Emiatt és a mennyiségi lazítás következtében sok olyan cég és pénzintézet is túlélte a fizetésképtelenséget, amelyeknek meg kellett volna bukniuk.

A Covid pandémia idején újra nagy hiteleket kaptak, hogy túléljék a fizetésképtelenséget. Ráadásul elkezdtük vásárolni a junk bond kötvényeket, hogy így támogassuk a magángazdaságot. Én zombiknak nevezem ezeket a vállalkozásokat és pénzintézeteket, amelyek túlélték a válságokat, mert mindig defláció következett be. Csakhogy ez végső soron inflációhoz vezetett el, és a hetvenes évek óta először a világgazdaság újra szembekerült ezzel. A zombik számára a kamatláb emelése – az infláció elleni logikus lépés – végzetes lehet. Ennek eredménye

recesszió lehet az Egyesült Államokban jövőre”

– jósolja Nouriel Roubini.

Aki rámutat arra, hogy a jövő évi válság más lesz mint a 2008-as, melyet elsőként jósolt meg. Akkor ugyanis az ingatlan piac omlott össze, és nemcsak az Egyesült Államokban: Izlandon, Írországban, Spanyolországban, Görögországban, részben Olaszországban, és még Dubajban is. A problémát elsősorban az jelentette, hogy a cégeket nem annyira a bankok finanszírozták hanem mindenféle árnyék pénzintézetek, kockázati alapok stb…, de alacsonyak voltak a kamatok, és ezért majdnem mindenki megmenekült. Csakhogy most magas a kamatláb,

“már nem lehet az üres sörös dobozt tovább rugdosni az úton.”

Nagyon sok minden kiválthatja ezért a minden eddiginél nagyobb adósságválságot. “Ezért írom a könyvemben, hogy minden adósságválságok anyja fenyeget. Tételezzük fel, hogy már be is köszöntött a recesszió: mind a háztartások mind a vállalatok jövedelme csökken. A másik oldalon az értékpapírok ára is esik. A készpénz sem nyújt menedéket, mert az infláció azt is megcsapolja. Mindenki belekerülhet a Bermuda háromszögbe: csökken a munka jövedelme, kevesebbet érnek az értékpapírjai, közben viszont fizetni kell nemcsak a számlákat, de törleszteni kell az adósságot is. Emiatt azután a bankok és más pénzintézetek, melyek kölcsönzéssel foglalkoznak, maguk is nehéz helyzetbe kerülhetnek. Akkor aztán közbeléphet az állam, hogy megmentse a magánszektort. Ez azt jelenti, hogy a magánadósság államadóság lesz. Csakhogy az államokat magán bankok és pénzintézetek finanszírozzák.

Az eurozónában ez következett be: az államok megmentették a bankokat. Csakhogy ezzel felmerült az államok fizetésképtelenségének réme, amely azután azokat a bankokat is fenyegette, melyek ezeket az államokat finanszírozták – mondta korábban a McKinsey Forward Thinking adásában az immár nyugdíjas Nouriel Roubini.

A globalizációnak vannak nyertesei és vesztesei

Az adósságválság mellett a globalizáció visszafordulása is fenyegető megatrend lehet a jövőben Nouriel Roubini szerint. A New York mellett élő közgazdász elmondta magáról, hogy ő igazi világpolgár: Isztambulban született perzsa zsidó családban, közgazdasági tanulmányait Itáliában végezte, majd az Egyesült Államokban folytatta, ahol nemrég ment nyugdíjba mint egyetemi professzor. Könyvében rámutat arra, hogy kezdetben a globalizáció ellenfelei azok voltak, akik vesztesnek érezték magukat: a munkások a fejlett világban. Az ő munkahelyeik váltak outsourcing áldozatává hiszen Kínában olcsóbb volt a munkaerő. Persze nemcsak ezért vándorolt ki a termelő tőke Kínába és más fejlődő országokba: a környezetvédelem ott nem prioritás. “Most azután jön a geopolitika” – mondja Nouriel Roubini arra utalva, hogy az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. A szabadkereskedelem helyét elfoglalta a biztonságos kereskedés elve.

A globalizáció visszafordulása már a nagy pénzügyi válsággal megkezdődött. Nem arról van szó, hogy megszűnne a globalizáció hanem lelassul, egyes területeken visszafordul.

A világon az első nagy globalizációs folyamat 1870 és 1914 között ment végbe, ezt a korszakot zárta le az első világháború, amely megindította a nagyarányú deglobalizációt. Ezzel együtt megjöttek a kereskedelmi és valuta háborúk a harmincas években a nagy visszaesés idején. A második világháború után a nagy nemzetközi szervezetek – GATT, WTO szabályozták a nemzetközi kereskedelmet. Most ezt nem szüntetik meg, de a regionális kereskedelem felértékelődik. Miért jelenthet ez óriási fenyegetést a jövőben?

“Ha a biztonságot a hatékonyság elé helyezzük, akkor ezzel drágábban termelünk, és előidézhetünk stagflációs válságot. Ráadásul a kereskedelmi háborúk gyakran nem mások mint proxy háborúk a nagyhatalmak között. Ezért nem szabad alábecsülni a globalizáció visszafordulását”

– hangsúlyozza a Végzet közgazdásza.

Aki szerint stagfláció fenyeget majdnem minden fejlett gazdaságot. A hivatalos inflációs cél ugyanis 2%, és bár szinte mindenütt csökken az áremelkedés üteme, de ettől a céltól még nagyon is messze jár.

Miért magas az infláció?

“Mert a Covid pandémia idején a legtöbb helyen rendkívül laza pénzügyi politikát folytattak. Ezenkívül a világkereskedelmet ellátási sokkok zavarták meg: ilyen volt maga a Covid pandémia is, de azután jött az ukrajnai háború majd pedig a gázai konfliktus. Ezek a tényezők visszafogták a növekedést a gazdaságban viszont inflációt eredményeztek.”

Még egy tényező erősítheti a stagflációt, melyet a Végzet közgazdásza igencsak valószínűnek tart a világgazdaságban: ez pedig az elöregedés általános tendenciája. Ez már nemcsak a fejlett államokat jellemzi, de az olyan országokat is mint Kína vagy Oroszország. Az öregek általában nem termelnek, nem vállalkoznak hanem megtakarítanak. A fiatalok viszont termelnek és vállalkoznak, és emellett félre is tesznek pénzt. Ennek is stagflációs hatása van a világgazdaságra. A munkabérek is emelkedhetnek a fejlett országokban hiszen a migrációt egyre jobban korlátozzák. Ez is inflációs hatású folyamat. A megatrendek ezért a tartós stagfláció irányába mutatnak. Nouriel Roubini szerint ez jellemezhető majd az egész előttünk álló évtizedet is a világgazdaságban.

“Ma más világban élünk mint az 1945 utáni évtizedekben. Mega fenyegetések tűnnek fel a láthatáron. 75 évig béke és prosperitás jellemezte a világot 1945 után, de ennek vége. Ezért az a gondolat, hogy a jövő olyan lesz mint a múlt, elég az extrapoláció valószínűleg téves. Nekünk ugyanis más problémákkal kell szembenéznünk hiszen például a környezetvédelemről korábban szinte nem is hallottunk.“

Mára azonban kiderült, hogy a küzdelem a klímaváltozás ellen igencsak drága.

“Sokan feltételezik, hogy ezek a többezer milliárd dolláros beruházások a klímavédelem elleni harcban gyorsítják a gazdaság növekedését, de ez nem így van. Olyan ez mint a háború utáni helyreállítás. Ráadásul a Nemzetközi Valuaalap és a Világbank becslései szerint a fejlődő államok 60%-a , és a felzárkózó államok 25%-a nem lesz képes az adósságát finanszírozni vagyis annak átütemezésére kényszerül. Emiatt komoly belpolitikai válságok alakulhatnak ki. Latin Amerika nagy részén baloldali populista rendszerek uralkodnak” – írja Nouriel Roubini, aki nyilvánvalóan még az argentin elnökválasztás előtt írta meg cikkét hiszen ott egy Trump követő szélsőjobboldali politikus jutott hatalomra, aki úgy akarja kezelni a 143%-os inflációt és az ország adósságválságát, hogy áttérne a dollárra a pénzügyi életben.

“Ha félünk szembenézni ezekkel a problémákkal és fenyegetésekkel, akkor könnyen végezhetjük úgy mint 1945 előtt amikor a nagyhatalmak ellentétei világháborúhoz vezettek” – hangsúlyozta Nouriel Roubini, aki könyvet adott ki a világot fenyegető tíz legnagyobb fenyegetésről.

A mesterséges intelligencia mentheti meg a világgazdaságot

Drámai mértékben átalakíthatja a világgazdaságot a mesterséges intelligencia, amely egyszerre gyorsíthatja fel a növekedést és a munkahelyek megsemmisítését. “Van olyan forgatókönyv is, amely azt jósolja, hogy a mesterséges intelligencia segítségével elérhető lenne évi 10%-os gazdasági növekedés, de közben a munkanélküliség megközelíthetné akár a 80%-ot is. Ez húsz év múlva realitás lehet.”

Ez önmagában is nyilvánvalóan nagy probléma, de “valószínűleg tovább növekedne az egyenlőtlenség a társadalomban. Ha valóban évi 10%-os lenne a növekedés a mesterséges intelligencia hatására, akkor nagyobb lenne a torta, melyet szét lehet osztani a társadalom tagjai között. Ehhez persze fenn kell tartani azt a vezető szerepet, melyet az Egyesült Államok jelenleg a mesterséges intelligencia terén élvez. A stagflációs hatások középtávon visszafoghatják a gazdasági növekedést, és fokozhatják a fenyegetést a társadalom stabilitására és a geopolitikai ellentétekre. Ezért a mi fő prioritásunk az kell, hogy legyen: éljük túl a következő kaotikus évtizedeket!” – tanácsolja Nouriel Roubini a Project Syndicate oldalon.

Miért jutott csődbe Nagy Britannia második legnépesebb városa?

Birmingham leállítja kifizetéseket  kivéve a legszükségesebbeket illetve a szociális kiadásokat. Hogy jutott el idáig az Egyesült Királyság második legnagyobb városa?

1,14 millió ember sorsát befolyásolja Birmingham fizetésképtelensége, amely nem egyik napról a másikra köszöntött be. Már 2010-ben látszott, hogy az önkormányzat kiadásai olyan tempóban növekednek, melyeket a bevételek nem tudnak majd fedezni. Mi történt? 5000 önkormányzati dolgozó munkaügyi pert nyert: a nők fizetését hozzá kellett igazítani a férfi kollégákhoz.

Azóta az önkormányzat tanácsa 1,1 milliárd fontot fizetett ki ezen a címen. Jelenleg is van egy kifizetetlen számla, amelynek értéke csekély 760 millió font, mely ráadásul 14 millióval növekszik minden hónapban.

Ez a csőd legfőbb oka – állapítja meg a BBC, de persze van más is: az új felhő alapú informatikai rendszer jóval drágább mint ahogy eredetileg tervezték viszont nem olyan hatékony ahogy azt az Oracle ígérte. 19 millió font volt a tervezett költség, de az informatikai rendszer három évet késett, és 100 millió fontba került!

Az önkormányzat tanácsa ezenkívül rámutatott arra, hogy nagyon megnőttek a szociális kiadások, de a kormányzat csökkentette az önkormányzatok támogatását, mert óvta a költségvetési egyensúlyt. Tetézte a problémákat az infláció, amely a csúcsponton túllépte a 10%-ot Nagy Britanniában.

Birmingham önkormányzata nem bánt elég körültekintően az adófizetők pénzével: 11 millió fontot fizetett ki egy taxi társaságnak, amely gyerekeket vitt az iskolába illetve különböző rendezvényekre – írja a londoni Daily Mail.

Miért rendezte meg Birmingham a Nemzetközösségi játékokat?

870 millió fontot jelentett a brit gazdaságnak az, hogy Birmingham városa tavaly vendégül látta  a Nemzetközösségi játékokat csakhogy ennek a pénznek a jórésze nem a városhoz folyt be viszont a kiadások meghaladták a tervezett szintet.

A város csődöt jelentett, és minden helyi lakos tudni szeretné, hogy mit jelent ez a gyakorlatban? Az önkormányzat ezért listát állított össze arról, hogy milyen szolgáltatásokat garantál a jövőben is:

– oktatás
– gyerekmegőrzés és szociális kiadások
– szemét szállítás
– útfenntartás
– házak karbantartása
– könyvtárak működése

A BBC helyi tudósítója megkérdezte az önkormányzat vezetőit, hogy mi lesz a többi szolgáltatással, de csak azt a választ kapta, hogy azok sem szűnnek meg, de kevesebb pénzből kell kijönniük. Még az önkormányzat sem tudja, hogy a pénzügyi visszafogás melyik területen mit jelent majd. A szokásos nagy Karácsonyi vásárt például törölhetik. Birmingham városát az ellenzéki Munkáspárt irányítja, amely hevesen bírálja a konzervatív kormányzatot a megszorítások miatt.

A szintén ellenzéki Liberális demokraták nem spóroltak a bírálattal:

“Titáni méretű kudarc Birmingham pénzügyi csődje.”

Még a Munkáspárt helyi parlamenti képviselője is feltette a kérdést:

“Ha tudták, hogy van egy 760 millió fontos kifizetetlen számlájuk, akkor miért nem tettek félre minden évben egy bizonyos összeget?”

A Munkáspárt vezetője abban látja a fő problémát, hogy a konzervatív kormányzat megkurtította a támogatásokat az önkormányzatoknak. Júliusban Rishi Sunak miniszterelnök járt Birminghamben, és akkor támogatást is kértek tőle, de a konzervatív kormányfő így válaszolt:

”Nem a kormány feladata az, hogy kihúzza a csávából az önkormányzatot, amely rossz gazdálkodása miatt bajbakerült.”

Birmingham önkormányzatának 21 napon belül elő kell állnia egy olyan pénzügyi tervvel, amely a válságidőszak finanszírozására vonatkozik.

Egy tucat önkormányzat követheti hamarosan Birmingham példáját, és mehet csődbe  – írja a Daily Mail.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK