Kezdőlap Címkék Ukrajna

Címke: Ukrajna

Bréking (fék)nyúz, 2019. március 28. – Tudósítás a másik valóságból

FüHü
-
0
Bréking (fék)nyúz, 2019. március 28. – Tudósítás a másik valóságból

A 888-tól megtudhatjuk, hogy az Obama-kormányzat közbenjárására úszta meg a felelősségre vonást Soros György egy ukrán szervezete miatt 2016-ban. A Migrációkutató Intézet kiderítette, migránsok tízezrei tervezik, hogy a következő hetekben útnak indulnak Törökországból, illetve Görögországból Németországba. A Magyar Hírlap megírta, hogy az egymást is szapulva a legkülönfélébb jelszavakkal tülekedő ellenzékben a legrafináltabb tülekedő-tolakodó Gyurcsány.

A bevándorláspárti üzletember az egyik ukrajnai NGO-ja miatt került bajba

A korrupció ellen harcoló Anti-Corruption Action Centre (AntAC) 1,2 milliárd forintnak megfelelő összeggel nem tudott elszámolni. Az NGO ellen 2016-ban az Obama-adminsztráció nyomására szüntették meg a nyomozást az ukrán hatóságok.

Az akkori amerikai elnök, Barack Obama által vezetett demokrata kormányzat nem kockáztathatta meg a 2016-os elnökválasztási kampány kellős közepén, hogy a demokraták elnökjelöltjét, Hillary Clintont nyíltan támogató Soros György korrupciós botrányba keveredjen Kelet-Európában, ezért a kijevi amerikai nagykövetség egy listát küldött Jurij Lucenko ukrán főügyésznek, melyen azon szervezetek és személyek nevei szerepeltek, akik ellen „meg kellene szüntetni a nyomozást”.

Mivel a korrupció vádjával perbe fogott AntAC neve is rajta volt a papíron, Soros György megúszta, hogy „kilőjék” az egyik fontos kelet-európai NGO-ját. (888: Az Obama-kormányzat közbenjárására úszta meg a felelősségre vonást Soros György 2016-ban)

Több tízezer fős migránskaraván készül Nyugat-Európába

Migránsok tízezrei tervezik, hogy a következő hetekben útnak indulnak Törökországból, illetve Görögországból Németországba – állítja legújabb elemzésében a Migrációkutató Intézet.

A törökországi „remény karavánja” elnevezésű, a közösségi médiában indított kezdeményezéshez közel 40 ezer, főként szír állampolgár csatlakozott, akik a rossz életkörülmények és a magas, 60 százalék körüli munkanélküliség miatt távoznának Nyugat-Európába. A konvoj létszáma akár a többszörösére is duzzadhat a családtagokkal, mivel az ingyenes szervezés és a nemzetközi humanitárius szervezetek által biztosított kíséret különösen vonzóvá teheti az utat.

Ezzel párhuzamosan egy Görögországban rekedt migránsokból álló karaván is szerveződik.

Az intézet szerint 2015-ben egy hasonló kezdeményezés eredményezte az Európai Unió felé induló tömeges migrációt. (Mandiner: Több ezer fős migránskaraván szerveződik Törökországban és Görögországban, a cél Nyugat-Európa)

A legrafináltabb tülekedő-tolakodó Gyurcsány

A balliberális média lelkesülten üdvözölte, hogy már több magyar városban, illetve fővárosi kerületben megvalósult az ellenzéki összefogás, amelynek mottója, hogy a Fidesz jelöltjével szemben minden településen „egy az egyben” kell harcolni, különben esély sincs a kormánypártok legyőzésére. Ennek jegyében állt fel közös színpadra a DK-tól a Jobbikig az ellenzéki térfél szinte minden liberálisan szivárványos szereplője, azt hirdetve, a demokrácia helyreállításáért az ördög öreganyjával is össze kell fogni.

Ám közbeszólt az a fránya európai parlamenti választás.

Momentán ezért most ott tartanak, hogy az összefoglaló nevén demokratikus ellenzéknek keresztelt politikai minikonglomerátum tarkabarka pártocskái egymás ellen kampányolnak. Az egy szem „láthatatlan párt”, a Párbeszéd kivételével senki nem fog össze senkivel. Valamennyi ellenzéki szereplő azzal a maszlaggal eteti az összefogásért lelkesedő dühös választókat, hogy az EP-választás az más, annak ugyanis nincs belpolitikai jelentősége, azon mindenkinek önállóan kell megméretnie magát. Ezért aztán olykor egymást is szapulva, a legkülönfélébb jelszavakkal tülekednek és tolakodnak, hogy megugorhassák az EP-választás parlamenti küszöbét jelentő álomhatárt.

A legrafináltabb tülekedő-tolakodó egyébként maga Gyurcsány, a bukott miniszterelnök, aki kifogyhatatlan a trükkökből. Tavalyelőtt ő volt a legharsányabb összefogó, amikor Botka ki akarta hagyni az ellenzéki össztáncból, de lám, elérte, hogy a szegedi polgármestert saját pártja nyírja ki. Tavaly egyenesen a DK irodájába hívta az ellenzéki szereplőket, akiket az LMP szerint a szellemi részegség állapotában fogadott, majd sértődötten elhatárolódott, most pedig elsőként fordított hátat az ellenzéki népakaratnak, előretolva feleségét, akitől másnap már véletlenül azt kérdezte az ATV riportere, hogy ő lesz-e 2022-ben a teljes ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje. (Magyar Hírlap: Csapágyas baloldal)

Izrael nagykövete felháborodott Bandera ünneplésén Ukrajnában

ki
-
0
Izrael nagykövete felháborodott Bandera ünneplésén Ukrajnában

Jövőre ünneplik az ukrán nacionalisták Sztyepan Bandera születésének századik évfordulóját. Ebből az alkalomból Bandera évet kíván rendezni Lviv tartomány – az egykori Lemberg-Ukrajna nyugati részén.

„Nem emlékeznek arra, hogy Sztyepan Bandera bandái hány lengyelt és zsidót gyilkoltak le a második világháború idején Nyugat Ukrajnában?- tette fel a kérdést Izrael kijevi nagykövete. Joel Lion arra utalt, hogy az ukrán nacionalista fegyveres csoportok népirtást hajtottak végre: tömegesen gyilkolták le a zsidókat és a lengyeleket. Ez nem spontán akció volt hanem a nacionalista központ adta ki a jelszót: ne kíméljétek a gyerekeket se! Az ukrán nácik azért irtották a kisebbségeket, hogy „megtisztítsák Ukrajnát”! A soknemzetiségű és sokvallású államból ukrán nemzetállamot akartak létrehozni. Ezért ünneplik ma is sokan Ukrajnában Sztyepan Banderát. Aki később egyaránt harcot hirdetett a náci Németország és a sztálini Szovjetunió ellen. A nácik letartóztatták, de túlélte a háborút. A Szabad Európa rádió külső munkatársa lett Münchenben. Ott végeztek vele a szovjet titkosszolgálat emberei a hidegháború idején.

Jövőre választásokat tartanak Ukrajnában, ahol a gazdasági csőd miatt siralmas az életszínvonal. A jelenlegi elnök, Petr Porosenko népszerűsége a mélyponton. Így nem csoda, ha sok párt a zászlajára tűzi a nacionalista Sztyepan Banderát.

Kercs túl szoros kettőnek

FüHü
-
0
Kercs túl szoros kettőnek

Moszkva orosz tavat csinálna az Azovi-tengerből – írja Jarábik Balázs a pozsonyi Új Szóban: „Az elfoglalt Krím félszigetet és Oroszországot összekötő Kercsi-szorosban történt ukrán–orosz katonai incidens nem a kelet-ukrajnai konfliktus kiszélesedését fogja eredményezni, inkább vezethet az ukrán demokrácia felmorzsolásához.”

Az elemző súlyos incidensnek nevezi az orosz hadihajók támadását a lényegesen kisebb ukrán hajók ellen. A nemzetközi jog, de még az ominózus azovi szerződés is az ukránoknak ad igazat, akiknek joguk van a szabad hajózáshoz a Fekete-tenger és Azovi-tenger között, a Kercsi-szorosban. Ám a helyi realitás más, az orosz érdek és erőfölény diktál.

Jarábik szerint az ilyen jellegű incidensek kódolva voltak a kercsi híd megépítése óta, amely összeköti Oroszországot a Krímmel. Már voltak ott hasonló, kisebb incidensek, Moszkva szempontjából pedig a híd biztonsága kulcsfontosságú, hiszen Putyin orosz elnök presztízsberuházásáról van szó. Katonai szempontból viszont nagyon nehezen védhető a híd, bárminemű károsodása pedig a „nagyhatalmi” imázson ejtene csorbát, amit Kijev győzelemként ünnepelne. Emiatt is szeretné Moszkva orosz „belső” tóvá változtatni az Azovi-tengert, holott fele részt Ukrajna partjait mossa. A Kreml céljának eléréséhez pedig minimalizálni kell az azovi ukrán tengeri haderőt.

A pozsonyi Új Szó szerzője azt is megállapítja, hogy az elnökválasztásra készülő Kijevnek katonai és politikai érdeke az Azovi-tengeren valamiféle tengeri erő biztosítása. Már csak azért is, mert a kelet-ukrajnai háborútól amúgy is gazdaságilag szenvedő két ukrán kikötőt – Mariupol és Berdyanszk – rendkívül hátrányosan érinti a kereskedelmi hajók oroszok általi jogtalan vegzálása a kercsi áthajózásnál. A mostani agresszióval az oroszok egyértelműen jelezni akarják, hogy az Azovi-tengeren kívül tágasabb, még azon az áron is, hogy egyébként Oroszországgal továbbra is szimpatizáló ukrán régiókat véreztetnek ki.

A két cél, a híd védelme (ami illegitim a nemzetközi jog szempontjából) és az ukránok legitim erőfeszítése, hogy jelen legyenek az Azovi-tengeren, egész egyszerűen nem egyeztethető össze.

Míg az orosz azovi flotta 120 hajóból áll, addig az ukránok 11, a Krím félsziget elcsatolásakor megszökött hajóval vannak jelen. Szeptemberben az ukránoknak még sikerült két hajóval erősíteni az azovi flottájukat, akkor áthajózhattak a híd alatt, és Kijev további hajókat épít az úgynevezett „moszkitó stratégia” jegyében. A kis, páncélozott hajókkal a sekély part menti vizeken fölényben is lennének a jobbára öreg, nagy, lomha orosz flottával szemben. Szeptemberben az oroszokat meglephette az ukrán katonai áthajózás, de nagy erőkkel kísérve átengedték a hajókat. A további erősítésnek azonban most drasztikus módon megálljt parancsoltak. Tették ezt a tőlük immár megszokott, agresszív módon, hogy aztán az ukránokat vádolják meg provokációval.

Mindennek ukrán belpolitikai jelentősége is van, Jarábik szerint: a választásokra készülő, vesztésre álló jelenlegi ukrán vezetés (az incidenst) próbálja belpolitikailag kihasználni, mint látjuk, akár hadiállapot bevezetésével. Az eredeti javaslat még tartalmazta a márciusi elnökválasztás elhalasztását is, ami jól jönne Porosenko jelenlegi elnöknek. Az eredeti két hónapos hadiállapotot aztán egyelőre egyre mérsékelte, az egész ország területe helyett pedig „csak” tíz megyében vezette be a kijevi parlament, az ellenzéki és kormánypárti képviselők verekedése kíséretében. Porosenko egyrészt nyugati nyomásra, másrészt a hazai tiltakozás miatt volt kénytelen erre a kompromisszumra. Mivel az elnök négy hónappal a választások előtt egyre nagyobb hátrányban van a legnagyobb riválisa, Julija Tyimosenkóval szemben, gyanítható, hogy a tíz megyében végül nem is tartják meg a választásokat, a hadiállapotra hivatkozva.

A szerző mindezekből levonja a következtetést: Bár érthető, hogy Kijevnek reagálni kellett az incidensre, de a választások is túl közel vannak, ezért a válasz drámaira sikeredett. Porosenko túl rossz helyzetben van ahhoz, hogy ne lássuk az összefüggést a két dolog között. Bár a Nyugat továbbra is Ukrajnát támogatja az orosz agresszióval szemben, Kijev egyre több okot szolgáltat az aggodalomra, és végső soron éppen az ukrán nyugati integrációs törekvéseket ássa alá. Ha egészen a választásokig marad a részleges hadiállapot, az alaposan lenyes az egyetlen hiteles ukrán deviza, a demokrácia értékéből.

Merkel Kijevben

FüHü
-
0
Merkel Kijevben

Kiábrándítónak tartja a demokrácia helyzetét Ukrajnában Németország kancellárja – számol be a közszolgálati Deutsche Welle. Angela Merkel mindíg kiállt Oroszországgal szemben Ukrajna mellett. Az Európai Unió szankciókat alkalmaz Oroszországgal szemben, mert Moszkva elcsatolta a Krím félszigetet Ukrajnától és támogatja a lázadókat Kelet Ukrajnában. Minszkben Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország vezetői megállapodtak abban, hogy miképp alakuljon Ukrajna jövője. Akkor Porosenko elnök azt ígérte, hogy a demokrácia irányába mozdulnak el. Bevezetik a nyugati normákat és fellépnek az általános korrupció ellen. Ukrajna elnökének ígéreteiből szinte semmi sem valósult meg. A gazdag oligarchák – Porosenko elnök is közéjük tartozik – tovább gazdagodtak és továbbra is kijátsszák a törvényeket. Közben az átlagpolgár helyzete rosszabb lett. Ezzel is magyarázható, hogy Porosenko elnök népszerűsége eltűnt a lefolyóban. Jelenleg csak negyedik vagy ötödik a népszerűségi listán az elnökjelöltek között. A választásokat jövő tavasszal rendezik meg Ukrajnában.

Vad nacionalizmussal próbálják elfedni a problémákat. Szinte minden jelölt nacionalista jelszavakkal igyekszik támogatókat szerezni Ukrajnában, mely a múltban soknemzetiségű ország volt. A cári birodalomban vagy a szovjet időkben rengeteg orosz élt itt, a városokban oroszul beszéltek. Igen jelentős volt a zsidók közössége: nagy részüket a nácik megölték, a túlélők jelentős része a Szovjetunió bukása után Izraelbe vagy az Egyesült Államokba emigrált. Sok lengyel is élt a mai Ukrajna területén, de őket átköltöztették a németektől megszerzett nyugat lengyelországi területekre. Ezek többmilliós nemzeti kisebbségek voltak.

A magyar kisebbség Ukrajna népességének 0,2%-a. A mintegy 150 ezer magyar döntő többsége rendelkezik magyar állampolgársággal is. Ezt Ukrajna törvényei tiltják. A magyar kisebbséget is érinti az új nyelvtörvény, amely jelentős mértékben korlátozná az anyanyelvi oktatást. Emiatt Ukrajna diplomáciai háborúba keveredett nemcsak Magyarországgal, de néhány más szomszédos országgal is. Magyarország emiatt blokkolja Ukrajna felvételét a NATO-ba. Ezért Moszkvában módfelett hálásak.

A szegénység és a nacionalizmus elől egyre többen emigrálnak. Több mint egymillió ukrán állampolgár él és dolgozik Lengyelországban. Izraelben több mint egymillió szovjet zsidó él, akiknek a többsége Ukrajnából érkezett. Mint például Avigdor Lieberman hadügyminiszter. Ukrajnát a Nemzetközi Valutaalap próbálja meg talpra állítani, de a kísérlet egyelőre sikertelen. Ezt volt kénytelen megállapítani Angela Merkel kancellár is, aki Ukrajna demokratikus jövőjének elszánt támogatója volt az Európai Unióban – írja a Deutsche Welle közszolgálati portál.

Bréking nyúz, 2018. október 19 – Tudósítás a másik valóságból

FüHü
-
0
Bréking nyúz, 2018. október 19 – Tudósítás a másik valóságból

Nemzeti konzultáció indul Orbán Viktor rinocéroszának nevéről. Ezúttal nem kell hozzá kétharmad, jegyezte meg a vicces beszólásairól ismert miniszterelnök. Soros György állította össze az ukrán kormányt, akik azóta úgy táncolnak, ahogy ő muzsikál. Orbán a labdarúgó válogatott nagy erőssége lehet, a szurkolókra nem lehet panasz, a Ripost értesülése szerint ők még mindig bíznak abban, hogy kijutunk az Európa-Bajnokságra. Lehet, hogy nem futballban, hanem szurkolásban kellene versenyeznünk más országokkal.

 

Orbán, a keresztapa

„Orbán Viktor egy rejtélyes posztot tett ki Facebook-oldalára, amely egy nyíregyházi rinocérosz fotóját ábrázolja. Akkor még csak találgatni lehetett, hogy ennek mi az oka, azonban mostanra ez egyértelművé vált.

– Sok nehéz kormányzati munka mellett most végre itt egy könnyed meló. Különleges felkérést kaptam a nyíregyházi állatkerttől: Fogadjak örökbe egy rinocéroszt. Ezt meg is tettem. De az örökbefogadás együtt jár a keresztapasággal, most nevet is kell, hogy adjunk neki – hallható a videóban, amelyben Orbán Viktor beszél a Parlament épületében. – Összegyűjtöttem a szívemnek néhány kedves lehetőséget, itt az idő, válasszunk!

– Most nem kell kétharmad – jegyezte meg poénosan Orbán Viktor.

A videóból kiderül, hogy hétfő reggel nyolcig tart a szavazás. Az alábbi nevek közül lehet választani: Csülök, Fülig Jimmy, Chico, Antoine, Bernardo, Désiré. (Origo: Orbán Viktor: Adjunk nevet a rinónak)

Soros mocskos mancsa Ukrajnába is betette a lábát

„A jelenlegi ukrán vezetést már a hatalomba is Soros György és hálózata segítette. Soros itt nem állt meg, az ukrán kormányt a hozzá közvetlenül is köthető emberekkel pakoltatta tele. De nemcsak a politikát hódította meg, hanem az üzleti szféra kulcspozícióit is igyekezett megszerezni. Ennek érdekében beültette a saját embereit az egyik legnagyobb állami vállalat, a Naftogaz vezetőségébe, tulajdonrészt szerzett az IT-szektorban, és tervezi a mezőgazdaságban is. Mivel a magyar kormány volt, amely lebuktatta Soros hálózatát és annak Európát romba dönteni szándékozó bevándorláspolitikáját, így nincs azon mit csodálkozunk, hogy az utóbbi időben megszaporodott Ukrajna Magyarország és a kárpátaljai magyar kisebbség elleni agresszív támadásainak a száma.

Mindenesetre különösen elgondolkodtató, hogy adva van egy dokumentumok és hangfelvételek által is bizonyítottan Soros kegyeit élvező ukrán kormányzat, amelynek épp akkor gyűlik meg a baja a magyarokkal, amikor hazánk kormánya erőteljesen kritizálja Soros és hálózatának működését Európában, különös tekintettel az illegális bevándorlást szervező Soros-szervezetekre…

…Már a 2016 augusztusában nyilvánosságra hozott DCLeaks-iratok is arról írtak, hogy Soros György és szervezetei miként befolyásolták az ukrán belpolitikát, milyen szerepük volt a 2014-es majdani eseményekben és az új ukrán kormány megalakulásában…

…A dokumentumokból kiderül, hogy Soros György elszántan dolgozott azon, hogy a neki megfelelő államszerkezet jöjjön létre Ukrajnában.

Ha mindez nem lett volna elég, mint emlékezetes, Jevhen Bisztrickij, az OSF korábbi ukrajnai vezetője elárulta: az ukrán kormányhoz rengeteg szálon keresztül kötődnek Sorosék, és kapcsolatban állnak a fő miniszterekkel.

Ezt bizonyítja az is, hogy Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök 2015 novemberében – akkor még házelnökként – is találkozott Soros Györggyel, hogy megvitassák az ukrán reformokat, azon belül a decentralizációs folyamatot és a bírósági reformot.

Magyarul: Ukrajna miniszterelnöke egy amerikai állampolgárságú , Ukrajnához semmiképpen sem kötődő pénzügyi spekulánst tartott alkalmasnak az ukrán kormányzati belügyek megvitatására. Vajon miért?” (Lokál: Soros emberei szervezik Ukrajnában a magyarok elleni kampányt).

Hajrá magyarok

A ma­gyar lab­da­rúgó-vá­lo­ga­tott 3-3-as dön­tet­lent ját­szott Ész­t­or­szág­ban a Nem­ze­tek Li­gá­já­ban. Marco Rossi ne­gye­dik ta­lál­ko­zója volt ez a nem­zeti csa­pat élén, és már ebben a rövid idő­szak­ban sok po­zi­tí­vu­mot lehet fel­fe­dezni.

Marco Rossi irányítása alatt mutatkozott be a válogatottban Willi Orbán, a német Leipzig klasszisa, aki a görögök és az észtek ellen is végig a pályán volt. A keret legértékesebb tagjának (15 millió euró, 4,8 milliárd forint) játékra nem lehet panasz. A 25 éves belső védő hosszú évekre stabil pontja lehet majd a magyar együttesnek.

A válogatott „tizenkettedik játékosát”, a szurkolókat szintén dicséret illeti, hiszen mindhárom idegenbeli mérkőzésen (Finnország, Görögország, Észtország) nagy számban buzdították a csapatot. A görögök elleni, hazai zárt kapus találkozó miatt először november 15-én, Észtország ellen biztathatják a jól megszokott környezetben, a Groupama Arénában a Rossi-csapatot. (Ripost: Van még re­mény az Eb-re, ebben bíz­hat­nak a ma­gyar fo­ci­szur­ko­lók).

Ukrán-magyar: két széljobb kormány esett egymásnak?

Bak Mihály
-
0
Ukrán-magyar: két széljobb kormány esett egymásnak?

A volt kijevi magyar nagykövet szerint az Orbán-kormány csinált ekkora ügyet az országok közti problémákból. Szélsőjobb felé sodródó kormányokról beszél Bársony András a kiutasítások kapcsán.

Az eddig történtek után várható volt, hogy előbb a beregszászi magyar, majd az itteni egyik ukrán konzult kiutasítják – mondta a Független Hírügynökségnek Bársony András, hazánk korábbi ukrajnai nagykövete. Mindazonáltal szerinte ugyan botrány, ami történik, de nem világrengető dolog, a diplomáciai képviselet szintje nem csökken, mindkét ország a több közül az egyik konzult küldi haza.

Amint arról hírt adtunk, az ukrán külügyminisztérium beváltotta fenyegetését és 72 órai határidővel kiutasította a beregszászi magyar konzult, mire válaszul a magyar külügy is ugyanezt tette, amiként azt Szijjártó Péter is korábban „megígérte”.

Az ügy közvetlen előzménye, hogy két hete nyilvánosságra került egy (alighanem konspiratív módon készült) videófelvétel, amelyen a beregszászi konzulátuson átveszik magyar útlevelüket ottani magyarok, és

útmutatást is kapnak ahhoz, hogyan játsszák ki az ezzel kapcsolatos ukrajnai tiltást.

Ukrajna hivatalosan nem ismeri el a többes állampolgárságot, de nyílt titok, hogy rengetegen vannak (állítólag még az ukrán parlament, a Rada tagjai közt is), akik sajátjuk mellett más ország állampolgárai is. Ugyanakkor a tilalom mellé semmilyen büntetőszabály nem párosul.

A két ország egyre feszültebb viszonya egy éve tart, amióta elfogadták az ottani oktatási törvény módosítását, amellyel a nem ukrán anyanyelvű gyerekek körében növelni szeretnék az ukrán súlyát a tanításban. Ez ellen a magyar mellett a román és a lengyel kisebbség is tiltakozott (noha nem titkoltan elsősorban az oroszok ellen irányul az intézkedés),

de nyílt diplomáciai háborúság felé csak a magyar kormány vitte az ügyet.

Ennek teljes hátterét itt ismertettük.

A magyar állampolgársági ügyben semmilyen titok se volt, de ami a felvételen lejátszódik, az udvariatlanság volt magyar részről – mondta Bársony. Az ukrán lépés azonban szerinte nem adekvát ezzel.

Az exdiplomata szerint

tisztán belpolitikai háttér magyarázza az eseményeket.

Mindkét országban a szélsőjobb felé sodródó kormány van hatalmon, amelyek elsősorban befelé politizálnak. Az ilyen kormányok a „nemzeti szuverenitásból” nagy ügyet csinálnak, de ekkorára a magyar fél fújta fel ezt.

Mindemellett Ukrajnában a közeljövőben elnökválasztás lesz, és a közvélemény-kutatások szerint leváltás vár Petro Porosenkóra. Ellenfele a volt miniszterelnök Julija Tyimosenko, akivel

egymásra licitálnak nacionalizmusban

– mondta Bársony András.

Az pedig szinte példátlan, ami hónapok óta zajlik, hogy Magyarország minden nyugati integrációs törekvést blokkol Ukrajnánál, olyannyira, hogy vezető országok (elsősorban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia) már sokadjára figyelmeztetik a magyar kormányt, vegyen vissza a kardcsörtetésből.

A jövőről Bársony András úgy vélekedik, hogy egy darabig birkózni fog a két kormány, aztán nyugvópontra jut az ügy. Ráadásul Tyimosenko azzal is kampányol, hogy az ő kormányzásakor nem voltak ilyen problémák a kétoldalú kapcsolatokban (igaz, akkor nagyobb részben nem a Fidesz volt hatalmon).

Kettős játszma Kárpátalján

FüHü
-
0
Kettős játszma Kárpátalján

A beregszászi magyar konzulátuson készített rejtett kamerás felvétel nyilvánosságra hozásával új szakaszba ért a magyar–ukrán konfliktus, amely az ukrán oktatási törvény tavalyi elfogadásával kezdődött – írja Jarábik Balázs a pozsonyi Új Szóban, aki szerint illúziók helyett Budapesten nagyobb adag pragmatizmusra lenne szükség.

A törvény erősen korlátozza a kisebbségi nyelvű oktatást az iskolákban, bár kiskaput hagy az uniós tagállamok nyelveinek. Ezután Budapest immár a tőle megszokott vehemenciával blokkolni kezdte Ukrajna EU- és NATO-integrációját, ám Kijev, mint az orosz agresszió áldozata, Nyugatról sem hajlandó elfogadni semmilyen kritikát (csak támogatást), és minden bírálat, így a magyar mögött is rögtön Putyint sejti. Másrészt a megszorításokkal küzdő országban a választásokra készülő ukrán vezetésnek a nyugati integráció az egyik legfontosabb szólama – bár Kijevben is tudják, hogy az EU-tagság még nagyon messze van.

A másik jelszó pedig a nemzetépítés. Petro Porosenko ukrán elnök választási szlogenje a „hadsereg, nyelv, hit”. Az uralkodó elit az orosz agressziót felhasználva egy kései, erőltetett nemzetépítésbe fogott és egy helyi mondás szerint ahol erdőt irtanak, ott hullik a forgács. Kijev értetlenkedve nézi a magyar diplomáciai blokkolást, hiszen a törvényt az orosz nyelv ellen fogadta el. A többi kisebbséget csupán „járulékos veszteségnek” tekinti, a majd megegyezünk valahogy, valamikor jegyében. (Bukarest szintén elítélte a törvényt, de nem tiltakozik nyilvánosan.)

A magyar blokkolás eredménye az lett, hogy az Egyesült Államok kezdett közvetíteni. Ez egybeesik Washington magyarpolitikájának megváltozásával, miután az Obama-féle mellőzést felváltotta egy aktívabb párbeszéd. Kijev ígéretet is tett, hogy kitolja a törvény életbe lépését 2020-ról 2023-ra, és a magániskolákat kivonja a hatálya alól.

A magyar diplomácia sem mindig állt a helyzet magaslatán. Konzultáció nélkül nevezett ki kárpátaljai fejlesztési magyar miniszteri biztost, a szlovákiai magyar körökben is jól ismert Grezsa Istvánt. Az ominózus, Ukrajnát bukott államnak nevező, NATO-tagállamoknak küldött magyar levél is kiverte a biztosítékot Kijevben – a levelet már a kompromisszum megkötése után küldte szét Budapest. A helyenként agresszív magyar tónusnak megfelelő az ukrán válasz, Orbánt többször gyanúsítja azzal, hogy Putyin kottájából játszik.

Mivel a választási kampány miatt az ukrán parlament már biztosan nem módosítja az oktatási törvényt, az ukrán titkosszolgálatok (SZBU) „szabad kezet” kaptak a kárpátaljai nyomásgyakorlásra. Hiszen elsősorban Magyarországnak van vesztenivalója – ott a 120 ezer magyar.

A kettős állampolgárság ügye nem először borzolja a kedélyeket. Még 2012-ben fogadta el az ukrán parlament azt a törvénymódosítást, amely (kisebb) pénzbírsággal sújtja a kettős állampolgárságukat eltitkolókat. Ám nincs jogalap a „szerzett” állampolgárság elvételére vagy az ukrán elvesztésére – legalábbis egyelőre. Ugyanis gyaníthatóan az ukrán elit jó részének is van EU-s útlevele, Porosenko egykori és mostani miniszterei közül is többen kettős állampolgárok.

Magyar útlevelet több mint hét éve osztanak a kárpátaljai magyar konzulátusokon, mint azt ki lehet következtetni, most az SZBU egyik ügynöke is magyar állampolgárságot kapott: ő készítette a rejtett kamerás felvételt az eskütételről. De a magyar útlevélosztásra hamar rátelepedett az ukrán maffia is, emiatt az Egyesült Államok nemrég még a magyar állampolgárok vízummentességének felülvizsgálását is meglebegtette.

Az ukrán parlament prioritásai köze tartozik a nyelvtörvény elfogadása, amely az oktatásihoz hasonlóan diszkriminatív lesz. Ehhez jön még az ukrán egyház egyesítése, ami hatalmas emóciókat válthat ki a moszkvai patriarchátus hívei körében. Bár ezek a témák megosztják a társadalmat, az ukrán elit körében tapintható az egyetértés. Az Oroszországgal való kvázi háborús helyzetben, a krími és a kelet-ukrajnai szavazók nélkül már csak nemzeti programmal lehet választást nyerni. Mivel tudja ezt Petro Porosenko elnök fő ellenfele, Julija Timosenko is, illúziók helyett Budapesten nagyobb adag pragmatizmusra lenne szükség.

Először emlékeztek meg Lvivben a zsidók kiirtásáról

FüHü
-
0
Először emlékeztek meg Lvivben a zsidók kiirtásáról

75 évvel ezelőtt fejezték be a nácik a 150 ezres zsidó közösség meggyilkolását az ukrajnai Lvivben.

A várost az Osztrák-Magyar Monarchia idején Lembergnek, később Lvovnak hívták. A második világháború idején a nácik által megszállt Lengyelországhoz tartozott. Varsó és Lodz után itt élt a legtöbb zsidó.

A 150 ezres közösségnek mindössze az egy százaléka élte túl a holokausztot.

A túlélők zöme emigrált. Így már csak nagyon kevesen maradtak, akik fenntartják az egykor virágzó zsidó közösség emlékét.

Ők kaptak most üvegkulcsokat a város polgármesterétől: összesen 75-öt. Andrij Szadovij azt mondta: Isten óvja a várost hasonló szörnyűségtől, mint ami a huszadik században megtörtént.

A holokauszt idején a helyi milíciák, ahogy máshol is, itt is aktívan közreműködtek a zsidók lemészárlásában. Most először emlékeztek meg a zsidók kiirtásáról. A megemlékezést a zsinagógák romjai között rendezték meg.

Az üvegkulcs szimbólum:

egy régi zsinagóga fémkulcsáról mintázták őket, amelyet a lvivi piacon találtak.

Az alkotójuk egy amerikai művész, aki Új-Mexikóban él. Rachel Stevens az izraeli Jediót Ahronótnak elmondta: számára misztikus érzés volt megalkotni az üvegkulcsokat, amelyek olyan zsinagógák ajtaját nyithatnák ki, amelyek már nincsenek. Azért készítette őket üvegből, mert a zsidó hagyomány szerint az üveg az élet törékenységének a szimbóluma.

Amerika kész felfegyverezni az ukrán hadsereget

FüHü
-
1
Amerika kész felfegyverezni az ukrán hadsereget

Erről a londoni Guardian című lapnak adott exkluzív interjúban beszélt Kurt Volker, aki jelenleg az Egyesült Államok különleges megbízottja Ukrajnában, és korábban a NATO brüsszeli központjában képviselte Amerikát.

Eddig az oroszok érzékenységére hivatkozva az USA nem szállított fegyvereket Ukrajnának annak ellenére, hogy az oroszok aktívan támogatták a lázadókat Ukrajna keleti részén. Jelenleg több mint 2000 orosz katona harcolhat Ukrajnában – állítja az amerikai hírszerzés.

Az ukránok minden nap veszítenek katonákat az oroszok által támogatott lázadókkal szemben. Ezért az USA nem habozik felfegyverezni Ukrajna hadseregét.

Áprilisban már szállítottak tankelhárító fegyverzetet Ukrajnának,

májusban pedig Washingtonban megszavaztak egy 250 millió dolláros fegyverszállítási csomagot.

Trump elnököt sokan azzal vádolják Washingtonban, hogy túlságosan elnéző Putyinnal szemben. Kampányfőnöke, Paul Manafort egykor Janukovics oroszbarát ukrán elnök tanácsadója volt. Emiatt bírósági eljárás alatt is áll. Manafort még a 2016-os kampány során volt kénytelen lemondani ukrajnai szereplése miatt. A nemrég elhunyt John McCaine szenátor nyíltan gyengeséggel vádolta Trumpot Ukrajna ügyében. A szenátor egy szilvesztert a fronton töltött Ukrajnában, hogy bizonyítsa az oroszokkal szembeni elszántságát.

Kurt Volker különleges megbízott most úgy nyilatkozott, hogy kapcsolatban áll Putyin elnök ukrajnai ügyekben illetékes tanácsadójával. Vlagyiszlav Szurkovval Dubajban találkozott, de

nem jutottak dűlőre Ukrajna ügyében.

Volker szerint a jövő évi választásokig nem is lesz előrelépés, de az idő nem az oroszoknak dolgozik, hiszen Ukrajnában egyre erősebb a Moszkva ellenes hangulat.

Az általános korrupció továbbra is gond Kijevben – ismerte el az amerikai diplomata, aki hangsúlyozta, hogy ezt a problémát az ukránoknak maguknak kell megoldaniuk, mert ez gyengíti az egész rendszert. Az oroszok pedig épp a rendszer gyengeségeit használják ki Ukrajnában a befolyásuk növelése érdekében – hangsúlyozta Kurt Volker.

Újjáépült Kelet-Európa egyik legnagyobb zsinagógája

FüHü
-
0
Újjáépült Kelet-Európa egyik legnagyobb zsinagógája

Az ukrajnai Drohobics városában az állam és egy orosz oligarcha fizette a felújítást.

Ebben a zsinagógában házasodott Menahem Begin későbbi izraeli miniszterelnök 1936-ban. A drohobicsi zsinagóga ekkor már évtizedek óta működött: 1842 és 1865 között épült. Akkor ez volt a legnagyobb zsinagóga Galíciában. Az építkezés kezdeményezője Leiser-Niszán Teitelbaum hászid rabbi volt.

Ebben az időben a térség az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott.

A galíciai kisváros lakóinak a fele zsidó volt.

Az első világháborút követően Drohobics a független Lengyelország része lett. Aztán lerohanták a nácik, akik meggyilkolták a zsidók többségét. A második világháborút követően Drohobics Ukrajna, vagyis a Szovjetunió része lett. Egy ideig sóraktárként használták a zsinagógát, majd bútor- és élelmiszerbolt is működött benne. A függetlenség kikiáltása után visszakerült a zsidó közösséghez, de ismeretlenek kifosztották és felgyújtották.

Drohobics mára zsidó lakosai nagy részét elvesztette. Sokan a Szovjetunió összeomlása után vándoroltak ki. Így aztán nem is a helyi közösség intézte a zsinagóga felújítását, hanem az ukrán állam és egy olyan orosz oligarcha, aki ott született: Viktor Vekszelberg. Ő

egymillió dollárt adományozott a felújításra.

Ukrajna próbálja őrizni a zsidó örökséget, de helyi közösségek pedig egyre kevésbé vannak. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy az innen származó gazdagok támogassák a zsinagógák helyreállítását. Így az ukrán kormányt az sem zavarta, hogy Vekszelberg közel áll Vlagyimir Putyinhoz, és szerepel azon a feketelistán is, amely a Putyinhoz hű oligarchákról készült az Egyesült Államokban. Emiatt be sem léphet Amerikába.

1...383940...4439. oldal a 44-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség