Ukrajna Archives › Független Hírügynökség

Már nem Orbánt hanem Melonit tekinti mintának a román neonácik vezére

Polonius

-

2024-11-25

Már nem Orbánt hanem Melonit tekinti mintának a román neonácik vezére

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök nem vette be európai frakciójába Orbán Viktort, elfogadta viszont az AUR vezérének jelentkezését.

George Simion, aki korábban nyíltan támogatta Orbán Viktor politikáját, a román elnökválasztás alkalmából már így nyilatkozott a brüsszeli Politiconak: ”Donald Trumpot és Giorgia Melonit követjük. Jelenleg azt látjuk, hogy egész Európa abba az irányba fordul mint Meloni.”

Mennyiben különbözik Meloni irányvonala Orbán Viktortól hiszen mindketten Trump követőinek vallják magukat? Két fontos ponton tér el az álláspontjuk: Giorgia Meloni és a román neonáci vezér támogatja az Európai Uniót míg Orbán Viktor szembenáll azzal, a faló szerepet játssza Oroszország és Kína javára. A másik pont, ahol Meloni álláspontja más mint Orbán Viktoré: az ukrajnai háború. Meloni támogatja Ukrajnát és a NATO politikáját e téren míg Orbán Viktor Putyinnal paktál. Giorgia Meloni ügyes politikus: egyszerre ápol jó kapcsolatot Trumppal és Brüsszellel. Elon Muskkal, Trump elsőszámú támogatójával oly szoros a kapcsolata, hogy a bulvár lapok még egy flört lehetőséget is megkockáztattak. Ami tény: a SpaceX – Elon Musk vállalata – gyárat tervez Itáliában.

A mérsékeltebb Meloni nyer, a szélsőséges Orbán veszít

Martin Weber, az Európai Parlement legnagyobb frakciójának, a Néppártnak a vezetője lepaktált Giorgia Melonival, és így sikerült határidőre összehozni a brüsszeli bizottságot is. Hálás ezért Ursula von der Leyen. A brüsszeli bizottság főnökasszonya és Martin Weber Orbán Viktor kedvenc céltáblái közé tartoznak. Ursula von der Leyen érezteti is a magyar miniszterelnökkel, hogy csak annyi pénzre számíthat Brüsszeltől, amelyet feltétlenül muszáj kiutalni. Közben Olaszország kapta a legnagyobb pénzt a helyreállítási alapból: több mint 200 milliárd eurót! Meloni tudja azt, hogy csakis az Európai Unió tagjaként lehet fontos szereplője a világgazdaságnak. Orbán Viktor mintha még nem ébredt volna erre rá – persze az ordító egér szerepében ez nem is könnyű. Giorgia Meloni legfőbb gazdasági tanácsadója Draghi egykori miniszterelnök, az Európai Központi Bank ex elnöke.

Draghi közös uniós hitelfelvételt javasol, mert véleménye szerint a 450 milliós Európai Unió enélkül nem képes felvenni a versenyt az USA-val és Kínával. Orbán Viktor olyannyira ellenzi a közös kölcsönt, hogy ezt beleíratta a gránit szilárdságú magyar alkotmányba is.

Míg Giorgia Meloni az európai problémák megoldásán gondolkodik addig Orbán Viktor a kerékkötő dicstelen szerepét játssza. Eközben mindenkit hülyének néz mindenekelőtt a saját publikumát.

Ennél a román neonácik is okosabbak: támogatják az Európai Uniót hiszen Románia sok pénzt kap Brüsszeltől. A románoknak eszük ágában sincsen eljátszani a trójai faló szerepet, amely nem hoz pénzt a konyhára. Akárki lesz Románia elnöke, az ország Európa-barát és NATO barát irányvonala nem változik. Románia az USA legfontosabb partnere a térségben Lengyelország mellett – ez Donald Trump alatt is minden bizonnyal így marad.

Miért blamálja akkor magát Nyugatellenes politikával Orbán Viktor?

Ukrajna bevetette az ATACMS rakétákat Oroszországban – Putyin fenyegetőzik –

FüHü

-

2024-11-20

0

Ukrajna bevetette az ATACMS rakétákat Oroszországban – Putyin fenyegetőzik –

Ukrajna először lőtt ki amerikai rakétákat Oroszországba – közölték az Ukrán hatóságok. A támadás mindössze két nappal azután történt, hogy Biden elnök engedélyt adott Ukrajnának, hogy nagy hatótávolságú, amerikai gyártmányú fegyvereket használjon Oroszországon belüli célpontok csapására.

Az ukrán hadsereg kedden amerikai gyártmányú ballisztikus rakétákat vetett be, hogy először csapjon le Oroszországra magas rangú amerikai és ukrán tisztviselők szerint, néhány nappal azután, hogy Biden elnök engedélyt adott erre, ami az amerikai politika jelentős változását jelentette.

A hajnal előtti támadás egy lőszerraktárt ért a délnyugat-oroszországi Brjanszk régióban – közölték ukrán tisztviselők. Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint Kijev hat ballisztikus rakétát használt, amelyek a hadsereg taktikai rakétarendszere (ATACMS) néven ismertek. Egy magas rangú amerikai tisztviselő és egy magas rangú ukrán tisztviselő, akik névtelenséget kértek a folyamatban lévő műveletekről, megerősítették, hogy ATACMS-t használtak.

A csapás az erő demonstrálása volt Ukrajna számára, mivel megpróbálja megmutatni nyugati szövetségeseinek, hogy erősebb és kifinomultabb fegyverek biztosítása kifizetődő lesz

– az orosz erők megalázásával és Ukrajna kilátásainak megerősítésével a háborúban.

Kijevi tisztviselők hónapok óta könyörögtek az ATACMS használatának engedélyezéséért Oroszország belsejében mélyebben fekvő katonai célpontok elleni támadásra, mielőtt a Biden-kormányzat megenyhült és beleegyezését adta. Az engedély mindössze néhány hónappal Donald Trump megválasztott elnök hivatalba való visszatérése előtt érkezett, aki azt mondta, hogy az ukrajnai háború gyors befejezésére törekszik. Megválasztása bizonytalanságot keltett azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok fenntartja-e azt a robusztus katonai támogatást, amelyet Biden elnöksége alatt nyújtott Ukrajnának, vagy Trump más megközelítést alkalmaz.

Úgy tűnt, hogy az idén ősszel Moszkva háborús erőfeszítéseihez akár 10 000 észak-koreai katona hozzáadása is meggyőzte a Biden-adminisztrációt, hogy változtasson az ATACMS-sel kapcsolatos álláspontján. Az Egyesült Államok és szövetségesei eszkalációként tekintettek érkezésükre.

Andrij Kovalenko, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács tagja elmondta, hogy a keddi brjanszki csapás olyan raktárakat ért el, amelyekben „tüzérségi lőszerek, köztük észak-koreai lőszerek vannak”.

Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy öt ATACMS rakétát lelőttek, egy másik pedig megsérült, mondván, hogy a lehulló repeszek tüzet okoztak egy katonai létesítményben, de nem voltak áldozatok.

A Kreml a háború során arra használta nukleáris arzenáljának bevetésével való fenyegetést, hogy megpróbálja elrettenteni a Nyugatot attól, hogy erőteljesebb katonai támogatást nyújtson Ukrajnának. Hétfőn a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov azt mondta, hogy Biden elnök döntése az Egyesült Államok által biztosított nagy hatótávolságú rakétákról

„minőségileg új szintre emeli a feszültséget”.

Putyin szóvivője cáfolja, hogy Trump felhívta volna az orosz elnököt

Kenderessy Milán

-

2024-11-12

0

Putyin szóvivője cáfolja, hogy Trump felhívta volna az orosz elnököt

A Washington Post értesülései szerint az Egyesült Államok megválasztott elnöke figyelmeztette Putyint, hogy ne eszkalálja a háborút, és felhívta az orosz elnök figyelmét arra: az Egyesült Államok jelentős erőket állomásoztat Európában.

“Európa biztonságáról.”

Szóba kerültek Ukrajna határai is, de a részletek egyelőre nem ismeretesek. Trump és Putyin abban maradtak, hogy folytatják az eszmecserét.

Közben az orosz csapatok nyomulnak előre Ukrajnában, és Oroszországban a kurszki területen már észak-koreai csapatok is támogatják őket. Az oroszok mindinkább fölénybe kerülnek a fronton – erről tájékoztatta az ukrán fegyveres erők vezérkari főnöke az Európában állomásozó amerikai csapatok parancsnokát. Olekszandr Szirszkij vezérezredes arról számolt be Christopher Cavoli tábornoknak, hogy

“Ukrajna mind nagyobb erőfeszítéssel képes csak szembeszállni az orosz támadással.”

Szirszkij tábornok hozzátette: ”A helyzet mind nagyobb kihívást jelent a számunkra. Az oroszok kihasználják számbeli fölényüket, és eszkalálják a háborút.”

Donald Trump időközben beszélt Olaf Scholz kancellárral is telefonon, és megállapodtak abban, hogy “mindketten a béke érdekében tevékenykednek Európában.”

Donald Tusk lengyel miniszterelnök Trump tárgyalásaival kapcsolatban kijelentette:

”nem lehet megállapodni Ukrajna feje fölött Putyinnal. A mi fejünk fölött sem lehet”

– hangsúlyozta a lengyel kormányfő, aki kiválóan együttműködött a demokrata adminisztrációval Washingtonban.

A korábbi lengyel kormány jó kapcsolatot ápolt Trumppal, aki első elnökségének idején európai látogatását Varsóban kezdte el. Ott találkozott közép és kelet-európai vezetőkkel, de Orbán Viktor nem ment el arra a tanácskozásra, mert nem akart a 16 állam vezetőivel együtt fellépni, maga helyett Áder János akkori államfőt küldte a formális találkozóra.

Megválasztása után most Donald Trump öt európai vezetővel beszélt: Macron francia elnökkel, Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel, Starmer brit kormányfővel, Zelenszkij ukrán elnökkel és Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel.

Az ukrajnai fejleményekhez tartozik, hogy Trump bejelentette: Mike Pompeo egykori külügyminiszter nem kap szerepet az új csapatban. Trump körében Pompeo képviselte az ukránbarát vonalat, olyan tervet terjesztett elő, amely előirányozta Ukrajna felfegyverzését, hogy ily módon kényszeríthesse egyezségre Putyint. Trump egy másik tanácsadója időközben kijelentette: ”Ukrajnának el kell engednie a Krím félszigetet.” Ezt ugyan később cáfolták, de nyilvánvaló, hogy Trump a békét területért elv alapján alkudozik majd Putyin orosz elnökkel.

Scholz kancellár is tárgyalni akar Putyinnal

“Kész vagyok a tárgyalásra az orosz elnökkel, de felelős politikusként ezt csak másokkal együtt tehetem meg” – nyilatkozta a kormányválsággal küszködő német kancellár az ARD-nek. Baerbock német külügyminiszter viszont kijelentette:

”Putyin nem hajlandó szóba állni Scholz kancellárral!”

November 18-19-én G20 csúcstalálkozó lesz Brazíliában. Oda valószínűleg Putyin is elmegy, Scholz a csúcs előtt beszélne az orosz elnökkel az ukrajnai rendezésről. Merkel kancellár idején különlegesen jó kapcsolat fűzte össze Németországot és Oroszországot, de ennek véget vetett Putyin agressziója Ukrajna ellen. Scholz és Putyin utoljára 2022 decemberében beszélt egymással. Akkor a német kancellár sürgette Putyint, hogy vonja ki csapatait Ukrajnából. Válaszul az orosz elnök a német kancellár értésére adta: számára csakis az USA elnöke a megfelelő partner, mert komoly katonai ereje csakis az Egyesült Államoknak van.

Mai kérdés – Ön szerint támogassa-e a Nyugat Ukrajnát az oroszok teljes kivonulásáig?

FüHü

-

2024-11-10

0

Mai kérdés – Ön szerint támogassa-e a Nyugat Ukrajnát az oroszok teljes kivonulásáig?

Az EU külpolitikai főosztályának vezetője, Josep Borell azért érkezett Kijevbe, hogy Ukrajnát Európa támogatásáról biztosítsa Donald Trump választási győzelme utáni első látogatásán egy magas rangú brüsszeli tisztviselőnek.

This poll is no longer accepting votes

Trump fia Zelenszkijnek: 38 nap múlva elveszíted a támogatásodat!

Polonius

-

2024-11-10

0

Trump fia Zelenszkijnek: 38 nap múlva elveszíted a támogatásodat!

A megválasztott elnök fia, ifjabb Donald Trump üzent ily módon Ukrajna elnökének, akit maga Donald Trump “a világ legjobb kereskedőjének” nevezett a választási kampány során arra célozva, hogy Ukrajna dollár milliárdokat kapott Nyugatról miután Putyin 2022 február 24-én megtámadta az országot.

Moszkva háromnapos villámháborút tervezett, de az amerikaiak pontosan értesültek a részletekről, ezért az ukrán különleges alakulatok meg tudták előzni Zelenszkij elrablását, és legyilkolták az orosz kommandósokat. Az intenzív katonai együttműködés Ukrajna és az Egyesült Államok között azóta fennáll, hogy Kijevből elűzték Janukovicsot, Ukrajna oroszbarát elnökét.

Victoria Nuland akkori külügyi államtitkár közölte: az USA-nak 5 milliárd dollárjába került az oroszbarát rendszer megbuktatása, és egy nyugatbarát rendszer létrehozása Kijevben. Victoria Nuland nem is titkolta:

Ukrajnát Washingtonból irányítják.

Amikor az Európai Unió szerepéről kérdezték, akkor nőies finomsággal ezt válaszolta: fuck the EU!
Donald Trump első elnöki periódusában folytatódott Ukrajna támogatása, amelyet csak megerősített, hogy Joe Biden 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

A CIA igazgatója már azelőtt megállapodott Brüsszelben az Oroszország elleni szankciókról mielőtt Putyin megindította csapatait Kijev ellen.

William Burns, a CIA igazgatója volt az utolsó amerikai vezető, aki Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Putyinnal – telefonon. William Burns korábban az USA nagykövete volt Moszkvában. Jelenleg Burns Nariskin tábornokkal, az orosz hírszerzéssel fejével tartja a kapcsolatot – olykor Törökországban találkoznak.

Trump a békeangyal

Milley tábornok, az USA fegyveres erőinek akkori vezérkari főnöke már 2022-ben jelezte: a háború megnyerhetetlen Ukrajnában, ezért ideje lenne a béketárgyalásoknak.

Trump többször is közölte: közvetlenül tárgyalna Putyinnal, és 48 órán belül véget vetne a fegyveres konfliktusnak Ukrajnában.

Zelenszkij elnök győzelmi terveinek senki sem tulajdonít jelentőséget Washingtonban, ahol pontosan tudják: Ukrajna sikerére csakis akkor nyílna lehetőség, ha a NATO és mindenekelőtt az USA a jelenleginél sokkal inkább elköteleznék magukat a háború folytatása mellett. Ennyit Trumpnak Ukrajna nem ér meg, mert számára sokkal fontosabb a Közel Kelet és Kína. Ha Trumpnak sikerülne megállapodnia Putyinnal Ukrajna rovására, akkor ily módon lazíthatna Moszkva és Irán illetve Kína együttműködésén. Trump meg akarja osztani az USA ellenfeleit, ahogy ezt korábban Kissinger külügyminiszter javasolta: az egységes orosz – kínai – iráni – észak-koreai blokk ugyanis együttesen túlságosan is nagy kihívást jelentene az USA-nak, amelynek afganisztáni háborúja húsz év után látványos kudarccal végződött.

Trump tanácsadói nem hisznek a nagy orosz fenyegetésben sem hiszen az ukrajnai háborúban az orosz hadsereg és hírszerzés szánalmasan leszerepelt.

Trump valamiféle új Jaltát akar, és ebben partnerre találhat Putyinban, aki valószínűleg már csak az arcát akarja menteni a siralmas ukrajnai kudarcban.

Trump és Putyin hívei egyesüljetek!

Orbán jelszava most ez lehet, a gesztenyéje pedig valamilyen gauleiter szerep Európa kevésbé szerencsés felén. A fiatal fideszes politikust sokkolhatta amikor a kilencvenes évek elején tudatták vele: Magyarország az Egyesült Államokat egyáltalán nem érdekli, a térségben Lengyelország és Románia számíthat Washington érdeklődésére. Ez a két állam azután látványosan fejlődött is, megelőzve Magyarországot, mely a rendszerváltáskor még jócskán előttük állt. Most Orbán Viktor abban reménykedhet, hogy kikaparhat valamilyen gesztenyét Trump és Putyin lehetséges megegyezéséből. Ezért hozta létre a magyar – szlovák – szerb szövetséget, és a Patrióta frakciót az Európai parlamentben.

Trump és Putyin barátai egyesüljetek!

Ez Orbán jelszava, és bármennyire tragikomikus, még lehet belőle valami hiszen Washingtont valószínűleg még az Oroszország és Kína közé szorult Mongólia is jobban érdekli mint Magyarország.

Milyen békét kötne Ukrajnáról Trump Putyinnal?

ki

-

2024-11-02

0

Milyen békét kötne Ukrajnáról Trump Putyinnal?

Az Egyesült Államok ex elnöke, aki nagyon szeretne visszakerülni a Fehér Házba, azt állítja a választási kampányban, hogy 48 órán belül békét teremtene Ukrajnában oly módon, hogy közvetlenül tárgyalna Putyin orosz elnökkel.

Mit ajánlana fel Trump Putyinnak? Lényegében a megszállt területek megtartását, és azt, hogy Ukrajna nem kap NATO tagságot. Ezt a béketervet Vance alelnökjelölt szivárogtatta ki. Zelenszkij ukrán elnök szerint ez hasonlítana a jaltai megállapodásra hiszen ott a Nyugat vezetői – Roosevelt amerikai elnök és Churchill brit miniszterelnök – átadták Sztálinnak Közép és Kelet Európa jórészét, mert nem akartak óriási véráldozattal győzni a náci Németország ellen. Az érintett országokat Közép és Kelet Európában senki sem kérdezte meg a második világháború végén mint ahogy 1989-990-ben is a fejük fölött ment végbe a rendszerváltás.

Kamala Harris minden bizonnyal Biden elnök politikáját folytatná vagyis Ukrajna nélkül nem bocsátkozna tárgyalásokba Putyinnal.

Ukrajna viszont nem hajlandó tárgyalni addig amíg az orosz hadsereg megszállva tart jelentős ukrán területeket. Ráadásul Biden elnök sem kívánja beengedni Ukrajnát a NATO-ba.

Mi lehet Orbán szerepe Trump győzelme esetén?

Amikor Európa készült először USA elnökként, akkor Donald Trump arra kérte külügyminiszterét: olyan országba menjünk, ahol népszerű leszek! Minthogy Nyugat Európában a mainstream sajtó a pokolba kívánta Trumpot, ezért Varsóba szállt le az elnöki repülőgép először Európában. A konzervatív lengyel kormányzatot akkor Trump arról győzködte: megvédjük Lengyelországot az esetleges orosz agresszióval szemben! Legalább ennyire lényeges volt az, amit Trump az Északi Áramlat gázvezetékről mondott: éppúgy elítélte azt mint a konzervatív lengyel kormány. Az Oroszország és Németország közötti tengeralatti földgáz vezeték vörös posztó volt Lengyelország és az USA szemében. Nem véletlenül írta azt Sikorski régi-új lengyel külügyminiszter Twitteren a gázvezeték felrobbantásakor, hogy “köszönjük Amerika!” Aztán gyorsan törölte is bejegyzését Sikorski hiszen az USA sohasem vállalta fel nyíltan a német – orosz együttműködést szimbolizáló földgáz vezeték felrobbantását.

Ha Trump nyer, és Európába látogat, akkor nem kizárt, hogy látogatását Magyarországon kezdi hiszen a választási kampány során többször is pozitívan említette Orbán Viktort, aki nemrég újra beszélt vele telefonon. Milyen játéktere lehet a magyar diplomáciának, ha jön Trump? Szijjártó Péter Minszkben nyíltan megmondta: a magyar kormány az európai – orosz- kínai együttműködés folytatását akarja. Az USA viszont stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot már 2021-ben, és ezen aligha változtat Donald Trump. Aki viszont szabadulni akar az európai problémáktól, mert figyelmét a Közel Keletre és Kínára kívánja koncentrálni. Ebben a kaotikus helyzetben Orbán Viktor halászhat a zavarosban.

Csakhogy közben a magyar gazdaság mínuszban van, a fellendülés vágyálom csupán. Trump gyenge Európát akar, és ehhez felhasználhatja szövetségesként Orbán Viktort, aki azt az európai hajót fúrhatja meg, amelyen maga is utazik. Ha az Európai Unió szerencsés, akkor Trump brutális önzése elindítja az Európai Egyesült Államok felé – a közös hitelfelvétellel, ahogy azt Mario Draghi javasolja. Ezért is fúrja a közös hitelfelvételt Orbán Viktor, aki az európai káoszban érdekelt hatalom technikailag. A baj csak az, hogyha süllyed az európai hajó, akkor a harmadik osztályon, a hajófenékben utazó magyar utasok kezdenek el először fuldokolni. Ezért reménykedik Orbán Viktor a kínai kártyában, mert jól tudja: a gazdasági mélyrepülés számára politikai csődöt jelenthet. Felrémlik előtte Ceausescu végzete: arról is Washingtonban és Moszkvában döntöttek.

Kevesebb amerikai drónt kap Ukrajna a Kína ellenes szankciók miatt

Kenderessy Milán

-

2024-10-31

0

Kevesebb amerikai drónt kap Ukrajna a Kína ellenes szankciók miatt

Az Egyesült Államok már 2021-ben stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínát, melyet egyre több szankcióval sújt. Párhuzamosan növeli a fegyverszállításokat Tajvanra, amelyet pedig elismert Kína tartományának már 1972-ben amikor Nixon és Kissinger Pekingben járt.

Nemrég kétmilliárd dollár értékben írtak alá fegyverszállítási szerződést Tajvannal. Válaszul Pekingben most megtiltották a kínai cégeknek, hogy olyan olcsó alkatrészeket szállítsanak az USA-ba, melyeket fegyvergyártásra is fel lehet használni. A Skydio, a legnagyobb drón gyártó cég az Egyesült Államokban, jelezte, hogy a közeli jövőben csak kevesebb drónt tud gyártani, mert alkatrészhiánya van. A legtöbb drónt az ukrajnai frontra ez a cég gyártja az USA-ban, ahol jelezték: nem tudják teljes mértékben teljesíteni ígéreteiket Ukrajna ellátására, mert az amerikai fegyverkészletek is leapadtak, a gyárak pedig kapacitás hiánnyal küszködnek annál is inkább, mert a Közel Keletre is egyre több fegyvert szállítanak.

Mi lesz Ukrajnával, ha Trump jön?

Ukrajna új külügyminisztere Montrealban utasította el Donald Trump ötletét, hogy közvetlenül tárgyaljon Putyin orosz elnökkel.

Ehelyett Ukrajna olyan nemzetközi békekonferenciát javasol, melyen immár Oroszország is részt vehetne. A korábbi ilyen találkozóra Oroszországot meg se hívták, így az teljes mértékben eredménytelen maradt.

Zelenszkij elnök elmondta, hogy megtartják az Ukrajna támogatásáról szóló Rammstein konferenciát Németországban az amerikai elnökválasztás után is. Erre elvben Biden elnök európai látogatása során került volna sor, de a floridai hurrikán miatt ezt elhalasztották. Biden csak egy mini csúcson vett részt Berlinben, ahol német, brit és francia vezetőkkel tárgyalt.

Zelenszkij azt szeretné, ha Ukrajnát meghívnák a NATO-ba, de ezt az Egyesült Államok nem helyesli. Legkevesebb hat másik NATO tagállamnak ugyanez a véleménye – köztük Magyarországnak.

Az észak-koreai katonák megjelenése a fronton ugyanakkor azt eredményezte, hogy az USA immár nem ellenzi: támadó fegyvereinek felhasználását távoli orosz célpontokra is.

Ez lehetővé tenné Moszkva, Szentpétervár és más stratégiai célpontok támadását. Putyin orosz elnök szerint ez a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfliktus veszélyét idézi fel.

Putyin most azt közölte, hogy Bident támogatta az amerikai választáson, és ezért most Kamala Harrisre szavazna, de ezt azzal indokolta, hogy “olyan szimpatikus a nevetése”.

Trump és az orosz titkosszolgálat viszonya éppúgy tisztázatlan mint Orbán Viktoré.

Egy jól tájékozott brit újságíró könyvében arról írt, hogy a KGB már a nyolcvanas években felfigyelt Donald Trumpra, aki a Gorbacsov korszakban Trump tornyot akart építeni a Vörös tér közelében Moszkvában. A tervből nem lett semmi, de Trumpról állítólag videó készült amikor a szovjet titkosszolgálat által küldött örömlányokkal nem ortodox szexuális tevékenységet folytatott egy moszkvai szállodában, ahol régebben Lenin is megszállt. A brit újságíró szerint a KGB Trump zűrzavaros pénzügyeibe is beavatkozott – olykor kisegítve a csőd szélére sodródott nagyvállalkozót.

Maga Trump természetesen mindent tagad, de első nemzetbiztonsági tanácsadója el sem foglalhatta helyét a Fehér Házban, mert kiderült róla, hogy túlságosan is jó kapcsolatok fűzik Moszkvához. Trump azt nem tagadja, hogy kiváló a személyes kapcsolata Putyinhoz.

Az ex elnök, ha hatalomra kerülne, akkor azért szeretné gyorsan lezárni az ukrajnai konfliktust, mert szabad kezet kíván kapni a Közel Keleten, ahol Izraellel együtt megrendszabályozná Iránt.

Az elnökválasztást jövő kedden rendezik meg az USA-ban, és egyelőre senki sem tudja megjósolni, hogy Trump visszatérhet-e a Fehér Házban vagy sem?

Az Egyesült Államoknak fontolóra kellene vennie „közvetlen katonai akciót”

FüHü

-

2024-10-24

0

Az Egyesült Államoknak fontolóra kellene vennie „közvetlen katonai akciót”

Mike Turner, a képviselőház hírszerzési bizottságának elnöke szerdán azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak fontolóra kellene vennie „közvetlen katonai akció” megtételét, ha észak-koreai csapatok lépnek be az ukrajnai háborúba, miután kiderült, hogy az elszigetelt ország katonái ezrei tartózkodnak Oroszországban.

Október eleje és közepe között Észak-Korea legalább 3000 katonát szállított Kelet-Oroszországba hajókon keresztül az észak-koreai Wonsan régióból a kelet-oroszországi Vlagyivosztokba – mondta John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője újságíróknak.

„A Biden-Harris kormánynak világossá kell tennie, hogy a konfliktusba belépő észak-koreai csapatok vörös vonalat jelentenek az Egyesült Államok számára” – mondta Mike Turner közleményében.

„Ha az észak-koreai csapatok megtámadják Ukrajna szuverén területét, az Egyesült Államoknak komolyan meg kell fontolnia, hogy közvetlen katonai akciót indít az észak-koreai csapatok ellen”

– tette hozzá. „Még nem tudjuk, hogy ezek a katonák az orosz hadsereggel együtt harcba szállnak-e, de ez minden bizonnyal nagyon aggasztó” – mondta.

Hozzátette, hogy a kiképzés befejezése után a katonák Nyugat-Oroszországba utazhatnak, majd harcba bocsátkozhatnak az ukrán hadsereg ellen, ami „bizonyítaná Oroszország növekvő elkeseredettségét az Ukrajna elleni háborúban”.

„Ha bevetnék harcolni Ukrajna ellen az észak-koreai katonákat az ukrán hadsereg ugyanúgy megvédi magát, mint az orosz katonák ellen”

– mondta.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy Észak-Korea közel 10 000 katonát küld Ukrajnába, hogy harcoljanak az orosz erőkért. Zelenszkij a belgiumi Brüsszelben beszélt arról, hogy Phenjan már taktikai személyzetet és tiszteket küldött országába.

Azok a jelentések, amelyek arról szólnak, hogy az észak-koreai csapatok a harcba való belépés szélén álltak, felhívták az Egyesült Államokat, hogy szüntesse meg az Ukrajnának adott nagy hatótávolságú fegyverek használatára vonatkozó korlátozásokat.

„Ha az észak-koreai csapatok orosz területről támadják meg Ukrajnát, Ukrajnának meg kell engedni, hogy amerikai fegyvereket használjon a válaszadáshoz.”

– jelentette ki Turner.

Az Oroszországért Ukrajnában harcoló észak-koreai katonák óriási előrelépést jelentenének a két ország kapcsolatában, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető júniusban partnerségi megállapodást írt alá, és ígéretet tettek arra, hogy kölcsönös segítséget és védelmet nyújtanak az ellenségekkel szemben. Ráadásul Phenjan tüzérségi lövedékeket és ballisztikus rakétákat is biztosított Moszkvának, cserébe a nukleáris és űrprogramokhoz való segélyhez és technológiához való hozzáférésért.

Korrupció az ukrán hadügyben

Polonius

-

2024-10-22

0

Umerov hadügyminiszter leváltotta három helyettesét, és irányítása alá vonta a katonai hírszerzés fegyver beszerzési vállalkozását. Az ok: korrupció. Bár Zelenszkij elnök több kampányt is indított a korrupció ellen az ukrán hadügyben a nyugati szövetségesek kérésére, de ezzel csak csökkenteni tudta a probléma súlyát, de megoldani nem.

Most viszont Zelenszkij győzelmi tervének legfőbb követelése az, hogy Ukrajnát mielőbb hívják meg a NATO-ba. Az ukrán elnök azért sürgeti ezt, mert Trump győzelme esetén jelentősen csökkenhet Ukrajna támogatása sőt teljes mértékben meg is szűnhet. Zelenszkij szerint Ukrajna csak akkor érezné magát biztonságban, ha a NATO meghívná a tagjai közé. Csakhogy Putyin számára Ukrajna NATO tagsága vörös posztó, ezt az orosz elnök nem tudja elfogadni hiszen épp azért indította meg a háborút, hogy ezt megakadályozza.

Umerov hadügyminiszter, aki krími tatár és a mérsékelt, realista vonal képviselője Kijevben, megerősítette a Washington Postban, hogy most is folynak titkos tárgyalások Moszkva és Kijev között.

Putyin agresszióját követően 2022 tavaszán Umerov Törökországban tárgyalt Abramoviccsal, Putyin kedvenc oligarchájával. A tárgyalások azért szakadtak meg, mert mindkettőjüket megmérgezték – írja most a Washington Post, amely arra nem tér ki, hogy ki lehetett ezért a felelős, de minden valószínűség szerint vagy az orosz vagy pedig az ukrán titkosszolgálat állt az akció mögött. Budanov altábornagy, a katonai titkosszolgálat vezetője Kijevben, a kemény vonal képviselője, aki megígérte Jake Sullivannek, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának, hogy jövőre nagy offenzívát indítanak az oroszok ellen a megszállt területek visszaszerzése érdekében. Ezt az ukrán hadsereg nem tartja reálisnak: Zaluzsnij tábornok, az akkori vezérkari főnök, kísérletezett ilyen nagy offenzívával, de ez tökéletesen kudarcba fulladt miközben Ukrajna feláldozott kilenc jól felszerelt dandárt a semmiért. Zaluzsnij tábornok a kudarcot látva titkos tárgyalásokba kezdett Geraszimov tábornokkal, az orosz vezérkar főnökével, aki annak idején nem támogatta az ukrajnai agresszió tervét, de Putyin mégiscsak meghagyta tisztségében, sőt jelenleg ő az ukrajnai orosz hadsereg parancsnoka. Zaluzsnij tábornokot Zelenszkij leváltotta, és kinevezte londoni nagykövetnek, de

az egykori vezérkari főnök nem távozott Kijevből, mert szeretne Zelenszkij utóda lenni az elnöki székben.

Mindenki az amerikai választásra figyel

Ha Kamala Harris győz, akkor újraértékelik ugyan a külpolitika prioritásait, de a fő vonal változatlan marad: az USA és az Európai Unió együtt továbbra is támogatja Ukrajnát.

Trump viszont meg akar egyezni Putyinnal Ukrajnáról, mert szabad kezet akar kapni Iránnal szemben, amely jelenleg Oroszország szövetségese.

Mindebből az következik Ukrajna számára, hogy csökken a nyugati támogatás, és növekszik Washington nyomása: egyezzetek ki Putyinnal! Nyugati támogatás nélkül a telet sem biztos, hogy átvészeli Ukrajna, amelynek azzal is szembe kell néznie, hogy

Európában is sokan békülni szeretnének Putyinnal, mindenekelőtt Németország, Franciaország és Olaszország.

Megállapodhat-e úgy Putyin és Zelenszkij, hogy egyikük se veszítse el az arcát? Valószínűleg nem. Trump könnyedén feláldozná az ukrán elnököt, ha cserében Putyin lemondana Irán támogatásáról. A nagyhatalmak cinikus üzletelése korábban is így ment, de akkor még nem volt internet. Manapság jóval nehezebb moralizáló propagandával elfedni a hatalmi érdekeket, de azért mindenütt megpróbálkoznak ezzel, mert a társadalom előtt valahogy meg kell indokolni a megnyerhetetlen háborúkat, melyekben százezrek halhatnak meg, és országok mehetnek tönkre a nagy semmiért.

Orbán: ”Elfoglaljuk Párizst, visszavesszük Varsót, átvesszük az irányítást Brüsszelben”

ki

-

2024-10-09

0

Orbán: ”Elfoglaljuk Párizst, visszavesszük Varsót, átvesszük az irányítást Brüsszelben”

Orbán Viktor magyar miniszterelnök vázolta fel az európai szélsőjobboldal programját az ujjongó tömeg előtt Olaszorszában, ahol Matteo Salvinivel együtt hirdettek új Európa politikát a Liga nagygyűlésen.

Matteo Salvini az olasz szélsőjobb emelkedő csillaga volt mindaddig amíg meg nem kezdődött Putyin agressziója Ukrajna ellen. Salvini Putyin támogatásával jutott fel a Liga élére hiszen korábban csak mezei képviselő volt az Európai Parlamentben. Csakhogy Brüsszel és Washington számára nem elfogadható Putyin embere a római kormányzat élén, ezért az újfasiszta Giorgia Meloni beelőzte Matteo Salvinit. Meloni mint olasz kormányfő támogatja Washington és Brüsszel Ukrajna politikáját, ezért elfogadható mind az Egyesült Államok mind pedig az Európai Unió számára.

Orbán mesterterve Európa elfoglalására

“Európa legnagyobb politikai ereje leszünk, és akkor kézbe vesszük a brüsszeli politikát, és újra naggyá és erőssé, biztonságossá, gazdaggá és szabaddá tesszük Európát!”

Make Europe Great Again! Ez Trump jelszavának átvétele, de mit jelentene ez a gyakorlatban? Lehetséges-e európai nacionalista egység?

Ehhez közös program és főként közös ellenség kellene

Tulajdonképp mind a kettő megvan, de mind a kettő bevallhatatlan. A közös ellenség ugyanis az Egyesült Államok lenne. Vele szembe állítanák az Európai Uniót, Oroszországot és Kínát. Ez a két milliárdos blokk erős ellenfelévé válhatna az USA számára. Washington ezért is vétózta meg ezt az elképzelést amikor 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Putyin agressziója Ukrajna ellen betette a kaput a nagy kontinentális álomnak, melyet Orbán Viktor keleti nyitásnak nevezett el. Valójában egy német elképzelésről van szó: Németország az ötvenes évek óta intenzíven együttműködik Kínával, amely mára az Európai Unió elsőszámú kereskedelmi partnere lett.

Europe is a dead man walking

A gazdasági program is megvan Európa számára: ezt Mario Draghi dolgozta ki. Ő az Európai Központi Bank elnöke volt, majd Olaszország miniszterelnöke. Most pedig Giorgia Meloni gazdasági tanácsadója. A terv lényege egy nagy lépés előre az Európai Egyesült Államok felé: közös pénzügyi alapok létrehozása hitelből. Ezekből lehetne finanszírozni a gazdaságfejlesztési terveket éppúgy mint a zöld átállást vagy épp a közös hadiipar korszerűsítését.

Apró probléma, hogy Draghi tervének sehol sincsen meg a politikai támogatottsága. A magyar kormány nyíltan ellenzi azt.

A patriótáknak viszont van egy nagy problémájuk: nem tudnak pénzt szerezni!

Az uniós tagállamok saját forrásból nem tudnak segíteni magukon mint Münchausen báró, csak a közös hitelfelvétel biztosítana többszáz milliárd eurót, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy Make Europe Great Again!

Európa jelenleg patthelyzetben van: a népszerű politikai programok megvalósíthatatlanok – ahogy ez Magyarországon különösen jól látszik – az ésszerű gazdasági tervek viszont népszerűtlenek, ahogy Macron elnök példája mutatja Franciaországban, ahol mind a szélsőjobb mind a szélsőbal elveti a racionális gazdaságpolitikát.

Az USA, a nagy szövetséges nem segít, számára csak az a fontos, hogy nem jön létre a nagy kontinentális szövetség az Európai Unió és Oroszország illetve Kína között. Vagyis Európa éppúgy zsákutcában van mint Orbán Viktor. Innen szép győzni…

Címke: Ukrajna

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök nem vette be európai frakciójába Orbán Viktort, elfogadta viszont az AUR vezérének jelentkezését.

A mérsékeltebb Meloni nyer, a szélsőséges Orbán veszít

Míg Giorgia Meloni az európai problémák megoldásán gondolkodik addig Orbán Viktor a kerékkötő dicstelen szerepét játssza. Eközben mindenkit hülyének néz mindenekelőtt a saját publikumát.

Andrij Kovalenko, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács tagja elmondta, hogy a keddi brjanszki csapás olyan raktárakat ért el, amelyekben „tüzérségi lőszerek, köztük észak-koreai lőszerek vannak”.

A Washington Post értesülései szerint az Egyesült Államok megválasztott elnöke figyelmeztette Putyint, hogy ne eszkalálja a háborút, és felhívta az orosz elnök figyelmét arra: az Egyesült Államok jelentős erőket állomásoztat Európában.

Donald Trump időközben beszélt Olaf Scholz kancellárral is telefonon, és megállapodtak abban, hogy “mindketten a béke érdekében tevékenykednek Európában.”

Scholz kancellár is tárgyalni akar Putyinnal

Az EU külpolitikai főosztályának vezetője, Josep Borell azért érkezett Kijevbe, hogy Ukrajnát Európa támogatásáról biztosítsa Donald Trump választási győzelme utáni első látogatásán egy magas rangú brüsszeli tisztviselőnek.

Trump a békeangyal

Trump többször is közölte: közvetlenül tárgyalna Putyinnal, és 48 órán belül véget vetne a fegyveres konfliktusnak Ukrajnában.

Trump és Putyin hívei egyesüljetek!

Az Egyesült Államok ex elnöke, aki nagyon szeretne visszakerülni a Fehér Házba, azt állítja a választási kampányban, hogy 48 órán belül békét teremtene Ukrajnában oly módon, hogy közvetlenül tárgyalna Putyin orosz elnökkel.

Mi lehet Orbán szerepe Trump győzelme esetén?

Az Egyesült Államok már 2021-ben stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínát, melyet egyre több szankcióval sújt. Párhuzamosan növeli a fegyverszállításokat Tajvanra, amelyet pedig elismert Kína tartományának már 1972-ben amikor Nixon és Kissinger Pekingben járt.

Mi lesz Ukrajnával, ha Trump jön?

Ukrajna új külügyminisztere Montrealban utasította el Donald Trump ötletét, hogy közvetlenül tárgyaljon Putyin orosz elnökkel.

Az ex elnök, ha hatalomra kerülne, akkor azért szeretné gyorsan lezárni az ukrajnai konfliktust, mert szabad kezet kíván kapni a Közel Keleten, ahol Izraellel együtt megrendszabályozná Iránt.

„Ha bevetnék harcolni Ukrajna ellen az észak-koreai katonákat az ukrán hadsereg ugyanúgy megvédi magát, mint az orosz katonák ellen”

Umerov hadügyminiszter, aki krími tatár és a mérsékelt, realista vonal képviselője Kijevben, megerősítette a Washington Postban, hogy most is folynak titkos tárgyalások Moszkva és Kijev között.

Mindenki az amerikai választásra figyel

Trump viszont meg akar egyezni Putyinnal Ukrajnáról, mert szabad kezet akar kapni Iránnal szemben, amely jelenleg Oroszország szövetségese.

Európában is sokan békülni szeretnének Putyinnal, mindenekelőtt Németország, Franciaország és Olaszország.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök vázolta fel az európai szélsőjobboldal programját az ujjongó tömeg előtt Olaszorszában, ahol Matteo Salvinivel együtt hirdettek új Európa politikát a Liga nagygyűlésen.

Orbán mesterterve Európa elfoglalására

Ehhez közös program és főként közös ellenség kellene

Europe is a dead man walking

A patriótáknak viszont van egy nagy problémájuk: nem tudnak pénzt szerezni!

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA