Kezdőlap Címkék Putyin

Címke: putyin

Miért vallottak kudarcot az energiaszankciók Oroszország ellen?

“Aki az energia szankciókat kitalálta Oroszországgal szemben, az nincsen tisztában a legalapvetőbb közgazdasági összefüggésekkel sem”- írja Daniel Stelter német közgazdász a Handelsblatt című szaklapban.

“A demokráciák ma többet fizetnek az energiáért mint az ukrajnai háború előtt miközben Oroszországot egyáltalán nem vágták hanyatt az energia szankciók.”

A német közgazdász utal arra, hogy az energia árak emelkedése már az ukrajnai háború előtt megkezdődött, és azóta is magasan áll. Két módon lehetne csökkenteni: növelni a kínálatot vagy mérsékelni a keresletet. Biden elnök erre tett kísérletet amikor megkérte Mohamed bin Szalman szaúdi trónörököst, hogy növelje az olajkitermelést, de az USA elnökét elutasították Rijádban. Szaúd Arábia ehelyett a másik nagy olajtermelővel, Oroszországgal működik együtt, és ennek eredményeképp az OPEC+ visszafogja a kitermelést, hogy magasan tartsa az olaj árat. Szaúd Arábia pedig belépett a BRICS-be, amely át akarja alakítani a világgazdaságot oly módon, hogy megszünteti az amerikai dominanciát.

Oroszország nem csuklott össze

A nyugati szankciók egy része ugyancsak hatásos: Oroszország Nyugaton levő vagyonának befagyasztása, a moszkvai nemzeti bank értékeinek zárolása, a chip export tilalom – mindez súlyos csapás Moszkvának, amely mindinkább függő viszonyba kerül Kínával pedig Putyin ezt mindenképp el szeretné kerülni.

Az energiafegyver a Nyugattal szemben hatásos, de Kínával szemben nem.

Peking ugyanis máshonnan is be tud szerezni kőolajat és földgázt, így le tudja nyomni az orosz árakat a minimumra. India is kihasználja Oroszország szorult helyzetét: olcsón veszi a kőolajat, majd finomítva eladja azt a világpiacon. “Németország is így vásárol orosz olajat ” – írja a német közgazdász a Handelsblattban, ahol siet hozzátenni:

”aki az energiaszankciókért  felelős, annak halvány fogalma sincsen a kereslet-kínálat törvényéről!”

Kezdetben a Nyugat nem is forszírozta az energia szankciókat, melyeket a CIA főnöke Ursula von der Leyen kabinetfőnökével már azt megelőzően tisztázott, hogy Putyin megkezdte volna agresszióját Ukrajna ellen. William Burns Moszkvából hazamenet állt meg Brüsszelben, hogy a húsbavágó Oroszország elleni szankciókról megállapodjon az Európai Unióval még 2021 őszén. Burns volt az utolsó amerikai vezető, aki tárgyalt Putyinnal az ukrajnai agresszió előtt – 2022 február 24. Burns korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt tehát orosz szakértőnek számít Washingtonban. A CIA igazgatója rendszeresen konzultál Nariskin tábornokkal, az orosz hírszerzés vezetőjével, aki nem helyeselte Putyin háborúját Ukrajna ellen, mégis mind a mai napig a helyén maradt Moszkvában.

Putyin elküldte béketervét Washingtonba

0

Miközben a világ Orbán Viktor kijevi látogatására figyelt, melynek legfeljebb csak PR értéke volt, Oroszország elküldte béketervét az Egyesült Államokba a Deutsche Welle értesülései szerint. Dmitrij Gordon újságíró volt állítólag a postás.

Mi van ebben az orosz béketervben? Előszöris az, hogy Ukrajna semmiképp sem válhat a NATO tagjává! Blinken amerikai külügyminiszter viszont Washingtonban azt mondta Andrij Jermaknak, Zelenszkij elnök kabinetfőnökének, hogy

“Ukrajnának helye van a NATO-ban”,

azt persze nem tette hozzá, hogy mikor. A NATO hamarosan közgyűlést tart, de a szorongatott helyzetben levő Biden elnök most aligha erre koncentrál. Korábban az USA elnöke a Time magazinnak úgy nyilatkozott, hogy

“sosem voltam Ukrajna NATO tagságának elszánt híve.”

Ehelyett Biden a kétoldalú egyezmény híve, kötött is egy tízéves védelmi megalapítását az USA-val Ukrajna, de hogy pontosan mi áll benne azt nem közölték pedig fontos lenne. Az amerikai-orosz tárgyalások ugyanis 2021 őszén azért szakadtak meg, mert az USA közölte: kétoldalú szerződés keretében elhelyezhetnek rakétákat Ukrajna területén.

Ezt Putyin kihívásnak értékelte mondván: Ukrajna túlságosan is közel van, onnan az amerikai rakéták hamarabb elérhetik Moszkvát vagy más stratégiai célt minthogy Oroszország reagálni képes lenne. Putyin az orosz vezérkar előtt állítólag ezzel indokolta meg az agressziót 2022 februárjában. Geraszimov tábornokot, a vezérkar főnökét nem győzte meg, ő állítólag ellene volt az ukrajnai háborúnak éppúgy mint Szergej Nariskin tábornok, a hírszerzés feje. Mindketten a helyükön maradtak vagyis Putyin teljhatalma távolról sem akkora mint ahogy azt sokan állítják.

Putyin nemrég leváltotta a Védelmi Tanács titkárát, aki héjaként az elsők között javasolta az Ukrajna elleni támadást, és helyébe az engedelmes Sojgu tábornokot ültette, akinek lojalitásához nem fér kétség. Valószínűleg Putyin is rádöbbent arra, hogy az Ukrajna elleni háború súlyos hiba volt, és szeretné azt mielőbb befejezni.

Ha ugyanis minden így megy tovább, akkor Oroszország teljes mértékben függővé válik Kínától,

és ezt az orosz elit mindenáron el akarja kerülni. Dzsingisz kán utódainak mongol hordái pusztították el az első orosz államot, melyet Kijev központtal működött. Putyin szeretné az USA-val és Kínával egyenrangú nagyhatalomnak látni Oroszországot, de ehhez a gazdaságot kellene fejlesztenie, mert az orosz GDP a töredéke az amerikainak és a kínainak.

Mi van Putyin béketervében?

Míg Moszkva semmiképp sem fogadja el Ukrajna NATO tagságát addig nincs kifogása az Európai Uniós csatlakozás ellen. Ezek a tárgyalások már meg is kezdődtek annak ellenére, hogy Orbán Viktor – valószínűleg Putyin atyai intelmére – mindenképp megpróbálta akadályozni azt.

Ukrajna GDP-je jelenleg még Magyarországtól is elmarad, a háborúban álló állam uniós felvétele ezért még messze van, de Brüsszel eurómilliárdokkal támogatja az orosz agresszió áldozatává vált államot. Putyin elve az, hogy a béke ára egyes ukrán területek elveszítése. Mit mond erről a béketerv? A Krím félszigetről annyit, hogy az valamiféle kettős irányítás alá kerülne. Mit jelentene ez a gyakorlatban, azt senki sem tudja, de komoly engedménynek számít Putyintól hiszen Oroszország már bekebelezte a Krímet. A többi elfoglalt ukrán tartományból Oroszország a donyecki és luhanszki kormányzóságot tartaná meg, a többit visszaadná Ukrajnának.

Mit kér cserébe?

Putyin mindenekelőtt a nyugati szankciók feloldását akarja elérni, mert azok nehéz helyzetbe hozták Oroszországot annál is inkább, mert valutatartalékai jórészét is lefoglalták.

Putyin azonnali tűzszünetet javasol, és utána békeértekezletet, melyen a két érintett államon kívül az USA, az Európai Unió és Kína venne részt. Nemrég volt egy ilyen békekonferencia Svájcban, mely nem ért el semmit, mert Oroszországot meg sem hívták. Utána Andrij Jermak, Zelenszkij elnök kabinetfőnöke úgy nyilatkozott, hogy

a következő békekonferenciára “már meghívhatnánk Oroszországot is.”

Most minden Biden elnökön múlik, de ő nem erre koncentrál hanem kétségbeesetten védelmezi elnökjelölti esélyeit. Így az ukrajnai háború lezárása minden korábbinál jobban függ az amerikai választási kampánytól, ahol viszont távolról sem ez a legfontosabb probléma.

Putyin elküldte béketervét Washingtonba

0

Miközben a világ Orbán Viktor kijevi látogatására figyelt, melynek legfeljebb csak PR értéke volt, Oroszország elküldte béketervét az Egyesült Államokba a Deutsche Welle értesülései szerint.

Dmitrij Gordon újságíró volt állítólag a postás. Mi van ebben az orosz béketervben? Előszöris az, hogy Ukrajna semmiképp sem válhat a NATO tagjává! Blinken amerikai külügyminiszter viszont Washingtonban azt mondta Andrij Jermaknak, Zelenszkij elnök kabinetfőnökének, hogy “Ukrajnának helye van a NATO-ban”, azt persze nem tette hozzá, hogy mikor. A NATO hamarosan közgyűlést tart, de a szorongatott helyzetben levő Biden elnök most aligha erre koncentrál. Korábban az USA elnöke a Time magazinnak úgy nyilatkozott, hogy “sosem voltam Ukrajna NATO tagságának elszánt híve. ”Ehelyett Biden a kétoldalú egyezmény híve, kötött is egy tízéves védelmi megalapítását az USA-val Ukrajna, de hogy pontosan mi áll benne azt nem közölték pedig fontos lenne. Az amerikai-orosz tárgyalások ugyanis 2021 őszén azért szakadtak meg, mert az USA közölte: kétoldalú szerződés keretében elhelyezhetnek rakétákat Ukrajna területén. Ezt Putyin kihívásnak értékelte mondván: Ukrajna túlságosan is közel van, onnan az amerikai rakéták hamarabb elérhetik Moszkvát vagy más stratégiai célt minthogy Oroszország reagálni képes lenne. Putyin az orosz vezérkar előtt állítólag ezzel indokolta meg az agressziót 2022 februárjában. Geraszimov tábornokot, a vezérkar főnökét nem győzte meg, ő állítólag ellene volt az ukrajnai háborúnak éppúgy mint Szergej Nariskin tábornok, a hírszerzés feje. Mindketten a helyükön maradtak vagyis Putyin teljhatalma távolról sem akkora mint ahogy azt sokan állítják. Putyin nemrég leváltotta a Védelmi Tanács titkárát, aki héjaként az elsők között javasolta az Ukrajna elleni támadást, és helyébe az engedelmes Sojgu tábornokot ültette, akinek lojalitásához nem fér kétség. Valószínűleg Putyin is rádöbbent arra, hogy az Ukrajna elleni háború súlyos hiba volt, és szeretné azt mielőbb befejezni. Ha ugyanis minden így megy tovább, akkor Oroszország teljes mértékben függővé válik Kínától, és ezt az orosz elit mindenáron el akarja kerülni. Dzsingisz kán utódainak mongol hordái pusztították el az első orosz államot, melyet Kijev központtal működött. Putyin szeretné az USA-val és Kínával egyenrangú nagyhatalomnak látni Oroszországot, de ehhez a gazdaságot kellene fejlesztenie, mert az orosz GDP a töredéke az amerikainak és a kínainak.

Mi van Putyin béketervében?

Míg Moszkva semmiképp sem fogadja el Ukrajna NATO tagságát addig nincs kifogása az Európai Uniós csatlakozás ellen. Ezek a tárgyalások már meg is kezdődtek annak ellenére, hogy Orbán Viktor – valószínűleg Putyin atyai intelmére – mindenképp megpróbálta akadályozni azt.

Ukrajna GDP-je jelenleg még Magyarországtól is elmarad, a háborúban álló állam uniós felvétele ezért még messze van, de Brüsszel euró milliárdokkal támogatja az orosz agresszió áldozatává vált államot. Putyin elve az, hogy a béke ára egyes ukrán területek elveszítése. Mit mond erről a béketerv? A Krím félszigetről annyit, hogy az valamiféle kettős irányítás alá kerülne. Mit jelentene ez a gyakorlatban, azt senki sem tudja, de komoly engedménynek számít Putyintól hiszen Oroszország már bekebelezte a Krímet. A többi elfoglalt ukrán tartományból Oroszország a donyecki és luhanszki kormányzóságot tartaná meg, a többit visszaadná Ukrajnának.

Mit kér cserébe?

Putyin mindenekelőtt a nyugati szankciók feloldását akarja elérni, mert azok nehéz helyzetbe hozták Oroszországot annál is inkább, mert valutatartalékai jó részét is lefoglalták.

Putyin azonnali tűzszünetet javasol, és utána béke értekezletet, melyen a két érintett államon kívül az USA, az Európai Unió és Kína venne részt. Nemrég volt egy ilyen békekonferencia Svájcban, mely nem ért el semmit, mert Oroszországot meg sem hívták. Utána Andrij Jermak, Zelenszkij elnök kabinetfőnöke úgy nyilatkozott, hogy a következő béke konferenciára “már meghívhatnánk Oroszországot is.”

Most minden Biden elnökön múlik, de ő nem erre koncentrál hanem kétségbeesetten védelmezi elnökjelölti esélyeit. Így az ukrajnai háború lezárása minden korábbinál jobban függ az amerikai választási kampánytól, ahol viszont távolról sem ez a legfontosabb probléma.

Orbán Kijev után Moszkvába utazik

Most különösen érdekes, hogy Kijev után Orbán Moszkvába utazik, mert Magyarország az Európai Unió soros elnöke vagyis a magyar miniszterelnök nemcsak önmagát képviseli. Elvben.

Kijevben hangsúlyozta a magyar kormányfő, hogy mint az Európai Unió soros elnöke tárgyalt Zelenszkijjel. Az ukrán elnök visszautasította Orbán javaslatát arról, hogy előbb kössenek fegyverszünetet, és csak azután lássanak hozzá a béketárgyalások megkezdéséhez, mert ebben teljes a szembenállás továbbra is Ukrajna és Oroszország között. Ukrajna – a nemzetközi jogra hivatkozva – csakis akkor hajlandó tárgyalni Oroszországgal, ha Putyin kivonja csapatait a megszállt területekről. Az oroszok viszont a békét területért elvet vallják. Hamarosan NATO csúcstalálkozó is lesz, ott is beszámolhat Orbán Viktor arról, hogy miről is tárgyalt Putyinnal.

Szijjártó Péter külügyminiszter már akkor tájékoztatta Lavrovot amikor Orbán Kijevben tárgyalt. Miért megy Orbán Moszkvába, ahol nem járt NATO vagy uniós tagállam vezetője azóta, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát? A magyar miniszterelnök meg akarja mutatni, hogy a magyar diplomácia szuverén akármit is jelentsen ez. Mi haszna van mindebből Magyarországnak, amely egyre jobban elszigetelődik a NATO-ban és az Európai Unióban? Orbán nyilvánvalóan zsarolja Brüsszelt a hiányzó eurómilliárdokért, de erősen kétséges, hogy ez lenne a célravezető módszer.

Az USA és Moszkva nem Orbán közvetítésére vár

A CIA igazgatója, aki korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt rendszeresen konzultál az orosz hírszerzés vezetőjével, aki nem helyeselte Putyin agresszióját Ukrajna ellen. Szergej Nariskin tábornok mégiscsak a helyén maradt, és ő tárgyal Putyin nevében Burns CIA igazgatóval. William Burns volt az utolsó magasrangú amerikai vezető, aki Moszkvában járt Putyin agressziója előtt. Az orosz államfő tárgyalt a CIA igazgatójával noha korábban ezt rangon alulinak tartotta. Miről tárgyaltak? Ma sem tudjuk. Az viszont tény, hogy a CIA igazgatója nem közvetlenül hazautazott Moszkvából hanem megállt Brüsszelben, ahol Ursula von der Leyen kabinetfőnökével egyeztették azokat a szankciókat, melyeket azután el is rendeltek miután Putyin megtámadta Ukrajnát. Az első szankciók azért érték villámcsapásként Moszkvát – különösen az orosz valutatartalék befagyasztása – mert hónapokkal előbb  előkészítette azt a CIA igazgatója Brüsszelben.

Miről tárgyalhat mostanában William Burns és Szergej Nariskin tábornok? Rejtély. Tény viszont, hogy a NATO hamarosan csúcstalálkozót tart, és ezen Ukrajna lesz az egyik legfontosabb téma hiszen már csaknem két és fél éve tart a háború, melynek senki sem látja a végét.

Az oroszok Evan Gershkovichot (WSJ) titkos tárgyaláson állítják bíróság elé

Egy orosz bíróság közölte, hogy Evan Gershkovich, a Wall Street Journal Oroszországban több mint egy éve fogva tartott riportere ügyében az eljárást titokban fogják lefolytatni, az első tárgyalás június 26-án kezdődik a regionális bíróságon – jelentette az ország állami médiája.

A 32 éves, oroszországi munkára akkreditált amerikai állampolgárságú újságírót a múlt héten az ügyészség által jóváhagyott vádiratban hamisan vádolták kémkedéssel. Gershkovichot az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat vette őrizetbe, miközben a WSJ számára készített riportot még tavaly márciusban.

Az amerikai tisztviselők Gershkovichot jogtalanul fogva tartottnak minősítették, és mindent megtesznek szabadon bocsátása érdekében.

A Wall Street Journal hétfőn azt közölte, hogy „a legújabb fejlemények azt jelentik, hogy küszöbön áll a színlelt per”.

Gershkovichot a moszkvai Lefortovo börtönben tartják fogva, Oroszország és az Egyesült Államok pedig egy lehetséges fogolycseréről tárgyalt, amely szabadon bocsátását eredményezheti.

A múlt héten az orosz hatóságok hamisan azt állították, hogy Gershkovich a Központi Hírszerző Ügynökség megbízásából gyűjtött információkat.

Az orosz hatóságok nem mutattak be nyilvánosan bizonyítékokat a riporter elleni vádak alátámasztására.

Gershkovichot várhatóan Moszkvából Jekatyerinburgba szállítják át a június 26-i bírósági tárgyalásra.

Vlagyimir Putyin orosz elnök februárban jelezte, hogy hajlandó lesz fogolycserére Gerskovics ellen, ha Moszkva és Washington megállapodásra jut. Nem részletezte, kit követel Moszkva Gershkovics fejében. De egyértelműen utalt Vadim Kraszikovra, aki jelenleg életfogytiglani börtönbüntetését tölti Németországban, mert 2019-ben lelőtt egy csecsen emigránst egy berlini parkban. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn azt mondta újságíróknak, hogy Oroszország kapcsolatban áll az Egyesült Államokkal Gerskovics ügyében, de részleteket nem szándékozik nyilvánosságra hozni. A kapcsolatfelvétel „folynak, és továbbra is teljes információs csendben kell folyni” – idézte Peszkovot a TASZSZ állami hírügynökség. „Nem lehet bejelentést tenni” – mondta.

A Gershkovich-per zárt ajtók mögötti lefolytatásáról a bíróság döntött – tette hozzá Peskov.

A nyugati állampolgárok oroszországi őrizetbe vétele aggodalomra ad okot amiatt, hogy Moszkva olyan foglyok begyűjtésére irányuló kampányt folytat, akiket alkualapként használhat fel a Nyugaton fogva tartott orosz elítéltek hazatérésének meggyorsítására.

Orosz tisztviselők cáfolták, hogy Moszkva külföldieket használna fel arra, hogy politikai előnyöket vagy engedményeket szerezzen a Nyugattól. Több külföldi állampolgár mellett Oroszország tartja fogva a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió újságíróját, Alsu Kurmasevát (47), egy orosz-amerikai kettős állampolgárt, akit tavaly vettek őrizetbe Kazany városában, amikor meglátogatta beteg édesanyját. Kezdetben azzal vádolták, hogy nem regisztrált külföldi ügynökként. Ezt a megnevezést az orosz hatóságok több száz szervezetre és magánszemélyre terjesztették ki, gyakran azzal a céllal, hogy lejáratják őket, és kiemeljék külföldi kapcsolataikat. Ezt követően azzal vádolták meg, hogy hamis információkat terjesztett az orosz hadseregről egy olyan könyv kapcsán, amelynek szerkesztésében segített, és kritizálja az ukrajnai inváziót.

Kurmasheva férje, Pavel Butorin és jogi csapata révén tagadta az ellene felhozott vádakat.

A hónap elején Oroszország őrizetbe vett egy francia állampolgárt, akit a TASZSZ orosz hírügynökség Laurent Vinatier-ként azonosított, aki egy humanitárius béketeremtő szervezetnek dolgozik, azzal a váddal, hogy információkat gyűjt a fegyveres erőiről. A TASS szerint Vinatier ügyvédei fellebbezést nyújtottak be fogva tartása ellen. A fellebbezést a Moszkvai Városi Bíróság várhatóan egy későbbi időpontban tárgyalja – közölte a hírügynökség.

Paul Whelant, egy másik amerikai állampolgár és egykori tengerészgyalogost 2018 óta tartják fogva Oroszországban. Egy titokban lefolytatott tárgyalás után 2020-ban 16 év börtönbüntetésre ítélték őt, családjával és az Egyesült Államokkal szembeni kémkedés miatt. a kormány szerint hamis vádakon alapul. Az Egyesült Államok úgy véli, hogy Whelant, Gershkovichhoz hasonlóan, jogtalanul vették őrizetbe, és elkötelezi magát, hogy dolgozzon a szabadon bocsátásán. Családja is a szabadságáért kampányolt.

Pincsiverseny

0

A pincsi olyan kicsike kutyaféle. Jellemző rá, hogy az élet vad viharait nem bírja, kizárólag védett környezetben képes megélni, az erdőben azért nem pusztulna éhen, mert már előtte megenné valami. Ezért rendkívüli módon ragaszkodik a gazdájához, igyekszik minden kívánságát teljesíteni, mert pontosan tudja, hogy nélküle nem húzná sokáig… illetve nem tudja, dehogy tudja, a viselkedése ösztönös, ilyenre tenyésztették/tenyésztődött, olyan ez nála, mint jegesmedvén a bunda, amely szintén a túlélést biztosítja.

Az ember nélküli vad természetben az evolúció gondoskodik róla, hogy ilyen kiszolgáltatott helyzet ne legyen (amelyik faj nem bírja a versenyt, az hamar kipusztul), viszont az ember, aki képes fölmérni a jövőt, legalábbis valamennyire, a túlélése, sőt akár a jól élése érdekében tudatosan alkalmazhatja például a pincsitaktikát. Gazdája minden kívánságát teljesíti (persze fanyűvéssel vagy hegyhengergetéssel nem szabad megbízni), és apró falatkákkal is beéri. Ha valaki azt mondja, hogy ez is egyfajta evolúció, hát akkor igaza van.

A pincsiélet a közfelfogás szerint lenézett és nevetséges valami. A közfelfogás nem számol azzal, hogy a pincsi már születésénél fogva, eleve kicsi és védtelen (hja kérem, az oroszlánnak a maga kétszáz kilójával könnyű bátornak lenni), így aztán más módszere a túlélésre nincs. Ez a közfelfogást hidegen hagyja, ami nem véletlen, mivel az ember nem az értelméről híres, lévén kilencvenhét százalékban ösztön, és csak három százalékban logika, ha ugyan egyáltalán. A közfelfogás különben is furcsa egy dolog, aszerint például a politológusok munkálkodásának igenis van valami haszna, csak még a miféleségét nem sikerült kideríteni. A politológusok tehát, mint megbecsült, partnerként kezelt, jól fizetett réteg sokkal többre vitték az evolúciós skálán, mint a pincsik, akik lenézett, alárendelt, morzsákon tengődő tagjai a társadalomnak… kivéve, ha valaki valakijei, de az mindig egyedi eset.

A pincsiélet kiindulópontja tehát a kiszolgáltatott helyzet. A kiszolgáltatott helyzet nem csak ember és ember viszonyában létezik, hanem embercsoportok, sőt nagyobb egységek közötti viszonyban is. Ilyen például nálunk a romák csoportja, amelyet a kormány nem akar felemelni a XXI. századnak megfelelő szintre, hogy a társadalom hasznos tagjai legyenek, ezért jelenleg a társadalom haszontalan, sőt sokszor káros tagjai, akiknek sokszor kell pincsiként vagy bűnözőként viselkedni az életben maradásuk érdekében. Kellemetlen és hátrányos szituáció mindkét fél számára, ám ez nálunk nem sok embert izgat a hatalmon lévők közül, mondhatni, senkit, így aztán nem is várható, hogy változzon a romák helyzete. A nem roma, azaz többségi közvélekedés szerint ott… maradjanak, ahol vannak.

Országok esetében is létezik ilyen. Hazánknak például a béketábor tagjaként az energiahordozókat a nagy Szovjetunió biztosította, onnan jött a gáz, az olaj meg a dúsított urán, és ez az ellátási rend, lévén más dolgunk meg kevés pénzünk, sokáig ’89 után sem változott. A fenti ellátási rend kiszolgáltatottságot jelent, hogy egyben pincsiséget is, az attól függ, mit tesz a kiszolgáltatott.

Magyarország jelenlegi energetikai helyzete sanyarú. A nagy, légszennyező blokkok leállnak, a nulla CO2 kibocsátású Paks II. még sehol, az erősen növekvő számú napelemek, akárhányan vannak is, hol adnak áramot hol nem, közben az áramigény akkor sem nulla, mikor nem süt a nap, az egyre intenzívebben idetelepülő akkumulátorgyárak sok villamos energiát igényelnek, így aztán az áramimportunk jóval nagyobb az elfogadhatónál. Ebből következően egyrészt az áramimport csökkentésére, másrészt a napelemek hektikus üzemének kikompenzálására, harmadrészt az új nagy ipari energiafogyasztók ellátására valamiféle erőművet kell építenünk, ami gyorsreagálású kell legyen, plusz aránylag gyorsan és olcsón felépíthető, azaz kizárólag gáztüzelésű létesítmény jöhet szóba. Elkészültek a tervek: 2*500 MW teljesítményű, kombi ciklusú blokk a Tiszai Erőműben, és 1*650 MW ugyanilyen blokk a Mátrai erőműben. Ez így rendben is lenne, csak az a baj, hogy nekünk gázunk nincsen. A blokkok üzeméhez pluszként, az eddigi gázfogyasztásunkon felül szükséges, nem kevés földgázt ismét csak importálni kell, mégpedig onnan, ahonnan megfelelő kapacitású gázvezeték jön Magyarországra, lehetőleg nem háborús övezeten át. Ilyen vezeték van, úgy hívják, hogy Török Áramlat, Oroszországból indul és Törökországon, Bulgárián és Szerbián át érkezik ide. A magyar vezetésnek, azaz, hát Orbánnak (nálunk egyszemélyi a vezetés) jóban, sőt nagyon jóban kell lennie Oroszországgal és Törökországgal, a megbízható gázellátás érdekében (Szerbiával amúgy is jóban vagyunk, Bulgária meg nem számít), annál is inkább, mert ezt a közel katasztrofálisan kiszolgáltatott helyzetet ő maga idézte elő a 14 év alatti kétharmados semmittevéssel, meg az akkugyárakkal.

Megszokhattuk már, hogy Orbánnak, ha tehetsége nem is, de pokoli szerencséje az van. Nem került kormányra, mikor a kamikáze Antall kormánynak kellett leépítenie a szocializmust, viszont a székház ügyből nyert sötét pénzzel a FIDESZ életben maradt. Nem került kormányra, mikor Hornnak el kellett kezdeni felépíteni a kapitalizmust a megszorító Bokros csomaggal. Kormányra került viszont, mikor a Bokros csomag már működött, neki csak vitetni kellett volna magát a langy hullámokkal, ehelyett teljesen eszetlen, abszolút dilettáns módon duplájára emelte a minimálbért, ami a kapitalizmus útján csak éppen hogy megindult országnak akkora saller volt, hogy csak nehezen tudott Gyurcsány révén 2008-ra úrrá lenni rajta. Orbán ismételt szerencséjére nem ő maradt a miniszterelnök, hanem Medgyessy került kormányra, így az Orbán által elbarmoltakat neki kellett helyrehozni. Illetve kellett volna, ugyanis Orbán embere, Járai nem hagyta, így Medgyessy nem javított a helyzeten, hanem csak rontott. Bele is bukott. A helyrehozás ezután sem Orbán, hanem Gyurcsány feladata lett, akinek semmi köze nem volt a krach-hoz, de mégis mindenki őt szidalmazza. Megint nem Orbánnak kellett megszorítani. Ráadásul szerencséjére valaki kicsempészte az őszödi beszédet, ami gyűlölettechnikailag megalapozta a mostani 14 éves ámokfutás időszakát. Ez a 14 év persze csak az országnak ámokfutás, Orbán számára a korlátlan hatalom és gyarapodás időszaka. Szerencséje volt abban is, hogy a világválság idején szükséges megszorításokat nem neki kellett megtennie, hanem Bajnainak, aki az ismét normálisan működő ország mellé még adott Orbánnak egy 3000 milliárdos MANYUP kasszát (a döntő részét Gyurcsány gyűjtötte össze) meg egy 10 000 milliárdos MNB devizatartalékot, amelynek első tagját ma már hiába keresné bárki. Így aztán mások (Bokros, Gyurcsány meg Bajnai) jóvoltából Orbán a sohasem megszorító ember, ő az, aki mindig mindent már rendbe hozva, készen kap, hogy aztán úgy elronthassa, mint senki más. Ha valakit mindez részletesebben érdekelne: itt és itt és itt.

A fentiek alapján ne csodálkozzunk, hogy Orbánnak már megint szerencséje van. Putyin ugyanis megtámadta Ukrajnát. A békegalambkodással akkorát nyert már 2022-ben, hogy az a Holdról is látszott, ráadásul ezzel a békehirdetéssel Putyint nagymértékben támogatja (adjuk oda neki, amit akar, aztán mindenki menjen szépen haza – az ukránokat kivéve, akiknek akkor már nem lesz hová). Ebből következően a szükséges gázszállításokkal automatikusan minden rendben lesz (ez most már a rossz lépések összessége miatt élet-halál kérdés Magyarországnak!), a szövetségeseink meg nem érdeklik a miniszterelnök urat, mert úgysem tudják őt fegyelmezni. Néha kiküldik a folyosóra, de azon kívül semmi. Nem egy tökös banda, na! A pénzek visszatartása csak a magyar népnek hátrányos, neki egyáltalán nem, sőt még kampányolásra is alkalmas, hogy íme, a gonosz Brüsszel mit tesz szegény tanárainkkal és tanítóinkkal! Hogy ez egy ordas hazugságon alapuló érvelés, az meg kit érdekel? Lényeg, hogy a választók Orbánnak elhiszik.

Gyurcsány is jóban volt Putyinnal. Akkoriban Merkel vezette Európát, aki szintén, ezért a jóban levés miatt Magyarország nem volt az EU fekete báránya, mint most, hiszen egy úton haladt vele. Gyurcsány sokszor hangoztatta, hogy Magyarországnak Európa az első, ám azért ápolni kell a kapcsolatokat az oroszokkal is meg a kínaiakkal is. Jött is a gáz Ukrajnán keresztül, bár néha voltak ukrán-orosz viták, ezért épült a 2011-ben átadott Északi áramlat gázvezeték, és ezért tervezték a délit.

Még korábban Európában néhányan úgy gondolták, jobban kéne függetlenedni az orosz gáztól, és 2002-ben elindult a Nabucco projekt, amelynek csak két baja volt, az egyik a politikai támogatottság hiánya (azaz a Nabucco főleg üzleti vállalkozás), a másik, hogy milyen gáz kerül bele a betáplálási oldalon, mert az nagyon bizonytalannak látszott. Nem is haladt az ügy sehogy. Így aztán öt évvel később 2007-ben beindult a konkurencia, az osztrákok és az olaszok összefogtak a Gazprommal a Déli áramlat megépítése érdekében, hogy kikapcsolják Ukrajnát, beszálltak a törökök is, aztán meggyőzték Bulgáriát meg Szerbiát, és onnantól egy kérdés maradt: Horvátországon vagy Magyarországon keresztül megy a gázvezeték Ausztriába? Mivel Gyurcsány nem volt hülye, negyedik EU-s tagállamként Magyarország is döntött, beszáll a Déli áramlatba, de azért a Nabucco-t sem mondta le. Minél több a gázvezeték és az ellátási pont, annál jobb nekünk, nem igaz?

A Nabucco 2013-ban elhalt, mert a projekttulajdonos úgy döntött, hogy befejezi. A másikon kapjuk jelenleg a gázt.

A fentiek alapján mindenki döntse el maga, ki inkább Putyin pincsije: Orbán vagy Gyurcsány? Esetleg mindkettő? Vagy egyik sem? A Fidesz vezére tényleg „nem véletlenül” nevezte Putyin pincsijének Gyurcsány Ferencet?

Jó kérdések, mi?

Putyin kész a tűzszünetre

A Reuters hírügynökség orosz forrásokra hivatkozva jelentette, hogy Putyin kész a tűzszünetre.

“Putyin képes addig harcolni ameddig csak kell, de kész tűzszünetet kötni Ukrajnával” – mondta egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú orosz hivatalnok, aki korábban Putyin mellett dolgozott. A Reuters megkérdezte Dmitrij Peszkov szóvivőt, hogy milyen feltételekkel hajlandó Putyin a tűzszünetre ? Az orosz elnök konkrétumok helyett ezt válaszolta:

“Putyin többször is világossá tette, hogy Oroszország nyitott a párbeszédre céljai elérése érdekében. Oroszország nem akar örökös háborút.”

A kiszivárgott hírek szerint Putyin a jelenlegi frontvonalon akar tűzszünetet kötni, mert ezt Oroszországban győzelemként tüntethetné fel.

Oroszország ugyan előrenyomult Ukrajnában, de ahhoz, hogy az offenzívát sikeresen befejezze még legkevesebb százezer fiatal behívására lenne szükség, és Putyin tisztában van vele: ez igen népszerűtlen lenne Oroszországban.

Mind Ukrajnában mind Oroszországban csökken a háború támogatottsága a több mint két éve tartó hadműveletek eredménytelensége miatt. Egyre többen látják be, hogy a háború megnyerhetlen.

Ukrajna hivatalos álláspontja az, hogy csak akkor tárgyalnak Putyinnal, ha az oroszok kivonulnak az országból, de ennek minimális a realitása.

Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója legutóbb amikor Washingtonban megszavazták az újabb jelentős támogatást Ukrajnának, kijelentette: ezzel a támogatással Ukrajna 2024-ben Ukrajna kivédheti az orosz offenzívát majd pedig 2025- ben támadást  indíthat Oroszország kiszorítására Ukrajnából.

Richard Haass veterán amerikai diplomata pedig azt írta, hogy Ukrajna katonai győzelmére számítani hiú ábránd, tárgyalni kell Putyinnal!

Ukrán békecsúcs Svájcban

Júniusban tartják a békekonferenciát, melyre Oroszországot nem hívták meg, így esélye a sikerre gyakorlatilag nulla. Biden elnök jelezte, hogy nem vesz részt a békekonferencián. A kínaiak viszont hajlandók arra, hogy közvetítsenek. Kínának már volt két béketerve Ukrajna kapcsán, de egyikből sem lett semmi. Orbán Viktor miniszterelnök szokásos pénteki rádiós fellépése során felvetette, hogy kétféle tárgyalás is lehet párhuzamosan: az egyiken az ukránok tárgyalnának az oroszokkal, a másikon viszont az amerikaiak lennének Putyin tárgyaló partnerei. Ezen a tanácskozáson az egész európai békerendszert áttekinthetik.

Orbán Viktort is meghívta Zelenszkij ukrán elnök a júniusi békekonferenciára, de egyáltalán nem biztos, hogy a magyar miniszterelnök részt vesz azon. A közelgő európai választások egyik fő témája is az ukrajnai háború.

Orbán Viktor abban bízik, hogy a szélsőjobboldal összefog miután megszabadul az Alternative für Deutschland mozgalomtól, és ily módon létrejöhet az Európai Parlament második legerősebb frakciója Giorgia Meloni olasz miniszterelnök irányításával. Meloni jó kapcsolatot ápol Ursula von der Leyennel, aki jelezte: hajlandó vele együttműködni.

Ha a Néppárt a szélsőjobboldali frakcióval alakítana koalíciót, akkor azt a szocialisták aligha fogadnák el, de Orbán Viktor pária állapota véget érhetne Brüsszelben. Bár Meloni Ukrajna ügyében a lengyel PiS-szel ért egyet, de ő igazi kaméleon politikus: az ukrajnai háború kitörése előtt még vérbeli keresztény-nemzeti politikusnak nevezte Vlagyimir Putyint. Giorgia Meloni Trumpot támogatja az USA-ban, de jó a kapcsolata a demokrata adminisztrációval is.

Végülis Biden elnökön múlik: reagál-e Putyin tűzszüneti javaslatára vagy tovább folytatja a háborút, melynek megnyerésében már az USA távozó vezérkari főnöke sem bízott.

Putyin elnöki beiktatása után először Kínába látogat

A magyar miniszterelnöknek is van érvényes meghívása Kínába, így akár újra Pekingben parolázhatna Putyin elnökkel, az egyetlen olyan uniós vezetőként, aki az ukrajnai agresszió kezdete óta kezet rázott vele.

“Oroszország és Kína vezetői megvitatják a stratégiai partneri kapcsolatok teljes körét, meghatározzák az orosz – kínai együttműködés fejlesztésének kulcsfontosságú irányait, és eszmecserét folytatnak a nemzetközi és regionális aktuális problémákról” – áll a Kreml közleményében. Blinken amerikai külügyminiszter amikor nemrég Pekingben járt, akkor nyomatékosan hangsúlyozta: a kapcsolatok javításának egyik legfőbb feltétele az, hogy Kína ne támogassa Oroszország Ukrajna elleni agresszióját.

Pekingben üzleti csúcstalálkozót rendeztek, melyen 39 állam képviselői vettek részt. Rajtuk kívül olyan óriások is képviseltették magukat mint a Dell, a Tesla, az IBM és a Boeing. Elon Musk, a Tesla főnöke nemrég járt Kínában, ahol egy új gyár felépítését tervezi Sanghajban, abban a városban, ahol az elektromos autókat gyártó cég legnagyobb üzeme működik jelenleg az egész világon.

“Fenntartjuk a nyitás politikáját”

Ezt erősítette meg Han Zseng kínai alelnök a tanácskozáson. Kifejtette, hogy a kínai gazdaság első negyedévi eredményei lökést adhatnak az egész világgazdaságnak. A kínai gazdaság az első negyedévben 5,3%-kal növekedett meghaladva a szakértők többségének jóslatait.

“Erősebb,  zöldebb és egészségesebb globális együttműködést akarunk”

– hangsúlyozta a tanácskozás közleménye, melyet a pekingi Global Times idéz.

Megnyerheti-e bárki is az amerikai-kínai kereskedelmi háborút?

Washington azért alkalmaz kereskedelmi szankciókat Kína ellen, mert azzal vádolja a világ második legnagyobb gazdaságát, hogy állami támogatással éri el az olcsó exportot, de valójában nem erről van szó – írja a Project Syndicate oldalon Csijüen Hszü, a pekingi világgazdasági intézet igazgatóhelyettese, aki rámutat arra, hogy tavaly Kína részesedése a globális exportban magasabb volt mint 2017-ben amikor a kereskedelmi háború megkezdődött, és elérte a 14%-ot, Peking kereskedelmi többlete pedig rekordot döntött, mert meghaladta a 823 milliárd dollárt. Miért? Mert a jüan alulértékelt a dollárhoz képest éppúgy mint tíz évvel ezelőtt vagyis a kínai exportnak nem az állami támogatás miatt van előnye a globális piacon, ahogy azt az Egyesült Államok és az Európai Unió állítja hanem, mert a kínai termékek olcsóbbak az alacsonyabb bérek és az alulértékelt jüan miatt. Miért alulértékelt a kínai jüan? Mert óriási a tőkeáramlás Kínából kifelé. Ez részben az amerikai szankciók eredménye, de a pekingi kormányzat is törekszik erre, hogy az Új Selyemút program beruházásait támogassa.

Yellen pénzügyminiszter: a szankciós politikának ára van

Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezet be Kínával szemben, hogy megakadályozza a kínai alelnök által emlegetett zöld áruk exportját. Yellen pénzügyminiszter, aki nemrég egy hetet töltött Pekingben, közölte hétfőn a Bloomberg televízióban:

”abban bízunk, hogy nem lesz erőteljes kínai válasz a szankciókra, de ennek az esélye mindig fennáll.”

Miről van szó? A tervek szerint Biden elnök kedden jelent be szankciót a kínai elektromos autók bevitelével kapcsolatban.  Ezenkívül büntető vámok várhatóak a kínai félvezetők, napelemek és egészségügyi berendezések importjára is – írja a CNBC gazdasági televízió.

Akar-e az USA kereskedelmi háborút Kínával?

– tették fel a kérdést Yellen pénzügyminiszternek.

“Mi azon dolgozunk, hogy stabilizáljuk a gazdasági kapcsolatainkat Kínával. Nem akarunk gazdaságilag elválni Kínától, de azt gondoljuk, hogy a kereskedelemben fair módszereket kell alkalmazni. Kína pedig jelenleg masszív támogatást nyújt az exportjának” – nyilatkozta az USA külügyminisztere, Janet Yellen asszony.

Putyin hosszú háborúra számít : leváltotta hadügyminiszterét

Sojgu Putyin legrégebbi minisztere volt, aki korábban a katasztrófavédelmet irányította, négy tábornoki csillagát is ott szerezte, nem a hadseregnél. Most sem bukott igazán nagyot hiszen a legfontosabb döntési központ: a nemzetbiztonsági tanács titkára lett.

Sojgu két ok miatt távozott a hadügyminiszteri posztról: egyrészt, helyettesét, Ivanov tábornokot korrupció miatt letartóztatták. Nemes Gábornak, a Klubrádió tudósítójának egy orosz szakértő úgy nyilatkozott, hogy Sojgu leváltásának másik oka az volt, hogy Putyin egyik lánya, Jekatyerina Tyihonova kitartóan fúrta őt, Putyin pedig egyre jobban támaszkodik a családjára a döntéshozás során.

Az orosz elnök mint régi KGB-s sosem bízott igazán a hadseregben, és a bizalmatlansága csak fokozódott amikor a nemzetbiztonsági tanácsban

Geraszimov vezérkari főnök és Nariskin, a hírszerzés főnöke az Ukrajna elleni háborúval szemben foglalt állást.

Jellemző az erőviszonyokra, hogy Putyin mind a két tábornokot megtartotta a posztján vagyis távolról sem oly erős a pozíciója mint ahogy azt mutatni szeretné. Az új hadügyminiszter sem katona: Belouszov eddig miniszterelnök-helyettesi rangban a hadiipart irányította, és valószínűleg a jövőben is ezt teszi majd. Putyin így közvetlenül irányíthatja a hadsereget, és ennek nagy jelentősége lehet a közeli jövőben.

Putyin Trump hatalomrajutásáért imádkozik

Ukrajnában Geraszimov tábornok, aki vezérkari főnökként most közvetlenül irányítja a hadműveleteket, titkos tárgyalásokat folytatott az ukrán vezérkar főnökével, Zaluzsnij tábornokkal. A két Viktor állítólag valamiféle különbékét készített elő – területi engedményekkel. Ezt megelégelte Zelenszkij elnök, aki vetélytársat gyanított Zaluzsnij tábornokban, és leváltotta őt. Zaluzsnij jelenleg Ukrajna londoni nagykövete, de nem mondott le arról, hogy átvegye az elnöki szerepet Kijevben. Amíg a háború tart addig nem rendeznek elnökválasztást Kijevben, de utána Zaluzsnij tábornoknak állítólag jó esélye lenne arra, hogy megszerezze az államfői posztot Volodimir Zelenszkijtől, aki egy zsidó oligarcha támogatásával került hatalomra, és maga is egy orosz anyanyelvű zsidó, amely az erős antiszemita hagyományokkal rendelkező Ukrajnában komoly hátrány.

Putyin még nem váltotta le Geraszimov tábornokot, de minden bizonnyal tisztában van vele, hogy ukrajnai agressziója kudarc.

Valószínűleg csak a kiutat keresi megpróbálva megmenteni az arcát. Ezt akadályozza jelenleg Zelenszkij ukrán elnök és a mögötte álló USA, mert nem hajlandók szóba állni vele. Júniusban lesz egy békekonferencia Ukrajnáról, melyet Svájcban rendeznek meg. Több mint 130 állam vesz rajta részt, de Oroszországot nem hívták meg. Ez mutatja a NATO valódi szándékát: minél inkább elhúzni a háborút, mely gyengíti Putyint és az Európai Uniót, de hasznára válik az USA-nak, melynek fegyvergyárai az összes termelésüket már két évre előre eladták. Ebben persze benne van a gázai konfliktus is. Miután Putyin úgy látja, hogy nincs esély arra: meg lehet állapodni Washingtonnal ameddig ott a demokrata adminisztráció van hatalmon, ezért Trump győzelméért imádkozik. Míg Biden elnök első dolga volt 2021-ben, hogy az USA stratégiai ellenfelévé nyilvánította Kínát és Oroszországot megkezdve ezzel a hidegháborút, Trump azt állítja: tárgyalna mind Putyinnal mind a kínai vezetőkkel.

Az USA már tulajdonképp elérte a célját Ukrajnában: megszakította az Európai Unió és Oroszország energia együttműködését, ma már Európa jelentős mennyiségű amerikai cseppfolyósított földgázt vásárol a jóval olcsóbb orosz vezetékes földgáz helyett. 

A NATO-ban mindenki elismeri az USA vezető szerepét: egész Európa beállt a sorba, élén Macron francia elnökkel.

Ráadásul ma már elég a háborús hisztéria a fegyverkezéshez nincs szükség ehhez háborúra, melyet Ukrajna akár el is veszíthet. A koreai fegyverszünet – 1953 – után is évtizedekig folytatódott a fegyverkezési verseny vagyis az amerikai hadiipar jól profitált. Trump tehát nyugodtan lepaktálhat Putyinnal. Az Egyesült Államok azzal is pontosan tisztában van – ezt bizonyította az Ukrajna elleni sikertelen agresszió is – hogy Oroszország hadserege akkor sem lenne képes fenyegetni Európát, ha Putyin esetleg ezt akarná. Putyin agressziója az USA malmára hajtja a vizet: az európai államok erejükön felül fegyverkeznek egy fantom félelem ellen elárasztva megrendelésekkel az amerikai hadiipart. Trump fütyül Európára, mert tudja, hogy Kína fenyegeti igazán az USA hatalmi monopóliumát. Mindeközben zajlik a háború Ukrajnában, ahol ezrek halnak meg hiába…

A nyugati bankok több mint 800 millió eurót fizettek be Putyin kasszájába

Bár a nyugati világ folyamatosan szankciókkal sújtja Oroszországot Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt – 2022 február 24 -, de néhány nyugati bank – köztük az OTP – továbbra is működik orosz földön, ahol szép profitot csinál, és abból adót fizet – írja a londoni Financial Times.

Több mint 3 milliárd eurós profittal zárta a tavalyi évet a hét legnagyobb nyugati bank Oroszországban: Raiffeisen Bank International, Unicredit, ING, Commerzbank, Deutsche Bank, Intesa San Paolo és az OTP. A 2023-as profit a háromszorosa az utolsó háború előtti év, 2021 nyereségének. Akkor még csak 200 millió euró adót fizettek be Putyin kasszájába ezek a nyugati bankok, most viszont már 800 millió eurót, és ezzel  hozzájárultak Oroszország pénzügyi stabilitásához, melyet mind Washington, mind Brüsszel mind pedig London igyekszik gyengíteni.

Persze nem ezen múlik igazán Oroszország pénzügyi stabilitása hanem a kőolaj és földgáz exporton. A 800 millió eurós bevétel csak a 0,4%-a Oroszország nem energia bevételből származó költségvetésének.

Miből profitáltak ilyen szépen a nyugati bankok a szankciók sújtotta Oroszországban?

Jelentős részben abból, hogy sokan kivonultak a nagy piacról – az angolszász bankok és pénzintézetek jórésze  -, másrészt pedig abból, hogy az orosz bankokat kizárták a globális pénzpiacokról, ezért az orosz cégek csak rajtuk keresztül juthatnak nyugati forrásokhoz.

Az orosz piacon most az osztrák Raiffeisen a legfontosabb tényező: a 800 millió eurós adóbefizetések csaknem felét ez a pénzintézet produkálta. Ausztria nem tagja a NATO- nak, és elitje korábban szoros kapcsolatot épített ki Oroszországgal. Az egykori külügyminiszter asszony esküvőjén még Putyin elnök is táncolt, ma pedig az osztrák politikus asszony Oroszország vendége.

A Raiffeisen bank profitja megháromszorozódott 2021 és 2023 között, elérte az 1,8 milliárd eurót. Ez a Raiffeisen csoport nyereségének a felét jelentette.

A washingtoni pénzügyminisztérium folyamatosan ösztönzi a Raiffeisen Bank Internationalt, hogy hagyja ott a jövedelmező piacot, de ennek egyelőre csak kevés jele van. Tény, hogy az osztrák bank kevesebb hitelt nyújt Oroszországban mint korábban: 56%-os csökkenés Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta, de nem kívánja elhagyni az orosz piacot. A Financial Times megszerzett egy Raiffeisen belső dokumentumot, amely “új posztokat kíván létrehozni annak érdekében, hogy sokféle ügyfél körünket kielégíthessük Oroszországban.”

Mi van az OTP-vel?

“Ennek a banknak az oroszországi szerepe jelentősen kisebb mint a Raiffeisené, és  a Deutsche Bankhoz és a Commerzbankhoz hasonlóan nagymértékben csökkentette jelenlétét Oroszországban” – írta a Financial Times, mely táblázatot közölt az elmúlt évről. Eszerint az OTP profitja 128 millió dollár volt 2021-ben Oroszországban, és ez nőtt meg két év alatt 338 millió dollárra vagyis a háborús idők szép nyereséget hoztak. Az OTP adója ennek megfelelően 26 millióról 90 millió euróra nőtt Oroszországban. A Financial Times kérdésére az OTP úgy nyilatkozott, hogy az adó 20%-át jelentette az osztalék adó Oroszországban, ahol a pénz jelentős része be van fagyasztva a számlákon vagyis nem juthat ki az országból.

USA jelenlét?

Az amerikai Citigroup is megőrizte orosz érdekeltségeinek egy részét: ebből 149 millió dolláros csinos profitra tett szert 2023-ban, és ebből 53 millió dollárt fizetett be Putyin kasszájába. Ezzel a Citigroup a negyedik legnagyobb nyugati bankos adófizetője volt az orosz államnak – kalkulálta ki az összeget a Kyiv School of Economics. Egy másik amerikai óriás is részben megőrizte oroszországi érdekeltségeit: a JP Morgan 35 millió dolláros profitra tett szert tavaly, és ebből 6,8 millió dolláros adót fizetett az orosz államnak. Ezek egyáltalán nem jelentős összegek, de azt mutatják, hogy Washington szankcióit is megéri  kijátszani illetve, hogy Putyin igyekszik minden eszközzel megnehezíteni a távozást. A JP Morgan, amely a legjelentősebb amerikai pénzintézet volt az orosz piacon, már 2022-ben jelezte távozási szándékát, de Moszkva ezt egyáltalán nem nézte jó szemmel, és minden jogi eszközt bevetett, hogy ezt megakadályozza: az orosz VTB bank sok millió dolláros pert indított korábbi amerikai partnere ellen.

Az orosz bankokat kizárták a Swift rendszerből, ezért a megmaradt nyugati bankok nagyon felértékelődtek az orosz cégek számára.

“Nemcsak a Raiffeisen Banknak, de az orosz nemzeti banknak is létfontosságú, hogy az osztrák bank megmaradjon az orosz piacon, mert Oroszország ezen a bankon keresztül intézheti a Swift utalásokat” – nyilatkozta egy magát megnevezni nem kívánó orosz bankár a Financial Timesnak.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK