A számok remek dolgok. Sok minden köszönhető nekik, például az, hogy nem szakadnak le a hidak, illetve ha valamelyik le is szakad, mindig kiderül, hogy nem a számok voltak hibásak, hanem valaki rosszul használta ezeket.
Pozitív érzés, mikor az ember látja, hogy a kazán üzemel, a turbina rendben forog, hajtja a generátort, és termelődik az áram, örül neki, hogy a számok segítségével megint csinált valami hasznosat.
A számoknak köszönhető, hogy mindig tudjuk, hogyan állunk anyagilag, kell-e valamit tennünk, hogy az adott hónapban kijöjjünk a fizetésünkből, elfér-e a kiválasztott szekrény a nagyszobában, vagy hogy hányat kell még aludnunk karácsonyig. A karácsonyt szokták nagybetűvel is írni, ha nem általában, hanem konkrétan van róla szó.
A számokkal (sajnos) lehet trükközni is. Na nem úgy, hogy önkényesen átírjuk őket másik számra, mert vannak ugyan speciális országok, ahol a statisztikai hivatalban ravaszdi fószerek ülnek a gép előtt, és az ember sohasem tudhatja, hogy a szám, amit lát, az tényszerű, vagy az ő agyukból pattant ki Pallasz Athéné gyanánt, de az ilyen módszer a becsületes emberek esetében, pláne Európában abszolút tilos. A legtöbb stikli úgy történik, hogy a svindler egy adott témában néhány számot elhallgat, néhányat, amelyekkel szorozni vagy osztani kéne, nem vesz figyelembe, de a maradékról olyan határozottan beszél, hogy a témában laikus nézők/olvasók/hallgatók kénytelenek megadni magukat, így aztán el is hiszik, hogy jó nekik, pedig csak a svindlernek és bandájának az.
Itt van például a rezsicsökkentés, más néven fideszes aduász. Ez egy rendkívül egyszerű pénzátcsoportosítási művelet, melynek során az emberektől levonják az adót, aztán egy részét átutalják a gázt, villanyt és vizet fogyasztóknak. Minél többet fogyaszt ezekből valaki, annál nagyobb összeggel csökkentik a rezsijét, mondható tehát, hogy a faluvégi Mari nénik a kisboltban befizetett ÁFÁ-jukkal döntő részben a hatvanpusztai klímaberendezések üzemét támogatják. Kell is, mert igen nagydarab gépek azok, hiszen sok épületet kell légkondicionálni a birtokon belül, és azt nyilván nem várhatja el senki, hogy pont a lówelness-ben izzadjanak szegény állatok, ahol jól kellene érezzék magukat… de inkább hagyjuk ezt, mert még a végén populistává nyilvánítanak valamely nagyon ordibáló egyének, hogy én az egyszerű nép irigységfaktorát használom ki önző és gonosz céljaim érdekében. Hát ja. Az igazságnak gyakran szokott ilyen nagy dühöt kiváltó hatása lenni, a baj csak az, hogy nem az elnyomottak, hanem a regnálók táborában. Ez azért van így, mert utóbbiak nagy részéhez az általam közölt fenti igazságinfó még csak el se jut. Hogy mit lehetne tenni? Hááát… esetleg a független média? Bocs, hülye egy gondolat volt, tisztán wishful thinking, térjünk át inkább a téma számos, illetve számokkal jellemzett oldalára.
Mint mindenki tudja, aki kapott már gáz meg villanyszámlát, azokat a tisztán állami áramszolgáltatótól meg a tisztán állami gázszolgáltatól kapja. Maszekok már ezen a téren sincsenek, irány a hajdanvolt, szépemlékű, putyinnakistetszene szocializmus, még egy-két reptér meg távközlési vállalat einstandolása, és már ott is vagyunk. A visszautasíthatatlan ajánlattétel a kormánynak a kisujjában van. Hogy mi a fenének kell nekünk pont most ilyen helyzetben reptér, azt csak a szellemóriások tudják, akikről első ránézésre el sem hinnénk, hogy azok. Sőt, második ránézésre sem, és mégis, nekik aztán van elképzelésük, stratégiájuk, víziójuk, de főleg pénzük (a mi adónkból), és most már nemsokára repülőterük is lesz, ami nélkül ugyebár nem lenne biztosítható az őket szállító gépek korláttalan röpködése. Ugyan hol vannak már az unalmas jachtok, tessen mondani?
A hosszas bevezető után a témára térve: az állami cégek a nekünk küldött számlára gondosan rányomtatják, hogy az általunk befizetett adóból mennyit ad vissza nekünk az állam, mikor olcsóbban méri a rezsit. A számok félelmetesek, a számla szerint kb. a hét- nyolcszorosát kéne fizetnünk, ha nem lenne hozzánk olyan jó a kormány. De főleg a miniszterelnök úr.
Ami nincs rajta a számlán:
- az a gáz, villany, stb. ár, melyekből a megtakarítást számítják. Volt még 2022-ben egy rövid időszak, mikor a putyini politika hatására az energia árak elképesztő magasságba nőttek, azóta réges-régen visszaestek a korábbi árak közelébe, de a számlákon még ma is ehhez viszonyítják a megtakarítást. Mai piaci árak mellett kb. a hetede lenne a megtakarítás annak, ami most a számlán szerepel.
- Az a tény, hogy a rezsicsökkentés miatt kieső állami bevételt mi, adófizetők többlet adóval fizetjük meg, azaz rezsicsökkentés eltörlése esetén kevesebbet kellene adóznunk.
- Az a tény, hogy a nagyfogyasztók luxus és/vagy energiapazarló életmódját így főleg azok fizetik, akik nem élnek nagylábon, vagy a takarékoskodásuk miatt fogyasztanak kevesebbet.
Arra, hogy a miniszterelnök úr pontosan ugyanezt a gáz- és villamos energiaár trükköt kihasználva miért hazudozza már másfél éve, hogy ő minden háztartást havi 181 000 forinttal támogat, nincs válaszom. Tőle tessenek megkérdezni.
Itt van aztán Varga Mihály, Pártunk és Kormányunk pénzügyminisztere, aki nagyon derék ember. A magyar népen, illetve hát azon a rendkívül VIP személyen, sőt személyiségen kívül, aki magyar népet egy személyben, komplettó grosszó képviseli (itthon is és külföldön is; lásd: „Mi, magyarok”), és akinek ő abszolút felelősséggel tartozik, van ideje törődni még országunk fővárosával is.
Mint az index írásából kiderül, Varga nehezményezi, hogy Budapest tavaly június óta nem fizet adót. Mármint azt a szolidaritási adót, melyet a kormány vetett ki a fővárosra. Az index persze azt írja, hogy a főpolgármester nem fizet, de hagyjuk, ismerjük már jól a fideszes taktikát, a bűnöket személyesíteni kell, hogy a sárdobálás utáni kosz ragadjon ezúttal Karácsonyon.
A pénzügyminiszter úr olvasóinak bemutatja, hogy az a szemét Főváros, miközben 2019 és 2023 között az állami támogatás 182 milliárd volt, az adóbevétel 925 milliárd, az államnak befizetendő szolidaritási adó viszont csak 160 milliárd, utóbbiból 46 milliárdot mégsem fizetett meg az államnak. Ehhez diagramot mellékel, melynek hatalmas „Bevétel” oszlopa mellett eltörpül a „Kiadás” oszlopa.
Sajnos a pénzügyminiszter úr pár dolgot ostoba/taktikus/szemét módon (nem kívánt törlendő) elhanyagolt, azaz nem említette meg ezeket. Mégpedig:
- A „Kiadás” oszlopban sajnos csak az államnak fizetendő szolidaritási adó van feltüntetve, viszont Budapestnek vannak egyéb kiadásai is (közlekedés, világítás, egészségügy, karbantartás, stb.), melyek nem csak vanna, de erősen növekedtek mostanában. Az energiaárak elszaladtak, és az infláció is erősen drágítja a dolgokat. Ebből következően nem csak a bevételek növekedtek az infláció miatt, hanem a kiadások is, ráadásul a sok felhasznált energia miatt nem csak az infláció mértékével, hanem igencsak jobban. Ezekről egy pénzügyminiszter nem tud?
- A szolidaritás szép dolog. Kérdés, hogy a kormány miért csak a városok esetében vezette be azt az adófajtát, ugyanis én azt szeretném, ha Varga a miniszteri fizetéséből szolidaritási alapon támogatna engem. Persze, tőlem lehet a támogatóm Orbán is, vagy akár Mészáros, nekem aztán mindegy, csak befizessék az a szolidaritási adót, nem úgy, mint Budapest!
- A főváros számítás a oldalon található. A Varga által megadott 160 milliárd szolidaritási adó kb. stimmel (Budapest adatai szerint 161 milliárd), viszont a pénzügyminiszter úr elfelejtette közölni, hogy a COVID-os időkben a szolidaritási adónak a szabályait oly módon alakította át a kormány, hogy ezzel 3 év alatt 81 milliárd forinttal csökkentette a főváros kasszájába befizetendő adót ahhoz képest, mint amennyi a régi szabályok szerint beérkezett volna.
- Az sem szerepel a nagy pénzügyminiszteri felháborodásban, hogy a szemétszállítási díjbeszedés államosítása, amely további 10 milliárd forinttal csökkentette 3 év alatt a Fővárosi Önkormányzat bevételeit, és akkor még a Lánchíd 6 milliárdjáról nem is beszéltünk.
Fentiek alapján megállapítható, hogy Vargának ellenjavallt bármely úri társaságban a tagfelvételre való jelentkezése, mert az első ilyen trükkös/elhallgatós húzása után úgy kipenderítenék onnan, mint a sicc. Nem méltányolnák még azt sem, hogy minden adata stimmel, mert az úri társaságok szerint elhallgatással is lehet hazudni. Ahogy persze más módon is megtehető, lásd a rezsicsökkentésről meg a villanyszámláról szóló részt.
Hát igen. A számok veszélyes dolgok. Főleg az elhallgatottak, a figyelembe nem vettek, meg az elhanyagoltak. Nem kellene a trükköket széles körben ismertetni valakiknek, hogy a választók pontosan tudják, ki hazudik nekik? Tényleg nincs jelentkező?
