Kezdőlap Címkék Pénzügyminiszter

Címke: pénzügyminiszter

Soros egykori befektetési igazgatója lehet Trump pénzügyminisztere

A 62 éves nyíltan homoszexuális Scott Bessent a kilencvenes években dolgozott Soros Györgynek mint befektetési igazgató. Donald Trump úgy jellemezte őt, hogy “35 éve mozog a pénzügyi világban, sokra becsülik a Wall Streeten. Feladata az lesz, hogy fékezze az amerikai államadósság növekedését, és bevezesse az új védővámrendszert” – hangsúlyozta a megválasztott elnök.

Scott Bessent a választási kampány idején alacsonyabb adókat ígért, és olyan törvényeket, amelyek lehetővé teszik az amerikai olaj és földgáz kitermelés fokozását. Az utóbbi nyilvánvalóan összefügg azzal, hogy Donald Trump újra ki akar lépni a párizsi klímavédelmi egyezményből. Az USA a palaolaj és a palagáz kitermelésével újra jelentős exportőr lett a világpiacon, és a hazai energia árakat alacsonyabb szinten tudja tartani mint Európa, ezzel pedig jelentős versenyelőnyhöz jut.

Trumpot nem a szavak hanem a számok érdeklik

Merkel ex kancellár emlékirataiban úgy jellemzi Donald Trumpot mint aki

“az USA elnökeként is megmaradt ingatlanügynöknek. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy le akarja győzni minden vetélytársát. Számára az együttműködés nem opció.”

A Wall Street Journal hasonlóképp arra utal a másodszor is megválasztott Trump kapcsán, hogy az ex elnök, aki hamarosan újra beköltözhet a Fehér Házba, megmaradt businessmannek – üzletembernek.

Úgy akarja irányítani az USA-t mint egy CEO-elnök vezérigazgató a nagyvállalatot. A CEO szava parancs a cégnél, de cserébe eredményt kell produkálnia.

Ezért Donald Trump is elsősorban a Wall Streetet figyeli: ott akar eredményt produkálni! Így a számok számára a meghatározók nem a politikai kritériumok: a Federal Reserve Board kamatlába, a dollár árfolyama, a kereskedelmi mérleg hiánya, és legfőképp a tőzsdeindex.

A választási kampány idején sok szó esett arról, hogy Trump megpróbálja uralma alá hajtani a Federal Reserve Boardot, amely 1913 óta a nemzeti bank szerepet tölti be az USA-ban, mert szabályozza a forgalomba kerülő pénz mennyiségét.

A Federal Reserve Board elvileg független az államtól, de vezetőjét az elnök jelölheti. Jerome Powellt még Trump állította a Federal Reserve Board élére, de Joe Biden meghosszabbította megbízatását. Jerome Powell rögtön Donald Trump megválasztása után közölte, hogy nem mond le, vagyis nem teszi lehetővé a megválasztott elnöknek, hogy céljainak megfelelő új vezetőt jelöljön.

Trump elsősorban annak köszönhette választási győzelmét, hogy bírálta Biden gazdaságpolitikáját főként az inflációt.

Ezért az infláció elleni harcot jelölte meg elsőszámú teendőjének. Ha gyorsan bevezetnék a magas védővámokat az USA-ban, akkor az meglökné az inflációt. Az új pénzügyminiszternek tehát óvatosan kell lépnie, mert sok ellentmondó kihívásnak kell megfelelnie. Munkájáról – éppúgy mint Donald Trumpéról – naponta véleményt mond a New York-i tőzsde. Trump első négy éve siker volt ebből a szempontból, de Biden sem teljesített rosszul. A következő négy év valószínűleg nehezebb lesz, mert a szakértők szerint a részvények túl van árazva a világ legfontosabb tőzsdéjén, a New Yorkin.

Számok

A számok remek dolgok. Sok minden köszönhető nekik, például az, hogy nem szakadnak le a hidak, illetve ha valamelyik le is szakad, mindig kiderül, hogy nem a számok voltak hibásak, hanem valaki rosszul használta ezeket.

Pozitív érzés, mikor az ember látja, hogy a kazán üzemel, a turbina rendben forog, hajtja a generátort, és termelődik az áram, örül neki, hogy a számok segítségével megint csinált valami hasznosat.

A számoknak köszönhető, hogy mindig tudjuk, hogyan állunk anyagilag, kell-e valamit tennünk, hogy az adott hónapban kijöjjünk a fizetésünkből, elfér-e a kiválasztott szekrény a nagyszobában, vagy hogy hányat kell még aludnunk karácsonyig. A karácsonyt szokták nagybetűvel is írni, ha nem általában, hanem konkrétan van róla szó.

A számokkal (sajnos) lehet trükközni is. Na nem úgy, hogy önkényesen átírjuk őket másik számra, mert vannak ugyan speciális országok, ahol a statisztikai hivatalban ravaszdi fószerek ülnek a gép előtt, és az ember sohasem tudhatja, hogy a szám, amit lát, az tényszerű, vagy az ő agyukból pattant ki Pallasz Athéné gyanánt, de az ilyen módszer a becsületes emberek esetében, pláne Európában abszolút tilos. A legtöbb stikli úgy történik, hogy a svindler egy adott témában néhány számot elhallgat, néhányat, amelyekkel szorozni vagy osztani kéne, nem vesz figyelembe, de a maradékról olyan határozottan beszél, hogy a témában laikus nézők/olvasók/hallgatók kénytelenek megadni magukat, így aztán el is hiszik, hogy jó nekik, pedig csak a svindlernek és bandájának az.

Itt van például a rezsicsökkentés, más néven fideszes aduász. Ez egy rendkívül egyszerű pénzátcsoportosítási művelet, melynek során az emberektől levonják az adót, aztán egy részét átutalják a gázt, villanyt és vizet fogyasztóknak. Minél többet fogyaszt ezekből valaki, annál nagyobb összeggel csökkentik a rezsijét, mondható tehát, hogy a faluvégi Mari nénik a kisboltban befizetett ÁFÁ-jukkal döntő részben a hatvanpusztai klímaberendezések üzemét támogatják. Kell is, mert igen nagydarab gépek azok, hiszen sok épületet kell légkondicionálni a birtokon belül, és azt nyilván nem várhatja el senki, hogy pont a lówelness-ben izzadjanak szegény állatok, ahol jól kellene érezzék magukat… de inkább hagyjuk ezt, mert még a végén populistává nyilvánítanak valamely nagyon ordibáló egyének, hogy én az egyszerű nép irigységfaktorát használom ki önző és gonosz céljaim érdekében. Hát ja. Az igazságnak gyakran szokott ilyen nagy dühöt kiváltó hatása lenni, a baj csak az, hogy nem az elnyomottak, hanem a regnálók táborában. Ez azért van így, mert utóbbiak nagy részéhez az általam közölt fenti igazságinfó még csak el se jut. Hogy mit lehetne tenni? Hááát… esetleg a független média? Bocs, hülye egy gondolat volt, tisztán wishful thinking, térjünk át inkább a téma számos, illetve számokkal jellemzett oldalára.

Mint mindenki tudja, aki kapott már gáz meg villanyszámlát, azokat a tisztán állami áramszolgáltatótól meg a tisztán állami gázszolgáltatól kapja. Maszekok már ezen a téren sincsenek, irány a hajdanvolt, szépemlékű, putyinnakistetszene szocializmus, még egy-két reptér meg távközlési vállalat einstandolása, és már ott is vagyunk. A visszautasíthatatlan ajánlattétel a kormánynak a kisujjában van. Hogy mi a fenének kell nekünk pont most ilyen helyzetben reptér, azt csak a szellemóriások tudják, akikről első ránézésre el sem hinnénk, hogy azok. Sőt, második ránézésre sem, és mégis, nekik aztán van elképzelésük, stratégiájuk, víziójuk, de főleg pénzük (a mi adónkból), és most már nemsokára repülőterük is lesz, ami nélkül ugyebár nem lenne biztosítható az őket szállító gépek korláttalan röpködése. Ugyan hol vannak már az unalmas jachtok, tessen mondani?

A hosszas bevezető után a témára térve: az állami cégek a nekünk küldött számlára gondosan rányomtatják, hogy az általunk befizetett adóból mennyit ad vissza nekünk az állam, mikor olcsóbban méri a rezsit. A számok félelmetesek, a számla szerint kb. a hét- nyolcszorosát kéne fizetnünk, ha nem lenne hozzánk olyan jó a kormány. De főleg a miniszterelnök úr.

Ami nincs rajta a számlán:

  • az a gáz, villany, stb. ár, melyekből a megtakarítást számítják. Volt még 2022-ben egy rövid időszak, mikor a putyini politika hatására az energia árak elképesztő magasságba nőttek, azóta réges-régen visszaestek a korábbi árak közelébe, de a számlákon még ma is ehhez viszonyítják a megtakarítást. Mai piaci árak mellett kb. a hetede lenne a megtakarítás annak, ami most a számlán szerepel.
  • Az a tény, hogy a rezsicsökkentés miatt kieső állami bevételt mi, adófizetők többlet adóval fizetjük meg, azaz rezsicsökkentés eltörlése esetén kevesebbet kellene adóznunk.
  • Az a tény, hogy a nagyfogyasztók luxus és/vagy energiapazarló életmódját így főleg azok fizetik, akik nem élnek nagylábon, vagy a takarékoskodásuk miatt fogyasztanak kevesebbet.

Arra, hogy a miniszterelnök úr pontosan ugyanezt a gáz- és villamos energiaár trükköt kihasználva miért hazudozza már másfél éve, hogy ő minden háztartást havi 181 000 forinttal támogat, nincs válaszom. Tőle tessenek megkérdezni.

Itt van aztán Varga Mihály, Pártunk és Kormányunk pénzügyminisztere, aki nagyon derék ember. A magyar népen, illetve hát azon a rendkívül VIP személyen, sőt személyiségen kívül, aki magyar népet egy személyben, komplettó grosszó képviseli (itthon is és külföldön is; lásd: „Mi, magyarok”), és akinek ő abszolút felelősséggel tartozik, van ideje törődni még országunk fővárosával is.

Mint az index írásából kiderül, Varga nehezményezi, hogy Budapest tavaly június óta nem fizet adót. Mármint azt a szolidaritási adót, melyet a kormány vetett ki a fővárosra. Az index persze azt írja, hogy a főpolgármester nem fizet, de hagyjuk, ismerjük már jól a fideszes taktikát, a bűnöket személyesíteni kell, hogy a sárdobálás utáni kosz ragadjon ezúttal Karácsonyon.

A pénzügyminiszter úr olvasóinak bemutatja, hogy az a szemét Főváros, miközben 2019 és 2023 között az állami támogatás 182 milliárd volt, az adóbevétel 925 milliárd, az államnak befizetendő szolidaritási adó viszont csak 160 milliárd, utóbbiból 46 milliárdot mégsem fizetett meg az államnak. Ehhez diagramot mellékel, melynek hatalmas „Bevétel” oszlopa mellett eltörpül a „Kiadás” oszlopa.

Sajnos a pénzügyminiszter úr pár dolgot ostoba/taktikus/szemét módon (nem kívánt törlendő) elhanyagolt, azaz nem említette meg ezeket. Mégpedig:

  • A „Kiadás” oszlopban sajnos csak az államnak fizetendő szolidaritási adó van feltüntetve, viszont Budapestnek vannak egyéb kiadásai is (közlekedés, világítás, egészségügy, karbantartás, stb.), melyek nem csak vanna, de erősen növekedtek mostanában. Az energiaárak elszaladtak, és az infláció is erősen drágítja a dolgokat. Ebből következően nem csak a bevételek növekedtek az infláció miatt, hanem a kiadások is, ráadásul a sok felhasznált energia miatt nem csak az infláció mértékével, hanem igencsak jobban. Ezekről egy pénzügyminiszter nem tud?
  • A szolidaritás szép dolog. Kérdés, hogy a kormány miért csak a városok esetében vezette be azt az adófajtát, ugyanis én azt szeretném, ha Varga a miniszteri fizetéséből szolidaritási alapon támogatna engem. Persze, tőlem lehet a támogatóm Orbán is, vagy akár Mészáros, nekem aztán mindegy, csak befizessék az a szolidaritási adót, nem úgy, mint Budapest!
  • A főváros számítás a  oldalon található. A Varga által megadott 160 milliárd szolidaritási adó kb. stimmel (Budapest adatai szerint 161 milliárd), viszont a pénzügyminiszter úr elfelejtette közölni, hogy a COVID-os időkben a szolidaritási adónak a szabályait oly módon alakította át a kormány, hogy ez​zel 3 év alatt 81 milliárd forinttal csökkentette a főváros kasszájába befizetendő adót ahhoz képest, mint amennyi a régi szabályok szerint beérkezett volna.
  • Az sem szerepel a nagy pénzügyminiszteri felháborodásban, hogy a szemétszállítási díjbeszedés államosítása, amely további 10 milliárd forinttal csökkentette 3 év alatt a Fővárosi Önkormányzat bevételeit, és akkor még a Lánchíd 6 milliárdjáról nem is beszéltünk.

Fentiek alapján megállapítható, hogy Vargának ellenjavallt bármely úri társaságban a tagfelvételre való jelentkezése, mert az első ilyen trükkös/elhallgatós húzása után úgy kipenderítenék onnan, mint a sicc. Nem méltányolnák még azt sem, hogy minden adata stimmel, mert az úri társaságok szerint elhallgatással is lehet hazudni. Ahogy persze más módon is megtehető, lásd a rezsicsökkentésről meg a villanyszámláról szóló részt.

Hát igen. A számok veszélyes dolgok. Főleg az elhallgatottak, a figyelembe nem vettek, meg az elhanyagoltak. Nem kellene a trükköket széles körben ismertetni valakiknek, hogy a választók pontosan tudják, ki hazudik nekik? Tényleg nincs jelentkező?

Ukrajna az Európai Unió támogatása nélkül gazdasági összeomlás  elé néz

Kijev nem tudja összeállítani a jövő évi költségvetést, ha nem érkezik jelentős összegű támogatás Brüsszelből – nyilatkozta a Politiconak Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter.

“Ha Ukrajna gazdasága összeomlik, az nemcsak az országnak, de egész Európának komoly gondot okozhatna” – hangsúlyozta telefon interjújában Ukrajna pénzügyminisztere, aki őszintén elmondta, hogy a jövő évi költségvetésben 29 milliárd dolláros  lyuk tátong.

Az Európai Unió segélye az idei év végéig tart, az új támogatási összegről vita folyik, és a legutóbbi csúcstalálkozón nem született eredmény. Ursula von der Leyen 50 milliárd dollárt ígért Ukrajnának az elkövetkező négy évre, de ennek az összegnek egyelőre nincsen meg a fedezete. Magyarország és Szlovákia politikai alapon ellenzi Ukrajna pénzügyi támogatását. Kijev számára tovább nehezíti a helyzetet az, hogy a washingtoni kongresszusban is vita folyik Ukrajna támogatásáról. Míg Biden elnök 50 milliárd dollárt akar adni az orosz agresszió áldozatának addig az ellenzéki republikánusok csak jóval szerényebb összeget fogadnának el. A képviselőház nemrég megválasztott elnöke, aki Trump ex elnök híve, úgy nyilatkozott, hogy Izrael támogatását helyeslik, sőt megnövelik a neki szánt 10 milliárd dolláros összeget 14 milliárdra, addig az Ukrajnának szánt összeget nem támogatják, mert “az feneketlen hordó.”

“Ha nem kapjuk meg a várt pénzügyi támogatást, akkor újabb energiaválság következhet Európában, és újra emelkedésnek indulhatnak az élelmiszerárak”

– figyelmeztet Marcsenko pénzügyminiszter.

Az IMF legutolsó jelentése szerint Ukrajna GDP-je idén 2%-kal növekedhet, de ez távolról sem ellensúlyozhatja a tavalyi 30%-os csökkenést. Az ukrán költségvetés 42 milliárd dollárt költ a háborúra, ez a fele az összes kiadásnak. Jelenleg is csak a nyugati pénzügyi segélyek tartják a víz színe fölött Ukrajnát. Marcsenko pénzügyminiszter erről ezt nyilatkozta:

”A költségvetésünk pofon egyszerű, mert saját forrásból fedezzük a háborút, minden mást a külföldi pénzügyi támogatásból finanszírozunk.”

Brüsszelben felmerült, hogy az Európai Unió területén befagyasztott orosz vagyonokból fedezhetnék részben Ukrajna háborús költségvetését, de itt komoly jogi problémák mutatkoznak. Belgium, ahol a legnagyobb orosz vagyont zárolták – 180 milliárd eurót -, nem hajlandó lépni csakis akkor, ha a G7 államok hasonló döntést hoznak. A G7 pénzügyminiszterek legutóbbi ülésükön nem jutottak egyetértésre ebben a jogi vitában, ezért a közös nyilatkozatban csak arról esik szó, hogy “tovább keresik a megoldást a befagyasztott orosz vagyonok hasznosítására.”

43 milliárd dollár kellene

Eddig annyi bizonyos, hogy 10 milliárd jönne össze Nagy Britannia, Japán, az IMF és a többi nemzetközi pénzügyi szervezet támogatásából a jövő évi költségvetésre, 4 milliárd dollár lehetne Ukrajna hozzájárulása, és így marad 29 milliárd dollár, melyre egyelőre nincs fedezet, mert sem az EU sem az USA nem döntött még arról, hogy mennyi pénzt akar és tud adni Ukrajna jövő évi költségvetésébe.

“Nekünk ezekre a pénzekre már január elsejétől kezdve szükségünk lesz” – hangsúlyozza Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter. Kijevben tisztában vannak azzal, hogy nekik is változniuk kell, ha hozzá akarnak jutni az uniós és az amerikai támogatáshoz.

“Készen állunk további reformokra. Van néhány ötletünk arra, hogy miképpen erősítsük meg a korrupció ellen küzdő állami hatóságokat” – mondja a pénzügyminiszter. Aki meg van győződve arról, hogy

“megkapjuk a támogatást csak kérdés, hogy mikor?”

Kiútként az orosz vagyonok elkobzását javasolja a nyugati államoknak. Összesen több mint 300 milliárd dollárról van szó, melyet a Putyin barát oligarcháktól koboztak el Oroszország Ukrajna elleni agressziója miatt.

“Jogos prioritás Ukrajna számára, hogy ezt az összeget az ország újjáépítésére fordíthassuk” – jelentette ki a pénzügyminiszter. Ursula von der Leyen egyelőre annyit ígért meg Kijevben legutóbbi útja során, hogy a befagyasztott orosz vagyonokból származó profitot megkaphatja Ukrajna. Ez csinos összeg, de nem elég, ezért a kijevi kormány az egész befagyasztott orosz vagyont akarja.

“Célunk az, hogy minden Nyugaton befagyasztott orosz vagyont megkapjunk, és azt Ukrajna újjáépítésére fordíthassuk”

– nyilatkozta a brüsszeli Politiconak az ukrán pénzügyminiszter.

Brüsszelben komoly viták várhatóak

Az uniós hadügyminiszterek kedden vitatják meg azt a 21,4 milliárd dolláros segélyt, melyet Ukrajnának nyújtanának az orosz invázió elleni harcra hosszú távon. Ezt Josep Borrel, az Európai Unió külügyi főképviselője javasolta még a nyáron, de sok tagország a kétségeit fejezte ki. Eddig már 26 milliárd dollár értékű támogatást kaptak az ukrán fegyveres erők az Európai Uniótól, és az eredmények nem állnak arányban a kiadásokkal. Nemcsak Magyarország ellenzi Ukrajna pénzügyi támogatását, de Németországnak is sok kérdése van – közölte egy magát megnevezni nem kívánó uniós diplomata. Aki arra is rámutatott, hogy ez a katonai segély azon az 54 milliárd dolláron felül van, melyet az Európai Unió a polgári szektornak szeretne juttatni a következő négy évben. Orbán Viktor magyar miniszterelnök blokkolni akarja az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segélyeket, és nem helyesli azt sem, hogy Brüsszel kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat a háborúban álló Ukrajnával – írja a Voice of America portál. A londoni Economist vezércikkben áll ki amellett, hogy Európának oroszlánrészt kell vállalnia Ukrajna támogatására, mert nem számíthat arra, hogy helyette az USA megteszi ezt. Varsóban találkozott az IMF delegáció ukrán partnereivel, és megegyeztek abban, hogy négy év alatt 15,6 milliárd dolláros támogatást kap Ukrajna. A nemzetközi Valutaalap közleménye hangsúlyozza, hogy mindez része annak a nagy nemzetközi együttműködésnek , mely erre a négyéves időszakra 122 milliárd dollárt irányoz elő Ukrajna támogatására.

Számtanóra

Írt valamit a Facbookon a Varga Mihály, akinek a beosztása névleges pénzügyminiszter. Tényleges pénzügyminiszter, mint minden poszton: Orbán Viktor, a többieket, ahogy Vargát is a bizonyítvány magyarázására alkalmazzák.

Ebben a Varga nevű azt közölte a jónéppel, hogy:

„…az ország leggazdagabb településeként sok más önkormányzathoz hasonlóan Budapestnek is szolidaritási hozzájárulást kell fizetnie a szegényebb településeknek, összesen 57,8 milliárd forintot. A főpolgármester ezt az összeget nem hajlandó befizetni, ezért fordult keresetével a Fővárosi Törvényszékhez, amely mostani végzésével visszautasította azt – hangsúlyozta a pénzügyminiszter. A bejegyzésben azt írta, a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat 2019-ben 214 milliárd forint megtakarítást örökölt Tarlós István városvezetésétől, de mára csődbe vitte a fővárost. Annak ellenére élték fel a tartalékokat, hogy a főváros adóbevételei minden korábbinál magasabbak, iparűzési adóbevételei idén várhatóan meghaladják a 271 milliárd forintot – fűzte hozzá Varga Mihály.”

Mint az a szövegből látszik, a magyar pénzügyminiszter nem hallott még arról (és ezekhez az ügyekhez Karácsonyéknak semmi köze!), hogy volt egy COVID járvány, amely sok plusz kiadást rótt a fővárosra, volt és van is egy energiakrízis, amelyben a kormány nem segíti a fővárost, holott az energiakrízist (amely krízisbe került energiával működnek a közlekedési járművek, a fővárosi vállalatok és a közszolgáltatások nagy része, például a világítás gyakorlatilag 100 %-ban) részben a kormány okozta, hogy a kormány rendeletileg csökkentette az iparűzési adót, azaz a főváros legfőbb bevételét, hogy jórészt a kormány miatt hatalmas az infláció, hogy a kormány egyre több szolidaritási adót vet ki a fővárosra, hogy a kormány még a számára pimf összegű Lánchíd felújítási hozzájárulást sem fizeti ki, de ezt most hagyjuk. A pénzügyminiszternek rengeteg a dolga (=magyarázkodni valója) nem figyelhet minden apróságra! Na, ugye!

Itt van aztán a bukása óta kampányoló Tarlós permanensen emlegetett 200 milliárdos „tartalék”-a (amely ma már 214 milliárd), de ne törődjünk vele, Karácsonyék ugyanis már bemutatták, hogy a kormány által a fővárosra lőcsölt többletkiadás és a kormány által csökkentett bevétel összegezett kártétele bőven elvitte az egész tartalékot. Ráadásul ez nem is számtan, hanem ténykérdés, miszerint tényleg volt ilyen tartalék, de különböző módszerekkel lenyúlták. Einstand, mondta az egyik Pásztor… illetve a Miniszterelnök, vagyis ezek után bármit számolni teljesen fölösleges.

A vizsgálandó kérdést illetően térjünk most rá a szöveg utolsó mondatára, mely a pénzügyminiszter jövőbe látó képességét bizonyítja, miszerint Budapesten az iparűzési adó befizetett összege az év végére 271 milliárd lesz. „Minden korábbinál nagyobb”, ahogy a Jós megírta nekünk. Ebből is látszik, hogy itten, Budapesten űzik ám az ipart piszkosul, és fizetnek is, mint a katonatiszt. „Ennek ellenére élték fel (Karácsonyék) a tartalékokat” fokozza a Jós a nép szörnyűlködését, hiszen ez már aztán tényleg skandalum.

Számtanilag  kezelve a dolgokat (hiszen mi is illene jobban ennél egy pénzügyminiszterhez) a következő kiindulási adatokat vehetjük figyelembe:

  • Csak a főváros Iparűzési adó (Ipa) bevételeit szerepeltetjük a táblázatban.
  • A Varga által év végére jósolt 271 milliárd HUF Ipa bevételt vesszük 2023. év tényleges, nominális Ipa bevételnek. A többi érték tényadat.
  • A 2023-as évre a sokak által várt 18 % éves átlagos (nem az év végén mért) inflációt tekintjük érvényesnek. A többi érték tényadat.
  • A számítást minden évre úgy végezzük el, hogy az Ipa bevételek a 2019-es, utolsó Tarlós évhez legyenek hozzámérhetők (az önkormányzati választás 2019 októberében volt). 2020-tól már az új városvezetés működik.
  • A számításnál az összehasonlíthatóság érdekében minden évre az adott év nem előző évhez, hanem 2019-hez viszonyított inflációjával számolunk.

A fentiek alapján a táblázat:

       Év Nominális  Ipa bevétel Infláció     év/év Infláció      adott év/2019 Reális Ipa bev.      2019-hez képest Ipa különbség 2019-hez képest
Mrd HUF [%]  [%]  Mrd HUF Mrd HUF
2019 165        
2020 145 3,8 3,8 140 -25
2021 155 4,6 8,6 143 -22
2022 170 15,2 25,1 136 -29
2023 271 18,0 47,6 184 +19
  1. oszlop évek
  2. oszlop névleges iparűzési adó bevétel
  3. oszlop infláció az előző évhez viszonyítva
  4. oszlop infláció 2019-hez viszonyítva
  5. oszlop az iparűzési adó bevétel 2019-es árakon
  6. oszlop az éves különbség a 2019-es 165 milliárd HUF-hoz képest

A 6. oszlopból látható, hogy az inflációt is figyelembe véve (= reális árakon) három éven keresztül kisebb volt a Karácsony irányította városvezetés Ipa bevétele, mint az utolsó Tarlós évben, és még ha el is fogadjuk erre az évre a Varga által becsült Ipa bevétel értéket, a hatalmas infláció miatt az sem lesz sokkal több, mint Tarlós utolsó évében.

Összegezve a Karácsony által irányított négyéves korszakot látható, hogy a mostani városvezetés vesztesége a Tarlós érához képest: -25 – 22 – 29 + 19 = -58 Mrd (azaz MÍNUSZ ötvennyolc milliárd), csak az Ipa bevételt figyelembe véve.

Ezek után Varga szövege ugyan egyértelműen minősíthető, de inkább nem minősíteném. Azt ugyanis mégsem akarom elhinni, hogy egy pénzügyminiszter ennyire analfabéta legyen a számtanhoz. Vagy mégis?

A csődre vonatkozó utalgatás nagyon emlékeztet engem a 2010-es Kósa, Szijjártó duóra, amikor laza csődemlegetéssel úgy tették nemzetközileg lejtőre a forintot, hogy jobban sem kell, rettenetesen orrba verve ezzel sok svájci frank hitelest. Utólag a rögzített árfolyamos egy összegben törlesztéssel a gazdagokat kimentették ugyan, de a többi szerencsétlen adós Kósának és Szijjártónak köszönhető gödörbe kerülését azóta sem győzik Gyurcsányra kenni fideszék.

Varga Mihály pénzügyminiszter mostanában egyébként is gyanús nekem. Gulyás úrnak nemrég sikerült azt mondania, hogy az Erasmus+ program pénzeinek visszatartása „magyarellenes bosszú a Bizottság részéről”. Némi pontosítás szükségeltetik: nem a Bizottság döntött így, hanem az EU tagok pénzügyminisztereinek tanácsa (2022. december 15.), és nem hungarofób alapon, hanem azért, mert a tanács, mint az EU pénz elköltéséért felelős társaság nem látta biztosítottnak az átláthatóságot. Kies hazánkban ugyanis az ilyen dúsgazdag, az állam által bőven kistafírozott, ún. „közhasznú” alapítványokra sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoznak, miáltal a vagyonuk azonnal elveszíti közpénz jellegét.

A fentiek alapján Gulyás úr tudatlan/hazudott (nem kívánt törlendő), csak azt nem értem, hol volt Varga Mihály, mikor a pénzügyminiszterek tanácskoztak? Mert ha ott volt, utána szólhatott volna Gulyásnak.

De nem szólt. Ez van. Pénzügyminiszteri szinten is.

Kína digitális jüanja legyőzheti az amerikai dollárt

Különös a véleménye Janisz Varufakisz egykori görög pénzügyminiszternek, aki az Egyesült Államokban végezte közgazdasági tanulmányait. A baloldali ex görög pénzügyminiszter beszámolt arról, hogy a Kínát vaskézzel irányító kommunista párt “sötét alkut” kötött az Egyesült Államokkal, hogy újra világhatalommá tegye Kínát.

Mi volt ez a sötét alku, melyet lehet, hogy a kínaiak most felmondanak?

A lényeg a magas amerikai kereskedelmi deficit, amely az elmúlt évben tovább növekedett, mert az amerikai-kínai kereskedelem minden rekordot megdöntött annak ellenére, hogy Trump elnök kereskedelmi háborút indított Kína ellen, és Joe Biden ezt tovább folytatta. A kínaiak eddig a profitjukat amerikai dollárra váltották át, gyakran úgy, hogy USA kincstár jegyeket vettek. De ez már a múlt. Megjelent a digitális jüan, amely Varoufakisz szerint reálisan kísérelheti meg a dollár vezető szerepének a megkérdőjelezését. A digitális jüan ugyanis új típusú felhő finanszírozást jelenthet amikor a kínaiak számára már nem olyan nagyon fontos az, hogy az USA megengedje a kereskedelmi deficitet, és nem igazán nagy a késztetés arra, hogy dollárra váltsák a jüan profitot.

Mi lesz a high tech-kel?

Hszi Csin-ping elnök bejelentette, hogy 2025-re Kína meg akarja előzni az Egyesült Államokat a mesterséges intelligencia fejlesztésének terén. Ez kicsapta a biztosítékot Washingtonban, ahol Biden elnök hatalmas programot jelentett be annak érdekében, hogy hazahozzák a chip gyártást az Egyesült Államokba, és egyidejűleg betiltották a legkorszerűbb chip technológiák eladását Kínának a nemzetbiztonságra hivatkozva.

Vang Ji, a kínai diplomácia vezetője, aki egyébként vasárnap Orbán Viktor miniszterelnökkel vacsorázott, a müncheni biztonságpolitikai konferencián csak annyit mondott, hogy a mesterséges intelligencia új alkalmazásai globális kihívást jelentenek. Kínában már a 6G technológiával kísérletezik a Huawei.

Új kínai modell jöhet

Peking most a belső piacra koncentrálhat az export helyett miközben az egész világnak felkínálhatja alternatívaként a felhő alapú digitális jüan finanszírozást. Miután a magyar- kínai tárgyalások titkosak, ezért jóformán semmit sem tudunk a finanszírozás módjáról. Az viszont árulkodó, hogy Orbán Viktor többször is kijelentette: amennyiben nem kapunk pénzt az IMF-től és az Európai Uniótól, akkor adnak majd a kínaiak. Akiknek a tanácsadói már ott szorgoskodnak a Magyar Nemzeti Bankban. Olyannyira, hogy ez már felkeltette a CIA figyelmét is. Matolcsy Györgyöt nem látják szívesen az Egyesült Államokban, ahol őt tekintik a kínaiak bizalmi emberének Budapesten.

Hszi Csin-ping elnök G2 modellt javasolt az Egyesült Államoknak vagyis azt, hogy a két világhatalom együtt irányítsa a globális pénzügyeket. Ezt Washington elutasította, ehelyett a Biden adminisztráció első számú stratégiai ellenfélnek nevezi Kínát. Blinken amerikai külügyminiszter elhalasztotta látogatását Pekingben a tragikomikus léggömb vita miatt. Janisz Varufakisz ex pénzügyminiszter szerint a kínaiak dönthetnek úgy, hogy fokozatosan megpróbálják átvenni a vezető szerepet a globális pénzügyekben. Peking van igazán döntési helyzetben, és nem Washington – állítja az ex pénzügyminiszter, aki szerint az USA sokkal többet veszíthet a két gazdaság szétválasztásával mint Kína.

Mit mondanak maguk a kínaiak? Sokkal óvatosabbak hiszen tudják, hogy a globális pénzügyeknek csak alig több mint 2%-a zajlik kínai jüanban, melyet nemcsak a dollár, de az euró is megelőz. A technológiai váltás ugyanakkor a kínaiak kezére játszhat hiszen a hatalmas 1,4 milliárdos piacon olyan óriási platformok jöhetnek létre, melyek az egész globális gazdaságot befolyásolhatnák.

Nem szüntetik meg a szupergazdagok 45%-os adókulcsát Nagy Britanniában 

A konzervatív kormánypárt fellázadt, és Liz Truss miniszterelnök visszavonulót fújt. A gazdagoknak kedvező adóreform megbukott.

Megkaptuk az üzenetet és odafigyelünk rá – írta Twitteren az adóreform atyja, Nagy Britannia pénzügyminisztere.

“Ezennel bejelentem, hogy nem szüntetjük meg a 45%-os adókulcsot”

– közölte Kwasi Kwarteng pénzügyminiszter. A 45%-os jövedelemadó azokat sújtja Nagy Britanniában, akiknek az éves jövedelme meghaladja a 150 ezer fontot.

A pénzügyminiszter mindennek ellenére tagadta, hogy az a mini költségvetés, melynek keretében az adócsökkentést bejelentették, kudarc lenne. Pedig az IMF és az USA is figyelmeztette emiatt Nagy Britanniát. A font árafolyama történelmi mélységekbe süllyedt a dollárhoz képest, a brit államadósság jelentősen növekedett.

A 45 milliárd fontos adócsomagnak a legnagyobb baja az, hogy semmivel sem ellensúlyozták vagyis lehúzza a költségvetést. A BBC 4 műsorvezetője meg is kérdezte ezt a pénzügyminisztertől, aki így válaszolt:

“nem ismerem el, hogy ez hiba volt. Nagyon gyorsan kellett cselekednünk.”

Kwarteng pénzügyminiszter a kedvezőtlen nemzetközi körülményekre hivatkozott, de végül annyit mondott, hogy “boldogan magamra vállalom a megaláztatást az adócsomaggal kapcsolatban.”

Miért lépett vissza az utolsó pillanatban Liz Truss miniszterelnök asszony és pénzügyminisztere?

Azért, mert rájöttek arra, hogy olyan sok konzervatív képviselő ellenzi az adócsomagot, hogy a törvényjavaslat megbukott volna a parlamentben – írja a londoni Guardian.

Kwarteng pénzügyminiszter elmondta, hogy a hétvégén megvitatták a helyzetet Liz Truss kormányfővel, és ekkor döntöttek a visszavonásról.

“Úgy láttuk, hogy a 45%-os adókulcs megszüntetése elsüllyesztene egy erős adócsomagot, egy olyan törvényjavaslatot, mely hat az energiaárakra is.”

Több újságíró megkérdezte a pénzügyminisztert, aki alig három hete ül a székében, és első törvényjavaslata ilyen látványos kudarcot szenvedett, hogy nem akar-e lemondani? Kwarteng brit pénzügyminiszter mindenkinek úgy nyilatkozott, hogy nem.

“100%-ig a növekedési tervre koncentrálok”

– jelentette ki Kwasi Kwarteng brit pénzügyminiszter.

Mennyibe kerül az ukrajnai háború Moszkvának?

Putyin mindenképp igyekszik titkolni, de a Bloomberg felfedezett egy hatalmas összeget Oroszország jövő évi költségvetésében, amely arra mutat, hogy az oroszok elhúzódó háborúra számítanak Ukrajnában.

6500 milliárd rubel – 112 milliárd dollár – úgy szerepel a jövő évi költségvetésben mint meg nem határozott kiadás.

Ez a központi költségvetés egynegyede!

Az egész költségvetés 29 ezer milliárd rubelt tesz ki. Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta – február 24. – Moszkva tudatosan korlátozza az adatszolgáltatást a háborús körülményekre hivatkozva. Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter el is ismerte egy tanácskozáson, hogy sok fontos költségvetési tétel homályban maradt. Megerősítette azt is, hogy a jövőben sem kívánják közölni: mennyibe kerül a háború Ukrajnában. Tavaly a költségvetési tételek 14,9%-a volt titkosítva, idén ez felment 19%-ra.

Jövőre a Bloomberg számításai szerint ez már kiteheti a költségvetés egynegyedét is, mert a háború nagyon költséges vállalkozás. A hadikiadások növekedése abból a jövő évi költségvetésből is kitűnik, amelyet nyilvánosságra hoztak. Az ideihez képest 43%-os növekedéssel számolnak Moszkvában.

Elhúzódó háború

Putyin pénteken jelentette be azt, hogy négy ukrán tartományt Oroszországhoz csatolnak. Blinken amerikai külügyminiszter azonnal közölte: “Fel vagyunk készülve erre, és gyors, hatékony új szankciókat alkalmazunk Oroszországgal szemben, hogy megfizettessük velük a bekebelezést.

Soha nem ismerjük el azt, hogy az ukrán tartományok Oroszországhoz tartoznak” –

hangsúlyozta az Egyesült Államok külügyminisztere.

A pénzügy mindenek fölött – koaliciós partnerek harca a pénzügyminisztériumért 

Mindenki magának akarja ezt a kulcspozíciót, melyet a kancellár jelölt, Olaf Scholz tölt be jelenleg. Berlinben a szociáldemokraták két potenciális koalíciós partnere egyaránt magának követeli a pénzügyminisztériumot.

Christian Lindner, az FDP vezetője és Robert Habeck, a zöldek társelnöke egyaránt magának akarja a pénzügymisztériumot – írja a Deutsche Welle. Amely gyorsan hozzáteszi, hogy a koalíciós tárgyalások ugyan már hivatalosakká váltak, de november vége előtt aligha várható eredmény.

Egyáltalán nem meglepő, hogy a liberálisok elnöke és a zöldek társelnöke küzdenek a pénzügyminiszteri posztért hiszen ennek a jelentősége a vírusválság idején újra bebizonyosodott. Sőt sok politológus épp azzal magyarázza a szociáldemokraták kissé meglepő választási sikerét, hogy Olaf Scholz pénzügyminiszterként kiválóan teljesített a pandémia legsúlyosabb időszakában is.

„A kancellár után ez a legfontosabb poszt a kormányban”

– mondta Uwe Jun politológus a közszolgálati Deutsche Welle portálnak.

„A pénzügyminiszter állitja össze a költségvetést, és ez meghatározó a kormány politikája szempontjából” – hangsúlyozta a politológus. hozzátette, hogy az elmúlt időszakban két erős pénzügyminiszter nagy befolyást szerzett a kormányban: Wolfgang Schäuble (CDU) illetve Olaf Scholz (SPD). Korábban ez nem így volt. Hans Eichelt (SPD), aki 1999 és 2005 között vezette a pénzügyminisztériumot úgy nyilatkozott a Deutschlandfunk Rádiónak, hogy

„nem annyira erős miniszterek kellenek hanem jó kormányzati együttműködésre van szükség.”

Az ex pénzügyminiszter elmondta, hogy „a kormányzati szokások szerint a pénzügyminiszter megvétózhatja az összes többi minisztérium döntéseit!

Demoklész kardjaként függ a minisztériumok feje fölött a pénzügyi vétó!”

Vétójog a gyakorlatban

„Óvatosan kell élni a vétózással” – fejtegette az ex pénzügyminiszter, aki azt is elmondta, hogy a miniszterek egyszerű többséggel leszavazhatják a pénzügyminisztert, aki ilyen módon meggyengülve kerülhet ki az erőpróbából. Éppen ezért a politológusok úgy vélik, hogy a pénzügyminiszternek – éppúgy mint a kancellárnak – konszenzus kiépítésére kell inkább törekednie mint a konfrontációra.

A pénzügy a valóságos európai minisztérium

Erre mutatott rá Eichelt ex pénzügyminiszter. A német pénzügyminiszterek – az ország súlya miatt- meghatározó szerepet játszanak Brüsszelben. Így volt ez amikor az Európai Unió – az Európai Központi Bankkal és a Nemzetközi Valutaalappal együtt – a görög államadósság ügyét intézte. Wolfgang Schäuble akkori pénzügyminiszter befolyása meghatározónak bizonyult. A pandémia idején ugyanilyen döntő szerepet játszott Olaf Scholz nemcsak Berlinben, de Brüsszelben is.

Politika vagy szakértelem?

A német gyakorlatban az előző szempont a meghatározó. A legutóbbi öt pénzügyminiszter esetében megállapítható, hogy mindnyájan korábban is fontos kormányzati tisztségeket töltöttek be regionális vagy országos szinten. Négyen közülük tartományi miniszterelnökök voltak – Olaf Scholz esetében ez Hamburg városát jelentette – Wolfgang Schäuble pedig a berlini kormány belügyminiszteri székéből ült át a pénzügyminiszteribe.

Eichelt ex pénzügyminiszter így magyarázza a német gyakorlatot:

„nem kell pénzügyi szakértőnek lennie a miniszternek, mert a szakértők már ott ülnek a minisztériumban. Neki sokkal inkább az a feladata, hogy jó döntéseket hozzon össze a szakértők segítségével.”

A jelenlegi két jelölt egyike sem tanult közgazdaságtant, sőt az FDP vezetőjének még kormányzati tapasztalata sincsen. A zöldek társelnöke hat évig miniszterelnök-helyettes és környezetvédelmi miniszter volt Schleswig-Holstein tartományban.

A két potenciális koalíciós partner filozófiája is homlokegyenest ellenkező: a zöldek jelentős állami támogatással akarják felgyorsítani az áttérést a karbon semleges Németországra míg a liberálisok ezt inkább rábíznák a piacra. Ezért a zöldek mindenképp szeretnék megakadályozni, hogy az FDP kapja meg a pénzügyminisztériumot.

Ki hozza meg a népszerűtlen döntéseket?

Olaf Scholznak szerencséje volt, mert akkor tölthette be a pénzügyminiszteri posztot amikor Németország pénzügyei remekül álltak. Volt tehát miből osztogatni a válság idején. Az óriási pénzkiáramlás viszont növeli az államadósságot, melyet Németországban véresen komolyan vesznek. Szükség lehet tehát megszorításokra is, amelyek csökkenthetik Scholz illetve az új pénzügyminiszter népszerűségét.

Vajon kire bízza Scholz kancellár a pénzügyi tárcát, melyet ő olyan eredményesen menedzselt? A Deutsche Wellenek nyilatkozó politológus szerint hiába van sok ellentét a koalíciós pártok között, mert megegyezésre vannak ítélve. Mind a három párt letette a nagyesküt arra, hogy együtt készülnek „új kezdetre”. „Ha ez befuccsolna azért, mert nem tudják eldönteni, hogy ki legyen a pénzügyminiszter, akkor mind a három párt elveszítené az arcát” – nyilatkozta a Deutsche Wellenek Uwe Jun politológus.

Orbán már a 2022 utáni nehéz időkre készül

Oszkó Péter egykori pénzügyminiszter Zentai Péternek nyilatkozott a Klubrádióban. Oszkó egyébként haszonélvezője a félelemnek, mert így tudott kedvező áron megszerezni egy szép birtokot a Balaton partján. Ez persze felveti a kérdést: a magyar eliten belül mennyire veszik komolyan a szembenállást, amelyet mindkét oldal elszántan hirdet a nyilvánosság előtt.

„A politikai erő gazdasági hátország nélkül nagyon sérülékeny” – ezt a következtetést vonta le az elveszített választásokból a Fidesz illetve személyesen Orbán Viktor. Legalábbis Oszkó Péter ezzel magyarázza, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének kedvelt oligarchái villámgyorsan gazdagodnak. Orbán számára ez nem öncél hanem a hatalom megerősítése. Jelenleg olyan gazdasági hátországa van a Fidesznek, amely elsősorban állami megrendelésekből él, és ezért szétporladhat akkor, ha jövőre elveszítik a választásokat.

Mi lesz az ingatlan birodalommal?

Mészáros Lőrinc mint Orbán alteregója sok ingatlant szerzett éppúgy mint a családtagok és

a hű oligarchák, akik addig biztos nem lépnek Simicska Lajos rögös útjára amíg azt látják, hogy megy a szekér. De mi van akkor, ha megáll?

Akkor lehet, hogy gyorsan meg kell szabadulni az ingatlanoktól, mert következhet egy kínos vizsgálat, amely ingyen veszi el azokat. De mi is történt Balatonhenyén? Egy magán tőke alapba került a hatalmas birtok, amelyet előnyös áron szerzett meg az ex pénzügyminiszter befektetési cége. Oszkó szerint azért kaphatta meg ár alatt az értékes birtokot, mert a nemzeti együttműködés rendszerének kegyeltjei tartanak a jövő évi választások eredményétől.

Ki henyél Balatonhenyén?

A birtok állítólag olyan méretű mint az egykori Habsburg nádori gazdaság, melyet az Orbán család Hatvanpusztán „újít fel.” Kezdetben az Orbán Ráhel köréhez tartozó Guller Zoltán kezébe került Balatonhenye, majd pedig vándorútra kelt. Tiborcz István közeli cég is birtokolta majd a magántőkealapban landolt. Mindezt Hadházy Ákos ellenzéki képviselő derítette ki hiszen ilyen ügyekben a hatalom különösen kerüli a nyilvánosságot.

Oszkó Péter abban bízik, hogy lesz valamiféle elszámoltatás, ha Orbán elveszíti a jövő évi választást, de ez a reménykedés nem lehet igazán őszinte. Igazán komoly elszámoltatás 2010 után sem volt, és ennek esélye most sem túlságosan nagy – már hogyha az ügyek megmaradnak hazai keretek között.

Ha viszont Magyarország belép az európai ügyészségbe, akkor vizsgálatok indulhatnak. Az Európai Uniót nagyonis érdekelheti, hogy mire is költötték el a Magyarországnak kiutalt euro milliárdokat.

Az USA is kíváncsiskodhat: a Magnyickij törvény kiválóan alkalmas a korrupt autokrata elitek destabilizálására.

Vádalkut is ajánlhatnak Orbánnak: ha eltűnik a színről, akkor megtarthatja a lopott milliárdokat!

Sok maffia főnök dönt emellett – különösen, ha az alternatíva egy hosszú börtönbüntetés vagy egy puskagolyó, mely ismeretlen ismerőstől jön …

Nem sikerült a francia vendéglősök nyitási akciója

Február elsején sok vendéglős azzal fenyegetőzött: kinyitja az éttermet, mert különben csődbe megy. Aztán szinte senki sem vállalta a kockázatot, mert az állam közölte: egy hónapos támogatást veszíthetnek el.

„Aki nem tiszteli a törvényt, az egy hónapig egy vasat sem kap a szolidaritási alapból!”

– ezt közölte Bruno LeMaire pénzügyminiszter. Ez a legelszántabbakat is meghátrálásra késztette – írja a Le Figaro. Végülis a nagy tiltakozásból az lett, hogy a megfőzött ételeket el lehetett vinni az étteremből. Ezt nem tiltja a törvény.

Csendőrök a helyszínen

A mozgalom egyik vezetője, a Kék Forrás étterem tulajdonosa, azzal találta szembe magát Doubs megyében, hogy csendőrök lepik el az éttermet február elsején. Közölték: azonnal kiürítik az éttermet, ha a tulaj megpróbálná megnyitni azt. Erre Stéphane Turillon megadta magát:

„Családom van. Nem foszthatom meg őket a szolidaritási támogatástól.”

Mi lett a már elkészült ételekkel? Sátrat állítottak fel az étterem előtt, és onnan a vásárlók elvihették a megrendelt ételeket.

A mozgalom vezérei mégsem elégedetlenek: fel tudták hívni a nagyközönség figyelmét a vendéglősök áldatlan helyzetére. Ezt nyilatkozta a Le Figaro tudósítójának a Le Pescador étterem tulajdonosa Vaucluse megyében. „Ha kinyitottam volna az éttermet délben, akkor 12.05-kor be kellett volna zárnom! A média viszont kint volt, és így felhívhattuk a figyelmet a szakma helyzetére”. Persze ő is tudja, hogy az elmúlt hetekben sokan szavaltak arról, hogy február elsején kinyitunk – kerül amibe kerül. Aztán pedig szinte senki sem vállalkozott erre. „Már amikor belekezdtünk a mozgósításba, akkor akkor láttuk, hogy kevesen követnek igazán.”

Egy merész nő

Kathia Boucher megpróbálta: kinyitotta az éttermét, melyet a csendőrök azonnal bezárattak. Minden vendég adatait felírták, és közölték velük: büntetésre számíthatnak. A tulaj komoly pénzbüntetést kaphat. Sőt egy időre be is zárhatják az éttermét, amely így házhoz szállítást sem vállalhat. Ennek ellenére a Bohém étterem gazdája nem bánt meg semmit.

„Ez maga volt a boldogság, mert végre dolgozhattam az éttermemben!”

Mit szól a pénzügyminiszter fenyegetéséhez?

„Én luxus kategóriás vagyok úgysem kapok állami támogatást. Amíg nem tudom megnyitni az éttermet addig a házhozszállitásból élek.”

Katia Boucher megérti azokat, akik meghátráltak, de abban bízik, hogy előbb vagy utóbb kialakul valamiféle szolidaritás a vendéglősök között Franciaországban.

0%-os államilag garantált  hitel

Az öt hónapja zárva tartó vendéglők tulajdonosai azt szerették volna elérni a nyitvatartási akcióval, hogy kedvezményes hitelt kapjanak az alkalmazottak fizetésére.
A pénzügyminisztérium nem akar tárgyalni: ” a lázadókkal nincs párbeszéd! Nyáron mindent tisztáztunk a szakma vezetőivel. Nem látom, hogy a vendéglősök miért követelnek többet?!” – nyilatkozta Bruno LeMaire pénzügyminiszter egyik munkatársa a Le Figaronak.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK