Az alternatív valóság felkent papjai, Habony, Vajna és Mészáros médiája egymást túllicitálva harsánykodnak, amiért az Európai Parlament nagy többséggel megszavazta a magyarországi jogállapotokat elítélő Sargentini-jelentést.
Talán elég, ha a címekre fókuszálunk, azok is meglehetősen beszédesek. A már említett trió médiabirodalmának zászlóshajója, a szebb napokat is látott Origo a következő címmel jelent meg: Megszavazták az EP-ben a Sargentini-jelentést, a Magyarország elleni bosszút.
A kormányhoz lankadatlanul lojális Lokál „Rengetegen támogatták Orbánt a Facebookon” címmel közöl egy igen szemrevaló összeállítást Orbán Viktor rajongótáborának alkotásaiból. Csak néhány visszafogott szösszenet a rajongás-cunamiból: „Orbán úr, ön az igazi európai politikus”, “Hajrá Magyarország!”, “Csodáljuk a politikáját”, “Magyarországgal vagyok, Orbán Viktorral vagyok”, „Ön a mi Big Daddynk” – ezt még le is fordítják magyarra, hátha nem minden olvasójuk tud külföldiül: Ön a mi nagy apunk.
A mindig nagyon szókimondó, időnként trágárságtokól sem mentes – ettől vagyunk fiatalosak, trendik és szexik – 888ezúttal nem különösebben erőltette meg magát: lazán átvette a Szijjártó Péter külügyminiszter által bejáratott mantrát, miszerint a Sargentini-jelentés elfogadása nem más, mint bosszú. „Szijjártó: ez a bevándorláspárti politikusok kicsinyes bosszúja”.
A Ripostcímében szintén Szijjártó Péterhez fordul, ám ők a biztonság kedvéért nem elégszenek meg azzal, hogy a magyar külügyminiszter szerint csalás történt, de még meg is toldották egy, a magyar embereket bizonyára megnyugtató félmondattal: megtesszük a szükséges lépéseket. (Szijjártó Péter: Egyértelmű csalás történt, megtesszük a szükséges lépéseket).
A mindig éber PestiSrácok sem erőltette meg magát, amikor a Magyarországot elveszejtő liberális ármányt leleplező címének a következő címet adta: Szijjártó Péter: Csalással tudták csak elfogadni a hazug Sargentini-jelentést.
A Magyar Időket és a Magyar Hírlapot már meg sem mertük nézni – ha valaki megteszi helyettünk, megköszönjük. Csak arra kérjük a segítőkész illetőt, ígérje meg, hogy az eredményt nem osztja meg velünk.
Bőséges terjedelemben, vezető helyen számolnak be a hírügynökségek és hírtelevíziók a Strasbourgban ma tartott, történelminek nevezett szavazásról. Majdnem minden híradás megemlíti, hogy elfogyott a türelem Orbán politikája iránt, még a szövetségesei körében is. Gyorsszemlénk következik.
DW: történelmi szavazás
Vezető helyen, nagy terjedelemben számol be Orbán strasbourgi vereségéről a Deutsche Welle, amely feszült légkörűnek nevezi a szavazást az Európai Parlamentben. A voksolás előtt bizonytalan volt, hogy Orbán EP-beli szövetségesei, a Néppárt tagjai hogyan döntenek. Habár az EU és Orbán már korábban is többször összecsaptak a menekültüggyel és a migrációs politikával összefüggő kérdésekben,
a szerdai szavazás ennél szélesebb körben demonstrálja az aggodalmakat a magyar demokrácia és jogrend állapotát illetően
– írja német hírügynökség, amely történelminek nevezi a lépést.
Bloomberg: Gyengülő forint és Orbán
A forint gyengülése és tőzsdei lejtmenet követte a Sargentini-jelentés nagy többséggel történt elfogadását – írja a hírügynökség. A Sargentini-jelentésről és keddi, majd szerdai strasbourgi fejleményekről beszámolva rámutat:
az EP szavazás eredménye gyengíti Orbán politikai védelmét, amiatt élvezett, hogy a Fidesz a kereszténydemokrata csoport, az Európai Néppárt tagja.
CNN: Nem tűrünk téged tovább
Ugyancsak a vezető hírek között számol be az EP-ben történtekről az amerikai hírtelevízió, amely szerint az eddigi egyedülálló lépés annak a mély nyugtalanságnak a következménye, amely Orbán Viktor keményvonalas miniszterelnök politikájával szemben érzékelhető Európa számos részén. A CNN többi között a Stop Sorost említi azon lépések között, amelyek megtétele miatt Brüsszel egyre nagyobb össztűz alá vette Orbánékat, akiket azonban eddig megvédett az Európai Néppárt. De Orbán keddi beszéde után – amelyben zsarolással is megvádolta a Sragentini-jelentést – láthatóan elfogyott a türelem
Roberta Metsola, máltai néppárti képviselő még kedden este azt mondta a CNN-nek, hogy Orbán hajthatatlan.
Ő eddig hallgatott, s a mostani reakciója – mutat rá a CNN – sokak szemét felnyitotta, s felálltak és kijelentették: Nem tűrünk téged tovább!
AP: Orbán nem vette figyelembe a bírálatokat
Orbán évek óta figyelmen hagyta a nemzetközi közösségek legtöbb bírálatát, amelyekkel elítélték a magyar választási rendszer, a médiaszabadság, az igazságszolgáltatás függetlensége terén tett lépéseket, továbbá a menedéket kérőkkel és a migránsokkal való rossz bánásmódot és a civilek tevékenységének a korlátozását célzó politikát – írja az amerikai hírügynökség.
Reuters: Erőteljesebb reakció jött
Habár az EU többször is tiltakozott, mindezidáig zömmel nem sikerült megállítani a bírálói által növekvő tekintélyelvűségnek mondottakat. De a nacionalizmus és a populista politikusok számának a gyarapodása a blokkon belül erőteljesebb reakciót eredményezett.
Orbán idáig mindig megkerülte a tilalomfákat, ilyenkor az EPP újakat állított fel. Ehhez képest beszélt most Weber arról, hogy az értékekről nem lehet alkudozni. Az az érv pedig, hogy a táboron belül könnyebb befolyásolni a magyarokat, azt a logikát takarta, hogy nem volna jó, ha kívülről pisilnék le a sátrat.
A szélsőségesek Orbánnak udvarolnak
Egy bennfentes forrás szerint nehéz benntartani Orbánt a Néppártban, főleg ha az EP ma nagy arányban határoz a Sargentini-jelentés elfogadásáról. A felfüggesztést már a jövő héten kimondhatják, mivel éppen egy hét múlva esedékes Salzburgban a Néppárt csúcsértekezlete. De ha ma az lesz a döntés, hogy élni kell a 7-es paragrafussal, az egyébként is igencsak súlyos politikai következményekkel jár, mert valószínűleg teljesen átrendeződnek az erőviszonyok Strasbourgban. Macron az EPP meggyengülésére alapozza európai stratégiáját. A szélsőségesek ugyanakkor Orbánnak udvarolnak. (Le Monde)
A magyar kormány az EU alapértékeit veszélyezteti
A szerkesztőségi állásfoglalás azt hangsúlyozza, hogy az uniónak állást kell foglalnia Orbán Viktorral szemben, mert a magyar kormány az EU alapértékeit veszélyezteti. A mai szavazás már jó ideje időszerű, mivel a politikus módszeresen lebontja a fékeket és ellensúlyokat, a pluralizmust és a szabad sajtót. Brüsszel nyámnyilasága csak bátorít más államokat, hogy bedarálják a jogállamot, lásd Lengyelországot. (Financial Times)
Kipisilni a sátorból
A populizmus egyik legjobb szakértője úgy gondolja, hogy ha a Néppárt valóban bástyaként kíván szembeszállni a demagógokkal, akkor végre ki kell zárnia a Fideszt. „A kipisilni a sátorból” c. cikkben Jan-Werner Müller, a Princeton-i Egyetem tanára megállapítja, hogy eljött az igazság pillanata Európa, és főleg a kereszténydemokraták számára. Orbán idáig mindig megkerülte a tilalomfákat, ilyenkor az EPP újakat állított fel. Ehhez képest beszélt most Weber arról, hogy az értékekről nem lehet alkudozni. Az az érv pedig, hogy a táboron belül könnyebb befolyásolni a magyarokat, azt a logikát takarta, hogy nem volna jó, ha kívülről pisilnék le a sátrat. Csak éppen a kereszténydemokraták neveletlen gyermekénél ez a módszer soha nem vált be. (Süddeutsche Zeitung)
Az alapértékek dolgában nincs kivételes elbánás
Az este az EPP tagjai három órán át igyekeztek rávenni a magyar vezetőt, hogy a fő pontokban engedjen, ám az arra egyáltalán nem volt hajlandó. Utána Weber azt közölte, hogy ő személy szerint is az indítványra voksol, az alapértékek dolgában nincs kivételes elbánás. A leglényegesebb vitatéma a CEU és a civilekkel szembeni bánásmód, de a jelentés tucatnyi területet sorol fel, ami okot ad a 7-es paragrafus aktiválására. (Spiegel)
Orbán átlépte a vörös vonalat
A konzervatívok ugyan a Fidesz nélkül is a legjelentősebb erőt adták volna, de a hatalmi számítások befolyásolták a vezetésüket. Vagyis az megbízható és hatékony tagnak tekintette a 12 magyar képviselőt. Azonban a menekültválság és az unióellenes hadjárat kapcsán egyre több európai párttárs gondolta úgy, hogy Orbán átlépte a vörös vonalat. Tavaly áprilisban nyilvánosan megrótták a civilek és a CEU elleni támadás miatt. Szemtanúk szerint a politikus olyan benyomást keltett, mintha visszavonná az érintett jogszabályokat. Amikor előterjesztette az új javaslatokat, Weber és Daul éktelenül lehordta zárt ajtók mögött, de azóta már nem úgy látszik, hogy az ilyenfajta dorgálások akárcsak felszíni eredményt hoznának. (New York Times)
A mai szavazás még inkább hozzájárul Orbán megbélyegzéséhez
A mai strasbourgi szavazás előtt Orbán Viktor váratlanul elvesztette a Néppárt támogatását. Ennek oka az antidemokratikusnak minősített magyar belpolitika. Így nő a valószínűsége, hogy az EP eljárást indít a magyar kormány ellen. De a tagállamok közti véleménykülönbségek miatt nem valószínű, hogy a folyamat elvezet Magyarország uniós szavazati jogának felfüggesztéséhez. Ám a mai szavazás még inkább hozzájárul Orbán megbélyegzéséhez. Még olyanok is támogatják az indítványt, mint az osztrák kancellár, aki pedig egyetért a kemény, bevándorlás-ellenes magyar állásponttal. (Wall Street Journal)
A Néppárt szemszögéből igen sok forog kockán
Orbán Viktor 8 éve az orránál fogva vezeti az EU-t, de a viselkedéséből, állandó ellenkezéséből most már kereszténydemokrata képviselőnek is egyre inkább elegük van. A Néppárt szemszögéből igen sok forog kockán. Hogy a politikus idáig eljutott, annak oka egyrészt, hogy remekül le tudta fegyverezni a bírálókat az utolsó pillanatban tett kisebb engedményekkel, illetve hogy a Néppárt oltalmazta. De most úgy tűnik, hogy elágazik kettejük útja. A mai szavazáson eldöntheti a meccset, hogy hová állnak a konzervatívok. Tegnap a magyar vezető csak felszította a tüzet, hazugságként utasította vissza a szemrehányásokat, és közölte, hogy itt a magyar népet akarják megbüntetni. A jogállam megsértését a kormány demokratikus felhatalmazásával indokolta. A hang és a tartalom arra szolgált, hogy Magyarországon rátegyen még egy lapáttal az unió elleni hangulatra. (Neue Zürcher Zeitung)
Amint az elmúlt napok fejleményei után várható volt, az Európai Parlament elfogadta a magyarországi jogállamiságról szóló Sargentini-jelentést. 693-an szavaztak, 448 mellette, 197 ellene és 48-an tartózkodtak. Cikkünk folyamatosan frissül.
A jelentés elfogadásához az kellett, hogy az összes képviselő több mint fele, a szavazatukat leadóknak pedig több mint kétharmada igennel szavazzon. Az MSZP, a Párbeszéd és a DK képviselői megszavazták a jelentést, míg a jobbikosok nem. Az LMP a jelentés elutasítására szólította felé képviselőjét, aki azonban úgy döntött, hogy távol marad a szavazástól.
Jobbik: Orbán Viktor veszített. Orbán Viktor veszített – ez a mai európai parlamenti szavazás óta tényként jelenthető ki. A döntés súlyát még tovább növeli, hogy a Fidesz pártcsaládjából, az Európai Néppártból, sőt Orbán Viktor közvetlen barátai és szövetségesei közül is többen támogatták a javaslatot. A Fidesz a hatalmi arroganciája, kompromisszum nélküli politikája és mérhetetlen pénzéhsége miatt feláldozta Magyarországot. Orbán Viktornak semmi sem drága, ha önös érdekeiről van szó.
A Sargentini-jelentés – hibáival együtt – nem a bevándorlásról, nem Sorosról, nem a határkerítésről szólt, hanem a magyar jogállamiságról és demokráciáról. Mérhetetlen szégyen a Fidesz-kormányra nézve, hogy ilyen elmarasztalás még nem fordult elő az Európai Unió történelme során egyik országgal szemben sem. Orbán Viktor hatalmi tébolya kellett ahhoz, hogy Magyarország ellen elsőként megindítsák a 7-es cikkely szerinti eljárást.
Orbán Viktornak és a Fidesz politikusainak a bűnbakkeresés, hazudozás és a hazaárulózás helyett önmérsékletet, önkritikát és alázatot kell gyakorolniuk ahhoz, hogy korrigálni lehessen ezt a példátlan büntetést.
MSZP: Reagálás Szijjártó Péter hazugságaira. Azt állítja a Fidesz, hogy az Európai Parlament „csalással” érte el, hogy elfogadják a Sargentini-jelentést. Ez a szokásosnál is nagyobb, bődületes hazugság. A valóság ezzel szemben a következő: Az Európai Parlament közel hetven százalékos többséggel, pártcsaládokon átívelő egységben fogadta el a jelentést.
Az Európai Parlamentben 1979 óta hatályban lévő eljárásjog szerint szavazott a mai napon a plenáris ülés, a tartózkodások számítási módszeréről az EP jogi szakszolgálata is megerősítő állásfoglalást adott ki a voksolás előtt.
A Fidesz elszokott attól, hogy nem saját maga alakítja a szabályokat, hanem neki kell alkalmazkodnia hozzájuk. A Fidesz a legutóbbi választáson alig 49 százalékos támogatottsággal szerzett kétharmados kormányzati többséget.
A Fidesz legutóbb a Magyarországon megtartott „kvóta-népszavazás” során alig 44 százalékos részvételt tudott felmutatni, így a referendum elbukott. A Fidesz-kormány ettől függetlenül is „politikailag érvényesnek” nevezte az eredményt.
A Sargentini-jelentés elfogadása ezzel szemben nemcsak politikailag, de jogilag is érvényes.
Liberálisok: Győzött a demokrácia Európában. Győzött a demokrácia és a jogállamiság iránti igény az Európai Parlamentben, a képviselők 448 szavazattal megszavazták a Sargentini-jelentést, azaz nagy fölénnyel mondtak nemet az Orbán-kormány illiberális politikájára.
A Liberálisok üdvözlik, hogy a Európai Parlament képviselői kiálltak az európai értékekért, a magyar jogállam és a demokrácia helyreállításáért, a magyar emberekért, és leszögezték, hogy Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral, Magyarország nem egyenlő Orbán Viktor illiberális kormányával.
Európa kiállt a magyar emberek szabadságáért és az alapvető emberi jogokért, felszólalt a magyar jogállam és a demokrácia védelméért, a magyar sajtószabadság, a Fidesz által megtámadott civilek, a tudományos élet és az oktatás függetlenségéért, és az uniós értékekért. Azokért az értékekért, amelyek mellett 2004-es csatlakozásunkkor a magyar kormány is letette az esküt, és amelyeket most jogosan kérnek számon a magyar kormányon. Orbán Viktor és a Fidesz évek óta rombolja a magyar demokráciát és a jogállamot, ezzel pedig már Magyarország uniós tagságát is veszélybe sodorták.
A Magyar Kétfarkú Kutyapárt Facebook oldalán gratulált Orbán Viktornak az újabb kétharmadhoz.
Momentum: Orbán Viktor és politikája vállalhatatlan Európában. A pártok közül a Momentun reagált a leggyorsabban a jelentés elfogadására. Mint írták, a Sargentini jelentés elfogadása bizonyíték arra, hogy Orbán Viktor és politikája vállalhatatlan Európában, és arra, hogy a Fidesz konzervatív pártból hivatalosan is szélsőségessé vált. Orbán Viktor szégyent hozott Magyarországra, saját rövidtávú egyéni politikai érdekeiért feláldozta az ország nemzetközi hírnevét.
„A jelentés nem a magyarokról, hanem az ország hatalmat minden elé helyező, teljes morális csődben lévő vezetőjéről mond véleményt, ugyanakkor a következményeket mindannyiunknak viselni kell. Éppen ezért a Momentum, bár egyetért a jelentés tartalmával, reméli, hogy a kormány méltatja annyira a magyarokat, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy ne léphessen életbe a 7-es cikkely”.
Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője: Egy normális demokráciában a kormány ilyenkor önként távozik. Történelmi lépésre szánta el magát az Európai Unió és az Európai Parlament meggyőző, pártcsaládok felett átívelő masszív többsége. Az EP történetében először indították el a jogállamiság súlyos sérülése miatt egy tagállam kormányával szemben a 7-es cikkelyes eljárást.
Egy normális és szerencsés országban ilyenkor a szégyenpadra került kormány megköveti a választókat és önként távozik a hatalomból, de legalábbis elgondolkodik azon, hogy bűnei elfedésére meddig tarthatja még pajzsként maga elé a teljes nemzetet.
Nem volt véletlen, hogy egy magyar zászlót kihelyezve szavaztam meg a jelentés elfogadását. Ma ugyanis az az igazi hazafi, aki országát, nemzetét és gyermekeinket meg akarja védeni az orbáni rezsim erőszakos károkozásától. Ebben a most elfogadott jelentésben az európai nemzetek képviseletében az Európai Parlament több mint kétharmados többsége erre tett kísérletet.
Gyengült a forint. Nem tett jót a forintnak a döntés, Európai Parlament elfogadta a 7-es cikkely szerinti eljárás elindítását Magyarországgal szemben: nem sokkal később hirtelen fél százalékkal gyengült a forint az euróval szemben és most 326 felett jár a jegyzés.
Az Európai Parlament várhatóan elfogadja a Sargentini-jelentést, amely alapján elindíthatja a magyar kormány ellen a 7 cikkely szerint eljárást. Ennek végén az Unióban felfüggeszthetik a magyarok szavazati jogát. Ugyanis az Európai Néppárt frakcióvezetője Manfréd Wéber bejelentette, hogy megszavazza ma a jelentést, s várhatóan vele tart a konzervatív képviselők többsége.
Mindez azután derült ki, hogy eredménytelennek bizonyult az éjszakába nyúló két órás egyezkedés, amely a plenáris vita után zárt ülésen zajlott az Európai Néppárt és Orbán Viktor között.
Kiszivárgott hírek szerint a Néppárt politikusai azt várták Orbán Viktortól, hogy a civilekkel és a CEU-val szemben folytatott európai értékeket sértő politikáját változtassa meg. Az ülésen Orbán elzárkózott ettől, ehelyett csak a migrációról volt hajlandó beszélni, illetve megismételte korábbi álláspontját, miszerint a baloldal osztja meg az Európai Parlamentet. Ugyanakkor Orbán méltatlannak tartotta, ahogy vele bánik a pártcsaládja. Kiszivárgott hírek szerint a képviselők felháborodottan fogadták a magyar kormányfő szavait, néhányan hangos nemtetszését is kifejezték. Többen igen kemény kritikát fogalmaztak meg a magyar kormány emberi jogokat sértő politikájával szemben. Az ülésen egyébként Manfréd Wéber már tényként magyarázta a 7 cikkely szerinti eljárás megindítását.
A Független Hírügynökség úgy értesült, hogy ha az Európai Parlament elfogadja a Sargentini-jelentést, akkor a magyar kormány az Európai Bírósághoz fordulhat. A magyar kormány mindenekelőtt azért kíván jogorvoslatot kérni a Luxemburgi Bíróságtól, mert szerinte az Európai Parlament szavazási gyakorlata nem veszi figyelembe a tartózkodó képviselők szavazatát, amit a Fidesz-frakció sérelmesnek tart.
A Párbeszéd képviselője Jávor Benedek facebook üzenetében úgy fogalmazott, hogy a 7 cikkely szerint eljárás elindítása, illetve Orbán Viktor európai ámokfutása miatt Magyarország jelentős uniós forrásokat is bukhat.
„Hogy az oroszokkal nagy valószínűséggel összejátszó Trump rég találkozott volna Orbánnal, az nem kétséges, de tekintettel kellett legyen republikánus hátországára, amely azon dolgozik, hogy a NATO-t megerősítve még inkább sakkban tartsa a Kreml Ukrajna-politikáját, hogy Putyin rendszerét a szovjet idők remake-jének állítsa be, hogy az orosz titkosszolgálatok feltartóztatása a kor egyik legfontosabb parancsa legyen.” Ara-Kovács Attila diplomáciai jegyzete:
E sorokat pár órával Orbán Viktor szeptember 11-i strasbourgi meghallgatása előtt írom. E közlésnek csak annyiban van jelentősége, hogy az elmúlt napok több felismerése és a szeptember 12-i strasbourgi szavazás végeredménye alapvetően megváltoztatja Orbán Viktor eddigi mozgásterét, s így politikai súlya is változni fog.
Kezdjük az elmúlt napok felismeréseivel. A magyar politikus soha sem hátrált meg nyilvánosan, és arra sincs példa, hogy elismerte volna vereségét. Most megtette. Hogy előremenekülő taktika munkál-e ebben vagy valamilyen más ok, az egyelőre nem világos, de a nemzetközi térből érkező jelzések arra figyelmeztetnek: ma már mindenki arra következtet, hogy Orbán eltaktikázta magát, vagy rosszul mérte fel lehetőségeit, s ezért jelentős pozíciókat vesztett. Ha elolvassuk az amerikai nagykövettel szeptember 10-én, az esti órákban lezajlott eszmecseréjéről szóló kommünikét – az amerikai nagykövetség tette közzé –, abból jól kivehető: Washington most látta elérkezettnek a pillanatot, hogy benyújtson bizonyos számlákat, s ez egyértelműen arra utal, Orbánt helyzetét már nem érzik megingathatatlannak. Ez a felismerés akár még felül is írhatja azt a politikát, amit Washington az elmúlt hónapokban a magyar kormánnyal kapcsolatban megtervezett és folytatott.
Amerika Magyarország-politikáját Wess Mitchell, a térséggel foglalkozó helyettes államtitkár (miniszterhelyettes) kifejezetten belpolitikai szempontok alapján tervezte meg. Szerinte Barack Obama valamit elrontott Orbánnal kapcsolatban, a republikánus vezetés viszont új lehetőséget kíván nyitni az áprilisban ismét magát túlnyerő magyar miniszterelnök előtt. Ezért tűnt úgy, hogy Washington meghátrált, s felajánlott még egy Trump-Orbán találkozót is, amelyről jelenleg is tárgyalások folynak a háttérben.
És bár a fideszes kemény mag füleinek minden körülmények között zene lenne Orbán találkozója az amerikai elnökkel, a Trump mögött álló republikánusokról ez már egyáltalán nem mondható el. Hogy az oroszokkal nagy valószínűséggel összejátszó Trump rég találkozott volna Orbánnal, az nem kétséges, de tekintettel kellett legyen republikánus hátországára, amely azon dolgozik, hogy (a) a NATO-t megerősítve még inkább sakkban tartsa a Kreml Ukrajna-politikáját, (b) hogy Putyin rendszerét a szovjet idők remake-jének állítsa be, (c) hogy az orosz titkosszolgálatok feltartóztatása a kor egyik legfontosabb parancsa legyen. Minderre két olyan térségi állam diplomáciája is rásegített, sőt rásegít mind a mai napig – jelesül Lengyelország és Románia – melyek ugyan különböző okokból, de szimpátiával néznek minden Budapesttel szembeni washingtoni keménykedést.
És akkor még az előttünk álló 24 órában, Strasbourgban lezajlik majd egy szavazás, amely minden tekintetben bővítheti azt a vesztés-szériát, amit Orbánnak az elmúlt hónapokban el kellett könyvelnie.
David B. Cornstein nagykövet tehát egy olyan pillanatban találkozott a magyar miniszterelnökkel, amikor ez utóbbi egyszerre szembesül a washingtoni republikánus elit egyre érzékelhetőbb elégedetlenkedésével, illetve azzal a felháborodással, ami a magyar politikai valósággal szemben az európai jobboldalon fokozódik. Ha tehát holnap megszavazzák az eljárás elindítását az Orbán kormány viselt dolgai miatt Magyarországgal szemben, Orbán hirtelen két szék között a földön találja magát, s ezzel nem csak az európai folyamatokkal kell szembeúsznia, de azzal is számolnia kell, hogy ezt követően már nem marad egyetlen érv sem amellett, hogy a Fehér Házban fogadják őt.
A nagykövetség által kiadott nyilatkozatban minden benne van, ami a két ország kapcsolatáról ma elmondható: „A találkozó fontos lépés volt a bizalom és a kommunikáció helyreállításában…” Vagyis már korábban megszűnt a bizalom és a kommunikáció a két kormány között. Valamint felsorolja azt a négy területet, ami Washington számára fontos: „a biztonsági együttműködést, az Ukrajna elleni orosz agressziót, az energiabiztonságot, és a Közép-európai Egyetemet (CEU-t.)”
Vegyük csak sorjában ezeket:
Biztonsági együttműködést említ a nyilatkozat egy olyan időpontban, amikor a 444.hu jóvoltából ma már tudjuk, hogy milyen, a Nyugattal és főként az Egyesült Államokkal ellenséges orosz, a hatalomhoz, sőt a titkosszolgálatokhoz köthető személyek, illetve bűnözők léptek be az EU területre a magyar letelepedési kötvénynek köszönhetően. Egyesek feltételezik: a Szkripal-gyilkossági kísérlettel gyanúsított két orosz – Alekszander Petrov és Ruszlan Bosirov – is Magyarországon keresztül szivárgott be az unióba.
Ukrajna elleni orosz agresszió: az elmúlt hónapokban egyébről se hallani, mint olyan kormányzati kommunikációról, mely a kijevi vezetés legitimitását és konstruktív magatartását próbálja megkérdőjelezni, s ezzel visszaigazolni az országgal szembeni orosz agressziót.
Energiabiztonság: elég csak Paksot említeni, s azt az agresszív fellépést, mellyel Szijjártó bírálta Romániát és Horvátországot, azt a két államot, mely komoly erőfeszítéseket tesz, hogy olyan vezetékeket telepítsenek, amelyeken nem orosz gázt szállítanak majd.
Közép-Európai Egyetem: a helyzet közismert.
A kérdés szeptember 11-én és 12-én dől el: Washington után vajon az uniós vezetés is felismeri végre, hogy Orbánnal nem tárgyalni kell, hanem rákényszeríteni a nyugati elvárásokat? Ő ugyanis csak ebből ért…
Valószínűleg sértetlenül kerül ki az erőpróbából, mivel kitűnően tudja felmérni, hol húzódnak a határok, amelyek még elviselhetőek a nyugati demokrácia szemszögéből – írja a Wall Street Journal.
A magyar miniszterelnök, aki szinte teljhatalmat épített ki oly módon, hogy liberális nemzetközi elitként támadta az EU-t, most ugyanannak az elitnek egy részére számít, hogy az védje meg őt, miután a szervezet el akarja ítélni. Orbán valószínűleg sértetlenül kerül ki az erőpróbából, mivel kitűnően tudja felmérni, hol húzódnak a határok, amelyek még elviselhetők a nyugati demokrácia szemszögéből. A sikerhez fontos, hogy jó kapcsolatok fűzik a konzervatívokhoz.
A lap szerint
a szavazás tétje, hogy mennyire képes az unió ellenőrzés alatt tartani a nacionalistákat.
Mai beszédében Orbán várhatóan támogatói egy részéhez fordul, ideértve a CDU-t, a brit torykat és az olasz szélsőjobboldali Ligát. Továbbá feltehetőleg megígéri, hogy visszacsinálja a bírált intézkedések egy részét, például a civilek és az egyetemek ügyében – közölte egy strasbourgi illetékes a lappal.
De ha meg is lesz a többség és beindul a jogállami eljárás, a viszály alighanem segít Orbánnak, mert legfeljebb politikai stigmára kell felkészülnie,
az EU-nak nehéz lesz keresztülvinnie a szankciókat, így a szavazati jog felfüggesztését.
A Néppárt egyik vezetője úgy jellemezte a kormányfőt, hogy az a pártcsalád egyik leghűségesebb tagja, nem úgy, mint a lengyel PiS, amely ugyan más frakcióhoz tartozik, de jó ideje még válaszolni sem hajlandó Brüsszel aggályaira. Ellenben a magyar vezető mindig tudta, mikor kell visszakozni. A német koalíción belüli feszültség szintén jól jön neki, mert az őszi bajor választások közeledtével – EU-tisztségviselők szerint – Merkel és a CSU aligha teszik próbára törékeny szövetségüket. Ezzel együtt fokozódik a nyomás az Európai Néppártra, hogy foglaljon állást a Fidesz ellen. Orbán támaszkodhat az osztrák, lengyel, szlovén nacionalistákra, valamint az olasz Ligára, továbbá a brit konzervatívokra is. Utóbbiak bejelentették, hogy az uniónak nem kellene beavatkoznia belügyekbe.
Mire elég hét perc? Mit lehet ennyi idő alatt elmondani? Attól függ, hogy mi a téma, és mi a mondanivaló.
Hét percet kapott Orbán Viktor, hogy az Európai Parlamentben kifejtse véleményét a Sargentini-jelentésben leírtakról. Ha az embernek vannak érvei, és ezeket el szeretné mondani, hét perc semmi idő. Ha nincsenek, maga az örökkévalóság.
Ha én lennék Orbán Viktor beszédírója, a következő szöveget javasolnám elmondani.
Elegem van magamból, és mindabból, amit Európával és Magyarországgal tettem. Elegem van mindenből. A legszívesebben visszacsinálnám az egészet, visszaszuszakolnám a szellememet a palackba, és lennék újból az, aki valaha voltam. Pontosabban az, akinek egykor mutattam magam.
Romlott és korrupt országot építettem Magyarországon, és most már, ha akarnám, akkor sem tudnám visszacsinálni. Bebetonoztam a hatalmamat, mamelukokat neveztem ki minden posztra, és a rendszer már magától működik. Sőt. Valójában csak magától működik, beavatkozni lehetetlen. Egyre félelmetesebb és visszataszítóbb lett minden.
Pedig, én nem ezt akartam. Jó akartam lenni, adni, akinek lehet. Megsimogatni a fejeket, hátakat veregetni, vállakat lapogatni. Azt szerettem volna, hogy szeressenek. Jobb országot akartam a magyaroknak, szebb jövőt.
Egyre többen tudjátok, hogy milyen vagyok. Én is tudom, és ezért félek magamtól: fogalmam sincs, mire lehetek még képes. Már nélkülem, akár az akaratom ellenére is működik a rendszer, önjáróvá vált a nemzeti együttműködés. Leépítettem a jogrendet, az ellenzék gyenge és megosztott, szóra sem érdemes. Ez is nekem köszönhető.
Pedig én nem ezt akartam, ismertek engem. Harcolni szerettem világéletemben, igazi küzdők ellen izmozni. Most meg, amikor mindezt már visszacsinálnám, nem tudom. Már nem vagyok ura annak, amit létrehoztam, nem tudok parancsolni a magam kreálta teremtménynek.
Ne mondjátok, hogy megőrültem. Néha tényleg úgy tűnik, de ez csak a látszat. Jól vagyok. Fel tudom fogni, hogy mit tettem, tudom, hogy én vagyok a felelős, szorongok is ezért épp eleget.
A rendszer mára olyan lett, hogy törvényes úton nem vagyok leváltható. De ez már nem én vagyok emberek, nem az, akit láttok. Amikor a tükörbe nézek, megijedek. Tudom, a sajátjaim fognak innen eltakarítani, amikor majd elérkezettnek látják az időt. Nem lesz jó az senkinek, sem nekem, sem Magyarországnak. Mert akik majd utánam jönnek, még nálam is könyörtelenebbek lesznek.
Én nem vagyok könyörtelen barátaim, sem diktátor. Csak egy szerencsétlen, megtört labdarúgó vagyok, akinek nem sikerült valóra váltania álmait. Nem lehettem valódi focista, csak miniszterelnök.
Takarítsatok el engem, barátaim, szabaduljatok meg a gonosztól!
Minden előfordul a kormánypárti médiában, aminek illik is felbukkannia az alternatív valóság oldalain. Van csúnyán elhallgatott (választási) hír, van valósnak tűnő köntösbe ágyazott nettó hazugság, s van Sorosozás, „Sargentinizés” és „Vekerdyzés” is.
MTI – A hír, amely nem érte le a nemzeti hírügynökség ingerküszöbét
Nem, egyáltalán nem szerkesztői hiba miatt áll most itt ez a hiányjel. Itt valóban hiányzik valami, egy hír, amelyről a Magyar Távirati Iroda elfelejtett beszámolni. Két időközi választást tartottak vasárnap Magyarországon, az egyiket a Fidesz-KDNP jelöltje nyert meg, a másikat az MSZP által indított politikus. Ugye felesleges megkérdezni, hogy melyikről maradt le a hírügynökség, annak ellenére is, hogy a Nemzeti Választási Iroda annak rendje és módja szerint tényszerűen beszámolt róla.
Origo – Tibi atya kebabozójában erőszakolta meg a fiatal nőt az afgán migráns
Ilyen címmel jelentetett meg ma 09:52 perckor írást az Origo, a Ripost reggeli kiadására hivatkozva, a cikk azonban egész nap elérhető volt, annak ellenére, hogy az 1,3 milliós követői táborral rendelkező Tibi atya már délelőtt cáfolta, hogy övé lenne a kebabozó, s bejelentette, hogy jogi lépéseket tesz. Ám erre csak ennyit reagált az Origo: „A Tibi atya nevű internetes oldal készítője a Facebookon azt írta: nincs és soha nem volt étterme, a cikkben említett helyhez pedig utoljára akkor volt köze, mikor 3 éve beperelte őket védjegybitorlásért.
Legalábbis ezt állítja a közösségi oldalán.”
A Ripost és annak nyomán az Origo a többi között azt írta, hogy a fiatal magyar lányt megerőszakoló afgán migráns „Tibi atya kebabozójában dolgozott. Ott is történt az erőszak. A szexuális erőszak után pedig egész egyszerűen benyúlt a kasszába, kivett belőle pénzt, és azt mondta, elmegy Bécsbe…Tibi atya kebabozója, ahol a migráns megerőszakolta a fiatal lányt, két részből áll, egy – mondjuk így – borozóból és egy gyorsétteremből. A kettő között van átjárás. A Ripost információi szerint Tibi atya kebabozójában jellemzően migránsok dolgoznak. A Döner Kebab Express ügyvezetője, a Nemzeti Cégtár információja szerint amúgy Melhemné Dawas Wisam, az ott dolgozók többsége ellenőrizhetően nem magyar.
Ripost – Soros emberei csalni akarnak az Európai Parlamentben
Még a működési szabályok megszegésétől sem riadnak vissza, hogy végre megbüntethessék Magyarországot. A brüsszeli Liberálisok a várható nagyszámú tartózkodás miatt arra készülnek, hogy az EU eljárási szabályai ellenére e vegyék figyelembe a tartózkodó szavazatokat.
Ezzel a nyilvánvaló csalással nagyobb esélye lenne a Sargenti-féle hamis vádirat elfogadásának.
Ebben az esetben ugyanis a tartózkodásokkal csökkentett szavazatszámot kell figyelembe venni, így kevesebb támogató szavazat is elég lehetne a kétharmados többséghez, vagyis hogy meginduljon Magyarországgal szemben a jogállamisági mechanizmus, tehát az ország tervezett megszégyenítése.
A Sargentini-jelentés lényege, hogy a bevándorláspárti brüsszeli politikusok meg akarják bélyegezni Magyarországot, mert nem akar teret engedni az illegális bevándorlásnak, és megvédi a magyar határt.
Magyar Idők – Roham
Az elhülyüléssel jegyben járó időskori radikalizálódást az orvostudomány is ismeri. Lényege: a páciens saját korábbi ökörségeit immár harsányan, ellentmondást nem tűrőn hangoztatja, mi több, kérkedik vele. A súlyos kór szegény Vekerdy Tamást sem kerülte el. A hajdan szebb napokat látott, 83 éves pszichológus legutóbbi rohamát – bulvárlapokat megszégyenítve – az Élet és Irodalom hozta le a minap.
(Már korábbi írásai is jelezték a lappangó veszélyt: „Nemzetpusztító a magyar oktatás”, „A honvédelmi alapismeretek tantárgy merő ostobaság” stb.)
Betegünk ezúttal nyílt levelet intézett Orbán Viktorhoz. A bibliai idézetekkel tűzdelt üzenet végén a szerző kérdéseket intéz Magyarország miniszterelnökéhez.
Vekerdy beteg szenvedélyesen elbeszélget önmagával. Frappáns kérdéseire frappáns „válaszokat” ad. A bűntudatkeltő megmondóembert alakítja, és roppant elégedett a dialógussal. Nagycsoportos óvodásoknál találkozunk hasonló jelenséggel – csak ott nem futhat ki ökörszintig a kettős szerepjáték, merthogy megálljt int a moderátor óvónéni.
Szerencsétlen Vekerdy mellett viszont nincs ápoló. Egyelőre – írja Pilhál György.
Orbán Viktor szakítópróba elé állítja az Európai Néppártot, és ez egészen odáig megy, hogy a Spiegel úgy tudja: Weber bizottsági elnöki reményei múlhatnak azon, milyen eredményt hoz a szerdai szavazás. A konzervatívok mind inkább lépéskényszerbe kerülnek, hogy végre tisztázzák viszonyukat a magyar kormányfővel.
Hogy a Sargentini-jelentés alapján meg lehessen kezdeni a jogállami eljárást Magyarország ellen, ahhoz az EPP sok képviselőjének is támogatnia kell a dokumentum ajánlásait. Itt lép be a képbe, hogy Weber, a jelenlegi frakcióvezető egyrészt számít Orbán támogatására, mármint, hogy ő legyen a Néppárt csúcsjelöltje, amikor Juncker utódjáról kell határozni. Másfelől viszont nemigen engedheti meg magának, hogy továbbra is megtűrje a kereszténydemokraták soraiban a Fideszt, hiszen harcot akar folytatni az erősödő populizmus ellen.
Erre az ellentmondásra Macron is nyíltan rámutatott a minap. Megjegyzése sokak tetszésével találkozott a konzervatív táborban, de neki az is célja, hogy bizonyos pártokat átcsábítson magához, miután azok nem értenek egyet a Fidesz néppárti tagságával. Az összezsugorodott EPP jól jönne neki, hogy az En Marche nagyobb szerephez jusson az EP-ben és megakadályozza például Weber megválasztását a Bizottság élére. Egy német képviselő azt tapasztalja, hogy a pártcsaládon belül hatalmas a felháborodás Orbán miatt, nap mint nap egyre kevesebben hajlandók kiállni érte. Luxemburgi kollégája, Engel azt közölte, hogy tesz az esetleges frakciófegyelemre, ő mindenképpen megszavazza szerdán a javaslatot.
De hogy a Néppárt mit javasol a tagoknak, arról csak kedd este lesz döntés, ám nagyon valószínű, hogy nem adnak ki ukázt. Viszont bőven elképzelhető, hogy ezek után felerősödik a vita a konzervatívok közt a Fidesz kizárásáról. A nagyobbik osztrák kormánypárt delegátusa, Karas ismét felvetette, hogy ha megkezdődik az eljárás, akkor annak idejére fel kellene függeszteni a magyar párt tagságát.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Nem, egyáltalán nem szerkesztői hiba miatt áll most itt ez a hiányjel. Itt valóban hiányzik valami, egy hír, amelyről a Magyar Távirati Iroda elfelejtett beszámolni. 
