Kezdőlap Címkék Orbán

Címke: orbán

Szembe kell nézni a nacionalista kihívással

0

A populizmust nem Orbán Viktor találta fel. Ausztriában a szélsőséges Szabadságpárt már akkor bekerült a kormányba, amikor Magyarország még csak reményteli tagjelölt volt az EU kapujában. De Orbán is hozzátette a magáét, mivel bevállalta az illiberális címkét, és a liberális és illiberális közti megosztottságot Kelet és Nyugat küzdelmének állította be, részben azért, hogy a ténylegesnél nagyobbnak látsszon a támogatottsága.

A világ egyik legtekintélyesebb külpolitikai elemzőintézetének (Carnegie) európai igazgatója a Politicónak írt cikkében úgy gondolja, hogy ha a liberálisok meg akarják állítani a populista hullámot, akkor el kell kerülniük a csapdát és nem szabad Közép-Európát ostorozniuk, mert nem a térség a felelős a jelenségért. Tomás Valasek szerint Macron a minap joggal állapította meg Pozsonyban, hogy az EU nem a régi és az új tagok között megosztott, mert mind a két oldal a földrész újraegyesülését akarja. Ám az elnök túllépett azon, hogy milyen törékeny a kettő közötti viszony, ami jóvátehetetlen szakadással fenyeget. A liberális és illiberális erők közti harc meghatározó témává lépett elő. De hiba úgy beállítani, mintha a populizmus elsősorban közép-európai gond volna. Az EP-választás az egység próbaköve lesz.

Persze kísértő, hogy úgy tüntessék fel, mintha a nyugati liberális bástyát csakis az új tagállamok populistái támadnák. Ám a populizmust nem Orbán Viktor találta fel. Ausztriában a szélsőséges Szabadságpárt már akkor bekerült a kormányba, amikor Magyarország még csak reményteli tagjelölt volt az EU kapujában. Azon kívül a jelenség nem korlátozódik a régióra. Ám a sztereotípia több okból is tartja magát. Először is, mert a jobboldali populisták által kormányzott Magyarország és Lengyelország keleten van. De Orbán is hozzátette a magáét, mivel bevállalta az illiberális címkét, és a liberális és illiberális közti megosztottságot Kelet és Nyugat küzdelmének állította be, részben azért, hogy a ténylegesnél nagyobbnak látsszon a támogatottsága.

A térség részéről annyiban van jogosultsága a kvóták elutasításának, hogy ezek az országok a történelmi előzmények miatt nem szeretik, ha megmondják nekik, hogy mit kell tenniük – akaratuk ellenére. Ugyanakkor a keleti bővítést megbánó nyugati államok számára kapóra jött a liberalizmus válsága, mert így sürgethetik a hasonlóképpen gondolkodó országok szorosabb szövetségét.  Így előkészítik a talajt a kétsebességes Európához. De a választási kampány beindulásával nagy a kockázat, hogy kiéleződik a feszültség és gyógyíthatatlan károk érik a két oldal közti viszonyt. Meg kell akadályozni a végleges törést, noha a vezető jelöltek jelenleg egytől-egyik a különbségeket hangoztatják. De ha keleti és nyugati EP-képviselők összefognának, menteni tudnák a kárt. Egy esetleges migrációs megállapodás szintén segítene hatástalanítani menedékkérőkről folyó vitát. Túl kellene lépni a kötelező elosztás elvén is.

Talán a legfőbb, hogy az európai vezetőknek el kellene ismerniük: nem a liberális Nyugat és az illiberális Kelet ellentéte okozza a válságot. A nyílt társadalom követői mindenütt szembenéznek a nacionalista, populista kihívással. Azon kívül van igazság abban, amikor a populisták azt mondják, hogy az EU nem működik jól. A legtanácsosabb az volna, hogy válaszként a liberálisok mindenütt mozgósítsák a demokratákat és kidolgozzák a saját javaslatukat a másik oldal által kifogásolt gondokra. Az sem árt, ha a két fél jobban megismeri egymást. Meg kell szabadulni a ki nem mondott előítéletektől, közhelyektől.

Orbán nem szereti a vegyes pártokat

Orbán Viktor keményen odaszólt Bugár Bélának és a Hídnak. „Ami a Felvidéket illeti, van egy tüske a körmünk alatt, egy híd formájú tüske” – jelentette ki a magyar miniszterelnök. Bugár szerint Orbánt azt zavarja, hogy a Híd többször is kritizálni merte őt és a Fideszt.

Orbán a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) múlt pénteki ülésén beszélt a szlovákiai magyar kisebbség politikai helyzetéről. A magyar miniszterelnök a Kárpát-medencei vegyes pártok létezését veszélyes jelenségnek nevezete. „A Híd nem a konkrét mivoltában jelent problémát a számunkra. Bugár Bélának vannak történelmi érdemei, van, aki kedveli őt és van, aki nem. Nekünk ez sokkal inkább egy strukturális jellegű probléma, hiszen a felvidéki vegyes párt létezése nemzetstratégiai kérdést vet fel. Konkrétan azt, hogy kívánatosak-e az etnikai alapú pártok a Kárpát-medencei régiókban, vagy pedig célravezetőbb magatartás-e a vegyes pártok létrehozása. Az én álláspontom az, hogy életveszélyes lenne áttérni az etnikai alapon szerveződő pártképviseletről a vegyes alapon történő szerveződésre. Szerintem ez egy csapda, és ebbe ne lépjünk bele, még akkor sem, hogyha egyébként néha megszakad az ember szíve, mert derék magyar embereket lát a Hídban elindulni, akikkel szemben az etnikai alapon szerveződő magyar pártot érdemes támogatnunk” – jelentette ki Orbán. A miniszterelnök még hozzátette, hogy figyelemmel kísérte a szlovákiai önkormányzati választás eredményeit, és gratulált az Magyar Közösség Pártjánaknak az elért eredményekhez.

Bugár Béla szerint Orbán nagyon furcsa következtetésekre jutott. „Szerinte azt a pártot érdemes támogatni a Fidesz-kormánynak, amelyik évek óta nem képes megugorni a parlamenti küszöböt és a törvényhozáson kívül leledzik. Azt a pártot pedig, amelyik kormánypártként jogszabályi szinten ér el eredményeket nemzeti kisebbségünket érintő ügyekben, tüskének tekinti. Arról azonban, hogy ki tüske, nem a határon túl döntenek, hanem itthon, Szlovákiában” – mondta Bugár, aki szerint egy ilyen döntés mintapéldája a legutóbbi önkormányzati választás volt. „Ezt a döntést, az önkormányzati választás eredményét, bizonyára Budapesten is látták. A Híd jól szerepelt, behozta korábbi regionális lemaradását az Orbán Viktor által támogatott párttal szemben, megvetette a lábát a déli régiókban. A Hídnak az elkövetkező négy esztendőben 127 polgármestere lesz. A Komáromi járásban például 4-ről 11-re nőtt a számuk, de máshol is erősödtünk. Ez nem eszmefuttatás, hanem a hazai választók döntése” – fűzte hozzá Bugár. Meggyőződése, hogy Orbánnak egyebek mellett az sem tetszik, hogy a Híd elutasítja a nem demokratikus kormányzási módszereket, nem támogatja a pánik- és félelemkeltést és mer kritizálni.

Menyhárt József, az MKP elnöke szerint Orbán Viktor kijelentéseit kontextuson belül kell értelmezni. „A miniszterelnök tulajdonképpen méltatta Bugárt, hiszen kiemelte történelmi érdemeit, majd hozzátette, hogy ebben az esetben igazából nem vele kell foglalkozni. Ezt én is így gondolom. A miniszterelnök is hangsúlyozta, hogy ez szerkezeti probléma, nem pedig személyes. A mondanivalójának lényege az volt, hogy nem szabad engedni, hogy a Kárpát-medencén belül a vegyes alapon szerveződő pártok fölé kerekedjenek az etnikai alapon szerveződő pártképviseleteknek. Az, hogy ezt a Híd elnöke magára vette, az már az ő dolga. Én úgy gondolom, hogy Bugár akkor sem kritizál, amikor kellene, olykor meg bírál, amikor nem is kellene. Nála az igen néha nemet jelent, és fordítva. A miniszterelnök úr nagyon pontosan fogalmazta meg a mondanivalóját, a vegyes pártokat bírálta általánosságban, nem pedig Bugárt” – nyilatkozta Menyhárt.

Új Szó

Timsel – Rajtad áll!

Tűz volt a DK épületében, sok a konteo, felgyújtották, magukra gyújtották, ki-ki pártszimpátia szerint ítél, mert ítélni muszáj (vajon muszáj?). – Ha a jól-fizetett Fidesz-média csámcsogna ezen, még érthető lenne, de nem. Az ún. ellenzéki újságírás maradéka próbál lájkvadász címekkel némi pénzt generálni, ami csak épp annyira gusztustalan, amennyire úgy általában az értékrend nélkül élő emberek viselkedése, azaz nagyon. – Nem ismerem a DK pártot, Gyurcsány Ferenc hajdani miniszterelnöki tevékenységével kapcsolatban ambivalens érzéseim voltak, a politikai közeggel szemben, amibe akkor elfogadta a megbízást. Ugyanakkor azt hiszem, jó irányba indult, de a sajátjai kihátráltak mögüle. Hogy azt követően mit kellett volna tennie és mit nem, ez Magyarországon hitkérdés, én pedig egyetlen politikusban sem hiszek, általában igyekszem őket jószándékú kritikával figyelni, amíg el nem veszítik a bizalmam. Nem volt módom sem a volt miniszterelnököt, sem a DK-t közelről szemügyre venni, így csak annyit tudok, hogy ellenzéki párt, Orbán nem csípi őket, ami egy jó pont, Gy.F. jó szónok, kísérletezett parlamenten kívüli ellenállással, de eredménytelenül. – Így aztán nem is tudok, és nem is szeretnék a dolgaikról véleményt mondani, bár azt azért megjegyezném, hogy messiás-várásból még egy diktatúra sem dőlt meg. Tény viszont, hogy a felmérések szerint 3-7% a támogatottsága a teljes lakosság körében, valamennyivel több a biztos pártválasztók közt. Sajnos hogy így van, de ezzel a támogatottsággal is már tényező az ellenzéki térfélen a DK. – Márpedig ha az, akkor inkább kéne támogatni, mint ekézni, persze ezt csak a józan eszem diktálja, ábrándjaim nekem is lehetnének, de kinőttem őket. Az ellenzéki sajtó bizonyos része, úgy tűnik, nem jó barátja a logikának, ugyanis mintha többet ártana nekik, mint a kormánypárti. – Olyan snassz, proli-dolog lett Gyurcsány-támogatónak lenni, egész ciki, bezzeg képzelődni olyan ellenzékről, amelyet Magyarország csupán azért nem tud létrehozni, mert önmagában az óhajtott minőségek nincsenek meg, na az haladó és trendi. Én tényleg nem tudom, biztos jó-e ez annak, aki maró gúnnyal leírja, és a slepp meg lelkesedik. Biztos pénisznövelő hatása van a félmondatos, lekezelő beszólásoknak is, csak akkor nem kell csodálkozni, ha Orbán ükunokája is trónra kerül. Ilyen az, amikor az önismeret cseppet hiányos, az ún. véleményvezérek körében különösen. – Ott van aztán a Kálmán Olga-jelenség, ami megint egy érdekes kérdés; gerinces dolog-e egy Fideszes tévében ellenzékit játszani, vagy sem, még akkor is, ha mondjuk nincs ellenzéki televízió már a színpadon. Leülnék-e én vajon Bencsikkel egy asztalhoz vitázni? Nem, mert én tudok tapétázni, és üveget készíteni, beszélek idegen nyelveken, értek a buddhista pszichológiához is, vélhetően nem halnék éhen, valahol a világon megtalálnám a helyem még úgy is, hogy nem látok. Az ember mindig választ. Gyakran megesik, hogy szűk a lehetőségek tárháza, de akkor is van választás, választás mindig van. – Ismert emberek esetében ennek még a saját életükön túlmutató felelőssége is fontos, ugyanis sokak számára ők minták, példák, követendő személyek. – Mostanában a betagozódás korát éljük Magyarországon, ilyen-olyan kifogások mentén az emberek elfogadják, ami van, és megpróbálnak abban élni. A hétköznapi NER-alattvaló esetében ez nem is működik másképp, szokunk, vagy szökünk, ez van. – A sajtó, a népszerű emberek esetében azonban ez csak tovább generálja a szervilizmust, hiszen, ha ő, a nagy ember is, akkor pont én próbáljak széllel szemben?? Mindeközben azért újra elő lehet venni az orosz tankönyveket, az annak idején németre gyorstalpalón átképzett orosz-tanárokat vissza lehet állítani az eredeti szakmájukba. Úgy tűnik, hamarosan Magyarország is újra betagozódik, akárcsak a lakossága, csak ő majd Putyin alá. (Lehet , hogy a “majd” már nem is kellett volna az előző mondatba?) – Kurtág operáját hallgatom épp a hűtőből. Mielőtt igénytelennek tartanátok, AKG hangfalai vannak a hűtőnek, szóval szépen szól. Egyébként itt jött be a Bartók, ez az oka. Na de, én nem vagyok igazán művelt, úgyhogy először elolvastam a New York Times kritikáját, aztán a feldolgozott mű kivonatát, mivel a Bartókon mondták, hogy a nélkül érthetetlen lesz, a szöveg ebben az operában rendkívül fontos. Tudatlan vagyok, tehát tájékozódom. Veszem a fáradságot és utánajárok annak, ami felkelti a figyelmem, pedig nem könnyű, mert nemigen látok, és az olvasó-diktáló programokat sem kezelem még nagy biztonsággal, de azt is tanulom, mert muszáj. Értelmezni az adott szöveget szintén. A hallottat mérlegelni, az ok-okozati összefüggéseket használni, felfedezni, az önismeretet gyakorolni. Amiből kicsit kevesebb is elég lenne, az, azt hiszem a feltétel nélküli rajongás, illetve gyűlölet, és hit, politikusok és közéleti szereplők esetében különösen. – Arthurért rajongani teljesen veszélytelen hobbi, ő biztosan nem veszi el senki tisztánlátását, de az emberekkel én óvatosabb, körültekintőbb lennék beleértve önmagamat is, mert minden ott kezdődik, tetszik vagy sem.

Megtudtuk, miért „finomított” a Momentum az ALDE plakátjának szövegén

0

Az Amerikai Népszava cikkében azzal vádolja a Momentumot, hogy a párt az ALDE frakcióvezetője, Guy Verhofstadt meghamisított plakátjával kampányol. Megkeresésünkre a Momentum sajtóosztályától a következő választ kaptuk: a plakát szövegét az ALDE fordította, a Momentum készen kapta ezt a változatot.

 

Mint az Amerikai Népszava írja, és a plakátokon is olvasható, az eredeti angol szöveg szerint Orbán „First he took our money, now he wants to destroy Europe”. Ami magyarul azt jelenti, hogy „Először elvette a pénzünket, most le akarja rombolni Európát”.

Ezt a Momentumnál úgy fordították magyarra, hogy „Kezdetben csak a pénzünkre utazott, most Európa egysége a tét”. Az Amerikai Népszava szerint a két mondat nem ugyanazt jelenti, ugyanis Orbán nem Európa egységét fenyegeti, hanem egész Európát akarja lerombolni.

Ez itt a magyar fordítás.

Az Amerikai Népszava cikkírója szerint „a Momentum magyar szövege a behódolás, a gyávaság, a szervilizmus és az alattvalói mentalitás visszatasztíó keveréke. Szándékosan finomították a szöveget, hogy ne sértse Orbánt, és a korrupt magyar értelmiség finom ízlését se sértse. Verhofstadt szövege világos, egyértelmű és korrekt. Orbán nem “utazik” az Európai Unió pénzére, hanem egysszerűen ellopta. Lásd: az OLAF jelentését az Elios-ügyről, és Orbán veje, a fatolvaj Tiborcz istván milliárdjait. … Orbánt ez a gyáva és hazug, képmutató magatartás tartja hatalomban. És mindezt a hazug szöveget úgy viszik körbe, mintha Orbán elszánt ellenzéke lennének, miközben ez a fordítás egy szívesség a Fidesznek és egy orbitális benyalás Orbánnak.”

Megkeresésünkre a Momentum sajtóosztályától a következő választ kaptuk: a plakát szövegét az ALDE fordította, a Momentum készen kapta ezt a változatot.

Ha ez valóban így van – márpedig ellenkező információ híján nincs okunk kételkedni a momentumosok válaszában – kérdés, hogy ki lehetett az, aki a magyarul nyilván nem tudó ALDE számára magyarra fordította az eredetileg jóval keményebben hangzó mondatokat.

 

Hernádi kontra Wembley

Horvátországban eddig még nem váltott ki nagyobb érdeklődést, hogy Zágráb javára döntött az Interpol végrehajtó bizottsága Dubajban. Azaz: újra kiadják a nemzetközi elfogatóparancsot Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen. A hír egyébként a horvát belügyminisztérium honlapján jelent meg. Ez a kétségtelen nemzetközi siker azonban semmi ahhoz képest, hogy a világbajnokság második helyezettje ma délután a Wembley-ben lép fel Anglia ellen.

Aggodalmaskodó hangnemet megütő cikkek sorozata jelent meg arról, hogy Rakitić (a vébé egyik horvát hőse) könnyebb sérülést szenvedett és talán be sem kerülhet a kezdő tizenegybe. És hogy mit mond Dalić, a szövetségi kapitány („Nem félünk senkitől sem!”).

A fociláz árnyékában alig jut hely Hernádinak és a mélypontra igyekvő horvát-magyar kapcsolatoknak.

A dubaji közlemény szerint az ügyben Horvátország és Magyarország írásban alátámaszthatta indokait, miután az Interpol Horvátországgal és Magyarországgal konzultációkat is folytatott. Végezetül mindkét állam részéről lehetőség volt arra, hogy bizonyítékul felhozza állításait az Interpol végrehajtó bizottságának dubaji ülésén, amely után a szervezet Horvátország javára döntött, és megszüntette az összes korábban kiszabott tilalmat.

Korábban Hernádi Zsolt egyszer már lekerült a szervezet körözési listájáról, de Horvátország augusztusban kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést.

Az ügy kiinduló pontja, mint ismeretes az, hogy a korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban vádat emelt Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, állítva: soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért. A per egyik bizonyítéka egy videó volt, amelyen az látszik, hogy Hernádi és Sanader egy zágrábi étteremben ül és egy cédula gazdát cserél.

Zágráb azóta többször is bíróság elé akarta állítani a Mol-vezért (tanúként, vádlottként),

de a magyar hatóságok nem tettek eleget sem a horvát, sem a nemzetközi követelésnek. Szintén nemzetközi fórumokon egyszer Magyarországnak, máskor Horvátországnak adtak igazat. Tény, hogy Hernádi nem nagyon utazgat külföldre.

Az eset károsan hat a két ország kapcsolatára és állítólag a két miniszterelnök, Orbán és Plenković nyári magántalálkozóján is erről esett a legtöbb szó. Olyannyira kulcskérdés lehet a Mol-ügy, hogy Orbán Viktor a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) minapi ülésén még meg is fenyegette a horvátokat:

„Igyekeztem elmagyarázni nekik, hogy ha a Mol-problémát felemeljük horvát-magyar államközi kapcsolatok szintjére, az a

magyar állam részéről erőteljesebb fellépést fog indokolni és az mérhetetlenül le fogja rontani a horvát-magyar kapcsolatokat.”

Ennél világosabban aligha lehet fogalmazni. Pedig néhány napja még úgy tűnt, hogy enyhül a feszültség Zágráb és Budapest között. A horvát külügyminiszter bejelentette: Magyarország mégis támogatja országuk csatlakozását az OECD-hez. Eddig éppen a Hernádi iránt tanúsított bánásmód miatt akadályozta.

Továbbá Orbán december elsején és másodikán részt vesz Zágrábban a Közép-Európai Kezdeményezés elnevezésű regionális együttműködési tömörülés tagállamainak kormányfői találkozóján. Magyar miniszterelnök hivatalosan utoljára 2011 járt Horvátországban. Az más, hogy rendszeresen ott nyaral és a horvátoknak szurkolt a foci vébén.

Az Interpol legújabb döntése ismét egy fordulatot hoz az ügyben és Gruevszki mellett Magyarországnak immár még egy nemzetközileg körözött híressége van.

Budapest: Bűnös városból bűvös város?

Budapest ma óriási fejlődés kapujában áll, a következő évtizedben a város történetének legsikeresebb korszakát élheti meg. Ezt mondta Orbán Viktor a főváros napján tartott budapesti ünnepségen, ahol aláírták a főváros és a kormány együttműködéséről szóló, 15 pontból álló megállapodást.

„Körülbelül ezermilliárd forintot jelent a fővárosnak a megállapodás, a 3-as metró felújítására is ad 80 milliárd forintot a kormány” – ezt meg Tarlós István főpolgármester tette hozzá.

A fenti mondatokból nem az következik, hogy mi történik Budapesttel az elkövetkező években, hanem az, hogy egy évvel a főpolgármester-választás előtt már elkezdődött a kampány. Fűt, fát ígér budapestieknek a miniszterelnök, persze, abban az esetben, ha Tarlós Istvánt választják jövő ősszel főpolgármesternek. Ha nem, akkor bármi lehet.

Még az is, ami 1998-ban megtörtént. Akkor nyáron alakult meg Orbán Viktor első kormánya, és a választási matematika úgy hozta, hogy ugyanannak az évnek az őszén önkormányzati választások is voltak. Utóbbiakon a Fidesz nem szerepelt jól, Budapesten, számos nagyvárosban, és sok kisebb településen is az ellenzék jelöltjei győztek.

Budapest ezzel kimondatlanul ugyan, de nem titkoltan, bűnös várossá vált Orbán és a kormány szemében. Ezt a fővárosiak nem sok idő elteltével a saját bőrükön is tapasztalhatták. Az Orbán-kormány leállította a 4-es metró építését – ezt, mint tudjuk, csak jóval később fejezték be. Ugyancsak leállították a Nemzeti Színház Erzsébet téren elkezdett építését, helyette egy gödör maradt, amely aztán előbb szimbólummá, majd a budapesti és az idelátogató külföldi fiatalok kedvelt alternatív szórakozóhelyévé vált.

Most meg azt halljuk Budapest születésnapján, hogy a főváros hatalmas fejlődés előtt áll. Nem biztatás, hanem fenyegetés van ebben a kijelentésben, a mondatnak ugyanis van egy második, igaz, ki nem mondott fele. A teljes mondat valójában így hangzana: Budapest jelentős fejlődés előtt áll, abban az esetben, ha ti budapestiek, jól döntötök, vagyis, a Fidesz emberét, Tarlós Istvánt választjátok főpolgármesternek, különben megnézhetitek magatokat.

Gondoljátok meg, proletárok!

A budapestiek nem buták, nem könnyű őket átverni, ráadásul emlékeznek arra, hogy mi történt 1998 után szeretett városukkal. És Tarlós Istvánt is jól ismerik, tudják, hogy úgy tesz, mintha szeretné Budapestet, és harcolna a fővárosért, miközben nem Budapestet szereti, hanem a Fideszt és Orbánt, és azért harcol, hogy ne derüljön ki, hogy ő nem Budapestet, hanem a Fideszt és Orbánt szereti.

Orbán (és a Fidesz) nem szereti Budapestet, bűnös városnak tartják, ha tehetnék, sóval hintenék be a helyét, stadiont építenének inkább, legelőt, szántót, saját lábat, szotyiköpködőt.

Orbán és a Fidesz valójában lenézik Tarlóst, és röhögnek a kínlódásán, de úgy tesznek, mintha kedvelnék, mert számukra még mindig Tarlós a legkevésbé rossz megoldás, ugyanis, ha más volna a főpolgármester, nem lenne képes olyan jól képviselni Budapesten Orbán és a Fidesz érdekeit, mint Tarlós.

Gruevszki nagyon is beleillik az orbáni kultúrába

0

Egy sor országban korruptak a hatalom gazdái, így azzal kell számolniuk, hogy a börtönben kötnek ki, ha leáldozik csillaguk. Ezért tárja szélesre a kapukat Orbán Gruevszki előtt, noha egyébként nem nagy barátja a menekülteknek.

A Deutsche Welle kommentárja felfoghatatlannak nevezi, hogy Magyarország börtönnel fenyegeti mindazokat, akik segítenek a menekülteknek, ám ez nem vonatkozik Orbán Viktorra, aki becsempésztette barátját, utóbbi különben papírok nélkül érkezett, ráadásul büntetett előéletű és odahaza körözik.

Egy bűnbanda, egy klán feje. És ezek után a magyar kormányfő tárt karokkal fogadja, miközben azt hangoztatja, hogy a menekültek nem illenek bele a magyar kultúrába. Ellenben Gruevszki nagyon is belepasszol az orbáni kultúrába. Mindketten autokraták, akik pár éven belül nagy károkat okoztak a demokratikus szerkezeteknek, az alapvető polgárjogoknak és a sajtószabadságnak. Barátaik, családtagjaik meggazdagodtak – az ő jóvoltukból. És egyformán uszítanak a migránsok ellen, durva összeesküvéselméleteket terjesztenek.

A macedón politikus bűnlistája hosszú, ez azonban természetesen egy cseppet sem zavarja Orbánt. Gruevszkit magyar diplomata autókon vitték át több határon is. A jobboldali populistákat láthatólag nem kötelezik a saját maguk által hozott törvények. De hát a macedón politikus befolyásos bűnöző, korrupt autokrata, aki meglopta a saját népét. Ő találta ki Sorosról Orbán kedvenc összeesküvés elméletét, és induljunk ki abból, hogy ezt a javára írják a menedékkérelem elbírálásánál. Ez nem vicc, gondoljunk csak arra, mit mondott a Fidesz szóvivőjeként Csepreghy Nándor.

Az egész ügy felvet egy alapvető gondot a kelet-európai államok kapcsán. Egy sor országban ugyanis korruptak a hatalom gazdái, így azzal kell számolniuk, hogy a börtönben kötnek ki, ha leáldozik csillaguk. Ezért mindenre készek, csak, hogy kormányon maradhassanak, de közben egy pillanatig sem izgatja őket a demokrácia és jogállam. Ezért tárja szélesre a kapukat Orbán Gruevszki előtt, noha egyébként nem nagy barátja a menekülteknek.

Deutsche Welle/Szelestey Lajos

Orbán nehéz döntés előtt

0

Ha a magyar kormányfő egy ilyen kaliberű bűnöző mellé áll, akkor abból az egész világ számára nyilvánvalóvá válik, igazából milyen is a magyar kormány.

Orbán Viktor gúnyt űz az EU értékeiből, amikor egy jogerősen elítélt köztörvényes bűnözőt véd – írja a Deuetsche Welle, a külföldre sugározó német közszolgálati médium macedón szerkesztőségének vezetője.

A kommentár szerint a jó hír a történetben az, hogy a magyar vezető végre beadta a derekát, miután annyi menekültet elhajtott. Sőt, ezúttal feltehetőleg segített is az út megszervezésében. Ugyanakkor a rossz hír az, hogy mindössze egyetlen jövevényről van szó, ám az nem a háború vagy a szegénység elől menekül. Odahaza 10 év alatt hatalmas magánvagyont halmozott fel, maga ellen hangolta a nyugati kormányokat, ám tekintélyelvű stílusa meghozta számára Orbán barátságát. Mindketten illiberális demokráciát akarnak odahaza és kampányt folytattak Soros György ellen.

Macedóniában Gruevszki sokak számára egy korrupt rendszer jelképe, aki a kis ország eddigi legnagyobb politikai válságát provokálta ki. Ha bebörtönzik, az a társadalom gyógyulási folyamatának kezdetét jelentette volna, hogy visszaálljon a bizalom az igazságszolgáltatás és a jogállam iránt. Lehet, hogy a mostani szkopjei vezetés boltot kötött, de sokkal valószínűbb, hogy szökését a macedón intézmények kétbalkezessége tette lehetővé.

Orbán Viktor most nehéz döntés elé néz. Ha lojális marad korrupt balkáni barátjához, az még jobban megterhelné a viszonyt Brüsszellel. De ki is adhatja volt szövetségesét. Hogy mit tesz, az nagyban függ a Bizottság és az Európai Néppárt álláspontjától.

Ha a magyar kormányfő egy ilyen kaliberű bűnöző mellé áll, akkor abból egész világ számára nyilvánvalóvá válik, igazából milyen is magyar kormány. Az EU-nak minden oka megvan az aggodalomra, mivel a budapesti eljárásmód nem egyszerűen azt jelzi, hogy sikeresen halad a tekintélyelvű és korrupcióra alapozódó rendszer építése. Orbán már jó ideje exportálja modelljét a térségben, hiszen azokat támogatja, akik követik a példáját. De azért van egy kis remény is, miután a világ végre többet megtud azoknak a „menekülteknek” a hátteréről, akiket Orbán állítólag tárt karokkal vár.

Deutsche Welle/Szelestey Lajos

Ez történt a héten – Mostantól eggyel több volt miniszterelnök él Magyarországon

Az elmúlt héten megint nem történt semmi érdekes. Ha lett volna bármi említésre méltó, például, hogy egy sikkasztásért és hivatali visszaélésért börtönre ítélt volt macedón miniszterelnök Magyarországra szöktetődik, már teli volna vele a kormánypárti sajtó. De nem írtak erről, vagy csak alig, éppen hogy csak szőrmentén valamelyest, amiből arra lehet következtetni, hogy ez az ügy egyáltalán nem érdekes, ha téma volna, akkor a kormány médiája is rendszeresen foglalkozna vele. Elmondanák, hogy ez egy világbotrány, mert eddig legföljebb afrikai banánköztársaságokban fordult elő, hogy egy hivatalban lévő kormány bűnözőt bújtat.

És amennyiben ez tényleg törvénytelen lenne, valamint nagyfokú gazemberség, akkor a magát jobboldalinak, kereszténynek és polgárinak mondó értelmiség már kikérte volna magának. Orbán-közeli tudósok, művészek, a szellem minden rendű és rangú emberei szólalnának meg, és követelnék a miniszterelnök lemondását. Nikola Gruevszkinek – ő a volt macedón miniszterelnök – amint azt a Független Hírügynökség elsőként megírta, ugyanis nem egy feltehetőleg jól őrzött házban kellene bujkálnia, hanem a határ mentén található tranzitzónában várnia ügye elbírálását, kellemetlen körülmények és zord határrendészek társaságában.

Ha Nikola Gruevszki szökése/szöktetése valóban esemény lenne, akkor a magát jobboldalinak tartó értelmiség tagjai naponta jelennének meg a televíziókban, írnának az újságokba, követelnék az ügy részletes kivizsgálását, valamint a vétkesek, köztük a külügyminiszter és főként a miniszterelnök megbüntetését.

Ilyenről persze nincs szó, a pénteki napon például jobb meggyőződésem ellenére két közmédiás híradót is végignéztem, mert kíváncsi voltam, hányadik hír lesz Gruevszki Magyarországra menekítése. Nem fogják eltalálni, hányadik helyen tálalták a közhiradó nézőinek a hírt. A helyes válasz az, hogy sehányadik helyen, ugyanis egyáltalán nem szóltak róla.

Nikola Gruevszki tehát politikai menedékjogot kért Magyarországon, azzal az indokkal, hogy hazájában üldözik. A magyar kormányról köztudott, hogy segíti az üldözötteket, láttuk a menekültválság csúcspontján is, hogy milyen emberségesen bánt az elesettekkel.

Nem nagy ügy tehát, ha mostantól eggyel több volt miniszterelnök él Magyarországon. Ha Nikola Gruevszki megtanul néhány szót magyarul, leteheti az állampolgári esküt és ebben az esetben még az sem kizárt, hogy magyar állampolgárként már szavazhat a jövő évi Európai parlamenti választáson.

Megvan, hol bujkál Gruevszki

Most már, hogy két napja áll a bál, és mindenki Nikola Gruevszkit keresi, elárulhatom, hogy nálunk bujkál, a mi lakásunkban. Nem tudom, hogy került ide, de egyszer csak ott állt az ajtóban a volt macedón miniszterelnök. Azt mondta, hogy éhes és szomjas, emellett fázik, és mindenből nagyon elege van. Megkérdezte, hogy nem húzhatná meg magát néhány napra nálunk.

Először nem akartuk befogadni, kinek hiányzik a lakásából egy volt macedón miniszterelnök, de aztán, bevallom, megszántam. Különösen, mikor elmondta, hogy a hazájában üldözik a Soros-hordák, egyetlen nyugodt perce sincs tőlük.

Mondtam neki, úgy hallottam, hogy valami Mercedest vetetett a belügyminiszterével 600 ezer euróért, mire azt válaszolta, hogy ez nem igaz. Olyan őszinte tekintettel nézett rá, hogy el kellett hinnem, hogy nem igaz – ha igaz lenne, hogy bűnöző és gazember, biztosan megmondta volna azt is. Azért még megkérdeztem, nem akar-e Orbán Viktor valamelyik házában bujkálni, tágasabb mint a mi lakásunk, és az ellátás is jobb, mint nálunk, de elhárította azzal, hogy ott már laknak nők, jelesül Róza és Flóra, mit keresne ő közöttük.

Ekkor néztem meg alaposabban, mondjuk, előbb is feltűnhetett volna, hogy női ruhában van. Meg is kérdeztem, hogy talán gender szakos volt valamelyik macedón egyetemen, de csak sejtelmesen mosolygott és nem mondott semmit. Ebből arra következtettem, hogy komoly oka lehet annak, hogy női ruhába öltözött, talán azt akarta, hogy Orbán Viktor kezet csókoljon neki, mert a magyar miniszterelnökről köztudott, hogyha meglát egy női kezet, azonnal kisztihandolni támad kedve.

Próbálkoztam még Szijjártó Péterrel, mondtam a Gruevszkinek, hogy a külügyminiszternek is szép nagy házikója van. Fotót is tudok mutatni róla, 167 millió forintba került a dunakeszi kulipintyó, de ez a fejétől a talpáig becsületes ember, aki nemrégiben még Macedónia miniszterelnöke volt, összevonta a szemöldökét, alig tudtam megnyugtatni, hogy szó sincs korrupcióról, a Szijjártónak a szülei egy dolgos élet megfeszített munkájának a verejtékével kapargatták össze a rá valót, hogy külügyminiszterként dolgozó fiacskájuknak legyen hol fogadnia a jeles külföldi vendégeket.

Láttam a Gruevszkin, hogy megnyugodott, de ezzel együtt visszautasította az ajánlatot. Nem menne Dunakeszire, mondta, jó lesz neki nálunk is, csak néhány napról lenne szó, utána eltűnik, mint a kámfor, még nem tudja, hogy hova megy, de nem fog sokáig alkalmatlankodni.

Így hát befogadtam a lakásomba ezt a Gruevszkit, nem volt mögötte semmi sanda szándék, tényleg megsajnáltam, annyira szerencsétlenül nézett ki, ha tényleg keresik az urak, nálam megtalálják.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK