Kezdőlap Címkék Orbán

Címke: orbán

Lókupecnek nevezték Orbánt a parlamentben

0

A miniszterelnök szerint az ő képességei nem elegendőek ahhoz, hogy lókupec legyen, ő csupán a vezetéshez ért, hogy hogyan, azt majd eldöntik az emberek. Gruevszkiről is szó esett, Orbán még nem ért rá találkozni vele. A kormány tagjait kérdezhették a képviselők a parlamentben.

 

Tóth Bertalan (MSZP) bírálta az 1300 családot érintő kilakoltatásokat. Mint mondta, a kormány hazudott az érintetteknek, hiszen nem oldották meg a devizahitelesek problémáját, de hazudtak a kilakoltatásokat végző rendőröknek is, mert nem hajlandó a kormány kifizetni nekik a 700 ezer túlórát.

Szerinte a kormánypártok most egy 250 helyett 400 óra túlóra elrendelését lehetővé tévő „rabszolgatörvényt” akarnak elfogadni.

Nem kérdezték meg az érintetteket, a változás tovább fokozza a dolgozók kiszolgáltatottságát, növeli az elvándorlást. Úgy értékelt, a törvényjavaslatról szóló szavazás az emberségről és a méltányosságról fog szólni, kiderül, ki áll az urizáló fideszes elit és ki a dolgozók millióinak oldalán.

Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára szerint a munkaerőpiac rugalmasságát biztosítja a javaslat. A munka törvénykönyvének módosítása a munkavégzés mennyiségét nem emeli, csak kibővíti – 12 hónapról 3 évre – azt az időszakot, amely alatt a munkáltató a munkaidőt beoszthatja. Ez a szabály csak abban az esetben alkalmazható, ha a munkavállalói és munkaadói képviseletek megállapodnak erről kollektív szerződésben.

Vadai Ágnes (DK) szerint törvénytelenül járt el a kormány akkor, amikor Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnöknek különleges bánásmódot biztosított, ugyanis ez a törvény szerint csak kiskorúaknak, fogyatékkal élőknek, várandósoknak és megkínzott embereknek jár, ráadásul nekik is csak akkor, ha nem rendelték el a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. Az ellenzéki képviselő ebből azt a következtetést vonta le, hogy megszűnt a válsághelyzet. Úgy folytatta, ha nincs válsághelyzet, „nincs közbeszerzés nélküli luxusköltekezés sem”.
Szerinte mostantól a kormány a börtön kockázatát vállalja, amikor közbeszerzés nélkül költi a pénzt.

Lehet választani: embercsempészet vagy korrupció miatt mennek börtönbe.

A magyar emberek az igazi szerencsések, mert megszabadultak önöktől 2010-ben – reagált Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az elhangzottakra. Állítása szerint a kormány és a Fidesz-KDNP frakciószövetség minden tagja a törvények betartásával jár el. Elmondta, a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzetet március 6-ig hosszabbították meg. A migrációs veszély továbbra is fennáll, közel 70 ezer migráns várakozik a balkáni útvonalon – tette hozzá.
Szabó Tímea (Párbeszéd) elmondta, Orbán Viktor korábban arról „prédikált”, hogy a magyaroknak kell eldöntenie, kivel akarnak együtt élni. Gruevszkiről viszont nem a magyar emberek döntöttek, hanem Orbán Viktor, aki egy lopás miatt jogerősen két évre ítélt bűnözővel akar együtt élni – hangoztatta. Közölte, a macedón politikus nem az első bevándorló bűnöző, akit Orbán Viktor „kebelére ölel”, példaként említette Ghaith Pharaont, Zaid Naffát, Atiya Khouryt, Aszad szíriai diktátor egyik legfontosabb emberét.

Azt mondta, az előtt bezárja Orbán Viktor a kaput, aki valóban védelemre szorul, például egy a kiskorú testvérével menekülő afgán nő előtt, akit többször is megerőszakoltak. Orbán Viktornak a bűnözők a szövetségesei, nem a magyarok milliói, mondta.

Kontrát Károly azt mondta, 2018 áprilisában a magyar emberek véleményt mondtak Orbán Viktorról és a Fidesz-KDNP-ről. Úgy értékelt, a képviselő felszólalása megalapozatlan és szégyenteljes volt, a kormány mindig magyar emberek érdekében járt el és minden törvényt betartott.

Megerősítve azt, hogy nem adhat részletes tájékoztatást Gruevszki menekültügyéről, rögzítette ugyanakkor: az ügybe nem volt beleszólása a politikának, az eljárást a magyar és a nemzetközi jogszabályoknak megfelelően folytatták le.
Mirkóczki Ádám (Jobbik) az iránt érdeklődött, hogy hova tartozik Magyarország. Ki az, akinek a kormány még nem üzent hadat? – kérdezte, majd válaszolt is a kérdésére: talán a NASA még ilyen.

Az ENSZ-nek, az EU-nak, a NATO-nak már hadat üzentünk, mindenkivel harcolunk

– közölte. Szóvá tette Aszad „pénzemberének” letelepedési kötvényét, két orosz fegyverkereskedő Oroszországnak történt kiadatását, Nikola Gruevszki menedékjogát. Úgy értékelt, a kormány olyan módszereket használ és úgy viselkedik, mint egy kommunista.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára elmondta, a képviselő felszólásában nem volt semmi, ami kicsit is hasonlított volna egy nemzeti párt felszólalásához, inkább hasonlított a baloldali ellenzéki pártokéhoz. , a magyar hatóságok szakszerűen, a biztonsági szempontokat figyelembe véve végzik a dolgukat. Kijelentette, Magyarország Európához tartozik, erős Európában érdekelt, benne egy erős, önálló és szuverén Magyarországgal. Szerinte a Jobbik az, amely nem tudja, milyen politikát folytat.

Ignatieff: Orbán oda sem bagózik

0

Ami a magyar politikai kilátásokat illeti, Ignatieff úgy véli, hogy a rendszer hosszú életű, nagy a támogatottsága. Van egy egész új osztály, amely nagyot kaszált a Fidesz uralma folytán. És nem valószínű, hogy a következő gazdasági vihar elsöpri a rezsimet, vagy akár a soros szigorú brüsszeli intelem.

 

A CEU rektora megerősítette, hogy folynak az előkészületek az intézmény Bécsbe költöztetésére, ezzel együtt botrányosnak tartja, hogy a magyar kormány Európa közepén kiszorítja őket. Az interjúban Ignatieff hozzátette, végképp elegük van abból, hogy a hatalom a tengerentúlon létesített campus kapcsán csalással vádolja őket. Úgy gondolja, hogy a másik fél nem akar semmiféle kompromisszumot.

Pedig támogatta őket az amerikai Külügyminisztérium és törvényhozás, valamint a német elnök és a kancellár, továbbá az európai konzervatívok bizottsági elnökjelöltje, Weber is. De ez sem volt elegendő, és ez gond az EU számára, hiszen itt egy olyan miniszterelnökről van szó, aki egyszerűen oda sem bagózik a kollégáira.

Az igazgató elmondta, hogy személy szerint nem érzi magát fenyegetve Budapesten, de kellemetlen egy olyan országban dolgozni, ahol az ember ki van téve egy egypártrendszer propaganda zárótüzének. Jelezte ugyanakkor, hogy Bécsben is fel kívánnak lépni, ha azt látják, hogy kampány folyik Soros ellen, ami persze mindenütt a zsidóellenes érzelmekre játszik rá. Egyébként Bécsben is arra összpontosítanak az oktatásban, hogy a diákoknak megtanítsák, miként lehet megkülönböztetni az igazat a hamistól és marad a közép-európai súlypont is. De fenntartják a budapesti részleget, így Orbánnak nem lesz olyan könnyű megszabadulni tőlük, mint ahogyan azt szeretné.

Ami a magyar politikai kilátásokat illeti, Ignatieff úgy véli, hogy a rendszer hosszú életű, nagy a támogatottsága. Van egy egész új osztály, amely nagyot kaszált a Fidesz uralma folytán. És nem valószínű, hogy a következő gazdasági vihar elsöpri a rezsimet, vagy akár a soros szigorú brüsszeli intelem. De akkor is érdemes emlékezetbe idézni, hogy kormányok jönnek, kormányok mennek, az egyetemek azonban maradnak, tette hozzá.

Tagesspiegel/Szelestey

Ráég-e Gruevszki exminiszterelnök ügye a magyar kormányra?

0

Kommunikációs szempontból katasztrofális teljesítményt nyújtott a magyar kormány Nikola Gruevszki, Budapestre szökött volt macedón miniszterelnökkel kapcsolatban, az azonban még kérdés, milyen politikai következményekkel kell számolnia, akár odahaza, akár külföldön. Ezzel vezeti fel elemző cikkét Kósa András a pozsonyi Új Szóban.

A szerző emlékeztet arra: Szijjártó Péter külügyminiszter elismerte, hogy folyamatosan egyeztet macedón kollégájával a kétéves börtönbüntetése elől Magyarországra szöktetett Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök ügyében. Szijjártó Péter nyilvánvalóan „megnyugtatásképpen” mondta, amit mondott, arra utalva, hogy a magyar és a macedón kormány között nem okozott nagyon súlyos feszültséget a Gruevszkinek adott magyar menekültstátusz.

Kósa szerint akkor ez mégis politikai ügy, mert „az bizonyára nem jutott eszébe a magyar külügyminiszternek, hogy ezzel saját, sőt Orbán Viktor korábbi kijelentését hazudtolja meg. Eddig ugyanis azt hangsúlyozta minden kormányzati szereplő, az ügy részükről pusztán jogi tartalmú, ilyen formában közük sincs hozzá, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal az egyedüli illetékes az ügyben”.

A tervezett szöktetéssel kapcsolatban a pozsonyi napilap szerzője megállapítja:

nem ez az egyetlen eset, hogy Gruevszkivel kapcsolatban a kormányzati kommunikáció saját magát cáfolja meg utólag. A Népszava írta meg, hogy még november 12-én, vagyis aznap, amikor Gruevszki nyilvánosságra hozta a Facebookon, hogy Budapestre szökött és menedékjogért folyamodik, mert odahaza halálos fenyegetések érték, a külügyminisztérium központi kommunikációs ukázban utasított minden érintettet, hogy az üggyel kapcsolatban kérdésekre csak annyit lehet válaszolni, az illetőnek nincsenek róla információi. Csakhogy előbb maga az albán kormány közölte, Gruevszki egy napot az ország területén töltött, majd magyar diplomaták segítségével távozott Montenegró felé, majd a Deutsche Welle német rádió gyakorlatilag minden részletében rekonstruálta a volt kormányfő szökését, azt is kiderítve, hogy Gruevszkit Montenegróban és Szerbiában magyar diplomaták segítették és egy általuk kiállított dokumentummal tudott belépni Magyarországra. Ez pedig nyilvánvalóvá tette, Gruevszkit egyrészt egy nagyon kiterjedt, több országban párhuzamosan zajló akció részeként szöktették Magyarországra, amiben számos diplomatának és más kormányzati szereplőnek kellett aktívan közreműködnie, másrészt, hogy az egészről a legmagasabb kormányzati szinten döntöttek, hiszen nincs olyan diplomata, aki egy politikailag ennyire kényes ügyben saját szakállára cselekedne.

Kósa ezek után kitér „az ügy talán legkínosabb részére”, amikor a Parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának keddi ülésén Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal főigazgatója arról beszélt, Gruevszki menedékkérelmének elbírálása hosszadalmas folyamat lesz (a törvény 60 napot ad rá), majd két órával később a kormányhoz nagyon jól bekötött Magyar Idők már megírta, Gruevszki megkapta a politikai menedékjogot. Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos alelnöke szerint ez alapján valaki „egyértelműen hazudott az ügyben”, ezért jövő hét szerdára újra összehívta a bizottságot. Az biztos, hogy Végh Zsuzsanna közlése, majd az utána történtek arra utalnak, valahonnan súlyosan befolyásolták a hivatal munkatársait a gyors döntés érdekében.

A szerző szerint mindez ráadásul utólag nyer értelmet, ugyanis a szokatlanul hamar meghozott verdikt még éppen megelőzte a macedón kormány kiadatási kérelmét. Így viszont a jog szerint a politikai menedékjog előrébb való a kiadatásnál, vagyis Gruevszki biztonságban érezheti magát, sőt szabadon mozoghat az országban, lévén, immár legálisan tartózkodik itt.

Ez azonban több érdekes kérdést is felvet. Az olasz Osservatorio Balcani e Caucaso Transeuropa (OBCT) elemzőintézet az ügyben közölt cikke például számos érdekes információt említ azzal kapcsolatban, hogy a Zoran Zaev vezette macedón kormány esetleg szándékosan „félrenézett”, és hagyta megszökni Gruevszkit az országból. A cikk szerint például érthetetlen, hogy az elvileg 24 órás rendőri védelem/megfigyelés alatt álló politikus hogyan tudott csak úgy felszívódni. Ráadásul a Fokus macedón lap már egy augusztus 24-i cikkében arról írt – Gruevszki pártjának magas rangú tisztviselőire hivatkozva –, titkos alku köttetett a két kormányfő között: Gruevszki elmenekülhet a börtön elől, cserébe pártjának ellenzékben ülő képviselői közül kellő számban szavaznak majd együtt a kormányzó szociáldemokratákkal az ország uniós integrációja szempontjából alapvető jelentőségű névváltoztatásra (Macedóniáról Észak-Macedóniára.)

A szavazás sikeresen megvolt, nyolc Gruevszki-párti képviselő megtette a várt szívességet a kormánynak, majd a volt miniszterelnök elmenekülhetett – innentől kezdve mindenki gondoljon, amit szeretne, de a macedón sajtóban is jelent már meg olyan véleménycikk, ami szerint az egész ügy valójában cirkusz. Az is furcsa, hogy a macedón hatóságok a nemzetközi elfogatóparanccsal és a kiadatási kérelemmel is elkéstek.

Az Új Szó szerzője kitér a cikkében a kétoldalú kapcsolatok lehetséges alakulására:

Még az sem világos, milyen változást hozhat a magyar–macedón kapcsolatokba az ügy. Magyarország elvileg Szkopje uniós és NATO-integrációjának lelkes támogatója, Gruevszki esetében azonban arra hivatkoztak, ott az igazságszolgáltatás nem jogállami módon működik, márpedig egy ilyen fontos demokratikus intézmény működési zavara kizárja a támogatást. Ennek ellenére a magyar kormányközlemény hangsúlyozta, Budapesten továbbra is a „mindenkori macedón kormányt” tartják stratégiai partnernek. Macedón részről volt ugyan egy kezdeti kardcsörtetés, Dux László szkopjei magyar nagykövet bekéretésével a külügyminisztériumba, ezt azonban nem követték további konkrét lépések. Tény, a magyar kormányhoz köthető üzleti körök rendelkeznek gazdasági érdekeltségekkel Macedóniában. Vagyis a Zaev-kormánynak azért lenne lehetősége kellemetlenséget okozni Orbánéknak, ha igazán szeretne, de ennek egyelőre nincs jele.

Kósa András végül arra kérdésre keresi a választ, hogy kizárják-e a Fideszt a Néppártból:

Elmaradtak a komolyabb nemzetközi reakciók is, az USA külügyminisztériuma a Népszava megkeresésére annyit közölt, „figyelemmel kísérik az eseményeket”, és szerintük Gruevszki ellen „transzparens és megfelelő módon” folyt az eljárás, így továbbra is azt szeretnék, hogy hazájában vonják felelősségre. Johannes Hahn, az Európai Bizottság bővítésért felelős biztosa azt írta, „világos válaszokat vár Orbán Viktortól” az ügyben. Mindenki döntse el maga, ezek mennyire kemény, vagy éppen puha reakciók. A magyar ellenzék természetesen igyekezett minél jobban rárepülni a botrányra, Hadházy Ákos független képviselő például embercsempészésért tett feljelentést, a DK európai parlamenti képviselője pedig az Európai Néppárt frakcióvezetőjét, Manfred Webert kérdezte arról, ezek után vajon kizárják-e a Fideszt. Weber mindössze annyit üzent, „nem akarok további szakadást Európában…”

„Orbán faji alapon kormányoz”

0

Heller Ágnes szerint Magyarország áldozatul esett a nacionalizmusnak, éspedig azért, mert eltűnnek a társadalmi osztályok, továbbá az ellenzéknek nincs olyan mondanivalója, amivel fel tudná venni a versenyt a populisták által diktált témákkal. A filozófus a Liberationnak adott interjút.

Heller habozás nélkül zsarnoknak minősíti Orbán Viktort, aki viszont Heller bandájaként emlegeti a tudós körül összegyűlt ellenzékieket. A hosszú interjúban a szakértő kifejti, hogy a magyar viszonyokra a populizmus nem is jó kifejezés, mert a rendszert nem érdekli a nép. Nálunk a gazdagabbak még gazdagabbak lesznek, a nincstelenek viszont egyre jobban elszegényednek. Inkább etnonacionalizmusról érdemes beszélni. Orbán faji alapon kormányoz, csakis a magyarokhoz szól. Aki az országon belül él, de más nemzetiségű, azzal nem foglalkozik.

Az osztályhatárok elmosódtak, Magyarországon pl. hiába nincs semmije a romák jórészének, közülük mégis sokan a Fideszre voksoltak. Ilyen körülmények között nem tudni, milyen ésszerű érvekkel képesek meggyőzni a szavazópolgárokat a liberális demokraták. És ahol gyengék a demokrácia gyökerei, ott könnyen el lehet téríteni az embereket, lásd a magyar példát, hiszen jön vissza a régi rendszer. Heller ugyanakkor nagyon aggasztónak tartja az Európában tapasztalható erőszakot, mert az megágyaz az etnikai nacionalizmusnak.

Liberation/Szelestey Lajos

Ez történt a héten – Soros zsoldosai megszállták Macedóniát

Bármennyire is hihetetlen, ezen a héten nem írunk a Gruevszki-ügyről. Nincs is ilyen ügy, maga Kósa Lajos mondta a tévében, hogy évente több száz menekültügyi eljárás zajlik Magyarországon, miért épp a volt macedón miniszterelnök menedékkérelmével foglalkozik az ellenzéki sajtó. Ő, mármint Kósa Lajos persze érti, mire van ez a felhajtás Nikola Gruevszki körül, aki, nem mellesleg, az elmúlt héten menedékjogot kapott Magyarországon.

Nem a kormánytól kapta a menedékjogot – ezt már Orbán Viktor mondta péntek reggel a Kossuth rádióban, a kormánynak ehhez nincs köze, a bevándorlási hivatal döntött így, gondos mérlegelés után, minden fontos szempont figyelembe vételével, természetesen.

Nem erről írunk tehát, még csak nem is arról, hogy akkor most el kellene dönteni, hogy Macedónia milyen ország. Veszélyes, ahol Soros György zsoldosai üldözik a bevándorlás-elleneseket, vagy, olyan hely, ahol működik a jogállam, az ítélkezés elfogulatlan és független. Ez utóbbi eldöntése azért is lényeges, mert Gruevszki azzal az indoklással kapott menedékjogot Magyarországon, hogy hazájában veszélyben van az élete és üldöztetésnek van kitéve.

Viszont, ha Gruevszki élete veszélyben van Macedóniában, és üldöznék, akkor kérdés, hogy Magyarország miért támogatja Macedónia Európai Uniós csatlakozását. Egy olyan ország, ahol Soros zsoldosai lábbal tiporják az emberi jogokat, ártatlan embereket – lásd Nikola Gruevszki – megvádolnak, majd elítélnek, mitől méltó arra Orbán Viktor szerint, hogy az EU tagja legyen?

Ez akkora ellentmondás, amit talán csak Kósa Lajos képes feloldani. Kósa a Fidesz Jolly Jokere, aki mindent meg tud magyarázni, néhány éve a kupakok áfájáról például olyan előadást rögtönzött a sajtó képviselőinek, hogy máig csodálkozunk, amiért nem lett doktori értekezés belőle.

Kósa Lajos még azt a mostani kormányzati előterjesztést is meg tudja magyarázni, hogy a munkaadók a jövőben évente nem 250, hanem 400 órában is túlóráztathatják dolgozóikat, a túlórapénzeket pedig nem egy, hanem három év alatt kell elszámolni.

A szakszervezetek tiltakoznak, pedig, legalábbis Kósa Lajos szerint, ebben nincs igazuk. Mindez ugyanis nem a dolgozó emberek további nyomorítása, hanem, éppen ellenkezőleg, lehetőséget akarnak adni arra, hogy aki többet akar dolgozni, mint eddig, az többet dolgozhasson. És a háromévenkénti elszámolás sem kötelező a vállalatok számára, csupán egy lehetőség.

Volt már ilyen Magyarországon, amikor valamiről azt hittük, hogy ellenünk van, aztán kiderült, hogy értünk van ez is, mint minden más, amit a kormány talál ki. 2010 után, amikor különadót vetette ki a multinacionális vállalatokra, a rendelkezést azzal indokolták, hogy lehetővé szeretnék tenni, hogy ezek a cégek is kivehessék a részüket a nemzet javát szolgáló közteherviselésből. Annyira szép volt ez a megfogalmazás, hogy már akkor majdnem sírtunk a meghatódottságtól.

Ja, és ha már tényleg nem írtunk Gruevszkiről, mert tényleg nem történt semmi, leszámítva hogy a fél világ rajtunk röhög, a másik fele meg sajnálkozik, volna itt egy kérdés: tudja valaki, hogy hol van most Nikola Gruevszki és a jövőben miből fog élni Magyarországon?

„Orbán a középső ujját mutatja az EU-nak”

0

Ezzel a címmel közölt kommentárt a tekintélyes svájci lap, a Neue Zürcher Zeitung. Megállapította: Orbán segíti egy bűnöző macedóniai politikus menekülését – ez már túlmegy minden határon, és az EU-nak cselekednie kell.

Magyarországon lényegében nem lehet menedéket kapni, a sikeres kérelmek aránya a 3 százalékot teszi ki, és a kérelmezők ehhez éveket várakoznak a tranzitövezetekben. Kivéve, ha az ember barátja Orbán Viktor. Magyar diplomaták vitték autóikon a balkáni útvonalon, három országon és négy határon át, és Budapesten egy hét alatt megkapta a menekültstátust.

„Az ügy több, mint Orbán baráti szívessége egy bűnöző szellemi testvérnek. Pimasz provokáció az EU-val és mindazon országokkal – köztük Svájccal – szemben, amelyek éveken át felléptek azért, hogy Macedóniában jogállam legyen. Gruevski néhány bizalmasból álló klikkjével ellenőrzése alá vonta a sajtót, és pártját az államból táplálkozó klientúra-rendszerré építette át. Átalakította Skopje belvárosát, a középületekre antiknak tűnő homlokzatokat ragasztott, és felállította Nagy Sándor hatalmas szobrát, Ideológiai szempontból mindez a nacionalista öntudat felkeltését, anyagilag Gruevski körének meggazdagodását szolgálta.

A rezsim végének kezdetét egy lehallgatási botrány vezette be. Nyugati diplomaták segítségével, valamint az EU és az Egyesült Államok erős nyomására 2016-ben létrehoztak egy különleges ügyészséget, amely azóta Gruevski bűnöző hálózatait kutatja – némi sikerrel. A volt miniszterelnök szökése Magyarországra és a menekültstátus botrányos megadása súlyos visszaesés.

Orbán hallgat az okokról, de szó csöve, a Magyar Idők cikkeiből világos a magyar miniszterelnök szándéka: a bűnügyet az állítólagos kultúrharc díszlete előtt akarja kezelni. Itt azonban nem a keresztény Napnyugat értékeiről, vagy jövőjéről van szó.

Orbán, akárcsak Gruevski, aki a lopásokat hamis antik oszlopok mögé dugta, oligarcha-gazdaságát védi azzal az állítással, hogy az a nemzeti érdeket szolgálja.

„A bűnöző politikusnak biztosított menedékkel Orbán még egy lépéssel tovább viszi a provokációit, és ez már túl sok. Ezt most kíméletlenül világossá kell tenni számára az EU Bizottságának és a tagállamoknak. Viszont azonnal cselekednie az Európai Néppártnak kell: Orbán Fidesze ott végleg eljátszotta a becsületét.”

Elárasztották Orbán oldalát a kommentelők

Amint arról a Független Hírügynökség is beszámolt, Orbán Viktor is részt vett a sóstói futballstadion avatóján rendezett Vidi-Újpest mérkőzésen. A miniszterelnök egy videót is feltett a Facebookra a nevezetes eseményről, amelyen jól látszik, hogy egy kisméretű, nyilván nem magának, hanem valamelyik unokájának szánt Videoton FC feliratú pólót is beszerzett a stadion ajándékboltjában. A Videoton felirattal ugyan lemaradt egy brosúrával, kedvenc csapatát ugyanis egy ideje nem Videotonnak, hanem MOL Vidi-nek hívják, ám mindez nem von le sem a futball-mez értékéből, sem a megajándékozott unoka öröméből.

Az már inkább szembetűnő, hogy a miniszterelnök Facebook bejegyzése alatt számos kommentelő írt bejegyzést, többségük nem éppen hízelgő hangnemben és tartalommal. A kommentelők közül sokan a nemrégiben hazánkba szöktetett, majd Magyarországon menedékjogot kapott Nikola Gruevszkihez kapcsolódóan üzentek a miniszterelnöknek. Volt, aki azt írta, hogy Gruevszki is családtag Orbánéknál, neki is vásárolhatott volna valami szuvenírt a miniszterelnök.

Ami érdekes: máskor az ilyen és ehhez hasonló, a miniszterelnök és a kormány tevékenységét bíráló posztokat hamar el szokták távolítani, ám most ez nem történt meg, amiből több mindenre lehet következtetni. Például arra, hogy annyi negatív hozzászólás érkezett, hogy a moderátorok nem bírták munkával és idővel feladták. Az is lehet persze, hogy maga Orbán kérte meg őket arra, hogy még a számára bántó üzeneteket is hagyják fenn az oldalon, hadd tudja meg, hogyan gondolkodnak róla és politikájáról az emberek.

Utóbbi persze nem valószínű: ha a miniszterelnök az emberek véleményére kíváncsi, nem a Facebookon nézegeti a bejegyzéseket, hanem nemzeti konzultációt indít, mint most legutóbb is, a demográfiáról.

Átadták a Vidi vadiúj stadionját

14 milliárd forintba került, de megérte. Megdolgoztunk érte, mi magyar adófizetők. Ezért nem számoljuk, hogy mennyibe került nekünk Orbán Viktor és néhány barátjának a hobbija.

Nem adjuk össze a forintokat, nem osztunk és nem szorzunk – nem vagyunk sem matematikusok, sem pedig demagógok. Még csak az kéne, hogy másokhoz hasonlóan mi is kiszámoljuk, hány kórház épülhetne ennyi pénzből, hány szegény, vagy éppen hajléktalan emberen lehetne segíteni, hány kilakoltatott család úszhatná meg, hogy az utcára kerüljön.

Nem számoljuk ki, mert minek. Örülünk annak, hogy másnak öröme van. Ha már nekünk rossz, legalább másoknak legyen jó. Mostantól Fehérváron is jó lesz meccsre járni. Már eddig is jó volt, de ettől a naptól kezdve még a jónál is jobb lesz. Megmutatta magát a VIP páholyban mindenki, aki számít. A fő történelem tanárnő véresre tapsolta a kezét, a labdarúgó szövetség elnöke pedig valahova a messzeségbe nézett. Előre tekintett, mert tudja, nem elég egy stadiont átadni, üzemeltetni is kell valamiből.

Kerül majd pénz valahonnan arra is.

Ott volt mindenki, aki számít, és akire számítanak. Talán még lopva körül is néztek, hogy ki az, aki nincs ott a meghívottak között. Jaj, annak, akit nem hívtak, neki már biztosan annyi.

Vajna Tímea férjén már Mészáros tévéjében is viccelődtek, legutóbb a Magyar Idők is kikezdte – nem szeretnénk a filmbiztos helyében lenni. Lehet akárhány kaszinója, étterme, formás fenekű felesége – akit nem láttunk a fehérvári VIP páholyban, az olyan, mintha nem is lenne.

A stadionavatón Orbán Viktor még egy trikóhoz is hozzájutott. Meznek szánhatták, de összement a mosásban. Mindegy, rugdalózónak jó lesz – ha a miniszterelnökre nem megy rá, valamelyik unokagyerek majd elhordja.

Orbán balkáni játszmája a NATO ellen

„2016-ban Moszkva már vesztett a Balkánon, akkor Montenegróban. Ott puccskísérletet hajtott végre a NATO-csatlakozást aláírni készülő kormány ellen egy kis diverzáns csoport, melyet az orosz hírszerzés mozgatott. Nem akarja most Macedóniát is elveszíteni, Gruevszki szökése és budapesti bújtatása ezzel van összefüggésben.” Ara-Kovács Attila diplomáciai jegyzete:

Ugye emlékeznek Az elnök emberei című 1976-as filmre, mely a Watergate botrány következményeit, illetve Nixon amerikai elnök kényszerű lemondásának előzményeit dolgozta fel. Abban a „mély torok” nevű titokzatos, de nyilvánvalóan sokat tudó információforrás azt tanácsolta a Washington Post két oknyomozó újságírójának, Bob Woodwardnak és Carl Bernsteinnek, hogy kövessék a pénz útját.

Az aktuális események ismeretében én meg azt tanácsolnom mindenkinek, aki a bukott macedón politikus, volt miniszterelnök váratlan budapesti feltűnése, és a vele szembeni orbáni cinkossága után érdeklődik, hogy „kövesse az orosz vonalat”.

Nem tekintem magamat különösképpen jól informáltnak a Nikola Gruevszki körüli, kész összeesküvéssel felérő, magyar – és ki tudja még milyen – titkosszolgálati akciókat illetően, de azt mindannyian elmondhatjuk: egyre többet tudunk az egész ügyről, s egyre határozottabb körvonalai mutatkoznak meg a magyar érintettségnek. Egyben egyre kínosabb ez az érintettség. Egymás után szólalnak meg a tényeket nagyon is átlátó források, a Deutsche Welle pedig közreadta a Gruevszki és az őt megszöktető két magyar diplomata részletes útjának térképét, a pontos időpontokkal és dátumokkal. Sőt – feltehetően Orbán nagy bánatára, bár ki tuja – Gruevszki, maga sem tesz lakatot a szájára.

Az nem titok, hogy Macedónia a NATO-ba igyekszik; Gruevszki legutóbbi facebook-posztjából viszont azt is tudjuk, hogy amióta nem ő a miniszterelnök, már egyáltalán nem akarja hazája NATO csatlakozását. Pedig az ország – hosszú idő után először – karnyújtásnyira került a teljes jogú tagsághoz.

Mint ismeretes, Macedóniának 2008-ban kellett volna megadni a NATO-csatlakozás esélyét, amikor azt Albánia megkapta – ez utóbbi 2014-ben csatlakozott is a szervezethez. Csakhogy Szkopje és Athén nem újkeletű vitája a nemzeti szimbólumokról azt eredményezte, hogy a görögök akkor megvétózták a csatlakozást. Ez fájdalmas következményekkel bírt; nem utolsó sorban azzal, hogy egyre erősödött az országban a Nyugat-ellenesség, amit Gruevszki pártjának heves nacionalista – leginkább a Fidesz 2006-os budapesti rémtettekhez vezető kampányára emlékeztető – propagandája jócskán felerősített. Nem kevésbé az orosz titkosszolgálatok hosszú és kitartó helyi aktivitása.

A helyzet azonban mára alaposan megváltozott. Áttörés történt a két ország viszonyában, ugyanis június közepén a görög és a macedón külügyminiszter aláírta a kétoldalú megállapodást, s így a mából visszatekintve egyre erősebb mindenkiben a gyanú, hogy annak hátráltatása, s így a NATO-tagság megtorpedózása a 2016-ban végre leváltott Gruevszki és kormánya számlájára írható.

A megállapodás idei megszületésével viszont az akadályok elhárultak; most már csak arra van szükség, hogy a macedón parlament is megszavazza azt. Minden jel arra utal, hogy a jelenlegi Európa-barát és NATO-elkötelezett kormánynak sikerül összehozni a szükséges többséget, még Gruevszki pártjának néhány képviselője is jelezte átszavazási hajlandóságot.

Csakhogy ez rossz hír, nagyon rossz hír Moszkvának, amelyik egyszer már elvesztett egy hasonló balkáni játszmát. 2016 októberében Montenegróban puccskísérletet hajtott végre a NATO-csatlakozást aláírni készülő kormány ellen egy kis diverzáns csoport, melyet Belgrádból az orosz hírszerzés (SZVR), Szófiából pedig az ott rejtett diplomáciai védettséget élvező orosz katonai hírszerzés (GRU) mozgatott. De az akciót még idejekorán leleplezték.

Ha ma már Görögország kész megszavazni Macedónia NATO tagságát, akkor kell keresni egy másik kormányt, mely kész vétót emelni ez ellen. Az akkori és a mai párhuzamok égbekiáltóan beszédesek, csakhogy most nem Belgrád áll a moszkvai szándékok zsoldjában, hanem az Orbán-kormány.

Egy volt külügyminiszter az Orbán-kormány külpolitikájáról

0

Néhány évvel ezelőtt olvastam egy elemzést, amely szerint Orbán Viktor külpolitikája kiszámíthatatlan. Az volt a véleményem, hogy nagyon is kiszámítható. Mindent habozás nélkül megtesz, ami a személyes hatalmát tovább erősíti, ami őt, családját és barátait még gazdagabbá teszi. Nem korlátozzák elvek, normák,szabályok, mert nincsenek elvei, a normák, szabályok pedig nem érdeklik.

Előfordul, hogy az interneten látok róla egy régi felvételt, vagy olvasom egy korábbi beszédét és látom, hallom, hogy korábbi álláspontjának most az ellentétét képviseli. Nagy Imrének, a csupán 10 napig tartó 1956. októberi forradalom mártírhalált halt miniszterelnökének újratemetése alkalmából elmondott, valóban nagy hatású beszédéről már régen kiderült, hogy az csupán színjáték volt. Az első lépés a korlátlan hatalomhoz vezető úton.

Hívei ma is úgy emlékeznek, hogy ő volt az aki „hazazavarta” a szovjet csapatokat. A közvélemény jelentős része dicsérte a bátorságát, sokan hősnek tartották. Én akkor a Horn Gyula vezette Külügyminisztérium államtitkáraként viszont tudtam, hogy Horn Gyula és szovjet partnere, Eduard Sevarnadze hónapokkal korábban már informálisan egyeztetett a szovjet csapatok kivonásáról, ahogy előtte megtette ezt Németh Miklós miniszterelnök és Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár is. Ezek a lépések akkor szovjet kérésre nem kerültek nyilvánosságra, mert a szovjet vezetés el akarta kerülni, hogy láncreakció szerűen a Varsói Szerződés többi országa is hasonló kéréssel forduljon Moszkvához. Ha valaki erre, vagy a korábbi magyar-szovjet viszonyra emlékeztetné Orbán Viktort, aki évek óta Magyarország szövetségesének tekinti Oroszországot, nyilván azt válaszolná, hogy Oroszország nem hasonlítható a korábbi Szovjetunióhoz, ami bizonyos értelemben igaz. Ám az is tény, hogy Oroszország teljhatalmú vezetője, Vlagyimir Putyin a Szovjetunóban nem az akkori rendszer ellenzékéhez tartozott, hanem a titkosszolgálat magas rangú tisztje volt.

Politikai pályájának kezdetén Orbán Viktor elkötelezett liberális volt. Pártját a Liberális Internacionálé soraiba vitte, ő maga pedig a pártcsalád egyik alelnöke lett. Amikor Antall József halála után látványosan meggyengült az MDF, Orbán lehetőséget látott arra, hogy hazánkban a FIDESZ töltse be a jobboldalon kialakult űrt. Nyilván azt is mérlegelte, hogy Nyugat-Európában az Európai Néppárt, mint kereszténydemokrata és konzervatív pártcsalád sokkal erősebb pozíciókkal rendelkezik, mint a liberálisok. Az akkor még a jogállamiság és a demokrácia, a szabadságjogok, valamint az euro-atlanti szövetségi rendszer hívének mutatkozó FIDESZ fokozatos közeledését, majd később a csatlakozását az Európai Néppárt is szívesen fogadta.

Egyszer egy Göncz Árpád által külföldi államfő tiszteletére adott vacsorán egymás mellett ültünk a FIDESZ egyik 30 éve magas közjogi tisztségeket betöltő vezetőjével. Arról kérdeztem, hogy hol tart ez a váltás, a liberálisoktól a kereszténydemokrata-konzervatív pártcsaládhoz történő átállás. Válasza durva, de egyértelmű és őszinte volt. „Mi az ilyen kategóriákat, hogy liberális, konzervatív kereszténydemokrata lesz..juk. minket egy dolog érdekel, a hatalom”. A FIDESZ szinte mindenben megváltozott az elmúlt 30 év során. Ebben biztosan nem.

Ha megpróbáljuk valamilyen ügyben előrelátni Orbán Viktor várható reagálását, lépését akkor ezt ne az elvek, a normák, a szabályok oldaláról, hanem a saját hatalmi érdekei felől közelítsük. Egy dolgot azonban érdemes ezen túl is fontolóra venni. Ez pedig a személyes rokonszenve a hozzá hasonlóan gondolkodó és cselekvő vezetők iránt. Amikor például Donald Trump győzelmét valószínüsítette az amerikai elnökválasztás előtt és az eredmény ezt igazolta, hívei zseniális előrelátását ünnepelték. Én inkább a Trump övéhez hasonló személyisége iránti szimpátiájának tulajdonítottam a találatot. Most nagy összegben mertem volna fogadni, hogy nem fogja kiadatni
Gruevszkit, a volt macedon kormányfő meg fogja kapni a politikai menedékjogot. Ugyanis sok a hasonlóság Orbán és Gruevszki között. 10 éves kormányzása alatt Gruevszki is lebontotta a jogállamot, korlátozta a demokráciát és a szabadságjogokat.
Ő is szoros baráti kapcsolatokat ápol Putyinnal. Igaz, éppen Putyinnal összefüggésben van egy különbség, de ezt nem tartom sorsdöntőnek. Putyin igyekszik akadályozni a balkáni országok csatlakozását az euro-atlanti közösséghez. Gruevszki kormányfőként fékezte Macedoniának az EU-hoz és a NATO- hoz történő csatlakozását, amit Putyin jó néven vett. Orbán viszont támogatja, sőt sürgeti a még kívül maradt balkáni országok csatlakozását. Ő ugyanis azt reméli, hogy ezek az országok támogatni fogják az ő Brüsszel ellen vívott harcát.

Ami sajnálatos, hogy Magyarország érdekei ebben nem számítanak. Hazánk megítélését és az elmúlt 8 évben már amúgy is súlyos sérüléseket szenvedett nemzetközi tekintélyét tovább fogja rontani, hogy a magyar kormány a macedón kormány által kiadott nemzetközi kőrözés és letartóztatási kérelem ellenére nem adja ki az illetékes macedón bíróság által jogerősen 2 éves börtönbüntetésre ítélt és még további ügyekben is megvádolt Nikola Gruevszkit. Hogy egy uniós tagállam politikai menedékjogot ad egy elítélt bűnelkövetőnek.

Orbán Viktor, nemcsak megjósolta Trump elnökké választását, de az elsők között gratulált neki és többször kijelentette, hogy győzelme jó Magyarországnak és Európának is. (Megjegyzem, ezzel eléggé egyedül áll!) Ezek után ő és hívei azt remélték, hogy az elsők között kap majd meghívást a Fehér Házba. Két év múlt el, de a meghívó még mindig nem érkezett meg. Most újabb akadályt jelenthet a Gruevszki ügy. Erre utal az amerikai Külügyminisztérium nyilatkozata, amely nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a Gruevszki elleni vizsgálat alapos és átlátható volt, vissza kell térnie Macedóniába és a többi ügyben is a bíróságok rendelkezésére kell állnia.

Orbán Viktor döntése ellentétes a menekülteknek járó nemzetközi oltalomra vonatkozó ENSZ egyezményben foglalt feltételekkel. Nikola Gruevszkit nem etnikai származása, politikai nézetei, vagy vallása miatt ítélték börtönbüntetésre, hanem bűncselekmény, korrupció miatt. A neki megadott politikai menedékjog ezért védhetetlen.

Kovács László, volt külügyminiszter (Facebook)

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK