Kezdőlap Címkék Orbán

Címke: orbán

Kié a szélsőjobb? – Diplomáciai jegyzet

„Orbán Viktor nem, hogy megkötötte volna a Jobbik kezét, épp, hogy azoknak adott kifutási lehetőséget saját pártjában, a Fideszben, akik még a Jobbikon is túltesznek. Nem a kis párt simult be a nagy párt politikai közegébe, mint a németeknél, hanem a nagyobb – egyébként már a fogantatása óta is kevéssé demokratikus – Fidesz simult bele a szélsőjobbos világszemléletbe és politikai gyakorlatba.”

A Kuruc.infó nevű náci felületen a Jobbikból kivált a Mi Hazánk nevű ugyancsak náci szerveződés újrapublikált egy 1944-es cikket, melyet Szálasi majdani vallás- és közoktatási minisztere, a háborús bűnökért 1946-ban kivégzett Rajniss Ferenc jegyez. A Kuruc.infó részéről ez részben nyilvánvalóan olyan provokáció, mellyel a Jobbik által hátrahagyott szélsőjobboldaliakat akarja megszólítani, de azért ennél többről van szó.

Egykoron Helmut Kohl volt német kancellár, aki Orbán Viktorral bensőséges kapcsolatokat ápolt – nagy elődje, Konrad Adenauer politikáját hozva fel példaként – azt tanácsolta a fideszes politikusnak, hogy jobboldali táborát akkor tudja leginkább kontrollálni, ha nem tűr tőle jobbra álló erőt el a magyar politikai arénában. Ennek megfelelően a Jobbik létrejöttét követően – a pártalapítás 2003-ban történt – fokozatosan a Fidesz magáévá tette a náci frazeológiát, majd ideológiailag is magához vonzotta a teljes magyar szélsőjobbot. Így idővel kilökte a Jobbikot addigi biztos helyéről, annak vezérkara pedig képtelen volt mást csinálni, minthogy elkezdett a centrum felé menetelni, sok szélsőséges addigi hívét arra kényszerítve, hogy nagyobb tömegben a Fideszben találjanak új politikai otthont. Illetve később – egészen elenyésző mértékben – a Mi Hazánkban.

Orbán belga neonáci fiatalokkal – Tusnádfűrdö, 2018

Ám Orbán Viktor nem számolt azzal, hogy a németek ezt egészen másként csinálták. A CSU egykoron a legszélsőségesebb – a megszálló hatalmak által még tolerálható – nyugat-német pártnak számított; tagjai között ott voltak a bajor náci mozgalom magukat teljesen el nem lehetetlenítő tagjai és szimpatizánsai, és itt talált politikai otthonra a „határon túli” németek színe java, akiket a lengyelek kitelepítettek Sziléziából és Pomerániából, illetve a csehek a Szudéta-vidékről, s akiknek csak egy számított: az, hogy „mindent vissza”. A jelenség a magyar füleknek épp elég ismerős.

A CDU és a CSU együttműködése stabilnak bizonyult, egy 1976-os rövidke belső feszültséget leszámítva, amikor szétesett a szövetség, de aztán gyorsan ismét egymásra leltek. Már ez jól megmutatta, hogy a nagyobbik pártnak kellő ereje van, hogy befolyásolja, sőt meghatározza a CSU mozgását, s rákényszerítsen egy olyan politikát, amely ugyan befelé képes kielégíteni radikális jobboldali igényeket, kifelé és a nagypolitikában azonban szigorúan követi azt az utat, amit a CDU diktál. Később még nyilvánvalóbb lett, hogy a két párt politikájának különbségei merőben technikai vagy taktikai jellegűek.

Orbán Viktor ezzel szemben nem, hogy megkötötte volna a Jobbik kezét, épp, hogy azoknak adott kifutási lehetőséget saját pártjában, a Fideszben, akik még a Jobbikon is túltesznek. Nem a kis párt simult be a nagy párt politikai közegébe, hanem a nagyobb – egyébként már a fogantatása óta is kevéssé demokratikus – Fidesz simult bele a szélsőjobbos világszemléletbe és politikai gyakorlatba.

Hogy a közelmúltban a Mi Hazánk felütötte önnön náci fejét, tulajdonképpen alig számít valamit. Egy csekély számú kis csoport, nulla intellektualitással és ugyancsak nulla politikai érzékkel. Nem valószínű, hogy a Fidesznek megéri magához kötni őket, hisz nap-mind-nap Orbán háttere is hasonló üzeneteket küld a szélsőjobbra, mint ők. Nyírő József temetési cirkusza, Wass Albert és Döbrentei Kornél beemelése a nemzeti irodalmi panteonba, Szabadság-téri szobor, Horthy-reneszánsz, Trianon-kultusz és így tovább.

És annak sincs semmilyen esélye, hogy Orbán – most kivételesen eltérve Kohl tanácsától – a Mi Hazánkat egy olyan szélsőjobbos pártként mutassa fel a világnak, amihez képes a Fidesz „mégiscsak közelebb áll a centrumhoz”. Már csak azért sem, mert ez így nem igaz. Európában ma már mindenki tisztában van azzal, hogy Orbán, valahányszor szemét a Mi Hazánkra veti, mint tükörben önmagát és saját Fideszét látja viszont.

Ara-Kovács Attila

A pávatánc végórái

„Az elmúlt hónapok a néppárti vezetést megtanították rá, hogy Orbánnak egyetlen esélye van, hogy fenn maradjon Európa politikai térképén: ha őket támadja. Nyilvánvalóan ez a magyar politikus számára is egy kényszerpálya, de más esélye nincs, hogy e pályán mozogva fenntarthassa a nemzetközi látszatot és szolgálja pártja belpolitikai esélyeit” – így kezdi Diplomáciai jegyzetét Ara-Kovács Attila.

Orbán Viktor annyiszor emlegette azt, hogy lázadásának oka az Európai Néppárt „balratolódása” és javíthatatlan liberálissá válása, hogy ezzel tényleg megváltoztatta az előttünk álló európai választás belső tartalmát. Már most jól kivehető, hogy a kampánystratégiákat nem a jobb, bal, illetve a liberális oldal közötti ideológiai különbségek határozzák meg, hanem az integrációpárti, illetve a nemzetállami elsőbbséget hirdető szándékok összecsapása.

Ám annak dacára, hogy a március 20-ai „kiegyezés” az EPP és a Fidesz között arra a deklarált „fogadkozásra” épült, hogy az EPP nem kritizálja tovább Orbánt, Orbán pedig felhagy a pártcsalád politikai minősítésével és erkölcsi blamálásával, amint a miniszterelnök hazajött az EPP politikai gyűléséről, ott folytatta néppárti kollégái gyalázását, ahol pár nappal azt megelőzően abbahagyta.

A Fidesz és az EPP viszonyát illetően két merőben különböző, mégis egymást feltételező felvonás maradt még hátra: a március 20.-tól május 26-ig tartó szakasz, majd a május 26-ot követő körül-belül egy hónap, amikor is megtörténik a bizottsági elnök megválasztása. Véleményem szerint a most meginduló EPP-ellenes kampány megalapozza, kialakítja majd azt a helyzetet, hogy a Fidesz új európai parlamenti képviselői már ne szavazhassák be Manfred Webert az elnöki pozícióba. Az innen és onnan felhangzó Stürmer-jellegű átkozódások – legjobb példa erre Schmidt Mária legújabb tébolya – már ennek a pszichológiai előkészítését jelentik. Csakis egy ilyen újabb árulás adhat felhajtóerőt a Fidesz első emberének, hogy újrapozícionálja magát az uniós politikai térben.

Persze az EPP-ben nem kell tudni magyarul, hogy a fejleleményekkel mindenki tisztában legyen. Elég, ha elolvassa saját német, belga, francia, holland, osztrák stb. sajtóját – valamennyi az újabb EPP-ellenes magyar kampányról szól s emiatt tombol, vagy épp ironizál a néppártiak rovására. Az orbáni háborgó világképben tehát van egyrészt az EPP, a szocialisták S&D-je, a liberálisok ALDE-ja, valamint Macron mozgalma, másrészt meg ő maga. És ki még más?

„Mi egységesen Weber mögött állunk” – nyilatkozta Orbán. Majd meglátjuk…

Mostanában sokat írnak egy Róma-Budapest-Varsó tengelyről; ez végül is a V4 „tengelyből” nőtt szükségképpen ki, melynek ötlete gyorsabban kimúlt, mint amire bárki számíthatott volna. Milyen esélyei lehetnek egy újabb szerveződésnek?

Közelednek az őszi lengyel parlamenti választások és Orbán partnerének, Jarosław Kaczyńskinek az nem jók a lapjai. Minden jel arra mutat, hogy elveszíti a választást, de még ha talpon is marad, rendkívül meggyengül mai befolyása. Jól mutatták ezt a legutóbbi önkormányzati választások, melyek igencsak megtépázták Kaczyński pártját, a PiS-t.

Matteo Salvini ugyan – köszöni szépen – jól van, de a legutóbbi, március elején közzétett felmérések szerint pártja, az olasz Liga legfeljebb egy mandátummal gyarapíthatja jelenlétét az Európai Parlamentbe. Igaz, pártcsaládja, a Nemzetek és Szabadság Európája a jelenlegi 37 helyről 59 összmandátumot remélhet, ami jelentős, de nem végzetes növekedés. Még akkor sem, ha a Fidesz jelenleg 13-ra saccolt mandátumnövekedését is hozzáadjuk.

Miért nem? Azért mert ezzel nem válnak királycsinálókká. Még igazán blokkolni sem lesznek képesek a parlamenti munkát. Épp ellenkezőleg, inkább elsőszámú ellenfelévé és így célpontjaivá válnak a három nagy pártcsaládnak, melyeknek közös ereje – Macron pártját még nem is számítva – mintegy négyszáz lesz.

Túl pesszimista, merthogy inkább a rettegés szülte azt a feltételezést, hogy az Európa-szkeptikusok akár 233 helyet is elfoglalhatnak az Európai Parlamentben. Mert, ha ez be is következnék, ezek a közös hangot a legnagyobb igyekezettel sem tudnák megtalálni. Eszement törpék, akik együtt próbálnak óriásnak látszani, miközben csak bábeli zűrzavaruk nagy, s gyanakodva figyelik egymást – úgy, mint a Fidesz és a lengyel PiS, vagy a Fidesz és Salvini Ligája.

Orbánnal szöges ellentétben, például Salvini összes nyilatkozata azt türközi, hogy mozgalmát el sem tudja képzelni az Európai Unió eddig kialakult struktúráin kívül, vagy nélkül. Ezt nem is tehetné büntetlenül, hisz a Liga mögött Olaszország meghatározó ipari potenciálja is ott van, s pillanatok alatt hátat fordítanának neki – miként tették azt Berlusconival –, ha merő politikai ambícióból túl messzire menne.

Ám Orbán túl messzire ment, ezért útja vissza az EPP-be épp oly lehetetlen, mint az a helyzet, amibe manőverezte magát, s amit egyre kilátástalanabbá tesz, hogy most tovább folytatja a maga külön háborúját a néppárttal. Arra már aligha számíthat, hogy Manfred Weber elnézőbb lesz vele, ha megszavazza őt bizottsági elnöknek, mert az elmúlt hónapok a néppárti vezetést megtanították rá, hogy Orbánnak egyetlen esélye van, hogy fenn maradjon Európa politikai térképén: ha őket támadja. Nyilvánvalóan ez a magyar politikus számára is egy kényszerpálya, de más esélye nincs, hogy e pályán mozogva fenntarthassa a nemzetközi látszatot és szolgálja pártja belpolitikai esélyeit.

Hogy meddig, az ma már nem a magyar realitások függvénye. Egészen más a világ, mint volt 2016-ban, amikor az orbáni „illiberális demokrácia” szárnyalni kezdett.

Ekkor még sokan – főként persze a mellette kardoskodók – nagy fantáziát láttak a Brexitben. Ma viszont azt kell konstatálniuk, hogy a brit elit csak a rossz és a még rosszabb között választva, teljesen felszámolja önnön politikai valóságát.

Bár a Trump viselt dolgaival foglalkozó különleges ügyész, Robert Mueller nem tudott érdemi bizonyítékokat szerezni az elnök orosz kapcsolatit illetően, de közben oly mértékben megromlott az amerikai-orosz viszony, hogy Orbán különleges és mindenáron titkolni próbált kapcsolatai a putyini maffia-világgal ma sokkal inkább a figyelem középpontjában áll, mint eddig bármikor.

Csatlakozzon a választások után a Fidesz bármelyik európai pártcsaládhoz, „védő kart” nem, hogy nem fog a néppárt többé feléje nyújtani, sokkal inkább segíti majd azokat az erőket, amelyekkel ujjat húzni sohasem volt tanácsos.

Menekültválság 2015

Ezt az írásomat 2015. szeptemberében követtem el, a Bécsi Napló felkérésére. A lap (jogosan) túl hosszúnak találta, ezért a megjelenésre szánt cikket rendesen meg kellett rövidítenem. Most (2019. március) találtam rá az eredeti (tényleg hosszú) írásomra, ami ma is megállja a helyét, aktualitásából alig vesztett. Sőt, remek háttérnek tűnik a mai európai folyamatok jobb megértéséhez.

Menekültválság. Nem. Ez Európa, pontosabban az EU válsága. Most jöttek elő működési rendszerének hiányosságai. A gazdag nyugati és a szegény keleti tagállamok közti különbség, valamint a szervezeti egység hiányai. Az EU nem egy államszövetség, mint például az USA, Kanada, India, Ausztrália, Brazília, vagy Európában az NSZK és Ausztria. A szövetségi államrendszerben központi feladat a honvédelem, a határőrizet, a bűnüldözés, stb. Az országhatár védelméért a központi (szövetségi) kormány felel, nem pedig a határmenti tartomány, vagy tagállam.

Be kell látni, az EU ma is az a gazdasági közösség, amelynek alapját Nyugat-Európa a hidegháború idején tette le a győztes (nyugati) szövetségesek oltalma alatt. Ennek történelmi háttere a múlt század 20-as éveire, a Versailles-i békediktátum utáni időkre vezethető vissza, amikor Köln polgármestere (dr. Adenauer) elképzelte, ha kontinentális Európa két legnagyobb lélekszámú (német és francia) lakossága hasonló gazdasági szinten él, akkor eltűnik az irigység, egymás gyűlölete, és nem lesz többé háború (Nyugat-) Európában.

Az atomtöltetű rakéták árnyékában reményteljes gazdasági fejlődésnek indult Nyugat-Európa. Az EGK (Európai Gazdasági Közösség) szigorú feltételek alapján vette fel tagjait, azok csak bizonyos gazdasági szint elérése után csatlakozhattak. A nemzetközi és politikai helyzet 1989-re gyökeresen megváltozott. A „falak”, a határzárak felszámolása új helyzetet teremtett. Félő volt, hogy a szovjet által (legalább) 40 éve elnyomott, a nyugatinál lényegesen rosszabb körülmények között élők egyszer csak tömegesen elindulnak a jobb élet reményében. Ezért gyorsan kellett cselekedni.

A legjobb megoldásnak a „kétsebességű” Európa tűnt. Ezt kimondatlanul is az euró bevezetése (2002) jelezte. Az 1993-ban (Maastrich-i szerződés) EU-nak átkeresztelt laza politikai szövetség hosszú tárgyalások után 2004-ben (látszólag) keblére ölelte a volt szoc. országokat, miközben a „teljesjogú tagsághoz” bizonyos gazdasági szint elérését tűzte ki.

Diplomáciai színjáték

Orbán Viktor ma a Zöld-foki szigetekre utazott, de nem egy kicsit kikapcsolódni, nyaralni – annak lett volna értelme -, hanem diplomáciai színjátékot folytatni.

A fontos partnerek már nem nagyon állnak szóba a magyar illiberális vezetővel, még Donald Trump sem fogadja a Fehér Házban, az Európai Unióban meg már teljesen leszerepelt, még a saját pártcsaládja is elhatárolódott tőle. Egyedül a szélsőjobboldalon népszerű.

Valamiért most mégis fel kell mutatni, hogy vannak még élő nemzetközi kapcsolatok, ezért aztán elutazott Praiába, a Zöld-foki Köztársaság fővárosába, ahová Szijjártó Péter is elkísérte. A kétnapos látogatás alatt fogadja őt Jorge Carlos Fonseca, a Zöld-foki Köztársaság elnöke, Jorge Pedro Maurício dos Santos, a helyi parlament elnöke és Ulisses Correia e Silva kormányfő is. Majd valami papírt is aláírnak.

A baj csak az, hogy a Zöld-foki Köztársaságnak szinte semmi gazdasági vagy diplomáciai jelentősége nincs Magyarország szempontjából. A szigetországot tíz vulkanikus eredetű sziget alkotja az Atlanti-óceánban, Afrika legnyugatibb pontjától, a Zöld-foktól 570 kilométerre nyugatra. Területe még Győr-Moson-Sopron megyénél is kisebb, a fővárosnak meg vagy 110 ezer lakosa van. Egyedül turisztikai célpontként lehet fontos.

Az is érdekes, hogy tegnap reggel még az volt a hír, Orbán ma a déli nyitás keretében Angolába utazik, de aztán ezt délután megcáfolták. Mondjuk Angola nagyobb és fontosabb ország, de valamiért mégsem jött össze a tervezett látogatás. Talán az angolai vezetők rájöttek, hogy kínos lenne a találka és lemondták? Ezt persze nem tudhatjuk, a lényeg, hogy Orbán talált egy másik afrikai országot.

Egy nap, amely megrengette a Fideszt

„Orbán elveszítette az alkalmat, hogy az EPP ellenére, sőt az EPP rovására építse ki a maga európai pozícióit a szélsőjobboldalon. Soha nem remélt médiafelületet, figyelmet és esélyes politikai muníciót adott volna ez neki, melynek java része csak a választási kampányban mobilizálható, május 26-a után azonban már nem.” – Kezdi Diplomáciai jegyzetét Ara-Kovács Attila.

Amikor Orbán Viktor március 20-án leült az Európai Néppárt (EPP) vezetőivel megtanácskozni a „hova továbbot”, a zárt ajtó előtt toporgó Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Szijjártó Péter külügyminiszter és Rogán Antal, a Kabinetirodát vezető miniszter a körülöttük forgolódó szimpatizánsoknak és érdeklődőknek azt mondta: Orbán most nyújtja át az EPP-nek a Fidesz kilépési nyilatkozatát. Amikor kiderült, hogy erről szó sincs, hisz a Fideszt „csak” felfüggesztették, a beszámolók szerint ők voltak a leginkább meglepődve, s azonnal latolgatni kezdték: hogy miként lehet ezt majd otthon eladni, hisz a Fidesz-támogatók kemény magja – nem kis részben a hivatalos sajtó uszító és gyalázkodó cikkei miatt – már egy ideje követeli az EPP elhagyását.

Ezek a tények. Kevéssé ismertek azok az események, amelyek ama bizonyos zárt ajtó mögött történtek, de az elmúlt napokban mégis elkezdtek szivárogni bizonyos információk. Igaz, ezek igazságtartalmát még a jövőnek igazolnia kell, de az nyilvánvaló: az EPP igyekszik elejét venni annak, hogy a médiában – Magyarországon, de főként Európában – kizárólag Orbán narratívja érvényesüljön.

A sajtóelemzések megegyezni látszanak abban, hogy a „csak” felfüggesztés egyik félnek sem igazán jó, különösen hosszú távon fenntarthatatlan, épp ezért a május 26-i választások után „végleges” megoldást kell találni. Ám e téren az EPP sokkal jobban járt, mint a magyar kormány – időt ugyanis nem Orbánék nyertek, hanem a néppárt vezetése.

Már nem először írom le: ha a Fideszt most kizárják a pártcsaládból, minden energiájával az EPP ellen fordult volna a választási kampányban, s kiélezte volna az EPP-n belüli konfliktusokat is. Bár Manfred Weber frakcióvezető pozícióját – enyhén szólva – nem erősítette a felfüggesztés kialkudása, de többet veszített volna a szaporodó konfliktusokkal, ha a Fidesztől most megszabadul. A pártcsaládon belül a többség érti – és épp ezért értékeli – ezt, nem úgy a többi parlamenti formációban ülő képviselő, akik számára májusig Webernek kell nyújtania valamit jövendő szavazataikért cserébe.

Annál is inkább, mert a sebtében megalakított „bölcsek tanácsába”, mely a Fidesz sorsát eldöntő majdani EPP-határozathoz jelentést készít, bekerült az a Wolfgang Schüssel, akit osztrák kancellársága idején komoly EU-s szankciók sújtottak amiatt, hogy koalícióra lépett a néhai Jörg Haider szélsőjobboldali pártjával. Vele akkor hosszú ideig egyetlen európai politikus volt hajlandó szóba állni, s az nem volt más, mint Orbán. Igaz, felfogható ez a szereposztás úgy is, hogy ha majdan mégis maradna a Fidesz a pártcsaládba, annak felelősségét Weber Schüsselre tolhassa.

De inkább az a verzió fog érvényesülni, hogy a Fidesz és az EPP útjai májust követően szétválnak, ráadásul tekintet nélkül arra, hogy a magyar párt hány mandátumot szerez. Nyugati elemzők ugyan nem zárják ki annak lehetőségét, hogy az EPP mindenáron magához kötne egy erőteljes Fideszt, de ez a feltételezés nem számol azzal, hogy Orbán nem mondott le arról, hogy az EPP-ből szélsőjobboldali megapártot csináljon, s ez olyan jövendő konfliktusokat fog generálni, melyektől csak a Fidesz kizárásával lehet majd szabadulni.

Az EPP-vel szemben viszont a Fidesz most óriásit veszített. A témával foglalkozó valamennyi cikk felemlíti, hogy a felfüggesztés miatt Orbán már nem foglalhat helyet Európa vezetői között a rendezvényeken, és erősen romlottak tárgyalási pozíciói a költségvetési vitában, amely a májusi választás után indul majd be teljes sebességgel, és amelynek a tétje az lesz: olyan országok, amelyek oly mértékben nem tartják be az uniós játékszabályokat, mint Magyarország, támogatásban se részesüljenek. Ám arról a kommentárok elfeledkeztek értekezni, hogy Orbán elveszítette az alkalmat, hogy az EPP ellenére, sőt az EPP rovására építse ki a maga európai pozícióit a szélsőjobboldalon. Soha nem remélt médiafelületet, figyelmet és esélyes politikai muníciót adott volna ez neki, melynek java része csak a választási kampányban mobilizálható, május 26-a után azonban már nem.

Orbán már megint brüsszelezik

Orbán Viktor most a Kossuth rádió Vasárnapi újság című rádióműsorában bírálta a brüsszeli politikusokat. Szerinte meg kell mutatni a brüsszelieknek, hogy Magyarországon az történik, amit a magyar emberek akarnak.

A kormányfő arra kérte a magyar embereket, hogy ha szeretik a hazájukat, ha ki akarnak állni a hazájuk érdeke mellett, vegyenek részt a május 26-i európai parlamenti választáson. „Mutassuk meg Brüsszelnek, álljunk ki Magyarország mellett” – mondta Orbán Viktor.

„Meg kell mutatni a brüsszelieknek, hogy Magyarországon az történik, amit a magyar emberek akarnak, és nem Brüsszelben fogják mindenfajta, éppen balra húzó és tolódó pártok meg Soros György-féle „ilyen civil szervezetek” irodáiban eldönteni, mi történik Magyarországon és Európában” – jelentette ki Orbán Viktor.

Hangsúlyozta továbbá: „mi nem vagyunk hajlandóak azt csinálni, amit Brüsszel diktál, ha az a magyaroknak nem jó”.

Kifejtette: Brüsszel 2010-ben megszorításokat követelt, amire a magyar kormány válaszképpen hazaküldte az IMF-et és adót csökkentett. Aztán azt akarták – folytatta -, hogy „a bankok a devizahiteleket százszorosan bevasalhassák az embereken”, ám a kormány ehelyett elszámoltatta a bankokat. Brüsszel magas rezsit is akart, Magyarország ehelyett rezsicsökkentést vezetett be – tette hozzá.

„Aztán azt mondták, engedjük be a migránsokat, mi meg kerítést építettünk. Aztán most azt mondták, hogy fogadjuk vissza a migránsokat, mi meg nem vagyunk hajlandóak elfogadni a kötelező betelepítési kvótát” – mondta Orbán Viktor.

Szerinte Merkel is bevándorláspárti

Arra a felvetésre, hogy Angela Merkel német kancellár szerint nem lehet, hogy egyes tagállamok nem fogadnak be migránsokat, a kormányfő úgy reagált: a bevándorláspárti országok és azok vezetői nem adták fel azt az elképzelésüket, hogy Közép-Európát is átalakítják. Szerinte azonban az erkölcsi előny Közép-Európánál van, mert a Nyugattal szemben a közép-európaiak nem akarják ráerőltetni a nyugatiakra a saját életükről szóló elképzelésüket.

„Rázhatja az öklét akárki (…), Magyarország nem fog engedni abból az alapvető jogából, amiből ezer éve nem engedünk”, vagyis továbbra is a magyarok fogják eldönteni, mi történjen az életüket meghatározó fontos kérdésekben – hangsúlyozta.

Szavai szerint a brüsszeli bürokrata elit egy buborékban él

Elveszítette a kapcsolatát a valósággal, azonban „nekünk itt két lábbal kell állnunk a földön, a nemzeti érdekekből kell kiindulni”. A brüsszeli bürokraták „nem mondhatják meg nekünk, hogy mit csináljunk, mi mondjuk meg nekik, hogy mit kell tenniük” – fogalmazott.

A néppárti felfüggesztéssel szerinte időt nyertek

A Fidesz európai néppárti (EPP) tagsága ügyében a pártelnök-miniszterelnök úgy fogalmazott: „időt nyertünk”, és onnan nézve, hogy 13 párt kezdeményezte a Fidesz eltávolítását az EPP-ből, a végkifejlet elfogadható. „Majd az európai választások után eldöntjük a Fideszben, mi jó Magyarországnak, a néppárton belül kell-e folytatnunk, vagy valamifajta új pártszövetségben van inkább a helyünk” – mondta. Hozzátette: a szóban forgó 13 párt kivétel nélkül bevándorláspárti, a migrációt nem megállítani, hanem törvényesíteni akarják.

Megismételte: a Fideszt nem lehet sem kizárni, sem felfüggeszteni, a Fidesz negyedik kormányzati ciklusát tölti, és az elmúlt három EP-választáson a legsikeresebb európai párt volt. Így, ha a vita odáig jutott volna, hogy nem találnak megoldást, akkor a Fidesz kilépett volna, ezért is volt ott a néppárti vita alatt a kezében a hivatalos kilépési nyilatkozat – fejtette ki.

A néppárt bevándorláspárti szárnya összejátszik a baloldallal

A Fideszt támadók egy bevándorláspárti platformhoz tartoznak, amely pártokon keresztülhúzódó, „belóg a lába az EPP-be is” – fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint ennek az a következménye, hogy az egész EPP folyamatosan balra tolódik.

Jelezte: a bevándorláspárti szárny nem csinál titkot abból, hogy egy bevándorláspárti nagykoalíciót akar az EP-választás után. Sőt, a színfalak mögött ez a csoport „lényegében lepacsizta a dolgot”, és a zöldekkel, a liberálisokkal és a szocialistákkal egy bevándorláspárti nagykoalíciót akarnak. Azt is tudják, hogy a Fidesz sosem támogatna egy ilyet – mondta, hozzáfűzve: idehaza sem kötnek semmilyen koalíciót a volt miniszterelnök pártjával, a DK-val, és nem akarnak ilyen helyzetbe kerülni az európai színtéren sem.

A kormányfő szerint az EPP már nem az az erős párt, mint ami Helmut Kohl idején volt, hanem „szerencsétlen sorsúvá vált”, elveszítette a szuverenitását, és baloldalról diktálnak neki, sőt együttműködni akar a baloldallal, amiből az fakad, hogy eltűri a kettős mércét, különösen ha közép-európai országokkal szemben alkalmazzák. Az EPP-nek vissza kell nyernie a szuverenitását, nem lehet egy ilyen „félbaloldali, sodródó párt” – mondta, hozzátéve: amikor az EP-választás után a Fidesz dönt arról, hogy a néppártban folytatja-e, akkor az egyik döntő szempont éppen az lesz, hogy folytatódik-e a kettős mérce alkalmazása, bevándorlásellenes lesz-e az EPP, kiáll-e a keresztény értékek védelme mellett, vagy tolódik továbbra is balra. Utóbbi esetben a Fidesznek valami új dolgot kell csinálnia – jelentette ki.

Közölte: „semmilyen pártfegyelem érdekében nem adom fel azokat a fontos dolgokat, amelyeket a magyar emberek eldöntöttek”, így a keresztény kultúra védelmét és a migráció megállítását.

Orbán Viktor megjegyezte, hogy egyébként a fontos dolgok nem a pártmegbeszéléseken, hanem a miniszterelnökök tanácsában dőlnek el, ezért „az érdekérvényesítő befolyásunkra ennek nincs semmilyen hatása”.

Orbán beszólt Macronnak és Timmermansnak is

Azzal kapcsolatban, hogy Emmanuel Macron francia elnök szerint a „törzsi logika” érvényesült a Fidesz-tagság ügyében az EPP-ben, a miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a francia elnök egy másik pártszövetséghez tartozik, ezért felvetődik a kérdés, hogy „aztán már Önnek mi köze van ehhez”, inkább „söprögessen a saját portája előtt”.

A kormányfő arra is kitért a rádióinterjúban, hogy elvesztette felsőházi többségét a kormánykoalíció a hollandiai tartományi választásokon, amiről azt mondta: az európai szocialisták csúcsjelöltjének, a „Timmermans nevű, buborékban élő embernek” a pártja „akkorát bukott, mint az ólajtó”, elveszítette az emberek bizalmát.

Eközben azonban Frans Timmermans Budapestre és más európai fővárosokba jár, hogy „kioktasson bennünket demokráciából, miközben otthon az emberek éppen útilaput kötöttek a pártja talpára” – mondta.

Orbán Viktor szerint, ha az EU folytatja azt, hogy „politikai elfekvőnek használja” a fontos uniós döntési pozíciókat, és a saját hazájában megbukott embereket küldenek Brüsszelbe, azzal nem növelik az emberek bizalmát az EU iránt, hanem radikálisan csökkentik. „Ilyen Timmermans-típusú embereknek, akiket otthon elzavarnak a választópolgáraik, azoknak nem szabad pozíciót adni Brüsszelben, mert ezzel az egész EU-s együttműködést gyengítjük le” – fogalmazott.

Orbán: lelepleztük, mire készül Brüsszel

Az EP-választásig hátralévő két hónapról Orbán Viktor azt mondta: „kicsit dühösek ránk Brüsszelben” az uniós migrációs tervekről szóló kormányzati tájékoztató kampány miatt, mert „lelepleztük, mire készül Brüsszel”. De muszáj emlékeztetni az embereket arra, hogy néhány hete például az EP-ben, a magyar baloldali képviselők szavazatával is, elfogadták, hogy a következő hétéves költségvetési ciklusban emeljék háromszorosára a migrációs alap büdzséjét – fejtette ki.

Ezért a feladat most az – közölte a miniszterelnök -, hogy folyamatosan tájékoztassák az embereket, mire készül Brüsszel, „nem szabad meghátrálni, megijedni”.

Orbán Viktor azt várja, hogy az EP-választás után „egy új Európa felépítésében aktív magyar részvétellel jöjjenek szebb idők”. (FH/MTI)

Mai kérdés – Ön szerint a Fidesz döntse el mi jó Magyarországnak?

1

„Majd az európai választások után eldöntjük itt a Fideszben, hogy mi jó Magyarországnak, a Néppárton belül kell-e folytatnunk, vagy valamiféle új pártszövetségben van a helyünk.” – mondta Orbán Viktor a Kossuth rádió Vasárnapi újságnak adott interjújában.

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint a Fidesz döntse el mi jó Magyarországnak?

Migrációs konferencia – Orbán: most kell cselekedni!

0

Azonnali cselekvésre szólított fel a migráció, a határvédelem és az európai egység ügyében Orbán Viktor miniszterelnök a Mathias Corvinus Collegium (MCC) budapesti migrációs konferenciáján, a Várkert Bazárban.

A migráció, a határvédelem, az európai egység ügyében most kell cselekedni, mert ha az európai politika nem hoz azonnali döntéseket, akkor olyan folyamatok indulnak meg, amelyeket később lehetetlen lesz megállítani. „Most kell döntéseket hozni, mert egyébként 20, 30, 40 év múlva olyan következményekkel néznek szembe az utódaink, talán még mi magunk is, amit bánni fogunk” – jelentette ki Orbán Viktor.

  • ENSZ-adatok szerint 13 év alatt félmilliárd emberrel fog emelkedni Afrika lakossága, kis híján annyival, mint amennyi az Európai Unió lakosainak mostani száma.
  • Az afrikai és az európai élet színvonala közötti különbség nőni fog. Így az Afrika felőli migrációs nyomás bizonyosan erősebb lesz.
  • Afrikát nem öt év múlva, hanem most kell elkezdeni fejleszteni, hogy „a segítséget vigyük oda, és ne a baj jöjjön onnan ide”.
  • Az EU jelenlegi vezetői, mostani struktúrái képtelenek a migráció ügyét megoldani. Ezért az Európai Bizottságtól el kell venni a migráció és a határvédelem jogát, és létre kell hozni a schengeni övezet belügyminisztereiből álló testületet, amely választ ad a migráció kérdésére.
  • Nyugat-Európában ma a legfontosabb kérdés az őslakosoktól civilizációs értelemben különböző néptömegekkel való együttélés menedzselése, addig Közép-Európában nincsenek ilyen tömegek, és „minden erőfeszítésünk arra irányul, hogy ne is legyenek”.
  • Az európai politika nyugati és keleti fele elmegy egymás mellett, de ebben a küzdelemben a magyarok erkölcsi fölényben érzik magukat, mert a nyugatiakkal ellentétben a magyarok nem akarják ráerőltetni a saját megközelítésüket a Nyugatra.
  • Természetellenes, hogy Magyarország ma vezető szerepet játszik a migrációs vitában, hiszen sem az ország, sem a hadsereg mérete, sem az egy főre jutó GDP nagyságrendje nem indokolja ezt.
  • A hadsereg: bár minőségi, de méreteit tekintve nem fenyegető jellegű, „ha a törökökkel beszélgetünk, akkor azt szokta mondani, hogy annyi katonánk van, mint nekik hétvégén szökésben”.
  • „Sem Magyarország, sem a politikai vezetői – ideértve engem is – nem akarnak semmilyen vezető szerepet játszani Európában”, van elég munka Magyarországon, de nincs mit tenni, mert a magyarok nem akarják még egyszer átélni, hogy egyik napról a másikra 400 ezer, zömében katonakorú férfi átmasírozzon az országon. Ezért épült kerítés, és ezért fordult szembe a kormány az európai mainstreammel.”
  • Európában 30-40 év alatt felépült az a koncepció, amely szerint a társadalmakat, különösen a közös európai világot, intézményeknek kell vezetniük, nem személyeknek.
  • Az európai politikai koncepcióban az intézmény jó dolog, az erős politikus pedig rossz, és minden erős vezető, aki vállalkozik a lehetetlennek tűnő dolgok megoldására, negatív megítélést kap, „a teljes európai soft power megtámadja”.
  • Európai nyugati felén e „soft power”, vagyis a politika körüli világ – például agytrösztök, NGO-k, egyetemek és a média – 85 százalékban baloldali, liberális, és képes összehangoltan cselekedni.
  • Ezért ha egy nyugat-európai azt gondolja, amit egy magyar, és úgy mondja el, mint egy magyar, azt másnap reggel „ez a 85 százalék” kicsi darabokra tépi szét
  • Közép-Európában inkább 50-50 százalék az arány, sőt talán egy kissé inkább keresztény-konzervatív irányba mozdul el.
  • A magyar kormánynak igaza van, olyan rossz nyugat-európai reputációja országnak és miniszterelnöknek, mint Magyarországnak és neki, talán még sohasem volt.

„Végesek az energiáink, nekünk kell egy nagy ország, amely végre Nyugat-Európából ugyanazt mondja, amit mi” – hangsúlyozta Orbán Viktor.

FH/MTI

Orbán győzelemként ünnepli a felfüggesztést

0

A Bloomberg beszámol arról, hogy Orbán Viktor győzelemként igyekszik hazai szavazóinak láttatni a felfüggesztették pártja tagsági jogait. Az arcmentő kísérlettel a kormánypárti média politikai vereség helyett akként próbálja beállítani a történteket, hogy a Fidesz saját önkéntes döntése volt a felfüggesztés. – írja az amerikai hírügynökség.

A Bloomberg véleménye szerint a végleges döntés elhalasztása mögött az húzódik , hogy ha az Európai Néppárt a májusi európai parlamenti választáson elég mandátumot szerez, akkor koalícióra léphet a szocialistákkal, a liberálisokkal vagy a zöldekkel Orbán támogatása nélkül is. Ha nem, akkor rászorul a voksokra nehogy az euroszkeptikus erőkkel fenekestől  felforgathassák az unió működését.

A tagság befagyasztása válasz arra, hogy Orbán lerombolja a demokratikus normákat, ellenez mindenfajta bevándorlást és támadja az uniós intézményeket, illetve vezető politikusokat rágalmaz, bírál. Egyben viszont jelzi, hogy az EU vezetése az eddiginél jobban el van szánva, hogy leszámoljon az unióellenes ideológiával.

A hírügynökség által megkérdezett szakértők figyelmeztetik a Néppártot, hogy a választások után meghozandó döntésnél azt is figyelembe fogják venni, Orbán további néppárti jelenléte mennyire késztetné a liberálisabb tagpártokat a néppárti család elhagyására. A Bloomberg kitér arra is, hogy az európai parlamenti választások után felgyorsulnak azok a tárgyalások, amelyek a következő hét évre szóló uniós költségvetésről szólnak. Ha Orbánt kizárják a Néppártból, nehéz jó megállapodást kötnie a Magyarországnak járó uniós támogatások ügyében.

Weber: ne kapjanak döntési lehetőséget a szélsőjobboldali kretének Európában!

0

Az én jövendő többségem a centrumban van – hangsúlyozta Manfred Weber, aki a Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozott. Az Európai Néppárt jelöltje Jean-Claude Juncker helyére elmondta a német lapnak, hogy a fő célja megakadályozni a szélsőjobboldali kreténeket abban, hogy politikailag felelős döntési pozícióba kerüljenek Európában.

Név szerint az Alternative für Deutschland pártot illetve Marine Le Pen asszony szélsőjobboldali tömörülését említette. Nyomatékosan kiemelte, hogy semmiképp sem kíván szövetséget kötni olyan szélsőjobboldali alakulatokkal mint a Liga Olaszországban vagy a PiS Lengyelországban. Ez az a két párt, mellyel Orbán Viktor igen jó kapcsolatot ápol, és melyeket alternatívaként tekint az Európai Néppárthoz képest.

A Fideszt az Európai Néppárt felfüggesztette. Orbán Viktor korábban osztrák típusú koalíciót javasolt az Európai Néppártnak vagyis szövetséget a szélsőjobboldallal. Ezzel szemben Merkel kancellár és utóda a CDU élén, akit a német sajtó AKK-nak rövidít, a berlini koalícióhoz hasonlóan olyan centrumot akar létrehozni Európában, mely megakadályozza a populizmus előretörését a kontinensen. A koalícióban számítanak a szocialistákra éppúgy mint a liberálisokra illetve esetleg a zöldekre is- nyilatkozta AKK Brüsszelben.

Manfred Weber a Fidesz felfüggesztésére utalva bírálta Timmermans szocialista vezetőt, mert sem Romániában sem pedig Máltán nem lépett fel határozottan a korrupt baloldali kormányzás ellen. Romániában Liviu Dragnea pártelnököt számtalan bírálat érte amiatt, hogy megfúrta a korrupció ellenes ügyészség vezetőjét. Az EU-ban most sokan azt szeretnék, ha a román ügyész asszony lenne az unió első főügyésze. Liviu Dragnea azonban kampányt folytat ez ellen! Málta szigetén felrobbantottak egy oknyomozó újságírónőt, aki a baloldali kormányzat korrupció gyanús ügyeit firtatta. A baloldali miniszterelnök mégiscsak a helyén maradt. Nem úgy mint Szlovákiában Robert Fico, aki hasonló helyzetben lemondásra kényszerült.

Manfred Weber bajor, a CSU politikusa. A felfüggesztés alkalmából Orbán Viktor úgy nyilatkozott: továbbra is támogatja jelöltségét az uniós bizottsági elnöki posztra. Az uniós pénzek elosztása szempontjából fontos, hogy ki áll az EU bizottságának az élén, és hogy az illető milyen politikai támogatást élvez. Manfred Weber a szélsőjobboldali kreténekkel szemben a centrumra számít Európában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK