Kezdőlap Címkék Orbán

Címke: orbán

„Orbánéknak még a vírusról is a haverok kitömése jut eszükbe”

A Demokratikus Koalíció tiltakozott az ellen az eljárás ellen, hogy Orbánék a Fideszhez közel álló vállalkozót bízott meg védőeszközök kínai piacon történő beszerzésére.  

„Sajtóértesülések szerint majdnem 6 milliárd forintnyi megrendelést nyert el védőeszközök beszerzésére az a kínai tulajdonú cég, aminek az Innovációs és Technológiai Minisztériumban tanácsadóként dolgozó Kovácsics Iván édesapja, idősebb Kovácsics Iván a stratégiai vezérigazgató-helyettese. A volt NAV-elnökhelyettes idősebb Kovácsics fia orbáni fürkészként vágott neki a Keletnek, hogy aztán egy apja cégének szóló, többmilliárdos megrendeléssel térjen haza.

A Demokratikus Koalíció felháborítónak tartja, hogy Orbánéknak még a vírusjárvány elleni védekezésről is a haverok zsebének kitömése jut eszébe. Felszólítjuk a Fideszt, hogy a klán további hizlalása helyett inkább az EU kétezer milliárdos vírusvédelmi támogatását kellene elfogadni – igaz, azt jóval nehezebben tudnák átjátszani a NER-lovagoknak.”

E sorok írója még a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető a regnáló kormány vagy a Fidesz támogatójának. Sőt.

Fogalmam sem volt eddig ki a Kovácsics család, mivel foglalkozik idősebb valamint ifjabb Kovácsics Iván. Na de a  gugli nekem is a  barátom.

Megtudtam, hogy Kovácsics  fürkészek jól eligazodhatnak a zavaros Kínában, mivel évek óta jelen vannak azon a piacon. Kellő hely és kapcsolati hálóval rendelkezhetnek, úgyhogy nem találok semmi kivetni valót abban, hogy Kovácsics fürkészek kapták megbízást a járvány leküzdéséhez szükséges termékek beszerzésére.

Mert például kétségtelen, hogy én velük szemben potom ötmilliárdért is elvállaltam volna, de

ha valamikor akkor most igazán szükséges a gyors cselekvőkészség, a hely és emberismeret, mert csak a halottak száma az egyetlen mértékegység melyben mérhető a fürkészés hasznossága. 

Ezt pedig úgy látszik jól csinálták.

Orbán azt hiszi, akinek többsége van, az azt csinál, mit akar

Donald Tusk néppárti vezető a német Spiegelnek adott interjújában azon a véleményének adott hangot, hogy az Unió akár fel is bomolhat a járvány okozta gazdasági válság miatt. Ennek elkerülése érdekében radikális ellenlépéseket sürget. 

Donald Tusk az Európai Néppárt (EPP) vezetője, aki korábban az EU Tanácsának elnöke volt úgy véli, hogy a Németországhoz hasonló országokat még inkább be kell vonni a koronavírus okozta válság utáni újjáépítés finanszírozásába. A SPIEGEL interjúban „blitzkrieg” -re, villámháborúra hív fel a gazdasággal kapcsolatban.

Tuskot hangsúlyozza az EU a koronavírus válság miatt akár kudarcot is vallhat.  A világjárvány mindenkit érint, és nem lehet elővenni bűnösöket. Ez nem az első válság az Európai Unió történetében, volt saját tapasztalata is a Tanács elnökeként, gondoljunk csak Görögországra és az euróra. Megszokta a válságokat.

„Néha az a benyomásom, hogy az EU csak a válságok leküzdésére van.”

Igaz azonban, hogy a világjárvány olyan kihívás amivel még sosem álltunk szemben.

Tusk az újságíró kérdésére elmondja, hogy ebben az évben dűlőre akarja vinni Orbán Viktor magyar miniszterelnök Fidesz pártjának az EPP-ből való kizárását. Még nem tudja mikor tárgyalja a gyűlés a kizárást, de szerinte eljött az idő a döntéshozatalra.

Orbán azt hiszi, akinek többsége van, az azt csinál, mit akar. A magyar kormányfő szeretné átalakítani a Néppártot, vagy annak egy részét a nemzeti-konzervatív, autoriter erők szövetségévé.

„Sajnos jelenleg nem az a helyzet, hogy ebben a politikai családban száz ellenfél jutna Orbánra.” – mondja.  A brexit és Trump időszakában élünk, a demokráciáért vívott harc globális. Ezért ébernek kell lennünk” – utalt Tusk a néppárti erőviszonyokra.

Orbán a vírustól való félelemmel bővíti erejét – mondja Tusk. Véleménye szerint az EU sorsa bizonyos mértékben függ Orbán féle autoriter vezetők ellen tett lépésektől.

Orbán Viktor a menekültválság kezdete óta vészhelyzeti eszközökkel kormányoz, az emberek félelmét pedig – legyen szó a migrációról, vagy a vírusról – a saját hatalma kiépítésére használja. Néhány intézkedés nyilvánvalóan jogos és jogszerű is, azonban a demokrácia szellemiségével ez már összeegyeztethetetlen.

„A történelem során sokszor láthattuk, hogy a politikusok a hatalmuk kiterjesztésére törvényeket használnak. Németországban ismerős lehet ez. Abban pedig biztos vagyok, hogy Carl Schmitt, aki például az antiszemita Nürnbergi Törvényeket a „Szabadság Alkotmányának” nevezte büszke lenne Orbán Viktorra” – fejtetteki véleményét Donald Tusk.

Hevesen kritizálja Lengyelország azon tervét, hogy a koronavírus válság ellenére megtartja akarja tartani az elnökválasztást.

Jarosław Kaczyński, a PiS párt vezetője veszélyesebb, mint Orbán – mondta Tusk.

Arra a kérdésre, hogy az olasz és a spanyol polgárok is mélyen csalódottak az EU-ban, és elfordulnak az uniótól azt benyomást keltik, hogy Brüsszel túl későn és túl habozóan reagált a koronavírusra Tusk elmondja, hogy ezt a két katasztrófa sújtotta országot az Európai Uniónak kötelessége megmenteni a gazdasági csődtől.

Orbán húsvéti imája

0

Óh istenem, a hatalmat már megadtad,
csak a felelősséget ne kelljen
keresztként hordoznom

Tucatnyi uniós eszköz van, amit használhatnánk

Újabb uniós forrásokról és támogatási eszközökről számolt be Ujhelyi István európai parlamenti képviselő a közösségi oldalán tartott rendhagyó sajtótájékoztatóján, amelyeket Magyarország a koronavírus elleni védekezésben használhat, de a kormány letagadja őket.

Ezzel az MSZP politikusa ismét cáfolta azokat a kormányzati állításokat, miszerint az Európai Uniótól hazánk semmilyen segítséget nem kap. „Jól érzékelhetően az ország jelentős része kételkedik Orbán Viktor és kormánya szavahihetőségében, erre az uniós támogatások kapcsán elhangzó súlyos hazugságok alapot is adnak – fogalmazott Ujhelyi, emlékeztetve arra, hogy a kormány hivatalos közlései szerint hazánk egyedül Kínától és a Türk Tanácstól kapott segítséget a koronavírus elleni felkészüléshez. Ujhelyi szerint ehhez képest tényszerűen bizonyítható, hogy az európai közösség közel kétezer-milliárd forintnyi forrás felhasználást teszi lehetővé Magyarország esetében. Ez egyébként, mutatott rá a szocialista EP-képviselő, annak a 37 milliárd eurós európai mentőcsomagnak a része, amelyről a fideszes EP-képviselők is szavaztak az Európai Parlament csütörtöki rendkívüli ülésén.

Ujhelyi korábban már bemutatta azt a levelet, amelyet Elisa Ferreira, a kohézióért és reformokért felelős biztos, valamint Nicolas Schmit munkahelyteremtésért felelős uniós biztos küldött még március elején Kásler Miklós és Palkovics László minisztereknek.

Ebben a levélben értesítették ki az Orbán-kormányt arról, hogy az első mentőcsomag részeként a magyar kormánynak nem kell visszafizetnie az európai strukturális és beruházási alapokból származó előfinanszírozások összegét, ami Magyarország esetében 861 millió euró. Sőt, a Bizottság döntése értelmében ez az összeg kiegészül a 2020-ra vonatkozó előfinanszírozási kerettel is, amely további 607 millió euró; vagyis nagyjából 520 milliárd forintnyi uniós forrás máris az Orbán-kormány rendelkezésére áll.

Ujhelyi István rámutatott arra is, hogy miközben Magyarország közel kétezer-milliárd forintnyi támogatásra (5,6 milliárd euró) számíthat a koronavírus kapcsán megnyitott európai mentőcsomagból, addig más tagországok ennél szerényebben kerettel számolhatnak. Csehország és Horvátország például „csak” 1,1 milliárd eurót kap, de nálunk kevesebb forrásra számíthat Románia (3 milliárd euró) és a súlyos krízisben lévő Olaszország (4,1 milliárd euró) is, egyedül Lengyelországnak jut a miénknél nagyobb uniós támogatási keret.

Az MSZP EP-képviselője szerint hazugság a kormány azon érvelése is, miszerint ezeket a pénzeket már előre lekötötték, ezért nem lehet átcsoportosítani. Ujhelyi az Európai Bizottság levelére hivatkozva cáfolta a Fidesz érveit, mondván egyértelmű, hogy a felszabadított összegről Magyarország még nem küldte el Brüsszelnek a számláit, vagyis ezeket a forrásokat igenis át lehet csoportosítani most a koronavírus elleni védekezésre, az Unió erre a lehetőséget megadta. „Felszólítom a kormányt, hogy számoljon el tételesen a nyilvánosság számára, hogy mire akarta elkölteni ezt az irdatlan mennyiségű pénzt!

Melyek azok a halaszthatatlan projektek, amelyek miatt a kormány nem akarja ezt az összeget a koronavírus elleni védekezésre fordítani!

Csak nem olyan pályázatokról van szó, amelyeket már a haveri körnek ígértek oda? Ha csak egy ilyen is van, akkor világossá válik, hogy a Fidesznek megint fontosabb volt Mészáros Lőrinc valamelyik cégét kitömni, mint kezelni a magyar családok helyzetét a járvány idején!” – fogalmazott közösségi oldalán Ujhelyi István.

Az MSZP európai politikusa a szombati sajtótájékoztatóján azt is közölte, hogy tizenkét különböző uniós eszköz és program áll rendelkezésre, amelyet a kormány használhatna a védekezésben, például az egészségügyi intézmények fejlesztésére vagy a munkahelyek védelmére. Ujhelyi megemlítette, hogy

a Miniszterelnökségnél például van egy olyan 13 milliárd forintos uniós keret, amelyet lakossági kommunikációra kötöttünk le, de most az EU döntése értelmében a koronavírus elleni védekezéshez is felhasználhatnánk.

Ujhelyi szerint hasonlóképp mozgósítható uniós összegek vannak például a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál (10 milliárd forint) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (64 milliárd forint) kasszájában is. A szocialista EP-képviselő hozzátette, hogy a Széchenyi2020-programban jelenleg 47 nyitott pályázat van, amelyeknek szinte mindegyikét a védekezésre is fel lehetne használni, ha erről a kormány meghozná a szükséges döntést. Ujhelyi István szerint a kormányzat ehelyett hazudik a magyar társadalomnak, hazudik az Európai Uniónak és hazudik az európai parlamenti képviselőknek is, pedig inkább a bizalmat kellene építenie az európai partnerek és a magyar emberek felé is ebben a súlyos válsághelyzetben.

„Orbán a korlátlan hatalomért nyúl”

„Orbán a korlátlan hatalomért nyúl” – ezzel a címmel közölt terjedelmes cikket a honlapján a szászországi közszolgálati műsorszóró. Megállapította: Magyarországot diktatúra fenyegeti, a magyar miniszterelnök ugyanis még több hatalmat akar, mint amennyit kétharmados parlamenti többsége biztosít neki.

Egy beterjesztett felhatalmazási törvény értelmében a miniszterelnök rendeleti úton, vagyis a parlamenti jóváhagyás nélkül kormányozhat, a törvényben foglalt két új bűnügyi tényállás értelmében a hamisnak minősített hírek terjesztését akár 5 évig terjedő börtönnel büntethetik, és a rendkívüli helyzet fennállása idején nem lehet választásokat tartani.

Orbán tehát biankó csekket kér a parlamenttől, és a jövő héten meg is kapja. A cikk Arató Gergelyt (DK) idézte, aki azt mondta: a törvény „korlátlan időre korlátlan hatalmat biztosít Orbánnak”.

Ellen Bos, az Andrássy egyetem politológusa szerint a lényeg az, hogy a vészhelyzetre az alkotmányban már előirányzott felhatalmazásokat ezzel korlátlan időre meghosszabbítják, és ez, akármeddig tartson is, hosszú távon a parlamentet gyengíti, és a végrehajtó hatalmat erősíti.

A szerző idézte a Momentum pártot is, amely a Facebookon egy németül is kitett posztban arra hívta fel a figyelmet, hogy a tervezett felhatalmazási törvény a halálos döfést jelentheti az egyébként is kritikus állapotban lévő magyar demokráciának.

A szerző abból, hogy a poszt németül is olvasható, azt vonja le, hogy a magyar ellenzék külföldről, mindenekelőtt az EU-tól vár segítséget.

Szól a cikk arról is, hogy számos civil szervezet és jogász szerint a tervezett törvényre nincs jogi ok, mert már jelenleg is az a helyzet, hogy a kormány nagy felhatalmazásokkal rendelkezik, döntéseit azonban a parlamentnek 15 naponként jóvá kell hagyni.

Bárándy Péter jogász szerint ehelyett a jogrenden kívül eső megoldást választottak.

”A kormány, ami a mi rendszerünkben egyetlen személyt jelent, fel akarja számolni az összes korlátozást, hogy ne maradjon egyetlen ellensúly sem”

– idézte a cikk Bárándyt a Hírklikk portálról.

Részletesen szólt az írás a törvény elleni petícióról, amelyet eddig több mint 90 ezer ember írt alá, valamint a TASSZ és mások figyelmeztetéséről, hogy a törvényben foglalt két új bűnügyi tényállást a kormány a véleménynyilvánítási és sajtószabadság korlátozására, újságírók bebörtönzésére használhatja ki.

Bukovics Márton, az Azonnali.hu munkatársa azt mondta, nem lát ilyen veszélyt, mert ehhez először is a szándékot kellene bizonyítani bíróság előtt, és a jelen helyzetben igen nehéz meghatározni, hogy mi a fake news. Bukovics szerint a felhatalmazási törvény mindenekelőtt politikai kommunikációs manőver, amennyiben az önkormányzati választások eredménye után Orbán meg akarja mutatni, hogy az ellenzék „Magyarország ellen van”, és Ő az ország egyetlen igazi védelmezője.

Részletezte a cikk az Európából érkező bírálatokat, valamint az Európa Tanács főtitkárának figyelmeztetését, és Orbán Viktor arra adott „lapidáris és arrogáns” válaszát.

A szerző rámutatott: a felhatalmazási törvény nem változtat az egészségügy nyomorúságos helyzetén, amely alulfinanszírozott, és amely semmit nem változott Orbán hatalomra jutása óta.

Végül idézte Kim Lane Scheppele megállapítását, amely szerint Orbán azon van, hogy már most biztosítsa magának az eszközöket ahhoz, hogy hatalmon tudjon maradni, ha a közvélemény az egészségügy helyzete és az elkerülhető áldozatok miatt ellene fordul.

Ara-Kovács Attila

Szombattól kijárási korlátozás

Magyarország egész területére kijárási korlátozást léptetnek életbe március 28. és április 11. között. Munkavégzés és az alapvető szükségletek céljából lehet elhagyni a lakóhelyeket – közölte Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott pénteki interjújában.

Az élelmiszerboltok, patikák, piacok és drogériák látogathatók lesznek. De a kormány Fb-oldalán lévő tájékoztatás szerint „65 év felettiek csak 9 és 12 óra között” látogathatják ezeket a helyeket – mások viszont ebben az időszakban nem.

Orbán szerint az eddigi korlátozások eredményesek voltak.

„A magyarok fegyelmezetten a társadalmi érintkezések méretét tizedére csökkentették”. A csökkenés most megállt, ezért a további előmozdítására lépett életbe a kijárási korlátozás. Ez hangsúlyozottan nem kijárási tilalom, amikor „egy légy sem repülhet ki”.

A kijárást engedélyező alapos okok között van, hogy a gyerekeket be lehet vinni az iskolák ügyeleteire, ahol ötfős csoportokban vigyáznak rájuk. Ki lehet menni a szabadba, csak tartsanak egymás között a távolságot. – sorolta Orbán, megjegyezve, hogy szabálysértés, ha nem tartják ezt a szabályozást, de „nem az a feladat, hogy büntessék az embereket. Azt kell elnyernünk, hogy meglegyen az együttműködés. A rendőröknek segíteniük kell az embereket, hogy betartsák a szabályokat, cél nem a kikényszerítés”.

Szükség esetén azonban akár 5 és 500 ezer forint közötti büntetés is kiszabható.

Határozatlan ideig

Az EU Bizottsága aggódik, az Európai Parlament képviselői dühöngnek amiatt, hogy a magyar kormány a korona-válsággal kapcsolatban olyan szükségállapot-törvényt akar elfogadtatni, amely Orbán miniszterelnöknek lehetővé tenné, hogy korlátlan ideig rendeleti úton kormányozzon – jelentette fő hírműsorában az ARD német közszolgálati televízió.

Kiemelte: Brüsszelben fokozódik a törvénytervezet miatti aggodalom, és egy szóvivő közlése szerint a kérdés szóba került a Bizottság szokásos heti ülésén is. „A bizottság nagyon szoros figyelemmel követi a magyarországi helyzetet” – mondta az illető.

Az Európai Parlamentből Daniel Casparyt, az uniós pártok képviselői csoportjának elnökét idézte a híradás. A CDU képviselője kijelentette: „Ez elviselhetetlen és elfogadhatatlan, példa arra, hogy válságos időkben egyesek visszaesnek a régi mintákba”. Caspary szerint Orbán tervei túlmennek mindenen, amit el lehetne képzelni.

Otmar Karas osztrák képviselő arra mutatott rá: „Az nyilvánvaló, hogy a határozott válságkezelés egyáltalán nem követeli meg a parlament működésének kiiktatását. Orbán a jelen válságot arra akarja kihasználni, hogy súlyosan megkárosítsa a liberális demokráciát és a jogállamiságot, ez pedig cinikus és gátlástalan hozzáállás.”

Végül a jelentés idézte Marija Burić, az Európa Tanács főtitkára állásfoglalását, aki hangsúlyozta: „Egy korlátlan ideig tartó, ellenőrizetlen rendkívüli állapot nem tudja garantálni, hogy tiszteletben tartsák a demokrácia alapvető elveit. Az állampolgári jogokat korlátozó szükségintézkedéseknek arányosnak kell lenniük azzal a veszéllyel, amely ellen irányulnak.”

ford.: Ara-Kovács Attila

Orbán járvány idején is csak Orbán

Az ellenzék, ha jól értem, igazán gáláns, mondhatni indokolatlanul gáláns ajánlatot tett a kormánynak. Nem tudom, minden bekerült-e ebbe az ajánlatba, amit a DK elnöksége tegnap nyilvánosságra hozott, vagy csak a harminc napos határidő.

Azért tartom ezt indokolatlanul gáláns ajánlatnak, mert a mi helyzetünkben, amikor a kétharmados fideszes többség gépiesen megszavaz mindent, amit Orbán elé tesz, a harminc napos határidőnek csak szimbolikus jelentősége lenne. Orbán a válaszában ezt ki is mondta, rámutatva arra, hogy a mögötte álló többség úgyis megszavazza.

Azért tartom indokolatlannak az ajánlatot, mert ha a kormány elfogadta volna, azt a hamis képet adná a közvéleménynek, hogy létezik a kormány fölötti parlamenti kontroll.

Orbán nem élt ezzel a gáláns ajánlattal. Ha jól értem a napirend előtt elhangzottakat, semmit nem változtatnak a benyújtott törvényjavaslaton. Nem fogadnak el időbeli korlátot. Nem mondtak le a büntető törvénykönyv módosításáról. Nem tartottak igényt az ellenzék támogatására.
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője újra felajánlotta azt, ha elfogadják a szimbolikus határidőt. (Szerintem rosszul tette.) Ők ezt elutasították.
Orbán a gazdasági intézkedésekben is ragaszkodik a saját szokásos logikájához. Adót és hiteltörlesztést enged el, mindenkinek és nagyvonalúan. Azt az ellenzéki követelést viszont, hogy hosszabbítsa meg és összegében is emelje a munkanélküliek ellátását, elutasítja. Azt mondja, hogy akinek megszűnik a munkahelye, azt abban segítik, hogy találjon magának másikat.
Nehéz elképzelni, hogy milyen új munkát talál magának a válság időszakában mondjuk egy idegenvezető, egy pincér vagy egy bárzongorista, akinek most megszűnik a munkája. Mivel a szolgáltató szektorban a most munkájukat elvesztők jó része nem munkaviszonyban, hanem önálló vállalkozóként dolgozik, nekik csak a jövedelempótló támogatás más, alapjövedelem-szerű formája segítene, amit a Párbeszéd javasol, de a kormány hallani sem akar róla.
Az ellenzéki hozzászólásokra adott válaszában is hű maradt magához Orbán. Be kell látni, hogy okosan, meggyőzően érvelt egyes, szerintem is elhibázott követelésekkel szemben, mint a kijárási tilalom vagy a hatósági árak ellen (az Országgyűlésben ma mindkettőt a jobbikos Jakab Péter követelte, de hatósági árakat rendszeresen szorgalmaz az MSZP is).
Ugyanakkor az ellenzékkel szembeni általános elutasító attitűdje jelent meg válaszának végén: nem érdekli őt, hogy mit csinál az ellenzék, neki csak az a fontos, hogy a 133 kormánypárti képviselő ott álljon mellette. Ott is áll.
Ott áll, és meg fogja szavazni a büntető törvénykönyv módosítását, amiről Orbán nem beszélt, de a kormány ragaszkodik hozzá. Én ezt, a „rémhírterjesztés” büntetésének súlyosbítását tartom a törvényjavaslat legveszélyesebb elemének. Ez a legvilágosabb jelzése annak, hogy

a járványhelyzetet a demokratikus jogok további korlátozására használják.

Én a másik ilyen jelzésnek azt tartom, ahogy katonákat küld a kiválasztott végekhez és járőrözni az utcákra. Ezt az ellenzékiek egyáltalán nem hozták szóba, miközben Orbán indító beszédében nagy jelentőséget tulajdonított a védekezés „katonai” vonalának. Egész retorikáján végigvonul a „katonás” illetve rendőri szemlélet, az egyenruhások állandó szerepeltetése, amihez hasonlót más országokban nem látunk.

Tájékoztató… megjegyzésekkel

Orbán Viktort megnyugtató intézkedésekről számolt be a kormányfő hétfő délelőtt ahol az Operatív Törzs napi ülésén maga is részt vett.

A kormányfő elmondta, hogy az igazolt 167 betegen túl számosan lehetnek fertőzöttek, hogy hányan még matematikusokkal és, virológusokkal sem lehetett megbecsültetni. Talán a tesztelések számának korábbi növelésével ez hibahatáron belül is megmondható lett volna.

A miniszterelnök a korábbiakkal ellentétben most konkrét számokat mondott az egészségügy eszközerőforrásainak és készletének mennyiségéről. és minőségéről.

Jelenleg napi 25 ezer maszk legyártására van kapacitás, de képesek az igény szerint növelni a napi mennyiséget és 1,5 milliós készletet felhalmoztak belőle. Azt nem részletezte milyen megoszlásban vannak a maszkok védelmi kategória szerint FSP1-2-3.

Azt sem lehet tudni néhány nap alatt honnan növekedett tovább (2560 db) a lélegeztető készülékek száma és ezekből  mennyi szabadítható fel a fertőzöttek számára mert a készülékekre nem csak a vírusfertőzésben szenvedőknek van szüksége.

66900 kórházi ágy áll rendelkezésre, de arról megint csak  nem kaptunk tájékoztatást, hogy ebből mekkora kapacitást lehet a fertőzöttek elkülönítésére, ellátására felhasználni.

Ja, és van 20 millió gumikesztyű is. Hogy ez pár vagy darab azt nem tudjuk.

Keddtől minden intenzív ágy mellett dolgozó megkapja a szükséges speciális maszkot. A hír csak ott hibázik, hogy napok óta azt zengték minden kórházi dolgozó megkapta a szükséges védőeszközt. Cinikusan kijelenthetjük, hogy az az egészségügyi dolgozó aki képes volt kedd előtt megfertőződni az ágyat kap a maszk helyett. A nem intenzív ágy mellett dolgozók sebészi maszkot kapnak, ők meg magukra vessenek és imádkozzanak.

Közel húszezer orvos, rezidens és bevethető hallgató áll rendelkezésre azt azonban nem tudni ebből hány fő aki közvetlenül a vírus legyőzésére fogható hadba.

A 65 év alatti rendőri erőkből 70 ezer fő van Orbán szerint. Utánanézve sehol nem találtunk 39 ezernél magasabb rendőri létszámról szóló feljegyzést, sőt ebben a számban már benne van minden polgári ruhás nyomozó és vizsgáló is.

Az egyéb bevethető, (hál’isten) fegyvertelen ember 45 ezer fő.

De nyugodjunk meg a 23 950 hivatásos katona, 9381 tartalékos, valamint több mint tízezer olyan katona, akik öt éven belül szereltek le.

Megnyugodtunk.

Orbán az eddigieken túl újabb hat pontból álló gazdasági mentőcsomagot is felvázolt.

1. Fenntartják a veszélyhelyzet ideje alatt lejáró gyes-, gyed-jogosultságokat.
2. A veszélyhelyzet idejére mentességet biztosítanak a március 20. előtt keletkezett kata-adósságokra.
3. A taxisok után további több mint 80 ezer kisvállalkozás kap mentességet a kata-járulékfizetés alól. (A tevékenységi körök listája a hamarosan megjelenő rendeletben lesz olvasható.)
4. A magyarországi médiaszolgáltatók mentességet kapnak a kieső reklámbevételek miatti adóbefizetésre.
5. Felfüggesztik az adótartozások behajtását a veszélyhelyzet idejére.
6. Szintén felfüggesztik a kilakoltatásokat és a lefoglalásokat.

Reméljük a fentiek a borús előrejelzések ellenére is sok emberen segítenek.

Stan wojenny – Hadiállapot

A cím lengyel kifejezés, szó szerint hadiállapotot jelent, bár annak idején magyarra szükségállapotnak fordították. A fiatalabbak már nem emlékeznek rá, de a mi történelmi tudatunkhoz hozzátartozik: 1981 december 13-án hirdette ki Lengyelországban Jaruzelski tábornok, pártfőtitkár és miniszterelnök, hogy megállítsa a kommunista pártállam szétesését és törvényen kívül helyezze a Szolidaritás szakszervezetet.

Arról jutott ez eszembe, hogy az Orbán-kormány most 140 vállalatot „a hadsereg ellenőrzése alá von”, katonatiszteket küld ki a kiválasztott, stratégiai jelentőségűnek minősített vállalatokhoz az „operatív törzs”. Az 1981-es lengyel szükségállapot esetében láttunk hasonlót, ott helyeztek minden nagyvállalatot a hadsereg ellenőrzése alá, de hát ott katonai junta (Wojskowa rada ocalenia narodowego, a nemzet megmentésének katonai tanácsa) vette át a főhatalmat az országban. Figyelem a médiát, az internetet, de egyetlen európai ország esetében sem hallottam, hogy a járvány elleni intézkedésekben ilyen feladatot róttak volna a hadseregre.

Igaz, olyat sem láttam máshol, hogy magas rangú rendőrtiszt vezetné a járványügyi intézkedésekről folytatott kormányzati kommunikációt, de még olyat sem, hogy „operatív törzsnek” nevezzék a járványügyi intézkedéseket koordináló kormányzati szervet.

Persze, nem minden európai országról vannak ismereteim.

Az eddig politológusként ismert Farkas Örs, aki most a miniszterelnökség egyik szóvivője, képtelen volt Bolgár Györgynek a Klubrádió adásában megindokolni, hogy miért kell a katonatiszteket a vállalatokhoz küldeni. Mint ahogy azt sem, miért kell katonai őrjáratokat küldeni az utcákra.

Én egyetlen magyarázatot tudok: Orbán Viktor, a „vezénylő tábornok” erőteljes vonzódását mindenféle fegyveres intézményhez: katonasághoz, rendőrséghez.
És még egy megjegyzés egy hírhez. Most hallom, hogy Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója fordult a nagy könyvkereskedő cégekhez és könyvkiadókhoz, hogy bocsássanak rendelkezésre könyveket a karanténba zárt emberek számára. Maga a könyvakció rendben volna, csak egyet nem értek. A megkeresés a könyvkiadók és könyvterjesztők egyesületéhez érkezett. Miért Demeter Szilárdtól? A kormány bármely hivatala közvetlenül is fordulhatott volna az egyesülethez. Az, hogy Demeter Szilárdra bízták a feladatot, azt mutatja: őt a kormány az egész kultúra, benne a könyvszakma főnökének tekinti már az Orbán-kormány.

Érzek némi rokonságot Demeter szerepe és a katonatisztek vállalatokhoz küldése között.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK