Kezdőlap Címkék Orbán

Címke: orbán

Jogállamiság vagy mentőcsomag?

Brüsszelnek választania kell – legalábbis ez a véleménye a Bloomberg egyik szerzőjének. Andreas Kluth, a Handelsblatt nemzetközi kiadásának főszerkesztője, aki Németországban él. Úgy látja, hogy Merkel kancellár feladja a jogállamiság védelmét annak érdekében, hogy minél gyorsabban elfogadják az uniós költségvetést és a 750 milliárd eurós válságkezelő csomagot. A szerző szerint ezzel az Európai Unió a vesztébe rohan…

Orbán és a 6 milliárd euro

A magyar miniszterelnök számára a német elnökség kompromisszumos javaslata sem elfogadható. Kockára teszi-e a 6 milliárd eurós európai támogatást Orbán Viktor? Ez egyáltalán nem valószínű hiszen Magyarország Lengyelországgal együtt mindig az élen járt az uniós pénzek megszerzésében. Most ráadásul fokozottan szüksége is van erre a magyar miniszterelnöknek: a Covid-19 járvány sokkal súlyosabb mint ahogy korábban a hatalom gondolta és az ennek következtében kialakuló gazdasági válság is sokkal mélyebb mint ahogy azt hivatalosan beismerik.

2022-ben választásokat tartanak Magyarországon, és Orbán Viktor népszerűségének aligha tenne jót, ha addig csökkenne az életszínvonal.

A hatalom egyik legfőbb bevételi forrását is az uniós pénzek jelentik. Ezért a magyar miniszterelnök zsarolása üres blöff, amely mögött nem áll semmiféle gazdasági realitás viszont ellenfeleinek jó ismerete igen. Orbán Viktor pontosan tudja, hogy Olaszországnak és néhány más uniós államnak még nála is jobban kell a válságkezelő program pénze. Ez az idegek háborúja, melyet háttéralkuk döntenek el Brüsszelben és másutt. Orbán Viktor minden bizonnyal már megállapodott Angela Merkel kancellárral, ezért a mostani nyilatkozat háború nem más mint PR színjáték.

A brüsszeli bizottság elnökasszonya továbbra is bízik az Orbán által bírált alelnökben

Hazai kommunikációs használatra a brüsszeli térfélen csatázik Orbán Viktor kormányfő és hű fegyverhordozója Varga Judit igazságügyminiszter.

Sajtóértekezletén közölte a brüsszeli bizottság szóvivője. Akit amiatt faggattak erről, mert Orbán Viktor miniszterelnök nyíltan az alelnök leváltását kezdeményezte mondván:
„megsértette Magyarországot!” Vera Jourova cseh biztos a brüsszeli bizottság egyik legkényesebb posztján teljesít jól: hozzátartoznak a jogállammal és a korrupcióval kapcsolatos ügyek, melyek ugyancsak nyugtalanítják a magyar miniszterelnököt. Korábban Vera Jourova úgy fogalmazott, hogy, amennyiben

„Magyarország nem hallgatja meg a józan ész szavát, akkor a pénz szavát biztos megérti majd!”

Az OLAF vizsgálatai szerint messze Magyarország a legelső azon a szomorú listán, melyen az európai pénzek problematikus elköltését tartják nyilván. Sok uniós tagállam vezetőinek az a véleménye, hogy korlátozzák az EU pénzek kifizetését azoknak a tagállamoknak, ahol a kormány nem tartja be az uniós előírásokat.

Német kompromisszum

Magyarország és Lengyelország vétóval fenyegetőzik, ezért a német elnökség olyan javaslatot terjesztett elő, mely nem köti a jogállami normák betartásához az uniós pénzek kifizetését. Ez zavarja a legjobban Orbán Viktor miniszterelnököt.

Vera Jourova biztos asszony más kérdésekben is kihúzta a gyufát: már az Index botrány idején közölte, hogy permanens kapcsolatban áll a kormányzat által fenyegetett szerkesztőséggel. Többször bírálta a magyar kormányt a sajtószabadság korlátozása miatt. A cseh biztos leváltását ezért is kezdeményezte a magyar miniszterelnök, aki az uniós jog pompás ismerőjeként pontosan tudja: akciójának csekély esélye van a sikerre! Viszont hazai használatra hatásos PR akciót folytathat, és elvonhatja a figyelmet arról a kínos problémáról, hogy amennyiben Magyarország nem kapja meg a várva várt euró milliárdokat Brüsszelből, akkor a magyar gazdaság is meginoghat. Akkor pedig képtelen lenne tartani az életszínvonalat, és ez nem lenne a legjobb előjel a 2022-es választások előtt.

Másképp kell reagálni Orbán illiberális politikájára!

A magyar miniszterelnök ma azért bírálja elsősorban a liberális demokráciát, mert az nem alkalmas az identitás megerősítésére és növekvő egyenlőtlenséget teremt, amely aláássa a társadalom stabilitását – Timothy Garton Ash politológus, aki annak idején Orbán Viktort is tanította Oxfordban, erre hívja fel a figyelmet a Der Spiegelnek adott interjújában.

A liberális demokrácia híveinek épp ezért korszerűsíteniük kell nézeteiket, hogy hatékony válaszokat találjanak Orbán és a Kaczynski bírálatára.

A német modell

A brit politológus a németek sikeres modelljének elemzését és reklámozását javasolja mondván, hogy az NSZK eredményes volt az NDK átalakításában és megteremtette Európa első számú nagyhatalmát. Németország ma stabil liberális demokrácia, melyet jóval kevésbé fenyegetnek populista tendenciák mint az Európai Unió déli és keleti tagállamait.

Pénz híján a német modell csak álom marad

Németországban a liberális demokrácia azért stabil, mert a lakosság 80%-át alkotó középosztály jólétben él. Ezért a szélsőséges Alternative für Deutschland nem képes áttörni, és nem jelent igazi politikai veszélyt. Ámde Európa keleti és déli részén a gazdasági helyzet sokkal rosszabb: a lakosság igen jelentős része él az európai szegénységi küszöb alatt – 1000 euró/fő /hónap. Ilyen körülmények között tág tere nyílik a populista pártoknak, melyek az EU-t teszik felelőssé azért, hogy a lakosság többségének életszínvonala nemcsak, hogy gyenge, de még romlik is a válság miatt. Ha tehát a liberálisok hatékonyan akarják bírálni Orbán Viktor politikáját, akkor életképes gazdasági – társadalmi alternatívát kellene kínálniuk az EU gyenge tagállamai számára, melyek egy frusztrált társadalommal néznek szembe, amely hajlamos hitelt adni a populista politikusok ígéreteinek.

Orbán mindent Trump győzelmére tesz fel

Nincs B tervem – nyilatkozta a magyar miniszterelnök a Reuters hírügynökségnek. A számításaim jók, ezért Trump győz novemberben. Azért vagyok sikeres a politikában 30 éve, mert jók az A terveim – mondta Orbán Viktor.

Ha mégiscsak a demokraták győznének, akkor kevésbé szívélyesek lesznek a kapcsolatok Magyarország és az USA között.

Az Európai Uniónak tisztáznia kell a kapcsolatát az Egyesült Államokkal mind kereskedelmi mind katonai téren. Európának saját hadseregre van szüksége – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Oroszországgal kapcsolatban az EU helytelen politikát folytat: kereskedelmi szankciókat alkalmaz miközben katonailag gyenge. Pont fordítva kellene: jó kereskedelmi kapcsolatokra kellene törekedni Oroszországgal miközben katonailag nagyon keménynek kellene lennie az Európai Uniónak Moszkvával szemben. Emiatt üdvözölte, hogy az USA csapatok állomásoztat Lengyelországban, de hozzátette: Magyarországnak nincsen erre szüksége, mert nálunk nincs orosz fenyegetés.

Magyarország nem lép ki az EU-ból

Orbán Viktor bátor lépésnek nevezte a britek távozását az Európai Unióból, de hangsúlyozta, hogy Magyarország nem követi ezt az utat. Arról nem ejtett szót, hogy az Európai Unió hatalmas összegeket küld Magyarországra, melynek jelentős részét a magyar miniszterelnök és a hozzá lojális oligarchák nyúlják le.

Orbán elvetette Brüsszel migráns politikáját és újra állást foglalt a multikulturális társadalommal szemben.

A Reuters végül megállapítja: Orbán tízéves uralma után komoly fenyegetéssel néz szembe, mert a korona vírus járvány Magyarországon is válságot idézett elő. Ez pedig jelentős mértékben befolyásolhatja az esélyeket a 2022-es választásokon.

Orbán ugyanaz

Kevesen emlékeznek már a Horn-kormány és ellenzéke között a földtörvény ügyében kialakult 1997-es konfliktusra. Horn Gyula miniszterelnök a földtörvény olyan módosítását kezdeményezte, amely – szemben ennek az MDF-kormány utolsó törvénye általi megtiltásával – lehetővé tette volna, hogy gazdasági társaságok is földtulajdonhoz jussanak, és ne csak természetes személyek.

Az MDF – akkor már kicsiny ellenzéki párt – népszavazást kezdeményezett a törvényjavaslat ellen, s az ellenzéki pártok – az MDF, a Kisgazdapárt, a KDNP és a Fidesz – rövid idő alatt 300 ezer aláírást gyűjtött össze. A kormány kész volt tárgyalni az ellenzékkel a földtörvény-módosítás kompromisszumos megoldásáról, és Pokorni Zoltánnal, a Fidesz akkori frakcióvezetőjével sikerült is megállapodni. Orbán azonban az ellenzéki pártok közös frakcióülésén mindenkit meggyőzött, hogy nem szabad kompromisszumba belemenni, a kormányt teljes meghátrálásra kell kényszeríteni, meg kell alázni. Így is történt, a kormány visszavonta a törvényt.

Miért idézem ezt fel több mint két évtizeddel később?

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke néhány napja bemutatta a Bizottság új, kompromisszumos migrációs koncepcióját. E szerint a déli államokba érkezett menekültek ügyében néhány nap alatt kellene lefolytatni a menekültügyi eljárást, és azokat, akik menedékjogot kapnak, csak azon tagállamok között osztanák el, akik készek őket fogadni. Akik erre nem készek, azoknak a visszautasított menedékkérők kitoloncolását kellene lebonyolítaniuk. Nincs tehát kötelező kvóta, a javaslat tudomásul veszi, hogy a tagországok egy része nem hajlandó menekülteket fogadni.
Orbán – Babiš cseh és Morawiecki lengyel miniszterelnök társaságában – elutazott Brüsszelbe Ursula von der Leyenhez, és azonnal nemet mondott a kompromisszumra

„Hiába nevezik át a kvótát, attól még kvóta marad”

-, mondta a találkozót követő sajtóértekezleten. Nem fogadja el, hogy a menedékkérők egyáltalán beléphessenek az Unió területére, és itt döntsenek a kérelmükről, szerinte a menedékkérelmeket csak az EU határain kívül lehessen benyújtani. Magyarul, az Orbán-kormány mai gyakorlatát kívánja az egész EU-val elfogadtatni.

Orbán ma is ugyanaz, mint huszonhárom évvel ezelőtt. A politikai ellenfelet – akkor a Horn Gyula vezette MSZP–SZDSZ kormányt, ma az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot – teljes meghátrálásra akarja kényszeríteni, nem hajlandó semmiféle kompromisszumra.

Világ autokratái egyesüljetek!

Trump újraválasztásáért szurkol minden autokratikus vezető a világon – állapítja meg a Financial Times. Magyarországon Orbán Viktor miniszterelnök már 2016-ban is letette a voksát Donald Trump mellett, most sietett megújítani ezt a támogatást.

Az USA elnöke nyíltan dicsekszik, hogy milyen jó a személyes kapcsolata olyan vezetőkkel mint Vlagyimir Putyin, Recep Tayip Erdogan vagy épp Kim Dzsong un. Akik a maguk részéről szintén nagy elismeréssel nyilatkoznak az USA elnökéről. Ezzel szemben az USA európai szövetségesei ugyancsak visszafogottak: Merkel kancellár és Trump viszonya közismerten fagyos. Bár Richard Grenell, az USA ex berlini nagykövete úgy nyilatkozott, hogy a saját szemével látta amint Donald Trump elbűvöli Angela Merkelt, ennek a Rómeó és Julia sztorinak kevesen adnak hitelt. Miért e furcsa kettősség?

Trump a kétoldalú kapcsolatok híve

America First elképzelése mögött az az elképzelése áll, hogy a világon mindent az Egyesült Államok érdekeinek kell alárendelni. Ez nem különbözik oly nagyon a korábbi elnökök nézeteitől, de azok udvariasabbak voltak és igyekeztek elfedni ezt a szándékot. Trump nyíltan felvállalja ezt a nacionalizmust. Ezért követi őt oly lelkesen az autokraták serege. Ha ugyanis át lehet lépni a nemzetközi szerződéseket a nemzeti érdekre hivatkozva, akkor ez felhatalmazást ad minden autokratának és diktátornak, hogy rugalmasan értelmezze a törvényeket külföldön és belföldön egyaránt.

Káosz

Mindez kaotikus világhoz vezethet el, amely a Covid-19 vírus járvány következtében amúgy is súlyos válságban van. Az autokrata vezetési stílus ugyanis gyors önkényes döntések sorozatát jelentheti. Jól látszott ez akkor amikor Trump elnök, aki Kína ellenes kampánnyal nyert választást 2016-ban, díszvendég lett Pekingben a Tiltott városban, majd brutális kereskedelmi háborút indított Kína ellen. Közben megüzente Hszi Csinping elnöknek: mindez csak a választási kampány része. November után újra békülhetnek…

Orbán – Frankenstein

„Dr. Frankenstein egy olyan szörnyet hozott létre, amelynek a testrészei külön-külön rendben vannak. Csak az egész az, ami problematikus!” – így jellemezte a nemzeti együttműködés rendszerét Rui Tavares, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.

A portugál politikus volt az az Európa Parlamenti képviselő, akit megbíztak azzal, hogy elkészítse a jelentést a magyar demokrácia állapotáról 2012-ben. 2010 óta a magyar demokrácia állaga folyamatosan romlik – ebben megegyeznek azok, akik elmondták a véleményüket a Politiconak. Az Európai Unió a hónap végéig terjeszti elő álláspontját a 27 tagállam belső helyzetéről, a jogállami normák betartásáról. Bár vizsgálat csak két tagállam: Magyarország és Lengyelország ellen folyik, de sokan vérszemet kaptak amikor látták, hogy Orbán Viktor meg tudja valósítani autokrata elképzeléseit annak ellenére, hogy Brüsszel ezeket határozottan ellenzi.

Miért nem tudja Brüsszel megállítani Orbánt?

A Politico összeállításában a nyilatkozók többsége ennek okát elsősorban abban látja, hogy a Fidesz még mindig tagja az Európai Néppártnak, amelynek a frakciója a legerősebb az Európai parlamentben. Barroso egykori bizottsági elnök szerint ennek nem volt jelentős szerepe, de az összes többi nyilatkozó másképp látja az ügyet. Azt is hangsúlyozzák, hogy a migráns politika megítélésében Orbán sok politikai szövetségest szerzett az Európai Unióban, és ez elősegítette az autokrata rendszer megteremtését Magyarországon.

Német támogatás

A Politico nem foglalkozik a gazdasági érdekekkel pedig ezek meghatározóak Orbán Viktor politikai pályafutásában. A magyar miniszterelnök kivételesen szoros kapcsolatot épített ki a német autógyárakkal, melyek munkahelyek ezreit teremtették meg Magyarországon. Az Audi és a Mercedes jelentős kormányzati támogatásban részesül, cserébe viszont Merkel kancellárt arra ösztönzik, hogy fogadja el Orbán politikáját. Ennek a támogatásnak meghatározó szerepe van a magyar miniszterelnök Európa politikájában, amely szemben áll Brüsszellel. A magyar miniszterelnök abban bízik, hogy a németek befolyása az Európai Unióban meghatározó. Amíg ők megtalálják a számításukat Magyarországon addig az uniós bírálatoknak nemigen lesz foganatja. A mostani gazdasági válság felboríthatja ezeket a számításokat, de amikor egész Európa 1945 óta a legnagyobb krízissel kénytelen szembenézni akkor a magyar jogállamiság kérdése aligha képez majd abszolút prioritást Brüsszelben.

Orbán fel akarja számolni az ellenzéki sajtót

A New York-i Bloomberg tudósítójának Varga Zoltán nyilatkozott, aki egy kis média birodalom tulajdonosa. Nemrég vásárlási ajánlatot kapott, amely véleménye szerint kormányközeli vállalkozóktól érkezett. Ezt visszautasította, de azóta azt tapasztalja, hogy a titkosszolgálat rajta tartja a szemét.

Varga Zoltán birtokában van a 24.hu portál, amelynek népszerűsége jelentősen megnőtt azt követően, hogy kormányközeli hatalomátvétel történt az Indexnél.

A nyár folyamán két kéretlen ajánlatot kapott – egyet magyar, másikat külföldi befektető – cége megvásárlására. Varga úgy vélte, hogy a két férfi Orbán Viktor miniszterelnök közvetítője, bár nem akarta azonosítani őket.

Varga szorongása a koronavírus-járvány idején kopott idegeket tükrözheti, amely rekord recesszióba taszította a magyar gazdaságot. Varga aggodalma, hogy a megfélemlítés célpontja, sokat elmond az országról egy olyan vezető alatt, aki a bíróságok, a jegybank, az oktatás és a média felett befolyását kibővítheti, a kommunista korszak óta nem látott támadással. Elmondta, hogy mostanság két férfit is látott párszor a háza előtt sötétített ablakú autóban ülni.

A Varga által 2014 óta vezetett Centrál Média Group 25 nyomtatott magazint és 19 online kiadványt üzemeltet, összesen 650 embert foglalkoztatva. A társaság szerint elérik Magyarország 10 milliós lakosságának felét.

Állítja, hogy ez fontos emberré teszi őt egy olyan országban, amelyet az Európai Unió a jogállamiság és a demokrácia aláásása miatt vizsgál.

A Bloomberg 2017-es interjújában Varga némi bravúrral beszélt titkáról, mely szerint Orbán indulásakor boldogulni tudott mint mondta akkor „afféle naiv” lélek volt. Miután találkozóra hívta, egyszer személyesen találkozott Orbánnal, és Orbánt félelmetes politikusnak nevezte, aki mélyen megérti és tiszteli a hatalmat.

Abban az évben a versenyhatóság blokkolta azt az egyezményt, amelynek eredményeként a független sajtó megerősödött volna a Bertelsmann SE RTL-jében – a legnézettebb kereskedelmi tévécsatornában -, és részesedést vásárolt volna a Varga online média üzletágában.

„Határozottan alábecsültem, hogy a kormány hogyan fog nyomulni a média túlsúly megszerzéséért” – mondta Varga. Azt mondta, mostanra egyértelmű, hogy „mindenképpen szeretnének egyfajta orosz stílusú, ellenőrzött médiatájt.”

Ez a nyár különösen nehéz volt a független média számára Magyarországon.

Az Index, az ország legolvasottabb, 1999-ben létrehozott hírportálja ellen a kormányzat júliusban lépett fel, előbb főszerkesztőjét kirúgták, mert azt állította, hogy a portál függetlensége veszélyben van. Ezt egy szervezeti átalakítás követett, miután a kormánypárti vezetők befolyást szereztek a portálon. Az Index teljes szerkesztősége tiltakozásul kilépett.

Szeptember 11-én az állami médiaszabályozó – teljes egészében Orbán fideszes pártjának kinevezettjei vezetésével – a múltbeli szabálytalanságokra hivatkozva nem akarja meghosszabbítani Magyarország egyetlen ellenzéki rádiójának, a Klubrádió frekvencia engedélyét. A Klubrádió elleni a döntés a média pluralizmusa elleni támadás volt.

„A média kormányzati ellenőrzésének mértéke Magyarországot egyedülállóvá teszi Európában” – mondta Polyák Gábor, a dél-magyarországi Pécsi Tudományegyetem kommunikációs és médiatudományi osztályának vezetője.

Magyarország a World Press Freedom Index 89. helyére esett az idén a 2010. évi 23. helyről, amikor Orbán egy nacionalista menetrenddel tért vissza a hatalomra, ami arra késztette Donald Trump amerikai elnököt, hogy Orbánt  „ikertestvérének” nevezze.

A kormány „szisztematikusan felszámolta a média függetlenségét, szabadságát és pluralizmusát, eltorzította a médiapiacot és megosztotta az ország újságírói közösségét” – áll a legfrissebb civil egyesületek jelentése szerint, köztük a Riporterek Határok Nélkül és az Újságírók Védelmével foglalkozó Bizottság részéről. Decemberben jelent meg egy magyarországi misszió után.

Orbán politikája az Európát uraló „liberális” erők visszaszorítására irányul. Az EU, amely évente dollármilliárdokat terjeszt Magyarországra, hogy segítse a gazdagabb nyugati tagok felzárkóztatásában, azzal fenyegetett, hogy csökkenti a finanszírozást, de semmi sem vált be.

Varga szerint az EU nem tett eleget Orbán politikájának megállítása érdekében, és azzal bátorította, hogy nem lépett fel határozottan.

Orbán hatalmi központosításának kulcsa Európa legnagyobb propagandagépezetének felépítése volt, amelyet 2018-ban pecsételtek meg, amikor közel 500 sajtóorgánumot – nyomtatott, digitális, televíziós és rádiót – egyesítettek egy alapítvány alá azzal a céllal, hogy elterjesszék Orbán politikai márkáját.

Bár Varga istállójában megtalálhatók a női életmódnak, lakberendezésnek és a National Geographic magyar nyelvű változatának szentelt kiadványok, a 24.hu-t is tartalmazza. Az Index bekebelezése után ez a legolvasottabb politikai híroldal, amely naponta csaknem egymillió olvasót vonz.

Világos, hogy Varga most tövisként áll a vezetés oldalán. A kormánypárti üzletek az elmúlt hetekben olyan cikkeket kezdtek megjelentetni, amelyek Vargát egy „tipikus vörös báróhoz” hasonlították. Ezt a kifejezést Orbán korábban az ellenzéki pártokhoz kötődő üzletemberek, például a szocialisták kifejezésére használta.

A 24.hu újságírói nem voltak nyugtalanok, és folytatták a kormánykritikus tudósításokat, ideértve az uralkodó elit körében folyó részrehajlást és a korrupció feltárását.

Orbán számára ez azért különösen veszélyes, mert a koronavírus-járvány újbóli fellendülésével és a recesszióval küzd, és ennek közvetlen kihatása lehet a 2022-ben, amikor negyedik egymást követő ciklust kívánja megnyerni. Az ellenzéki pártok megfogadták, hogy közös jelölteket állítanak be, miután a tavalyi helyi választásokon kötött szövetség Orbánnak több addig vezetett város elvesztését okozta.

Varga szerint most elvi kérdés, hogy kitartson-e az üzlet mellett. Nem fogakarja eladni.

„Erkölcsi kötelességem, hogy ezt ne tegyem”

– mondta Varga. Sikeres üzletember vagyok, és megengedhetem magamnak.

A kormányszóvivői iroda nem volt hajlandó válaszolni Varga állításaira. „A kormány nem foglalkozik a médiapiaccal kapcsolatos kérdésekkel” – mondta e-mailben. Havasi Bertalan, Orbán szóvivője nem válaszolt az e-mailre, amelyben választ kért.
A Bloomberg sem tudot hitelt érdemlő választ kapni arra, hogy a kormány megkörnyékezte e Varga cégét.

Putyin a példakép

Orbán Viktor olyan médiát akar mint az orosz elnök – hangsúlyozza Varga Zoltán. Oroszországban a független sajtó gyakorlatilag megszűnt: egyetlen központból irányítják a médiát éppúgy mint a szovjet időkben. A renitens újságírókat kirúgják vagy néha még meg is gyilkolják. Putyin bírálata elképzelhetetlen, a rendszer iránti lojalitás a fennmaradás alapfeltétele. A titkosszolgálat emberei mindenütt ott vannak a médiában – éppúgy mint a szovjet időkben.

2022 közel van

A magyar miniszterelnök brutális nyomulását a média teljes átvételére az motiválhatja, hogy a Covid-19 vírus járványt követő gazdasági válság akár a 2022-es választásokig is elhúzódhat. Akkor pedig Orbán Viktornak aligha lesz módja, hogy megvásárolja a szavazópolgárok millióinak jóindulatát mint korábban. Ebben a légkörben a korrupciós ügyek bírálata sokkal nagyobb negatív visszhangot váltana ki hiszen a szavazópolgárok döntő többségének megélhetési problémái vannak. A kormányzati karmester által vezérelt média erről terelheti el a figyelmet, mert különben fennáll a veszély a miniszterelnök számára, hogy az elégedetlen szavazók az ellenzékre voksolnak annak ellenére, hogy életképes alternatívát ott sem látnak.

Gábor György: Villámkommentárok Orbán mai irományához.

1. „Óraműpontossággal járőröző libernyák határőrök”, vagyis a libernyákok teljes offenzívában:

„Kiutasítás az akadémiai életből, állásvesztés, megbélyegzés, egyetemi vesszőfutás, a példák lassan mindennaposak.”

– Hát persze, mintha kézi vezérelte udvari történészei azt írták volna, hogy a 380-ban kiadott vallási rendeletében a kereszténységet államvallássá tevő Nagy Theodosius (aki a törvénykönyvében keményen szigorította az eretnekek, a zsidók és a pogányok, vagyis a nem keresztények helyzetét), szóval Theodosius birodalmában borzalmasan üldözték a keresztényeket.

2. A Nyugat-imádók hamarosan csalódni fognak, s „hamarosan indul a visszasomfordálás. Mint Moszkvából egykoron.” – Meglehet. Én viszont most még a Moszkvába visszasomfordáló Orbánt érzékelem.

3. „A konzervativizmus és liberalizmus mai összekeveredése arra vezethető vissza, hogy a totalitarizmus elleni nagy csatákban a konzervatívok és a liberálisok félretették lényegbe vágó és akkor még nyilvánvaló különbözőségeiket. Félretették és szövetséget kötöttek a közös ellenséggel szemben.” – Így igaz.

Miként ma is egy totalitárius egypártrendszer leváltása vált szükségessé Magyarországon.

4. „Akik azt állítják, hogy a hatalmi ágak szétválasztását… vagyis a jog uralmát, jogállamot csak a liberalizmus szellemi keretei között lehet elgondolni és csak a liberális demokrácia eszközével lehet megvalósítani, azok tévednek.” – A hatalmi ágak szétválasztásának montesquieu-i elve Orbán illiberális demokráciájában is maradéktalanul érvényesül. Ennek mindenki által érzékelhető egyértelmű és vitán felül álló jele a futballstadionok díszpáholyában közös zacskóból szotyolázó miniszterelnöknek és legfőbb ügyészének bukolikus kettőse.

5. „A liberálisok – itt nem részletezendő, Kantig visszanyúló filozófiai megfontolásból – azt hiszik, hogy minden országot, azokat is, amelyeket ma nem liberális demokráciaként irányítanak, arra kell kényszeríteni, hogy elfogadják ezt a kormányzati formát.” – Megjegyzés a kollégáimnak: Drágáim, melyikőtök engedte át Lánczi Andrást a Kant-vizsgáján? Ez az akkori galamblelkületű vizsgáztatónak minimum ötven év pluszt jelent majd a purgatóriumban. „Itt nem részletezendő megfontolásból…” Bizonyára a vizsgáján sem részletezte a Kantra vonatkozó megfontolásait.

6. „Egymásnak feszülnek politikáink abban a kérdésben is, amit elegánsan szubszidiaritásnak szokás nevezni Brüsszelben. A liberálisok szerint az a jó, ha minél több nemzeti kormányzati hatáskört ruházunk át a nemzetközi szervezetekre.” –

Vagyis azt állítja, hogy a szubszidiaritás elve a nemzeti kormányzati hatáskör átruházása a nemzetközi szervezetekre. Épp ellenkezőleg! A szubszidiaritás elvét az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikke fekteti le, kimondva, hogy a döntések meghozatalára az állampolgárokhoz lehető legközelebbi szinten kerüljön sor.

A szubszidiaritás elvét – amely a katolikus egyház társadalmi tanításának egyik pillére – egyébként az 1931-ben közzétett Quadragesimo anno kezdetű enciklikájának 79. és 80. bekezdésében fogalmazta meg XI. Pius. Idézek az enciklikából: „örökérvényű alapelv”, „amit egy kisebb és alacsonyabb szinten szerveződött közösség képes végrehajtani és ellátni, egy nagyobb és magasabb szinten szerveződött társulásra áthárítani jogszerűtlenség és egyúttal súlyos bűn, a társadalom helyes rendjének felforgatása… A kézenfekvő megoldás tehát az, ha az állami vezetés a kisebb jelentőségű teendők és problémák megoldását… átengedi az alacsonyabb szervezettségű csoportoknak… minél tökéletesebben működik a… szubszidiaritási elv… annál sikeresebb lesz… maga az állam.” (Az egyház társadalmi tanítása, szerk. Tomka Miklós és Goják János, Szent István Társulat, Budapest, 1992. 81-82.)

Amúgy a szubszidiaritás elvét az az Orbán Viktor támadja, aki a vesztes pogány bosszújával fokozatosan csökkenti az önkormányzatok hatáskörét. Világos!

   Összegzésképpen annyit mondhatunk, hogy Orbánnak a remek és felkészült tanácsadói mellett ideje volna olykor hallgatnia az Idegen szavak szótárára is. Sőt!

7. A „globális tőke nagykutyái”, „mások tönkretétele útján gazdagodó pénzügyi spekuláns”. – Keresem ezeket a kifejezéseket az általam még használt (mert kellett) Politikai gazdaságtan c. tankönyvekben, de ezekben már a fentiek nem találhatók meg. Az egész kapitalista társadalom logikájának és működésének ellentmondó fogalmak az ötvenes évek utáni kötelező tankönyvekből kikerültek. Most „visszasomfordáltak” Pekingből.

8. „A konzervatívok szerint a karakteres nemzeti hagyományokra kell összpontosítani, s a nevelés célja, hogy a bevált hagyományainkat továbbvinni képes hazafiak lehessenek gyermekeinkből.” – Távoktatási program nélkül, egy-két nyilas nézetet valló kolléga tankönyveiből, a XXI. században, felfegyverzett iskolaőrökkel.

9. „az Isten által kinyilatkoztatott abszolút értékekre” kell építeni, s nem lehet tűrni, hogy „a vallás befolyását a közélet világából” a libernyákok kiszorítsák. – Ezt ennél szebben még a szép emlékezetű Ruholláh Muszavi Homeini ajatollah vagy Mahmud Ahmadinezsád, az Iráni Iszlám Köztársaság hatodik elnöke sem mondhatta volna. Ez utóbbi egyébként nagy barátja volt Izrael állam megsemmisítése gondolatának. Nézeteit amúgy rendre az Isten által kinyilatkoztatott abszolút értékekből vezette le.

10. A koronavírust „külföldről hurcolták be Magyarországra.” – Vicces! A külföldi országokba szintén külföldről hurcolták be, vagyis onnan nézve például Magyarországról.

11. „Magyarország nem húzódhat vissza csiga módjára a házába, haladnia, áradnia, növekednie és emelkednie kell, mint egy Liszt-rapszódiának.” – Bartók Béla nevezetes MTA-székfoglalójában (megjelent a Nyugat 1936/3-as számában, tetszenek tudni, abban a „kis zsidó lapocskában” – különleges köszönet Takaró Mihálynak, a Nemzeti Alaptanterv egyik kidolgozójának és motorjának) többek között ezt írta: a népművészetet illetően „…magából Liszt Ferencből hiányzott minden lényeges feltétel ahhoz, hogy valamennyire is tisztán láthasson”, „hiszen akkor a népművészetről alkotott fogalmak a legkezdetlegesebbek, illetve teljesen hamisak voltak… Persze, ha ő évtizedes anyaggyűjtő munkára adta volna magát, ha bejárta volna és nagy kitartással tanulmányozta volna a magyar falvak ezreinek zenéjét, akkor kétségkívül más következtetések szűrődtek volna le munkájának eredményeként… Liszt Ferencet, mint annyi más kortársát, jobban megragadta a sallangos díszítés, a pompa és kápráztató cifraság, mint a teljesen sallangmentes, tárgyilagos egyszerűség. Evvel magyarázható, hogy sokszorta fölébe helyezi a pompázó, túlzsúfolt és rapszódikus cigánymuzsikálást a paraszti előadásnak.” Szóval a Liszt-rapszódiákkal egy parányit óvatosabban, s habár nem zeneesztétikai analógia, de maradjunk az Orbán által használt, s igen-igen találó „mint gyöngy a borban” képénél.

12. „egy sikeres járvány elleni védekezéssel, felizmosított egészségüggyel, soha nem látott magasságba lendített gazdasági növekedéssel, teljes foglalkoztatással, még a korábbiakat is túlszárnyaló otthonteremtési boommal és a visszaépítés alatt álló 13. havi nyugdíjjal érkezünk meg a huszonkettes választáshoz.” – Amikor Orwell disztópiája szimbiózisba lép Campanella Napvárosával.

13. Az európai „nemzeti ellenállás, melynek Magyarország kezdettől fogva tekintélyes ereje.” – Orbán bejelentkezett.

14. „alkotmányos forradalom” – sajtóhiba, helyesen: alkotmányos puccs.

15. „valójában már nincsenek saját akarattal bíró pártok. A munka elvégezve: a Jobbiktól az LMP-ig mindenki bedarálva és betöltve, mint a kolbász” – mondja ezt az ország legeslegnagyobb kolbásztöltője.

Hiszen – többek között – az MDF, az FKgP, a KDNP vagy éppen a Jobbik széljobb szárnya már rég bedarálva, felfalva, megemésztve, s szerves anyagként visszaadva az anyaföldnek.

16. Az utolsó néhány sor keresztényi artikulációja: „döntő ütközet”, „ideje… hadrendbe állni”, „vissza kell térni a választási csatatérre”, „a megfelelő pillanatban kilovagolhassunk”, „nagy ütközet vár ránk”. Végül „Készüljetek.” (special thanks to Alapjogokért Központ)
A Magyar Nemzet Orbán írásának címét viszont – legnagyobb sajnálatunkra – rosszul adta meg. Szerintem az alábbi jobb és találóbb lett volna:

Sein Kampf

Védekezés vagy sem?

A médiából megismert kommentárok szerint sokan megértették: Orbán járványpolitikája gyökeresen megváltozott. Az a sokat ismételt mondata, hogy az országnak működnie kell, azzal a másik, különösen szembetűnő mondatával együtt, hogy az emberek nyugodjanak meg, „aki elkapja a betegséget, azt meg fogjuk gyógyítani”, azt jelenti: sem a gazdaságot, sem az oktatást nem akarják újra korlátozni, hogy megállítsák a gazdasági visszaesést és mielőbb elérjék a gazdasági teljesítmény újbóli növekedését.

Míg a tavaszi időszakban – mint szerte Európában – a járványgörbe lapossá tétele volt a cél, mert tartottak attól, hogy az egészségügy kapacitásai szűkösnek bizonyulnak, a tavaszi–nyári tapasztalatok alapján ilyesmitől már nem tartanak. Ezért lemondtak az emberek közötti érintkezés (kontaktusok, rossz magyarsággal kontaktok) radikális korlátozásáról, ahogy ezt tavasszal tették: a vállalatoknál folyjon a termelés, az iskolákban, az egyetemeken a tanítás, a gyerekek legyenek az óvodákban és iskolákban, hogy a szülők dolgozhassanak, járjanak az emberek színházba, moziba, hangversenyre, meccsre, templomba stb., és csak a maszkviselés előírásával mérsékelik az emiatt bekövetkezhető fertőzéseket.

Aki teszttel akarja megtudni, hogy elkapta-e a betegséget, fizesse meg az árát. Aki pedig mindennek következtében elkapja a fertőzést, „azt meggyógyítjuk”. Elvégre

ott a 300 milliárdért beszerzett tizenhatezer lélegeztető gép. Hogy nincs hozzájuk kezelőszemélyzet, apróság.

Hogy azok többsége, akik lélegeztető gépre kerülnek, nem az életbe tér vissza, hanem a temetőbe kerül, hát istenem. Ez is belefér Orbánnál a „meggyógyítjuk” fogalmába.

A járvány elleni védekezésen nyilvánvalóan az értendő, hogy minél kevesebben fertőződjenek meg. A fertőzötteket ezért el kell különíteni. Ez az Orbán-kormány számára ma sokkal kevésbé cél, mint tavasszal volt. Sokkal inkább a járvány következményeinek kezelésére, a fertőzöttek gyógyítására tesz ígéreteket, miközben tudjuk, hogy csak egy részét lehet azoknak meggyógyítani azoknak, akik elkapják a fertőzést.

Ma már azt is tudjuk, hogy azoknál is, akik magából a betegségből kigyógyultak, maradandó egészségkárosodás következhet be. Orbán járványpolitikájának ez a változása fölöttébb aggasztó.

Igaz, a fertőzés megállítására való erőteljes törekvés, az emberek közötti érintkezés durva korlátozása sokféle hátránnyal járt tavasszal nálunk is és más országokban is. Másképpen: súlyos árat fizettünk érte az oktatásban, a gazdaságban, az egészségügyi ellátás nem koronavírussal kapcsolatos területein, a kulturális életben. Józanul kellene mérlegelni: mely területeken kell a nagyobb károk elkerülése érdekében vállalni a kontaktusok újbóli sokasodását, és melyeken nem.

Ebben nyilván sokféle vélemény van, és helyes lenne erről széles körben vitatkozni. Magam úgy gondolom, hogy két olyan szféra van, ahol feltétlenül vállalni kell a tevékenységek folytatását, a kontaktusok emiatt bekövetkező sokasodását. Az egyik az egészségügyi ellátás további területeinek fenntartása, a másik az alapfokú oktatás, ideértve az óvodáztatást is. A közép- és felsőfokú oktatásban már alapos és differenciált mérlegelést kíván, hogy hol szabad közvetlen jelenlét mellett tanítani, és hol kell távoktatást alkalmazni.

Ugyanezt gondolom a munkahelyekről is: ahol lehet, érdemes megmaradni a távmunkánál. Ahol nem, ott a munkavégzés feltételeit kell lehetőségek szerint úgy alakítani, hogy a távolságtartás biztosítható legyen.

A templomok, a sportpályák, a hangversenytermek, a színházak, mozik nézőkét való látogatását viszont továbbra is korlátozni indokolt.

Az e területeken az emberek között létrejövő kapcsolatokat elektronikus, internetalapú kommunikációval kellene kiváltani.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK