Kezdőlap Címkék Orbán

Címke: orbán

„Gerincroppantó déjà vu”

Elhivatott pacifistaként és hatgyermekes családapaként leginkább szétfeszítő tehetetlenséggel figyelem az Ukrajnában zajló eseményeket: a híreket falva egyik pillanatban cselekvésre szorul össze az öklöm, a másik pillanatban ugyanez a kéz már inkább csak öleli a gyermekeimet és nyugtatja őket, hogy nem lesz semmi baj. Pedig baj van. És nem csak Ukrajnában. Sokak fejében is, sajnos.

Putyin támadása nem nevezhető semmi másnak, mint háborús bűnnek; egy szuverén állam ellen, valós indok nélkül megindított, vérontó agressziónak. Nincs más szempont, nincs más nézet, nincs olyan gazdasági érdek, amely miatt óvatosabban kellene fogalmazni.

Egy nettó erőszaktevőt nem ültetünk le a fehérabroszos családi vacsorához, csak azért, mert olcsón hozta a szalonnát. Ahogy baltás gyilkost sem engedünk szabadon néhány jól fizető (magán)bizniszért cserébe. Egyszerűen vannak helyzetek, amikor fel sem merül az érték- és oldalválasztás kérdése. Putyin háborúja pontosan ez a helyzet. Azok a dilemmák pedig, amelyek az elmúlt órákban engem is feszítettek, pontosan jól mutatják, hogy milyen végtelenül kiszolgáltatott és legyengített pozícióba kormányozta Orbán a hazánkat.

Kezdjük onnan, hogy

a magyar kormány az elmúlt időszakban legalább féltucat alkalommal feküdt keresztbe annak, hogy Ukrajna közelebb kerüljön a védelmet jelentő NATO-hoz; az Orbán-kormány volt ugyanis mindannyiszor az egyetlen, amelyik vétóval élt.

Hivatkozásként a nyelvtörvényt és a kárpátaljai magyarok érdekeinek – egyébként jogos – védelmét hozták fel, de tudhatóan orosz érdeket is kiszolgáltak ezekkel a lépésekkel. Csak egyetlen kitérő: a Fidesz képviselői az elmúlt időszakban többször is követelték az EU határozott fellépését, a Velencei Bizottság útmutatásainak betartását az ukrajnai magyarokat sértő nyelvtörvény kapcsán; az egyetlen probléma, hogy közben épp a Fidesz agyament politikája gyengítette ezeket a követeléseket, hiszen közben folyamatosan aláásták az Unió hitelességét, a Velencei Bizottságot pedig több alkalommal is „soros-ügynökökből álló szervezetnek” nevezték, amikor az Orbánéknak nem tetsző állásfoglalásokat tett közzé.

Ha a Fidesz az elmúlt évtizedben nem az Európai Unió gyengítésén, hanem megerősítésén dolgozott volna, akkor nyilvánvalóan sokkal hatékonyabb fellépést és mint így, eredményt tudott volna ebben is elérni.

Az ukrán-orosz háború végleg bizonyította, hogy Magyarország helye az Európai Unióban és a NATO-szövetségben van, ez tudja egyedül garantálni a biztonságunkat. Aki tehát az EU vagy a NATO bármilyen gyengítésén ügyködik, akadályozza annak működését és repeszti szét annak egységét, az konkrétan Magyarország és a magyar emberek biztonsága ellen cselekszik.

Nem véletlen, hogy Orbán is – a kezdeti pávatáncolás után – kénytelen volt összekapni magát és az európai egységgel tartani, ha ugyanis ismét csak kuruckodott volna az orosz érdekek mentén (ahogyan nem egyszer tette már), azzal nemcsak Magyarországot árulta volna el, hanem egész Európát és az EU-Atlanti szövetséget. Ez pedig most nem játék, nagyon nem.

Hiába ugyanakkor a lájkvadász posztok a kormányfő oldalán az oroszok elleni szankciók támogatásáról, ha egyébként a rendelkezésére álló egyéb eszközökhöz láthatóan már nem mer hozzányúlni. Vajh, miért. Ha igazán elkötelezett a béke kikényszerítése és az orosz agresszió megfékezése mellett (bár utóbbit, ilyen élesen még egyszer sem mondta ki), akkor például haladéktalanul felülvizsgálja a Paks2-projektet és azonnali hatállyal felfüggeszti a Budapestre hozott orosz (kém)bank diplomáciai mentességét. Ezek érdemi és jelentős lépések lennének, egyértelmű bizonyítékai annak, hogy a magyar kormány komolyan gondolja, amikor az egységes európai álláspontot támogatja.

Az elmúlt napokban félrecsúszott és már kormányzati, hazug propagandába hajlott a vita az indok nélkül megtámadott Ukrajna esetleges támogatása kapcsán. A Fidesz a lehető legaljasabb módon ezt a helyzetet is saját politikai céljaira használta fel és azt a hazugságot próbálja elültetni a magyar nyilvánosságban, hogy az ellenzék katonákat és fegyvereket küldene ukrán területre, ezzel „belesodorva hazánkat” a háborúba. Az elmúlt tíz év legaljasabb kampányát folytató Fidesz már több példával is bizonyította, hogy képes az ellenzéki jelöltek kijelentéseit megcsonkítva, azok jelentését és értelmét megmásítva hamis állításokat kreálni. Ez történt most is: senki nem akar háborút, végképp nem magyar részvétellel.

Háborút jelenleg egyedül Orbán Viktor barátja és szövetségese, Vlagyimir Putyin akar, aki – ne felejtsük el – ehhez megkapta Orbán Viktor másik barátja és szövetségese, a belarusz Lukasenka támogatását is.

Az ellenzéki oldal megszólalásai mindig világosak és egyenesek voltak: a NATO-szövetség tagjaként, annak döntései és lépései mentén kell nekünk is cselekednünk. Milyen végtelenül undorító egyébként, hogy pont azok a politikusok és fizetett megmondó-celebek terjesztik ezt a hazugságot, akik egyébként reszketve igyekeztek az utolsó pillanatig kiszolgálni az orosz propagandát és tagadni a várható támadás tényét.

Azok a senkik posztolgatnak most arról, hogy „maradjunk ki ebből”, akik korábban nyenyerészve viccelődtek az orosz inváziótól tartó nyilatkozatokon. És igen, azok a senkik posztolgatnak most arról, hogy ez „orosz belügy”, meg hogy „nekünk semmi közünk hozzá”, akik mélymagyarkodva fotózkodnak a békemeneteken, de most elfelejtik, hogy épp ott zörögnek az orosz tankok, ahol az elszakított magyar testvéreink élnek. Hát, mikor lenne több közünk ehhez a háborúhoz, ha nem most, ti szerencsétlenek?!

Értem én, hogy rohadt nehéz lehet egyszerre éltetni a Putyin-pólóban grasszáló Salvinit és gyűjtést szervezni a Putyin elől menekülő magyarok megsegítésére. Értem én, hogy rohadt nehéz lehet – egyébként kéretlenül és hamisan – ’56 bátor hőseinek szellemi örököseként öndefiniálni magatokat és közben azt nézni élő adásban, ahogy a kormánypropagandának megfelelően dicsőített Putyin tankjai dúlnak az ukrán utcákon. Gerincroppantó déjà vu.

Orbán Viktor azt mondta az Astoriánál 2007-ben, hogy „a nyugati világ számára a történelmi kihívást a keleti új rend gyarapodó erői jelentik, melynek leheletét, jelenlétét, kisugárzását már a bőrünkön érezhetjük (…)” Ha Ukrajna az EU vagy a NATO tagországa lenne, többet is tehetnénk a vele szembeni háborús agresszió ellen. Azt azonban mindenképpen el kell kerülni, hogy ez a konfliktus újabb fizikai határokat lépjen át. Az Európai Unió és a NATO tagjaként ezért minden közös és egyénileg rendelkezésre álló eszközzel arra kell rászorítani az agresszort, hogy fejezze be a vérontást és a háborút.

Önigazoló fideszes reklámposztok és facebook-videók nem állítják meg Putyint, egységes és határozott fellépés talán. Utóbbiból egyelőre még kevesebb van kormányzati oldalon.

Áprilisban arról kell dönteni, hogy milyen Magyarországot akarunk: amely pávatáncolva kiteszi magát agresszor nagyhatalmak szorító ölelésének, vagy amely az egységes, erős és biztonságot nyújtó európai közösség megbízható tagjaként védi állampolgárai és az Unió érdekeit. Orbánisztán vagy Európa?! Ez lesz a kérdés.

Az elmúlt napok eseményei még egyértelműbbé tették, hogy csak egyetlen józan és bölcs válasz létezik.

Ujhelyi istván

A Fidesz fiúk még mindig hintáznak

„Ebben a háborúban minden valóságos: Putyin őrülete és brutalitása, az ukrán áldozatok, a Kijevre hulló bombák. Csak a szankcióink nem igaziak. Szégyelljék magukat azok az EU-s kormányok, amelyek megvétózták a határozott döntéseket (Németország, Magyarország, Olaszország)” – írta Twitter-oldalán Donald Tusk, az Európai Tanács volt elnöke, és az Európai Néppárt elnöke.

Franciaország továbbra is napirenden tartatja az EU-ban, hogy Oroszországot zárják ki a SWIFT nemzetközi utalási rendszerből. Az Európai Unió vizsgálja is ennek lehetőségét, felmérik a várható következményeket. Közben Németország is nyitott lett a bevetésre, Olaszország is tett egy bizonytalan lépést az elfogadás felé. Pedig Magyarország és mellett ők vétóztak még csütörtökön.

Dmitro Kuleba, az ukrán külügyminiszter Twitteren szólította fel szövetségeseit, hogy több és keményebb szankciókat vezessenek be Oroszországgal szemben.

„A putyini agresszió megakadályozása érdekében felszólítjuk partnereinket, hogy vezessenek be újabb szankciókat Oroszországgal szemben. Tegnap megtörténtek az első komoly lépések, amiért hálásak vagyunk. Most fokozni kell a nyomást, hogy Putyint megállítsuk” – írta.

Végül nyomatékosított: „Oda kell csapni Putyin gazdaságának és a szövetségeseinek. Csapjunk oda többször. Csapjunk oda keményebben. Most kell odacsapni.”

A Fidesz fiúk még mindig képtelenek teljes mellszélességgel az ukránok mellé állni. A Reuters a Telexnek is elküldött beszámolója szerint Orbán azt mondta, „Magyarország világossá tette, hogy minden szankciót támogatunk, tehát semmit nem fogunk blokkolni, tehát amiben az Európai Unió miniszterelnökei meg tudnak állapodni, azt elfogadjuk és támogatjuk.”

Kovács Zoltán kormányszóvivő a Twitteren szokásos hazugságával spékelte meg az időközben kényelmetlenné vált helyzetet. Egyszerűen fake news-nak nevezte, hogy a magyarok blokkolnák a szankciót. Ugyanakkor nem írta le nyíltan, hogy támogatnánk Oroszország kizárást a SWIFT rendszerből. Ez ugye azért hangzik olyan jól, mert a magyarokon kívül még volt olyan ország amelyik képviselője ódzkodot ettől a drasztikus lépés megtételétől.

Ha szorult volna beléjük tisztesség hangosan követelnék a még habozó országoktól az elfogadást. Most is csak azért módosítottak hozzáállásukon mert reggel óta megváltozott több, eddig elutasító ország álláspontja. Már a németek, és az olaszok sem utasítják el  határozottan ezt a valóban hatékony lépést, annak ellenére sem, hogy tudják ez egész Európától, így tólük is jelentős áldozatot követel.

Orbán az uniós állásponttal nem tud szembeszállni ezért is hangoztatja, hogy mindent megszavaz, mert nyakukon a unió kötele. Hja, kérem egy pragmatikus populistának különben sem esik nehezére most A-t, és egy óra múlva B-t mondani, ha önös érdeke ezt kívánja.

És ott az a temérdek pénz az Eu bankszámláján…

Foszlányaim – Orbán és az emlékezet

1

Orbán Viktor: Nem fogjuk engedni, hogy Magyarországot bárki belesodorja ebben a háborúba!

Soha többé nem szeretném hallani  azokat a nagyívű politikai elméket akik 1956-ra hivatkozva megbocsáthatatlan bűnnek nevezték, hogy a Nyugat magára hagyta ötvenhatos forradalmunkat. 

Belebukhat-e Orbán az ukrán háborúba?

Ebben a helyzetben mindenkinek választania kell, hogy melyik oldalra áll – hangsúlyozza az Élysée palota közleménye, melyet az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozója előtt adtak ki.

Franciaország az Európai Unió soros elnöke. Macron elnök – éppúgy mint Orbán Viktor miniszterelnök – tárgyalt az elmúlt napokban Putyinnal Moszkvában. Csakhogy csütörtök hajnalban az oroszok megtámadták Ukrajnát. Az új helyzetben egyértelmű állásfoglalásra van szükség. Orbán Viktor utoljára azt mondta, hogy ebből az ukrán-orosz konfliktusból a legjobb lenne kimaradni. Csakhogy a NATO és az EU egy tagállama ezt nem teheti meg!

Putyin trójai falova

Orbán Viktornak ez az eposzi jelzője eddig csak politikai támadás volt, de ezek után döntő fontosságú kérdés lehet. Washingtonban, Berlinben, Párizsban és Rómában dönthetnek úgy, hogy ebben a háborús helyzetben ez immár nem tolerálható.

A budapesti amerikai nagykövetség már eddig is nyíltan lobbizott Márki-Zay Péter mellett. Az ellenzék miniszterelnök jelöltje tüntetést szervez az orosz nagykövetség elé. Orbán Viktor megbuktatását ebben a helyzetben még lengyel barátai sem utasítanák el olyan hevesen hiszen számukra Putyin maga az ördög.

Miért csinálja ezt Putyin?

Valószínűleg lepaktált Kínával, és hosszú távra elkötelezte magát Peking irányában. A kínaiak az ukrán konfliktus nagy nyertesei, akik nyugodtan koncentrálhatnak  a gazdaság fejlesztésére miközben összes többi vetélytársuk teljesen fölöslegesen háborús konfliktusba bonyolódik egymással.

Putyin – éppúgy mint Brezsnyev – saját működésképtelen gazdasági – társadalmi rendszerének reformja helyett katonai megoldásokkal kísérletezik. Brezsnyev megtámadta Afganisztánt, és ezzel felgyorsította a Szovjetunió agóniáját. Putyin támadása Ukrajna ellen járhat hasonló következményekkel. Peking előtt viszont igazolhatja hadseregének erejét, és így egyenrangú kapcsolatnak mutathatja be a kínai-orosz szövetséget. Noha valójában csak gazdit cserélt: a Nyugatnak, amely semmibe vette búcsút inthet, de a kínaiak sokkal okosabb és erősebb partnerek. Ráadásul nem katonai kategóriákban gondolkodnak mint az oroszok, akik számtalan kudarc ellenére nem tudnak ettől megszabadulni.

Kattant a bilincs az ex államfő csuklóján

Az amerikai nagykövetség kérésére őrizetbe vették Honduras ex elnökét, akit az USA-ban nagyszabású kábítószer kereskedelem szervezésével gyanúsítanak.

Juan Orlando Hernandezt, aki csak nemrég mondott le tisztéről, élő televíziós adásban bilincselték meg, hogy azután az Egyesült Államokba szállítsák.

Mivel gyanusítják az Egyesült Államokban a jobboldali politikust?

Azzal, hogy 2004 és 2022 között folyamatosan részt vett a nemzetközi kábítószer kereskedelemben sőt abban is, hogy a klánok fegyvert szerezhessenek. Hernandez elnök sok millió dolláros megvesztegetést fogadott el azért, hogy a rendőrség  és az igazságügyi hatóságok a fülük botját se mozgassák a hatalmas kábítószer szállítmányok láttán.

Új szelek fújnak Washingtonban

Trump elnöksége idején Honduras államfőjét fontos szövetségesnek tekintették Washingtonban. Ennek megfelelően az amerikai hatóságok befogták a szemüket.

Most Biden új vonalat képvisel: a korrupció révén akar lecsapni az autokrata rendszerek vezetőire. A nemzetbiztonsági tanácsadó, Jake Sullivan ezt nyíltan meg is fogalmazta az USA európai szövetségeseire, így Orbán Viktorra utalva.

Az Európai Bíróság szerdai döntése, amely elutasította Magyarország és Lengyelország kifogásait az Európai Unió jogállami politikájával szemben, megerősítheti az amerikaiakat is abban, hogy aktívabban lépjenek fel az autokrata rendszerek ellen, amelyek gyakran alkalmaznak nem ortodox eljárásokat.

Kemény ítéletre lehet számítani

Hernandez elnök testvérét életfogytig tartó fegyház büntetésre + 30 évre  ítélte tavaly egy amerikai bíróság kábítószer kereskedelem miatt. Az államfő neve is felmerült a per során.

Hernandez elnök novemberben már nem indult az elnökválasztáson, melyet a baloldali jelölt nyert meg Hondurasban.

26%-os inflációt érzékel a magyar lakosság

Hivatalosan 7,4%-os az infláció Magyarországon, de ennél csaknem mindenki többet érzékel. Mennyivel? Minél kisebb a keresete annál többel! Ez derül ki abból a friss közvélemény-kutatásból, melyet a Reacty Digital végzett el.

A legnagyobb válaszadó csoport – a megkérdezettek mintegy egyharmada úgy véli, hogy az éves áremelkedés mértéke 11 és 20% kötött alakult Magyarországon. Tegyük hozzá gyorsan, hogy a KSH adataiban nincsen benne az ingatlan árak és bérleti díjak emelkedése noha ez fontos életszínvonal meghatározó tényező.

Ez nem magyar sajátosság hanem az európai statisztikai hivatal szabályaihoz tartozik. Az USA-ban beleszámolják az ingatlan ár emelkedést is, ezért ott általában magasabb az infláció mint Európában. A következő nagy csoport – a megkérdezettek egynegyede azt gondolja, hogy az áremelkedés mértéke 21-30% volt! Vannak jó páran, akik úgy gondolják, hogy az infláció 31-40%.

A súlyozott átlag ily módon 26%.

Mindössze a megkérdezettek egyhatoda válaszolta azt, hogy az infláció 10% alatt maradt az elmúlt egy év alatt.

Az infláció a diktátorok rémálma

Erdogan török elnök nemrég kirúgta a statisztikai hivatal főnökét, mert az 36%-os éves inflációt mutatott ki. Törökországban jelenleg a valós infláció – független szakértők szerint – 82%, ahol a lakosság többsége nem jön ki a fizetéséből.

Orbán emeli a jövedelmeket

Magyarországon 11%-al nőttek az átlagkeresetek egy év alatt. A nyugdíjakat 5%-al emelték noha a kormány és a nemzeti bank alacsonyabb inflációval számolt. Orbán Viktor viszont belátta, hogy a választások előtt ellensúlyoznia kell az inflációs hatást, ha meg akarja őrizni a népszerűségét.

Mindez nagy lyukat üthet a költségvetésen. Ez idén még nem olyan nagy gond, mert a pandémia miatt nem érvényesek a maastrichti kritériumok. Az infláció azonban nem látszik lassulni, és jövőre már számon kérhetik a szigorúbb költségvetési politikát.

Miben reménykedhet Orbán Viktor?

Abban, hogy nemcsak Magyarországon szaladt meg a költségvetési deficit és az államadósság hanem jóformán mindenütt az Európai Unióban. Olaszország, Spanyolország sőt Franciaország is még rosszabb helyzetben van, mert az államadósság szintje meghaladja a GDP 100%-át. Macron francia elnök már szervezi az új uniós pénzügy politika csapatát, amely szeretné elérni a maastrichti kritériumok felvizezését mondván, hogy azok teljesíthetetlenek szigorú megszorítás nélkül. A szigorú megszorító csomagok viszont olyan populista politikusokat erősítenének, akik ellenzékben vannak nem úgy  mint Orbán Viktor.

Macron és a magyar miniszterelnök együtt győzködheti a fukar országokat, elsősorban Németországot az új pénzügyi politikáról feltéve, hogy megnyerik a választást, melynek során egyikük sem kampányol megszorító csomaggal.

Moszkva meg van elégedve

Putyin  elégedett lehet. Ez derül ki az Rt.com – Putyinhoz igen közel álló – összefoglalójából, mely a két vezető tárgyalásairól készült. Jó ez nekünk? Ezt nemigen tudhatja az átlagos magyar választópolgár, mert a magyar-orosz egyezmények titkosak. Orbán mindenestre szorgosan követi mentorát Putyint, és igyekszik gazdaságilag alátámasztani a nemzeti együttműködés kissé megingott rendszerét.

„Minden akadály ellenére a két állam közötti kereskedelem 30%-al növekedett” – veregette meg Orbán Viktor vállát Vlagyimir Putyin. Aki sietett hozzátenni, hogy

„a nagyberuházások folytatódnak, mindenekelőtt az atomerőmű építése.”

Putyin ezek után rátért a lényegre:

„Magyarország és Oroszország olyan egyezményt írt alá, amely lehetővé teszi a magyar félnek, hogy kedvező áron kapjon energiát Oroszországtól egészen 2036-ig.”

Putyin így folytatta: „Magyarország a jelenlegi piaci árnál ötször olcsóbban kapja meg az orosz földgázt. Ez jórészt az ön munkájának eredménye” – dicsérte meg Orbán Viktort a választások előtt.

Az Rt.com szerint Orbán Viktor hálálkodott a földgáz egyezményért. Kapott-e plusz földgázt Orbán Viktor? Szijjártó külügyminiszter szerint ezért ment Moszkvába. Erről az Rt.com egy kukkot sem szól. Ehelyett áttér az ukrán problémára.

Orbán – Putyin az örök furcsa pár

„Ez már a tizenharmadik találkozónk egymással „- mondta Orbán Putyinnak. „Ez ritkaság. Az európai kollégáim többsége, akikkel együtt kezdtem, ma már nincs hatalmon. Mi 13 év alatt sokat tettünk hozzá az EU és Oroszország kapcsolataihoz. Őszintén szólva, nem kívánok távozni a hatalomból. Áprilisban választások lesznek Magyarországon, és azokat meg akarom nyerni. Ily módon további együttműködésre nyílik lehetőség” – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Az ukrán válságról szólva az Rt.com idézi Szijjártó Péter külügyminisztert, aki bírálta a kijevi kormányt amiért az ukrán nyelv törvény diszkriminálja a magyar kisebbséget is. Szijjártó szerint a magyar kormány csakis akkor támogatná Ukrajna NATO tagságát, ha a nyelvtörvényt megváltoztatnák a magyar kisebbség érdekében. Ezért meg Putyin hálás bár ezt nem írta meg az Rt.com.

Mit gondolnak Washingtonban és Brüsszelben?

Orbán Viktor moszkvai útja előtt telefonon beszélt Stoltenberg NATO főtitkárral, akinek megígérte: a tárgyalások után tájékoztatja őt. Ami az Európai Uniót illeti: Macron francia elnökkel is beszélt Orbán Viktor moszkvai útja előtt. Ebben a félévben Franciaország az Európai Unió soros elnöke. Macron ebben a minőségében az elmúlt négy napban kétszer is beszélt telefonon Putyinnal. A kiszivárgott hírek szerint a diplomaták személyes találkozót készítenek elő. Ukrajna ügyében az Európai Unió erősen megosztott: a front országok döntő többsége támogatja az amerikai álláspontot, amely kemény szankciókat helyez kilátásba egy orosz támadás esetére. Az Európai Unió nagyhatalmai (Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország) mindenképp diplomáciai megoldást akarnak.

Orbán tehát nem magányos harcos – ahogy ezt beállítja a kormánypárti média. Putyin – egykori KGB tisztként – reálisan ítéli meg partnereit. Orbán Viktornak azt mondta annak távozása előtt, hogy a magyar miniszterelnök „sokat tett az orosz-magyar kapcsolatok javításáért. Moszkva ezért számít a további partneri viszonyra. Remélem, hogy a közös munka folytatódni fog” – jelentette ki minden oroszok elnöke azt követően, hogy eszmét cserélt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel.

USA-Szlovák katonai egyezmény

Tízéves védelmi egyezményt ír alá az Egyesült Államok Szlovákiával, és ennek az ukrajnai konfliktus miatt különösen nagy a jelentősége.

Az Ukrajnával határos Szlovákia ugyanis vállalja az egyezményben, hogy ingyen az USA légierejének rendelkezésre bocsátja két legnagyobb katonai repülőterét. Ezenkívül lehetővé teszi az Egyesült Államok számára új katonai támaszpontok létesítését Szlovákiában. Az USA mindezért 100 millió dolláros támogatást nyújt a szlovák hadsereg megerősítésére.

Robert Fico ex miniszterelnök – Orbán Viktor kedvenc szlovák partnere – pártja ellenzi az egyezményt. Népszavazást akar kiiratni az ügyben Szlovákiában.

Benkő hadügyminiszter: nem kérünk NATO katonákat

Ezzel egyidőben a magyar honvédelmi miniszter – nyilvánvalóan Orbán Viktor jóváhagyásával – kijelentette, hogy Magyarország nem tart igényt NATO katonákra. Biden amerikai elnök amerikai csapatokat kínált fel minden olyan kelet-európai NATO tagállamnak, amely fenyegetve érzi magát az ukrajnai válság miatt. Benkő Tibor tábornok megerősítette azt, hogy az Orbán kormány nem érzi magát fenyegetve.

Orbán Moszkvában

Hivatalosan is megerősítették, hogy kedden a magyar miniszterelnök és az orosz elnök tárgyal egymással. Aligha hagyhatják ki az ukrajnai helyzetet noha Szijjártó Péter külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy a fő téma az energia lesz.

Orbán Viktor több földgázt kér Putyintól, hogy ezzel a rezsicsökkentést alá tudja támasztani. Kérdés, hogy

mit kér cserébe Putyin elnök?

Legalább ennyire fontos kérdés, hogy

mit szól mindehhez az Egyesült Államok?

Az pedig Orbán Viktor számára lehet kínos kérdés, hogy mi lesz így a visegrádi egységből, ha a szomszédos Szlovákia hosszú katonai egyezményt köt az USA-val, hasonlót ahhoz, amelyet Orbán lengyel szövetségese is kötött az Egyesült Államokkal.

Meddig lóghat ki a sorból a
NATO-ban Magyarország?

60 év fölött nem véd a SinoPharm

A BMC Infectious Diseases című szaklap közölt egy tanulmányt mely szerint a SinoPharm vakcina nem nyújt a Covid 19 ellen védelmet 60 év fölött.

Ferenczi Tamás és szerző társai vizsgálata szerint 60 éves kor fölött

a SinoPharmmal beoltottak
25%-ánál  egyáltalán nem termelődött ellenanyag. A 80 év fölöttiek esetében ez elérte a 50%-ot is!

A lakosság körében is nőtt az aggodalom, de a magyar kormányzat kitartott a SinoPharm vakcina mellett. Maga Orbán Viktor miniszterelnök is ezzel a kínai vakcinával olttatta be magát, és bírálta Brüsszelt amiért az nem ismeri el a SinoPharm hatásosságát.

A kínaiak maguk is megmondták

A Peking hivatalos álláspontját tükröző Global Times már 2020 tavaszán beszámolt arról, hogy

Kínában nem oltják SinoPharm védőoltással a 60 év felettieket, mert nem tudják biztonsággal megítélni a vakcina hatásosságát az idősebb lakosság körében.

Kínában különben sem az öregeket vették előre hanem a munkaképes generációkat mondván, hogy ők sokkal inkább ki vannak téve a Covid vírus fertőzésnek. A nyugati sajtó beszámolt arról, hogy Kína 1 millió Pfizer vakcinát vásárolt minden bizonnyal a káderek számára. A vezetők döntő többsége ugyanis hatvan évesnél idősebb Kínában.

„Édesanyám haláláért a kormány a felelős!”

Ferincz Jenő feljelentést tett a magyar kormány és személyesen Orbán Viktor miniszterelnök ellen a SinoPharm vakcina alkalmazása miatt: „édesanyámat SinoPharm védőoltással oltották be, meglehet, hogy így nem kapott valós védelmet a vírusfertőzéssel szemben, amelybe végülis belehalt. Amikor megkapta a kínai szert, akkor nem volt olyan helyzetben, hogy mást is választhatott volna. Csakis kizárólag ezt kaphatta meg” – mondta a Népszavának.

A férfi szerint tehát egyértelmű, hogy édesanyja haláláért a kormány a felelős.

A magyar kormány a vészhelyzetre hivatkozva sok szerződést kötött Kínával oltóanyagra, lélegeztető gépekre és maszkokra. A magas árakat a vészhelyzettel indokolta. Sok kormány közeli vállalkozó gazdagodott meg így. Nem kizárt, hogy a miniszterelnök és köre is profitált a vészhelyzetből, de az adatok titkosítva vannak jó hosszú időre. A kínaiak általában szívesen titkosítanak minden szerződést, melyet külföldi partnerrel kötnek. Ez kapóra jön az Orbán kormánynak, amely szintén nem kívánja tudatni a közvéleménnyel a fontos szerződések tartalmát. Külső kontroll nincs, a hatalom önmagát ellenőrzi. Az eredmény: a Transparency International szerint Magyarország a második legkorruptabb állam az Európai Unióban. Az első helyen az a Bulgária áll, ahol ezer lakosra számítva a legtöbben haltak bele a koronavírus járványba az Európai Unióban. Ezen a szomorú listán Magyarország áll a második helyen.

Ki fizeti a rezsit?

Orbán Viktor azért utazik Moszkvába, hogy plusz földgázt kérjen Putyintól, és megvitassa a paksi erőmű bővítését  – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter.

A magyar lakosság jóval olcsóbban kapja az energiát mint a piaci ár. Hosszú távon hatalmas veszteség keletkezik – hangsúlyozza Zsiday Viktor a Magyar Narancsban. A veszteség elérheti a GDP 3-4%-át! A rezsit ésszerű lenne emelni, de ez politikai öngyilkosság lenne. Valakinek mégiscsak ki kell fizetni a különbözetet a világpiaci ár és a lakossági befagyasztott fogyasztói ár között. Vagy mégsem?

Boros Imre, a kormányhoz közelálló közgazdász szerint nem okoz gondot a rezsi az Orbán kormánynak. Miért nem?

„Nemrég szerződött le Magyarország Oroszországgal olcsó gázra. A decemberben megkötött 15 éves szerződés még olcsóbb mint a korábbi volt. A rezsicsökkentésnek ez a fedezete, és ez senkinek sem fog veszteséget okozni. A Gazprom fixen annyit fog szállítani, amely fedezni tudja a magyar lakosság fogyasztását” – írja Boros Imre a Pesti srácokban. A magyar-orosz földgáz szerződések titkosak, a magyar kormányfő sem mondott árat a Financial Times kérdésére. De nagy kérdés, hogy olyan olcsó-e valóban az orosz földgáz, melyet Magyarország kap?

Ha valóban ennyire jó a helyzet, akkor miért akar plusz földgázt kapni Putyintól Orbán Viktor?

Évi 1000 milliárd forint

Ekkora összegről van szó jelenleg, ha nem csökken jelentősen az energia ára – hangsúlyozza Zsiday Viktor, aki nyilvánvalóan nincs arról meggyőződve, hogy az orosz földgáz ára olyan alacsony lenne ahogy azt Boros Imre állítja. Ha ez igaz, akkor a választások után megalakuló kormány azzal kell, hogy szembenézzen: a GDP 2-3, rosszabb esetben 4%-át kell kifizetnie évente azért, hogy a rezsit azon az alacsony áron tartsa, amelyet a lakosság megszokott.

Ez óriási kihívás minden kormánynak – hangsúlyozza Zsiday Viktor.

Orbán dilemmája: ésszerűség kontra népszerűség

Bármifajta rezsi emelésnek óriási a politikai kockázata vagyis ezzel aligha kísérletezik bárki. Valakinek azonban fizetnie kell – hangsúlyozza Zsiday Viktor.

A költségvetés emiatt valóban elúszhat, de a választások után megalakuló új kormány abban reménykedhet: másutt is ez a helyzet az Európai Unióban. Épp ezért javasolja Macron francia elnök és szövetségeseinek csapata a pénzügyi szigor csökkentését. Vagyis a maastrichti kritériumok megszüntetését vagy felvizezését. Ez utóbbira jó példa az a brüsszeli javaslat, amely zöld beruházásnak tekinti az atomenergiát és a földgáz ipar fejlesztését. Ha ezt a fukar államok is elfogadják, akkor a magyar kormányzat sem kényszerül a rezsi emelésére, mert az erre fordított kiadásokat el tudja számolni mint zöld programot – lásd például a paksi atomerőmű bővítését, amely szintén szerepel Orbán Viktor moszkvai tárgyalásainak napirendjén.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK