Kezdőlap Címkék Orbán

Címke: orbán

Lázár politikai feltámadása?

„Én azt gondolom, hogy Oroszország agressziót követett el Ukrajnával szemben. Ez nagyon súlyos probléma, mert megtámadtak egy országot, amely független akar lenni. Örülök, hogy az Európai Unió most minden olyan ország mellett kiáll, amely független akar lenni, mert ha Ukrajnának jár a függetlenség és a szabad döntési jog, akkor Magyarországnak és Lengyelországnak is jár” – nyilatkozta Lázár János egykori kancellária miniszter, a Fidesz egyik önjelölt trónörököse a HVG-nek.

Ez a nyilatkozat alaposan eltér Orbán Viktor álláspontjától, aki egyáltalán nem siet agresszornak nevezni Vlagyimir Putyint. Rábízza ezt Németh Zsoltra, aki kiadta a Ruszkik haza! jelszót. Vagy Lázár Jánosra, aki épp Márki Zay Péter ellenfele a választáson.

Orbán Viktor nem Putyin hanem a saját választói miatt nem siet elítélni az orosz agressziót. Hosszú évekig tartott amíg a magyar szabadságharcos fideszes narratívából oroszbarát reálpolitika lett. Ma a reálpolitika oroszellenességet sugall Orbán Viktornak is. Aki a valóságban el is árulta Putyint, de erről nem kívánja választóit tájékoztatni, mert minden szavazatra szüksége van. Nem kíván Boriszov bolgár ex miniszterelnök sorsára jutni, akinek a korrupciós ügyei  iránt ugyancsak érdeklődik az európai ügyészség.

Mit akar az USA?

Olyan egységes Nyugatot, amely San Franciscotól Záhonyig tart, és amely nemcsak katonailag szövetséges, de gazdaságilag is együttműködik, hogy szembeszálljon az orosz és a kínai kihívással. Orbánnak ebbe a rendszerbe kell beilleszkednie, ha túl akarja érni a válságot, amely mindenképp bekövetkezik Magyarországon még az idén.

Az USA budapesti nagykövetsége a 2018-as választások előtt megkereste Lázár Jánost, aki akkor kancellária miniszter volt, és ajánlatot tett neki: nem kíván-e Orbán Viktor örökébe lépni? Lázár nagyon is kíván, de reálisan felmérve az esélyeket, akkor aligha mondhatott igent. Sietve tájékoztatta is Orbán Viktort az amerikai ajánlatról. Ezek után Lázár tetszhalottá vált a politikában.

2022-ben azonban új helyzet van. Az Ukrajna elleni orosz agresszió mindent megváltoztatott: az Orbánt igen mérsékelten kedvelő amerikai vezetés átvette az irányítást Európában is. Washington nyugati egységet akar, és ezt elfogadták az EU nagyhatalmai: Németország és Franciaország is. Orbánnak be kell állnia a sorba, már persze, ha beengedik.

A fiatal Orbán Viktor az USA kedvenceként kezdte politikai pályafutását. Szembeszállt Amerikával amikor Washingtonban demokrata adminisztráció volt hatalmon. Trump idejében azonban fordulat következett be. Orbán hozzákötötte sorsát Trumphoz, aki a választáson elbukott. A republikánusok azonban továbbra is erősek Washingtonban. Ősszel a választásokon többséget szerezhetnek a kongresszusban, és ezzel béna kacsává változhat Biden adminisztrációja.

Ha tehát az USA meg akarja buktatni Orbánt, akkor erre kevés ideje van. Európában kevés könny hullana utána, de az amerikai republikánusok kérdéseket tehetnének fel arról, hogy milyen szerepe volt az amerikai diplomáciának Orbán bukásában.

A nyugati nagykövetségek egyértelműen az ellenzéket támogatják Budapesten, de Orbán eltávolítását csakis az amerikaiak érhetik el. Ha akarják. Ukrajna után ugyanis akkor újabb válság góc keletkezne a térségben, és erre senkinek sincsen szüksége. Az ismert rossz jobb lehet az ismeretlen újnál Magyarországon.

Lázár azonban készenlétben áll. Képviselheti a Fidesz nyugatos vonalát, amely hajlandó lehet valamiféle nemzeti egységre tekintettel a nemzetközi helyzetre.

Csakhogy egy esetleges nemzeti egységkormány is óriási társadalmi – gazdasági válságra kell, hogy felkészüljön. A magyar politikai elit pedig már többször is bizonyította: erre bizony képtelen hatékony és demokratikus módszerekkel.

Az európai ügyészség célkeresztjében a bolgár Orbán

Az Európai Unió legkorruptabb államában az ügyészség kiengedte az előzetesből Bojko Boriszov egykori kormányfőt, aki megszakításokkal több mint tíz éven át vezette az államot. Ahol az ügyészség egyáltalán nem független, ezért nem csoda, hogy nem látott okot korrupciós vizsgálatra.

Csakhogy Boriszov utóda, Petkov miniszterelnök, aki a Harvardon végzett, komolyan veszi a küzdelmet a korrupció felszámolására. De tudja, hogy egyedül nem megy. Ezért számít Laura Codruta Kovesire, aki az európai ügyészség élén nagyon érdeklődik Bulgária iránt – írja a brüsszeli Politico.

A főügyész asszony első külföldi útja épp Szófiában vezetett még tavaly. Majd pedig újra Bulgáriába látogatott nem sokkal azelőtt, hogy Bojko Boriszov ex miniszterelnököt egy éjszakai kihallgatás során őrizetbe vették. Aztán az ügyészség elengedte, dehát a szervezet élén  az a főügyész áll, akinek a távozását Boriszovval együtt követelték a korrupció ellenes tüntetők. Ivan Gesev nyíltan szembeszáll a kormánnyal. Az egykori titkosszolgálati tiszt most hirtelen független lett amióta az új kormány vizsgálni szeretné a megelőző idők korrupcióját.

Hova tűntek az európai pénzek?

Ezt a kínos kérdést kívánja feltenni Laura Codruta Kövesi főügyész a bolgár Orbánnak. Bojko Boriszov rokonainak, barátainak és üzletfeleinek osztotta ki a legnagyobb részt. A maffia állam nem is nagyon titkolta, hogy az állambiztonság egykori tisztikara mentette át magát az új rendszerbe, ahol a régi módszereket használják. Nem ritkák a gyilkosságok sem. Igazában azonban mindenkit csakis a pénz érdekel. Épp ezen szálon akar lecsapni Laura Codruta Kövesi főügyész. Aki kiváló viszonyt ápolt az amerikai nagykövetséggel Bukarestben, és ezek a kapcsolatok minden bizonnyal meg is maradtak.

Putyin barátai eltűnnek hirtelen

Ausztriában előbb a szélsőjobboldali Szabadságpárt vezetőjét majd Kurz kancellárt buktatták meg a külföldi titkosszolgálatok. Hol van már Ausztria egykori külügyminiszter asszonya, akinek az esküvőjén Putyin még táncolt is?

Babis, Csehország ex miniszterelnöke Moszkvában végezte tanulmányait, és ifjú korában összekötő tiszt volt a KGB és a csehszlovák állambiztonság között. A választási kampány hajrájában hirtelen régi-új korrupciós vádak kerültek elő amerikai forrásból. Brüsszel is újra vizsgálódni kezdett korrupciós ügyekben. Az amerikai és a német nagykövetség pedig rábeszélte a pártokat, hogy ne szövetkezzenek Babissal. Aki partner híján megbukott.

Szlovákiában azóta folyik a tisztogatás, hogy a Fico rendszer belebukott abba a botrányba, amely amiatt robbant ki, hogy egy korrupciós ügyekben nyomozó újságírót a hatalom megöletett a barátnőjével együtt.

Az arcképcsarnokból szinte csak Orbán Viktor hiányzik. Az oroszok eredetileg neki akartak kitüntetést adni – ki tudja, hogy miért? – de ő taktikusan Szijjártó külügyminisztert jelölte maga helyett. Aki így feláldozhatóvá vált. A probléma azonban fennáll: háború idején tolerál-e a NATO egy Putyin barát vezetőt az egyik frontországban? Orbán számára a változási kényszer óriási. Ő vígan el is árulná Putyint, de nyíltan ezt csak a választások után teheti meg. Hű hívei ugyanis nem tudnak olyan gyorsan váltani mint ő márpedig Orbánnak minden szavazóra szüksége lesz, ha meg akarja nyerni a választásokat.

Több száz milliárd forintot bukhatott a Rahimkulov család az ukrajnai háborún

A leggazdagabb magyar család vesztesége óriási volt Magyarországon, ahol az OTP és MOL részvények ugyancsak megérezték a háború hatását, de még nagyobb lehetett Oroszországban, ahol a két legnagyobb bankban: a Sberbankban és a VTB-ben volt részesedésük.

A két Rahimkulov testvér, Ruszlan és Timur kettős állampolgár. Az orosz-magyar oligarcha testvérpárt eddig semmilyen szankció nem érte noha a NATO államokban mindenütt keményen rászálltak az orosz milliárdosokra, akiket Putyin támogatásával gyanúsítanak. Magyarországon ezzel ellentétben komoly kormányzati támogatást élveznek. Nem véletlenül: Rahimkulov papa a Gazprom megbízottja volt Magyarországon, és a magyar energia ellátás lényegében ma is elsősorban az orosz szállításoktól függ.

Putyin egymilliárd köbméter plusz földgázt ígért Orbán Viktornak amikor február elsején öt órán keresztül tárgyaltak. Utána a magyar miniszterelnök azt mondta, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter tisztázza a részleteket áprilisig. A rezsicsökkentés fenntartását jelentős részben erre az egymilliárd köbméter plusz orosz földgázra alapozhatta a kormányzat. A háború miatt ennek az üzletnek a realizálása némiképp problematikusnak látszik.

Csak az OTP részvényekkel 100 milliárd forintot bukhattak

A G7 szerint a Rahimkulov fivérek részesedése a legnagyobb magyar bankban 7% körül van, és ez a háború előtt 350 milliárd forintot ért. Fejenként 50-50 milliárd forintot veszíthettek amikor az OTP papírok mélyrepülésbe kezdtek, mert a magyar banknak érdekeltségei vannak Ukrajnában és Oroszországban. A MOL-ban a fivérek részesedése 2% körül van. A MOL jobban viselte a háború hatását, mert a szárnyaló olaj árak feltöltötték a kasszát, de így is jelentős veszteség keletkezhet különösen, mert a kormány benzinár stoppot rendelt el, és ennek költségeit jelentős részben az olajtársasággal fizetteti meg.

Nagy bukfenc Oroszországban

A moszkvai tőzsde a háború óta zárva van, így nehéz pontos képet alkotni a veszteség mértékéről, de nyilvánvaló, hogy szinte minden értékpapír rengeteget veszített az értékéből. A Rahimkulov kézben levő Kafijat vagyonkezelő érdekelt volt a Sberbankban, a háború előtt ez a részesedés mintegy 340 millió  forintot ért, ma egy forintot!

A VTB, Oroszország második legnagyobb bankja nincs sokkal jobb helyzetben: részvényeinek értéke 99,7%-al csökkent! Ez mintegy 15 milliárd forintos veszteséget jelenthetett a Rahimkulov fivéreknek. Akiknek voltak energia részvényeik is, ezek legkevesebb 2 milliárd forintot veszítettek az értékükből. Arról nincs hír, hogy Rahimkulov papa, a Gazprom egykori budapesti megbízottja mennyit veszíthetett például az Gazprom részvényeken.

Orbán menekülő útja

Szerbiában tárgyal a magyar miniszterelnök, aki egyenesen az ukrán határról érkezett oda. A hivatalos program szerint Aleksandar Vucsics szerb elnökkel Újvidéken felavatják a Budapest-Belgrád (kínai) vasútvonal egy szakaszát. Valójában azonban azt vitatják meg Putyin megmaradt barátai, hogy a kelet-nyugati szembenállás idején mihez is kezdjenek orosz barátságukkal.

Szerbia nem tagja sem a NATO-nak sem pedig az Európai Uniónak így nyíltan felvállalhatja továbbra is az oroszbarát politikát, melynek nagy hagyományai vannak Szerbiában. Az orosz tőke máris megkezdte a Moszkvában bejegyzett cégek egy részének áthelyezését Belgrádba, ahol nem is titkolják: profitálni akarnak a háború nyomán kialakult gazdasági válságból. A szankciók által sújtott Oroszországnak Szerbia kiváló menekülő utat kínál miután a kapuk bezárultak Cipruson és másutt az Európai Unióban.

Hát én immár kit válasszak?

Vucsics szerb elnöknek tudtára adták Brüsszelben, hogy a tagjelölt államoktól is elvárják az oroszbarát politika befejezését, és súlyos hibának tekintik a szankciók kijátszását. Szerbia szeretne bekerülni az Európai Unióba, mert látja, hogy Szlovénia és Horvátország mennyit profitál ebből. Ugyanakkor nem akar és nem is tud szakítani Oroszországgal. Ha Belgrádban az orosz nagykövet megvádolná Vucsics elnököt, hogy azzal a NATO-val paktál, amely korábban a szerb fővárost is bombázta, akkor megrendülne a szerb államfő népszerűsége. Ezért Vucsics továbbra is kényes kötéltáncra kényszerül éppúgy mint Orbán Viktor.

A magyar miniszterelnök menekülő útja

Ha Orbánnak távoznia kellene a kormányfői posztról, akkor Szerbia menekülő út lehet, mert nem tagja sem a NATO-nak sem pedig az Európai Uniónak vagyis nem kényszerülne kiadni Orbán Viktort. Orbán semmiképp sem szeretne úgy járni mint Bojko Boriszov, Bulgária ex miniszterelnöke. Akit korrupció miatt előzetesbe tettek, majd elengedtek. Az ügyészség szerint nincs elég bizonyíték a vádemeléshez. Minthogy Boriszov 2009 és 2021 között volt hatalmon – némi megszakításokkal – az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országában, a bizonyítékok beszerzése kizárólag azon múlik, hogy mikor döntenek Boriszov sorsáról – Washingtonban.

Laura Codruta Kövesi, az európai ügyészség román vezetője kiváló amerikai kapcsolatokkal rendelkezik. Korábban Bukarestben az amerikai nagykövetség számtalan bizonyítékot nyújtott át neki a román elit korrupciós ügyeiről.

A budapesti amerikai nagykövetség  „adott esetben” szintén számtalan érdekes információval szolgálhat. Magyarország persze egyelőre nem tagja az európai ügyészségnek, de az vizsgálódhat magyar ügyekben akkor, ha azok más uniós államot is érintenek. A magyar kormány pénzügyi támogatása Romániában vagy Szlovákiában számtalan korrupciós kérdést felvethet „adott esetben”.

Ruszkik haza!

Ezt írta Németh Zsolt, veterán fideszes parlamenti képviselő, a külügyi bizottság elnöke. Meglehetősen egyertelműen utalva arra a fordulatra, melyet Orbán Viktor is végrehajthat a választások után. Orbán villámgyorsan árul el bárkit és bármit, de híveinek népes tábora lassabban mozdul. Időbe telt amíg az oroszellenes Fidesz szavazók átálltak Putyin barátainak táborába. Orbán tudja, hogy a háború miatt végképp célkeresztbe került az Egyesült Államokban. Putyint nyugodtan ejtheti miközben a keleti nyitás maradhat. Nem véletlen, hogy a szerb államfővel épp a kínaiak kedvenc programjánál, a Budapest – Belgrád vasútvonal avatásán találkozik Újvidéken.

Korrupció miatt előzetesben a bolgár Orbán

Bojko Boriszov egykori miniszterelnököt és néhány közeli munkatársát őrizetbe vették korrupciós ügyben. Laura Codruta Kövesi, az európai ügyészség vezetője szerdán közölte, hogy vizsgálják azokat a pénzügyi visszaéléseket, melyeket az ex kormányfő követett el az uniós pénzek elosztásakor.

Bojko Boriszov, Todor Zsivkovnak, Bulgária utolsó kommunista diktátorának volt a testőre. Innen lett Szófia polgármestere, majd pedig Bulgária miniszterelnöke 2009-2021 (megszakításokkal). Maffia módszerekkel kormányzott az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államában.

A mostani miniszterelnök, aki a Harvard egyetemen végzett, választási kampányában a korrupció elleni harcot állította a középpontba.

Orbán Viktor miniszterelnök 2016-ban tüntette ki Bojko Boriszovot, a most lecsukott bolgár kormányfőt a Magyar Érdemrend Nagykeresztjével.

Finom figyelmeztetés Orbánnak

Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója korábban többször is úgy nyilakozott, hogy az autokrata vezetőket korrupciós ügyekkel lehet a legkönnyebben levadászni.

Laura Codruta Kövesi amikor Romániában volt korrupciós főügyész, akkor az USA nagykövetségének aktív támogatását élvezte. Az európai unió első korrupciós főügyészeként minden bizonnyal továbbra is számíthat az amerikaiak támogatására. Az Egyesült Államok olyan adatbázissal rendelkezik korrupciós ügyekben, amelyet politikai célokra kiválóan fel lehet használni. A New York-i ügyészség buktatta le például Malaysia kormányfőjét, aki akkor még hatalmon volt, azóta már 12 éves fegyház büntetésre ítélték hazájában. A cseh választások hajrájában az amerikai nagykövetség szivárogtatott ki információkat Babis miniszterelnök ügyeiről. Ez hozzájárult ahhoz, hogy Babis pártja ne szerezzen elég szavazatot ahhoz, hogy kormányt alakíthasson. Az amerikai nagykövetség rábeszélte a cseh pártokat: ne vállaljanak koaliciót Babis miniszterelnökkel!

Orbán Viktor is tarthat attól, hogy az USA célkeresztjébe kerül. Annál is inkább, mert Orbán

Putyin utolsó barátja

A magyar miniszterelnök az egyetlen olyan uniós illetve NATO ország vezetője, aki nem ítélte el Putyin orosz elnököt Ukrajna megtámadása miatt. Míg hű lengyel szövetségesei – Kaczynski és Morawiecki  – Kijevbe utaztak a cseh és a szlovén miniszterelnök társaságában, hogy támogatásukról biztosítsák Zelenszkij ukrán elnököt, Orbán nem tartott velük. Sőt megtiltotta, hogy fegyvereket szállítsanak Magyarországon keresztül Ukrajnába. Közben a kormánypárti sajtó igen megértőnek mutatkozik Putyin agressziójával szemben.

Orbánnak váltania kell, ha ki akar bújni a hurokból, de ezt csak a választások után teheti meg. Pártjának hívei ugyanis igencsak megosztottak: sokan USA és EU ellenesek, szimpatizálnak Putyinnal. Nem utolsósorban Orbán buzdítására teszik ezt, csakhogy az Ukrajna elleni támadással a helyzet megváltozott: Putyin immár vállalhatatlan partner egy uniós illetve NATO államban. De míg Orbán egy pillanat alatt képes elárulni Putyint vagy bárki mást, híveinek ehhez idő kell. A választási időszakban ezért hallgat Putyinról Magyarország miniszterelnöke.

Foszlányaim – Jövő

Orbán, ne tőlünk félj! Az ellenzéktől se. Brüsszel sem veszélyes. A választások is sima ügy. Ellenben jobb, ha tudod: az a Kossuth téren összegyűlt ezerötszáz szempár csillogása lesz hatalmad sírba eresztő kötele.

Facebook

Orosz kémkedés Szlovákiában

Három szlovák állampolgárt letartóztattak és három orosz diplomatát kiutasitottak Pozsonyból egy olyan kémkedési ügyben, mely lehet, hogy az Ukrajnában folyó háborúhoz köthető.

Kiket tartóztattak le? Egy ezredest, aki a hadügyminisztériumban szolgált, a titkosszolgálat egyik tisztjét és egy betiltott oroszbarát portál tulajdonosát. A pozsonyi külügy szerint a kémelhárítás jelezte, hogy az orosz diplomaták hírszerzői tevékenységet folytattak Szlovákiában. Moszkva máris jelezte, hogy válaszolni fog a kiutasításra.

És nálunk?

Orbán Viktor állítólag már nem sokkal a Krím orosz annektálása után arról beszélt a belügyminisztérium parancsnoki értekezletén, hogy Oroszország elfoglalja Ukrajnát. Ezzel párhuzamosan arra utasította a kémelhárítást, hogy ne firtassa nagyon az orosz titkosszolgálatok magyarországi aktivitását, mert azt ő Putyin elnökkel tisztázta. Az orosz hírszerzés élve a remek lehetőségekkel ki is használta a magyar kormány jóindulatát, és Magyarországon széleskörű hálózatot épített ki. Ez nem okozhatott különösebb gondot hiszen az oroszok a rendszerváltás után tulajdonképp el sem mentek – már ami a titkosszolgálatokat illeti.

Jól mutatja ezt a Rahimkulov család karrierje: ma ők a leggazdagabb família Magyarországon. Kiváló kapcsolatokat tartanak fenn a miniszterelnökkel. Putyin Ukrajna elleni támadása után sok országban akció indult az orosz oligarchák ellen. Magyarországon ez fel sem merült.

Látványos része az orosz nyomulásnak Magyarországon a „kémbank”, melynek munkatársai eleve diplomáciai mentességet kaptak. Vajon miért?

Orbán – Putyin

Az orosz elnök két módszerrel befolyásolhatja a magyar miniszterelnököt. Egyrészt a KGB dossziéjával, amely olyan információkat tartalmaz, melyeket Orbán Viktor nem szeretne a magyar publikum elé tárni – különösen nem választási időszakban. A másik az anyagi ösztönzés. A kelet-európai elitet az oroszok már régóta az energia üzleteken keresztül „motiválják”. A hírek szerint Orbán Viktornak is érdekeltsége van az orosz földgáz üzletben. A földgáz árának viharos emelkedése, amely oly nagy gondot jelent a magyar gazdaságnak, neki személy szerint hasznot hozhat. Félő azonban, hogy minderről az amerikai nagykövetség is bőséges információkkal rendelkezik. Ez Damoklész kardja Orbán Viktor feje fölött. A magyar miniszterelnök viszont azzal érvelhet: válság van, és még nagyobb lesz. Orbán válság menedzserként már többször bizonyított.

Orbán kötéltánca

Sok európai populista politikus támogatta Putyin politikáját, mely az Európai Unió megosztására irányult – közöttük a legnagyobb kárt talán Orbán Viktor magyar miniszterelnök okozta – írja a CNN, amely rámutat arra: az Ukrajna elleni háború miatt szinte mindenki igyekszik távolságot tartani az orosz elnöktől.

Putyin populista barátai Európában elhatárolódnak az orosz elnöktől

„Nézze meg, hogy Putyin barátja mit tett!” – kiáltotta Przemysl polgármestere Matteo Salvininek az Ukrajnából érkező menekültekre mutatva. Az olasz szélsőjobb vezére korábban élvezte Putyin támogatását, és cserébe elszántan támadta az Európai Uniót. Most azonban úgy érezte, hogy ki kell fejeznie szolidaritását az Ukrajnából érkező menekültekkel. A sors iróniája, hogy Olaszországban populista pártja épp a migráció bírálatával érte el korábban népszerűségét.

Franciaországban elsősorban Marine Le Pen asszony élvezte Putyin támogatását. A 2017-es elnökválasztási kampányát orosz bank támogatta. Idén ezt az MKB vállalta fel, amely több mint 10 millió eurós kölcsönt adott Marine Le Pen szélsőjobboldali pártjának miután Orbán Viktor miniszterelnök fogadta őt Budapesten.

Marine Le Pen elítélte az Ukrajna elleni agressziót mint „a nemzetközi jog megsértését és teljesen védhetetlen akciót.”

Orbán Viktor is arra kényszerült, hogy elítélje „Oroszország fegyveres agresszióját” és megengedte NATO csapatok és fegyverek mozgatását Magyarországon bár közvetlenül nem juthatnak fegyverek Ukrajnába – írja a CNN.

„Putyin célja az volt, hogy olyan politikusokat találjon az Európai Unióban, akik támogatják az ő radikális eszméit és lépéseit. Ily módon megoszthatta az Európai Uniót, az Európai parlamentet és a Tanácsot” – nyilatkozta a CNN-nek Litvánia egykori miniszterelnöke, Andrius Kubilius, aki jelenleg az Európai parlament képviselője.

A német szélsőjobb, az Alternative für Deutschland elítéli ugyan a háborút, de Putyin politikáját nem.  Gunnar Beck, az Alternative für Deutschland Európai Parlamenti képviselője szerint „a Nyugat gyakran képmutató amikor Putyin politikáját bírálja.” Szerinte Putyin Oroszország „örökségét és értékrendjét képviseli”.

Putyin célja az európai egység bomlasztása volt

Az Európai Parlement néppárti elnökasszonya szerint Putyin évek óta tudatosan gyengítette  az európai egységet.

„Putyin tőlünk eltérő értékrendet képviselt és megpróbált bizonytalanságot kelteni közöttünk. A Kreml tudatosan használt fel dezinformációkat és növelni akarta a társadalmak belső megosztottságát” – hangsúlyozza Roberta Metsola elnökasszony, aki szerint mindennek vége, mert „a háború megváltoztatott mindent méghozzá hosszú időre.”

Cseh Katalin (Momentum) szerint Orbán Viktornak kötéltáncot kell járnia a választási kampány idején, mert konzervatív törzsszavazóinak éveken keresztül azt adta elő, hogy „az Európai Unió ellenség, Putyin pedig nagyember.”

Putyin inváziója már eddigis sokba került Orbán Viktornak az Európai Unióban és lehet, hogy persona non grata lesz sok helyen – írja a CNN, amely megfeledkezik arról, hogy a francia elnök és a német kancellár Putyin inváziója után is tárgyal az orosz elnökkel, mert arra gondolhatnak, hogy korábban Minszkben épp Franciaország és Németország segítségével sikerült valamiféle megegyezésre jutni Moszkva és Kijev között.

„Orbán hátbaszúrja Lengyelországot”

Putyin Ukrajna elleni háborúja próbára teszi a budapesti és a varsói kormány együttműködését hiszen míg Lengyelország a NATO és az EU legelszántabb tagja Oroszország bírálatában, Orbán Viktor a sor végén kullog. Egyáltalán nem siet elítélni Putyin háborúját Ukrajna ellen.

A lengyel ellenzék egyik vezető lapja vázolta fel a dilemmát, amely szembeállítja egymással Orbán Viktort és Jaroslaw Kaczynskit noha ők ketten szorgosan együttműködtek Brüsszellel szemben. Csakhogy az Ukrajna elleni orosz támadás nyilvánvalóvá tette, hogy Magyarországnak vagy Lengyelországnak önmagában csekély a súlya, csakis a NATO illetve az EU számít tárgyaló képes partnernek Putyin számára.

A moszkvai Pravda mindenesetre Magyarországot azok közé a baráti országok közé sorolta, melyek ugyan csatlakoztak a nyugati szankciókhoz, de nem szállítanak fegyvert Ukrajnának. Lengyelország viszont az élenjár Ukrajna támogatásában: a legtöbb fegyver a lengyeleken keresztül érkezik az élet-halál harcát vivó országba.

Morawiecki miniszterelnök púderezi Orbán politikai hulláját

Ezt állitja a Rzeczpospolita  című lap helyettes főszerkesztője, aki vezércikkben bírálja a magyar miniszterelnököt, mert Orbán nem hajlandó elítélni Putyin hadjáratát Ukrajna ellen. Nem nyújt támogatást Zelenszkij kormányzatának, és a magyarországi kormány média helyet ad Putyin propagandájának.

Orbán Viktor elfogadta ugyan az Oroszország elleni szankciókat, de arról beszél, hogy az uniós államok is megfizetik ennek az árát. Nem ennek a nyilvánvaló ténynek a fölemlítése zavarja igazán a Rzeczpospolita főszerkesztő-helyettesét hanem az, amit a Mandinernek mondott a magyar miniszterelnök.

„A lengyelek a nyugati világ határát fel akarják tolni az orosz határig. Ők akkor érzik magukat biztonságban, ha ez létrejön, és a NATO – beleértve természetesen Lengyelországot is, megfelelő erőt tud felvonultatni ezen a határon. Ezért támogatják a lengyelek vehemensen Ukrajna NATO tagságát” – hangsúlyozta Orbán Viktor. Aki ezután arról nyilatkozott, hogy nagy geopolitikai játékosok kereszttüzében találta magát. Aki kereszttüzben van, az egyik oldalhoz sem tartozik – vonja le a következtetést a Rzeczpospolita főszerkesztő-helyettese, aki szerint Orbán Viktor nem érzi magát a Nyugat részének. Szuldrzynski szerint

„Orbán rozsdás késsel szúrja hátba Lengyelországot.”

Magyarország az orosz befolyás kirendeltségévé vált – teszi hozzá a főszerkesztő-helyettes, aki szerint Orbán Viktor a putyinizmus magyar változatát építi ki.

Fogynak Putyin barátai

Vlagyimir Putyin orosz elnök európai politikai támogatói naponta fogynak. Míg például Franciaországban a jobboldali populista Marine Le Pennek jelentősen csökkennek választási esélyei a Putyinnal készült közös fotó miatt, addig Olaszországban a jobboldali populista Matteo Salvininek van gondja a az orosz elnökhöz fűződő szoros kapcsolata miatt. Sőt, Putyin közeli oligarchái is elhatárolódnak az Ukrajna elleni háborútól, igaz különböző indokok miatt. Az osztrák ORF sorra vette a jelenlegi helyzetet.

Az elszakadás legújabb példája Le Pen. A francia elnökjelölt minden választási brosúráját megsemmisítette, amelyben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel együtt látható.

A 2017-es krími annektálást továbbra is védték

Ukrajnával kapcsolatban osztja Putyin véleményét. „A Krím soha nem volt Ukrajna része” – mondta Le Pen egy orosz lapnak adott interjújában.

Le Pen mellett más francia elnökjelöltek is nyomás alá kerültek Putyinhoz fűződő szoros kapcsolataik miatt, különösen a szélsőjobboldali politikus, Eric Zemmour és a baloldali populista jelölt, Jean-Luc Melenchon.

Salvini bajban van

Olaszországban is Putyin csapdájába kerültek a jobboldali populisták. Matteo Salvinit, a bevándorlóellenes Lega párt vezetőjét jó kapcsolatokkal rendelkező embernek tartották Moszkvában. A Legát azzal is gyanúsították, hogy a Kreml illegálisan finanszírozta.

Salvini ugyan elítélte az Ukrajna elleni támadást, de nehezen tudta támogatni az olasz kormány és az EU Putyin-ellenes irányvonalát. Salvini például felszólalt Oroszország SWIFT-kizárása ellen, azzal érvelve, hogy az olasz érdekek veszélyben vannak. A Lega főnöke szerint a szankciók jók, de nem lehetnek önpusztítók.

A baloldal és az AfD problémái

Gregor Gysi Ukrajnával szembeni empátia hiányával vádolta meg a Sahra Wagenknecht körüli csoportot, és megrovásban részesítette Wagenknechtet.

Az Alternatíva Németországnak (AfD) párt évek óta szoros kapcsolatot ápol Oroszországgal. Tino Chrupalla párt- és frakcióvezető találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, és megjelent az orosz védelmi minisztérium konferenciáján 2021 júniusában. Az AfD Putyinhoz és Oroszországhoz való igazodásáért küzd.

Orbán eltávolodik Putyintól

Orbán Viktor magyar miniszterelnök is kihátrált Putyintól. A 2010-es hivatalba lépése óta eltelt években a jobboldali politikus baráti kapcsolatot alakított ki a Kreml főnökével. Orbán az EU-ban támogatta az Oroszország elleni szankciós döntéseket és Ukrajna fegyveres támogatásáról szóló döntést. A Magyarországon keresztül történő fegyverszállítást azonban elutasította. Ugyanakkor meglehetősen félszegen elítélte az Ukrajna elleni orosz agressziós háborút.

Erdogan Kijev oldalán

Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök is elhatárolódott. Erdoganról eddig azt mondták, hogy jó viszonyt ápol Putyinnal. Erdogan egyértelműen Kijev mellé állt, amint az invázió elkezdődött.  „Elutasítjuk Oroszország katonai akcióját” – mondta Erdogan a múlt héten. A NATO-tag Törökország az elmúlt években többször is hangsúlyozta szoros kapcsolatait Ukrajnával. Erdogan élesen elítélte a Krím orosz annektálását 2014-ben, amiatt is, mert a félszigeten történelmileg jelen vannak a török ​​tatárok. Törökország egyértelműen kivívta Moszkva haragját, amikor harci drónokat adott el Ukrajnának.

Bolsonaro nem ítéli el az inváziót

Jair Bolsonaro brazil elnök hétfőn miután Putyinnal tárgyalt nem volt hajlandó elítélni Oroszország ukrajnai invázióját

Trump Putyinhoz való közelsége

A Putyinnal való kapcsolat is nagy kérdés az Egyesült Államokban: a kritikusok azzal vádolták a jobboldali populista Donald Trumpot, hogy hivatali ideje alatt túl közel állt Putyinhoz.

Trump a hétvégén ismét „okosnak” nevezte Putyint, bár most először távolodott el az Ukrajna elleni agressziós háborútól.

Zelenszkij Trumpnak „bátor ember”

Trump „szörnyű katasztrófának” minősítette az Ukrajna elleni nagyszabású orosz támadást, de a NATO-t és utódját, Joe Bident okolta a kialakult helyzetért. „Nem az a probléma, hogy Putyin okos, hanem az igazi probléma az, hogy a vezetőink olyan hülyék” – mondta Trump.

Alig néhány nappal korábban Trump „zseniálisnak” és „okosnak” minősítette Putyin hozzáállását az ukrajnai válsághoz, most Zelenszkijt  nevezte „bátor embernek”.

Szankciók, mint a távolságtartás oka

Nemcsak Ukrajna inváziója, hanem a szankciók is okot adnak arra, hogy elhatárolódjunk Putyintól. Mihail Fridman és Pjotr ​​Aven orosz milliárdosok elutasították a velük szemben kiszabott uniós szankciókat, mint indokolatlanokat, és elhatárolták magukat az orosz politikától és Putyintól. A szóvivő szerint a német TUI-csoport orosz főrészvényese, Alekszej Mordashov is meg akarja vizsgálni a szankciókkal kapcsolatos lehetőségeket. Nincs kapcsolata a politikával – hangzott el a Severstal cége által közzétett közleményben is.

Az EU Avent „Vlagyimir Putyin egyik legközelebbi oligarchájának” minősítette. Fridmant „vezető orosz pénzemberként és Putyin belső körének támogatójaként” jellemezték. Fridman tagadta a vádakat.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK