Kezdőlap Címkék Orbán

Címke: orbán

Európában a populista őrület újabb fordulója következik

0

„A menekültválságig úgy tűnt, hogy Vona Gábor és a Jobbik veszélyes lehet Orbán számára, de mostanra már más a helyzet. Mivel a Jobbik iránt is minden hatodik magyar lelkesedik, a jobboldali radikális és szélsőjobb pártok – a Fidesz és a Jobbik – együtt mintegy 70 százalékot szerezhetnek.”

A Huffington Post liberális amerikai portál német kiadása politikai előrejelzést közölt 2018-ra. A rossz hír az, hogy természetesen nem lehet pontosan megmondani előre a jövendő történéseket. Ám mégis lehet a múlt és a jelen ismeretéből a jövőre nézve következtetéseket levonni – írta a szerző (Sebastian Christ), aki már tavaly is megpróbálkozott hasonló előre jelzésekkel, és csak néhány esetben tévedett.

(1) Elsőként megállapította: Bajorországban véget ér a CSU egyeduralma, és a párt a jövőben koalíciókra szorul. Ehhez azonban a pártnak újra fel kell találnia önmagát, mert öntelt választási egyletként és középszerű vidéki politikusok karrierjének gyorsítójaként nemigen számíthat sikerekre a továbbiakban.

(2) Az oroszországi elnökválasztás Putyin végének a kezdete lesz. Tévedés az oroszországi rendszert klasszikus diktatúrának tekinteni, ennél bonyolultabb a helyzet. Nem minden hatalom az elnöktől való, hanem alapját a kölcsönös függőségek szövete adja: az államfő a pénzfolyamokhoz és támogatásokhoz való hozzáférést szervezi, és a kedvezményezettek tartják hatalmon az elnököt. Putyin a látszat ellenére nem mindenható: a hálózat azt akarja, hogy a saját üzletei hosszú távon zavartalanul működjenek. A választások fontosak, hogy megmutassák, milyen szilárdan ül a nyeregben a patrónus. Ám a mostani lehet az utolsó választás, amelyen Putyin elindul: mert az orosz alkotmány szerint 2024-től hat év szünetet kell tartania. Azt követően pedig már 77 éves lesz, ami kockázatot jelent a hálózat számára. Még Alekszander Navalnij kizárása a választásokból is felgyorsíthatja Putyin hanyatlását, mert a csekély részvétel azt jelzi a hálózatnak, hogy elégedetlenség mutatkozik a patrónussal szemben.

(3) Az amerikai kongresszusi választásokon Trump republikánusai lesznek a fő vesztesek. Az elnök megosztja Amerikát, és ezen belül a republikánusokat is: a konzervatívok között a mérsékeltek számára Trump egyszerűen kínos. Idén novemberben ez meg fog mutatkozni: azon politikusok felének kell újra indulni, akik 2016-ban felelősek voltak Trump jelöléséért, és ez lesz az első alkalom, hogy Amerika nemzeti szinten szavazhat az elnök politikájáról. A republikánus szavazók kemény magja már nem lesz elegendő az abszolút többségek megszervezéséhez, a republikánusok mandátumokat fognak elveszíteni, és ez megnehezíti Trump számára választási ígéretei teljesítését.

(4) Európában a populista őrület újabb fordulója következik – írta a szerző. Szólt Olaszországról, majd Magyarországgal kapcsolatban megállapította: a menekültválságig úgy tűnt, hogy Vona Gábor és a Jobbik veszélyes lehet Orbán számára, de mostanra már más a helyzet. Mivel a Jobbik iránt is minden hatodik magyar lelkesedik, a jobboldali radikális és szélsőjobb pártok – a Fidesz és a Jobbik – együtt mintegy 70 százalékot szerezhetnek.

(5) Angela Merkel az év végén is Németország kancellárja lesz. Tény, hogy pártja a választásokon története legrosszabb eredményét érte el, és már vannak viták arról, hogy az első német kancellár asszony kora véget ér-e, és ha igen, mikor, de egyelőre Merkelnek nincs komoly alternatívája. Egyfelől azért, mert az SPD jelenleg nem képes kancellárt állítani, másfelől az unión belül is csak olyan jelöltek vannak, akik túl fiatalok, túl öregek, vagy túl népszerűtlenek.

(6) Németország és Franciaország újra közelebb húzódik egymáshoz. Macron megtette az első lépést a németországi választások másnapján, Merkel számára pedig nyilvánvalóan fontos, hogy várhatóan utolsó periódusában rendezze külpolitikai hagyatékát. Nem állhat érdekében, hogy úgy vonuljon be a történelembe, mint aki gondatlanságból megölte az európai eszmét. Az unió megreformálása irányába ható nyomást most megkapja Macrontól, és ketten együtt a német-francia kapcsolatok történetének legizgalmasabb tandemjét alkothatják: reform-igyekezet és tapasztalat, energia és nyugalom – ideálisan kiegészíthetik egymást.

(7) Hessen tartományban fennmarad a CDU és a zöldek közös kormányzása – írta a szerző.

Lárifári, avagy lesz-e Orbán-Gyurcsány vita?

Magát a kérdést könnyű megválaszolni: nem lesz, mert Gyurcsány Ferenc nem miniszterelnök-jelölt, és ha az is lenne, Orbánnak nem áll érdekében, hogy szóba elegyedjen vele.

Ezzel együtt, a felvetés mégsem hiábavaló, hiszen Gyurcsány jó vitázó, ráadásul sokan emlékeznek arra, hogy ő az a politikus, aki – vitában és választáson – utoljára győzött Orbán ellen. Ebben az értelemben a DK-nak érdeke lenne, hogy egy esetleges vitában a pártelnököt küldje a ringbe.

A Demokratikus Koalíció listáját ugyan Gyurcsány Ferenc vezeti, ő azonban nem miniszterelnök-jelöltje a pártnak. Ezt ő maga is többször nyilatkozta: nem kíván miniszterelnök-jelölt lenni, mint ahogy – egyelőre legalábbis – miniszterelnök sem.

Gyurcsány Ferenc, az az ember, akivel Orbán Viktor utoljára nyilvános vitát folytatott. A jelenlegi miniszterelnök azóta nemcsak a vitát kerüli, de még az olyan helyzeteket is, amikor valódi újságírók igazi kérdéseire kell válaszolnia. A parlamentben nem mindig sikerül elkerülnie a kellemetlen kérdéseket, az azonnal kérdések órájában élnek is ezzel a lehetőséggel az ellenzéki képviselők. Ám Orbán ilyenkor vagy valamilyen gorombasággal – lásd a Vona Gábornak felemlegetett szemöldökcsipeszt – vagy egy viccesnek szánt (Boldog karácsonyt!) válasszal üti el a kérdések élét.

Miniszterelnöki vita azonban feltehetőleg most sem lesz, legalábbis olyan, amelyen Orbán Viktor is részt venne. Másmilyen vitának pedig nincs értelme. Mert bár elvileg fontos lenne, hogy a választók megismerhessék a pártok programjait, ha csak az ellenzéki pártok miniszterelnök-jelöltjei vitáznak egymással, az egyedül Orbánnak és a Fidesznek hoz a konyhára. Ebben az esetben ugyanis az a látszat keletkezhet, mintha Orbán Viktor mindenki fölött állna, ő maga testesítené meg a nemzetet, miközben alattvalói közül néhányan a trónkövetelő szerepében az ő pozíciójáért marakodnak.

Orbán nem vitázik sem Gyurcsánnyal, sem mással. Legutóbb azzal hárította el az ellenzéki pártvezetőkkel a vitát, hogy annyian vannak, hogy nem tudja, kivel is kellene vitáznia.

Ebben az értelemben a DK részéről teljesen mindegy, hogy Gyurcsány Ferenc  miniszterelnök-jelöltként tudja-e kamatoztatni vitán felül álló retorikai képességeit. Ha nem lesz miniszterelnök-jelölti vita – márpedig ebben biztosak lehetünk – akkor minek borzolni a kedélyeket Gyurcsány esetleges miniszerelnök-jelöltségével?

Lesz közös Trump-Orbán fotó?

0

Az a pletyka járja Amerikában, hogy februárban Orbán Viktor Washingtonba látogat és részt vesz a National Prayer Breakfast (közös imával egybekötött reggeli) rendezvényen. Az információt a befolyásos Foreign Policy pénteki cikkében szellőztette meg.

A National Prayer Breakfast-et egyébként 1952 óta minden évben megtartják, és az amerikai elnök mellett a világ tekintélyes politikai és gazdasági vezetői vesznek rajta részt. Eredetileg egy keresztény szervezet kezdeményezte a rendezvényt a szegények megsegítésére. Azóta elsőrangú politikai eseménnyé vált, amelyen a vendégek csakis meghívás alapján vehetnek részt. Idén február 8-án lesz a rendezvény.

A Foreign Policy cikkének címe: Miért nem lehetünk illiberális barátok? A szerző (Emily Tamkin) azt elemzi, hogy miért nem jött eddig össze Donald Trump és Orbán Viktor közelebbi kapcsolata annak ellenére, hogy a magyar miniszterelnök még az amerikai választási kampányban a republikánus jelölt mellett foglalt állást.

Tamkin szerint ez részben azzal magyarázható, hogy az Egyesült Államok kapcsolata valamelyik másik állammal nemcsak attól függ, hogy ki ül a Fehér Házban. Ez a szerző rövid válasza a kérdésre, a hosszabbat pedig több szereplő és esemény összefüggésében látja. Az egyik ilyen személy Gorka Sebestyén, Trump nemrég menesztett tanácsadója, akivel Orbán emberei – a Foreign Policy szerint – sehogyan sem tudtak zöld ágra vergődni. A második ok a CEU elleni támadás, amely az Orbán-kormány baklövése volt, hiszen a Közép-Európai Egyetem mellett számos Nobel-díjas és egyetem állt ki. A harmadik abban keresendő, hogy az amerikai külügyminisztériumban még mindig nem sikerült betölteni a kulcsfontosságú helyeket Trump embereivel. A negyedik, hogy Washingtonban nagyban folyik a vizsgálat a Trump-csapat orosz kapcsolatairól, és ilyen szempontból érzékeny lehet együttműködni egy Putyinhoz közel álló vezetővel.

De Orbán számára nincs minden vesztve, írja Foreign Policy szerzője, és példaként hozza fel a februári közös fotó lehetőségét.

Magyarország 2017 (8.) – Amikor a kutya azt harapja meg, akit védenie kellene

Sorozatunk legutóbbi írásában a fékek és ellensúlyok rendszerének kiiktatásáról értekeztünk, arról egészen pontosan, hogy milyen szisztematikusan számolta fel a Fidesz 2010-es uralkodása óta mindazokat az intézményeket, amelyek arra lennének hivatva, hogy korlátozzák a kormány törvényeken túlnyúló törekvéseit. A felszámolás szó persze így nem pontos, hiszen a szervezetek léteznek, de szinte kivétel nélkül fideszes befolyás alatt, fideszes vezetőkkel és tagokkal. A törvényeket meg a kormánypárt úgy alakította, kihasználva a kétharmados többségét, vagy ennek híján jogi trükkökkel, hogy formálisan minden megfeleljen a paragrafusoknak.

Amikor az ellensúlyokról szóltunk nem említettük annak egy fontos alkotó elemét, mégpedig a médiát. Azt a médiát, amelynek alapvető feladata lenne kritikusan viszonyulni a kormányzathoz, eljátszani – klasszikus kifejezéssel élve – az őrkutya szerepét. Tankönyv szerűen úgy is leírhatnánk, hogy a csatornáknak (nem pusztán a televíziókat értjük most a csatornák alatt) függetlennek kell lenniük, hozzá lehessen férni, és tartalmilag sokszínűek legyenek. Ha ezek biztosítva vannak, akkor válik az adott média megbízhatóvá, kritikai szelleművé és eredetivé. És, ezek együtt adják meg a sajtó szabadságának érzését.

Anélkül, hogy hosszas elméleti fejtegetésekkel untatnám az olvasót, mégis muszáj megállnunk néhány szó erejéig ennél a kérdésnél. Vagyis annál, hogy van-e ma Magyarországon sajtószabadság? Kormánypárti politikusok, és a hozzájuk rendelt újságírók közkeletű állítása ezzel kapcsolatban az, hogy persze: Magyarországon teljes a sajtó szabadsága, hisz – lám – minden kritika megjelenhet, ezt az írást sem cenzúrázza senki, bárki szabadon alapíthat tévét, rádiót, újságot, és abban azt mond el a kormányról is, amit akar. És tényleg így van, senki nem áll útjába az ilyen törekvéseknek. Csakhogy a szabadság nem pusztán ebből áll, különösen nem, ha az állam, vagy az állam által delegált látszólagos tulajdonosok lépnek be a piacra. Ez esetben ugyanis azonnal felborul az egyensúly, a közpénzekkel kitömött kvázi tulajdonosok olyan aránytalanságot alakítanak ki, amelyben egyfajta vélemény válik dominánssá, a többi szereplő véleménye, hangja marginalizálódik; egyszerűen versenyképtelenné válnak. Nem pusztán azzal, hogy a forrásaik sokkal kevesebb lehetőséget biztosítanak számukra, miáltal a hírversenyben, vagy a tényfeltárásban, másként tehát az őrkutya szerepben eleve gyengébb teljesítményre képesek, mint arra szükség volna, hanem mert az információhoz való hozzáférésben, a terjesztésben, a tartalmi sokszínűségben színvonal alattit nyújtanak.

Ma Magyarországon a média mintegy kilencven százaléka egyértelműen a kormány befolyása alatt áll, de a látszólag független, vagy ellenzéki sajtó egy része is kormányzati köldökzsinóron keresztül létezik. Lényegében megszűnt a közszolgálat; sem az állami televízió, sem a rádió nem nevezhető közszolgálatinak, de még a Magyar Távirati Iroda sem. Ezeken a helyeken a híreket megszűrik, manipulálják, és mindenkor az orbáni hatalom akaratának megfelelően tálalják, vagy hallgatják el. A közpénzből működtetett televízió megszállta a sportversenyeket is, a fontosabb, nézettebb eseményeket monopolizálta, hogy a közvetítések szünetében kormányzati propagandával, vagy hirdetésekkel befolyásolja a nézőket. Az állami rádió olykor a miniszterelnök házi adójaként működik, valahova a morgóra sodorva a politikai ellenzék tagjait. A politikai műsorokat programba iktató további országos csatornák közül az Echo tv a kormányfő földijének, a sokszoros milliárdossá tett Mészáros Lőrinc kezébe került, vele szemben a Hír tv és az ATV sorakozik fel, az előbbi mindenféle állami hirdetés nélkül.

A nyomtatott sajtó nagy áttörését hozta 2017; az összes vidéki napilap a kormány befolyása alá került, és ha ez hozzátesszük, hogy 2016 végén a Népszabadságot kiirtották a piacról, miáltal a Népszava a maga 20 ezer környéki eladott példányszámával lett a legnagyobb országos terjesztésű napilap, lehet némi fogalmunk arról, hogy az ennél nagyobb számban eladott helyi lapok, miért voltak olyan fontosak a végrehajtó hatalomnak. Vidéken jószerivel alig hall más hangot az állampolgár, mint a kormányét, kiváltképp ha ehhez hozzátesszük: ma nincs már olyan kereskedelmi rádió, amely országos lefedettségű lenne, illetve a Vajna birtokába került Rádió1-en keresztül mégiscsak: a TV2 tulajdonosa sorban vásárolja fel és kapcsolja be hálózatába a vidéki stúdiókat, ügyesen kijátszva a törvény betűjét, de főként a szellemét, látszólag helyi frekvenciát működtetve, de valójában országossá duzzasztva, MTI híreket használva.

És ha már TV2: a most húszéves kereskedelmi csatorna vállal mindenféle nemtelen szerepet, annak érdekében, hogy lejárassa az ellenzéket és támogassa a kormánypártot. Jó okkal teszi: ha Vajna magára maradna temérdek hitellel, amit a vásárláshoz biztosítottak neki, és a képernyőről eltűnnének az állami hirdetések, szinte azonnal csődbe jutna. A TV2-vel szemben jelent némi ellensúlyt az RTL Klub; egy újabb kétharmados Orbán-győzelem esetén aligha maradna érintetlenül. Gondoljunk csak a miniszterelnök többször is elhangzott kijelentésére, miszerint a médiát is nemzetivé kell tenni, vajon mi következik ebből. E pillanatban ugyanis jószerivel már minden magyar kézben van, az RTL Klub viszont továbbra is német tulajdonban. Ezek alapján viszont megkockáztatható, hogy Orbán az RTL Klub jövőjét jövendölte meg; azt is szeretné valamelyik kötélbarátja kezében látni. (Simicskától hallhattunk is erre vonatkozó utalást.)

Beszéltünk tévékről, rádiókról, napilapokról és láthattuk, miként tette rá a kezét ezekre a média-típusokra a kormány. Orbán, saját internetes alulképzettsége okán, meglehetősen szabadon hagyta a világhálót, egészen mostanáig. De itt is bekövetkezett a változás: egyre nagyobb teret hódit itt is a kormányzat, sokkal nagyobb pénzt mozgatva meg, mint a vetélytársak. Az origo bekebelezése után a bulvár-politika öszvér portálok létrehozása volt napirenden, folyamatosan növelve a szerepüket a kormányzati propagandában, elsősorban a menekült témában.

Összességében tehát, bár Orbán nemzeti, vagy magyar médiatulajdon szükségességéről beszél, amit mond az nem más, mint retorikai fogás. A hazai sajtó kilencven százaléka nem nevezhető sem nemzetiinek, sem, ha úgy tetszik magyarnak: a kormány akaratát tükrözi vissza, az ő kezéből eszik, voltaképpen ő a tulajdonos. Ez a fék, vagy ellensúly egyáltalán nem működik, egyszerű propagandaeszközzé silányult, semmilyen módon nem szolgálja a demokratikus rendszer működését. Ha tehát igaznak véljük az első állításunkat, azt tudniillik, hogy a Fidesz szisztematikusan számolta fel a fékek és ellensúlyok rendszerét, akkor a következtetésnek is igaznak kell lennie: ezek nélkül nem létezik demokrácia. Az újabb következtetés pedig nem lehet más, mint annak megállapítása: ma Magyarországon nincs demokrácia.

Vége.

A sorozat korábbi cikkei:

Magyarország, 2017 (1.) – A lázadás éve – Soros ellen

Magyarország 2017 (2.) – Orbán az isten, és senki más

Magyarország, 2017 (3.) – Jelenetek a bábok életéből

Magyarország, 2017 (4.) – Új év, új remények nélkül

Magyarország, 2017 (5.) – Elég összeG-zni Orbánt?

Magyarország 2017 (6.) – Soros-bérencek és hazaárulók

Magyarország 2017 (7.) – Orbán eltakarította a fékeket és ellensúlyokat

Ez volt ma – 2018. január 5.

0

Tao-perek: fény az alagút végén

A Felcsút a támogatási rekorder. MTI Fotó: Kovács Tamás

Napokon belül megkaphatják a kötelezett szervezetek is a jogerős határozatot, amelynek alapján ki kell adniuk a sportcélú tao-befizetésekkel kapcsolatos adatokat. A Kúria a határozat írásba foglalását követően a dokumentumokat az előírásoknak megfelelően még tavaly elküldte az ügyben eljárt elsőfokú bíróságnak – válaszolták a Független Hírügynökségnek írásban.

Ligeti Miklós, a pernyertes Transparency International (TI) jogi igazgatója a FüHü-től tudta meg a hírt. Mint mondta, amikor december közepe előtt érdeklődtek, azt a választ kapták, hogy még nincs írásba foglalva a határozat. (A Kúria ezzel jócskán túllépte a törvényben előírt 15 plusz 8 nap postázási határidőt.) Az első fokon eljáró bíróság az iratokat ezután elküldi a peres feleknek, így a TI-nek.

A TI arra volt kíváncsi, hogy mely kedvezményezettek (egyesületek, szövetségek) kaptak pénzt a társasági adóból (tao), mely támogatóktól mekkora összeget és melyik évadban.

Mivel a szervezetek nem adták ki önként az adatokat, a jogvédő három pert indított minisztériumokkal (EMMI és NGM), valamint az öt szakági sportszövetséggel szemben.

Kiderülhet, mikor lesz a választás

MTI Fotó: Vajda János

A törvény miatt április elseje kiesik, hiszen idén akkor lesz húsvét. A határidők betartását figyelembe véve, Áder János legkorábban hétfőn jelentheti be a választás időpontját, hiszen onnantól számítva 90 nap múlva lesz április 8-a, a legkorábbi lehetséges időpont.

Korábban április 8-ai dátum merült fel.

A törvény szövege szerint

„A VÁLASZTÁST ÚGY KELL KITŰZNI, HOGY A MAGYARORSZÁGI SZAVAZÁS NAPJA A KITŰZÉS NAPJÁT KÖVETŐ HETVENEDIK ÉS KILENCVENEDIK NAP KÖZÉ ESSEN”.

Emellett a választást vasárnap kell megtartani, és nem eshet húsvét vagy pünkösd vasárnapjára.

Az előző országgyűlési választás április 6-án volt.

Simicskát is harcba hívta Orbán Soros ellen

A valóságnak gyakran élénkebb a fantáziája, mint a legjobb forgatókönyvíróé. Simicska Ádám, Simicska Lajos fia osztotta meg az itt látható a levelet a Facebookon, amelyből kiderül, hogy Orbán Viktor Simicska Lajostól is kért pénzt a Soros György elleni harcához.

Attól a Simicskától, aki valamikor a barátja volt, kollégiumi szobatárasa, üzlet- és harcostársa. És aki mostanság Orbán elsőszámú közellenségének számít.

Ilyen levelet egyébként a hivatalos közlések szerint azok a magyar állampolgárok kaptak, akik felhatalmazták a kormányt, hogy kapcsolatban maradhassanak vele.

Nem tudni, hogy Simicska viccelt-e Orbánnal és jelezte, hogy kapcsolatban akart maradni vele. Gyanítható, hogy nem.

Ebben az esetben azt kell mondanunk, hogy a Fidesz sokszor emlegetett mozgósító csodafegyvere, a Kubatov-lista megérett a frissítésre.

Lengyel kételyek Orbán szavahihetőségét illetően

A karikatúra forrása: Financial Times

Habár a szerdai lengyel-magyar kormányfői találkozón szép szavak és nagy ígéretek hangzottak el, mégsem volt felhőtlen a boldogság a lengyel fél részéről. Ugyanis Orbán Viktor pont azt a témát nem vetette fel, amely miatt Mateusz Morawiecki eredetileg Budapestre jött: a Varsó melletti kiállást Brüsszel ellenében.

Kétségtelen, hogy mind a magyar, mind a lengyel kormánypropaganda nagy sikerként könyvelte el a szerdai Morawiecki-Orbán-találkozót. A központi témát egyértelműen a migrációs válság és a kvóták elutasítása uralta, amelyet sem Budapest, sem Varsó nem fogad el. Mateusz Morawiecki egyenesen odáig ment, hogy visszaidézte Orbán Viktor korábbi szavait: a közép-európai országoknak joguk van megválasztani, hogy kikkel szeretnének együtt élni. Ugyanúgy hangoztatta, hogy hasonlóan látják a világot és mindketten

„hiszünk az Európai Unió értékeiben, közösen szeretnénk azokat építeni”

Martin Schulz üzent Orbánnak: az EU nem szupermarket

A magyar miniszterelnök részt vett a bajor CSU konferenciáján, amelyet két nappal

Orbán és Schulz
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely

azelőtt tartottak, hogy újra kezdődnének a koalíciós tárgyalások Berlinben a CSU testvérpártja, a CDU és a szociáldemokraták között.

A Bild Zeitung arról kérdezte a szociáldemokraták vezetőjét, hogy mit gondol Orbán meghívásáról a CSU-konferenciára? Szerinte Horst Seehofernek, a CSU vezetőjének emlékeztetnie kellene Orbán Viktort arra, hogy az Európai Uniónak vannak törvényei, amiket be kell tartani. Schulz szerint a menekültkvóta ügyében Orbán szembe megy az Unióval, pedig csak 1920 menekültet kellene Magyarországnak befogadnia. Azt mondta: Orbán Viktor veszélyes logikát követ.

A CSU persze nem véletlenül hívta meg Orbán Viktort a csúcstalálkozóra, mert jelezni kívánta mind a szociáldemokratáknak, mind pedig Angela Merkelnek, hogy a menedékkérők ügyében a nézetei radikálisan különböznek a másik két párt elképzeléseitől.

Irán a CIA-t és a Moszadot vádolja a tüntetések szervezésével

MTI/AP/Ebrahim Norúz

Több mint húsz halottja és számtalan sebesültje volt a tüntetéssorozatnak Iránban. Ali Hamenei ajatollah, az ország valódi vezetője korábban is külföldi szálakat vélt felfedezni a megmozdulások mögött, az iráni főügyész most sokkal konkrétabb volt.

Mohammad Dzsafar Montazeri szerint egy Michael Andrea nevű CIA-ügynök szervezte a tüntetéseket, egy másik, meg nem nevezett férfi társaságában, aki szerinte az izraeli Moszad embere. A főügyész szerint egy kis csoportot hoztak létre ők ketten, és azután ez a csoport szervezte meg a tüntetéseket Irán nagyvárosaiban. A főügyész le is vonta a következtetést: az USA, Izrael és Szaúd Arábia áll emögött.

Amerikai szégyenlista a vallás üldözéséről a világban

Az amerikai külügyminisztérium
Forrás: Wikimedia Commons

Tíz állam szerepel a listán, de Pakisztán különleges megfigyelés alatt áll – közölte a külügy szóvivője Washingtonban. Donald Trump épp most döntött úgy, hogy megvonja annak a segélynek a nagy részét, amelyet eddig Pakisztán a terrorizmus elleni harcra kapott Amerikától. Pakisztánon kívül Kína, Eritrea, Irán, Mianmar, Észak-Korea, Szaúd-Arábia, Szudán, Tadzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán szerepel a listán.

A vallási tolerancia ügye a világban rosszul áll, hiszen Afrikában, a Közel-Keleten vagy Ázsia nagy részén egyre kevésbé tolerálja a többség a kisebbség jogát arra, hogy más vallást kövessen. Ferenc pápa, aki nemrég a listán szereplő Mianmarban járt, is felemelte már a szavát mindenfajta vallásüldözéssel szemben.

Simicskát is harcba hívta Orbán Soros ellen

„Tisztelt Soros úr, kedves Gyuri bácsi!

Azzal a kéréssel fordulok hozzád, hogy légy oly szíves egy számomra is elfogadható összeggel (hozzávetőlegesen néhány millió dollárral) támogatni az ellened folyó tisztességtelen és hazug kampányomat.

Üdvözlettel, Orbán Viktor miniszterelnök, egykor Soros-ösztöndíjas”

Néhány nappal ezelőtt ezt a szöveget tettem föl a Facebookra. Akkor azt hittem, hogy vicceltem, mert úgy hittem: mindez annyira abszurd, hogy a valóságban biztosan nem létezhet.

Aztán kiderült, amit egyébként is tudtunk: hogy a valóságnak gyakran élénkebb a fantáziája, mint a legjobb forgatókönyvíróé.

Simicska Ádám, Simicska Lajos fia osztotta meg az itt látható a levelet a Facebookon, amelyből kiderül, hogy Orbán Viktor Simicska Lajostól is kért pénzt a Soros György elleni harcához.

Attól a Simicskától, aki valamikor a barátja volt, kollégiumi szobatársa, üzlet- és harcostársa. És aki mostanság Orbán elsőszámú közellenségének számít.

Mindez 2015. február 6-án, a nevezetes G-napon vált nyilvánvalóvá, amikor Simicska Lajos nemes egyszerűséggel gecinek nevezte egykori, mára miniszterelnökké avanzsált barátját. A kifejezést azóta több alkalommal megismételte, elsősorban a saját plakáthelyein szórakoztatta ezzel a nagyközönséget és saját magát.

Kissé komolyabbra fordítva a szót: nem valószínű, hogy Orbán valóban számít Simicska pénzére. Nyilván nem is kért tőle, a levél feltehetőleg félreértésből érkezhetett Simicska Lajos budapesti címére. (Aki, amint az széles körben köztudott, már egy ideje Veszprémben lakik.)

Ilyen levelet egyébként a hivatalos közlések szerint azok a magyar állampolgárok kaptak, akik felhatalmazták a kormányt, hogy kapcsolatban maradhassanak vele. Nem tudni, hogy Simicska viccelt-e Orbánnal és jelezte, hogy kapcsolatban akart maradni vele. Gyanítható, hogy nem. Ebben az esetben azt kell mondanunk, hogy a Fidesz sokszor emlegetett mozgósító csodafegyvere, a Kubatov-lista megérett a frissítésre.

Hogy Soros kapott-e ilyen levelet, és küld-e pénzt Orbánnak, nem tudjuk. Egyszer már adott neki, igaz, évtizedekkel ezelőtt, hogy az akkor még igen fiatal és meglehetősen hátrányos helyzetű ifjú ember amerikai egyetemen kupálódhasson.

Ha az idős milliárdosnak van humorérzéke, egy szarkasztikus levél kíséretében ismét megszánja Orbánt, és hozzávág néhány dollárt, hogy folytathassa szélmalomharcát a nem létező Soros-terv ellen.

Mindig apámhoz fordul a Fidesz, amikor nagy bajban van. 🙂

Közzétette: Ádám Simicska – 2018. január 4.

Magyarország 2017 (7.) – Orbán eltakarította a fékeket és ellensúlyokat

Fékekről és ellensúlyokról beszélni csak demokráciákban van értelme, hiszen – ahogy az elnevezés is mutatja – eleve azzal a céllal jönnek létre, hogy kontrollt gyakoroljanak a kormány felett. Ott, ahol a végrehajtó hatalom korlátlan hatalommal bír, már nem beszélhetünk demokráciáról, még akkor sem, ha ezek a szervezetek formálisan léteznek, ha látszólag függetlenek, vezetői megválasztják. A Fidesz nagyon tudatosan és fokozatosan építette maga köré ezeket az intézményeket, kihasználva a kétharmados győzelem adta lehetőségeket. Orbán Viktor gondolkodásmódjától – és erről már sokszor írtunk – távol állna gesztusok gyakorlása, kis ügyekben sem enged, a gyengeség jeleként értékeli, hát akkor miként lenne nagyvonalú a jelentősebb esetekben. Hiába volt a friss magyar demokrácia történetében példa az ellenkezőjére, az MSZP-SZDSZ koalíció esetében, még 1994-ben, Horn Gyula miniszterelnök önkorlátozó attitűdjét senki nem értékelte, sőt inkább arra az esetre hivatkoztak folyamatosan – a média ügyeiben -, amikor a két párt élt a kétharmados fölényével.

Orbánt e legcsekélyebb mértékben sem érdekli, hogy az esetleges engedékenységét bárki pozitívan értékelné; többet veszít általa, mintha magára vonja a kényes ízlésű demokraták megvetését. A miniszterelnök kemény harcos, és ismerjük is az e téren vallott elveit: az ellenfelet nem pusztán le kell győzni, lehetőleg el is kell takarítani az útból. Ugyanakkor azt is tudja, hogy lehetőleg nem bozótharcos módjára kell megvívni csatáit; olyan rendszert kell kiépíteni, ahol az akarata simán, vagy simábban képes érvényesülni. Hogy éppen a jogászi végzettségi, vagy a történelmi tanulmányai vezették az útján, azt nem tudom, azt azonban látom, mennyire tudatos és következetes volt az az építmény, amely a legnagyobb védelmet nyújtja számára. Ennek első lépése volt az alkotmány átírás, mit átírása, egy új alaptörvény megalkottatása, amely biztosítja mindazon jogokat és lépéseket, amelyek az államhatalom monopolizálását biztosítják számára. Mégpedig a demokratikus jogrend kulisszái mellett.

A következő lépéssorozat már a Nemzeti Együttműködés hamis Rendszerén belül hajtatott végre; mindazon intézmények, amelyek a fékek és egyensúlyok néven szerepelnek a nemzetközi gyakorlatban, úgy váljanak az ő szolgálóivá, hogy közben jogilag ne lehessen kifogást találni. Ehhez pedig meg kellett találni azt a módszert, amelyben olyan szakemberek kapnak helyet, akik lojálisak, feltétlen hívei Orbán Viktornak, és előbbre helyezik a kormányfő akaratának szolgálását, mint a szakmai meggyőződésüket.

Természetesen ez a folyamat nem köthető pusztán 2017-hez, a kezdet a 2010-es Fidesz-győzelemhez datálható, ez a második ciklus pedig – mindaddig, amíg megvolt a kétharmad – a kiteljesedéshez vezetett.  (Persze tudjuk, a plakát-törvény a példa rá, a Fidesz, ha lehetett, mit sem törődött azzal, ha egy törvény változásához kétharmados többség kell, arra van a kreatív jogalkotás, hogy az ilyen apróságokat át lehessen hidalni, a fékek és ellensúlyok rendszerén belül, pedig a személyi változások, hogy ott se legyen senki, aki fennakad az enyhe jogsértésen.

Ma tehát úgy néz ki a Fidesz-féle demokrácia, hogy gyakorlatilag alig van olyan pont, ahol elakadhatna egy-egy kezdeményezés, orbáni akarat. Az országgyűlés formális működéséről már szóltunk, de itt kell megemlítenünk magát a köztársasági elnököt.  Áder János nem sokban különbözik elődjétől, Schmitt Páltól, bár az kétségtelen, hogy ő nem plagizált. Viszont kevés fejtörést okoztak neki azok a törvények, amelyek amúgy nehezen állnák ki akár az erkölcs, akár a tételes jog próbáját, s noha Áder nem írt alá mindent szolgaian, mint az Schmitt tette, de komoly akadályokat sem gördített a Fidesz elé. Követelték ugyan tőle, hogy forduljon egy-egy törvény esetében az Alkotmány-bírósághoz, akik ezt szerették volna, azok is tudták, tudják: ez a testület is a kormányfő kezes báránya lett. A Fidesz-többséggel a fokozatosan megürülő helyeket a Fideszhez hű tagokkal töltötték fel, felrúgva ezzel azt a korábbi gyakorlatot, amelyben lehetősége volt az ellenzéknek is – annak idején a Fidesznek szintén – alkotmánybírót delegálni a testületbe. A lényegében egyszínűvé  vált grénium, amely korábban meglehetős precizitással és aggállyal őrködött a törvények egyértelműsége felett, kilépett a fékek rendszeréből, lényegében értelmetlenné téve azt, amiért a rendszerváltáskor létrehozták.

De folytathatjuk a sort: beszélhetünk a Költségvetési Tanácsról, említhetjük az Állami Számvevőszéket, a Nemzeti Választási Bizottságot, a Médiahatóságot, az ombudsmanokat, a Magyar Nemzeti Bankot, az oda beolvadt pénzügyi felügyeletet, az államigazgatási szerveket – szinte mindegyik Fidesz hívőkkel lett feltöltve, és teszik a dolgukat, ahogy azt a kormánypárt igényli.

Külön fejezetet érdemel az ügyészség, amely Polt Péter irányítása mellett szinte a végletekig kiszolgálja a végrehajtó hatalmat. Miközben látványosan nő a korrupciós ügyek száma, vagy legalábbis a közvélemény nagyobb fele egyértelműen érzékeli, miként tűnik el a közpénz egyesek zsebében, a vádhatóság vezetőjének szeme nem rebben, és azt se engedi, hogy másnak rebbenjen. (Semmit sem tudunk arról, hogy az erősen hierarchizált szervezetben miért lett áldozat, egyik napról a másikra bukott ember a fellebbviteli főügyész; kirúgásáról azóta is hallgat a szakma, de még  a sajtó is. ) A már a Fidesz-hatalom előtt ügyészségi uralkodóvá vált Polt a baloldali kormány regnálása idejében előszeretettel használta az akkori kormánypárti politikusok esetében a bilincset, az elmúlt hét és fél évben nem talált rá okot és alkalmat, hogy hasonló módon járjon el a mostani kormánypolitikusok esetében.  Polt és vele az ügyészség elfogultsága ma már közhelyszámba megy, ám erre is ugyanaz vonatkozik, amit Orbán Viktorral kapcsolatban leírtunk: nem számít, hogy milyen kritika éri a szervezetet, a lényeg, hogy úgy tegye a dolgát, ahogy azt a megrendelő kívánja.

És itt jutunk el a fékek és ellensúlyok mai rendszerének lényegéhez: mindent a megrendelő kívánság szerint tesznek. És a megrendelő nem más, mint Orbán Viktor. Ma az egyetlen intézmény a Bíróság, amely tartja magát, és képes ellenállni bizonyos politikai megrendeléseknek. Nos, hogy ez ne így legyen, már elindították az első lépéseket, a közigazgatási bíróságok átalakításával, az új bírák kinevezésével. Ha 2018-ban a Fidesz újra nyer és netán kétharmaddal, ne legyen kétségünk: meg fogja találni azt a formulát, hogy az utolsó ellensúlyt is eltakarítsa az útból.  Szolga lesz mindenkiből, a NER szolgája.

Folytatjuk. Következik: A média

Ír-magyar kormányfői találkozó: szó volt a 12 ezer Írországban dolgozó magyarról is

0

A lengyel kormányfő előző napi látogatása után csütörtökön ismét egy európai miniszterelnökkel, Leo Varadkar ír kormányfővel találkozott Budapesten Orbán Viktor miniszterelnök, aki a tárgyalás utáni sajtónyilatkozatában Európa egyik legsikeresebb nemzetének nevezte az írt.

A csütörtök délutáni tárgyaláson téma volt az EU helyzete, továbbá az adó-, a migrációs és az agrárpolitika, valamint a Brexit – ismertette a kormányfő, közölve: egyetértettek Leo Varadkarral abban, hogy az EU akkor válhat erőssé, ha az uniót alkotó nemzetgazdaságok külön-külön is erősek.

A migráció ügyében világossá tette – mondta -, hogy „Magyarország senki ellen sincsen”, de ragaszkodik saját identitásához, kultúrájához és elért eredményeihez.

A Brexit-folyamattal kapcsolatban Orbán Viktor arról biztosította az ír miniszterelnököt, hogy Magyarország támogatni fogja a speciális ír szempontok érvényesülését a kiválási tárgyalásokon.

Az Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott egyeztetését követően rendezett sajtótájékoztatón Leo Varadkar kiemelte: Magyarország Írország fontos gazdasági partnere. 2017-ben a két ország közötti kereskedelmi forgalom meghaladta az 1,5 milliárd eurót, és nőtt a Magyarországra irányuló ír export is az elmúlt időszakban. Jelenleg mintegy 12 ezer magyar él és dolgozik Írországban.

„Mindketten egyetértettünk abban, hogy az Európai Unió kevesebb lesz a britek hozzájárulása nélkül” – fogalmazott az ír miniszterelnök, aki nagyrabecsülését fejezte ki a magyar kormánynak, amiért megértést tanúsít a Brexit-tárgyalásokkal kapcsolatos speciális ír szempontoknak, köztük az ír-északír határ kérdésének.

Orbán titkolja a „német testvérek” előtt, hogy Soros-tervvel riogatja a magyarokat

1

Decemberben Budapesten Ifjúság és Európa címmel tartott rendezvényt a német kereszténydemokrata CDU pártalapítványa, a Konrad Adenauer Stiftung (KAS), amelyre fiatal jobboldali-konzervatív politikusokat hívtak meg Németországból, valamint a közép-európai régióból. A rendezvény egyik előadója Paul Ziemiak, a Junge Union elnöke volt. A Junge Union a CDU ifjúsági szervezete, Ziemiakot pedig hű Merkel-párti politikusként tartják számon. Ziemiakkal a rendezvény után az Azonnali készített egy rövid interjút, amelyet a portál hozzájárulásával közlünk.

Szeretne egy Orbánt Németországnak is?

Nekünk ott van Angela Merkel, nincs szükségünk Orbán Viktorra.

Ez biztos?

Ez biztos.

Pedig az AfD azt mondja – és a választási eredmények alapján úgy tűnik, elég sokan egyetértenek velük –, hogy nem ártana, jobb lenne önöknek is Orbán.

Amit az AfD követel, az a mi politikafelfogásunkkal nem egyeztethető össze. Az AfD elég rossz irányba fejlődik, ott van például Bernd Höcke…

Björn Höcke.

(Felröhög.)

Az a neve, hogy Björn Höcke. A német köztévé viccműsora terjesztette el, hogy Bernd Höcke a neve. Ön is nagy rajongójuk eszerint.

Persze, Höckét nagyon zavarja, ha eltévesztik a nevét. Én most a CDU képviselőjeként ülök itt magukkal szemben. Az elmúlt tizenkét évben Németországért és Európáért nyújtott kormányzati teljesítményünkre csak büszkék lehetünk, mindenre találtunk megoldást, elég, ha csak a pénzügyi-gazdasági válságot nézzük. Most mindenki csak a menekültválságon vitatkozik, de mi kitaláltunk valamit arra is, természetesen részben Magyarország közreműködésével. A CDU-ban mindenki nagyon örül annak, hogy itt van nekünk Angela Merkel.

Van abban még öröm, hogy a Fidesz a magyar testvérpártja a CDU-nak?

Persze, jó hogy!

A Fidesz számos szimbolikus ügyben AfD-s pozíciókat képvisel.

Mint például?

Ismeri ön a Kopp Verlagot?

Nem.

Na ne mondja. A legnagyobb német szélsőjobbos-konteós könyvkiadó és hírportál.

Én nem hiszek összeesküvés-elméletekben.

Ezt elhisszük. Nemrég még a Spiegel is megírta, hogy a Fidesz-frakció szép számú könyvet rendelt a Kopp Verlag egyik sztárjától, Andreas von Rétyi ufókutató Soros Györgyről szóló könyvéből.

(Nevet.) De hol vannak a Fidesz és az AfD közötti hasonlóságok?

Hallott már a Soros-tervről?

Nem.

Nem mondták önnek a fideszesek, hogy ez ellen harcolnak most?

Nem.

Pedig a fél világot ő tartja a befolyása alatt, ha igaz, amit mondanak. Obama, Brüsszel, baloldal, talán még a CDU egyes részei is… ki tudja…

Erről most hallok először, így nem nagyon tudok mit hozzáfűzni.

Amit viszont tudok: a Fidesszel való kapcsolatunk nem csak az elmúlt egy évre nyúlik vissza. Nem szabad a közös történetünknek csak a legutolsó hónapjait nézni. Vagy épp az elmúlt hét évét. A Fidesz alapvetően egy jobboldali radikális párttal áll versenyben Magyarországon.

Amely egyre mérsékeltebb irányvonalat követ.

Igen, de még mindig szélsőségesebb, mint a Fidesz. Most a Jobbik a Fidesz fő ellenfele. A Fidesz az európai gondolat fontos tartóoszlopa Magyarországon. Rengeteg téren más nézeteket vallanak, mint a CDU, a Fidesz világnézetéhez a CSU például közelebb áll némelyest – de mi nem egy pártban, hanem csak egy pártcsaládban ülünk.

Nem érezte még azt, hogy kínos önöknek a Fidesz?

Nem.

Uniós színtéren sem?

Nem. De már csak azért sem, mert a „kínos” szó nem tartozik a politikai szókincsemhez, túl arrogáns ugyanis demokratikusan megválasztott politikusokra és képviselőkre nézve. De hagyjuk Magyarországot, nézzünk át Lengyelországra, ahol rengeteg kihívás elé állít minket a lengyel kormány. Külpolitikájuk Németországot érintő lépései nem könnyítik meg a helyzetünket, hogy finom legyek. De a „kínos” szót az ő esetükben sem használnám. Azt kell látni, hogy most az EU-ban egy alapvető kérdés van, amit mindenkinek meg kell válaszolnia: jobbítani vagy tönkretenni akarjuk?

Én mindenkivel készen állok beszélgetni, aki Európa jobbítását tűzi ki célul. Az a benyomásom, hogy a Fidesz – még ha számos kérdésben eltérő véleményen is van – egy alapvetően Európa-párti politikát folytat. Saját elképzelései vannak, de nem áll hozzá elutasítóan. A Fidesz vagy Emmanuel Macron francia elnök elképzelései lehetnek jók vagy rosszak – a lényeg, hogy erős Európát akarnak.

Hollik István KDNP-s országgyűlési képviselő az interjút megelőző pódiumbeszélgetésen nem nagyon tudott mit mondani a moderátor kérdésére, miszerint hogyan definiálná az európai identitást.

Ugye megértik, ha nem akarom értékelni a magyar politikusokat?

Persze.

De természetesen bármit kérdezhetnek tőlem.

Akkor olyat kérdezünk, ahol nem kell kitérnie. Ön a CDU ifjúsági szervezetének, a Junge Unionnak az első embere. Önök álltak ki először Bajorországban, azt követelve, hogy ne Horst Seehofer, hanem Markus Söder legyen a bajor tartományi miniszterelnök. Ő beválik majd az erősödő AfD ellen?

Az AfD erősödése nagy kihívás elé állít minket, de én éppen ezért következetesen nem az AfD-ről beszélek ilyenkor, hanem az emberekről, akik az AfD-re szavaztak. Nem érdekel engem az AfD.

Engem az érdekel, miben csalódtak a szavazóik, milyen gondjaik, félelmeik vannak, és hogy mi volt az, ami miatt elvesztettük a voksaikat. Az embereket különböző motivációk vezérlik egy pártra való szavazásnál: a szociáldemokratákhoz a társadalmi igazságosság, a CDU-hoz az Európa-kérdés és Merkel kancellár személyes kisugárzása vezeti az embereket.

A közvélemény-kutatások szerint az AfD-re a többség nem az általuk képviselt eszmék vagy épp a párt politikusai miatt szavaztak, hanem protestből. Mindenképpen vissza kell hódítanunk közülük azokat, akik korábban CDU- vagy CSU-szavazók voltak. Markus Söder ehhez nagyon jó esélyekkel fut neki, vele meglehet Bajorországban az abszolút többsége a CSU-nak. Nekem személyes célom, hogy a következő parlamentbe már ne kerüljön be az AfD.

Bizonyára olvasta a híreket, és látta, hogyan bírálta Karl Lagerfeld Angela Merkelt. A német divattervező azt mondta: szégyen, hogy miután a németek zsidók millióit gyilkolták meg, pár évtizeddel később beengedik az országba a zsidók ősellenségének millióit, a muszlimokat.

Az, hogy kinek adunk oltalmat, nem vallási hovatartozás kérdése. A német köztársasági elnök ragyogóan fogalmazott, amikor azt mondta: a szívünk nagy, de a lehetőségeink végesek. Nem vallási hovatartozási szempontok, hanem az alapvető emberiesség vezet minket. De ehhez az is hozzátartozik, hogy Európa egyedül nem tud mindenkit befogadni, aki erre rászorulna.

Forrás: Azonnali

Ez volt ma – 2018. január 3.

0

Az FBI is beszállt egy magyar korrupciós ügy kivizsgálásába; A NATO szerint a kormány ismét félrebeszél, de ők továbbra is ragaszkodnak a militarizációhoz; Orbán és Morawiecki Budapesten a migránsügyről és a visegrádiakról beszéltek; Trump a palesztinoknak: nem kaptok pénzt, ha nem tárgyaltok Izraellel!; újabb halálos áldozata van a szerbiai kanyarójárványnak.

A politikai gengszterek kora – a magyar korrupciós színtér

Az FBI is beszállt a Microsoft magyarországi érdekeltségét érintő korrupciós ügy továbbra is folyamatban lévő nyomozásába – derül ki egyebek között abból az írásból, amelyet most tett közzé a Frontiers of Freedom jobbközép értékeket követő amerikai intézet. Szerzője a külpolitikai kérdésekkel foglalkozó, magyar származású alelnöke, dr. Radványi K. Miklós, aki az Orbán Viktorhoz intézett december eleji nyílt levele után most a magyarországi korrupcióval foglalkozik, azt négy konkrét példán keresztül mutatva be. „Semmi nem veszélyezteti egy nemzet politikai életét annyira, mint a korrupt és aljas politikusok. Orbán Viktor világában a cél – nevezetesen saját maga és családja meggazdagodása – igazolja az eszközt – azaz a rendőrállam kiépítését és a lakosság elszegényítését” – állítja.

„A soron következő választások eredményétől függetlenül Magyarországnak előbb vagy utóbb szembesülnie kell a korrupció halálos politikai mételyével. Ellenkező esetben az ország és lakosai soha nem tapasztalhatják meg az igazi szabadságot, igazságosságot, jólétet és társadalmi harmóniát” – figyelmeztet legújabb elemzésében dr. Radványi K. Miklós. Ahogy azt a Független Hírügynökségnek december elején adott interjújában ( már jelezte, ezúttal a magyarországi korrupcióval foglalkozik a  Frontiers of Freedom honlapján megjelent írásában.

A NATO szerint a kormány ismét félrebeszél, de ők továbbra is ragaszkodnak a militarizációhoz

A NATO felől cáfolták azt téves kormányzati információt, miszerint az úgynevezett Honvédelmi Intézkedési Terv a „NATO-kötelezettség” része ellene. Ennek ellenére az Emmi továbbra is kitart amellett, hogy ezt a militarizálást Budapestnek mindenképp végre kell hajtania.

Hajdu Nóra, az Együtt alelnöke közleményben tudatta, hogy szerinte semmilyen terrorfenyegetettség nem indokolja azt, hogy iskolaigazgatóknak és óvodavezetőknek testületileg Honvédelmi Intézkedési Terveket kelljen írniuk a gyermekek tanítása helyett. Ugyanúgy ez az elképzelés a gyűlöletkeltő „kommunikációs kampány” része, és militarizálja a magyar gyerekeket.

Visegrád és migránsügy – erről beszélt Orbán és Morawiecki

Mateusz Morawiecki, lengyel miniszterelnök miután megbeszélést folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel, sajtótájékoztatón azt mondta: a visegrádi országok fontos részei az uniónak, hozzájárulnak gazdasági növekedéséhez és stabilitásához.

A közép-európai gazdasági modellek működnek, a térség országai stabilizáló szerepet játszanak az Európai Unióban, ezért ennek megfelelő súllyal szeretnének beleszólni az unió ügyeibe – mondta Orbán Viktor ugyanazon a sajtóértekezleten.

A magyar miniszterelnök közölte: míg térségünk országainak gazdaságai működnek, az unió bevándorláspolitikája látványos kudarcot vallott.

Trump a palesztinoknak: nem kaptok pénzt, ha nem tárgyaltok Izraellel!

„Miért adunk nekik milliókat, ha nem hajlandóak folytatni a béketárgyalásokat?!”- tette fel a költői kérdést Twitteren az Egyesült Államok elnöke.

A palesztinok szerint az USA immár nem közvetít köztük és Izrael között, hiszen Jeruzsálem kérdésében egyértelműen a zsidó állam mögé állt. Amerika viszont Irán ellenes egységfrontot szeretne létrehozni a Közel-Keleten a szunnita arab államok és Izrael részvételével. Irán – Trump döntésére válaszul – a palesztinok fővárosának ismerte el Jeruzsálemet.

Újabb halálos áldozata van a szerbiai kanyarójárványnak

Egy kétéves niši kisgyermek halt bele a kanyaró szövődményeibe. Az elmúlt tíz napban ő a második áldozat Szerbiában. December végén egy harmincéves belgrádi fiatalember esett áldozatul a kanyaró okozta szövődményeknek. Az orvosok szerint Vajdaságban nincs ok az aggodalomra, és ez elsősorban a jó oltottsági aránynak köszönhető, ami Vajdaságban átlagosan 90, Szabadkán pedig mintegy 95 százalékos.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK