Kezdőlap Címkék Orbán

Címke: orbán

Bemutatkozik Brüsszelben Karácsony

Brüsszelben tárgyal Karácsony Gergely, az MSZP-PM miniszterelnök-jelöltje, aki az Európai Unió központjában kezdett kétnapos látogatását a többi között azzal indokolta, hogy szeretne világos üzenetet eljuttatni az EU vezetőihez: a magyarok szerint Magyarország helye Európában, egy megújuló, szociális Európában van.

 

Karácsony Gergely – akinek az útját Újhelyi Istrván, szociaista európai parlamenti képviselő szervezte meg – sajtótájékoztatóján leszögezte: célja tudatosítani Brüsszelben, hogy a magyar táradalom nem azonosítható Orbán Viktor politikájával. Orbánnak semmi felhatalmazása nincs arra, hogy kivezesse Magyarországot Európából vagy hogy szégyenpadra ültesse.

Az április 8-i – reményei szerint a jelenlegi ellenzék számára sikeres – választások után, ha ő kap felhatalmazást a kormányzásra, akkor Magyarország lépéseket tesz majd a korrupció felszámolására, s a többi között csatlakozik az európai ügyészséghez. Kifejtette azt is, hogy mostani tárgyalásain – köztük európai biztosokkal – azt is világossá kívánja tenni, hogy  az uniós forrásokat a lehető legközelebb fogják majd hozni az emberekhez, az oktatásra, az egészségügyre, a vidékfejlesztésre és környezetvédelemre költik majd.

Orbán március 15-i beszédében elhangzott fenyegetésre vonatkozó kérdésre válaszolva Karácsony leszögezte:

Orbán már régen nem tud megfelelni az elvárásoknak, hogy minden magyart képviseljen, de most tovább is ment, már meg is fenyegette azokat, akik nem az ő hívei. „Magyarországon ma egy erőszakos kisebbség fenyegeti a békés többséget. Ez az egy mondat elég lenne, hogy Orbán Viktor élete végéig száműzve legyen a közéletből” – húzta alá”.

Havasi Bertalan üzent a sajtónak: Orbán nem hord golyóálló mellényt

0

„Megint magukat járatják le ezzel a hülyeséggel; Orbán Viktor nem visel golyóálló mellényt”, közölte az MTI-n keresztül Orbán Viktor sajtófőnöke.

Havasi Bertalan ezzel a rövid szöveggel nyilvánvalóan a hvg.hu cikkére reagált. A portál szerint Orbán Viktor a Facebookra tegnap feltöltött fotóin úgy néz ki, mintha a miniszterelnök golyóálló mellényt viselne.

A portál onnan jutott erre a következtetésre, hogy „a miniszterelnök kabátján kidomborodást okozó, mellényszerű vonalak voltak láthatók és hasonló figyelhető meg több kabátos fotóján is.”

Havasi Bertalan találgatásoknak nevezte és hülyeségnek az ezzel kapcsolatos híreket.

Néhány nappal korábban a Fidesz ötös számú tagkönyvének tulajdonosa, Bayer Zsolt írt arról, hogy megüzenték neki: az egyik közeli háztetőn már lesben fekszik a rá vadászó mesterlövész.

Megmondta a Jobbik, miért nem tárgyal Gyurcsányékkal

A Jobbik biztosan nem megy el a Gyurcsány Ferenc kezdeményezte vasárnapi egyeztetésre, mert ezzel többet veszítene, mintha megőrzi önállóságát – közölte a Hír TV péntek reggeli műsorában Volner János, a párt alelnöke.

Mint ismeretes, Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a csütörtöki (majdnem) közös ellenzéki nagygyűlésen jelentette be, hogy megbeszélésre hívja az ellenzéki pártokat – beleértve a Jobbikot is.

Az LMP és az MSZP-Párbeszéd szövetség elfogadta a meghívást, a Jobbik azonban még aznap este közölte, hogy nem tárgyalnak a baloldali pártokkal.

Volner János a döntést azzal indokolta, hogy a Jobbik szimpatizánsai közül csak kevesen szavaznának a baloldali pártokra, míg a felmérések azt mutatják, hogy a baloldal szimpatizánsai nagyobb arányban szavaznának a Jobbikra, ha úgy látnák, hogy ezzel segítik a kormány leváltását.

Az ügyben a baloldali közvélemény is megosztott: sokan úgy látják, hogy – elvek feladása nélkül és nem közös kormányzásról tárgyalva – együtt kell működni a Jobbikkal, míg többen még a tárgyalást is elutasítják.

Ugyanakkor helyi, hallgatólagos együttműködésekre sor kerülhet, akár úgy is, hogy az esélytelenebb – baloldali, vagy jobbikos – jelölt nem lép ugyan vissza a másik javára, de csak igen mérsékelt kampányt folytat, így segítve az esélyesebb vetélytárs győzelmét.

Orbán Viktor miniszterelnök egyébként március 15-én, de azt megelőzően is arról beszélt, hogy a Fidesz jelöltjeivel mindenhol egy ellenzéki, ahogy ő fogalmazta: Soros-párti jelölt áll majd szemben.

Kit fenyeget Magyarország miniszterelnöke?

Március 15-én Orbán Viktor megfenyegette a nemzet egy részét. Úgy fogalmazott: „Erkölcsi, politikai és jogi elégtételt is fogunk venni a választások után”.

De kit fenyeget konkrétan a miniszterelnök? Kikre vonatkozik az a kijelentése, hogy a választás után elégtételt veszünk? A még megmaradt független sajtót fenyegeti? Mely sajtó éppen azt teszi, ami a dolga, és ami a közmédiának is feladata lenne? Hogy tájékoztasson arról, hogy mi történik Magyarországon és a világban, valamint, uram bocsá’, ellenőrizze a hatalmon lévőket?

Ez a sajtónak mindenhol és minden időkben a feladata. Nem holmi úri huncutság a valóság bemutatása, hanem munkaköri kötelesség.

Ha azt látja, hogy a kormányfő helyettese helikopterrel jár vadászni – ami túl azon, hogy gusztustalan, a korrupció gyanúját is felveti, – megírja.

Ha a volt debreceni polgármester – jelenleg miniszter – ezerháromszáz milliárd forintos üzletről tárgyal egy „csengeri háziasszonnyal”, köteles ezt is megírni. Mint ahogyan azt is, ha a miniszterelnök veje kétes üzleti ügyletekbe keveredik, milliárdos kárt okoz Magyarországnak, miközben ő maga milliárdokat keres az ügyleten.

Azokat fenyegeti az ország miniszterelnöke, akik bemutatják a valóságot? Ahelyett, hogy a magyar sajtó napján köszönetet mondana a sajtó munkatársainak, hogy feltárják a visszásságokat, és ezzel segítik a közélet megtisztulását?

Kit fenyeget Magyarország miniszterelnöke?

Az ellenzéki pártokat és azok politikusait? Akiknek természetes állapotuk, hogy bírálják a kormányt, mert úgy gondolják, hogy ők másként, jobban csinálnák? Demokratikus viszonyok között erről szól a politika. Hogy a pártok megmutatják a programjaikat, elmondják, hogy mit kezdenének az egészségüggyel, az oktatással, a gazdasággal és úgy általában: Magyarországgal. Kiteszik a pultra a portékájukat, hogy a választók láthassák, mit kínálnak nekik, és kiválaszthassák a számukra legszimpatikusabbat.

Nem haragudni kellene, nem harcolni és másokat fenyegetni, hanem kormányozni.

Magyarország miniszterelnöke miért fenyegeti Magyarország polgárait?

Haditudósítás Budapestről

Ha valaki idegen tájakról tévedt csütörtökön Budapestre és végigvonult az „ünnepi” helyszíneken, meghallgatva az ott elhangzott beszédeket, bizonyosan azt gondolhatta, hogy a magyar fővárost napokon belül fegyverropogás zaja fogja felverni. Idézőjelbe tettem az ünnepet, mert hősünk bizonyosan nem hitte volna el, hogy épp a második legnagyobb nemzeti ünnep rendezvényeinek tanúja lehetett; mert vajon mit csinálnak ezek az emberek, ha éppen nem ünnepelnek.

Az idegen persze nem tudja, hogy mi amúgy se nagyon tudunk ünnepelni, mert – mint évtizedeken keresztül – unalomba fulladtak az ilyen napok, vagy, mint az utóbbi években, verbális, vagy valóságos csatatérré változott Budapest.

Most ugye különös hangsúlyt adott március 15-ének, hogy három hét múlva parlamenti választások lesznek Magyarországon, s persze – ne legyünk igazságtalanok – az ilyen alkalmak sehol a világon nem zajlanak teljes békében, a kormányzásért és a parlamenti helyekért küzdő ellenfelek sehol sem kímélik egymást. Mégis: ez a magyar helyzet valahogy különlegesnek, az átlagtól eltérőnek tűnhet, itt a szónokok forradalomról, leszámolásról, börtönről beszélnek; arról szónokolnak, hogy több száz évre eldől az áprilisi választások nyomán a magyarság sorsa.

Aztán több százezer embert buszoztatnak, vonatoztatnak, csak azért, hogy hitet tegyenek a kormány mellett;

az aktuális kormány melletti demonstráció igazán hungarikumnak számít. Másutt belebukik egy miniszterelnök – na jó, lemondásra kényszerül -, ha a népszavazáshoz állami forrásokat használ fel, itt azonban senkinek a szeme sem rebben, ha közpénzből kampányoltatnak a kormány mellett.

Mindezt, természetesen, nem tudjuk elmagyarázni az idegennek, ezért aztán meg se próbáljuk, ha ilyen helyzetbe kerülünk, úgy se értené.

Mint ahogy nem értené azt sem, de ezt már mi sem értjük, ha az ország funkcióban lévő kormányfője a szónoklatában kidagadt nyaki erekkel arról beszél, hogy

április után erkölcsi, politikai és jogi elszámoltatás, felelősségre vonás következik.

Vajon kiknek és miért. Mit jelent, ha az ország legfőbb ura, mert hát az, jogi leszámolással fenyegetőzik? És a hallgatósága, természetesen, boldog tapssal üdvözli a bejelentést, alig néhány kilométerrel odébb pedig szintén főszerephez jut a börtön. Lassan úgy érezheti az ember, hogy egy nagy cella ez az ország; nem csoda, ha annyian elhagyják, és még többen el akarják hagyni.

Hagyjuk is a fenébe szerencsétlen fiktív idegenünket, hogy értene bármit ebből az országból, ha mi magunk sem értjük. Mert mi magunk sem érthetjük, miért válik minden ünnepünk a harag napjává, miért kell folyamatosan azzal szembesülnünk, hogy menthetetlenül is kibékíthetetlenül több részre szakadt az ország. És azt sem tudjuk felfogni, hogy ebbe miért vonódnak be külföldi tüntetők is, vajon mit keresnek itt minden alkalommal lengyel csapatok, Orbánt istenítve.

Azt javaslom: ne nevezzük többé ünnepnek a naptár pirosbetűs napjait, fogadjuk el, hogy azok munkaszüneti napok, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a különböző politikai erők felvonultassák táborukat, és ha azt tapasztalják, hogy azok nincsenek eléggé felhergelve a másik tábora ellen, akkor ezt gyorsan, hatékonyan, ütősen tegyék meg.

Nem szeretnék persze az egyenlősdi hibájába esni, úgy tenni, mintha az egyik tizenkilenc lenne, a másik meg egy híján húsz. A kormányon lévőknek ugyanis mindig nagyobb a felelősségük, ami Magyarországon különösen igaz, hisz a centralizált hatalom kezében annyi erő összpontosult, és amellyel az elmúlt nyolc évben egyre fokozódó mohósággal élt is, hogy azzal szemben tényleg csak csenevésznek – ahogy Orbán Viktor nevezte őket – érezheti magát az ellenzék. És mert a miniszterelnök gyengének látja a hazai politikai ellenfelet – akkor persze miért akar vele jogilag is leszámolni – , muszáj egy újat, egy nagyot, egy félelmetesebbet kreálni. Ennek a képe szép fokozatosan bontakozott ki előttünk, ma már egy komoly hálózatot működtetnek a nemzetközi erők, élükön Soros Györggyel, akit ugye vissza akarunk utaltatni az Egyesült Államokba. Orbán ünnepi világában az ellenzék, a civilszervezetek, a hatalmas médiatulajdonosok – hol vannak ezek, kedves Viktor? -, nemzetközi vállalatok, mind-mind Soros kezében vannak, és ezekkel kell mind leszámolni a választások után. Amit gondolhatnánk üres fenyegetésnek is, ha például nem zárták volna be korábban a Népszabadságot, ha nem ülne börtönben Császy Zsolt és Tátrai Miklós, nem lenne előzetesben Czeglédy Csaba.

Vagyis, biztosak lehetünk benne, hogy nem üres fenyegetés, amit a magyar miniszterelnök a nemzeti ünnep alkalmával meghirdetett.

Bosszú, vélhetnénk. De vajon kin akar bosszút állni, és főként miért. Vajon azért, mert hírbe hozták a családját egy csalássorozattal? Vagy azért, mert az egyik miniszteréről azt állítják, hogy vagy ostoba, vagy gazember? Netán azért, mert a falubelijéből nem pusztán polgármestert csinált, hanem többszörös milliárdost, egyesek szerint a saját üdvére?

Nem tudjuk a választ. Csak azt, hogy Orbánt illik komolyan venni. És, ha ő jogi eljárásról beszél, biztosak lehetünk benne, hogy lesznek is. De abban is biztosak lehetünk, hogy ha az ellenzék nyer, akkor is lesznek.

Azt mondom: ne várd az áprilist.

A szlovákiai magyar politizálás vége?

0

Kissé vészjósló forgatókönyv, de soha nem voltunk ennyire közel ahhoz, hogy a következő szlovák parlament már magyar párt nélkül fog felállni. Ez pedig a szlovákiai magyar politizálás végét jelentené, legalábbis abban a formában, amit eddig ismertünk – írja Czajlik Katalin a pozsonyi Új Szóban megjelent elemzésében.

A Híd-Most magyar-szlovák pártról azt írja, hogy sokszor elhangzott az utóbbi napokban, de már a kormányalakítást követően is:

„nem lett volna szabad lepaktálni a Smerrel”.

Szerinte aki egy kicsit is jártas a hazai politikában, tudta, hogy Robert Fico pártjának „már a keresztlevelébe beleírták a korrupciót és az állam kiszipolyozását, s csak idő kérdése volt, mikor csordul túl a pohár”. Hiba vagy inkább végtelen naivitás volt abban bízni, hogy koalíciós partnereként majd a Smer körmére néz a Híd, s közben egy csomó mindent kiharcol a hazai magyarság számára – írja az elemzés, amely szerint az utóbbi két évből az derül ki, hogy Szlovákiában nem működik az a logika, mint mondjuk Romániában vagy a Vajdaságban, tehát hogy bármilyen párttal el lehet menni kormányozni, csak a kisebbségi eredmény a fontos. „Sokkal inkább úgy fest a dolog, hogy

a Smer–SNS–Híd formációra nem a kisebbségi kulturális alap vagy a kétnyelvű vasúti táblák miatt fogunk emlékezni, hanem az újkori Szlovákia legnagyobb politikai botrányának előidézőjeként.

Ami alighanem a Híd választási eredményén is lecsapódik” – áll a lapban.

A Magyar Közösség Pártjáról Czajlik Katalin azt írja: „A Soros-kártya megjelenése megmutatta, mennyire megbízható partnert talált magának a párt a Fidesz és Orbán Viktor személyében. Persze, ez sem meglepő, számtalanszor megírtuk, hogy

a magyar kormánypárt kizárólag saját céljai érdekében ,,használja” a határon túli magyarokat.

Messze nem arról van szó, hogy Orbán Viktor szlovákiai politikai járatlansága miatt hozta összefüggésbe a tüntetéseket Soros Györggyel. Orbán és a Fidesz pontosan tudja, hogy ez képtelenség, ahogyan azzal is tisztában vannak, mennyire ártanak ezzel ,,egyetlen” hazai stratégiai partnerüknek, az MKP-nak.”

Szerinte ez a legkevésbé sem érdekli őket, „egyetlen érdekük az, hogy a szlovák belpolitikai valóságot a maguk előnyére használják fel a magyarországi választások előtt”. Menyhárt József, az MKP elnöke számára azonban hatalmas problémát jelent Orbán állásfoglalása, hiszen ez „teljesen megzavarhatja az eddig Orbán-lojális MKP-szavazókat, aminek eredményeképp a párt nem hogy erősödhet, még veszíthet is pozícióiból az esetleges előrehozott választásokon”.

A jelenlegi helyzet felvázolása után, az Új Szó jegyzetírója levonja a következtetést:

„Míg az MKP számára egy következő választási bukás sem feltétlenül jelentené a párt végét, a Híd esetében ez korántsem biztos. Az MKP ugyanis erős regionális struktúrákkal, és főként erős magyar kormányzati szponzorral rendelkezik (persze kérdés, meddig). Amíg ez a kettő megvan, a part tovább evickélhet, úgy mint eddig.”

A Híd esetében azonban a parlamenti küszöb alá csúszás minden bizonnyal végzetes lenne.

Czajlik Katalin szerint erős pártszervezet és anyagi források hiányában nem látni, mi tarthatná egybe a pártot. Ráadásul Bugár Béla pártelnök szerinte belefáradt a politikába, s nincs olyan fiatal politikus a pártban, aki a helyére léphetne. „Mindezek fényében tehát nagyon is elképzelhető, hogy az országunkban zajló változások a magyar közösség számára is földcsuszamlásszerűek lesznek. Hogy ezzel miként tudunk megbirkózni, az már egy másik történet” – áll az elemzésben.

Orbánt fogom kivezetni a kormányzásból

Még ebben a választási rendszerben is adottak a matematikai keretek a kormány leváltásához! Szerinte Hódmezővásárhely üzenete bizonyítja: a milliárdokba kerülő kormányzati propaganda ellenére Orbán és kormánya leváltható. Pontot tenne az „összefogósdi” végére, melynek végkicsengése, hogy csak nekik sikerült kormányképes csapatot felmutatniuk annak ellenére, hogy koalíciós kormányzásra készülnek. A legfőbb dolgának tekinti, hogy a kamuhírekről a valóságra irányítsa a figyelmet. Ha a hatszázezer pártot még nem választó, de szavazni kívánó elmegy az urnákhoz, és van további félmillió, akik kormányváltást akarnak, de nem biztos, hogy tenni is fognak érte, akkor a hátra lévő három hétben az a feladata, hogy meggyőzően bizonyítsa érdemes a Karácsony-kormányra és a szociális demokráciára szavazni. Mindezt Karácsony Gergely az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje mondta el a Független Hírügynökség kérdéseire adott válaszában.

 

Hódmezővásárhely után már realitásnak tekinted saját miniszterelnök-jelöltségedet?

Hódmezővásárhely üzenete egyértelmű: a Fidesz igenis leváltható. Orbánék milliárdokat költenek hazug propagandára, de még így is jól látható, az ország többsége változást akar. Ha a Fideszt Hódmezővásárhelyen – az ország egyik legfideszesebb helyén – le lehet győzni, akkor az országban bárhol le lehet győzni.

Milyen funkciója lehet egy árnyékkormánynak, közvetlenül a választások előtt? 

Bár az emberek többsége kormányváltást akar, nem elég csak arról beszélni, hogy menjen Orbán. Meg kell tudnunk mutatni, mi jönne utána/helyette. És nem elég erről szép szavakat mondani, fel kell mutatni egy olyan konkrétumokra lefordítható programot és egy olyan csapatot, akik képesek arra, hogy egy új kormányban ezeket az elképzeléseket cselekvésre váltsák. Sok párt regélt már a kormányzóképességről, de egyedül nekünk sikerült összerakni egy ütőképes csapatot, akikre április 8-a után valóban rá lehet bízni az országot. Olyan nagynevű szakemberek vállaltak szerepet az árnyékkormányban, akik már rengeteget letettek az asztalra, és bizonyítottak a hozzáértésüket és az elkötelezettségüket

Orbán az évértékelőjén azzal gúnyolódott, hogy neked, mint importárunak, az a feladatod, hogy kivezesd a pártot a parlamentből. Szerinted ma is elmondaná ezt a beszédet?

Orbánt fogom kivezetni a kormányból és a legkevésbé sem érdekel a véleménye.  Mondjuk, ha olyan gyenge lenne az ellenzéke, mint amennyire állítja, akkor nem beszélt volna róla ilyen hosszan. Rám több szót vesztegetett, mint a magyar egészségügyre, oktatásra, bérekre vagy a nyugdíjakra együttvéve.

Azt mondtad, mára lezárulnak az egyeztetések, visszalépések. Úgy, ahogy te elképzeled?

Könnyű helyzetben vagyok, hiszen ebben a kérdésben már évek óta ugyanazt mondom. Orbán és a Fidesz legyőzhető, ehhez arra van szükség, hogy az ellenzék legalább a választókerületekben együttműködjön. A matematikai keretek adottak és Hódmezővásárhely is mutatja, hogy a mostani rendszer is lehetővé teszi az ellenzéki győzelmet. A kampány záró szakaszában a demokratikus ellenzéki oldalon most már mindenkinek őszintén és egyenesen kell beszélnie: hajlandó a kormányváltás érdekében együttműködni a többiekkel vagy nem. Remélem hamarosan pontot tehetünk az “összefogósdi” végére, tudjuk a dolgunk ezzel kapcsolatban.

Sokkal harcosabb, keményebb lettél a kampány alatt. A személyiséged változott, vagy ezt igényli a választó?

Ugyan az az ember vagyok, mint aki voltam. És maradok is. Már képviselőként, aztán polgármesterként is mindig fontosnak tartottam, hogy hozzáállásomban egyszerre legyen jelen a kompromisszumkészség és az elszántság.

Fontos, hogy odafigyeljünk egymásra, tudjunk együttműködni, de az ugyanilyen fontos, hogy harcoljunk az igazunkért, kiálljunk az emberek mellett. Sokszor elmondtam, számomra a politikai szerepvállalás egyfajta szolgálat.

Amikor azzal tudom jobban szolgálni az embereket, hogy konkrét célok érdekében kompromisszumokat keresek, azt teszem, ha pedig azzal, hogy harcolok, akkor igen elszántan fogok harcolni értük.

A kormánypárt egyre durvul, mondjuk így: némethszilárdosodik. Muszáj velük lépést tartani?

Én a magam részéről biztos, hogy nem fogok némethszilárdosodni. De Kósa Lajos, Semjén Zsolt és többiek zűrös ügyei egyre inkább új szókészletet követelnek. És azt is látni kell, hogy a Fidesz és Orbán egy hatalmas, majdnem mindenre kiterjedő propagandagépezetet működtet, amiben a Habony féle hazugsággyárban napi szinten gyártják a kamuhíreket és rágalmakat. Nekünk ebben a helyzetben az a dolgunk, hogy a kamuról a valóságra irányítsuk a figyelmet. Nem véletlen hogy Orbán Viktor nem mer kiállni velem vitázni. Számára ugyanis megsemmisítő lenne, ha ki kellene lépnie a propagandagépezete védelme mögül, ha egyenesen kellene beszélnie és szembesítenék a valósággal. Azonnal megsemmisülne.

Számítasz-e arra, hogy ellened is elindul egy keményebb karaktergyilkossági akció?

Próbálkoznak most is, de nem találnak fogást.  Egyes hírek láttán már tényleg nem tudom, sírjak vagy nevessek. Olyan abszurd, légből kapott hülyeségeket képesek leírni. Az meg egyenesen abszurd és vérlázító, hogy míg engem alaptalan ügyekkel rágalmaznak, addig kiderül, hogy Orbán veje milliárdokat, Kósáék meg százmilliárdokat nyúlnak le.

Mi érzékelsz? A Tiborcz-ügy vidéken is átütötte az ingerküszöböt?

Az országot járva, azt érzékelem, hogy propagandagépezet ide vagy oda, az emberek egyre inkább tudják, mit művel Orbán. Ezt igazolják egyébként a felmérések is. Orbán vejének ügye eljutott az emberekhez, és látják, hogy meztelen a király. Orbán sokáig azt a látszatot próbálta kelteni, hogy ha egyes fideszesek, mondjuk, Rogán, lopnak is, ő maga nem egy „felhalmozó”. A Tiborcz-ügyben viszont egyértelműen látszik, Orbán igenis a saját zsebeit tömi, a saját családját gazdagítja.

Milyen változást hozhat a választói attitűdben az utolsó három hét?

Legalább hatszázezer szavazó van, aki biztos elmegy az urnákhoz, de még nem választott pártot. És van további félmillió, akik kormányváltást akarnak, de nem biztos, hogy tenni is fognak érte. Ha ők azt látják, hogy nemcsak nemet lehet mondani a Fideszre, de van mire igent mondani: a Karácsony-kormányra és a szociális demokráciára, akkor jó esély van rá, hogy eljönnek és szavazatukkal minket támogatnak.
Az utolsó hetekben ezen fogunk dolgozni.

Ha nyersz, akkor is marad a bicikli?

A bicikli megvolt országgyűlési képviselőként, megmaradt polgármesterként, biztosan megmarad a jövőben is. Nyilván egy miniszterelnök protokolláris, biztonsági és egyéb megfontolásokból nem pattanhat állandóan bringára. De ha a kérdés arra vonatkozik, hogy továbbra is kerülném a fényűzést meg az üres flancolást, a válaszom egyértelmű: igen. Mind mondtam, számomra

a politikai pozíció nem cél, hanem eszköz. Eszköz arra, hogy az embereket szolgáljam.

S ilyenkor mindig Ferenc pápa szavai jutnak eszembe „Akinek kicsit több hatalma van, annak kicsivel többet kell szolgálnia.”

Kampánylyuk

0

Hallottak már kampánylyukról? Láttak ilyet a saját szemükkel? Ha egyik sem, legalább el tudják képzelni?

Pedig, van ilyen, de, legalábbis, kell lennie. A miniszterelnök maga említette, róla pedig köztudott, hogy nem az ujjából szopja, amit mond.

Kósa Lajos tegnap kirobbant botrányáról kérdezték Orbán Viktort az újságírók, arra voltak kíváncsiak, hogy meneszti-e Kósa Lajost. A miniszterelnök sajtófőnökén, Havasi Bertalanon keresztül a következőket üzente a magyaroknak.

„A miniszterelnök álláspontja a Kósa Lajost ért támadásokról: kampánylyukból kampányszél fúj.”

A válaszban, a látszattal ellentétben, igenis van információ. Több is, mint gondolnánk. Nem csak az elsőre igen sejtelmesen hangzó kampánylyuk említődött ugyanis, de egy új időjárási fogalom, a kampányszél is.

Megint tanultunk valamit.

A Fidesz megtanulta a technikát

0

„Magyarországot senki nem vádolta meg azzal, hogy diktatúra lenne, ugyanakkor már nem demokrácia, és Lengyelország is gyorsan halad a magyar úton” – szögezi le R. Daniel Kelemen, a Rutgers Egyetem politikatudományi professzora. A Budapest Beacon-nak adott interjújában rámutat: a választások ténye sem mond ennek ellent, hiszen „talán Észak-Korea kivételével minden országban vannak választások”. A magyar és a lengyel „puha – egészen vagy félig – tekintélyelvű” kormány jelenti a legnagyobb veszélyt az EU-ra, amelynek – ha akarná – lenne eszköze fellépni velük szemben.

„A civilek megfojtásával és a választási rendszer manipulálásával a kormányok olyan környezetet képesek kialakítani, amelyben közel nulla az esélye annak, hogy elveszítik a választásokat” – szögezte le Kelemen.

A magyarországi választás többnyire szabad, ugyanakkor határozottan tisztességtelen,

köszönhetően a média túlnyomó többsége feletti kormányellenőrzésnek – fejtette ki az interjúban.

Kelemen szerint a taktika az, hogy a menekültkérdéssel és az antiszemitizmus látszatával elvonják a figyelmet a kormány számára fontosabb dolgokról. Tágabban értelmezve a céljuk a jogállamiság elleni támadások elfedése. Miközben az embereket sokkolják a migránsügyekkel, a háttérben konszolidálják a rezsimet, s ez sokkal keményebb történet. Két különböző dologról van szó – figyelmeztet a professzor, emlékeztetve arra, hogy a Soros-ellenes kampány Magyarországon (és a holokauszt-tagadó törvény Lengyelországban) eltér a szokásos szélsőjobboldali antiszemitizmustól.

Megtanulták a technikát: semmint nem mondanak direktben, de a retorika és a kampány egyértelmű, miközben tagadhatják az antiszemitizmus vádját.

Mindez figyelemelterelés, „a szabad, plurális média elleni támadástól, a hatalom konszolidálásától, az igazságszolgáltatás átvételétől, a civilek elleni támadásoktól tereli el a figyelmet”. Kelemen arra is kitér, hogy az igazságszolgáltatás megszállásával megállíthatatlanná vált a választási rendszer átalakítása.

„Menet közben pedig konszolidálják a hibrid, félig tekintélyelvű rezsimet, megszállják az igazságszolgáltatást, ami sokkal fontosabb számukra a demokrácia felforgatása miatt”.

Kelemen az interjúban hosszan beszél arról is, hogy az Európai Unió is felléphetne Magyarország (és Lengyelország) ellen, hiszen az EU gerincét a jogrendszere adja, s ezek a rezsimek a jogrend elleni kihívásaikkal az uniós jog elsőbbsége ellen is fellépnek, s ezáltal igazi veszélyt jelentenek az egész rendszer működésére.

Az EU, ha akarna képes lenne fellépni ez ellen, de nem teszi, és ebben az amerikai professzor az Európai Néppártot és az Európai Tanácsot teszi felelőssé.

Az előbbinek szüksége van ugyanis a Fidesz szavazatira, az utóbbiban pedig a többi tagország vezetői nem emelik fel szavukat a magyar és a lengyel folyamatok ellen, nem védik meg a maguk által is vallott értékeket.

És hogy mi lenne a teendő? Kelemen szerint az Európai Néppártnak el kellene távolítania a soraiból a Fideszt, el kellene azt ítélnie amiatt, hogy tekintélyelvű uralom irányába vitte el az országot, amelynek nincs helye Európában. Az Európai Tanács tagjainak fel kellene szólítaniuk a két tagországot, hogy térjen vissza a demokrácia és a jogrend alapjaihoz. Emellett – véli az amerikai professzor – el kellene zárni az uniós pénzcsapot – erre már most is elegendő indok lenne., hiszen ezek a kormányok „elképesztő mértékben függnek” ezektől a pénzektől.

Hungary by now is no longer a democracy, says Rutgers’ R. Daniel Kelemen

Nem ez az első eset egyébként, amikor az amerikai professzor felemeli a szavát Magyarországot érintő ügyekben. Például egyike volt annak a száz tudósnak, akik tavaly tavasszal nyílt levélben emelték fel a szavukat a CEU-ügy miatt, annak már a kezdetekor. A nyílt levélben a többi között leszögezték: „Az utóbbi napokban megdöbbentett minket az a beterjesztett törvényjavaslat, amely bezárással fenyegeti a Közép-európai Egyetemet (CEU). Bár a szabályok általános érvényűek, egyes rendelkezések kizárólag egyetlen intézményt érintenek az országban. Ezzel a fortéllyal senkit nem lehet becsapni”.

 

Lehet, hogy velejéig romlott miniszterelnöke van az országnak

Nincs már rám szükség a politikában, én sem igénylem, hogy szereplője legyek – nyilatkozta Kuncze Gábor, a valamikori SZDSZ, valamikori elnöke a Független Hírügynökségnek. Ami nem azt jelenti, hogy ne lenne véleménye a kialakult helyzetről, és azt ne osztaná meg másokkal. Most mérsékelt optimizmussal várja a választásokat; szerinte az ellenzék az elmúlt években nem végezte el azt a munkát, amelyet a siker érdekében el kellett volna végeznie. Pedig, mondja, félre kellene söpörni a Fideszt, már csak azért is, mert lehetséges, hogy a magyar miniszterelnök egy velejéig romlott ember. Ráadásul romlásba viszi az országot, elveszi a fiatalok jövőjét. Az ellenzéknek sokkal frissebb, világosabb és egyszerűbb kommunikációval kell fellépnie ellene, mégpedig egységesített kampánycsapatokkal.

 

Nem akarsz valamilyen tisztséget vállalni a Kétfarkú Kutya Pártban?

Nem.

Miért nem?

Miért igen?

Mert azon kevés politikusok közé tartozol, akinek van humora.

De ők nem szorulnak rá az én humoromra, mert van nekik sajátjuk, és az nagyon jó. És az jól is működik.

Akkor ki szorulna rá a te humorodra?

Tulajdonképpen csak az ellenzék. Mert a kormánypártoknak soha nem volt és nem is lesz soha. De, ha már ez a téma, azt biztosan elmondható, hogy sokszor hiányzik a könnyedség az ellenzékből. Vannak ugyanis olyan helyzetek, amelyeket kizárólag úgy szabadna kezelni, hogy nevetségessé teszed őket. Mármint a kormánypártiakat.

Az ő szintjükön nem lehet vitatkozni velük, mert olyan hülye nem tudsz lenni, arra a szintre nem tudsz lesüllyedni.

Ezért mondom, hogy inkább ki kellene lépni ebből a helyzetből, és nevetségessé tenni őket.

Erről jut eszembe, hogy te hol születtél?

Pápán.

Most komolyan kérdezem.

Tényleg Pápán születtem.

Akkor miért Gyurcsánnyal példálóztál. Arra utalok, amikor Kunhalmi Ágnes fórumán azzal poénkodtál, hogy a fideszes Pócs János azt találta mondani, hogy Jézus jász volt, mert jászólban született. Erre mondtad azt, hogy ki se mered mondani, hogy Gyurcsány mi lehetett, ha egyszer Pápán született…

Azért mondtam őt, mert nem akartam magamról beszélni, de ettől még én is Pápán születtem.

Egyébként nyilván Pócs is viccelődött…

Tudod, náluk már nem lehet tudni, hogy mi a komoly meg mi a poén. Mondanak komolyan dolgokat, amin én hülyére röhögöm magam, de nem attól, mert szellemes. Lehet, hogy ez a Pócs nevű ember is fel akarta emelni a jászokat azzal, hogy Krisztus is jász volt… Különben érdemes egy pillanatra megállni itt: a jászok is bevándorlók voltak, és nagyjából hatszáz évig tartott, mire teljesen beilleszkedtek. Annak idején a jász településekre be sem mehetett a magyar állam képviselője.

No go zónák voltak?

Ahogy mondod.

Térjünk vissza hozzád: szerinted szükség lenne rád ma az ellenzéki politizálásban?

Nem. Nem is igényli senki, én se igénylem.

Nem baj, ha én ezt nem hiszem el?

Nem. Te azt csinálsz, amit akarsz… A lényeg az, hogy nem rám lenne szükség, hanem frissebb szemléletre vagy új gondolatokra, vagy más stílusra, mert az nem működik, ha ugyanabban a stílusban vitatkoznak a Fidesszel, mint ahogy az velük.

Mi az, ami ezt a frissességet jelentené?

Félre kellene söpörni őket. Mert mi történik most? A Fidesz kitalálja, hogy te le akarod bontani a kerítést, amire te tiltakozol, és ez így megy, ahelyett, hogy közölnéd vele, hogy hülye vagy, a nyilvánosságban meg arról beszélnék, hogy én nem hagynám kerítések mögött vergődni, ellátatlanul, WC-k nélkül azokat, akik legálisan jönnek Magyarországra, és amúgy tovább is akarnak menni.

Arról beszélnék, hogy Európában van egy kormány, amely embertelen körülmények között tart olyan embereket, akik pedig segítségre szorulnak.

Vagy: nem az a kérdés, hogy hány iskolát újítottak fel, mert a Fidesz így reagál a kritikákra, hanem az, hogy eközben hányszázezer ember veszítette el a jövőbeni lehetőségeit, azzal, hogy nem tanítják, nem képezik megfelelően. És nem az a kérdés, hogy hány kórházat újítanak fel uniós pénzből, hanem az, hogy hány ember halt meg, miközben még élhetnének, ha nem verték volna szét az egészségügyet.

Azt mondod ezzel, hogy az ellenzék válaszai nem elég racionálisak, világosak?

Igen. És nem elég egyszerűek. Mindig az baj, velünk, politikusokkal, hogy mi mindig beszélünk a különböző szakpolitikákról, amiből az emberek semmit nem értenek. Ők arra kíváncsiak, hogy ki az, aki garantálni tudja, hogy ha bekerülnek a kórházba, a rendszer olyan, amelyben meggyógyulnak. Azt, hogy ezt miként teszik, az nem érdekli őket. De látniuk kell az elkötelezettséget, hogy velük akarnak foglalkozni, a gyerekeiknek akarnak jobb iskolát, nem akarnak hullámpapírral takaródzó hajléktalanokat az utcán hagyva látni…

Mi is elkövettük azt a hibát, hogy nem az embereket szólítottuk meg, hanem magas szakpolitikai kérdésekről nyilatkoztunk, amire persze a választók üveges szemmel bámultak ránk, és azt kérdezték egymástól,  honnan jöttek ezek az ufó-lakók.

Az egyszerűség azt jelenti, hogy a jelenlegi, valós helyzetet kell felvázolni, és arról beszélni, ezt hogyan fogják megváltoztatni?

Igen, de ezt hitelesen kell tenni. Kell beszélni a programról, de egészen más módon. Például arról beszélni, hogy a kórházakban felkészül, kipihent személyzet – orvosok, ápolók – várják majd a betegeket, és el kell tudni hitetni, hogy ott mindenkit megfelelő módon fognak ellátni.

Ezzel nekem két problémám van: az egyik, hogy a Fidesz végtelenül lebutított, majdnem Németh Szilárd szintű kommunikációt folytat, a másik pedig az, hogy miként tudod eljuttatni ezeket az üzeneteket?

Kezdjük ott, hogy a Fidesz nem lebutítja a Németh Szilárd szintjére az üzeneteit, hanem pontosan az a Fidesz szintje: a Németh Szilárd.

A másik lényeges elem, hogy a Fidesz lebutítja a saját hazugságait, és azokkal tömi tele a nyilvánosságot. Amiről én beszélek az nem az, hanem az, hogy meg akarod győzni az embereket arról: a mi politikánk róluk szól. Orbánék politikája Orbánékról szól. Azt hirdeti: amíg mi itt vagyunk, mi nem engedjük be a migránsokat – akik mellesleg nem is akarnak bejönni -; az ENSZ meg akar bennünket támadni, de mi nem engedjük meg – csak zárójelben jegyzem meg, hogy olyan igénytelenek, még egy igazi saját szlogent sem tudtak kitalálni: az Amerika first lényegi tükörfordítását  használják. (Nekünk Magyarország az első – L.P.) Amúgy a második kérdés, az igazi gond: hogy a Fidesz által totálisan legyalult sajtóban hogyan tudjuk átadni az üzeneteinket. Ők, amit mondanak, eljut mindenhová, az ellenzék hangja viszont nem.

És akkor?

Csak munkával lehet pótolni a hiányzó sajtófelületeket. Sok személyes találkozáson, utcai beszélgetéseken keresztül. Ami egyben azt is jelenti, hogy amikor szűkösen állnak rendelkezésre az erőforrások, akkor azokat össze kell rakni. Ha képesek lennének szót érteni, akkor, belátva azt, hogy külön-külön képtelenek, együtt viszont képesek felvonultatni annyi erőforrást, amely már hatékonyan képes működni.

Ami azt jelenti, hogy nem elég az egyéni koordináció, a kampányban is szükség van az összehangolt munkára. Egyenként ugyanis, ahogy mondod, nincs elég pénzük, aktivistájuk, infrastruktúrájuk közösen viszont már lehet erő bennük.

Az a gond, hogy a választási törvény kényszeríti ki, hogy a pártok már a választások előtt együttműködjenek. Vagyis akkor, amikor még nem mérették meg magukat, ami viszont természetes törekvésük, ugyanakkor a versenyre úgy készülnek, hogy némiképp felülmérik önmagukat, ezért az összefogásról szóló tárgyalásokon irreális igényeket fogalmaznak meg egymás felé. Ez így nagyon nehezen tud működni, a Fidesz jól kitalálta – pontosabban Áder János, hisz ő készítette a választási törvényt. Pedig van egy sor dolog, amiben egyetértenek az ellenzéki pártok: a jogállam helyreállításában, egy olyan külpolitikában, amely Európához viszi közel Magyarországot, az oktatásban, az egészségügyben, meg a szociálpolitikában. Ha ezt az öt területet felnagyították volna, és elmondják az embereknek: ha ránk szavazol, akkor ez egy ilyen ország lesz, az hatékony lett volna, meggyőződésem. De nem pusztán ezt a munkát nem végezték el, nem találták meg azt az egy embert, akit szembe lehet állítani Orbán Viktorral. Ismétlem: ez a munka nem lett elvégezve, és a hátralévő időben már nem is lesz.

Semmi optimizmus?

De.

Hódmezővásárhelyen azt láthattuk, hogy ha megmozdulnak a választók, akkor elérhető a meglepetés. Mostantól mindenkinek arra kell törekednie, hogy mozgósítson, hogy menjen el mindenki szavazni.

Akkor te osztod azt a véleményt, amely szerint az egyik fontos következtetés Vásárhely után, hogy igazuk volt a közvélemény-kutatóknak, van kormányváltó akarat Magyarországon, a másik pedig, amiről az imént beszéltél: összehangoltan kell működniük a kampánycsapatoknak.

Vannak olyan körzetek, ahol ugyan a baloldali jelölt áll az élen a közvélemény-kutatási adatok szerint, ám ha a Jobbik megerősödik, akkor elvihet annyi szavazatot, hogy a végén a Fidesz nyerjen. És, ha ez sok helyen megismétlődik, akkor a Fidesznek újra kétharmada lesz.

Sajnos ez egy ilyen választási rendszer, kisebbségből lehet nagy győzelmet aratni.

Ezt tudtuk, vagyis ennek megfelelően kellett volna dolgozni. Ez a választási rendszer ugyanis nem kedvez az önálló arc felmutatásának, hanem az együttműködést provokálná ki.

Azt tapasztalom, hogy az emberek, már a kormányváltást akarók, azt akarják, hogy Orbánékat küldje el végre az ellenzék, az egyéb elvi problémákat, például a Jobbikkal való együttműködést, majd a sikeres választás után megoldják.

A Jobbik a listán nyilván simán hozza a parlamentbe jutást, mint ahogy a Demokratikus Koalíció is. Az LMP-nél már vannak fenntartásaim, az Együtt és a Momentum biztosan nem éri el a küszöböt, ami azt jelenti, hogy a rájuk adott szavaztok el fognak veszni, sőt feltehetően a Fidesz profitál belőle. Az egyéni körzeteknél a Jobbik esetében nagyon bizonytalan vagyok. Emlékezzünk a solymári választásra: összeálltak az ellenzéki pártok, a Jobbik nem indított jelöltet, és nyert a Fidesz. Nyert, mert a Jobbik tábora a Fideszre szavazott. Ha ott lett volna jobbikos induló, akkor szerintem a baloldal elhozta volna a mandátumot. Ezt azért nem lehet Hódmezővásárhellyel összevetni, mert ott egy konzervatív ember indult a polgármesteri címért, rá azok is szavaztak, akik baloldalra soha nem szavaznának.

Azt akarom tehát mondani, hogy ha a Jobbik állva marad egyéniben, az inkább segítene a baloldalnak.

Beszéltél arról, hogy mérsékelten vagy optimista a végeredményt illetően. Az sem javítja az esélyeket, hogy a Fidesz mostanság rengeteget hibázik?

Inkább úgy fogalmaznék: egyre több dolog derül ki a Fideszről. És azért követik el sorban a hibákat, mert ezeket az ügyeket nem lehet az eddig bevált kommunikációs panelekkel elintézni.

Az például, hogy Semjén egy lényegében háziállatra vadászik Svédországban, vagy hogy a Lázár többszázhektárnyi földterületének közepén kinő egy kastély, vagy, hogy a miniszterelnök veje néhány év alatt a semmiből többszörös milliárdossá vált, nos ezek egyike sem intézhető el egy olcsó átlátszó magyarázattal.

Az a kommunikáció, amely végtelenül lebutított, a választókat lenéző egymondatos üzenetekkel operál, az itt most csődöt mond. Itt ugyanis nem üzenni kellene, hanem valódi magyarázattal szolgálni, az viszont nyilvánvalóan nincs. Mint ahogy egy sor esetben nincs, vagy, amit mondanak – különösen igaz ez mostanság Orbán Viktorra – az felháborító. Itt van például a szlovákiai gyilkosság ügye, amikor még egy részvétnyilvánításra sem futotta az erejéből, csak teljesen értelmetlenül migránsozott, vagy az elképesztő bécsi Lázár videót kezdte védeni, amivel lényegélben elismerte, hogy ő küldte oda a miniszterét. Egyszerűen nem tudom eldönteni, hogy Orbán azért viselkedik így, mert már nem tudja maga mögött hagyni a paneleket, vagy azért, mert szellemileg kiürült. De az is lehet, hogy egy velejéig romlott miniszterelnöke van az országnak, akinek már semmi sem drága a hatalom megtartása érdekében. Egyébként most hihetetlen mértékben dobták be a kampányba Orbánt, ilyen korábban nem volt, és, hogy ezt teszik, abból arra következtetek, hogy érzik a veszélyt. Most például Várpalotán adattak át vele egy már négy hónapja elkészült utat.

Annak idején Schamschula György minden kilométernél levágatott egy ökröt, ezek meg minden kilométernél odavisznek egy ökröt…

Elképesztő mi mindent csinál most, átvág szalagot, fölavat, leereszt egy alapkövet… Azt nem tudom, hogy az alapkövek fölött épül-e valaha valami is. Mert, ha összeadjuk az elmúlt nyolc évet, körbejárta a megyei jogú városokat, fűt, fát bokrot ígért, többnyire aztán nem épült semmi. Most megint körbejár, és megint ígér. Ha ötszáz év múlva a régészek kutatnak majd, és megtalálják ezt a rengeteg alapkövet, nem nagyon fogják érteni, hogy mik ezek…

Úgy érzem, hogy hullámzik benned a remény és a reménytelenség…

Én is egy választó vagyok a sok közül. Azon választók közül, aki azt gondolja, hogy ennek a kormánynak a tevékenysége hihetetlenül káros, több évtizedre veti vissza Magyarország fejlődését. Annak ellenére, hogy ülünk azon a hullámon, amit az európai konjunktúra, valamint a az unióból érkező pénzek jelentenek. Ha ezt a kettőt kivesszük, akkor kiderül, hogy Magyarország gazdasága versenyképtelen. Ami azt jelenti, hogy ebből felzárkózás nem lesz, Matolcsy ugye 2050-re teszi, amikorra utolérjük Ausztriát. Szóval én nagyon károsnak tartom a Fidesz tevékenységét. Káros a fiatalok jövőjére nézve, káros a versenyképességünkre nézve, rombolja a jövőbeni esélyeinket, és ezen az alapon azt gondolom, hogy ezeknek menniük kellene. A hullámzás pedig abból fakad, hogy nem tudom határozottan kimondani, hogy menni is fognak.

Hol látnád magad szívesen aktív politikusként, ahol segíteni tudnád, hogy mégis biztosan legyen váltás?

Nem válaszolok a kérdésre, mert már elmondtam, hogy nem akarok visszatérni a politikába.

De van olyan párt, amellyel szimpatizálsz, nem?

Ha az a kérdés, hogy kire szavaznék, akkor a DK-ra fogok, a jelöltek közül pedig a legesélyesebbre, a demokratikus ellenzékiek közül persze.

Te díszpolgár vagy Pápán?

Dehogy vagyok. Ott fideszes vezetés van, szerintem már rég kitöröltek az anyakönyvekből.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK