Kezdőlap Címkék Orbán

Címke: orbán

DK: Orbán terroristákkal utazott közpénzből?

0

A Népszava adatigénylése ellenére a Miniszterelnökség hónapok óta nem árulja el, hogy hova és mennyiért utazott tavaly Orbán Viktor – áll a Demokratikus Koalíció közleményében.

A párt írásbeli kérdéssel fordul a Miniszterelnökséghez, hogy megtudja: Orbán Viktor utazott-e együtt nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyekkel; utaztatott-e a magyarok pénzén terroristákat? A DK szerint aggasztó, hogy a miniszterelnök, akinek még az eskütételén is részt vett egy nemzetbiztonsági átvilágításon elbukott személy, valamint akinek a családja együtt üzletelt egy terrorizmus támogatása miatt 25 éve körözött szaúdi üzletemberrel, nem árulja el, kikkel utazgatott tavaly.

A DK szerint a magyaroknak joguk van tudni, ha a befizetett adóikból a miniszterelnök terrorizmusban érintett üzleti és baráti körét utaztatta. „Amennyiben nem kapunk választ, azt beismerő vallomásként fogjuk értékelni.”

Orbán vagy Európa? Élesedik a helyzet

0

Sajtóinformációk szerint Angela Merkel német kancellár ultimátumot intézett Orbán Viktorhoz. Eszerint, ha a magyar kormány nem állapodik meg a CEU-val és jelenlegi formájában elfogadja a “Stop-Soros” törvényt, akkor a Fideszt kirakják az Európai Néppártból.

 

„Eljött az igazság egyik első pillanata. Meglátjuk, hogy a miniszterelnök képes-e meggyőződéséért a végsőkig kiállni, kockáztatva európai elfogadottságát, vagy elmenekül” – mutat rá a Demokratikus Koalíció közleménye. A dokumentum szerint a kitartás öngyilkosság, a menekülés önfeladás.

Itt nincs győztes játszma Orbán számára.

A HVG írta meg a Tagesspiegel információira hivatkozva, hogy a Fidesz két feltételt kapott, legalábbis ezt javasolja Andreas Nick, a párt magyarországi megbízottja. E két feltétel a következő.

A magyar kormány tegyen meg mindent, hogy a CEU Budapesten maradhasson, így írják alá a már letárgyalt államközi szerződést New Yorkkal illetve várják be a Stop Soros-törvénnyel a Velencei Bizottság állásfoglalását, és hajoljanak meg annak változtatási kérései előtt.

„Orbán vagy Európa? Erről szól ez a vita. Mi, a Demokratikus Koalícióban Orbán helyett Európára szavazunk” – írja a DK.

Bréking nyúz, május 26. – Tudósítás a másik valóságból

Soros….Soros…Soros – miért nem vagyunk meglepődve, ha a másik valóság sajtójának szinte minden cikkében közvetlenül vagy közvetetten megjelenik Orbánék démonizált magyar származású amerikai „ellensége”. Csak két idézet a mai termésből: „amit Soros György képvisel, az egy rákos sejtként mindent elcsúnyít, felfal és megoszt”, illetve: „Soros György  el akarja foglalni a magyar bíróságokat”. A másik slágertéma Orbán külföldi méltatása – ezt is sulykolják ám rendesen.

 

888.hu – Milo Yiannopoulos: „Soros Magyarország legrosszabb exportterméke”

Rendhagyó interjút készített Milo Yiannopoulos radikális szólásszabadság-párti újságíróval és a New York Times bestseller szerzőjével a 888.hu. A beszélgetésben a jobboldal és a baloldal küzdelméről, magáról a szólásszabadságról, az iszlámról, az európai kultúráról és Orbán Viktorról, Donald Trumpról és Soros Györgyről esett bőven szó. Íme, néhány erős mondata az igen csak terjedelmes interjúból:

Látni kell, amit Soros György képvisel, az egy rákos sejtként mindent elcsúnyít, felfal és megoszt.

Szerencsére itt még nem okozott annyi kárt, mint Amerikában, ahol a belföldi terrorizmust támogatja.

Orbánt nagyon nagyra tartom abban, hogy Sorost és az ő szervezeteit hatékonyan a partvonalra tudta állítani.

(Soros) azt látja, felemelkedőben vannak az olyan nemzeti vezetők, akik a saját népüket képviselik, és nem kérnek az általa propagált globalizmusból és társadalmi igazságosságtételből. Ez pedig Sorosnak nagyon fáj, ezért úgy viselkedik, mint egy megsebzett állat, amelyik a halálán van:

mivel nincs mit veszítenie, a lehető legagresszívebben, a lehető legnagyobb károkozást akarja véghez vinni.

De sokszor felmerül bennem a kérdés, vajon Ferenc pápa és én ugyanazt a vallást gyakoroljuk? Hát nem vagyok benne biztos.

Ma már tudjuk, okai vannak annak, hogy valaki hogyan válik baloldalivá, és ennek az egyik legerősebb mozgatórugója nem más, mint a boldogtalanság.

A Brexit, Orbán és Trump – ezek mind olyan jelek, mintha a konzervatívok kezdenének felébredni.

A meleglobbi mára már elavult, ugyanúgy, mint a feminizmus. Nincs már miért harcolniuk.

Origo – Így akarja elfoglalni Soros György a magyar bíróságokat

Soros hazai kitartottjai megszállták a magyar bírósági rendszert is. Úgy tűnik, hogy a bevándorláspárti tőzsdespekuláns, miután a politikai szférából kiszorulni látszik – hiszen nem sikerült hatalomhoz juttatnia a hazai katonáit, illetve a hozzájuk köthető elvtelen ellenzéket – a bírósági rendszeren keresztül kíván befolyást gyakorolni a magyar közállapotokra – írja az Origo. Csak az elmúlt évben több mint száz bírót és igazságügyi alkalmazottat okított („érzékenyített”, ők így mondják)  a hazai Soros-birodalom ékkövének számító Helsinki Bizottság. A kurzusok témája a migránsok, a homoszexuálisok és egyéb „társadalom peremén élő” csoportok helyzete volt.

Ez a portál szerint súlyos alkotmányossági-összeférhetetlenségi problémákat vet fel, hiszen a Helsinki Bizottság jogászai bírósági képviseletet is ellátnak, azaz előfordulhat, hogy az érzékenyítő kiképző szembekerül az érzékenyített bíróval a tárgyalóteremben.

Ebben az esetben pedig külső szemlélő számára erősen megkérdőjelezhető a bíró elfogulatlansága.

Sorosék persze nem álltak meg a szimpla városi bírák agymosásánál, a befolyásuk érződik a csúcsszerv, a Darák Péter vezette Kúria menekültügyi joggyakorlat-elemző csoportjának legutóbbi munkájából is. Kijelenthetjük, hogy ők már a beteljesült érzékenyítés állapotában vannak – szögezi le a cikk

Echo TV –  Václav Klaus: Gratulálok Magyarországnak és Orbán Viktornak!

A volt cseh államfő, Václav Klaus Budapesten, az ECHO TV-nek adott exkluzív interjúban gratulált Magyarországnak és Orbán Viktornak azért, mert aktív résztvevője a nemzetközi politikának. Hozzátette, hogy szeretné, ha hazája politikusai is hasonlóan cselekednének. Václav Klaus kitért a migrációról azt mondta: szponzorálják, szervezik az európai politikai elitek – mindezt téves alapon és téves ideológiából teszik.

Csehország másként lát dolgokat, mint Lengyelország vagy Magyarország – jelentette ki Václav Klaus. Ha a jövőben el akarunk érni valamit, akkor az országokon belül kell kezdeni az építkezést és nem nemzetközi léptékben – tette hozzá.

Az ECho TV megjegyzi: Klaus egy korábbi interjúban azt mondta,

 a cseheknek is szükségük van Orbán Viktorra nemcsak a magyaroknak.

 

Amcsi-magyar, két jó barát

Amint arról a Független Hírügynökség is beszámolt, elmozdulás látszik az amerikai-magyar kapcsolatokban. John Bolton, a Nemzetbiztonsági Tanács elnöke márciusban találkozott Megyesy Jenővel, Orbán tanácsadójával, május végén pedig Szijjártó Péter tárgyal amerikai kollégájával. Orbán Viktort ugyan egyelőre nem fogadja az amerikai elnök, de, amint az a Független Hírügynökség által megszerzett beszélgetés hangfelvételéből kiderül, bíztató jelek már vannak.

– Mr. Trump, vissza kellene hívnunk Mr. Orbánt.
– Ma már nem veszünk semmit, Johnny!
– Uram, ez a Mr. Orbán Magyarország miniszterelnöke.
– Tőle sem veszünk semmit.
– Nem eladni akar uram. Találkozni szeretne Önnel.
– Közöld vele Johnny, hogy nagyon elfoglalt vagyok.

– Nagyon erőszakos ember, azt mondja, hogy mindenképpen akar Önnel beszélni. És hogy a magyarok szabadságszerető nép.

– Ezt mondta?
– Igen uram.
– Ez majdnem olyan, mint egy fenyegetés. Szerinted Johnny, mi történik, ha nem beszélek vele?
– Nem tudom, uram. Ezektől minden kitelik. Tíz évvel ezelőtt lakott a szomszédomban egy magyar orvos, az rálőtt a pizzafutárra, mert késett negyedórát.
– Ez biztos, Johnny?
– Igen uram. Négy golyót eresztett bele közvetlen közelről. Szerencsére egyik sem talált.

– Tudod mit Johnny, nem tudnál te beszélni ezzel a… mit mondtál, hogy hívják?
Várjon uram, mindjárt megnézem a jegyzeteimet.
– Beszélj vele, Johnny. Legyél nagyon barátságos. Viccelődhetsz is, ha kedved tartja.
– Mennyire lehetek vele vicces, uram?
– Mondd neki azt, hogy nagyra becsüljük Magyarországot, meg hasonló baromságokat. Az például nagyon tetszett, amit a múltkor mondtál annak az afrikai törzsfőnöknek.
– Nem törzsfőnök volt, uram, hanem sámán.
– Nem mindegy? Találj ki valamit, fárasztó napom volt.

Meddig mehetek el uram?
– Bármeddig, Johnny. Szabad kezet kapsz. Küldjél neki egy fényképes kulcstartót.

– Már van neki.

– Akkor hívd meg Amerikába.
– Meghívni? És ha idejön?
– Majd megmondjuk neki, hogy csak vicceltünk. Szerintem a magyarok értik a viccet, és értékelni fogják, hogy mi amerikaiak is viccesek vagyunk.

Amerikai-magyar közeledés

0

A változást a Nemzetbiztonsági Tanácsban a múlt év végén döntötték el, mert úgy értékelték, hogy a korábbi kormányzatok erőfeszítései nem fizetődtek ki. Az új vonal részeként John Bolton, a testület elnöke márciusban találkozott Megyesy Jenővel, Orbán tanácsadójával. A jövő héten pedig Szijjártó Péter tárgyal amerikai kollégájával. Most már csak a Trumpnak kellene fogadnia a magyar vezetőt.

Az amerikai elnök kedveli az erős embereket, ezért kesztyűs kézzel bán Orbán Viktorral. Kezdetben ugyan a kezeit tördelte, de ma már a megbékélést keresi vele. Így mutatja be a helyzetet Charles Gati és szerzőtársa, Heather Conley, aki külügyminiszter-helyettes volt az ifjabb Bush kormányzatában a Washington Postban. Felidézik, hogy szerdán két fontos látogató is járt Budapesten a tengerentúlról: Steve Bannon, Trump korábbi fő stratégája, illetve Wes Mitchell, aki az európai ügyek felelőse a washingtoni külügyminisztériumban. Utóbbi azért jött, hogy új fejezetet nyisson a kétoldalú kapcsolatokban, mert a mostani adminisztráció azt hiszi, hogy a magas szintű kapcsolattartás és a bírálatok visszafogása képes hatni egy tekintélyelvű rendszerre. Akik ismerik a magyar politikát, azok tudják, hogy

a megbékítési kísérlet a remény győzelmét jelenti a több évszázados tapasztalattal szemben.

Orbán a maga javára formálta át a politikai viszonyokat, és változatlanul eszközként használja az antiszemitizmust, közhelyekkel úgy állítja be, hogy Soros György mozgatja kívülről a szálakat – állapítják meg a szerzők a Washington Postban.

Az Egyesült Államok korábban távolságot tartott az ilyen országokkal szemben. Trump alatt viszont barátságos és sűrű a kapcsolat, ami radikális változást jelent. Tétlenül nézi, amint a kormányfő lebontja a demokratikus intézményeket, ideértve a CEU bezáratásának szándékát. A State Department és a budapesti amerikai nagykövetség többnyire hallgat a fejlemények láttán. A változást a Nemzetbiztonsági Tanácsban a múlt év végén döntötték el, mert úgy értékelték, hogy a korábbi kormányzatok erőfeszítései nem fizetődtek ki. Az új vonal részeként Bolton, a testület elnöke márciusban találkozott Megyesy Jenővel, Orbán tanácsadójával. A jövő héten pedig Szijjártó Péter tárgyal amerikai kollégájával. Most már csak az kellene, hogy Trump fogadja a magyar vezetőt.

Hogy az USA mit kap cserében? Nagyjából semmit.

Viszont sok magyar értelmiségi hiába keresi a logikát az elnök hozzáállása mögött. Ám pár héten belül elfoglalja állomáshelyét az új amerikai nagykövet, aki szenátusi meghallgatása során arról beszélt, hogy az Egyesült Államok által vallott értékeket kívánja terjeszteni. De már késő. Orbán víziója nagy vonzerőt gyakorol egész Európában. 2014-ben, amikor meghirdette a liberalizmus végét, még páriának tekintették. Ma már viszont ő annak az idegengyűlölő, tekintélyelvű és gyakran Amerika-ellenes irányzatnak a vezére, amely kísérti a lengyeleket, osztrákokat és törököket. Az ugyanakkor ma is igaz, hogy nem válik be a megbékítés, azaz hogy ha feladják az értékeket, nehogy viszály támadjon az illiberalizmussal. Washington jelenlegi stratégiája nem sok jót ígér.

Konzultációnak álcázott kormánypropaganda

Egyrészt az információátadás célját szolgálják, másrészt legitimáló szerepet játszanak az Orbán-kormány nemzeti konzultációi. A konzultáció önmagában nem lenne problémás politikán kívüli/feletti eszköz  – véli Böcskei Balázs, politológus, politikai elemző, az IDEA Intézet igazgatója. Hamarosan a családokról és a demográfiai helyzetről kérdezik ki – eléggé determinált módon – a véleményünket.

 

Fotó: Youtube

„A kormányzati politikának közvéleményellenőrző jellege van, ami kevésbé mondhatni konzultatívnak; a nemzeti konzultáció keretében összeállított kérdések és a válaszok tartalma pedig egyértelműen mindig a kormány politikai, szakpolitikai, közpolitikai  álláspontját tükrözi az aktuális területen, kérdésben” – válaszolta megkeresésünkre Böcskei Balázs. Arra kerestük a választ, hogy mi helyett vannak, mit pótolnak az Orbán-kormány által favorizált nemzeti konzultációk. 2010 óta hat ilyen, sok-sok milliárd forintot felemésztő kampányt folytattak le, s a kérdés azért vált ismét aktuálissá, mert Rogán Antal, Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a minap bejelentette, hogy hamarosan újabb nemzeti konzultációt indítanak a családokról és a demográfiai helyzetről, majd még a jövő évi európai parlamenti választások előtt az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekről.

Az, hogy nemsokára ismét „kikérik a véleményünket” a családokról és a demográfiai helyzetről azt mutatja, hogy a kormány prioritási területei közé emelte ezeket a témákat.

Legalábbis erre lehet következteti abból, hogy Böcskei Balázs szerint ezeknek a kampányoknak az egyik célja az információátadás: tájékoztatja a lakosságot arról, hogy mire készül a kormány, s mit gondol arról a területről, amelyről konzultál. Igaz, ebben az értelemben majd akkor tudjuk meg, hogy pontosan mire számíthatunk az elkövetkező években a családpolitikai és demográfiai helyzetről, amikor majd látjuk magukat a kérdéseket és az azokra adható válaszokat. E kormányzati eszköz egy további célja legitimációs jelleget adni magának a kormánynak: a visszaküldött, kitöltött kérdőívek mennyiségének és jellegéből következően – mondja a politikai elemző.

Az nem egyedülállóan magyar dolog, hogy egy kormány megkérdezi az emberek véleményét bizonyos kérdésekről; ennek a legélesebb formája a népszavazás – mutat rá Böcskei Balázs. Van arra is példa, hogy a kormányok közvetlen módon is tudakolják a véleményeket,

de jellemzően azokra sokkal heterogénebb válaszok adhatók, mint amilyeneket az Orbán-kormány nemzeti konzultációin megszoktunk.

Orbán Viktor 2005 februárjában – még ellenzéki pártvezérként – tartott évértékelő beszédében vezette be a magyar politikai köztudatba a „nemzeti konzultáció” kifejezést, amikor is bejelentette, hogy azt az évet a konzultáció esztendejévé szeretné tenni,

„hogy a közélet újra az emberekről szóljon”.

Ennek nyomán alakult meg a Nemzeti Konzultációs Testület, amelynek – ahogy Schöpfin György Fideszes európai parlamenti képvisel honlapján olvasható

–  „Orbán Viktor hangsúlyozta civil és világnézetek felett álló jellegét”.

A testület tagja volt Finta József építész, Dr. Hofmann Rózsa pedagógus, Dr. Iván László, gerontológus, egyetemi tanár, Jókai Anna író, Náray-Szabó Gábor, egyetemi tanár, a Professzorok Batthyány Körének elnöke, Pozsgay Imre, Dr. Schöpflin György európai parlamenti képviselő, Dr. Tulassay Tivadar.

Országjáró rendezvénysorozatot indítottak, s ezeken szóban, kérdőíveken, illetve postai úton kérdezték ki a választók véleményét politikai és közéleti kérdésekben.

S ami a lényeg, 1,6 millió emberrel létesített kapcsolatot akkor így a Fidesz.

2­010­ után kormányzati szintre emelte és rendszersítette a nemzeti konzultációkat Orbán. A kérdőíveket 2015-ig a Miniszterelnökség felügyelte, s postán küldték ki; a kiértékelést pedig a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) végezte. 2015. októberétől az újonnan alakult Miniszterelnöki Kabinetiroda vette át a nemzeti konzultációkkal kapcsolatos feladatokat.

A nemzeti konzultációk költségeiről, illetve a visszaérkezett, kitöltött kérdőívek kiértékeléséről a kormány nem szívesen ad ki dokumentumokat, van, amit legfeljebb kiperelni sikerül.

Így jószerivel csak bemondásra tudhatjuk például azt is, hogy az eddigi legutolsó ilyen, a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció egyes kérdéseire milyen válaszok születtek, s hogy 2,3 millióan elutasították a tervet (amely amúgy nem is létezik, de ez már egy más kérdés), s csak nem egészen 20 ezren támogatták azt (s volt mintegy 16 ezer érvénytelen válasz is – a kormány kommunikációja szerint).

Eddigi kormányzati nemzeti konzultációk

  1. 2010. szeptember: Konzultáció a nyugdíjakról (nyugdíjakról és támogatásokról). 2,8 millió nyugdíjas kapta meg postai úton, mintegy 200 ezer kitöltött kérdőív érkezett vissza. A Miniszterelnökség közlése szerint az elkészítés és kiküldés 220-230 millió forintba került. Állítólag a Fidesz fizette a cechet.
  2. 2011. február: „Állampolgári kérdőív az Alaptörvényről” (jogok és kötelezettségek, család, otthon, munka és támogatás). A kormány tájékoztatása szerint 920 000-en válaszoltak rá. 750-800 millió forint volt a költsége, amelyet a Miniszterelnökség központi forrásokból fedezett.
  3. 2011. május: „Szociális konzultáció” indult, amely az idősekkel, a devizahitelesekkel, a közműszolgáltatókkal, az oktatási támogatásokkal foglalkozott. Több mint egymillióan küldték vissza a kérdőívet. Az összköltsége750-800 millió forint között mozgott. A kormányzati kommunikáció szerint a válaszadók 97 százaléka egyetértett a segélyezés helyett munka elvvel. (Ezután futtatták fel a közmunkaprogramot.)
  4. 2012. szeptember: „Gazdasági konzultáció” néven futott a kérdőív, amely az adózással, a járulékokkal, a nagyvállalatokkal és a közműcégekkel, a minimálbérrel és a nyugdíjakkal, valamint a devizahitelesekkel kapcsolatos kérdéseket tartalmazott. Közel 700 ezret küldtek vissza. A konzultációra 976 millió forintot csoportosítottak át.
  5. 2015. május: „A bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultáció”, a kérdőívet több mint 8 millió példányban küldték ki, s egymilliót küldtek vissza, ezek zöme a terrorizmussal, a menekültekkel, a bevándorlókkal és az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekre a kormány szája íze szerint válaszolt. Erre egymilliárd forintot szántak.
  6. 2017. április: „Állítsuk meg Brüsszelt!”; a konzultáció költsége durván nettó 950 millió forint volt (amit azonban – sajtójelentések szerint –utólag másfél milliárddal egészítettek ki). A kormány közlése szerint 1 millió 680 ezren mondták el véleményüket ennek keretében.
  7. 2017. október: „A Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció” keretében feltett hét kérdésre nem csak postai úton lehetett válaszolni, online is kitölthető volt. A kormány tájékoztatása szerint közel 2,4 millióan juttatták vissza a válaszaikat (többségében, közel 2,2 millióan postán). Ennek árát 700-900 millió forintra lőtték be.

EU kontra Visegrád: oszd meg és uralkodj

0

Brüsszel azon van, hogy megszelídítse a lázadó visegrádi államokat és ehhez most az oszd meg és uralkodj stratégiáját alkalmazza. Azaz teszi a szépet a szlovákoknak és a cseheknek, ugyanakkor kemény a magyar és a lengyel kormánnyal szemben – állapítja meg a Politico.

A térséget ismerő források szerint a Bizottság a most következő költségvetési tárgyalásokon pénzzel igyekszik éket verni a V4-ek közé. Ha sikerül, akkor még inkább elszigetelődik Magyarország és Lengyelország, amelyeket a nyugati politikai vezetés többsége egyébként is páriának tekint. Az uniós támogatások jelentős megrövidítésének lehetősége

világossá tette Pozsony és Prága számára, hogy nem éri meg nekik összeborulni Kaczynskival, illetve Orbánnal.

Az EU-ban egyesek még mindig azt hiszik, hogy a magyar miniszterelnök által meghirdetett illiberális demokrácia nemigen több szószátyárkodásnál, így azt gondolják, hogy a lengyelek ügyében eláll a vétótól, ha cserében kedvezőbb feltételeket tud kialkudni a következő hosszú távú büdzsé kidolgozása során. Hiszen nem tud meglenni a támogatások nélkül.

A szlovák és a cseh vezetés közben éreztette, hogy nem kívánja megvédeni a jogállam ügyében a két szövetségest, mert a saját érdekeit fontosabbnak tartja. De nekik is megvan a maguk gondja a populizmussal és a korrupcióval. Az érdekeik azonban inkább Németország és Ausztria felé terelik őket.

Ám Brüsszel keménykedése visszaüthet,

főleg ha demagóg elemeknek sikerül úgy beállítaniuk, hogy az unió rá akarja kényszeríteni akaratát a régióra, ahogy az már a menekültválság kapcsán is történt. Milan Nic, a Német Külpolitikai Tanács elemzője azt tartja nagy bajnak, hogy Brüsszel nem érti a kelet-európaiakat.

Janez Janša, Orbán szlovén klónja

Június elején előrehozott parlamenti választásokat tartanak Szlovéniában, mert az eddigi liberális kormányfő egy alkotmánybírósági döntés miatt váratlanul lemondott. Előre törőben van a Janez Janša vezette szélsőjobb, amely akár be is kerülhet egy következő szlovén kormányba.

A magyar miniszterelnöknek hosszú éves, baráti kapcsolata van a Szlovén Demokrata Párt (SDS) immár negyedszázados vezetőjével, aki gazdag, igaz kacskaringós politikai karriert tudhat maga mögött. Borut Mekina, a legendás, még a rendszerváltás előtt létesült, változatlanul merészhangú Mladina hetilap szerkesztője írta majd egy évvel ezelőtt a Magyar Narancsban, hogy Szlovéniában politikusok jönnek és mennek, Janša népszerűsége viszont még 2014-ben sem zuhant meg, amikor egy fegyvervásárlási korrupciós ügy miatt börtönbe vonult – a büntetés letöltését aztán megszakították, s az alkotmánybíróság döntése miatt elévült.

Janša önhibáján kívül lett a volt Jugoszlávia kommunista hatalmának „mártírja”, aki miatt szimpátia tüntetések voltak a nyolcvanas évek végén. A már említett Mladina ugyanis 1988-ban megszerezte a Jugoszláv Néphadsereg titkos tervét, amellyel a másként gondolkodókkal akartak leszámolni. A lap forrását, két szerkesztőjét és az itt néha publikáló szerzőt, Janšát letartóztatták.

Az önállósodó Szlovénia idején nem tartozott a vezető politikusok közé, ennek ellenére Janez Drnovšek, minden idők legnépszerűbb, korán elhunyt politikusa megtette védelmi miniszternek, de csakhamar egy botrány miatt leváltotta.

Már minden lényeges lejátszódott Szlovéniában (függetlenség, EU-, NATO tagság), amikor a közvélemény megunta a Drnovšek vezette Liberális Demokrata Pártot és megválasztotta a kommunista ellenes retorikájához ragaszkodó Janšát. Olyan országról, nemzetről van szó, amelynek nagyon erős antifasiszta hagyománya van (például Tito is félig szlovén volt, jobbkeze Edvard Kardelj, a szocialista önigazgatás kiötlője pedig teljes egészében). Kormányfőként kétszer állt az ország élén, először 2004 és 2008 között, másodszor pedig 2012-ben, amikor is idő előtt távoznia kellett a posztról. Egy parlamenti korrupcióellenes vizsgálóbizottság ugyanis arra a megállapításra jutott, hogy Janša lényegesen több pénzt költ, mint amennyi hivatalos jövedelme van.

Miniszterelnöksége pedig gazdasági értelemben valóságos katasztrófának bizonyult

– írta a már említett Borut Mekina. Az állami vállalatok élére barátait vagy a párt tagjait ültette, akik nemhogy híján voltak minden releváns tapasztalatnak, de a politikában is kudarcot vallottak. Janša és hívei pedig megvonták a vállukat: a kommunisták még rosszabbak voltak.

Az SDS „antikommunizmusa” olyan szólam, amely szükség szerint változik és mindig az időszerű ellenségre ragad rá. A legutóbbi ellenség természetesen a menekültek, akik ellen az SDS „spontán népi megmozdulásokat” és állítólagos civil kezdeményezéseket szervezett. A menekültek előtt Szlovénia fő ellenségei a melegek voltak, kicsivel korábban a szerb és a horvát kisebbség, meg az egykor a volt Jugoszlávia területéről érkezett „migránsok”. Azaz a bosnyákok.

A mostani előre hozott választásokon az SDS-nek arra van esélye, hogy második pártként fusson be a célba. Előtte csak a Marjan Šarec Listája végezhet. A humoristaként és színészként ismert Šarec azzal robbant be az országos politikába, hogy a tavalyi elnökválasztáson, egy kisvárosi polgármesterként (Kamnik) alig maradt alul az addigi és mostani államfő Borut Pahor mögött.

Janša nagy esélye, hogy Šarecék nem zárták ki az együttműködést.

Ezzel megszegnék a szlovén politikai élet íratlan szabályát, miszerint mindenkivel igen csak Janšával nem.

A jó vastag magyar szál

Orbán Viktor igyekezett politikailag is mindig Janša segítségére sietni. Tavaly felszólalt a párt kongresszusán, egy héttel ezelőtt pedig a magyarok által is lakott Lendván vett rész a szlovén demokraták választási gyűlésén,  amelyen az ottani magyarok szavazatára is számíthatnak

A Fideszben és az SDS-ben közös, hogy mindkét pártot az amerikai Nemzetközi Republikánus Intézet (International Republican Instiute, IRI) támogatja és látja el választási tanácsokkal. Az EU-ban az SDS képviselője sietett Orbán segítségére, amikor az új médiatörvény miatt került össztűz alá. A magyar miniszterelnök ezt ljubljanai látogatással viszonozta, amikor Janša korrupciós botrányba keveredett.

2017-ben ajándékozta meg Orbánt Lövészárkok című könyvével. És nincsenek véletlenek: a könyvet a Terror Háza alá tartozó, Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány adta ki. 5,3 millió forintjába került a magyar adófizetőknek.

Sőt: Habony és az azóta elhunyt Finkelstein is adott tanácsokat az SDS-nek. Janšaék Fidesz példára hírtelevíziót, hetilapot és és több internetes portált is alapítottak. Ezekbe bevásárolták magukat a magyar kormányhoz közel álló üzletemberek.

Sokak szerint Szlovéniában, függetlenül attól, hogy ki nyeri a választásokat komoly infrastrukturális beruházások várhatók.

Az ideológia barátságot így lehet nagy pénzre váltani.

Orbán: A Stop Soros a saját bicepszünket is erősíti

A menekültekről, „migránsokról” azt mondta, nem csak úgy maguktól jutnak el a magyar határra, „hanem őket oda vezetik”, jogsegélyt kapnak és segítséget, amely szerinte nemzetbiztonsági kérdés, és nem emberi jogi, ezért meg kell akadályozni, hogy bejussanak az országba, mert az bűncselekmény.

Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 Perc című műsorában arról beszélt, hogy szerinte kevés országban fordulhat elő olyasmi, hogy a miniszterelnököt megbírságolják a kampányban, mert óvodásokkal fotózkodik,

„ennyit a magyar demokrácia állapotáról”

– kommentálta a dolgot.

Habár a mandátuma 4 évre szól, 2022-ig, de ezt egy 2030-ig szóló nagyobb tervbe kell beleilleszteni, mert választ kell adni az embereknek arra is, hogy hova vezet minden mostani döntése a kormánynak. „Ez az időtáv belátható”.

Orbán szólt a

„demográfiai kérdésről”,

és azt mondta, szeretnék elérni, hogy 2030-ra Magyarország olyan ország legyen, amely képes fenntartani és reprodukálni magát. Bejelentette, komoly családpolitikai intézkedéseket akarnak bevezetni, amelyet megelőz majd egy nemzeti konzultáció a gyermekvállalásról és gyermeknevelésről.

Hozzátette, bár a férfiak véleményére is kíváncsiak, de főleg a nőkére.

Orbán Viktor beszélt a technológiai fejlődéssel kapcsolatos céljairól is, mint mondta, a mesterséges intelligencia kutatását és az innovációt nagyon fontosnak tartja, ezért hozták létre az innovációs minisztériumot Palkovics László vezetésével.

A kereszténydemokráciáról, mint régi/új eszmerendszerről azt mondta:

a liberális demokrácia kiüresedett, ezért „új vezéreszmére” van szükség.

„Ennek az ideje eljött, Magyarországon mindenképpen, de talán egész Európában is, mert a liberális demokrácia kiürült. Mint eszme lehet, hogy megállja a helyét, de a gyakorlati világban jól látom, hogy ezeknek az eszméknek a jegyében nem lehet eredményes politikát folytatni, mert vannak olyan kérdések, amelyekre a liberális demokrácia nem ad választ” – mondta.

Orbán szerint ilyen a migráció kérdése, mert a liberális demokrácia támogatja és elfogadja a migrációt és nem védi meg a határokat. Szerinte a liberális demokrácia nem véd minket a családok világában is, mert azt mondja, hogy sokféle család van, és ezért tartunk most ott, ahol. Orbán szerint van egy olyan kultúra, amely védelemre szorul, amely a keresztény kultúra, amelyet a liberális demokrácia nem véd meg, ezért van szükség egy új, kereszténydemokrata vezéreszmére.

Hozzátette, le kell porolni a kereszténydemokrácia eszméjét, új formákat keresni és ez megvéd bennünket a migrációtól, megvédi a határokat, és megvédi az egy férfi-egy nő kapcsolatára épülő családokat.

Orbán elmondta, Emmanuel Macron francia államfővel való találkozásakor is rögzítette, hogy Magyarország nem akar befogadni migránsokat, majd ennek kapcsán elmondta, ha ezt belefoglalják az alkotmányba is, akkor sokkal könnyebben lehet ezt az elvet megvédeni itthon és külföldön is, ezért akarják módosítani az alkotmányt.

Mint mondta, a jövő hét elején nyújtják be a „Stop Soros”-féle alkotmánymódosítást a parlamentnek, ennek keretében módosítják majd a büntető törvénykönyvet is. Hozzátette, ki akarják mondani „generális elvként”, hogy ne lehessen zargatni otthon az embereket, mert mindenkinek szüksége van a nyugodt otthonra.

„Egy rendes országban a véleménynyilvánításnak megvan a helye, de nem tartozik hozzá a szabadsághoz az, hogy ne lehessen otthon tartózkodni nyugodtan” – mondta Orbán, hozzátéve, hogy vele is előfordult már, hogy a házánál tüntettek, de ez nem csak politikusokat érint.

Arról, hogy a Human Rights Watch szerint a Fideszt ki kellene zárni az Európai Néppártból, Orbán azt mondta, a HRW is egy Soros Györgyhöz tartozó szervezet, amely nyomást akar gyakorolni.

A menekültekről, „migránsokról” azt mondta, nem csak úgy maguktól jutnak el a magyar határra,

„hanem őket oda vezetik”,

jogsegélyt kapnak és segítséget, amely szerinte nemzetbiztonsági kérdés, és nem emberi jogi, ezért meg kell akadályozni, hogy bejussanak az országba, mert az bűncselekmény.

A Stop Soros a saját bicepszünket is erősíti, és ez a fontos – mondta Orbán arra a felvetésre, hogy ez növelni fogja-e a nemzetközi kritikákat.

Bréking nyúz, május 24. – Tudósítás a másik valóságból

0

Hogyan bukott meg az ellenzéki sajtó stratégiája; kik a hiteles, szerethető arcok az MSZP-ben, amelyről a Magyar Idők azt írja: a vidéki emberek észre sem vennék, ha megszűnne, annyira alacsony arrafelé a párt támogatottsága; és természetesen: Orbán Trump előtt volt Trump.

Pesti srácok

Gulyás Gergely a PS-nek: Megbukott az ellenzéki sajtó stratégiája

A kormánnyal kritikus baloldali, ellenzéki sajtó a kampányban elgondolta, hogyan kellene indulnia a baloldali pártoknak a választásokon és az orgánumok mindvégig ezt próbálták számon kérni a pártokon, amely miatt kijelenthető, Magyarországon is a baloldali média vált a leghangosabb ellenzéki erővé, de téves stratégiája nem kormányváltáshoz, hanem ellenzékváltáshoz vezetett – jelentette ki a PestiSrácok.hu kérdésére Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai Kormányinfón. A tárcavezető portálunknak elárulta, a sajtónak természetesen jogában áll ez is, de az önálló politikai formálás joga a pártok esetében erősebb és legitimebb. Ténykérdésnek nevezte, hogy megváltozott a nyilvánosság szerkezete.

Gulyás Gergelytől megkérdeztük azt is, az amerikai jobboldalon is megosztó személyiségnek számító Steve Bannon tegnapi budapesti fellépése mennyire mozdítja előre a magyar-amerikai kapcsolatokat és hogy a Miniszterelnökség vezetőjeként vitapartnerként, vagy szövetségesként tekint-e Steve Bannonra. Gulyás Gergely kifejtette, Steve Bannon már nem tagja Donald Trump amerikai elnök stábjának, így a „mi útjaink nem keresztezik majd egymást”. „Bannon a kampányban együtt dolgozott Donald Trumppal, történelmi teljesítmény, hogy nem Hillary Clinton lett az Amerikai Egyesült Államok vezetője. Ezt Trumpnak köszönhetjük” – fogalmazott Gulyás Gergely.

Magyar Idők

Szerethető arcok

A vidéki emberek észre sem vennék, ha megszűnne az MSZP, annyira alacsony arrafelé a párt támogatottsága. A hajdú-bihari szocialisták írták ezt minapi állásfoglalásukban, s mindjárt javasolták is: akiknek szerepük volt a párt leépülésében, vegyék a kalapjukat mielőbb. (…)

Íme, a központ kínálata. Molnár Gyula lemondása után elsőnek Tóth Bertalan frakcióvezető jelentkezett be elnöknek, később Kunhalmi Ágnes, a „párt arca”, majd előállt egy Bródy Gábor nevű ember, akiről csak annyit lehet tudni, amennyit a Hír TV tudósított róla még 2014-ben: „Egymilliárdos vagyont tüntetett el Bródy Gábor cége.” Felbukkant még Mesterházy (Kecskés) Attila neve, sőt a napokban maga Szanyi Tibor is jelezte, szintén beszáll a versenybe. Ők az „új, hiteles, szerethető arcok”. (…)

Végezetül a DK-vezér Gyurcsány Ferenc áthidaló javaslatát se feledjük: az ellenzéknek egy közös demokrata pártot kellene létrehoznia. Ő még az elnökséget is hajlandó lenne elvállalni.

888.hu

Trump kampányfőnöke szerint Orbán Trump előtt volt Trump

(…) A gazdasági nacionalizmussal kapcsolatban (Steve Bannon) kitért arra is, hogy a magyar kormányfő politikája sokban hasonlít az amerikai elnök politikájára, sőt, Bannon úgy vélte:

Orbán Trump előtt volt Trump.”

Ehhez később hozzátette, hogy Donald Trump kampányához sokat merítettek európai példákból is.

Bannon hangsúlyozta, hogy Trump okkal figyelmeztetett Európa védelmére, mert a szíriai helyzet majdnem földre vitte Európát, egy lehetséges összeomlás Egyiptomban vagy a szubszaharai régióban pedig időzített bomba.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK