Kezdőlap Címkék Orbán

Címke: orbán

A finneknek is elegük van Orbánból

1

A finn konzervatívok turkui gyűlésén Sirpa Pietikäinen, a párt befolyásos (korábban miniszteri pozíciót is betöltő) EP-képviselője beszédében arra szólított fel, hogy a finn párt szakítsa meg az együttműködést a Fidesszel, és lépjenek annak érdekében, hogy eltávolítsák Orbánékat az Európai Néppártból. Ugyanezt hangsúlyozta Henna Virkunnen, egy másik konzervatív EP-képviselő a pártkongresszuson.

Manfred Weber lassan két tűz közé szorul – persze Orbánék minden határon túli pátyolgatásával mindent elkövetett annak érdekében, hogy ez megtörténjen. Most viszont új helyzet körvonalazódik. A napokban a holland kereszténydemokraták fogadtak el ilyen tartalmú határozatot, most a finneknél telt be a pohár. A Benelux és skandináv néppártoknak elegük van abból, hogy szélsőjobboldali populistákkal üljenek egy frakcióban. Ha nem tudják rávenni Webert és Joseph Dault arra, hogy kipenderítsék a Fideszt, akkor előállhat az a helyzet, hogy a 12 fideszes EP-mandátum sokkal többe kerül majd neki. Főleg, ha Macron centrista pro-európai platformja mindent meg is tesz azért, hogy lehasítsa őket az EPP-ről az EP-választásokra. Viszont ahogy nemrégiben egy beszélgetésben Weber dühösen meg is jegyezte, kissé elkésett már ezzel, mert az orbáni populizmus fertőzése átlépte a határokat, és a kirúgásával vinné magával a szlovéneket, és talán más pártokat is.

Áll a bál a néppártban, a történelemben mindig jól megbukott megbékítési politika ezúttal is meghozta az előre kiszámítható gyümölcsét. A Weberhez fogható történelmi léptékű balfékekre mindig számíthatnak minden kor agresszív autokratái.

Jávor Benedek, EP képviselő facebook bejegyzése

 

NZZ: Új politikai garnitúra kell

0

Eric Gujer, a Neue Zürcher Zeitung főszerkesztője úgy látja: a populisták megerősödése azt igazolja, hogy a földrészen sokan nem több, hanem kevesebb Európát akarnak, ám a politika nem veszi komolyan a nemzeti erők reneszánszát és dacosan megy tovább a maga útján.

A francia, görög és lengyel populisták után a hasonszőrű olasz pártok is megtalálták a megfelelő ellenségképet: Németországot, de csak azért, hogy eltereljék a figyelmet arról, mennyire nincsen elképzelésük. A saját gazdasági házi feladatukat az olaszoknak maguknak kell megoldaniuk, itt az unió nem sokat segíthet.

Viszont Merkel azt is értésre adta a minap, hogy nem támogatja Macron átfogó reformterveit. A jelszó, majd csak átjutunk a nehézségeken.

Ám ily módon nem lehet megoldani az EU politikai válságát.

A brüsszeli bürokraták által szorgalmazott mélyebb integráció, valamint a globalizációval együtt járó migráció sok emberben azt az érzést kelti, hogy elveszti a saját hazáját. Ez vezetett a választási eredményhez az olaszoknál, szlovéneknél és osztrákoknál. Orbán és Kaczynski kihasználja a nemzeti gondolat újjászületését. Csak a vak nem látja, milyen népszerűtlenné vált a határok nélküli Európa, mert az emberek úgy vélik, hogy az ellenőrzés kicsúszott a hatóságok kezéből. Itt nem segít semmiféle hitvallás a nyitott kontinens mellett, noha látnivaló, hogy az új olasz vezetés sarlatán módjára játszik a tűzzel.

A kiút az volna, hogy erősítsék a közös kötelékeket, de adjanak több helyet a nemzeti különbségeknek.

Persze az uniformizált euroövezetben könnyű ezt mondani. Azaz az eltérések leginkább a nemzetállami politikában jelenhetnek meg. Immár nem lehet egységesíteni az EU-t és szigorúan nevelni a népeket, mert újból jönnek a gusztustalan populisták. Ehhez nem Merkel és Macron kell, hanem új politikai garnitúra. Kurz jól mutatkozott be, mert megszelídítette a Szabadságpártot. Lehet, hogy ő az az ember, aki meg akarja tartani Európát, de tisztában van annak határaival.

(Szelestey Lajos/B1)

A hosszú kések évszaka

Még nem tartunk ott, hogy a Fidesz eddigi menő, vezető beosztású, ámbár a Központ szerint már nem eléggé éber emberei a Pravdából (Magyar Idők) értesüljenek további sorsukról, de a figyelmeztető lövések már eldördültek. Színre lépnek a Párt liberális korszakát nem megélt ifjú törökök?

Kötcsén szokta Orbán Viktor megmondani, hogy mi a teendő a következő 12 hónapban és valószínűleg most is így történt. Egyes információk szerint az az utalás, hogy nem nyulakat etetünk a további radikalizálódást vetíti előre.

A nemzetközi politikában ennek jól kitapintható jelei vannak.

A magyar miniszterelnöknek sikerült kavarodást okozni például az Európai Néppárt soraiban, ahol a liberálisabb szárny egyre hangosabban követeli a Fidesz kizárását, de ezzel egyidejűleg nő az ottani támogatóinak a száma is. A legnagyobb befolyással bíró CDU/CSU pedig egyfajta tudathasadásos állapotban van (menekültügy, Macron-reformok) és úgy tűnik a kancellárasszonnyal együtt vagy döntésképtelen vagy halogató taktikázásba kezdett. Ami lényegében egy és ugyanaz.

Az új olasz populista-szélsőjobboldali kormány megalakulása és első megnyilvánulásai; az osztrák kancellár döntése, hogy a „politikai iszlám” elleni fellépés jegyében Ausztriából kiutasítanak több külföldről pénzelt imámot, és bezárnak hét mecsetet; Putyin szankcióellenes európai és nem kizárt amerikai (lehetséges találkozó Trumppal) turnéja

nem alaptalanul hizlalhatja a magyar miniszterelnök világpolitikai ambícióit.

Ehhez a belpolitikai háttér is adott, hiszen mi is többször leírtuk, a magyar ellenzék gyűjtőnév alatt működő csoportocskák aligha tehetnek keresztbe az elemében levő Orbán Viktornak. Legfeljebb a Fidesz-ellenes szavazók elkeseredését mélyítik és nagy mulatságot okoznának a Fidesz-táborban, ha ebben beleszorult volna egy cseppnyi humorérzék is. Ami, persze, csupán fikció.

Marad tehát ez utóbbi, vagyis a Fidesz-tábor rendszeres ideológiai karbantartása.

Egypártrendszerben ezt a mindenkori Központ intézi. Nem szükségszerűen választott tisztségviselőkről van szó, hanem a miniszterelnök legbelsőbb köréről. Innen érkeznek az utasítások, információk a pártlaphoz, esetünkben a Magyar Időkhöz vagy a 888.hu-hoz (2014-ig ezt a büszke titulust a Magyar Nemzet plusz Hír TV, Lánchíd Rádió, Heti Válasz viselte). És a sajtómunkások teszik a dolgukat, amikor ideológiai elhajlást észleltetnek velük.

Így került a miniszterelnökhöz egyébként mindig is lojális Pröhle Gergely, egykori külügyminisztériumi államtitkár, jelenleg a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója a célpontba. A pártlap szerint „az alapvető kifogás az, hogy a különböző, magyar kultúrát propagáló rendezvényekre olyan balliberális oldalhoz tartozó személyeket kértek fel előadóknak, akik évtizede mocskolják a jobbközép Orbán-kormányt és a miniszterelnököt is”.

Kilövési engedély?

A másik példa egy ősfideszesé, Ókovács Szilveszteré, akinek a nevéhez fűződik, még ifjútörök korában a Duna Televízió megsemmisítése, igaz parancsot teljesített. Most a támadás, mint az Operaház főigazgatóját érte, mégpedig azért, mert az Erkel Színházban bemutatták a Billy Elliot című világsikerű musicalt.

A Pártlap: „Az elmúlt két évadban több olyan opera-előadást is volt szerencsénk látni, amely nyíltan homoszexuális utalásokkal és erre utaló jelenetekkel volt teli.” Továbbá: „Hogyan történhet meg az, hogy egy ilyen jelentős állami intézmény, mint az Operaház, tökéletesen szembe megy az állam céljaival, és a legérzékenyebb korban lévő, tíz év körüli fiatalok számára készült előadást ilyen penetráns, féktelen melegpropagandára használja fel?”

Nem először történik meg, hogy egy párt úgy „tisztul meg”, hogy megszabadul régi, elfáradt tagjaitól és a pártvezető a fiatalabb, radikálisabb csapattagokra támaszkodik. Vagy csak az ezzel való fenyegetés is elég, hogy mindenki behúzza a farkát és tegye a dolgát.

 

 

 

 

 

Die Welt: Orbán nekimegy a bíróságoknak

0

A kormányfő rögtön a választási győzelem után élesen bírálata a Kúriát, amiért az érvénytelennek nyilvánított több ezer szavazatot és ez a Fidesznek egy parlamenti helyébe került.

A jelek szerint az újabb kétharmad birtokában Orbán Viktor nekimegy a bíróságoknak – írja a német lap. Megfigyelők szerint ehhez a startjelzést az adta meg, hogy a kormányfő rögtön a választási győzelem után élesen bírálata a Kúriát, amiért az érvénytelennek nyilvánított több ezer szavazatot és ez a Fidesznek egy parlamenti helyébe került. Majd nem sokkal később bejelentette az igazságszolgáltatás reformját. Az Európai Néppárt nyilvánosan aggályát fejezte ki, hogy a politikus most megpróbálhatja még jobban kiépíteni a hatalmát, miközben már a bíróságok képezik az egyetlen megmaradt ellensúlyt.

Hogy ezt letörje, Orbán nem olyan brutális módszert alkalmaz, mint a lengyelek. Közigazgatási bíróságot tervez, ám az ellenzők attól tartanak, hogy ily módon politikailag fontos ügyeket ki lehet majd vonni az eredeti jogrendszer hatálya alól.

Az egész szisztémában központi szerepet tölt be a miniszterelnök barátjának számító Polt Péter, bár idáig még nem tudták rábizonyítani, hogy kényes korrupciós ügyekben akadályozza a bírósági eljárást. Viszont nagyon is tetten érhető az ütközés Handó Tündével, aki ellen a kinevezési gyakorlat kapcsán ellentámadásba mentek át a bírák. A hatalmi ág függetlenségére felügyelő Bírói Tanács nyíltan kétségbe vonta Szájer József feleségének elfogulatlanságát. Mindazonáltal arról egyelőre nincs szó, hogy a politikai járszalagra vette volna az igazságszolgáltatást, Darák Péter pl. igen határozottan fellép Handóval szemben.

Szlovén-magyar, két jóbarát

0

A magyar vezető a szlovén vállalkozásokkal szócsőhöz jutott és ezek a szerkesztőségek Janšát népszerűsítették. Ha utóbbinak sikerül kormányt alakítania, az egyik haszonélvező a magyar politikus lesz, hiszen szövetségeshez jut az EU-n belül.

Orbán Viktor bebiztosította a hatalmát Magyarországon, és most már Európában nyomatja a programját – írja a New York Times. A cikk szerint Janez Janša győzelmével a szélsőjobboldali-populista hullám újabb európai országba érkezett meg, többek közt a magyar kormányfő segédletével.

„Illetve itt beszélni kell hozzá közel álló üzletemberekről is, akik szép csendesen befektettek a szlovén sajtópiacba.

Az egyik a Skandal24 pletykamagazin, a másik a Nova24 tévé.”

Az erősödő populista pártok igen ügyesek, amikor üzenetük eljuttatására, illetve a nagy riválisok támadására manipulálni kell a sajtót. Orbán felismerte a tömegtájékoztatás hatalmas erejét és most megpróbálja kiterjeszteni az érdekövezetét. – állapítja meg az amerikai napilap, amely tudni véli, hogy Habony tavaly találkozott Steve Bannonnal és hírek szerint azt vitatta meg vele, hogy Kelet-Európában olyan portált indítanak, mint kemény nacionalizmust terjesztő Breitbart News.

Idehaza Orbán szövetségesei ellenőrzik a sajtó javarészét, és bevándorlás-ellenes, nacionalista üzeneteket nyomnak. A magyar vezető a szlovén vállalkozásokkal szócsőhöz jutott és ezek a szerkesztőségek Janšát népszerűsítették. Ha utóbbinak sikerül kormányt alakítania, az egyik haszonélvező a magyar politikus lesz, hiszen szövetségeshez jut az EU-n belül.

Turk volt szlovén államfő úgy véli, ha létrejön a kormányszintű összefogás Budapest és Ljubljana között, az

mindenképpen növeli a magyar miniszterelnök befolyását a földrészen.

A lap beszámol arról, hogy a szlovén sajtóérdekeltségekben a tőkeemelést a formális főnökön Schatz Péteren keresztül Varga Károly tette lehetővé, aki építési vállalkozóként aránytalanul sok magyar állami megbízatáshoz jutott az utóbbi években. Egyébként az egyik érintett magazin 60 ezer eurós kölcsönt nyújtott a társtulajdonosnak, amely nem más, mint Janša pártja, csak éppen a Szlovén Számvevőszék illegálisnak minősítette a tranzakciót.

Simicska megszólalására várva

  • még azt is terjesztik, hogy kiegyezett Orbánnal 

  • A konfliktus a két volt jó barát között már korábban is ismert volt

  • A Magyar Nemzet és a Lánchíd bezárását munkatársaira bízta

Belengette valamelyik kormánypárti orgánum – szinte mindegy is, hogy melyik, úgyis egymástól átveszik ezeket a híreket, lényegében változtatás nélkül -, hogy kikerült az Eladó tábla Hír tv-re. Természetesen valódi forrás nincs megjelölve, ami amúgy nem jelent semmit. Azért nem, mert az ilyen hír elsősorban abból táplálkozik, hogy lehet valóságalapja is.

Tudjuk, hogy Simicska Lajos, közvetlenül a választások (április 8.) után bejelentette, hogy bezárja média portfóliója két darabját, a Magyar Nemzetet és a Lánchíd rádiót. Ebből különösen a Magyar Nemzet megszűnése jelentett fájdalmat; 1938-ban alapította Pethő Sándor és azóta sajátos helyet foglalt el a magyar sajtótörténetben. Polgári lapként indult, és bár a pártállami idők nagy kilengéseket nem engedett, a lap mégis képes volt, főként a konszolidálódó Kádár-rendszerben –némi autonómiát kivívni és némiképp szabadabb hangot megütni, mint a több lap (Népszabadság, Népszava, 1968-tól Magyar Hírlap).

A rendszerváltás után időszaka már elég viharosra sikeredett; liberális és jobboldali csoportok küzdöttek érte, és ugyan az utóbbiak kezébe került az újság, nélkülözte a stabil anyagi alapokat. Olyannyira, hogy a kilencvenes évek közepére – a pénzhiány miatt – a megszűnés szélére sodródott a lap, amelyet végül – Horn Gyula közbenjárására – a Princz Gábor vezette Postabank mentett meg, és tartott életben. Az 1998-as kormányváltás után a Postabank lényegében az Orbán-kormány kezébe került, így a Magyar Nemzet is onnan kezdve a Fidesz szolgálatába állt. Így lett tulajdonosa a későbbiek során Simicska Lajos; a Magyar Nemzet a 2015 február 6.-i, úgynevezett G-napig híven szolgálta Orbán Viktort, a kormányt és a Fideszt. A konfliktus a két volt jóbarát között már korábban is ismert volt, de a teljes fordulat ekkor következett be („Orbán te geci”). A Magyar Nemzet onnan kezdve, jóllehet továbbra is jobboldaliként hirdette magát, de élesen Orbán-ellenes fordulatot vett, vezetése lecserélődött – Liszkay Gábor főszerkesztő, korábban Simicska leghűségesebb társa  távozott, és megmaradt Orbán szolgálatában -, munkatársi gárdája is jelentősen átalakult.

A Magyar Nemzet egyre kritikusabb és egyre élesebb hangra váltott a kormánnyal szemben, különösen a választások hajrájára vált kemény ellenzéki újsággá. Sorozatban jelentek meg a tényfeltáró írások, erősen éltetve a hitet: ennyi botrány nyomán megbukik Orbán és kormánya. Simicska maga a Jobbik győzelmét hitte, és mindent el is követett a szélsőjobb párt konszolidálása és győzelme érdekében.  Rossznyelvek szerint Simicska még fogadást hajlandó volt kötni arra, hogy a Fidesz elbukja a választást, és hogy áprilistól új világ jön Magyarországra.

Nem így történt. Ami alaposan megroppantotta a vállalkozót; korábban is alig-alig jelent meg, vagy nyilatkozott a nyilvánosság előtt, azóta viszont szinte teljesen háttérbe vonult. A két orgánum, tehát a Magyar Nemzet és a Lánchíd bezárását is munkatársaira bízta. Hogy miért nem ő maga vállalta ennek bejelentését, nem tudni, talán nem akart szembenézni a munkatársakkal, de az is lehet, hogy tartott a botránytól. Ami egyáltalán nem lett; a szakma még csak nem hüledezett különösebben, hogy ezt a nagymúltú, sokáig prezstizslapot kivezetik a piacról. A Népszabadság bezárása után úgy látszik már semmin sem lepődünk meg, kiváltképp, ha itt kétségkívül maga tulajdonos döntött a záróráról.

Akkor, amikor mindezt bejelentették azt is közölték: a Hír tv megmarad, ott csak létszámcsökkentést hajtanak végre. A csatorna közel negyven munkatárstól vált meg, köztük olyanoktól is, akik a televízió arcának számítottak – például Szöllősi Györgyi, vagy olyanoktól, akik szakmailag fémjelezték a Hír tv-t (például D.Bányász Gergő).

A kedélyek megnyugodni látszottak, egészen mostanáig, mikor is a Pesti Srácok bedobta a hírt, amit a bevezetőben jeleztünk, hogy tudniillik Simicska eladja a televíziót. A Független Hírügynökség igyekezett több forrásból visszaigazolást nyerni, de százszázalékos biztonsággal sem cáfolni, sem megerősíteni nem sikerült az értesülést. A Hír televízió munkatársai többnyire nem adnak hitelt a leírtaknak, többen úgy kommentálták portálunknak az információt: a kormányhoz kötődő médiumok rosszindulatú akciójáról van szó, semmi nem igaz az állításból. Mások óvatosabban fogalmaztak: szerintük az év végéig biztosan nem lesz változás, Simicska tartja magát ahhoz, hogy még fenntartja csatornát. Jól értesültek – nem Simicska köreiből – tudni vélik, hogy az oligarcha és Orbán Viktor kiegyezett egymással, eszerint Simicska otthagyja, vagy eladja a még meglévő sajtóbeli portékáit, cserében Orbán visszaengedi őt a közbeszerzés nyertesei közé. A Független Hírügynökség, annak fenntartásával, hogy a mai világban semmi sem lehetetlen, nem tartja valószínűnek ezt a variációt, inkább annak a véleménynek ad hitelt, hogy a kormánypárti sajtó felülről jövő utasítást hajt végre. Hatalomtechnikailag logikus lenne: a meggyengült – nekünk legyen mondva – és biztosan elkeseredett Simicskát, ismerve hirtelen indulatból bármire képes.

Mindenesetre a jobboldal keményen rámászott a Hír tv-re, az origo Kálmán Olga nézettségi adatait közli, hiszen június 1-től nyilvánosak ezek a számok. A hírportál azt írja, hogy az Egyenesen műsorát háromszor kevesebben nézik, mint az ATV Egyenes beszéd című produkcióját. amivel visszaigazolva látják, hogy Kálmán Olga lényegében megbukott. Igaz ugyan –és ezt az origo is elismeri -, hogy az ismertetett adat nem köthető Kálmán Olgához, hiszen aznap nem ő vezette a műsor, ez a tény azonban kevéssé zavarja a kormánybarát portált, hogy levonja a műsorvezetőnőre vonatkozó következtetéseit.

Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a csatorna munkatársai körében sikerült teljes bizonytalanságot elérni, és mindaddig, amíg maga tulajdonos meg nem szólal, ez így is marad.

Orbán kellően önző módon viszonyul az EU-hoz – interjú Somogyi Zoltán szociológussal, a PC társtulajdonosával

  • Orbán látja, hogy nincs élet az Unión kívül
  • Számára az a hasznos, hogy erős uniós politikus legyen
  • Ha erősödik, az növeli az értékét, a többi között Putyin szemében is
  • Egyre több lehetőséget kap komoly tárgyalásokra külföldön
  • Már eldöntötte, hogy erős hatást akar gyakorolni az EU jobboldali oldalára

 „Mi Európán és az EU-n belül képzeljük el a jövőnket, de számunkra Magyarország az első” – mondta Orbán Viktor kormányfő a hétvégi kötcsei találkozón, hozzátéve: „a magyar érdek a nemzeti szuverenitás védelme és az egyenrangú nemzetek Európája. Nekünk van hazánk és van országunk, azt nem adjuk senkinek”. Kérdés, mit akart ezzel mondani? Villáminterjúnkban erre kerestük a választ Somogyi Zoltán szociológussal, a Political Capital társtulajdonosával.

Orbán ezidáig nemigen állította egymással ilyen élesen szembe az Európai Uniós magyar tagságot a magyar érdekekkel. Jelentheti-e ez, hogy kézzel fogható realitásként számol azzal, hogy ha az érdeke úgy hozza, akkor kivezeti Magyarországot az Európai Unióból?

Én nem tulajdonítanék különösebb jelentőséget ennek a gondolatsornak, mivel az elmúlt években Orbán tulajdonképpen mindig hasonlóan beszélt. Amikor azt mondta, hogy Magyarország az első, azt be lehet helyettesíteni azzal, hogy neki ő maga az első.

Magyarország ugyanis egyenlő a kormánypolitikával, az meg azonos az ő gondolataival.

Akkor nem fenyeget az a veszély, hogy kiléptetné az országot?

Én inkább a mögöttes tartalomról beszélnék: Orbán kellően önző módon viszonyul az Európai Unióhoz, s látja, hogy nincs élet az Unión kívül. Egyrészt az EU-ból még mindig jönnek a fejlesztési pénzek, s amíg ez így marad – még ha csökkentett összegben is –, addig nyilvánvalóan értelmetlen lenne számára, hogy ne vegye fel ezeket Magyarország, s hogy ne az ő kormánya, azaz ő dönthessen ezeknek a pénzeknek az elosztásáról.  Másrészt a kritikusai is azt mondják, hogy

Orbán Vlagyimir Putyin helytartója az Európai Unióban – kérdem én, akkor hol lenne értelme a kilépésnek, hiszen azzal saját jelentősége veszne el Moszkva számára.

Politikai szempontból nem hogy a kilépés az érdeke, hanem az, hogy tovább erősödjön, mivel az növeli az értékét, a többi között Putyin szemében is.

Nem lehet, hogy Orbán azért is fogalmaz keményebben és egyértelműbben, mert vérszemet kapott? Mondjuk attól, hogy sorra törnek előre Európában a hozzá hasonló politikát folytató politikusok – például a szlovén választásokon, Olaszországban, de említhetnénk akár a csehországi folyamatokat, akár a Brexitet is.

Ez őt valóban erősiti. Ilyen kontextusban Orbán legfontosabb érdeke, hogy minél erősebb legyen, de az  Unión belül. S erre most mind inkább lehetősége nyílik. Belpolitikai téren óriási megerősítést nyert, hogy zsinórban harmadszorra nyert választást kétharmaddal, s ezért

a potenciális külföldi partnerei mindinkább tudják: nehéz lenne mással tárgyalniuk magyar oldalon.

Ezért egyre több lehetőséget kap komoly tárgyalásokra.

Ennek az eredménye az is, hogy most  a külügyminiszteri találkozó után – úgy néz ki, nem annyira irreális, hogy végül Donald Trump amerikai elnök is fogadja Orbánt?

Az Egyesült Államok mint nagyhatalom politikai logika alapján dönt és nem erkölcsi kategorizálás szerint, hogy kit fogad az Egyesült Államok elnöke. Erre példa, hogy tárgyal ő Putyinnal, Kim Dzsongunnal, stb., ha kell. S ebbe belefér az is, hogy fogadja a magyar kormányfőt. Orbán bizonyára mára már kivívta magának ezt a státuszt.

Milyen szerepet játszhat – ha játszik egyáltalán – Orbán retorikájának a keményedésében az, hogy egyre nyilvánvalóbban jóval kevesebb pénzt fogunk kapni az elkövetkező ciklusban az EU-tól, mint eddig?

Arra talán visszahathat, hogy úgy érzi, tágul a szabadsága, de azt ne feledjük, hogy jelenleg még ebben a ciklusban vagyunk, s abban a fázisban, amikor még nincs eldöntve, mennyi lesz a következőben az annyi.

És ami nagyon fontos: amennyire rá lehet fogni Orbánra, hogy ki akarja esetleg vezetni Magyarországot az EU-ból, annyira rá lehet ez EU-ra is, hogy olyan modellt alakít ki, amelyben Magyarországot a perifériára szorítja.

Mindezek alapján én nem gondolom, hogy magyar oldalon jobban terítéken lenne az unióból való kivezetés kérdése, mint az Unió oldaláról. Orbán számára az a hasznos, hogy erős uniós politikus legyen. Ő már eldöntötte, hogy erős hatást akar gyakorolni az EU jobboldali oldalára annak érdekében, hogy kellően szkeptikusak legyenek egy egységes uniós állam elképzelésével kapcsolatban.

Bréking nyúz, 2018. június 4. – Tudósítás a másik valóságból

0

Van, akinek mindenről Gyurcsány jut az eszébe, másnak Soros, illetve a migránsok. Az alternatív valóság médiája ma is kitett magáért. Ha más nem is, de az bizton állítható, ügyesen tartják napirenden a számukra fontos témákat, azt a látszatot keltve, mintha széles körből merítenének a témaválasztáskor.

Figyelő – Kellemetlen napja lehet ma Gyurcsánynak

„Ha van olyan dátum a naptárban, amit ha reggel ágyából kikelve a volt miniszterelnök (még mindig hihetetlen, de tényleg az volt) meglát és elönti a hideg veríték, az minden bizonnyal június 4-e” – írja a Figyelő online kiadása, amely így folytatja: „Már fél napja tűkön ülve várjuk, mit talál ki a Gyurcsány-párt kommunikációs csapata erre a napra. Ma ugyanis nem csak amiatt szorul össze a szíve minden magyarnak, ami majd száz éve június 4-én történt, de néhány millió magyar fogsor is elkezd csikorogni határon innen és túl.

Utóbbit többek közt Gyurcsány Ferenc kitartó munkájának köszönhetjük, mely során Őszöd miniszterelnöke áldozatos munkával gyalázza a külhoni magyarságot.

A DK nevű szekta legfőbb nagymestere ugyebár vastagon benne volt a 2004-es népszavazás csúfos kimenetelében, amire máig büszke, és még a 2018-as kampányban sem bírt leállni a külhoni magyarok gyalázásával” – olvasható a portál publicisztikájában, amely arra jut, hogy a DK elsunnyogja a napot, „bár lehet, hogy tévedünk, végülis az is meglepő lenne, ha Gyurcsány ellen tudna állni a kísértésnek, és nem rúgna bele újra a külhoni magyarokba”.

Origo – A mozgalom felfalja gyermekeit: a Momentumot sem kímélik a belharcok

A parlamenten kívüli pártot sem tudta elkerülni az ellenzéki pártok sorsa, a pártháború. Vasárnap tartják a Momentum tisztújító küldöttgyűlését, amelynek a legfontosabb kérdése leegyszerűsítve: a húsosfazék közelébe eddig nem kerülő újak át tudják-e venni a hatalmat a választáson leszerepelt korábbi elittől.

A párt szinte a szakadás szélén van, akkora nézetkülönbségek vannak a párton belüli csoportosulások között

– írja az Origo, amely szerint „forrásunk segített megérteni, mi a helyzet a Momentumban”.

A párton belüli legfontosabb törésvonal az összefogás-nem összefogás mentén húzódik meg: a tagság fele abban látja a kitörési pontot, hogy nem fognak össze senkivel. Emellett súlyos konfliktus van az elnök személye miatt is: sokan azt az álláspontot képviselik, ha Fekete-Győrt most leváltják, akkor az a pártot fogja minősíteni, ám az ezzel szemben álló csoport szerint lehetne más, aki jobb nála. Három jelölt van: Fekete-Győr mellett a HÖK-ös múltú Dukán András Ferenc és Nemes Balázs. A harmadik, közel sem elhanyagolható törésvonal a Guy Verhofstadt-féle Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) képviselőcsoporthoz való csatlakozás kérdése.

Pesti Srácok – A Fidesz szerint hazudnak a holland kereszténydemokraták

A Fidesz visszautasítja a holland Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) hazugságait és felfüggeszt vele minden kapcsolatot, valamint megvonja támogatását a párt jelöltjeitől, amíg nem kérnek bocsánatot – írj a portál az MTI-re hivatkozva. Ismerteti Novák Katalinnak, a Fidesz alelnökének a holland kereszténydemokrata párt hétvégi határozatára reagáló levelét, amelyben az áll, hogy a holland párt hazugságokat állít Magyarországról, a Fideszről és az alkotmánymódosításról.

A CDA hétvégi kongresszusán elfogadott indítványban – amelyet hétfőn ismertetett a Politico – az áll, hogy

fel kell függeszteni a Fidesz tagságát az Európai Néppártban (EPP), amennyiben Orbán Viktor miniszterelnök nem tér vissza korábbi politikájához.

A Fideszhez hasonlóan az EPP-hez tartozó CDA olyan határvonalak meghúzására szólította fel a néppártot, amelyeket ha valamely tagpárt átlép, akkor kezdeményezni lehessen az ideiglenes kizárását – írta a brüsszeli hírportál. A holland kereszténydemokraták leszögezték: a Fidesz korábban értékes tagja volt a pártcsaládnak, ehhez kellene visszatérnie. A Politico szerint ez az eddigi legkeményebb kiállás az EPP-tagpártok részéről.

888 –  Liberális kettős mérce: ha az amerikai nagykövet a libsik ellen szólal fel, kitör a nemzetközi sivalkodás

Alig egy hónapja nevezték ki az USA németországi nagykövetét, Richard Grenellt, aki a hétvégén interjút adott a Breitbartnak. Grenell szavai nem arattak osztatlan sikert az európai liberálisok köreiben, mert azt mondta, hogy a következő években támogatni fogja az elitellenes konzervatív, jobboldali politikai erőket Európában.

A cél, hogy az emberek lázadjanak fel az elit ellen. A nyilatkozat kapcsán többen azzal vádolták a nagykövetet, hogy beleavatkozik a politikába, holott semlegesnek kellene maradnia.

Érdekes, hogy annak idején Goodfriend és Magyarország kapcsán nem láttak napvilágot hasonló kritikák. Sőt, Soros tevékenysége kapcsán sem – írja a portál.

Meg akarom erősíteni a konzervatívokat Európában” – mondta a nagykövet, hozzátéve, hogy számos olyan konzervatívok által kidolgozott szakpolitikai elképzelés van, amelyeket a bukott baloldal elhibázott politikája miatt nem tesznek le az asztalra. Grenell szerint Trump győzelméhez az volt a kulcs, hogy a konzervatív témákra, politikára fókuszáltak a kampány során, amelyek az átlagemberek életét teszik jobbá. A legfontosabb ilyen témák a migrációs politika, az adópolitika, az infrastrukturális beruházások és a bürokráciacsökkentés.

Ebből a szempontból Grenell kifejezte szimpátiáját Sebastian Kurz irányába, aki szerinte egy rocksztár”

Kurzot annak kapcsán is dicsérte, hogy visszautasította a migránskvóták elképzelését, valamint nemet mondott az arcot és a teljes testet eltakaró burka viselésére.

 

Az Orbán-klón nyert, de a baloldal alakíthat kormányt

Janez Janša eszdéesze (SDS, Szlovén Demokrata Párt) nyerte a legtöbb mandátumot Szlovéniában a szavazatok mintegy negyedével, de aligha akad komolyabb koalíciós partnere. Az 5-12 százalékot szerzett baloldali, balközép pártoknak összességében sokkal több parlamenti helye lesz. Éppen ezért megdöbbentő, hogy a magyarországi portálok kritikátlanul átvették az MTI tudósítását, miszerint Exit poll: győzött a jobboldal.

Egy pici kis matematikai művelet elegendő lett volna, hogy a szerkesztők rájöjjenek: a szlovéniai jobboldal, dacára Janša „győzelmének” nem tud kormányzó többséget összehozni, hacsak nem sikerül átcsábítania több baloldali pártot. Ennek a feltételezésnek két dolog is ellent mond. Egy: miért társulnának Janšáékhoz, amikor maguk között is elintézhetik az új kormány megalakítását. Kettő: nem is a radikális jobboldalinak tartott SDS a vállalhatatlan a többi párt és a szlovén közvélemény háromnegyede számára, hanem maga a pártelnök személye. Janša ugyanis a nyolcvanas évek végén került, önhibáján kívül, reflektorfénybe, amikor a Mladina nevű, a volt Jugoszlávia legbátrabb hetilapjának külső munkatársaként a kommunista hatalom disszidensévé vált. Nem volt kevésbé ellentmondásos a szerepvállalása a 10 napos szlovéniai háború idején, amikor az akkori Jugoszláv Néphadsereg erőszakkal akarta megakadályozni a leggazdagabb tagköztársaság kiválását a föderációból. Kétszer is volt miniszterelnök, másodszorra igen rövid ideig, mert kenőpénz elfogadása miatt (Szlovénia finn páncélkocsikat vásárolt) került börtönközelbe. Azóta az országban aligha akad komolyabban vehető pártvezető, aki összekötné karrierjét a politikai szélhámosnak tartott Janšával.

Nem úgy a magyar miniszterelnök, akinek semmi sem drága, hogy a lengyelek mellett még egy hálás szövetségesre tegyen szert az unió legfelsőbb döntéshozó testületében.

Nem ártana Janšát maga mellett tudnia, amikor sorozatban indulnak az eljárások Magyarország ellen.

A következő napokban eldől, hogy érdemes volt-e a magyar előfizetők milliárdjait költeni a Janša körüli média felvásárlására/finanszírozására. Egy országos televízióról (Nova TV), egy politikai hetilapról (Demokracija), egy bulvár hetilapról (Ripost) és hét internetes portálról van szó. Amit eddig lehet tudni. És akkor még nem beszéltünk a Lendava Nafta nevű focicsapatról, amelyet a ZTE tulajdonosa vett meg és amelynek fociakadémiája a magyar államtól kap pénzügyi támogatást. A futballtörténelmet kevésbé ismerőknek eláruljuk azt is, hogy

a volt Jugoszláviában a leggyengébb focit éppen Szlovéniában játszották,

ahol egy Oblak nevű labdarugón kívül aligha akadt más, ismertebb focistája a szlovénoknak.

De hát nem erről van szó.

Az eredmények megjelenése után Janez Janša azt mondta, hogy ajtajuk nyitva áll a leendő koalíciós partnerek számára.

A második legnépszerűbb párt vezetője, Marjan Šarec viszont korábban azt írta Twitter-üzenetében, hogy

hogyan lenne elvárható a független kormányzás a Szlovén Demokrata Párttól, ha külföldről pénzelik a kampányát.

Hogy félreértés ne essék a külföldről való pénzelés az Orbán kormányra vonatkozik. Tiltott kampány finanszírozás miatt eljárás is indult közvetlen a választások előtt. Tegyük hozzá: Szlovéniában a független igazságszolgáltatás nem kelet-európai szinten van.

Orbán Kötcsén: Van hazánk és van országunk, azt nem adjuk senkinek

0

Az újságírókat nem engedték Orbán Viktor közelébe, és a többi fideszes politikus sem volt túlságosan közlékeny az idei, 17. kötcsei pikniken. Így a sajtó és rajta keresztül a közvélemény egyedül a miniszterelnök sajtófőnökének, Havasi Bertalannak a közlésére kénytelen támaszkodni azzal kapcsolatban, hogy miről beszélt a miniszterelnök.

Orbán Viktor szerint a soron következő, 2019-es európai parlamenti választás az értékek és a kultúrák küzdelme lesz, és itt nagyon sok mindent lehet veszíteni. Mint mondta, a Magyarország előtt álló lehetőségek óriásiak, de

komoly veszélyek is leselkednek ránk.

Ezek közül a migráció van az első helyen, de „itt sikerrel álljuk a sarat”.

A kormányfő kitért arra is, hogy az osztrák és az olasz választások megmutatták: ma nyugaton a bevándorláspárti, a multikultúra elsőbbségét hirdető erők vannak az egyik oldalon, a bevándorlást ellenző és a keresztény kultúra elsőbbségét képviselő erők pedig a másikon. Az Európai Unió sokat gyengült, mert a globalista bevándorláspárti kultúrát képviselő Brüsszel nem tudta megállítani a Brexitet. A britek távozása az unióból a migráció és az európai kultúrharc miatt következett be.

Orbán Viktor arról is beszélt: a kormányzat kapott egy nagy lehetőséget a magyar emberektől, akik „erőt adtak ahhoz, hogy képviselni tudjuk őket”.

Mi Európán és az EU-n belül képzeljük el a jövőnket, de számunkra Magyarország az első –

mondta, majd hozzátette: a magyar érdek a nemzeti szuverenitás védelme és az egyenrangú nemzetek Európája.

„Nekünk van hazánk és van országunk, azt nem adjuk senkinek” – jegyezte meg Orbán Viktor.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK