Hétfőn reggelre, Budapesten, újabb plakátok jelentek meg az eddigiekben Mahir-hengerként megjelölt hirdetési felületeken. Arról nem sikerült egyelőre információt kapnunk, hogy ki helyezte ki az újabb, ezúttal három fényképet tartalmazó reklámot – ha egyáltalán annak nevezhetjük.
Fotó: FüHü
A három portré alatt nevek nem szerepelnek, ha úgy tetszik, szükséges hozzá némi ismeret is:
mint fotónkon látják Rákosi Mátyás, Kádár János és Orbán Viktor néz le ránk, alattuk egy-egy dátum látható, sorrendben 1947, 1977, 2017, nyilvánvalóan a diktatúra sötét éveire utalva.
A Független Hírügynökség megkereste a Mahir illetékesét, aki őszintén csodálkozott az új plakáton, és annak tartalmáról semmilyen információval nem rendelkezett, csak annyit rögzített: a plakátot nem ők helyezték ki.
Hétfőn reggel itt tartottunk, a nap folyamán igyekszünk új információkat is begyűjteni a plakátháború aktuális folytatásáról.
Orbán Viktor nem pusztán miniszterelnök, egyben országgyűlési képviselő is, így Polt Péter legfőbb ügyésznek kell döntenie arról, hogy foglalkozzon-e a parlament mentelmi bizottsága az üggyel és döntsön arról, hogy kiadja-e azt az országgyűlésnek. Erre nulla az esély.
A Független Hírügynökség keddi információi alapján Hadházy Ákos feljelenti a miniszterelnököt, amiért őt korrupcióval vádolta, hiszen nyíltan beszélt egy közbeszerzés manipulatív végeredményéről, arról hogy a legjobb ajánlatot adó céget, a General Electricet kizárták a pályázatból. És hogy jogosulatlanul tették, arról a közbeszerzési döntőbizottság határozata tanúskodik, érvénytelennek minősítették a végeredményt, a döntéshozót pedig ötvenmillió forintra büntették.
Megkérdeztük Wiener György, korábbi országgyűlési képviselőt, jogi szakértőt, hogy mi a menete egy ilyen feljelentésnek és főként milyenek az esélyei. A szakember elmondta, hogy egy ilyen feljelentésnek is megvan a maga rutin-útja. Tekintettel arra, mondta Wiener, hogy Orbán Viktor nem pusztán miniszterelnök, egyben országgyűlési képviselő is, így Polt Péter legfőbb ügyésznek kell döntenie arról, hogy foglalkozzon-e a parlament mentelmi bizottsága az üggyel és döntsön arról, hogy kiadja-e azt az országgyűlésnek. „Erre, mondhatom, hogy nulla az esély, Polt Péter egészen bizonyosan visszadobja a feljelentést.” Wiener szerint ezzel együtt érdemes Hadházynak végig csinálni a procedúrát, mert komoly kommunikációs lehetőség rejlik benne. Már csak azért is, mert a miniszterelnök magát a fogalmat is rosszul használta, az LMP-s képviselő ugyanis nyíltan beszélt, márpedig ez nem tekinthető lobbizásnak. Amúgy pedig – így Wiener – Orbán kijelentését lehet rágalmazásként, de lehet vélemény-nyilvánításként is értelmezni, a szakember inkább az utóbb felé hajlik, annak ellenére, hogy a miniszterelnök kijelentését rendkívül súlyosnak tartja. Összességében azonban egy a lényeg: az ügy megmarad a kommunikációs térben és soha nem válik valódi jogi kérdéssé.
Lassan minden család választókorú tagja megkapja a nemzeti konzultáció újabb kérdéseit, amelynek eredményéről máris úgy beszél a Fidesz, hogy milyen felhatalmazást fog számára adni a nép. Indokolt lenne egy próbaper: a Fidesz elképzeléseit vajon miért mindannyiunk pénzéből, a központi költségvetésből kell finanszírozni?
A kormánypárt folyamatosan úgy beszél ezekről a nemzeti konzultációs akciókról, mint legitim népszavazásokról. A napokban Németh Szilárd nyilatkozott az előző konzultációval kapcsolatban úgy, mintha annak eredménye a magyar emberek egyértelmű többségi döntése lenne. Számára, számukra az egymillió visszaküldött kérdőív elegendő arra, hogy hivatkozási alapul szolgáljon. (Érdekes módon a valódi népszavazásra az utóbbi időben alig-alig hivatkoznak, talán nem véletlenül, az ugyanis elbukott, nem érte el a törvényben előírt százalékot.)
A nemzeti konzultáció könnyebb utat kínál ahhoz a kommunikációs kampány-kormányzáshoz, amit a Fidesz folytat.
Folyamatosan manipulálni kell az embereket – ez a cél, és ehhez eszköz, az amúgy már unalmassá vált, ezúttal ötödik alkalommal használt nemzeti akármi…
Ebben a költségeket is sajátosan számolja a kormány: kizárólag az akció közvetlen áráról beszél, és valahol külön számolja el a reklámköltéseket, pedig azok jóval magasabbak az egyéb kiadásoknál. Nem szólva arról, hogy a tematika – ugye mindenki tudja? Soros György terve, amely valójában nem is létezik – lényegében a Fidesz-KDNP tárcáját kíméli.
Ez ugyanis egyértelműen pártpolitikai célokat szolgáló akció; csoda, hogy eddig párt, vagy civilszervezet sem fordult a bírósághoz.
Természetesen jól tudjuk, hogy egy ilyen beadványnak vajmi kevés esélye lenne az orbáni fékek és ellensúlyok nélküli rendszerben, de arra talán esélyt kínálnának, hogy felnyissa néhány ember szemét az egyenlőtlen esélyekre, és a feneketlen pénzköltésre.
A Független Hírügynökség információi szerint az előző nemzetinek hívott konzultációra, pontosabban annak kampányára– közterületi, rádió- és tv-hirdetések, online megjelenések –
3-4 milliárdot költött a kabinet; pontos számot azért nem tudunk, mert a kormány mind a mai napig nem számolt el vele pontosan.
Kilóg a lóláb
De ez az írás elsősorban arról akar szólni, hogy milyen módon lóg ki a lóláb, hogyan játszadozik velünk Orbán Viktor és csapata, milyen trükkökkel akar bennünket beetetni. Talán emlékeznek rá, a Független Hírügynökség a piacról – olyan persze nincs – szerzett információi alapján megírta: a Fidesz, pontosabban a kormány készül valamire, mivel a baráti ügynökségeknél már ott vannak a megrendelések a kampány szeptember 15-i kezdetére. Portálunk igyekezett arról is hírt szerezni, hogy milyen kreatív anyag készül az új kampányhoz, ám csak arról kaptunk értesítést, hogy a tavaszihoz hasonló nagyságrendű akcióval lesz majd dolgunk. Ebből nagyjából lehetett következtetni a költségekre és a kampány intenzitására. Néhány nappal később azt a korrekciót hallhattuk, hogy az akció csak október 1-én fog indulni. Hogy miért csúszik, arról nem tudtunk információt szerezni, de utóbb azért erre is választ kaptunk.
Kiderült ugyanis, hogy a Fidesz-kormány kampánygurui azzal a forgatókönyvvel álltak elő: legyen az ötletgazda a párt frakciója.
Orbán Viktor erre rábólintott, így állt elő az a helyzet, hogy miközben már az egész terv készen állt, a kreatívok dolgoztak a plakátokon, a helyek le lettek foglalva, kifelé egy váratlan ötletként lett eladva az akció. A Fidesz kihelyezett frakcióülésén álltak elő – a hivatalos közlés szerint – az ötlettel: a kormánypárt parlamenti csoportja kérte fel a kormányt arra, hogy tudja meg nemzeti konzultáció keretében, hogy mi is az emberek véleménye a Soros-tervről. És mit tesz isten?! Orbán tényleg felvállalta a kezdeményezést, rányomta a pecsétjét: legyen így. Tette ezt akkor, amikor már minden elő volt készítve. Elő volt készítve, hogy Soros Györgyöt kell újra a középpontba állítani; az eddig kampányok alapján az emberek már nagyon megutálták a magyar származású üzletembert, arca neve éppen elég félelmet, illetve gyűlöletet kelt Brüsszel és a bevándorlók ellen.
Az így előállított hazugságlánc mellesleg még inkább indokolna egy próbapert: a Fidesz elképzeléseit vajon miért mindannyiunk pénzéből, a központi költségvetésből kell finanszírozni.
„Miközben az Orbán-kormány azt hirdeti, hogy 2020-ig fel fog használni minden uniós forrást, valójában eddig csak 3,7 százaléknyi számlát nyújtottak be Brüsszelnek az elmúlt években” – olvasható Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselő által kiadott közleményben.
Hiteles forrásokból származó információk szerint a 2014-2020 közötti támogatási keret egyharmadát (közel 3000 milliárd forintot) már kifizették ugyan a hatóságok a pályázati nyerteseknek, de ennek a nagy része a száz százalékos támogatási előlegekből jön össze, vagyis valós teljesítmény alapú számla egyelőre nincs mögöttük, amit be lehetne nyújtani az Európai Uniónak.
A Fidesz-kormány úgy költi el tehát előre az uniós forrásokat, mintha nem lenne holnap.
Nyilvánvaló céljuk, hogy minden elvihető eurócent későbbi gazdája még a választások előtt meglegyen, a projektek pedig – amelyek ebben a formában egyelőre csak likviditási nehézséget jelentenek a magyar államnak – a gazdasági fejlődés délibábját mutassák.
Ha a kormányzat továbbra sem hívja le, csak előre elkölti a brüsszeli forrásokat,
az államadósság szintje is a mélybe fog zuhanni.
Ráadásul most élesedik a következő támogatási ciklus kereteiről folyó tárgyalás is az Unióval, amelynek során csak ronthatja pozícióinkat a kapkodó kormányzati magatartás. Ahogy rontja megítélésünket a fideszes korrupció, az Európai Ügyészség elutasítása és az uniós források lerablása.
Ahhoz, hogy Magyarország a jövőben is megkapja mindazt a támogatást, ami jár neki és a forrásokat valós fejlesztésekre, ne pedig a haveri kör hizlalására használják, radikális politikai fordulatra és EU-ellenes propaganda helyett átlátható, együttműködésre kész kormányzásra van szükség – szögezi le ÚJhelyi.
Ismeretlen tettes ellen tesz feljelentést az Együtt egy pécsi ingatlanügy kapcsán. Egy Tiborcz Istvánhoz köthető vállalkozó építhet apartmanházakat egy korábban Tiborcznak tulajdonított telken, az ügylet – a szabadpécs.hu beszámolója szerint – 800 millió forintnyi közpénzbe kerül. Az elmúlt hetekben nem ez volt az első eset, amikor Orbán vejéhez közel álló vállalatok ingatlanokat vásároltak fel Magyarországon.
Pécs önkormányzata 2017. márciusában több ponton is módosította a város építési szabályzatát, hogy helyzetbe hozzon egy olyan helyi vállalkozót, akinek volt üzlettársa korábban közösen üzletelt Tiborcz Istvánnal. A szabályozás változtatásában az az érdekes, hogy a viszonylag sok (2-3 ezer) külföldi hallgatóval büszkélkedő pécsi orvosi kar épületével közvetlenül szemben lévő üres építési terület beépítésének szabályait lazították, hogy ott egy nagy apartmanház épülhessen, a lakófunkció mellett pedig kisebb mértékben, és meghatározott helyeken várhatóan szolgáltatások telepítése váljon lehetővé – vázolja fel az ügyet az Együtt közleménye.
A szabadpécs.hu most arról számolt be, hogy közpénzből veszi meg az egyetem ezt a korábban Orbán Viktor vejének tulajdonított telket.
Feljelentés következik
Berkecz Balázs szerint a Tiborcz üzlettársa személyére szabott szabályozásmódosítás hozzájárulhatott további üzleti előnyök és haszon megszerzéséhez. Mint leszögezi:
„Felháborító, ahogy Pécset behálózza az Orbán Viktor érdekköréhez köthető korrupciós háló.”
Tiborcz István nem csak a veje Orbán Viktornak, hanem az egyik legjobban fizetett strómanja is, ezért üzleteléseivel csak a miniszterelnök vagyonát növeli – mutat rá a közlemény.
Az Együtt alelnöke hivatali visszaélés gyanújával ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz.
Nem ez az első Tiborcz-féle ingatlanügylet
Az elmúlt hetekben nem ez volt az első eset, amikor a Tiborcz Istvánhoz közel álló vállalatok ingatlanokat vásároltak fel Magyarország-szerte. Például szeptemberben a magyar üzletemberhez köthető BDPST Zrt. 350 millió forintért megvett egy orbánhegyi ingatlant, s egy 290 milliós palotaszintet az Andrássy úton. A saját beruházásból felújított ingatlanokat azután továbbadta az olyan magyar kormányhoz közel álló milliárdosoknak, mint Ghaith Pharaon, Adnan Polat, vagy Paár Attila.
A gyanús ügyletek miatt Tiborcz gyakran került az Együtt bírálatainak kereszttüzébe. 2016 elején az Együtt arra volt kíváncsi, hogy Tiborcz és felesége Orbán Ráhel miből vásárolta meg a 200 millió forint értékű turai kastélyt, amely esetében több furcsaság is volt.
Az Együtt ekkor úgy vélte, hogy Tiborcz István strómanokon keresztül, áron alul szerzett nagyértékű kastélyt és egyben felszólította őket, hogy nyilvánosan számoljanak el a vagyonukkal. 2016-ban Juhász Péter, az Együtt jelenlegi társelnöke keményen bírálta a milliárdosot, mivel a hozzá kötődő szlovákiai Asseco Central Europe cég nyerte el az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fél milliárdos tenderét. Emiatt Tiborcz 2016 nyarán rágalmazásért feljelentette a politikust.
Tavaly decemberben Orbán veje jogi lépéseket tett Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke ellen azért, mert ő „hazug állításokat fogalmazott meg személyével és a családjával összefüggésben”. Tiborcz István az üzleti ügyei után nyomozó újságíróknak is beszólt: a közhiteles iratok folyamatos nyomon követését javasolja, azzal a megjegyzéssel, hogy legyenek figyelemmel az ő és mások személyiségi jogaira.
Tiborczéké az Operaház felújítása. A miniszterelnök vejének üzlettársa újíthatja fel a Magyar Állami Operaházat – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből. Paár Attila cége, a West Hungária Bau két másik vállalkozással együtt nyerte el a munkát 14 milliárd forintért. A nézőtér és a színpad felújítása és korszerűsítése mellett az üzemi területek átalakítása is a feladatuk lesz – jelentette a Hír Tv.
Négy öngólt is lőtt Orbán Viktor miniszterelnök, ezt mondta a FüHü-nek Hadházy Ákos, az LMP társelnöke. A politikus, ahogy korábban írtuk, feljelenti Orbánt.
Hadházy Ákos MTI Fotó: Kovács Tamás
„Az a kérdés, hogy azok, akik kihozták az egyébként később felfüggesztett és megbírságolt döntést, azok melyik büntetést érdemlik?”
A fej, fül vagy egyéb testrész levágást, na, ez a kérdés.
Nem a rendszer a rossz, félreértés ne essék, mert a rendszer megvédte az államérdeket vagy a költségvetést. Az a kérdés, hogy akik a döntést hozták, amit a Közbeszerzési Hatóság fölfüggesztett, azoknak a kollégáknak mi lesz a sorsa, na, azt kell megvizsgálni” – nyilatkozta Lázár János.
„Nyolcszázmillió forintért nagyon sok lélegeztetőgép hiányozhat, ha éppen nem Budapesten lesz rosszul, önnek is hiányozhat a készülék. Én mindenesetre a két miniszter vagy államtitkár közi megoldást választom,
nem kell levágni a kezüket, de hogy le kell ültetni a börtönbe, az biztos”
– hangoztatta Hadházy Ákos.
„Föláll a magyar parlamentben egy képviselő, és az egyik cég mellett lobbizik. Mennyi pénzt kapott ön ezért? Hát hogy képzeli ezt?!
Hát hogy képzeli, hogy a közbeszerzési eljárásban valamelyik cég érdekében a magyar parlamentben lobbizik?
Hát, ennél korruptabb ügyet, itt ülök már jó néhány év óta, szégyellje magát!” – reagált a miniszterelnök.
Három idézetet látnak itt, kettő közülük, Hadházy Ákosé illetve Orbán Viktoré a parlamentben hangzott el. (Hadházy egy negyedik megszólalóra, Rétvári Bencére utal.) A harmadik idézetet Lázár János a kormányinfón mondta, és szemben áll, mint Rétvári, mind pedig Orbán szavaival.
Az ügy maga pedig arról szól, hogy
az Állami Egészségügyi Ellátó Központ közbeszerzést írt ki lélegeztetőgépekre,
mint olvasható, nyolcszázmillió forintért. A pályázatból kizárta a legjobb árajánlattal jelentkező General Electricet. A cég a közbeszerzési döntőbizottsághoz fordult, amely igazat adott neki, és megsemmisítette a végeredményt, ráadásul 50 millió forintra büntette az ÁEEK-t.
Orbán Viktor az Országgyûlésben MTI Fotó: Balogh Zoltán
Ezért is nehezen érthető, miért támadt rá Orbán olyan brutálisan Hadházy Ákosra, korrupcióval vádolva őt, amiért különben – ahogy a Független Hírügynökség róla elsőként beszámolt – Hadházy fel is jelenti Orbánt.
Négy öngólt lőtt Orbán Viktor – nyilatkozta a FüHü-nek Hadházy Ákos. Azt mondta: először is válaszával felhívta a figyelmet, még erőteljesebben, hogy mi is történt valójában.
„Annak pedig kifejezetten örülnék, ha mondjuk parlamenti vizsgálóbizottság előtt próbálnánk tisztázni a helyzetet.”
De Hadházy szerint öngólt lőtt a miniszterelnök azzal is, hogy folyamatban lévő ügyről beszélt, miközben a közbeszerzési döntőbizottság október 6-án lezárta azt és megbüntette a kiírót.
Azt is mondta: „A harmadik öngóljaaz volt Orbánnak, hogy állítása szerint én minősítettem a közbeszerzést, egy cég mellett kiállva. Nos, én ilyet nem tettem, épp hogy megkérdeztem a miniszterelnököt: vajon kinek van a történetben igaza, hiszen Lázár nekiment az ÁEEK-nak, Rétvári viszont kijelentette, hogy semmi törvénytelen nem történt.
Azt kérdeztem: kinek van igaza a két kormányzati szereplő közül.”
Végül Hadházy szerint a negyedik öngól a korrupciós vád, ami miatt feljelenti.
Hadházytól megtudtuk azt is, hogy a miniszterelnöknek nincs arra jogosítványa, hogy ellene vizsgálatot kérjen. Ráadásul pont az LMP-s képviselő volt az, aki lobbitörvényt akart előterjeszteni a parlamentben, mert ma ezt semmi nem szabályozza Magyarországon, ám a tervezetet a Fidesz lesöpörte az asztalról.
Büszkén és meghatottan. Simicskás. Zsákmány. Tolerancia. Embervásár.
A Ripost arról, hogy Orbán találkozott a robbantásban megsérült rendőrökkel
„A miniszterelnök kiemelten fontosnak tartotta, hogy az eskütétel után személyesen is kifejezhesse tiszteletét a Teréz körúti robbantásban súlyosan megsérült, szerencsére azóta felépült rendőröknek. Andirkó Szabina és Vantara László törzsőrmesterek büszkén és meghatottan fogadták a miniszterelnök nagyrabecsülésének újabb kifejezését, hiszen a robbantás után a kórházban is felkereste őket.”
Az Origo névtelen szerzője Simicska Lajos plakátfestéséről
„Hiába próbálta tehát a simicskás Index – több pontba szedve – észszerűnek és előre kiterveltnek beállítani a Gazdi, elmebeteg, hisztérikusnak tűnő és egyben elkeseredett akcióját, mi mégis úgy látjuk, hogy Lajos urat bizony valami nagyon kihozta a sodrából.
Hiszen nagy dührohamában és vélhetően nem kevés alkohol hatására még el is esett – bár a Simicskától (gazdájától) egyértelműen független, elfogulatlan Index szerint a festés közben koszolta össze magát. Mindenesetre jókora sárfolt volt a zakóján, sőt állítólag, az általa összefirkált oszlopon még a dolgát is elvégezte az oligarcha. Hát így mulat egy magyar „úr”.”
Deák Dániel a 888-on a baloldalról
„Az egykor többmilliós táborral rendelkező és a baloldalon egyeduralkodónak tekintett MSZP mára egy eljelentéktelenedett, belső problémák sorával küzdő párt lett, mely már a többi balliberális pártnak nem partner, hanem levadászandó zsákmány. Ezen oknál fogva, míg 2014-ben az MSZP-t győzködték a kisebb pártok, hogy lépjen bele egy baloldali összefogásba, jelenleg fordított a helyzet: az MSZP első számú érdeke, hogy egy összefogással eltakarja pártja gyengülését.”
Völner Pál a Magyar Időknek a nemzeti konzultációról
„A kormánypárti politikus szerint a brüsszeli adminisztráció nem tett le olyan szisztéma létrehozásáról, amely kvóták alapján osztaná el, mégpedig kötelezően és állandó jelleggel a kontinensre érkező migránsokat. – Az eddig napvilágot látott részletekből arra lehet következtetni, hogy a Brüsszel szorgalmazta megoldás veszélybe sodorná Európát és a földrész biztonságát. A módszer tulajdonképpen rendszeres embervásárnak felelne meg – fogalmazott Völner Pál. Az elmúlt időszak történései alapján a politikus úgy véli: az Európai Bizottság már tavaly nyáron megkezdte volna a Soros-terv végrehajtását, s bevezette volna a migránsok állandó elosztását, ám ezt késleltette a Magyarország által kezdeményezett kvótaper.”
A Pesti Srácok a hangulatjelekről
„Október 6-án jelentette be az Apple, hogy az iOS 11.1-es frissítés után már geneder-semleges és muszlim nőt ábrázoló hangulatjeleket is lehet majd használni. A hihetetlen hír hallatán többen felkapták a fejüket: az örömtől több idős embernek megállhatott a pacemakere, terhes gender-semleges nőknek folyhatott el a magzatvize a cég pedig több, mint valószínű, hogy nagyon büszke magára, hogy végre nem csak a dizájn, hanem a tolerancia területén is ő vezeti az innovációt. De ha ez még nem lenne elég, akkor a hamarosan érkező új csomagban “gyermekét szoptató nő” hangulatjel is lesz (amivel tulajdonképpen nincs semmi baj), hiszen ez az egyébként teljesen természetes jelenség is hatalmas felháborodást szokott kelteni világszerte.”
2007. október 9-én arról írt a Független Hírügynökség, hogy Bajnai Gordon akkori önkormányzati és területfejlesztési miniszter jó hírnév megsértése miatt polgári pert indít Orbán Viktor, a Fidesz elnöke ellen.
Bajnai Gordon azt írta közleményében tíz éve, hogy Orbán Viktor az uniós források felhasználása kapcsán
több esetben alaptalanul vádaskodott és félrevezette a magyar közvéleményt.
Ezzel Bajnai akkori közleménye szerint rossz színben tüntette fel az országot az Európai Unió közvéleménye és intézményrendszere előtt is, az Orbán Viktor ellen indított per így az ország jó hírnevének helyreállítását is szolgálja.
Azt is írta, hogy ha a bíróság megalapozottnak találja a keresetet, akkor a megítélt nem vagyoni kártérítés összegét a miniszter közérdeket szolgáló alapítványok javára ajánlja fel.
Orbán Viktor heti szokásos rádióinterjújában a civiltörvény miatti nevetséges kötelezettségszegési eljárásáról, gombamód szaporodó miniszterelnök-jelöltekről, az ukrán nyelvtörvényről és a CEU-ügyről is beszélt, de természetesen a Soros-terv sem maradhatott ki.
A miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió 180 perc című műsorában politikai ügynek nevezte a civiltörvény miatti kötelezettségszegési eljárást. A brüsszeli bürokraták erről szóló beadványa szerinte politikai megrendelésre készült dokumentum, „értelmes jogász még kézbe sem veszi”, az
„közröhej tárgya mindenhol Európában”.
A CEU-val kapcsolatban elmondta, hogy a törvényeket mindenkinek, még a milliárdosoknak is, be kell tartania, és az ügyet jelenleg szakértők vizsgálják.
A miniszterelnök elmondta azt is, hogy a Soros-tervet a „brüsszeli gépezet” hajtja végre bevándorlásügyben. Arról beszélt, hogy Brüsszel Soros György befolyása alatt áll, le akarják bontani a kerítést, be akarják engedni Európába a bevándorlókat, majd szét akarják osztani őket. Aki pedig nem működik együtt a tervvel, azt meg akarják büntetni.
A nemzeti konzultációval kapcsolatban arról beszélt: ha Magyarország meg akarja védeni az érdekeit, akkor
Brüsszelben azt kell éreznie mindenkinek, hogy a magyar társadalom nagy többsége kiáll a nemzeti érdekek mellett.
Az ukrán nyelvtörvényről pedig elmondta, hogy nem egyszerű ügy, és nem csak a magyarokat érinti, ezért egy közös európai pozíciót próbálnak kialakítani a kisebbségek védelme érdekében.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy ugyan hivatalosan még nincs kampány, majd csak a választások előtt három-négy hónappal kezdődik, máris rengeteg a miniszterelnök-jelölt. Hozzátette, hogy még nem lehet kihívókról és kihívásról beszélni, és a kormány a választások helyett a munkára összpontosít.
Tíz évvel ezelőtt, 2007. október 6-án Orbán Viktor Fidesz-elnök nagyváradi beszédéről írt a Független Hírügynökség.
Orbán Viktor együtt koszorúzott Tőkés László református püspökkel és Németh Zsolttal, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnökével. Tőkés Európai Parlamenti választási kampányát támogatták.
Orbán arról beszélt, hogy
„Hazugságok, csalás, felelőtlenség, maffiapolitika és erőszak lengi körül ma az országot, miközben a nemzet egyre mélyebb válságba süllyed.”
A Fidesz elnöke kijelentette: „A magyarság számára a XXI. században a szabadság és a függetlenség mindenekelőtt nemzeti összetartozást a nemzet egységét jelenti. Azt, hogy minden lehetőséget kihasználunk a magyar nemzet határokon átívelő újra egyesítésére.”
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
